Határon túli magyar portálok összesített hírei

Le ministre français de l'Intérieur Laurent Nunez a appelé les préfets à mobiliser les forces de l'ordre en vue des quarts et demi-finales de la CAN 2025, qui se déroule actuellement au Maroc. Il craint des "troubles de l'ordre public", selon un télégramme daté de jeudi dont a eu connaissance l'AFP.

L'influenceur d'extrême droite Papacito sera jugé le 26 février à Paris pour avoir harcelé en ligne la boxeuse algérienne Imane Khelif. Lors des JO de Paris, elle avait été la cible d'une polémique sur son genre.

Ayant grandi dans un quartier de Strasbourg, Kadiatou Tapily a longtemps douté de sa place. Avocate et basketteuse depuis 25 ans, elle dirige son propre cabinet et met le droit au service des habitants des quartiers. 

A la une de la presse ce vendredi : des gagnants et des perdants, une bonne nouvelle sanitaire et une ferveur.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította a szélsőséges bűncselekmények elkövetésével vádolt Daniel Bombic fellebbezését a Speciális Büntetőbíróság döntései ellen.

Öt autó ütközött Pozsonyban, az Einstein utcán. A baleset miatt dugó alakult ki, közölte az STVR Zöld Hulláma. Az útszakasz ugyan járható, de 15–20 perces késéssel kell számolni. (tasr)

Az év első hetében, tehát január 1. és 4. között 80 közúti balesetet regisztrált a rendőrség. A baleseteknek két halálos áldozata volt, hárman pedig súlyosan megsérültek.

Hétfőn délelőtt elgázolt egy 69 éves gyalogost egy 78 éves sofőr Homonnán. A gyalogos megsérült, kezelésre szorul.

Gyanús telefonhívások érkeznek Szlovákiába, főleg az Egyesült Királyságból. A rendőrség azt tanácsolja, ne válaszoljanak a hívásokra és ne is hívják vissza az ilyen számokat.

Ukrajnának elsősorban a saját fegyveres erőire kell támaszkodnia, ezért a legfontosabb biztonsági garancia egy erős, teljesen felszerelt, 800 ezres hadsereg - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újságíróknak nyilatkozva.

Támadásokkal zárták és indították az évet az oroszok Ukrajnában.

Szilveszter éjszakáján az orosz erők több hullámban támadták Odesszát csapásmérő drónokkal és ballisztikus rakétákkal – közölte Szerhij Liszak, a városi katonai közigazgatás vezetője. Drónok és roncsdarabok zuhantak le, tüzek keletkeztek infrastruktúrális létesítmények, valamint lakóépületek rongálódtak meg.

Luckban szintén támadás érte a várost – erről Ihor Poliscsuk polgármester számolt be. A közösségi oldalakon közzétett beszámolója szerint a város felett robbanások hallatszottak, és működésbe lépett a légvédelem. A lakosságot arra kérték, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

Volinyban a kritikus infrastruktúrát érte találat.

Tart a kárfelmérés, az esetleges áldozatokról egyelőre nem közöltek hivatalos adatokat.

TSZN/Kárpátalja.ma

Nyitókép: Telegram/Ihor Poliscsuk

The post Dróntámadások érték Odesszát és Luckot szilveszter éjjelén appeared first on Kárpátalja.ma.

Az elmúlt hat év hagyományaihoz híven idén is a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Zeneakadémia közös újévi hangversenye nyitja meg a következő évet. Aki személyesen nem tud jelen lenni a koncerten, annak a Duna és a Bartók Rádió közvetítése viszi otthonába az ünnepi muzsikát.

Idén is különleges ünnepi pillanatokkal várja a közönséget az új év első napján a közmédia. Január 1-jén 18 órától a Zeneakadémián kezdődik az Újévi nyitány a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával varázslatos koncertje. Az eseményt élőben követhetik a Bartók Rádió hallgatói, a Duna 18:50-től tűzi műsorára a koncertet így otthonából bárki részese lehet az újévi zenés ünnepnek, amelyet idén is telt ház előtt tartanak.

A 2026-os év első dallamait Farkas Róbert vezényletével hallhatják, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem fiatal tehetségeivel közösen gondoskodik a pezsdítő hangulatról. „Óriási öröm és megtiszteltetés, hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát 2026-os Újévi Nyitány koncertjén vezényelhetem. A Zeneakadémia hallgatóinak muzsikái és sok csodálatos tánczene szolgáljon pezsdítő felütésként egy egészségben, sikerekben és zenei élményekben gazdag új évhez. Mindenkinek boldog új esztendőt kívánok!” – mondta Farkas Róbert karmester.

A műsorban népszerű zeneszerzők olyan műveiből válogatott a karmester, amely dallamokat a tánc köti össze: Hacsaturján Álarcos bál szvit keringője, Dvořák g-moll Rondója és 8. szláv tánca, Bartók Béla Román népi táncai, Kodály Zoltán Háry János intermezzo-ja, Manuel De Falla: Tűztánca, Cécile Chaminade Concertino-ja, Csajkovszkij Diótörőjéből a Virágkeringő és Charles Gounod Rómeó és Júlia darabjának részletét hallhatja majd a közönség.

Az elmúlt évek során olyan elismert művészek irányították az együttest, mint Vásáry Tamás, Kovács János, Medveczky Ádám, Oliver von Dohnányi, Káli Gábor és Héja Domonkos.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara nyolc évtizedes fennállása óta számtalan hazai és külföldi hangversennyel vívta ki rangját a nagyzenekarok élmezőnyében. A világ vezető kritikusai egybehangzóan méltatják kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát és azt a mecénási tevékenységet, amelyet a magyar kortárs zene népszerűsítésével és rögzítésével végez. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarához immár egy olyan nagyszerű hagyomány megteremtése is a nevéhez fűződik, mint az Újévi Nyitány, ahol a zenekedvelő közönség nagyszabású koncerten köszöntheti közösen az új esztendőt.

A Rádiózenekar hangzását ezen a különleges estén a Zeneakadémia ifjú tehetségei, Forgó Boglárka csellóművész, Csapó Boglárka fuvolaművész és Dolhai Luca énekesnő egészíti ki, akik érzelemgazdag játékkal és egyedi, Orsolya Darchi ruhakölteményekkel is elkápráztatják majd a közönséget.

Újévi Nyitány – január 1-jén 18 órától a Zeneakadémián, valamint élőben a Bartók Rádión és 18:50-től a Dunán.

Fotó: MTVA

The post Újévi Nyitány 2026 appeared first on Kárpátalja.ma.

Nem indul zökkenőmentesen az új esztendő Kárpátalján: áramszünetekkel kezdődik 2026 első napja. A Zakarpattyaoblenerho áramszolgáltató közzétette a január 1-jére vonatkozó tervezett áramszünetek menetrendjét, amely szerint a régió több településén is hosszabb kimaradásokra kell számítani.

A szolgáltató tájékoztatása szerint 8–10 órás áramszünetek várhatók, amelyek elsősorban az energiahálózat túlterheltsége és a háborús körülmények miatt szükségessé vált korlátozások következményei. Az érintett lakosokat arra kérik, hogy előre készüljenek fel: töltsék fel elektronikai eszközeiket, gondoskodjanak világításról és fűtési alternatívákról.

Ukrajnában immár több mint három éve tart a háború, amely nemcsak a frontvonalakon, hanem a mindennapi életben is komoly megpróbáltatások elé állítja az embereket. Az energetikai infrastruktúra ismételt támadások és a folyamatos terhelés miatt sérülékeny, így az áramszünetek sajnos továbbra is a hétköznapok részét képezik.

Bár áramszünettel indul az év, sokan remélik, hogy 2026 mégis kedvezőbb fordulatot hoz: több biztonságot, kiszámíthatóságot és végre békésebb mindennapokat. A kárpátaljai emberek eddig is kitartással és türelemmel viselték a nehézségeket – bíznak benne, hogy az új év már nemcsak kihívásokat, hanem reményt is tartogat számukra.

A részletes áramszüneti menetrend a Zakarpattyaoblenerho hivatalos felületein érhető el.

Kárpátalja.ma

The post Áramszünettel indul a 2026-os év Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

Bár a legtöbb ukrán optimistán tekint a 2026-os év elé, a társadalmi hangulat az elmúlt évekhez képest némileg pesszimistábbá vált – derül ki a Gallup International nemzetközi szociológiai szervezet „End of Year Survey” (EoY) felméréséből, amelyet Ukrajnában a „Rating” Szociológiai Csoport készített.

A felmérés szerint a válaszadók 39%-a gondolja úgy, hogy a következő év jobb lesz, szemben a 2023-ban mért 51%-kal. Bár az optimizmus csökkent, ez még mindig a leggyakoribb hozzáállás az ukrán társadalomban.

A megkérdezettek 27%-a úgy véli, hogy semmi sem fog változni (2024-ben ez az arány 20% volt), míg a pesszimisták aránya – a 2024-es szinthez hasonlóan – 25%.

Az optimizmus inkább a vidéki lakosságra és az 51 év feletti idősebbekre jellemző, míg a legnagyobb pesszimizmus a fiatal, 18–35 éves férfiak körében mutatkozik.

A felmérés szerint a nyugati és kelet-európai országokban általában a stagnálás és a romló kilátások érzése dominál. Ebben a kontextusban az ukránok még mindig inkább optimistának számítanak.

Az ukránok gazdasági várakozásai nem sokat változtak az elmúlt évhez képest. Körülbelül kétharmaduk nehézségekre számít 2026-ban, 10% gazdasági fellendülésre, míg 20% úgy gondolja, hogy semmi sem változik. A 2023-as évhez képest az ország gazdasági pesszimizmusa nőtt: míg akkor 52%-ot mértek, most 63–64%-on áll.

A felmérés szerint a nyugati országrészek és a vidéki lakosság valamivel optimistább, míg a fiatal férfiak továbbra is a legnegatívabb gazdasági kilátásokkal rendelkeznek. Ukrajna így a világ öt legpesszimistább gazdasági várakozással rendelkező országa közé tartozik Belgium, Franciaország, Lettország és Németország mellett.

A válaszadók harmada bízik abban, hogy a következő év békésebb lesz a világban, harmaduk szerint ugyanolyan marad, míg harmaduk pesszimistán tekint a jövőre. Ez az arány javulást mutat a 2023 novemberéhez képest, amikor csak a válaszadók 26%-a gondolta úgy, hogy békésebb év várható.

A globális EoY-felmérésben 2025-ben 59 636 embert kérdeztek meg 60 országból. A világ legtöbb országában a válaszadók a biztonsági helyzet romlásától tartanak: Nyugat-Európában 55%, Kelet-Európában 42% gondolja így. Ukrajnában viszont valamivel több az optimista, békés jövőben bízó válaszadó.

Az Ukrinform nyomán.

Kárpátalja.ma

The post Az ukránok többsége óvatosan optimistán tekint 2026-ra appeared first on Kárpátalja.ma.

Dél- és Kelet-Európában több nő él tartós egészségügyi problémákkal, mint Északon.

Mint az Euronews írja, egészségügyi szempontból nem mindegy, melyik országban él egy nő: az egészségi állapotot ugyanis jelentősen befolyásolja az egészségügyi rendszer minősége, a megelőzéshez való hozzáférés és az életkörülmények. Az Euronews 2025-ös elemzése uniós adatokat hasonlított össze.

Észak és dél közti különbségek

Az összehasonlítás figyelembe veszi a krónikus fájdalmat, az önértékelt egészségi állapotot, a mentális jóllétet és az ellátáshoz való hozzáférést. Vagyis a cikk szerint a női egészség javítása nemcsak egyéni életmód kérdése, hanem rendszerszintű döntések eredménye is. A lista azt mutatja, hogy a skandináv országok jellemzően jobban teljesítenek fenti területeken, míg Dél- és Kelet-Európában több nő él tartós egészségügyi problémákkal.

A végső sorrend

Az első három helyen Finnországot, Dániát és Ausztriát találjuk, míg a sereghajtók Ciprus, Görögország és Olaszország. A magyarok a tizenegyedik helyet nyerték el.

Forrás: hazipatika.com

The post Hol élnek Európa legegészségesebb női? appeared first on Kárpátalja.ma.

Jelentős időjárásromlás várható Kárpátalja hegyvidéki térségeiben január 1–2. között – figyelmeztetnek a meteorológusok.

Január 1-jén a reggeli és nappali órákban Kárpátalja hegyvidékén jelentős havazás várható: 12 órán belül 7–19 milliméter csapadék hullhat. A nap második felétől, valamint január 2-án éjszaka megerősödik a szél: a hegyekben 15–20 m/s-os széllökésekre kell számítani, míg a magashegységi területeken a szélsebesség elérheti a 25 m/s-ot is.

Január 1–2. folyamán a hegyvidéken hóviharok alakulhatnak ki, amelyek időtartama meghaladhatja a 3 órát. Az utak mentén továbbra is jegesedés várható, a hegyekben hótorlaszok és hóátfúvások nehezíthetik a közlekedést.

Az előrejelzések szerint a hótakaró vastagsága a hegyvidéken 7–12 centiméterrel, az alföldi területeken pedig 2–6 centiméterrel növekedhet.

A kedvezőtlen időjárási körülmények következtében fennakadások lehetnek az áramszolgáltatásban, a közlekedésben, valamint a kommunális szolgáltatások, a hírközlés, az építőipar és a turisztikai-szabadidős ágazat működésében is.

A hatóságok első fokozatú (sárga) riasztást adtak ki, és fokozott óvatosságra intik a lakosságot, különösen a hegyvidéki térségekben közlekedőket és kirándulókat – áll a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) kárpátaljai kirendeltségének tájékoztatásában.

Kárpátalja.ma

The post Figyelmeztetés: romlanak az időjárási viszonyok Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

A Kárpátaljai Református Egyház 2026-os éve a „Magvetés éve” lesz, a KRE Zsinatának jóváhagyásával és a Missziói Bizottság döntése alapján. Az év vezérigéje így hangzik: „Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem.” (Példabeszédek 11, 6a)

A „Magvetés éve” folytatása a 2025-ös „Szolgálat évének”, hiszen a szolgálat legfőbb formája az evangélium hirdetése és Krisztus parancsának való engedelmeskedés. A gyülekezetekben tapasztalható létszámbeli csökkenés ellenére a magvetés szolgálata továbbra is kiemelt feladat marad, hiszen sokan élnek a gyülekezeteken kívül, akiknek ugyancsak szükségük van Isten igéjére.

A 2026-os évben a magvetés témája havi bontásban is megjelenik majd, hangsúlyozva, hogy Isten igéje, mint a jó földbe eső mag, sok gyümölcsöt teremhet, ha rendszeresen és kitartóan hirdetik.

Az egyházmegyék misszióinak bizottságai és az egyházkerületi missziói ágazatok már dolgoznak a konkrét tervek és programok kidolgozásán, hogy a „Magvetés éve” minél szélesebb körben és a mindennapokban is megvalósulhasson.

Pocsai Sándor, a KRE Missziói Bizottságának elnöke hangsúlyozta: „A magvetés szolgálata nemcsak feladat, hanem felelősség is, hiszen Isten igéje minden ember életében gyümölcsöt teremhet.”

A Kárpátaljai Református Egyház hívja mindazokat, akik szeretnének részt venni ebben a küldetésben, hogy csatlakozzanak a helyi gyülekezeti programokhoz, és legyenek aktív részesei a magvetés szolgálatának.

Kárpátalja.ma

The post 2026 a „Magvetés éve” lesz a Kárpátaljai Református Egyházban appeared first on Kárpátalja.ma.

2025-ben az édesanya szót jelölte meg az Év szavaként a közmédia Montágh Testülete. A szép magyar beszéd és a helyes nyelvhasználat felett őrködő szervezet indoklása szerint a kifejezés egyszerre hordoz nyelvi, kulturális, érzelmi és nemzeti jelentéstartalmat, amely a kihívásokkal teli jelenben különös hangsúlyt kap.

A 2025-ös Év szava az anyaságra irányítja a figyelmet, arra az értékre, amely köré a család, mint alapvető közösség felépül, és amely a gondoskodás, a biztonság és az érzelmi kötődés elsődleges forrása.

Magyarország – az államalapító Szent István által Szűz Mária oltalmába ajánlott nemzetként – az édesanya szóban nemcsak a személyes, hanem a nemzeti és kulturális biztonság, bizonyosság és szeretetteli kötődés szimbólumát is felismeri, amely a magyar nyelvben egyedülálló módon egyszerre fejez ki rokoni viszonyt és mély érzelmi tartalmat.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szervezetéhez tartozó tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testület tagjai minden évben kiválasztják azt az egy szót, amely legkifejezőbben utal az adott év történéseire, valamint a változó körülmények és világszintű kihívások között a legfontosabb értékre hívja fel a figyelmet.

A Montágh Testület kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés és értékteremtés támogatása. Az Év szavát 2020-tól minden év decemberében hirdeti ki a közszolgálati média a testület tagjainak szavazata alapján; 2020-ban az egymás, 2021-ben a család, 2022-ben a béke, 2023-ban a gyermek, 2024-ben a hit kifejezést választották.

Forrás: hirado.hu

The post Az édesanya lett az év szava appeared first on Kárpátalja.ma.