A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) 76 millió forintot gyűjtött a kárpátaljai magyarlakta települések oktatási intézményeinek támogatására, a városok felajánlását az Ökumenikus Segélyszervezet juttatja el Kárpátaljára.
Szita Károly, Kaposvár polgármestere, az MJVSZ elnöke a csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón felidézte: közel tízéves a szövetség és az Ökumenikus Segélyszervezet együttműködése, a szövetség által gyűjtött adományt a segélyszervezet segít eljuttatni a rászorulóknak.
Hozzátette: a megyei jogú városok most 76 millió forintot adományoztak a költségvetésükből a kárpátaljai magyarlakta települések oktatási intézményeinek támogatására, hogy a kárpátaljai gyerekek a lehető legjobb oktatásban részesülhessenek. Jelezte: ismét az Ökumenikus Segélyszervezete kérték fel, hogy szervezze meg az adomány eljuttatását az érintettekhez.
Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója elmondta: nyugtalanító a helyzet Kárpátalján, az emberek nem látnak kiutat, így ebben a helyzetben feltétlenül szükséges a szolidaritás.
Közölte: intenzív egyeztetést kezdtek a járási vezetőkkel, magyar pedagógusokkal, hogy a kezdeményezők elgondolásait figyelembe véve kidolgozzák az adomány eljuttatásának legjobb módját.
Hozzátette: a projekt egyik súlypontja az áramfejlesztők eljuttatása lesz az iskolákhoz, ugyanis Ukrajnában ismét egyre gyakoribbak az áramkimaradások, márpedig az iskolai oktatás alapfeltétele az áram. Emellett az oktatáshoz szükséges eszközöket szereznek be a pénzből, így mások mellett digitális eszközöket is, valamint az iskolák napi működésének fenntartásához szükséges eszközöket vásárolnak.
Forrás: MTI
Nyitókép forrása: MTI/Balogh Zoltán
The post Kárpátaljai iskolásoknak segít a MJVSZ és az Ökumenikus Segélyszervezet appeared first on Kárpátalja.ma.
Szlovákia kész arra, hogy szükség esetén több NATO-katonát fogadjon, továbbá növelje az áramszállításokat Ukrajnába – jelentette ki szerdán Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök Varsóban, ahol lengyel kollégájával, Andrzej Dudával tárgyalt.
Duda újságíróknak nyilatkozva méltatta a két ország közötti nagyon jó szomszédsági viszonyt, amelyet szerinte Pellegrinek a NATO-csúcstalálkozót megelőző látogatása is bizonyít.
Lengyelország a második ország, ahová a június óta államfőként hivatalban lévő Pellegrini szlovák elnökként ellátogatott. Az első elnöki látogatás hagyományosan Csehországba vezetett.
Pellegrini szerint Szlovákia valójában „rengeteg munkát” végez Kijev érdekében, annak ellenére, hogy a média Robert Fico miniszterelnök kormányának visszafogott hozzáállását hangsúlyozza Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Ezt bizonyítja a lőszerek és fegyveralkatrészek fokozott gyártása a szlovák fegyvergyárakban, valamint a villamosenergia-export Ukrajnába, amelynek áramtermelő kapacitását az orosz légicsapások tönkreteszik – mondta.
Kiemelte:
„A háború kezdete óta Szlovákia több mint 40 ezer megawatt villamosenergiát exportált Ukrajnába, és ősszel és télen növelni fogjuk a szállításokat, ami valószínűleg kulcsfontosságú lesz Ukrajna számára”.Hangoztatta, Szlovákia nem ismeri el a Krím Oroszország általi annektálását, sem a határok erőszakos megváltoztatását Ukrajna keleti és déli részén.
Leszögezte, hogy „Lengyelország Szlovákia stratégiai partnere, egyike annak a három országnak, amely Szlovákia legnagyobb befektetője vagy legnagyobb kereskedelmi partnere”.
Szlovákiát és Lengyelországot az európai uniós és NATO-tagságuk sikertörténete is összeköti – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a szlovák védelmi kiadások a NATO-tagok vállalásának megfelelően meghaladja a bruttó hazai termék 2 százalékát.
Pellegrini egyben felajánlotta vendéglátójának a szlovák szakértők segítségét és tapasztalatát a lengyelországi atomerőmű-építésben.
Forrás: hirado.hu
The post Pellegrini: Szlovákia kész növelni áramszállításait Ukrajnába appeared first on Kárpátalja.ma.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés volt Romániában a Vranca-hegységben április 24-én, szerdán.
Erről a Speciális Irányítási Központ számolt be.
A földrengés forrása 100 km-re volt az ukrán határtól.
Az utolsó földrengést a Vranca-hegység területéről április 14-én regisztrálták, a Richter-skála szerinti 3,9-es erősségű volt.
The post Földrengés történt Romániában appeared first on Kárpátalja.ma.
Hontalan vagyok,
Mert vallom, hogy a gondolat szabad,
Mert hazám ott van a Kárpátok alatt
És népem a magyar.
Hontalan vagyok,
Mert hirdetem, hogy testvér minden ember,
S hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
Mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok,
Mert hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
És Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok,
De vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet,
És maradok ez úton, míg csak élek
Töretlen hittel ember és magyar.
The post Wass Albert: Hontalanság hitvallása appeared first on Kárpátalja.ma.
A Görgey Artúr vezette magyar honvédség 175 évvel ezelőtt, 1849. április 26-án a szabadságharc egyik legnagyobb diadalaként említhető komáromi csatában győzedelmeskedett.
Kossuth Lajos katonáinak 1849-es dicsőséges tavaszi hadjáratának elkpézelése szerint úgy kellett mozgatni a honvédalakulatokat, hogy a császáriak ne legyenek tisztában azzal, hol van a fősereg. A honvédség tavaszi támadásának azonban volt három előfeltétele: szilárdan kell tartani a Tisza vonalát, Erdélyt és a Délvidéket, hogy a hátországban semmilyen kellemetlen meglepetés ne történjen.
Ez megvalósulni látszott: márciusra Bem József néhány kisebb, szigetet képező terület híján Erdély javát uralta, a Délvidék úgy-ahogy elcsendesült, így Damjanich alakulatát ki lehetett onnan vonni, a tiszai átkelők pedig Szolnok városával egyetemben a magyarok kezében volt. Ráadásul március végére a szabadságharc legtehetségesebb hadvezére, Görgey Artúr lett a főparancsnok.
A hadjárat első részére érvényes haditerv lényege: a Gyöngyös–Hatvan térségében a császári főerők elé vonul a honvédség legerősebb alakulata, a mintegy 17 ezer katonával és 68 löveggel rendelkező hetedik hadtest azt a látszatot keltve, hogy ez a magyar fősereg.
Közben azonban a tényleges fősereg, a Klapka által vezetett első, az Aulich által vezetett második és a Damjanich által vezetett harmadik hadtest délről csöndesen megkerüli a császáriakat,hogy aztán Gödöllő térségében a háta mögé érjen. A hetedik hadtest ekkor szemből, Damjanichék pedig hátulról támadva szétzúzzák a kétfejű sasos lobogók alatt masírozó császáriakat. Mivel a szemben álló felek nagyjából azonos erőkkel rendelkeztek, az átkaroló hadművelet sikerrel kecsegtetett.
A honvédek esélyeit növelte, hogy a császáriak főparancsnoka, Windischgrätz, sem a magyar hadak nagyságáról, sem pontos elhelyezkedéséről nem rendelkezett megbízható információkkal. Azt hitte, hogy a vele szemben álló hetedik hadtest a fősereg, ráadásul azt követően, hogy Beniczky Lajos honvéd ezredes Görgey parancsára néhány száz fős alakulatával Losoncnál szétverte a császáriak több mint ezerfős alakulatát, elfoglalta a várost, és egy pillanat alatt a Felvidék középső részét is, Windischgrätz északról is komoly erejű támadást várt. Emiatt Pest előterében egy nagyon hosszú, Váctól félkaréjban induló, több mint hatvan kilométeres arcvonal mentén állította fel csapatait.
Először Windischgrätz lépett. Április elsején Hatvannál megtámadta a főseregnek hitt hetedik hadtest előhadát, másnap azonban Poeltenberg Ernő a teljes hadtesttel támadásba lendült és elűzte a császáriakat.Három nappal később a másik három magyar hadtest elérte Tápióbicskét, ahol véres csatában győzött. Windischgrätz ekkor már tudta, hogy két magyar hadoszloppal áll szemben, de azt továbbra sem tudta, hogy melyik a főerő, ráadásul az északi irányú támadástól is tartott. Úgy gondolta: ha a magyarok észak felől is megindulnak, akkor a császári csapatoknak a Dunántúl felé történő visszavonulási útvonalát veszélyeztetik, ha viszont délről támadnak, akkor a Pest irányába történő visszavonulást vághatják el.
Az április 6-án újabb magyar győzelmet hozó isaszegi csata nyomán Windischgrätz felismerte, hogy a honvédség főerői délről támadnak, ami alapján arra a következtetésre jutott, hogy Pest irányába kívánnak előre törni, csapatait tehát ennek megfelelően pozícionálta. Görgey azonban a csata után a pillanatnyi fronthelyzetből kiindulva egy új haditervvel állt elő, amelyben megint egy átkaroló manővert dolgozott ki.
Csakhogy ezúttal észak felé kívánt támadni, mégpedig úgy, hogy a fősereggel Vácon és Léván keresztül tör előre, Komárom irányába.Pest előterében csak a második és a hetedik hadtestet hagyja. Ha a honvédek Komáromnál kiérnek a Dunához, a Pesten és Budán állomásozó Windischgrätz be van kerítve, ráadásul a magyarok előtt megnyílik az út Bécs felé is. Görgey terve azonban felettébb kockázatos volt, hiszen ha kiderül, hogy Pest előtt csak kisebb magyar csapatok maradtak, a császáriak azokat könnyedén elsöprik, és fordítva valósul meg a bekerítési manőver.
A harcok április 10-én újultak ki, mikor is Windischgrätz megtámadta a Pest előtt maradt magyar alakulatokat, a honvédség főerői ugyanakkor Vácnál legyőzték a császáriakat. Görgey újra győzött – csakhogy ezzel Windischgrätz előtt is világos lett, hogy a magyar főerő észak felé mozdult. Mindez azonban már nem segített rajta, mert
Ferenc József a sorozatos magyar győzelmek miatt április 12-én leváltotta.Utóda, Ludwig von Welden lett, aki úgy gondolta, hogy Görgey Vácnál majd átkel a Dunán és Buda ellen vonul. A magyar hadvezér azonban a főerővel tovább haladt északi irányban, és a Nyitra folyóhoz közeledett. Itt vívta meg a két hadsereg a tavaszi hadjárat egyik legvéresebb csatáját. Nagysallónál ugyanis Ludwig von Wohlgemuth a császári negyedik hadtesttel megpróbálta a magyarok útját állni – sikertelenül.
A fényes diadal után a honvédek április 22-én észak felől áttörték a Komáromot 1848 decembere óta ostromló császári gyűrűt, a várba Damjanich és Klapka vezetésével bevonult az első és harmadik hadtest, a hetedik hadtest pedig Görgey utasítására az északi bányavárosok biztosítására indult. Miután a honvédek a Csallóköz irányából is felszámolták a császári ostromzárat, április 26-án átcsaptak a Duna jobb partjára – ezzel vette kezdetét az első komáromi csata, amelyet Görgey és Kossuth is a szabadságharc legfontosabb ütközetének nevezett.
A húszezernél nem sokkal több honvédből álló magyar haderő fényes győzelmet aratott a kétfejű sasos lobogó alatt küzdő harmincezres sereg felett. A diadal nyomán a császáriak Győr felé vonultak vissza, a magyarok előtt pedig megnyílt a Buda felé vezető út.A komáromi győzelem emlékére írta Egressy Béni a Klapka-indulót, amit más néven Komáromi indulónak is nevezünk.
Forrás: hirado.hu
Kiemelt kép: Az I. komáromi csata Than Mór festményén (forrás: Wikipédia).
The post Az első komáromi csata appeared first on Kárpátalja.ma.
Íme, a lista a 10 legfontosabb ásványi anyag hiányának tüneteivel!
Az ásványi anyagok hiánya sok kellemetlen tünetet okozhat, ha ezeket észleljük magunkon, mindenképpen érdemes elgondolkozni azon, vajon elég tápanyag jut-e a szervezetünkbe! Lássuk a jellemző tüneteket.
Magnéziumhiány tünetei:Forrás: EgészségKalauz
The post Milyen hétköznapinak tűnő jelek utalnak ásványianyag-hiányra? appeared first on Kárpátalja.ma.