La Cour de Répression des Infractions Economiques et du Terrorisme (Criet) a renvoyé au lundi 08 novembre 2021 le dossier des trois responsables de SecuriPort poursuivis pour « corruption active, trafic d'influence et violation de l'article la Loi N°2009-009 du 22 mai 2009 portant protection des données à caractère personnel en République du Bénin ».
Aussitôt après son ouverture, lundi 25 octobre 2021, l'audience de trois responsables Securiport, société de droit américain en charge du contrôle des passagers à l'aéroport de Cotonou, a été renvoyée au lundi 08 novembre 2021. Ainsi en a décidé le juge en charge du dossier à la Cour de Répression des Infractions Economiques et du Terrorisme (Criet).
Les trois prévenus, absents au procès, s'étaient fait représenter par leur avocat Me Robert Dossou.
Les trois responsables de SecuriPort, l'Américain Enrique Segura, l'Argentin Gaston Tarquini et le Béninois Abdou Raman Soumanou sont poursuivis pour « corruption active, trafic d'influence et violation de l'article la Loi N°2009-009 du 22 mai 2009 portant protection des données à caractère personnel en République du Bénin ».
La commission d'instruction de la Criet avait émis un mandat d'arrêt international contre les trois responsables. Les faits remontent en 2019.
En septembre 2019, les trois responsables de la société avaient été convoqués par la Brigade Economique et Financière (Bef). Mais ils n'avaient pas répondu à la convocation.
La société intervient à l'aéroport international de Cotonou en vertu d'un contrat signé en 2015 sous le chef de l'Etat Boni Yayi.
Le contrat a été résilié en 2016 et les activités confiées à Morpho Dys à l'arrivée du président Patrice Talon.
SecuriPort a poursuivi l'Etat béninois devant la justice française. La chambre de commerce international de Paris a condamné en 2019 le Bénin à verser 55 milliards FCFA à la société SecuriPort.
M. M.
Kritische Würdigung der umfassenden Organisationsbiografie, die die Politikwissenschaftlerin Maria Ivanova anlässlich des 50-jährigen Bestehens UN-Umweltprogramms (UNEP) als Herzstück der UN-Umweltarchitektur vorgelegt hat.
Kritische Würdigung der umfassenden Organisationsbiografie, die die Politikwissenschaftlerin Maria Ivanova anlässlich des 50-jährigen Bestehens UN-Umweltprogramms (UNEP) als Herzstück der UN-Umweltarchitektur vorgelegt hat.
Kritische Würdigung der umfassenden Organisationsbiografie, die die Politikwissenschaftlerin Maria Ivanova anlässlich des 50-jährigen Bestehens UN-Umweltprogramms (UNEP) als Herzstück der UN-Umweltarchitektur vorgelegt hat.
A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Jennifer W. néven azonosított nő pere az első németországi bírósági eljárás, amelyben az iraki jazidi vallási-etnikai kisebbség elleni háborús bűncselekmények miatt hoztak ítéletet.
A vádlottat a többi között külföldi terrorszervezetben viselt tagság, emberölésben bűnrészesség, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kísérlete miatt ítélte el a müncheni tartományi felső bíróság. A szövetségi legfőbb ügyészség életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését indítványozta, a védelem szerint viszont csak terrorszervezeti tagság miatt kellett volna elítélni a német vádlottat, és két év börtön lett volna méltányos.
A bíróság egyebek mellett bizonyítottnak látta, hogy a vádlott az IÁ terrorszervezet tagja volt, és amikor 2015-ben az akkori férjével a Bagdad térségében fekvő Falludzsában lakott, tétlenül nézte, ahogy dzsihadista férje a szabad ég alatt kikötöz egy ötéves jazidi kislányt, és otthagyja a hőségben étlen-szomjan. A vádlottnak számolnia kellett azzal, hogy a kisgyermek életveszélybe kerül, és noha segíthetett volna rajta, nem tett semmit, ezért az áldozat kiszáradás miatt meghalt – emelte ki a tanácsvezető bíró az ítélethirdetésen. Bizonyítottnak látták azt is, hogy Jennifer W. kivégzéssel fenyegette meg a kislány anyját arra az esetre, ha nem fejezi be a gyermeke halála miatti sírást. A kislány és édesanyja az észak-iraki jazidi kisebbség elleni rendszerszerű és kiterjedt támadások révén került a vádlotthoz és férjéhez. Rabszolgaként tartották őket. A kislányt azért kötözték ki és hagyták sorsára, mert megbetegedett, és ezért “haszontalanná vált”.
Jennifer W. egy alsó-szászország tartománybeli kisvárosban, Lohnében nőtt fel. Barátai nemigen voltak, az általános iskola után nem tanult tovább és munkát sem szerzett, viszont egyre élénkebben érdeklődött az iszlám iránt, áttért a muszlim hitre és 2014-ben elutazott Szíriába, hogy csatlakozzék az IÁ-hoz. Kétszer házasodott, mindkét férje helyi IÁ-harcos. Második férjével költözött Fallúdzsába, a dzsihadisták egyik legfontosabb iraki bázisára. Az IÁ úgynevezett erkölcsrendészetében tevékenykedett.
Két év után, terhesen hazautazott Németországba, majd 2018-ban megpróbált visszatérni, mert úgy érezte, mégis a dzsihadisták között van a helye. Az ellene időközben összegyűjtött bizonyítékok alapján távozását megakadályozták és előzetes letartóztatásba helyezték. Vádat 2019-ben emeltek ellene. A meghalt kislány édesanyját képviselő jogászcsapat tagja Amal Clooney, a híres emberi jogi ügyekkel elismerést szerzett londoni ügyvédnő. A nő férje ellen jelenleg is tart a per Frankfurtban, ítélet a jövő hónapban várható.
A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) legutóbbi, 2020-ból származó nyilvános adatai szerint 2013 óta nagyjából 1060 német állampolgár vándorolt ki hazájából Szíriába vagy Irakba, hogy csatlakozzék az IÁ-hoz vagy valamely más, közel-keleti iszlamista terrorszervezethez. Túlnyomó többségük a kiutazása idején harminc évnél fiatalabb volt.
A terroristákhoz csatlakozottak körében mintegy 25 százalék körüli a nők aránya. A távozók hozzávetőleg egyharmada már ismét Németországban tartózkodik. Mintegy 250 emberről vannak arra utaló adatok, hogy meghaltak. A szélsőséges iszlamista irányzatok németországi követőinek száma 28 715-re tehető a BfV legutóbbi, idén júniusban közölt adatai szerint. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) 630 embert tart nyilván közveszélyes, terrorcselekmény elkövetésére hajlandó iszlamistaként.
Németországban 5,3-5,6 millió muszlim vallású ember él, ez a 83,1 milliós lakosság 6,4-6,7 százaléka. Legnagyobb csoportjuk – mintegy 45 százalékuk – szunnita török.
The post Elítélték Németországban az Iszlám Állam egyik hazatért követőjét appeared first on .