The COVID-19 pandemic saw two sets of policy responses: lockdown to limit spread of the virus, which was a huge demand and supply shock, and government support to firms and individuals to offset the effects of this policy-induced shock. This paper explores the allocation and effectiveness of government support to firms in Egypt. We consider both financial support measures which were by and large already being implemented pre-COVID, as well as tax- and loan-related exemptions and deferments. Our main findings show that government support has helped mitigate the effects of COVID-19, with a significantly larger, favorable impact on smaller, younger and private firms. However, although these firms apparently make better use of government support, they receive a disproportionately smaller share of it. In line with the emerging ‘unsocial’ social contract, government support has been chiefly determined by political connections and a captured industrial policy. This ‘misallocation’ reinforces the missing middle phenomenon which acts as a constraint as SMEs are unable to grow. Finally, to control for the endogeneity of support, we use an instrumental variable approach and a propensity score matching. Our results remain globally robust.
The COVID-19 pandemic saw two sets of policy responses: lockdown to limit spread of the virus, which was a huge demand and supply shock, and government support to firms and individuals to offset the effects of this policy-induced shock. This paper explores the allocation and effectiveness of government support to firms in Egypt. We consider both financial support measures which were by and large already being implemented pre-COVID, as well as tax- and loan-related exemptions and deferments. Our main findings show that government support has helped mitigate the effects of COVID-19, with a significantly larger, favorable impact on smaller, younger and private firms. However, although these firms apparently make better use of government support, they receive a disproportionately smaller share of it. In line with the emerging ‘unsocial’ social contract, government support has been chiefly determined by political connections and a captured industrial policy. This ‘misallocation’ reinforces the missing middle phenomenon which acts as a constraint as SMEs are unable to grow. Finally, to control for the endogeneity of support, we use an instrumental variable approach and a propensity score matching. Our results remain globally robust.
The COVID-19 pandemic saw two sets of policy responses: lockdown to limit spread of the virus, which was a huge demand and supply shock, and government support to firms and individuals to offset the effects of this policy-induced shock. This paper explores the allocation and effectiveness of government support to firms in Egypt. We consider both financial support measures which were by and large already being implemented pre-COVID, as well as tax- and loan-related exemptions and deferments. Our main findings show that government support has helped mitigate the effects of COVID-19, with a significantly larger, favorable impact on smaller, younger and private firms. However, although these firms apparently make better use of government support, they receive a disproportionately smaller share of it. In line with the emerging ‘unsocial’ social contract, government support has been chiefly determined by political connections and a captured industrial policy. This ‘misallocation’ reinforces the missing middle phenomenon which acts as a constraint as SMEs are unable to grow. Finally, to control for the endogeneity of support, we use an instrumental variable approach and a propensity score matching. Our results remain globally robust.
Plusieurs communes du Bénin sont touchées par la montée des eaux et la situation préoccupe le gouvernement.
« Les fortes précipitations enregistrées ces derniers temps dans les localités de la région septentrionale de notre pays, engendrent la montée des eaux dans les bassins des fleuves et occasionnent des inondations dans plusieurs communes », a alerté le ministre de l'intérieur et de la sécurité publique dans un communiqué en date du 29 août 2022.
Alassane Séïdou demande aux populations de ces zones à risque d'éviter de vivre dans les maisons menaçant de ruine, susceptibles de s'écrouler par l'effet des eaux ; d'éviter les transports fluviaux nocturnes ; d'éviter de se baigner dans les cours d'eaux.
Les populations doivent « respecter les mesures de protection civile prises par les autorités politico administratives et les pairs éducateurs et secouristes, notamment les mesures d'évacuation à temps des personnes et des biens vers des familles d'accueil plutôt que sur les sites d'accueil ».
Un numéro secours (166) est disponible pour appeler à l'aide ou dénoncer tout comportement à risques, précise le communiqué.
M. M.
Plusieurs localités du Bénin connaissent le phénomène cyclique des inondations dû à la montée des eaux ces derniers jours. Les services de prévisions ont lancé l'alerte orange pour les communes de Karimama, Malanville, Bonou et Adjohoun. Le ministre de l'intérieur et de la sécurité publique à travers un communiqué a porté l'information à la connaissance du public. L'alerte orange selon le communiqué du ministre peut évoluer à tout moment au rouge, et s'étendre à d'autres communes.
Le communiqué du ministre de l'intérieur
A fiumei (Rijeka) kikötő épületsora mögött, a hegyoldalon áll az egykori kormányzói palota, amelynek megépítésére a város tizenharmadik magyar kormányzója, Batthyány Lajos gróf adott megbízást Hauszmann Alajos építésznek. Az 1898-ban elkészült neoreneszánsz épület a mindenkori magyar kormányzó hivatala és otthona volt, napjainkban a Horvát Tengermellék Történeti és Tengerészeti Múzeuma látogatható benne. A központi csarnokban, a termekben és a folyosókon elsősorban a város történetét bemutató dokumentumokat, művészeti alkotásokat, mindennapi használati tárgyakat, bútorokat állítottak ki, a tengerészeti gyűjtemény összességében csak egy kis részt foglal el.
“A megszállt Enerhodar Oroszország általi cinikus és szisztematikus ágyúzása egy szervezett véres showműsor, amelynek célja a helyi lakosság megfélemlítése, az ukrán fegyveres erők hibáztatása és az oroszok által elkövetett nukleáris bűntettek elfedése. A barbárokat nem érdekli, hány embert ölnek meg egy propagandaképért” – fogalmazott a tisztségviselő.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy hétfőre virradóra – Kijev szerint – Oroszország csapásokat mért az általa megszállt Enerhodar lakóövezetei ellen, amelynek következtében legalább tíz embert sebesítettek meg repeszek.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség küldöttségétől elvárja, hogy a zaporizzsjai atomerőműben tett látogatását követően egyértelműen jelentse ki hogy az orosz hadsereg jogsértéseket követett el. “Tudjuk, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnát, hanem az egész világot nukleáris incidens veszélyének tette ki. A nemzetközi közösséget egyetlen követelésnek kell egyesítenie: az orosz csapatok vonuljanak ki a zaporizzsjai atomerőműből” – szögezte le stockholmi látogatása alatt tartott sajtótájékoztatóján.
A “Kahovka” elnevezésű ukrán műveleti alakulat arról számolt be, hogy áttörték az oroszok első védelmi vonalát az orosz csapatok által a február 24-én kezdődött Ukrajna elleni invázió elején orosz kézre került dél-ukrajnai Herszon közelében. A műveletről videofelvételt is közzétettek az interneten. Közleményük szerint az önkényesen kikiáltott szakadár “Donyecki Népköztársaság” 109. ezrede “visszavonult a herszoni régióban elfoglalt pozícióiból, az őket támogató orosz ejtőernyősök elmenekültek a csatatérről”. A videón egy oroszul beszélő katona panaszkodik, hogy az ukrán fegyveres erők áttörték az orosz csapatok első védelmi vonalát a megyében. Az Ukrajinszka Pravda című lapnak az ukrán fegyveres erőknél egy másik forrás megerősítette, hogy egyes területeken valóban áttörés történt az oroszok első védelmi vonalán, de szavai szerint korai még komoly eredményről beszéni. “Az ukrán fegyveres erők számos irányban megkezdték a támadó hadműveleteket Ukrajna déli részén” – mondta Natalija Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője.
A “Kahovka” hadműveleti alakulat hozzátette, hogy Herszon megyében gyakorlatilag egy híd sem maradt épen, amelyen az oroszok utánpótlást szállíthatnának, ugyanis az ukrán erők amerikai gyártmányú HIMARS rakéta-sorzatvetőkkel lerombolták valamennyit, és már csak gyaloghidak maradtak. Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte: múlt szombaton készült műholdfelvételek azt mutatták, hogy az orosz csapatok pontonhidat építenek közvetlenül az Antonyivszkij-híd mellett Herszonban, amelyet alaposan megrongáltak az ukrán csapások.
Az ukrán erők csapást mértek a Herszon megyei Beriszlavban egy gépgyártó üzem területén létesített orosz támaszpontra, amelyen az orosz csapatok haditechnikát, lőszereket tároltak és katonákat állomásoztattak – közölte Volodimir Litvinov, a járási katinai adminisztráció vezetője. Szavai szerint tűz ütött ki a bázison.
Közben Jurij Vitrenko, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője figyelmeztette az ország lakosságát, hogy a téli fűtési szezonban várhatóan 4 Celsius-fokkal lesz alacsonyabb a hőmérséklet a lakásokban a megszokottnál. “Az ukránok valószínűleg az elmúlt évtizedek leghidegebb télével néznek szembe” – hangsúlyozta. Jelezte, hogy a beltéri hőmérsékletet 17-18 Celsius-fokra állítják be, ami körülbelül négy fokkal a normál hőmérséklet alatt van, és azt tanácsolta az embereknek, hogy takarót és meleg ruhát vegyenek fel arra az esetre, ha a kinti hőmérséklet -10 Celsius-fok alá csökkenne. Vitrenko szerint az idén a fűtést később kapcsolják be az otthonokban és korábban leállítják.
“Nyugati pénzügyi támogatás nélkül nem lesz elég gázunk, ami azt jelenti, hogy nagyon nagy a kockázata az energiarendszer meghibásodásának is” – emelte ki a Naftohaz vezetője. Elmondta, hogy Ukrajnának körülbelül tízmilliárd dollárra van szüksége a gázbehozatalának fedezéséhez.
The post Orosz agresszió: Putyin csapatai azért ágyúzzák a zaporizzsjai atomerőművet, hogy elrejtsék a “nukleáris bűntetteiket” appeared first on .