Újabb kárpátaljai katona halálának hírét osztották meg. A háborúban vesztette életét Hnatjuk Jevhen ungvári járási katona.
A Baranyai kistérség tájékoztatása szerint a védő december 4-én esett el Donyeck megyében.
Hnatjuk Jevhen 1990. július 31-én született, az A4056-os katonai egység rakétaszázadánál teljesített szolgálatot.
A temetés helyszínét és időpontját egyelőre nem közölték.
A Kárpátalja.ma szerkesztősége osztozik a hozzátartozók fájdalmában.
The post Háború: börvingesi katona halt meg a fronton appeared first on Kárpátalja.ma.
Az országos felháborodást keltett, a Recorder oknyomozó portál által készített Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmjében többször elhangzik, hogy az elévülés lehetőségét kihasználva, a bíróságokon egyes ügyekben addig húzták a döntést, amíg már nem lehetett elítélni a gyanúsítottakat. A film megjelenése után szervezett tüntetéseken több helyen is azt skandálták, hogy töröljék el az elévülés lehetőségét a […]
Articolul Hasznos lenne-e az elévülés megszüntetése? apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
A Duna, a magyar filmek otthonaként az ünnepi pihenés időszakára különleges filmválogatással készül: a hazai filmművészet időtlen kedvenceit tűzi műsorára. A csatorna ünnepi kínálatában népszerű vígjátékok, zenés filmek és felejthetetlen karakterek térnek vissza a képernyőre.
A karácsonykor szinte már elmaradhatatlan Abigél című négyrészes tévéfilmsorozat mellett a Duna több klasszikus magyar alkotással várja nézőit az ünnepek alatt.
Mese a 12 találatról – december 22., 20:45A Makk Károly rendezésében készült 1956-os filmvígjáték főszereplői a szerencsében reménykednek, vágyaik netovábbja, a mesés 12 találat a totón, amely mindenki problémáját megoldaná. A könnyed, játékos hangulatú magyar vígjátékban a lottóláz és a véletlenek komikus sorozata keveredik a kor hangulatával. A derűs fordulatokat és a régi magyar mozi báját felidéző alkotás főszerepeiben többek között Tolnay Klári, Ruttkai Éva, Zenthe Ferenc és Darvas Iván látható.
Katyi – december 26., 12:50Az 1942-ben bemutatott fekete-fehér magyar filmvígjáték a vidéki mindennapok romantikáját és báját idézi meg. A történet szerint Varga Kató színésznő szeretne lenni, ám elrontja felvételijét. Geszty, a már befutott színész, a bizottság elnöke könyörtelenül tehetségtelennek bélyegzi. Kató, kitalál magának egy figurát: Katyit, a vidéki megesett cselédlányt. Elszegődik Gesztyhez mindenesnek és ebben a minőségében rövidesen felforgatja az egész házat. Pokollá teszi a színész életét. A Katyi címszerepében Tolnay Klári brillírozik, a színművész egyik legnépszerűbb alakítása a palóc tájszólásos vidéki lányt dacból eljátszó fővárosi színésznőjelölt. Mellette Bilicsi Tivadar és Kiss Manyi látható a meglepetésekkel, szerelmi bonyodalmakkal és kedves humorral teli alkotásban.
Hyppolit, a lakáj – december 27., 13:20A magyar mozgóképtörténet egyik legnagyobb közönségsikere, amely megteremtette Hyppolit, a lakáj máig ható kultuszát. Csortos Gyula és Kabos Gyula örök érvényű alakítása 1931-ből ma is önfeledt szórakozást kínál, miközben a nézők végigkövethetik, hogyan borul fel egy család élete a nagypolgári modor erőszakos „bevezetőjének” érkezésével. A filmvígjáték digitálisan restaurált változatát láthatják a Dunán.
Állami Áruház – december 28., 14:10Ha ünnepi zenés vígjáték, akkor kihagyhatatlan az Állami Áruház. Az 1952-es, sok muzsikával átszőtt zenés vígjátékban egy állami áruház és dolgozói élete elevenedik meg. A helyzetkomikumokra építő történet zenés betétei Fényes Szabolcs fülbemászó slágereivel – köztük a legendás Hol van az a nyár? című dallal –, és olyan színészóriásokkal, mint Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Gábor Miklós és Gózon Gyula máig mosolyt csal a néző arcára.
Mici néni két élete – december 29., 12:50Az 1962-es, mára klasszikussá vált vígjáték Kiss Manyi egyik legnépszerűbb filmes szerepe volt. A kedves, humorral átszőtt történetben Kiss Manyi játssza a hajdani színésznőt, Mici nénit, aki idős korában egy fiatal párt fogad maga mellé eltartás fejében. A generációk együttéléséből fakadó titkok és félreértések sorozata mellett felbukkan Mici néni életében egy udvarló, ami ismét életkedvet hoz számára. A film egyszerre szól a szeretetről, az újrakezdés lehetőségéről és arról, hogy az élet örömei nem korhoz kötöttek.
A tizedes meg a többiek – december 29., 14:15A második világháború végnapjaira helyezett legendás, 1965-ös komédia egyike a legsikeresebb magyar vígjátékoknak. A film szállóigéi – hogy csak a legismertebbet említsük: az oroszok már a spájzban vannak – beépültek a köznyelvbe. Keleti Márton alkotásában Sinkovits Imre parádés főszereplésével követhetik a különös csapata humoros történetét, amint a káoszban próbálnak valahogy túlélni…
A Noszty fiú esete Tóth Marival – december 30., 12:50Mikszáth Kálmán művének 1960-ban készült adaptációja a kor egyik legnépszerűbb filmje volt Magyarországon. A hírhedten léha Noszty Feri és a tehetős, tisztes családból származó Tóth Mari szerelmi történetét követi az alkotás, olyan színművészek alakításával, mint Petényi Ilona, Krencsey Marianne, Fónay Márta, Uray Tivadar, Páger Antal és Mécs Károly.
Meseautó – december 31., 16:15A szerepcserékkel, félreértésekkel teli romantikus filmvígjátokot 1934-ben mutatták be. A gazdag vállalatigazgató és a szerény alkalmazott lány mesésen alakuló szerelmét feldolgozó fekete-fehér alkotásban Törzs Jenő, Perczel Zita mellett Kabos Gyula nyújt parádés alakítást. A filmet digitálisan restaurált változatban mutatja be a Duna.
Indul a bakterház – január 1., 16:40Egy igazi klasszikus, amelyet bármikor jó újranézni. Az 1979-es tévéfilm a magyar filmvígjátékok megkerülhetetlen, örökzöld darabja. A mindig bajba keveredő Bendegúz, a mogorva bakter és a falu különc figurái a Dunán kínálnak önfeledt kikapcsolódást az új év első napján.
Mágnás Miska – január 2., 12:55Az 1949-ben bemutatott zenés vígjáték az egyik legnépszerűbb magyar operett filmváltozata. A rangkülönbségekből fakadó bonyodalmakkal teli humorral, iróniával bemutatott szerelmes történetet, fülbemászó operettdallamok és parádés szereposztás egészíti ki. Gábor Miklós, Mészáros Ági, Sárdy János és Németh Marika játsszák a főszerepeket, azonban a film mellékszereplői – Gobbi Hilda és a Latabár-testvérek – is legendás alakítást nyújtanak.
Gyula vitéz télen-nyáron – január 2., 15:20A magyar filmtörténet egyik legszerethetőbb, derűs szatírája ez a vérbő filmvígjáték a hetvenes évekből. A kedves karakterek, a finom humor és a kor hangulatát őrző jelenetek miatt a film igazi időutazás. A történet főhőse, Prohászka Feri, a sörgyári melós amatőrként egy tévéfilm-sorozat főszereplője lesz, amely országos rajongást hoz neki. Ám a sorozat kirobbanó sikere hevíti a nemzeti öntudatot, amivel párhuzamosan török ellenes hangulat alakul ki, ezért az alkotók elhatározzák, Gyula vitéznek meg kell halnia. Csakhogy a közönség hallani sem akar erről, és folytatást követel…
Fény és árnyék – január 4., 14 óraIgazi korabeli mestermű, amely bepillantást enged a magyar mozi aranykorának érzelmes oldalába. Az 1943-ban bemutatott játékfilm főszereplője az ünnepelt színésznő, Mária, aki boldog családban él. Felkarolja és tanítgatja a kis statisztát, Évát, akiben a tehetségnél sokkal nagyobb a becsvágy, az irigység, az önzés és elcsábítja Mária férjét, Gábort. A felzaklatott lelkiállapotú asszony engedi elvitorlázni gyermekeit, akik a háborgó Balatonba vesznek. A tragédia után Mária árvagyerekeket fogad magához. Ebbe a megbékélt csendes világba tér meg évek múlva a kifosztott, megalázott Gábor…
Fotók:
MTVA
The post Klasszikusok az ünnepek alatt appeared first on Kárpátalja.ma.
Kórházi ágyamhoz lihegve
(félek, mégis elkésve már)
szalad a hír: Nagy László-számot
készít-szerkeszt a Tiszatáj.
Hát így igen, így az igazság,
mert őneki ez már dukál,
s milyen jó nékem, az öregnek,
hogy tudja ezt a Tiszatáj.
Hogy tudja: elindult Iszkázról,
s anyjának szótfogadva jár,
míg szófogadó anyja s apja
nem lesz a Duna- s Tisza-táj.
Ismertem őt fickó korában,
mikor haja még volt sötét,
mikor rútságos köznapokban
írta vasárnap gyönyörét.
S láttam csikót faragni fából,
csak játszva, mert játszani jó,
és jött a perc és égre szállt a
táltossá varázsolt csikó.
És jött az év, mely nyári arcát
téli hajjal földíszíté,
és lett az ő szép téli-nyári
arca is a költészeté.
Ady ostoros unokája,
József Attila hű fia,
ki dühét mellkasába gyűrte,
ha volt is miért sírnia.
Barátja sok! És ellensége?
ha van, az se csodálkozik:
mert oly nagy kópé! ha akarja,
holnap bátyánkká változik!
Forrás: PIM
Nyitókép: Fortepan/Kádas Tibor
The post Zelk Zoltán: Elkésett vers appeared first on Kárpátalja.ma.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben fordult országa népéhez. Mint elmondta, Oroszország egyértelmű jelzéseket ad arra vonatkozóan, hogy a háború 2026-os folytatására készül, és nem mutat valódi szándékot az agresszió befejezésére.
Mindezt a Moszkvából érkező kijelentésekre reagálva mondta, és összegezte a nemzetközi kapcsolatok alakulását. Zelenszkij szerint Ukrajna partnereinek nem elég látni a baljós jeleket, konkrét tettekre van szükség részükről.
„Ma újabb kijelentést hallhattunk Moszkvából, miszerint a jövő évben háborúra rendezkednek be. És ezek a jelek nemcsak nekünk szólnak. Fontos, hogy a partnereink is észleljék a veszélyt. És ne csak észleljék, de reagáljanak is. Cselekedjenek végre amerikai partnereink, akik gyakran azt hangoztatják, Oroszország véget akar vetni a háborúnak. Nos, Moszkvát mégis teljesen más retorika jellemzi, és hadi parancsaik is szemben állnak mindezzel. Látnunk kell ezt az orosz hangulatot, és reagálnunk kell rá”
– jegyezte meg az elnök, hangsúlyozva, hogy ezek a jelek nemcsak Ukrajnának szólnak.
Jelzések MoszkvábólZelenszkij szerint az orosz kijelentések aláássák a diplomáciai erőfeszítéseket. Figyelmeztetett, hogy a Kreml politikai megtévesztéssel és a béketerv egyes pontjaihoz való ragaszkodással fedné el valódi célját. Ez a cél pedig Ukrajna és az ukránok elpusztítása, valamint az ukrán területek bekebelezésének elfogadtatása. Ha ez sikerül, később hasonló követeléseket támaszt majd más európai országokkal szemben is.
Az elnök megjegyezte, hogy a politikájukra adott érvényes válasz a védekezés „Oroszország történelmi őrületétől”. Felvázolta a partnerekkel való együttműködés legfontosabb területeit, ami a biztonság és a pénzügy – különös tekintettel az orosz pénzeszközökre, valamint politikai szándékaik felismerésére és kivédésére. Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna továbbra is együttműködik minden szövetségesével, hogy ez a védelem hatékony legyen, és köszönetet mondott azoknak, akik ebben segítik az országot.
Forrás: OBOZ.UA
Nyitókép: president.gov.ua
The post Zelenszkij: Oroszország a háború folytatására készül appeared first on Kárpátalja.ma.
Ha Ön is készített olyan fotót, melyet szívesen közkinccsé tenne rovatunkban, küldje el nekünk a karpatalja.ma@gmail.com e-mail-címre.
The post Séta az Ung partján appeared first on Kárpátalja.ma.
Ludwig van Beethoven 1770 decemberében, 16-án vagy 17-én született Bonnban. A hét testvérből csak három fiú maradt életben, közülük Ludwig a legidősebb. Édesanyja szelíd, visszahúzódó asszony volt, Beethoven „legjobb barátja” (saját szavaival). Atyja fokozatosan az alkohol hatása alá került, de hogy szadisztikus kegyetlenséggel bánt volna a gyermek Beethovennel, romantikus túlzás. Fia zenei tehetségét hamar felismerte, csodagyerekként koncerteztette (első hangversenye: 1778. március 26). Ilyenkor fia éveinek számából le-letagadott, a bevételt növelendő. (Beethoven még jóval később is néhány évvel fiatalabbnak képzelte magát a valóságos koránál.)
Első publikált művét, a Dreßler-változatokat 1782-ben adták ki. Beethoven atyja maga is muzsikus lévén eleinte maga próbálkozott fia zenei nevelésével, amit aztán nemsokára jobbnak látott Johann Gottlob Neefére bízni. Ez szerencsés döntésnek bizonyult, a korai, színvonalas zenei képzés is hozzájárult, hogy Beethoven már nagyon fiatalon számos jelentős művet komponált (t.k. a „Választófejedelmi” szonáták, két nagy kantáta, fúvós oktett). Neefe ajánlására 1784 júniusában Beethovent udvari orgonássá nevezik ki a felvilágosult szellemű kölni választófejedelem, Miksa Ferenc szolgálatában. Ekkor köt életre szóló barátságot Karl Amendával, Ferdinand Ries-szel és Stephan von Breuninggal.
1800-ban mutatják be első szimfóniáját. Az 1801-es évre esik többek között az op. 26-28-ig terjedő zongoraszonáták komponálása. 1802 februárjára elkészül a „napfényes” II. szimfónia, és ugyanebben az évben Heiligenstadtban számot vet hallása immár tragikus méreteket öltő megromlásával. Ennek írásos dokumentuma az ún. Heiligenstadti Végrendelet. 1803 elején mutatja be a c-moll zongoraversenyt, és ezt követően komponálja élete addigi legfőbb művét, az Eroica-szimfóniát, melynek esetleges ajánlásáról Napóleon számára sok különböző, kevéssé megbízható mendemonda született, mint ahogy arról is, hogy Napóleon császárrá koronázásának hírére tépte volna szét a Bonaparte nevet feltüntető címlapot. Ugyanebben az évben kapja meg Érardtól új, korszerű zongoráját. 1804-ben, egy, Schikaneder általa elégtelennek minősített szövegkönyvének megzenésítését abbahagyva, megkomponálja a Waldstein-szonátát, és belekezd egyetlen, akkori nevén a Leonóra címet viselő operája komponálásába, melyet sok akadály leküzdése után 1805 novemberében mutatnak be a Theater-an-der-Wienben. Oppersdorf báró felkérésére 1806-ban megkomponálja a szimfóniái közt különleges hangzásvilágú negyediket. Decemberben mutatják be a Hegedűversenyt. 1806 és 1809 közé tehető máig tisztázatlan természetű barátsága Brunswick Terézzel. Megélhetése egyre nehezebbé válván Beethoven baráti ösztönzésre 1807-ben megpályázza az állandó udvari komponista-állást, de még csak választ sem kap. A megbántott Beethoven még az elköltözést is fontolóra veszi Bécsből: 1808-ban Jerome Bonaparte akkori wesztfáliai királytól kappellmeisteri felkérést kap Kasselbe, és csak három nemesi barátjának (Rudolf főherceg, Lobkowitz és Kinsky hercegek) közbelépése távolította el szándékától: jelentős anyagi támogatás mellett kötelezték el magukat. Ez a támogatás azonban meglehetősen akadozott, sőt, Kinsky herceg halálos lovasbalesete után az ő (legjelentősebb) részesedésének folyósítását az utódok megtagadták.
Bettina Brentano közvetítésével személyesen is megismerkedik Goethével: a kölcsönös nagyrabecsülés sem tudja emberileg közelebb hozni egymáshoz a két eltérő karaktert. Októberben, minden hivatalos eszközt bevetve, megpróbál gátat gördíteni Johann öccse házassága elé, sikertelenül. (Beethoven családi érzéseit a legmélyebb felelősségtudat jellemezte, lett légyen szó akár öccseiről, akár unokaöccséről, Karlról.) 1813-ban, miután Wellington Vittoriánál legyőzte Napóleont, Beethoven megírta a saját idejében egyik legnépszerűbb művét, a Csataszimfóniát, melynek ősbemutatója decemberben volt a korszakos remekműével, a VII. szimfóniával együtt. A jótékony célú bemutatón a bécsi zenei élet színe-java előadóként is részt vett. 1814-ben mutatják be a VIII. szimfóniát, ekkor újítja fel a Fideliót is, és ekkor komponálja a fanyar hangú „Quartetto seriosót”.
1821 januárjában súlyos reumatikus láz tartja vissza minden kompozíciós munkától. 1822 elejére, miután újabb sárgaságon, valamint komoly gyomorbántalmakon esett át, lényegében befejezi a Missa solemnist. Ez évben komponálja legnagyobb szabású variációsorozatát, a Diabelli-változatokat. 1823-ban lényegében a IX. szimfónia komponálására összpontosít. 1824-re fejezi be, és abban az évben, a zongorára írt bagatelljei legérettebb sorozata után hozzákezd kései korának nagy vonósnégyeseihez. Óriási közönségsikerrel, de anyagi veszteséggel kétszer is előadják a IX. szimfóniát, ősbemutatóján a Missa Solemnis részleteivel. 1825-öt vonósnégyesek komponálásával tölti, egyik súlyosabb betegségéből való felgyógyulásának gyümölcse a Heiliger Dankgesang az a-moll vonósnégyesből. A teljességgel új hangot megütő Esz-dúr kvartett közönségsikert arat. 1826-ban Beethoven egy felkérésre arra is időt szakít, hogy a B-dúr kvartett eredeti finaléját, a Nagy Fúgát négy kézre írja át. Unokaöccse, Karl sikertelen öngyilkosságot követ el. December 4-én vagy 5-én Beethoven megírja élete utolsó befejezett művét, az Albrecht von Haller szövegére írt kánont (”Wir irren allesamt, nur jeder irret anders”). 10-én újabb sárgaságba esik. 1827. március 26-án éri a halál.
Forrás: Operakalauz
The post 255 éve született Ludwig van Beethoven appeared first on Kárpátalja.ma.
Dr. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára látogatást tett a Nagyszőlősi 3. Számú Perényi Zsigmond Középiskolában. A látogatás alkalmával elkísérte Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, valamint Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezetője.
A vendégeket Nyibilevics Mónika, az intézmény igazgatónője köszöntötte. Beszédében háláját fejezte ki a magyar kormány által nyújtott támogatásért, amelynek köszönhetően felújításra került az iskola vizesblokkja, több tanteremben tisztasági festést végeztek, valamint megújult az intézmény díszterme és étkezdéje is.
Az iskola tanulói meghitt karácsonyi műsorral kedveskedtek a vendégeknek.
Panyi Miklós államtitkár felidézte, hogy 2023. október 6-án, az aradi vértanúkra való megemlékezés alkalmával járt korábban az intézményben. Akkor Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének egykori elnöke kérte segítségét az iskola vizesblokkjának felújításához. Bár Barta József néhány héttel később tragikus hirtelenséggel elhunyt, az akkor tett ígéret megvalósítását az államtitkár következetesen és elkötelezetten támogatta, így az iskola megújulása végül megvalósulhatott.
Beszédében hangsúlyozta a pedagógusok munkájának közösségmegtartó erejét, amely hozzájárul a kárpátaljai magyar közösség mindennapjaihoz és fennmaradásához. Köszönetet mondott a szülőknek is, akik a nehéz körülmények ellenére kitartanak magyarságuk mellett, gyermekeiket magyar iskolába íratják, és ezzel életet visznek az intézmény falai közé. Az államtitkár örömét fejezte ki amiatt, hogy személyesen is láthatta a felújított iskolarészeket, valamint, hogy pezsgő élet zajlik az intézményben.
A látogatás végén a vendégek édességcsomaggal lepték meg az iskola jelenlévő tanulóit.
Bocskor Zita
The post Dr. Panyi Miklós államtitkár látogatása Nagyszőlősön appeared first on Kárpátalja.ma.
A Beregszászi 4. Számú Bendász István Cserkészcsapat nevében Parandij Adrienn tett közzé felhívást a Facebookon. A plakát tanúsága szerint Beregszászban és környékén élő 4–5. osztályos fiúkat várnak soraikba.
A felhívásban az áll, rengeteg játék, új barátok, kirándulások, életre szóló élmények várnak a jelentkezőkre, akik ebben a közösségben sok új ismeretre is szert tehetnek.
Bővebb információ kérhető a parandijadrienn@gmail.com e-mail címen, a 097 334 18 93-as telefonszámon, valamint üzenetben Parandij Adrienn Facebook-profilján.
The post Jelentkezőket várnak a beregszászi cserkészek appeared first on Kárpátalja.ma.
Keir Starmer brit miniszterelnök felszólította szerdán Roman Abramovics orosz nagybefektetőt, a Chelsea FC volt tulajdonosát, hogy az angol labdarúgó klub eladásából befolyt vételárat adja át az ukrajnai háborútól szenvedők megsegítésére szolgáló humanitárius alapnak. Starmer jogi fellépést helyezett kilátásba, ha Abramovics ezt nem teszi meg.
Abramovicsot a brit kormány sok más orosz mágnással együtt pénzügyi szankciókkal sújtotta, miután Oroszország 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen.
Abramovics, aki 19 évig birtokolta a Premier League-ben játszó londoni futballklubot, alig néhány nappal az ukrajnai háború kitörése után, 2022. március 2-án bejelentette, hogy minden pozícióját feladja a klubnál és eladja részesedését a csapatban.
Az akkori konzervatív párti brit kormány engedélyezte a tranzakciót, azzal a kikötéssel, hogy Abramovics semmilyen formában nem részesülhet a vételárból, és a pénzt Ukrajnában, humanitárius célokra kell felhasználni.Az adásvételi ügylet 2022. május 30-án zárult le, és a klubot Todd Boehly amerikai nagyvállalkozó vette meg egy erre a célra létrehozott, később BlueCo néven bejegyzett befektetési konzorcium keretében.
Beohly azóta is a Chelsea többségi társtulajdonosa és a klub elnöke.
A tranzakció után Abramovics maga is ígéretet tett arra, hogy a vételárat ukrajnai humanitárius célokra fordítja. A brit kormány és az orosz nagybefektető jogi képviselői között azonban azóta is tart a vita ennek feltételeiről, a pénz pedig az orosz vagyoneszközökre kirótt brit szankciók miatt zárolás alatt fekszik egy londoni bankszámlán, amelyet Abramovics egyik befektetési cége vezet.
Keir Starmer munkáspárti brit kormányfő a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és az azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni félórájában – az Ukrajnának nyújtott brit támogatásokra vonatkozó képviselői felvetésre válaszolva – bejelentette: a brit kormány átruházási engedélyt (licence to transfer) bocsát ki annak érdekében, hogy a Chelsea eladásából származó, 2022 óta zárolt bevételből Abramovics 2,5 milliárd fontot az ukrajnai humanitárius alapnak utalhasson át.
Starmer parlamenti bejelentésében úgy fogalmazott: azt üzeni Roman Abramovicsnak, hogy „az óra ketyeg”, és az orosz nagybefektető vagy önként teljesíti a Chelsea vételárának ukrajnai humanitárius felhasználására tett kötelezettségvállalását és fizet, vagy a brit kormány peres úton éri el, hogy az összegből „minden penny azokhoz kerüljön”, akiknek életét felforgatta az Oroszország által indított illegális háború.
Nagy-Britannia az általa befagyasztott egyéb orosz pénzügyi eszközök hozamából már összeállított egy 2,26 milliárd font értékű hitelkeretet Ukrajnának hadianyagok beszerzésére, és ebből eddig két, egyenként 752 millió fontos részletet folyósított.Ez a konstrukció azonban csak a zárolt orosz vagyontömeg hozamát és kamatait használja fel, a vagyoneszközök tőkerészéhez London eddig nem nyúlt hozzá.
Forrás: MTI
Nyitókép: Politico/Szabad Európa
The post Starmer: Abramovics adja át Ukrajnának a Chelsea vételárát appeared first on Kárpátalja.ma.
Megszavazta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt a határozatot, amelyben egy „katonai schengeni övezet” létrehozását javasolják egy esetleges orosz agresszióval szemben, ugyanis a képviselők véleménye szerint az európai biztonság és védelem szempontjából alapvető fontosságú a katonai mobilitás előtt álló akadályok csökkentése – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
A 493 szavazattal, 127 ellenében és 38 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja felhívta a figyelmet a katonai mobilitás hiányosságaira, valamint arra, hogy sürgősen meg kell könnyíteni a csapatok, felszerelések és eszközök gyors, határokon átnyúló mozgását Európa-szerte.
„A katonai mobilitás alapvető fontosságú a közös európai biztonság és védelem szempontjából, de a keleti szárny, különösen a balti országok és Lengyelország biztonsága szempontjából is” – fogalmaztak.
A szöveg elfogadását támogató EP-képviselők egy „katonai schengeni térség” kidolgozását javasolják, amelyet egy katonai mobilitási munkacsoport és egy európai koordinátor erősítene meg a különböző kezdeményezések végrehajtásának egyszerűsítése érdekében.
Hangsúlyozták, hogy
a katonai mobilitás az EU és a NATO közötti együttműködés egyik prioritása, és elengedhetetlen ahhoz, hogy béke, válság vagy háború idején lehetővé váljon a szövetséges erők mozgása.Rendszeres közös gyakorlatokat és stresszteszteket javasoltak az akadályok azonosítása és felszámolása érdekében, valamint úgy vélekedtek, hogy az EU-nak követnie kellene a NATO példáját, és biztosítania szükséges, hogy a gyorsreagálású csapatok békeidőben is három napon belül, válsághelyzetben pedig 24 órán belül átléphessék az EU belső határait.
Az EP az állásfoglalásban felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős adminisztratív és pénzügyi akadályok, valamint infrastrukturális akadályok vannak a katonai mobilitás útjában. Mindez azt jelenti, hogy a katonai felszerelések EU-n belüli mozgatása néha több mint egy hónapot is igénybe vehet – figyelmeztettek.
Az EP-képviselők üdvözölték azt az európai bizottsági javaslatot, hogy a katonai mobilitásra szánt összegeket az EU következő hosszú távú költségvetésében több mint 17 milliárd euróra emeljék. Arra kérték az uniós tagországokat, hogy ne nyirbálják meg a javaslatot, ahogyan azt a 2021–2027-es költségvetésben tették, amikor 75 százalékkal csökkentették az erre a célra javasolt forrásokat.
Forrás: MTI
Nyitókép: Shutterstock
The post „Katonai schengeni övezet” kialakítását javasolja az EP appeared first on Kárpátalja.ma.
Két forgatókönyvet vázolt Ilie Bolojan a külföldi befektetők képviselőinek az árbevétel utáni minimumadóval kapcsolatban Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán a hivatalában a Külföldi Befektetők Tanácsának képviselőivel tárgyalt a 2026-os költségvetés előkészítéséhez szükséges jogszabályokról. A kormány közleménye szerint a megbeszélések középpontjában az árbevétel utáni minimumadó és az adórendszer állt. A találkozón a külföldi befektetői képviselői a minimumadó […]
Articolul Lehet, hogy mégis nő a minimálbér apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.