Die imperiale Politik der USA gegenüber Lateinamerika und der Karibik verbindet Dominanzbestrebungen mit Exklusivitätsansprüchen. Mit drastischen Zwangsmaßnahmen forciert Washington in Venezuela eine ökonomische Transformation ohne politische Transition, während es Kuba mit einer Treibstoffblockade belegt und dem Inselstaat mit Übernahme droht. In diesen Ländern sollten Deutschland und die EU in erster Linie die Zivilgesellschaft unterstützen. Sie sollten aber auch die bestehenden Verstöße gegen das Völkerrecht deutlich benennen und sich klar gegen die Enttabuisierung von Gewalt und die Missachtung der Menschenrechte positionieren.
This chapter examines China’s engagement with the United Nations (UN) development work through a comparison with Sweden. Both countries are UN member states, but differ on most indicators, including development experiences and trajectories as development cooperation providers. The chapter provides an overview of China’s and Sweden’s general profiles and compares funding practices, strategic priorities and approaches to multilateral cooperation. From a Swedish perspective, the features of China’s approach relative to Sweden’s engagement point to areas of concern, particularly regarding China’s challenge to the relative autonomy of UN bureaucracies and the human rights agenda. At the same time, there might be potential opportunities for closer coordination – notably with regard to the two countries’ complementary funding practices – in a moment of extraordinary upheaval at the UN.
This chapter examines China’s engagement with the United Nations (UN) development work through a comparison with Sweden. Both countries are UN member states, but differ on most indicators, including development experiences and trajectories as development cooperation providers. The chapter provides an overview of China’s and Sweden’s general profiles and compares funding practices, strategic priorities and approaches to multilateral cooperation. From a Swedish perspective, the features of China’s approach relative to Sweden’s engagement point to areas of concern, particularly regarding China’s challenge to the relative autonomy of UN bureaucracies and the human rights agenda. At the same time, there might be potential opportunities for closer coordination – notably with regard to the two countries’ complementary funding practices – in a moment of extraordinary upheaval at the UN.
This chapter examines China’s engagement with the United Nations (UN) development work through a comparison with Sweden. Both countries are UN member states, but differ on most indicators, including development experiences and trajectories as development cooperation providers. The chapter provides an overview of China’s and Sweden’s general profiles and compares funding practices, strategic priorities and approaches to multilateral cooperation. From a Swedish perspective, the features of China’s approach relative to Sweden’s engagement point to areas of concern, particularly regarding China’s challenge to the relative autonomy of UN bureaucracies and the human rights agenda. At the same time, there might be potential opportunities for closer coordination – notably with regard to the two countries’ complementary funding practices – in a moment of extraordinary upheaval at the UN.
Russland kann diejenigen Tanker, die es zur Umgehung westlicher Ölsanktionen einsetzt, außerhalb seiner angrenzenden Seegebiete nur begrenzt schützen. In den vergangenen sechs Monaten ist es Frankreich, den USA und zuletzt Belgien gelungen, einzelne dieser technisch mangelhaften und oft intransparent registrierten Schiffe im Atlantik, in der Nordsee und im Mittelmeer anzuhalten, ohne dass Moskau dies verhindern konnte. Darin offenbart sich ein bekanntes strukturelles Problem der russischen Marine: Ihr fehlen große Überwasserkampfschiffe, um globale Seehandelswege zu patrouillieren. Deutschland sollte dieses Defizit stärker in Betracht ziehen und seine bislang auf die Ostsee konzentrierte Politik auch auf andere Seegebiete ausdehnen – etwa durch die Unterstützung von Festsetzungen entsprechender Tanker in der Nordsee.
További 80 millió eurót, vagyis átszámítva mintegy 30,5 milliárd forintot biztosít az Európai Unió Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyoneszközökből származó kamatokból. Erről még kedden tett bejelentést Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője, amikor Kijevben sajtótájékoztatót tartott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel a bucsai mészárlás évfordulóján tartott látogatáskor.
Újabb Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról döntött az Európai Unió, amelynek részleteiől a külügyi főképviselő számolt be. Kaja Kallas kedden Kijevben járt a bucsai mészárlás évfordulójának apropóján, ahol egyebek mellett Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel is tárgyalt. Az észt politikus a tárcavezetővel tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy összesen
80 millió euróval támogatja Ukrajnát a befagyasztott orosz vagyonból származó kamatból.Kaja Kallas a The Kyiv Independent beszámolója szerint úgy fogalmazott: „A háború lezárásának módja az, hogy szembeszállunk Moszkvával, nem pedig az, hogy jutalmazzuk. Nem enyhíteni kell a szankciókat, hanem szigorítani.” Az EU-s főképviselő azt is megjegyezte, hogy Brüsszel a huszadik szankciós csomaggal igyekszik „még szorosabbra” húzni a hálót Oroszország körül. A cikk arra is emlékeztet, hogy az uniós tagállamok korábban mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztottak be, amelynek hozamát a tervek szerint Ukrajna támogatására fordítják.
Az Európai Unió legutóbb mintegy 5,9 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a meglévő európai kezdeményezések keretében novemberben, amelyből 4,1 milliárd euró befagyasztott orosz vagyoneszközökből származott, az úgynevezett Rendkívüli Bevételgyorsítási hitelmechanizmus részeként.
The post Az EU 80 millió eurót utal Ukrajnának appeared first on Kárpátalja.ma.
A nagycsütörtök – egyes tájegységeken zöldcsütörtök névvel illetik – Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, és a katolikus egyházban az oltáriszentség szerzésének és a papság alapításának emléknapjaként tartják számon.
Ezen a napon, a délelőtt folyamán hagyományosan olajszentelési szentmisét vagy más néven krizmaszentelési szentmisét tartanak a főpásztorok a papság tagjaival együtt az egyházmegyék székesegyházaiban.
Ekkor szentelik meg a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát, mely olivaolaj és balzsam megszentelt keveréke.A szentmisén az evangélium elhangzása után újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit, kifejezve ezáltal közösségét a főpásztorral és az egyházzal.
Az esti liturgia az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását tárja elénk, mely a szenvedéstörténet kezdete. Az utolsó vacsora az első szentmise, és az Oltáriszentség alapításának az ünnepe, arra a parancsra emlékezünk, melyet Jézus hagyott ránk:
„SZERESSÉTEK EGYMÁST, AHOGYAN ÉN SZERETTELEK TITEKET”.
A jézusi tanításnak a szolidaritásra és az összetartásra vonatkozó üzenete ma is időszerű.
Az ószövetségi olvasmány (Kiv. 12,1–8.11–14) felidézi az egyiptomi kivonulás éjszakáját. A zsidó pészah, a húsvéti lakoma áldozati báránya Krisztus előképe. A szentlecke (1Kor 11,23–26) az utolsó vacsora termét jeleníti meg, ahogy Jézus a tanítványainak ezt mondja: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem…”
Jézus saját testét és vérét hagyja ránk, hogy lelkünket táplálja, vére által megszabaduljunk a bűntől és az örök haláltól.
A nagycsütörtöki evangélium (Jn 13,1–15) a lábmosás szertartását tárja elénk, azt a jelképes cselekedetet, ahogyan Jézus, az Úr és Mester, a legalantasabb munkát vállalva mosta meg a tanítványok lábát. Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni. A nyilvános szentmisén az evangélium elhangzása után ennek emlékére a püspök vagy a pap megmossa az arra kiválasztott emberek lábát.
Az esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. A liturgia színe fehér – ezért van a pap fehér miseruhában –, az öröm hangjaként szól a mise elején az orgona, és virág díszíti az oltárt.
A „Dicsőség”-re minden templomban megszólalnak a harangok, a csengők, az orgona, majd a „Glória” után elnémulnak nagyszombat estig.A mély gyász jeléül ezután csak a kereplők szólnak. A harangok „Rómába mennek” és megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei is. Megrázó ellentét, ahogy Jézust azon az estén árulják el, amelyen szeretetének legnagyobb jelét adja.
A szentmise részeként az áldozás után az Oltáriszentséget a pap a templomon át elviszi őrzése helyére, egy mellékoltárhoz vagy egy kápolna tabernákulumába. Ez a cselekedet Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi. Ezután történik az oltárfosztás, amikor is eltávolítanak az oltárról minden díszt, beleértve az oltárterítőt is, emlékeztetve minket Jézus elfogatására és a passió kezdetére.
Nagycsütörtök misztériumában egymással szemben áll az eucharisztikus ajándék legmagasztosabb szeretete, valamint az elárultatás fájdalma.Az utolsó vacsora után Jézus apostolaival az Olajfák hegyére ment.
Imádság közben szenvedett és gyötrődött, kérte apostolait, hogy imádkozzanak vele, de azok elaludtak. „Egy órát sem tudtatok virrasztani velem?” – kérdezte tőlük.
Erre gondolunk, amikor a szentségi Jézust a főoltárról a mellékoltárra kísérjük, s amikor a mise után szentségimádást végzünk. „Legalább egy órát” szeretnénk virrasztani Vele.
Elkezdődik a nagycsütörtöki virrasztás az értünk vérrel verejtékező Jézussal.A szertartás végén a csend jelzi a Jézus szenvedésével együttérző fájdalmat.
Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Magyar Kurír
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Nyitókép: Giovanni Antonio Sogliani: Jézus megmossa Péter lábát (Fotó: Wikipédia)
The post Nagycsütörtök, a szent három nap kezdete appeared first on Kárpátalja.ma.