Revue de presse • La route des déchets européens finit en Bulgarie
Crise de l'eau et des déchets en Bulgarie : ça chauffe entre le président et le gouvernement
Mafias, corruption, risques sanitaires : la Bulgarie, nouvelle décharge de l'UE ?
Roumanie : les cimenteries et le sale business de l'importation de déchets
Is it possible for countries to eradicate poverty while also meeting environmental goals? Despite the passage of international agreements calling for these issues to be addressed simultaneously, little is known about the direct relationship between them. This study addresses this gap by proposing a new and composite indicator that integrates measures for both poverty and environmental outcomes (carbon emissions) into a single variable, the carbon intensity of poverty reduction (CIPR). This variable defines the trade-off between the proportional changes of emissions per capita and of the share of the population above the poverty line. In parallel an analytic framework is developed to formulate propositions concerning the possible effects of growth and inequality on the CIPR. The propositions are tested empirically using data from 135 countries across a 30-year time period (1981–2012). The findings confirm that the carbon intensity of poverty reduction is heterogeneous across countries. This heterogeneity is partly explained by economic growth, which is found to have a negative effect on the CIPR up to a certain income level, defined here as a “turning point”. Above that turning point, economic growth increases the CIPR. By contrast, inequality reduction is shown to have a significant negative effect on the CIPR. This study contributes to the literature on sustainable development by analytically and quantitatively linking its three dimensions (social, economic and environmental) and by employing a composite indicator that directly measures the trade-off between poverty reduction and emission levels across countries.
Is it possible for countries to eradicate poverty while also meeting environmental goals? Despite the passage of international agreements calling for these issues to be addressed simultaneously, little is known about the direct relationship between them. This study addresses this gap by proposing a new and composite indicator that integrates measures for both poverty and environmental outcomes (carbon emissions) into a single variable, the carbon intensity of poverty reduction (CIPR). This variable defines the trade-off between the proportional changes of emissions per capita and of the share of the population above the poverty line. In parallel an analytic framework is developed to formulate propositions concerning the possible effects of growth and inequality on the CIPR. The propositions are tested empirically using data from 135 countries across a 30-year time period (1981–2012). The findings confirm that the carbon intensity of poverty reduction is heterogeneous across countries. This heterogeneity is partly explained by economic growth, which is found to have a negative effect on the CIPR up to a certain income level, defined here as a “turning point”. Above that turning point, economic growth increases the CIPR. By contrast, inequality reduction is shown to have a significant negative effect on the CIPR. This study contributes to the literature on sustainable development by analytically and quantitatively linking its three dimensions (social, economic and environmental) and by employing a composite indicator that directly measures the trade-off between poverty reduction and emission levels across countries.
Is it possible for countries to eradicate poverty while also meeting environmental goals? Despite the passage of international agreements calling for these issues to be addressed simultaneously, little is known about the direct relationship between them. This study addresses this gap by proposing a new and composite indicator that integrates measures for both poverty and environmental outcomes (carbon emissions) into a single variable, the carbon intensity of poverty reduction (CIPR). This variable defines the trade-off between the proportional changes of emissions per capita and of the share of the population above the poverty line. In parallel an analytic framework is developed to formulate propositions concerning the possible effects of growth and inequality on the CIPR. The propositions are tested empirically using data from 135 countries across a 30-year time period (1981–2012). The findings confirm that the carbon intensity of poverty reduction is heterogeneous across countries. This heterogeneity is partly explained by economic growth, which is found to have a negative effect on the CIPR up to a certain income level, defined here as a “turning point”. Above that turning point, economic growth increases the CIPR. By contrast, inequality reduction is shown to have a significant negative effect on the CIPR. This study contributes to the literature on sustainable development by analytically and quantitatively linking its three dimensions (social, economic and environmental) and by employing a composite indicator that directly measures the trade-off between poverty reduction and emission levels across countries.
HCR, Agence des Nations Unies pour les réfugiés; Fonds des Nations Unies pour l’enfance (UNICEF); Le Programme alimentaire mondial (PAM) des Nations Unies et cinq ONG partenaires ont un besoin urgent de 15 millions de dollars pour répondre aux besoins de santé publique et aux conséquences humanitaires immédiates de l’épidémie de COVID-19 dans les camps […]
L’article Algérie : les réfugiés sahraouis de Tindouf face au Covid-19 est apparu en premier sur Afrik.com.
Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján
pályázatot hirdet
pályázatkezelési referens
munkakör betöltésére.
A kormánytisztviselői jogviszony időtartama:
határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszony.
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye:
Jász-Nagykun-Szolnok megye, 5000 Szolnok, Magyar 8.
Ellátandó feladatok:
A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet, valamint az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezet között létrejött szerződésben foglaltak szerint a Közreműködő Szervezet feladatainak ellátása, különösen a projektek szakmai megvalósulásának nyomon követése, a támogatások kifizetésével és a kedvezményezettek pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatos feladatok; a feladatok elvégzéséhez kapcsolódó jogszabályok és azok változásainak ismerete, alkalmazása, a belső eljárásrendek megismerése és betartása; pályázatok kezelésére kifejlesztett informatikai rendszerekkel kapcsolatos adminisztráció elvégzése, a feladatkörébe tartozóan felelős a pályázatok kezelésére kifejlesztett informatikai rendszerek naprakész, pontos adatokkal történő feltöltéséért, aktualizálásáért, a feladat végrehajtás során köteles használni a pályázatok kezelésére kifejlesztett informatikai rendszerek által adott sablonokat; adat- és információszolgáltatás a vonatkozó jogszabályokban, valamint eljárásrendekben foglaltak szerinti határidőben és formában; ennek keretében jelentések, beszámolók, riportok készítése, és az egyéb időszakos jelentések összeállítása; a feladatkörébe utalt pályázatok támogatási szerződéseivel kapcsolatos feladatok ellátása (a szerződésben foglalt egyéb adatok helyességének vizsgálata); a támogatási szerződések pénzügyi szempontból történő ellenőrzése, valamint a támogatási szerződésben foglalt egyéb adatok helyességének vizsgálata; szükség esetén részvétel a kedvezményezetteknél végzett helyszíni ellenőrzéseken; részvétel a szakmai képzéseken, folyamatos önfejlesztés; kapcsolattartás a szakmai területekkel.
A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:
A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet, valamint az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezet között létrejött szerződésben foglaltak szerint a Közreműködő Szervezet feladatainak ellátása, különösen a projektek szakmai megvalósulásának nyomon követése, a támogatások kifizetésével és a kedvezményezettek pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatos feladatok; a feladatok elvégzéséhez kapcsolódó jogszabályok és azok változásainak ismerete, alkalmazása, a belső eljárásrendek megismerése és betartása; pályázatok kezelésére kifejlesztett informatikai rendszerekkel kapcsolatos adminisztráció elvégzése, a feladatkörébe tartozóan felelős a pályázatok kezelésére kifejlesztett informatikai rendszerek naprakész, pontos adatokkal történő feltöltéséért, aktualizálásáért, a feladat végrehajtás során köteles használni a pályázatok kezelésére kifejlesztett informatikai rendszerek által adott sablonokat; adat- és információszolgáltatás a vonatkozó jogszabályokban, valamint eljárásrendekben foglaltak szerinti határidőben és formában; ennek keretében jelentések, beszámolók, riportok készítése, és az egyéb időszakos jelentések összeállítása; a feladatkörébe utalt pályázatok támogatási szerződéseivel kapcsolatos feladatok ellátása (a szerződésben foglalt egyéb adatok helyességének vizsgálata); a támogatási szerződések pénzügyi szempontból történő ellenőrzése, valamint a támogatási szerződésben foglalt egyéb adatok helyességének vizsgálata; szükség esetén részvétel a kedvezményezetteknél végzett helyszíni ellenőrzéseken; részvétel a szakmai képzéseken, folyamatos önfejlesztés; kapcsolattartás a szakmai területekkel.
Jogállás, illetmény és juttatások:
A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
Elvárt kompetenciák:
Előnyt jelentő kompetenciák:
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.
A pályázat benyújtásának határideje: 2020. május 3.
A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Kemény Andrea nyújt, a 56/501-751 -os telefonszámon.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának határideje: 2020. május 15.
A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:
A meghirdetett feladatkör betöltésének feltétele 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, melyet a pályázati anyaghoz nem kell csatolni.; Ön a jelentkezésének elküldésével hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Államkincstár az álláspályázatával összefüggő személyes adatait – a kiválasztási folyamat során kapcsolattartás céljából, illetve munkaerő-kiválasztási célból – nyilvántartsa és kezelje. Kérjük, hogy jelentkezésének elküldése előtt olvassa el az álláspályázatra jelentkezőknek szóló Adatkezelési tájékoztatót a Magyar Államkincstár honlapján (http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/lakossagi-ugyfelek/allashirdetes_). A tájékoztatóban foglaltak ismeretében tett nyilatkozatát a pályázat beküldésével egyidejűleg tegye meg. Nyilatkozat hiányában nem áll módunkban pályázati anyagát elbírálni.; Az elektronikus üzenet tárgyában kérjük feltüntetni a JÁSZ-IG/76/2020. iktatószámot, és a feladatkör pontos megnevezését „pályázatkezelési referens”.;A pályázati felhívás közzétételre kerül a www.kozigallas.hu oldalon is. Amennyiben a pályázati felhívások szövegében eltérés található, a Magyar Államkincstár honlapján közzétett pályázati kiírás szövegét kell irányadónak tekinteni.
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2020. április 18.
A pályázati kiírás közzétevője a Belügyminisztérium (BM). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a BM részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.
Der Erdölpreis befindet sich im freien Fall: Nachdem sich der Markt seit 2016 zunehmend stabilisiert hatte, brach der Preis im ersten Quartal 2020 um etwa 70 Prozent ein. Für diesen Rückgang hat einerseits die Corona-Krise gesorgt, anderseits aber auch der Preiskrieg zwischen Saudi-Arabien und Russland. Verhandlungen zwischen der von Saudi-Arabien dominierten Organisation erdölexportierender Länder (OPEC) und Russland über Förderkürzungen erlitten Anfang März einen Dämpfer, eine Einigung blieb zunächst aus. Rund einen Monat später verständigten sich die OPEC-Mitglieder und weitere Ölexporteure nach zähem Ringen doch auf eine umfangreiche Drosselung, deren Ankündigung die Talfahrt allerdings noch nicht beenden konnte. Der Preis für Erdöl der US-Sorte WTI stürzte erstmals in seiner Geschichte ins Minus, der Preis für die internationale Referenzsorte Brent rutschte ebenfalls wieder ab. Vor allem da Erdöllager, die Marktschwankungen sonst abfedern, nun zunehmend gefüllt sind, dürften sich die Turbulenzen in den kommenden Wochen fortsetzen. Marktsimulationen am DIW Berlin zeigen, wie sowohl Angebot als auch Nachfrage den Ölpreis destabilisiert haben. Die Ergebnisse geben Aufschluss, welche Preispfade möglich sind, aber auch welche Relevanz Corona-Krise, Preiskrieg und anstehenden Förderkürzungen hierbei zukommt.