Az összes biztonságpolitikai vonatkozású, magyar nyelvű hír és elemzés listája egy helyen. Kövesse nyomon a biztonság- és védelempolitika angol és francia nyelvű híreit is!

You are here

Biztonságpolitika

2020.08.08

Netarzenál - Sat, 08/08/2020 - 06:51

Ukrajna MiG-29 Fulcrum vadászgépeinek egy részét (a nagyjából 60 darab még repülőképessé tehetőből 21 darab van használatban) az izraeli Elbit Systems fogja korszerűsíteni a jövőben. Ez a munka igen csak átfogónak ígérkezik, ugyanis a gépek az új fedélzeti számítógép mellé több üzemmódú rádiólokátort is kapnak. Érdekes kérdés lesz a légi célok elleni fegyverzet összetétele, hiszen Ukrajnában mai napig gyártják az R-27-es közepes hatótávolságú rakéták utódjait, melyet egy kicsit tovább is sikerült fejleszteniük. Az Elbit Systems-szel folytatott előzetes tárgyalások szerint, amelyekre 2019-ben került sor, 11 MiG-29 vadászgép modernizálásáról volt szó. Tavaly még azt állították, hogy a továbbfejlesztett repülőgépek vadonatúj funkciókkal és a legújabb fegyverekkel fognak rendelkezni a légi harchoz. Ugyanakkor az előzetes becslések szerint az egyes repülőgépek korszerűsítésének költsége körülbelül 40 millió dollár lesz. Érdekes lesz ez a továbbfejlesztés, mert amennyiben megvalósul, össze lehet majd hasonlítani a román-izraeli összefogással csak prototípus szintig eljutott MiG-29 Sniper verzió képességeivel.

Az ukrán katonai szakértők úgy vélik, hogy ez a korszerűsítési csomag valóban lehetővé teszi az ukrán légierő számára, hogy valódi minőségi ugrást tegyen a MiG-29 repülőgépek harci képességeinek növelésében, ami hazai kivitelezésű MiG-29MU1, és MiG-29MU2-es korszerűsítési szintek esetében nem volt igaz.  A MiG-29MU1 2012-től jelent meg igen alacsony darabszámban az ukrán légierőben. 2018 közepéig mindössze 8 darabot adtak át ebből a változatból. Ezeknél még elsősorban a vadászfeladatok ellátására törekedtek a munkát végző Lviv-i gyár szakemberei. Ennek köszönhetően ez a változat egy nagyobb teljesítményű N019-19 radart kapott, valamint SzN-3307 műholdas navigációs rendszert és az ukrán Radionix vállalat Omut elektronikus védelmi rendszerét, melynek két verziója is beszerzésre került. Az egyik beépítésre került a repülőgépbe, míg a másik konténerben nyert elhelyezést és külső felfüggesztésként valósulhat meg az alkalmazása.

Ezek a beavatkozások egy minimális modernizáción és az üzemidő növelésén túl (a hátralévő 8-ról 12 évre) alig nyújtottak többet, mint a biztonságos repülés folytatásának képességét. Az eddig egyetlen egy példányban elkészült MU2-es esetében már a csapásmérő képesség növelése is szerepet játszott. A beépítésre kerülő 20PM fegyverkezelő rendszer lehetővé teszi a K-29T irányított rakéták és a KAB-500KR irányított bombák bevetését is. A pontosabb navigációról az A-323 RSzBN navigációs rendszer gondoskodik és az MSD-2000 adatbusz is megjelent a MiG-29MU2 belső terében.

Az Elbit javaslata azonban egy sokkal mélyebb korszerűsítés. Egy új radar és fedélzeti számítógép integrálására összpontosít, továbbá lehetővé teszi új fegyverek és célzó, vagy rádióelektronikai konténerek használatát is. Rádiólokátorok esetében a fő esélyesek az ELTA EL-2032 mechanikus mozgatású antennával, vagy a sokkal korszerűbb AESA antennával ellátott EL-2052. Amennyiben az izraeli szakemberek sikerrel korszerűsítik az ukrán MiG-29-eket nem zárható ki, hogy felkérését kapnak majd a nagyobb potenciállal rendelkező, de szinték koros Szuhoj Szu-27-ek modernizációjára is.

Július 30-án, csütörtökön az MSN106 sorszámú Airbus A400M Atlas teherszállító/légi utántöltő repülőgép sikeresen befejezte első tesztrepülését. A CT-02-es lajstromjelű MSN106-os Belgium részére épült. Ez a példány hét másik, Belgium által megrendelttel együtt Belgiumban, a Melsbroek légibázison lesz majd megtalálható. A Belgium és Luxemburg által megrendelt összesen 8 repülőgépet 2023 végéig fogja leszállítani a gyártó. Az CT-01-es lajstromjelű, MSN104 gyártási számmal rendelkező repülőgép Luxemburg számára került legyártásra. Üzemeltetése a belgiumi Melsbroek repülőtérről, belga segítséggel fog megvalósulni a 15. Légiszállító Ezred állományában és használata is a két ország általi lesz.

A Eurofighter partnerországok, az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és Spanyolország több mint 50 millió eurós kötelezettség vállalással támogatják a típus fegyverzetét, fedélzeti elektronikáját, valamint hajtóműveit érintő kutatási programot. Ennek során a pilótafülkébe új műszerfalat, korszerű rádióelektronikai harcra képes rendszert, többirányú adatátvitelre képes berendezést nagyobb tolóerejű, kevesebbet fogyasztó, hosszabb élettartamú hajtóművet is kifejlesztenek a jövőbeli Typhoon részére.

Július 23-án, csütörtökön a Francia Haditengerészet Westland Lynx Mk4 helikoptere utolsó alkalommal szállt fel a LATOUCHE-TRÉVILLE (D646) rombolóról. A típust már csak a 34F század repüli, itt nyolc forgószárnyas található meg. Meg kell említeni, hogy 1979-ben ugyanez a század volt az első, amelyiknél megjelent a Westland Lynx. Ezek egy kivételével mind korszerűsítésre kerültek, hogy 2022-ig el tudják látni feladataikat. Azonban az üzembentartási költségek nem várt módon megemelkedtek a Lynx esetében, így Párizsban azt a döntést hozták meg, hogy 2020 közepén leállítják a típust. Éppen ezért képességhiány fog fellépni a két még meglévő GEORGES LEYGUES-osztályú (F70-es osztály) romboló esetében, ugyanis ezek nem képesek a nagyobb NHindustries NH90NFH Caiman haditengerészeti helikopterek üzemetetésére, mivel ezek nagyobbak és nehezebbek, mint a Lynx. A Lynx-en megtalálható DUAV-4-es aktív merülőszonár fogja jelenteni azt a képességhiányt, amit nem lehet pótolni, ugyanis a két még szolgálatban álló romboló, a LA MOTTE-PICQUET (D645), és a LATOUCHE-TRÉVILLE közül az utóbbi jó eséllyel a Dauphin N3/N3+ helikopterekkel fogja befejezni szolgálatát, ezeken viszont nincs merülőszonár. A LA MOTTE-PICQUET kivonására a 2020-as év van megjelölve.

Oroszországból származó források szerint elindult a T-14 Armata harckocsik sorozatgyártása. A hírek szerint a bemutatkozástól eltelt időszakot a motorban és a hőkamerás rendszerben talált hibák kiküszöbölésével töltötték el. Így a motor már képes azokat a paramétereket teljesíteni, amit elvárnak tőle, továbbá a hőkamrás célfelderítő és célzórendszer képességei is felveszik a versenyt a nyugati hasonló berendezésekkel. Még 2018 augusztusában jelentették be, hogy Moszkva összesen 132 darab T-14-es harckocsit, valamint T-15-ös gyalogsági harcjárművet rendelt meg. A legutóbbi hírek szerint az orosz csapatok 2021-ben kapják majd meg a T-14 Armata harckocsikat. Várhatólag ezek a páncélosok már a 2017 augusztusában bejelentett, hideg időjárási körülményeknek jobban megfelelő T-14 Armata harckocsik lesznek. Az akár -50 fokos hőmérsékleten is probléma nélküli motorindítást és a fedélzeti rendszerek áramellátását szuperkondenzátorok segítségével valósítják meg az akkori információk szerint. Az akkumulátoroknál kisebb helyigényű, de nagyobb teljesítmény leadására képes áramforrás a motor indítása mellett képes lesz több elektromos rendszer működtetésére is, így a torony forgatására és a lövegcső emelésére-süllyesztésére is a generátort hajtó belsőégésű motor beindulásáig. Így a személyautókból már ismer "start-stop" technológiához hasonló megoldás fog megjelenni a páncélos járművek világában.

A T-14 Armata harckocsi egy újfejlesztésű, harckocsiágyúból indítható irányított rakétát is kaphat majd. A lézeres félaktív irányítású eszköz a 9K119M Reflex-M rakétán alapul, de a tandem páncéltörő fejrész hatásosságát megnövelték. Továbbá a cserélhető fejrésznek köszönhetően a felhasználási köre is bővült. Az 5 kilométeres hatótávolságú, 125 milliméteres átmérőjű rakéta képes eltalálni akár 70 kilométer per órás sebességgel haladó célpontokat is. A jövőben szeretnék növelni a fegyver helikopterek és repülőgépek elleni alkalmazhatóságát is az orosz mérnökök. Az Uralvagonzavod alá tartozó, Jekatyerinburgban található 19-es számú üzemben egy pár éve már minden eddiginél pontosabb, a nyugati szemmel is igen korszerű gyártósoron készülnek a 125 milliméteres lövegek.

A csökkentett hátrarúgású 2A46M5 125 milliméteres sima csövű löveg, mely egyaránt megtalálható a T-72B3-as, a T-90MSz, harckocsikon és a 2S25 Sprut-SzDM deszantharckocsin is, itt készül. De legújabb orosz harckocsi, az T-14 Armata 2A82-1M jelű lövege is ebben az üzemben kerül előállításra. Ennek a lövegnek az elődjének tekinthető a 2A46 család. A pontosabb fúrás (ez a 2A46M5-ös löveg esetében egy 6 méter hosszú cső előállítását jelenti) és az egyéb, szintén kisebb hibaszázalékkal végrehajtott gyártási (hegesztés, lézeres, vagy plazmás vágás) műveletek eredményeképpen a lövegek pontossága 15-20%-al is megnövekedhet az üzem vezetői szerint.

Törökországban már működik az a gyár és fejlesztőközpont, amit a TF-X (Turkish Fighter - Experimental) vadászbombázó megalkotása okán hoztak létre. A 63000 négyzetméteres alapterületű létesítményben 3000 mérnök dolgozik, de ugyanitt lehetőséget teremtettek a 3D-s nyomtatásra, valamint található itt szélcsatorna is, továbbá egy olyan rész is, ahol a repülőgépek és ezek részegységeinek villámcsapás által okozott sérüléseinek vizsgálatára keríthetnek sort.  Törökországban helyi nyilatkozatok szerint teljes sebességgel folyik a hazai tervezésű, ötödik generációs harci repülőgép, a TF-X hajtóművének fejlesztése. A gázturbina kutatási és fejlesztési központjának a TR Engine számít, de munkájukat mások is segítik. A kéthajtóműves TF-X számára elképzelt erőforrás körül már 2017-ben elkezdődtek a munkák a Kale Group-nál, ahol a brit Rolls-Royce mérnökeinek segítségét is igénybe vették. A helyi rövidítéssel MMU-nak (Milli Muharebe Uçagi) nevezett, elsősorban légi harcra fejlesztett gép felszállását 2029-re várják, így a gázturbina 2026-ra, 2027-re kerülhet kifejlesztésre. A tervezett török típushoz kapcsolódó hír, hogy Ankara szorosabb együttműködésre szeretné rávenni Malajziát. Az ázsiai állam jelenleg kompozit alkatrészek előállításával veszi ki részét a programból. Mélyebb együttműködés lehetőségével a Turkish Aerospace Industries szintén megkereste Indonéziát, Pakisztánt, Bangladest, és Kazahsztánt is.

Kínai állami média tudósítása szerint augusztus 5-én, szerdán elkezdődtek az első Type 075-ös (YUSHEN-osztályú) partraszállást támogató helikopterhordozó tengeri tesztjei. A kifutást augusztus 1-jére tervezték, azonban a rossz időjárás miatt ezt elhalasztották. Az első Type 075-öt 2019. szeptember 25-én bocsátották vízre, míg testvérhajója 2020. április 22-én követte. Ez mindössze egy nappal a Kínai Néphadsereg Haditengerészetének megalakulásának 71. évfordulója előtt történt. A frissen elkészült partraszállást támogató helikopterhordozó tolóhajók segítségével hagyta el az építésére szolgáló dokkot. A két időpont között azonban történt még valami, ugyanis április 10-én a sanghaji Hudong-Zhonghua hajógyár dokkjában kigyulladt az elsőnek megépült Type 075-ös partraszállást támogató helikopterhordozó. Az internetre felkerült fotókon látható volt, hogy a hajó középső és hátsó részén tomboló tűz okozta füst a hajó középső részén és az elárasztható dokkfedélzet hátsó ajtaján dőlt ki.

Az egységen a tüzet gyorsan eloltották, de a hadihajón okozott károk mértéke eddig még nem ismertek. Azonban az, hogy rövid idő elteltével képes volt a kifutásra és a tesztek elkezdésére okot ad arra a megállapításra, hogy a tűzkár nem volt nagymértékű. Szokás szerint ezen az első próbajáraton a hajó főbb rendszereit, (meghajtás, kommunikáció, navigáció) ellenőrzik le. Várhatólag ha nagyobb hibára nem derül fény az az első Type 075-ös partraszállást támogató helikopterhordozó 2021-ben, vagy 2022-ben áll majd szolgálatba. A kínai Type 075-ök méreteik megfelelnek a legnagyobb ilyen típusú hajókénak, hiszen vízkiszorításuk 40000 tonna, teljes repülőfedélzetük 250 méter hosszú, szélessége pedig 30 méter. A 30 darab helikopter szállítására képes egységek rendelkeznek elárasztható dokkfedélzettel és két légpárnás partraszállító járművel is. Összesen hat Type 075-ös megépítéséről szólt eddig a kínai haditengerészet terve.

Kínában a hadsereg helikopteres alakulatai a közelmúltban egy olyan gyakorlatot hajtottak végre, amire eddig még nem volt példa az országban. Z-10, Z-9 és Mi-171 katonai helikopterek szárazföldi bázisról felszállva, landoltak a haditengerészet egy Type 071-es osztályú partraszálló hajójának fedélzetén. Itt a szállítóhelikopterek katonákat vettek a fedélzetükre, majd a harci helikopterek fedezet mellett alacsony repülésben érkeztek meg a kirakási pontra.

Elkezdték a JHMCS II sisakkijelző repülés közbeni tesztelését a Lockheed Martin F-16V Viper változatán. Ezen eszközön már javítottak, így például máshová került az egész sisak súlypontja, így csökkentve a nyak megterhelését, ami növeli a pilóta biztonságát és kényelmét. A JHMCS II-t a Collins Elbit Vision Systems (CEVS), a Collins Aerospace és az Elbit Systems of America közös vállalkozása állítják elő az USA-ban.

A Boeing 265 millió dolláros szerződést kötött további kilenc MH-47G Block II-es Chinook helikopter szállításáról. Ezek a forgószárnyasok az amerikai hadsereg különleges műveleteket végrehajtó parancsnoksága, az USASOAC számára kerülnek majd legyártásra. Az első MH-47G Block II-es Chinook átadására még ebben az évben sort fognak keríteni, amelyekből a fenti szerződéssel kiegészítve, már 24 darabra érkezett megrendelés.

A Lockheed Martin egy 182 millió dolláros szerződés értelmében 39 darab AN/AQS-22 helikopterfedélzeti merülőszonárt fog elkészíteni. Ezt a mennyiséget három megrendelő között fogják szétosztani. A Sikorsky MH-60R Seahawk haditengerészeti helikoptereken alkalmazott berendezésekből 24 darab indiai, 8 darab amerikai, míg 7 darab dániai forgószárnyasokba kerül majd beszerelésre 2024 decemberének végéig.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Airbus A319

Grumman EA-6B Prowler

Antonov An-26

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Kawasaki T-4

Szuhoj Szu-22M4 Fitter-K

Lockheed P-3C Orion

British Aerospace Harrier GR.7

Boeing EA-18G Growler

Pilatus PC-7

Northrop F-5A Freedom Fighter

Airbus A400M Atlas C.1

Douglas A-4N Skyhawk

Sepecat Jaguar GR.1A

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Cessna A-37B Dragonfly

Agusta A129D Mangusta

McDonnell Douglas KDC-10-30

Panavia Tornado F.3

General Dynamics F-16CG Fighting Falcon

Dassault Mirage IIIE

Szuhoj Szu-27P Flanker

Boeing Vertol CH-46E Sea Knight

Aermacchi MB-326H

Rockwell B-1B Lancer

Dassault/Dornier Alpha Jet A

McDonnell Douglas RF-4EJ Phantom II

MiG-31BM Foxhound

General Dynamics F-111C Aardvark

Saab JA37 Viggen

AMX International AMX ACOL

Lockheed TF-104G Starfighter

MiG-21Bisz


Categories: Biztonságpolitika

2020.08.01

Netarzenál - Sat, 01/08/2020 - 06:21

Ukrajnában korszerűsíteni fogják a 9P149 Sturm-Sz önjáró rakétás páncélvadász járműveket. A szovjet érában tervezett és gyártott lánctalpasok modernizálását természetesen a hazai ipar bevonásával fogják megvalósítani. A prototípus már el is készült keleti szomszédunkban. Természetesen megmarad a MT-LS jelzést viselő lánctalpas jármű, mint hordozóplatform. Az 5 kilométeres hatótávolságú 9K114 Sturm (AT-6 Spiral) félautomata rádióirányítású páncéltörő rakétarendszert a félaktív lézeres önirányítású RK-2V Barrier-V váltja fel. A 6 kilométeres hatótávolságú rakéta számára a célok felderítését és a célra vezetést az Izjum Műszergyártó Vállalat által kifejlesztett OPSzN-I rendszer végzi. Ez a célzótoronyba szerelt egység a jármű jobb elején helyezkedik el, ott ahol az eredeti járművön a rádiós irányítóegység volt megtalálható, Megfelelő időjárási viszonyok esetén optikai rendszereinek köszönhetően 14,5 kilométerre lévő célok felderítésére is alkalmas. Érdekesség, hogy a szétnyíló páncéllemezekkel védett OPSzN-I rendszert eredetileg légi eszközökön való felhasználásra alkották meg.

Videón mutatta be a német Rheinmetall a Leopard 2-es harckocsik egyik jövőbeli lehetséges korszerűsítési útját. A páncéltest mellső része, a vezető búvónyílásától jobbra és balra is plusz páncélzatot kapott, megjelenése így igencsak hasonlóvá vált a brit Challenger harckocsik ezen részéhez. Új lett a torony is, melynek formáján felül további érdekessége a beleépített 130 milliméteres simacsövű löveg. Ezt a tornyot illetve a beleépített, 3 tonna tömegű, 6630 milliméter hosszú, L/51-es kaliberhosszúságú új tűzfegyvert első alkalommal 2016-ban lehetett megtekinteni az Eurosatory kiállításon. Az új toronyhoz és az új löveg mellé egy automata töltőrendszer, valamint új célzórendszer is dukál, a jövőbeli Leopárd számára.

Belgiumban július 23-án, csütörtökön kivonták a szolgálatból egy negyedik C-130H Hercules-t is. Ezek a gépek 1972 októbere óta álltak szolgálatban. A CH-04 lajstromjelű példány nélkülözése nem fog hosszú időt átölelni, hiszen az első Airbus A400M Atlas a megrendelt hétből hamarosan hadrendbe fog állni. A Melsbroekben székelő 15. Szállítórepülő Ezred az első Hercules-ét, a CH-08-at, 2017 decemberében búcsúztatta. Majd leállították a CH-10-et is 2018. decemberben, és ezt követte a CH-03 2019. novemberben. Az eredetileg tizenkét C-130H-ból az utolsó példány, amelyeket 1972-ben vásároltak az öreg Fairchild C-119 Flying Boxcar és a DC-3/C-47 Dakota szállítógépek pótlására, 2021 decemberében kerül majd kivonásra. A CH-06 1996. július 15-én balesetet szenvedett, míg a CH-02-es 2006. május 4-én semmisült meg a Sabena Technics társaság hangárában. A CH-13 2009 márciusában került megvásárlásra az USA-ból, ahol 1965-ben gyártották le, mint C-130E változatot, és ott hurrikánvadásznak használták kivonásáig. Belgium a nyugdíjazott C-130H-kból kilenc darabot, valamint alkatrészeket és üzemeltetéshez szükséges eszközöket tervezi értékesíteni. Ehhez természetesen Washington belegyezése szükséges.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jóváhagyta 16 darab AIM-120C-8 AMRAAM légiharc-rakéta és a kapcsolódó felszerelések eladását Hollandia számára. Ez a beszerzés az európai állam számára 39 millió dolláros költséget jelent majd.

Átadták a múlt héten az első hat Ares páncélozott szállító harcjárművet a brit hadsereg számára. Az Ajax járműcsalád tagjai (Ares, Apollo, Atlas, Athena, Argus) lesznek az elkövetkező évtizedekben a brit haderő legnagyobb darabszámban rendszeresítésre kerülő lánctalpas futóművel rendelkező járművei. A felderítésre használható Ares-t, valamint a járműcsalád többi tagját is a General Dynamics fejlesztette ki a brit hadsereg számára. London 2014 szeptemberében 3,5 milliárd font összegű szerződést kötött a General Dynamics-al, melynek értelmében 589 darab páncélost fognak elkészíteni.

Kényszerleszállást hajtott végre a Brit Királyi Légierő egyik Boeing CH-47 Chinook nehézhelikoptere július 28-án. A repülési feladatát Walesben végző tandemrotoros gép villanyvezetékkel ütközött. Az orr-részen, illetve a pilótafülke szélvédőin keletkezett sérülés, illetve a legénység egy tagja sérült meg könnyebben az ütközésben.

Svájc számára augusztus 1-ig kell eljuttatnia ajánlatát a Eurofighter konzorciumnak. Svájcnak ki kell cserélnie öregedő F-5-ös és F-18-flottáját, amelyeket 2025 és 2030 között terveznek majd fokozatosan kivonni. Az alpesi ország 36 darab repülőgépet kíván beszerezni pótlásukra, de további 4 darabra is opciót jelenthetnek majd be a jövőben. Bern a repülőgépek beszerzési árának 60%-át szeretné látni visszaforgatva az ország iparába. Számos különféle fegyverzet konfigurációval repülve térképezték fel a svájci pilóták a Typhoon képességét Németországban és az Egyesült Királyságban. Ezek a repülések a jobb megismerést szolgálták, hiszen eltérő változatú példányokkal emelkedtek a levegőbe. A légi kíséretet sok esetben egy svájci F-18-as adta a repülések során, ezzel azonnali összehasonlítási alapot biztosítva még a levegőben.

Érdekes volt, hogy a svájci próbák során a Typhoon vadászbombázók mellett egy Airbus A400M is a repülőtérre érkezett, mint szárnyaló alkatrész raktár. Azonban a tesztidőszakot a vadászbombázók meghibásodás nélkül tudták le, ezzel igencsak jó benyomást téve a svájciakra. Szintén szót érdemel az a svájci tapasztalat, mely szerint nem éppen szerencsés egy típust akkor megvenni, amikor az már nem sokáig van gyártásban. Erre az F/A-18 Hornet esetében jöttek rá, ahol az életciklus költségek az idő múlásával jobban emelkedtek, mint ahogy azt várták. Éppen ezért jelentős beruházásokat kell végrehajtaniuk az F-18-as flottájuk működtetése érdekében. Tény, Svájc az utolsó ország volt, melyik a Hornet C/D változatát megrendelte. Ezért Svájc számára nagyon fontos az a közelmúltban tett bejelentés, mely szerint az Eurofighter-ek 2060 után is repülni fognak, mivel nem akarnak még egyszer ugyanabban a helyzetbe kerülni.

Jelentős fejlesztések fognak lezajlani a Spanyol Légierő háza táján az elkövetkező években. Ezen a héten 3 darab Airbus A330 MRTT légi utántöltő/szállító repülőgép, valamint 4 darab Airbus C-295 MPA tengeri járőrgép beszerzését jelentették be.

Görögországban is eldöntötték, hogy a flotta forgószárnyas gépeinek mennyiségét növelni fogják. Meg nem nevezett értékben 4 darab Sikorsky MH-60R Seahawk haditengerészeti helikoptert tereznek megvásárolni. Továbbá azt is közzé tették, hogy másik négy régebbi gyártású S-70B6 Agean Hawk helikoptert modernizálni fognak.

Továbbfejlesztésen esnek át az orosz tervezésű és gyártású Pancír Sz légvédelmi komplexumok. A rövid hatótávolságú rendszerek hatásosságát mesterség intelligencia bizonyos fokú alkalmazásával fogják növelni. Ez az automatizált rendszer képes emberi beavatkozás nélkül tüzet nyitni légi célpontok ellen gépágyúkkal, vagy akár rakétákkal is. Az algoritmusok segítenek a célok észlelésében és azok osztályozásában az általuk jelentett veszélyességi szint szerint. Ez a frissítés lehetővé teszi a Pancír Sz légvédelmi komplexumok számára, hogy hatásosan alkalmazhatók legyenek a kis időkülönbséggel, különböző irányokból közeledő célok esetén is. A szoftver figyelembe veszi a taktikai helyzetet, a célok helyét, az azok által jelentett veszély mértékét és egyéb paramétereket. Ezek alapján választja ki majd a legjobb taktikát a támadás visszaverésére. Az új fejlesztés nemcsak jelentősen megnöveli a rendszer hatékonyságát, de megtakarítást is jelenthet a felhasználásra kerülő lőszerek és rakéták esetében is.

Korszerűsítik az Orosz Haditengerészet kötelékében repülő Szuhoj Szu-24M Fencer bombázógépeket. Az első példányok már meg is érkeztek a Krím-félszigeten települt alakulathoz. Így már itt is repülik a Szuhoj Szu-24M2 bombázókat, az ezeken használatos Gefest SzVP-24 számítógéppel, ami pontosabb fegyveralkalmazást tesz lehetővé. Az Északi, valamint a Balti flotta repülőerőinél csak ezek után fognak majd megjelenni a Szu-24M2-es bombázógépek. Ez az alváltozat már bevetésre került Szíriában, ahol bizonyította, hogy az SzVP-24 számítógéppel ellátva harci hatékonysága háromszorosára emelkedett, irányítást nélkülöző bombákkal pontosabban volt képes bombázni. Gyaníthatóan ez a képessége megvan a gépnek a vízfelszíni célok támadása során is.

Miután sikerrel végződtek a csapatpróbák, Üzbegisztánban elkezdődhet a T-64-es harckocsik átalakítása T-64MV típusra. A reaktív és rácsos előtétpáncélzattal is felszerelt T-64MV digitális rádiórendszert is kap. A legnagyobb újdonság azonban az lesz, hogy az öthengeres 700 lóerős 5TDF dízelmotort lecserélik a 840 lóerős V-84 motorra, amelyet a T-72-es harckocsikban is használnak.

Még ebben az évben elkészül három Sikorsky MH-60R Seahawk haditengerészeti helikopter abból a 24-ből, melyeket India rendelt meg 2,6 milliárd dollárért. Ezek a forgószárnyasok azonban átépítéssel fognak megszületni, vagyis csak a fennmaradó 21 darab MH-60R lesz teljesen új gyártású, a 2020 februárjában megrendelt gépek közül.

Indonézia továbbra is kitart a 2018. évi megállapodása mellett, amit Oroszországgal kötött. Ebben a szerződésben Szuhoj Szu-35-ös vadászbombázók megvásárlásáról van szó. A szerződés 1,1 milliárd dollár értékű és ezért 11 darab Szu-35-ös szállítása várható.

Ezen a héten Dél-Koreában elkezdték a Bell UH-1 Huey helikopterek kivonását a hadsereg állományából. A legendás forgószárnyasok 52 évvel ezelőtt jelentek meg az országban. Azóta 129 UH-1H-ra festették fel az ázsiai ország felségjelét, amit összesítve 792000 repült órán keresztül viseltek. Ez idő alatt a helikopterek 146 millió kilométert repültek le. Utódjuk természetesen a Korea Aerospace Industries (KAI) és a Eurocopter által kifejlesztett Surion KUH-1 többfeladatú helikopter lett.

Készen áll a dél-koreai Hanwha Defense arra, hogy Ausztráliába küldje helyi tesztelésre az AS-21 Redback gyalogsági harcjárművét. Canberra az Australian Land 400 tender keretében vásárolna meg 450 darab páncélost. Az igencsak nagy bevételt eredményező beszerzés harmadik, helyi kiértékelést is tartalmazó részébe a dél-koreai AS-21 mellett a német Rheinmetall KF41-ese jutott be. Az ázsiai ország haderejében K-21 típusjellel rendszeresített gyalogsági harcjármű továbbfejlesztéseként létrejött AS-21 Redback-ből 2 példány indul majd el Ausztráliába hamarosan. Itt novembertől a következő és augusztusáig fogják tesztelni a 42 tonnás tömegű, egy 40 milliméteres gépágyúval, egy 7,62 milliméteres géppuskával, egy 12,7 milliméteres légvédelmi géppuskával, valamint irányított rakétákkal is felfegyverzett, a 3 fős kezelőszemélyzet mellett még 8 lövészkatona szállítására is képes AS-21-eket.

Mégsem lesz ebben a hónapban átadva a Fülöp-szigetek számára az egyik Lockheed C-130T Hercules teherszállító repülőgép. Washington tájékoztatta Manilát, hogy az első Hercules csak októberben kerül átadásra, míg a másik ez év helyett csak jövőre fog megérkezni. A felújított gépek késedelmes szállításának okaként az egészségügyi válság okozta zavarok kerültek megemlítésre.

Több mint 30 hónappal az első repülése után, az AVIC AG600 Kunlong repülőcsónak prototípusa július 26-án hajtotta végre első felszállását tengervízről. A gép szárazföldi repülőtérről szállt fel, majd leszállt a nyugodt tengerfelületre, ahonnan nagyjából 4 perc elteltével emelkedett fel újra. A jövőben természetesen nagyobb hullámokon és erősebb szélben is próbára teszik majd az AG600-as képességét. Édesvízről még 2018 októberében szálltak fel a világ legnagyobb ilyen jellegű repülőeszközével, amely első repülését még 2017-ben teljesítette.  Az 53,6 tonnás AVIC AG600 Kunlong repülőcsónak 12 órán át maradhat a levegőben, 37 méter hosszú és a 38,8 méteres szárnyfesztávolságú, vagyis nagyjából Boeing 737 méretű. Meghajtásáról négy WJ-6 légcsavaros gázturbina (az Ivcsenko AI-20-ok leszármazottjai) gondoskodik, utazósebessége 500 kilométer per óra.

A Kínai Haditengerészet újabb képességéről került fel a világhálóra filmes bizonyíték. Ezen az látható, amint egy J-15-ös a törzse alatti középső felfüggesztési ponton hordozott utántöltő konténer segítségével egy másikat lát el üzemanyaggal. Tették a gépek és pilótáik mindezt éjszakai körülmények között. Ez a képesség különösen fontos lehet a kínai pilóták számára, hiszen a jelenleg használt hordozókon nincsenek katapultok, így a J-15-ök felszálló tömege korlátozott. Több fegyverzettel és kevesebb üzemanyaggal való felszállás, majd a levegőben történő tankolás természetesen jelentősen kibővítheti a J-15-ök alkalmazásának skáláját.

Megállapodás született a Boeing és a Mitsubishi Heavy Industries (MHI) között a szigetország F-15J/DJ Eagle gépeinek F-15JSI (Japan Super Interceptor) szintre történő korszerűsítéséről.  Az igencsak egyoldalú típus japán példányainak eme továbbfejlesztéséről a politikai jóváhagyás már 2019. október 30-án megszületett, ami egy nagyobb, 4,5 milliárd dolláros modernizációs program része. Ennek értelmébe 98 darab gép kapja majd meg az új pilótafülkét, a Raytheon APG-82(v)1 rádiólokátorokat (103 darab megrendelve) és az BAE Systems AN/ALQ-239 DEWS digitális elektronikai hadviselési rendszert (101 darab megrendelve). A törzs középvonalában lévő felfüggesztési ponton az F-15JSI képes lesz Lockheed Martin AGM–158B JASSM, vagy AGM-158C LRASM csapásmérő robotrepülőgépek hordozására és indítására. Jelenleg még nem világos azonban, hogy Japán elfogadja-e a Boeing javaslatát, az F-15-ös által hordozható Raytheon AIM-120 AMRAAM közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéták számának növeléséről 20 darabra. Ezt a lehetőséget - amit már több megrendelő igényelt a F-15 Advanced Eagle modellre – az amerikai cég korábban, még 2016-ban bemutatta egy kiállításon is Japánban. A 2022-ben kezdődő munka első lépésben két gép átépítésével fog elindulni.

Mivel megszületett a további 105 darab F-35-ös megrendeléséről szóló, 23 milliárd dolláros megállapodás, így biztossá vált az is, hogy a jövőben is üzemelni fog a szigetországban a típus gyártósora. A helyi előállítás még 2018 végén került veszélybe, amikor is megállapításra került, az akkor még csekély mennyiség miatt nem lesz kifizetődő a gyártás megvalósítása. Mivel azonban Tokió szerződésben rögzítette, hogy igényt tart 105 A, valamint 42 darab B változatra megmenekült a gyártás is, mivel így egy példány ára alacsonyabb lesz, mintha külföldön készülne el.

Egy másik M1A2 Abrams harckocsit talált egy amerikai páncélos egy lövészet során. A Fort Bliss területén tartott gyakorlat folyamán a harckocsik tűzfeladatot is végrehajtottak a 120 milliméteres lövegükkel. A mozgó célpontra való lövészet alkalmával, eddig tisztázatlan körülmények között egy Abrams eltalált egy másikat. A nagyjából 2600 méteres távolságból történt találat következtében egy fő sebesült meg. A sérült harckocsizót azonnal orvosi ellátásban részesítették. Szerencsére a lövészetre a kiképzéshez használatos M1002 többcélú gyakorló gránát került málházásra (ez az M830A1 ballisztikai tulajdonságaival rendelkezik), így az éppen csak több mint 8 kilogrammos lövedék nem okozott komoly kárt.

Megkapta első Boeing F/A-18E Super Hornet repülőgépét az Amerikai Haditengerészet bemutató csapata a Blue Angels a 11-ből. A pensacolai bázisra július 28-án, kedden megérkező gép, na és persze társai a több mint 30 éve üzemeltett F/A-18A, C, B és D modellek utódjai lesznek itt is. A Hornet-ek ezen első változatai messze tovább szerepeltek a kötelékben, mint eddig bármelyik másik típus.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Alenia Aermacchi M-346 Master

McDonnell Douglas AF-1B Skyhawk

Kamov Ka-52 Alligator

Lockheed P-3C Orion

English Electric Canberra TT.18

Tupoljev Tu-142M3

Boeing EC-135H

Dassault Mirage 2000N

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Szuhoj Szu-30SzM

Sepecat Jaguar GR.1A

McDonnell Douglas T-45C Goshawk

Dassault/Dornier Alpha Jet A

Blackburn Buccaneer S.2B

Agusta A129D Mangusta

Lockheed Martin F-16AM Fighting Falcon

Eurofighter Typhoon FGR.4

McDonnell Douglas F-4E Phantom II

Panavia Tornado GR.1

NHIndustries NH90NFH

Lockheed C-5M Super Galaxy

English Electric Lightning F.3

Dassault Rafale M

Lockheed L-1011 TriStar K.1

Mil Mi-35M Hind

Boeing P-8A Poseidon

Dassault Mirage F1EJ


Categories: Biztonságpolitika

2020.07.25

Netarzenál - Sat, 25/07/2020 - 06:01

Új repülőgépekkel gyarapodik majd a következő évtől a Luftwaffe állománya. A nemrégiben megszületett szerződés értelmében 2021-ben két új Airbus A321neoLR kerül majd átvételre. Az augusztus és október hónapokban átadásra kerülő szállítógépek a hamburgi Lufthansa Technik hangárjaiban fognak átalakulni a katonai feladatok igényelte többfeladatú gépekké. A 2022-ben szolgálatba lépéskor így már 163 utas szállításán felül, némi átalakítással képesek lesznek 18 különböző belső konfigurációban készen állni a különféle igények kielégítésére. Így akár hat intenzív kezelésben részesülő beteg szállítása sem okozhat majd problémát, de, akár tizenkét enyhén, vagy közepesen sérült beteg szállítása is megoldható lesz a két új Airbus A321neoLR repülőgépekkel.

Aruba szigetétől 12 kilométeres távolságra a Karib-tengerbe zuhant Holland Királyi Haditengerészet (RNLN) egyik NH90 NFH helikoptere. A gép négyfős személyzetéből ketten életüket vesztették. A baleset okát jelenleg vizsgálják, a többi, immáron csak 19 darab holland NH90-ek felszállási tilalom alatt állnak.

Hét cég jelezte csatlakozását a brit Tempest, (régebben FCAS = Future Combat Air System) ötödik generációs vadászbombázó fejlesztési csapatához. Az Egyesült Királyság 2018-ban indította el a fejlesztést és ennek eredményeként 1,9 milliárd fontot fektet be a következő generációs harci repülőgépek fejlesztésébe, amelyek célja a Typhoon vadászbombázók helyettesítése a 2030-as évek végére. A BAE Systems, a Leonardo UK, az MBDA UK, és a Rolls-Royce alkotta csapat így kiegészült a GE Aviation UK, a GKN Aerospace, a Collins Aerospace, a Martin Baker, a QinetiQ, a Bombardier Belfast és a Thales UK cégekkel. Svédország továbbra is együtt működik a fejlesztőkkel, de továbbra sem csatlakozik a fejlesztést végzőkhöz. A svéd cég például egy fejlesztési központot is létrehoz Nagy-Britanniában a magasabb szintű együttműködés érdekében.

Már gondolkodnak a brit Puma helikopterek jövőjéről a szigetországban. A HC.Mk 2 korszerűsítési programon átesett flotta üzemideje 2025-ben éri el a végét, amely 50 év. Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma számos lehetőséget megvizsgál majd, ezek közül az egyik, egy újabb korszerűsítést és élettartam-hosszabbítást követően a Pumák további szolgálatban tartása, de ez csak a 2035 körüli időpontra odázná el a váltótípus megjelenését. Ez akár lehetne a Leonardo Helicopters AW149-es, 9 tonnás, többfunkciós közepes szállító helikopter is. Amennyiben nem hagyományos kialakítású repülőeszköz mellett tennék le a voksukat a döntéshozók, úgy tengerentúli megoldással kell beérni. Az UH-60 Black Hawk utódlásáért versenyző Sikorsky/Boeing SB1 Defiant, vagy a Bell V-280 Valor azonban csak évek múlva lesz hadrendbe állítható.

Tovább folytatódnak Franciaországban a helikopterek fedélzetére fejlesztett lövésbiztos páncélüveggel a tesztek. Az anyag, melyet a Solcera nevű francia vállalat alkotott meg, valójában egy kerámia, ami átlátszó. Több éves kutatás után - ami 2014 novemberében indult el - sikerült kifejleszteni ezt az ultra könnyű nanostrukturált kerámiát, aminek fajlagos sűrűsége 3,48 és hatszor ellenállóbb, mint az üveg. Mindemellett 50%-al könnyebb is, mint a hasonló védelmet nyújtó lövésbiztos üveg, ezért kifejezetten alkalmas helikopterek ablakaiban való felhasználásra. A 7,62 milliméteres lőszerek elleni védelmet biztosító lövésbiztos kerámiával 2020 februárjától folynak a repülési tesztek egy Caracal helikopterre felszerelve. A nappal és éjjel is kellő átláthatóságot biztosító anyag eddig jól szerepelt, az árgus szemmel figyelt, rezgésekkel szembeni ellenállósága is megfelelő volt. Hamarosan a francia különleges erők által használt NH90-en is tesztelni kezdik majd a lövésbiztos kerámiát, míg a fejlesztők megpróbálják 2021 végéig előállítani nagyobb méretű (300x300 milliméteres), illetve íveltebb formában is, így még jobban kielégítve a katonai felhasználók igényeit.

Végrehajtotta első repülését a Leonardo M-346 LFFA prototípusa 2020. július 13-án. A venegonoi repülőtérről felszálló gép korábban M-346 Fighter Attack (FA) néven volt ismert. Az immáron teljes harci képességekkel bíró M-346 LFFA prototípus jelentősen különbözik az eddig gyártott M-346 Advanced Jet Trainer (AJT) kiképzőgéptől. A beépített több üzemmódú Grifo-M-346 radar mellett új antennák jelentek meg az orrkúp és a pilótafülke előtti részen, valamint gép alján a hajtóművek burkolólemezein. A pilótaképzésre továbbra is alkalmas M-346 LFFA alapvető fegyverzetét a szárnyak végein az AIM-9 légiharc-rakéta, míg a félszárnyak alatti két-két felfüggesztési ponton Mk-82 szabadon eső bombák, illetve a Lizard 2 lézerirányítású bombák alkotják. A törzs alatti felfüggesztési pontra a Litening 5 célzó és a RecceLite felderítő konténerek is felszerelhetők. Ez a fegyverválaszték bővülhet a jövőben IRIS-T légiharc-rakétával, GBU-12, GBU-16 lézer, GBU-49 és Lizard 4 kombinált vezérlésű bombákkal, GBU-38 és GBU-32 JDAM, GBU-39 kis átmérőjű bombákkal, Brimstone és Marte ER rakétákkal.

Görögország azt tervezi, hogy 2021-ben aláírja majd 20 darab ötödik generációs Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázó megvásárlásáról szóló szerződését. Ennek értéke közel 3 milliárd dollár lesz és az első példányokat 2025-ben, vagy 2026-ban vehetik majd át.

Erősödni látszik a görög-izraeli viszony. A két ország eddig leginkább hadgyakorlatok terén találta meg a közös hangot, azonban úgy tűnik most jelentősebb összefonódás várható. Az izraeli segítséggel megújuló görög pilótaképzés, valamint a szintén izraeli támogatással épülő korvetteken felül, most egy újabb megállapodás van születőben. Ugyanis a görögök 19 darab Boeing AH-64E Apache harci helikopterét izraeli vállalatok korszerűsíthetik majd a jövőben. 34 millió dollár értékben a forgószárnyasok Elbit Systems gyártmányú célfelderítő és célkövező rendszert kapnak, de izraeli lesz a sisakkijelző is. Továbbá a fegyverzetben megjelenik majd a Rafael által gyártott Spike NLOS irányított rakéta. Görögország azt tervezi, hogy a Sikorsky S-70B-6 Aegean Hawk helikoptereit is felfegyverzi majd ezekkel a rakétákkal.

Új hajóval gyarapodott az Orosz Balti-tengeri Flotta állománya. A GORSKOV-osztályú – ismertek még Projekt 22350-es néven is - KASZATONOV ADMIRÁLIS a hajóosztály másodiknak megépült egysége, vízre bocsátása 2014. december 12-én történt meg. A 431-es hadrendi számot viselő fregatt sikeresen teljesítette az állami teszteket. Egy ilyen fregatt vízkiszorítása 5000 tonna, hossza 135 méter, szélessége 16 méter, legnagyobb sebessége 30 csomó, legénysége 200 fő, készleteinek utánpótlása nélkül 30 napig képes a nyílt tengeren hajózni. Öt éve már, hogy köztudott, késni fognak a GORSKOV-osztályú fregattok átadási dátumai. Ugyanis a hajók mozgatását végző M90FR gázturbinák Ukrajnában készültnek, és a fegyveres összetűzések miatt az első két hajó kivételével a többi egység számára ezek már nem kerültek leszállításra. A harmadiknak, illetve a negyediknek építeni kezdett ADMIRAL GOLOVKO és az ADMIRAL ISAKOV számára az orosz kormány a Szaturn-t kérte fel a megfelelő gázturbinák legyártására, amelyek az M90FR jelzést kapták. A Severnaja Verf hajógyár által épített hadihajókból összesen 15 egységre tart igényt a haditengerészet.

További problémát jelentett a fregattok nem teljes légvédelmi képessége is. Ugyanis az AESA antennával ellátott Poliment 5P-20K rádiólokátorok, melyekből négy, a hajó körüli teljes légtérben a légi célok nyomon követésére és a rakéták célra vezetéséért felel, a kis hatótávolságú (kb. 15 kilométer) 9M100, valamint a közepes hatótávolságú (kb. 40-50 kilométer) 9M96M rakétákkal gond nélkül képes volt az együttműködésre és a légi célok elpusztítására, addig a nagy hatótávolságú (kb. 150 kilométer) 9M96 rakétákkal nem. A gond állítólag nem egyszerű integrációs eredetű volt, amit bizonyított az is, hogy éveken át húzódott. Kérdés volt, hogy az orosz védelmi minisztérium, mely az amerikai AEGIS légvédelmi rendszer képességét várta a rendszertől átveszi-e így is a hajókat a gyártóktól, vagy vár, amíg a hibák kiküszöbölésre kerülnek. A KASZATONOV ADMIRÁLIS esetében 2016 közepén még 2017-es évben várták az átvételt.

Oroszországban bemutattak egy teherautó alvázra helyezett tüzérségi eszközt. A 8x8-as kerékképletű BAZ-6010-027-es teherautóra egy 152 milliméteres 2A64 ágyú került felszerelésre, amelyet a 2S19 MSTA-Sz önjáró tarackon is alkalmaznak. A löveg automata töltőberendezéssel képes elérni a 8 lövés per perces tűzgyorsaságot. Az így létrejött 2S43 Malva a még meglévő 2S1 Gvozdgyika, illetve a 2A65 MSTA-B önjáró tarackok leváltására szolgálna.

Jelenleg már a repülési teszteken van a Mil Mi-8 helikoptercsalád AMTS-VN jelzést viselő alváltozata. Ezt a Szíriában szerzett harci tapasztalatok alapján fejlesztették ki, a különleges erők igényei szerint. A novemberben befejeződő próbákon a jelenlegi egy forgószárnyas mellett a hamarosan bekapcsolódó két másik is részt fog venni. A Mi-8 AMTS-VN jellemzői a két oldalsó ajtóba szerelt 12,7 milliméteres nehézgéppuska, giroszkóppal stabilizált elektrooptikai rendszer, új navigációs berendezés, digitális robotpilóta, infravörös fényszóró, éjjellátóval kompatibilis kabinvilágítás, rakétaindításra figyelmeztető berendezés, mely képes a csalik automata kivetésére is. Továbbá a pilótafülkét és a helikopter fő rendszereit titánötvözetből készült új páncél védi, valamint a tehertér padlóját és az oldalát az ablakokig kevlár páncélzattal látták el. Erősebb hajtóművek, továbbfejlesztett főrotor, modern aerodinamikai kialakítású kompozit lapátokkal, valamint hatékonyabb X-alakú farokrotorral gondoskodik a megfelelő mozgékonyságról. A Mi-8 AMTS-VN helikopterekből eddig 10 darabra adott fel megrendelést Moszkva.

Újabb hírmorzsák az indiai Dassault Rafale vadászbombázók első példányainak leszállításával kapcsolatban. A gépek a megfelelő időjárási körülmények esetén július 29-én fognak leszállni Indiában, darabszámuk 5 lesz. Érkezéskor nem tervezik a média megjelenését. Várhatólag a SCALP csapásmérő robotrepülőgépeken, illetve a Meteor légiharc-rakétákon felül hamarosan bővülni fog a rendelkezésre álló fegyverzet mennyisége az indiai Rafale-ok esetében. Állítólag már előrehaladott állapotban van a Sagem AASM Hammer rakéta-póthajtású bombák beszerzéséről szóló tárgyalás.

A Singapore Technologies Engineering Ltd (ST Engineering) bejelentette, hogy megállapodást írt alá az Israel Aerospace Industries Ltd-vel (IAI) egy közös vállalat létrehozásáról Szingapúrban. Az ST Engineering és az IAI a közös vállalkozás 50-50%-át birtokolja majd. A Proteus Advanced Systems Pte Ltd elnevezésű vállalkozás, az anyavállalatainak erősségeit és eredményeit kiaknázva fejlett haditengerészeti rakétarendszerek piacra dobására és értékesítésére jött létre. A néhány évvel ezelőtt aláírt fejlesztési megállapodás alapján a két cég létrehozza a Blue Spear hajók elleni rakétát. Az ennél alkalmazott indító-gyorsító rakétafokozatot, illetve a harci részt készítik a szingapúriak. A Blue Spear hajók elleni rakéták értékesítésének kezdete csak ezen évtized második felére várható.

Bennfentes források szerint Kína két éven belül vízre bocsáthatja következő repülőgép-hordozóját. Az első Type 002-es osztályba tartozó egység építése már a végső szakaszba érkezett, várhatólag a következő év első felében be fogják fejezni. A még 2015-ban elkezdett munkálatokat a 2019-es évben technikai okok gátolták ideiglenesen, majd a koronavírus járvány némileg lelassította, de a hajógyári munkások most már újra az egység megalkotásán ügyködnek. A második Type 002-es osztályba tartozó repülőgép-hordozó építése 2018-ban indult el. A 2019-es év elején napvilágra került kínai flottafejlesztési tervben 2025 és 2035 között négy új Type 002-es osztályú hordozó megépítését vetítették előre. Ezek már nukleáris meghajtással és elektromágneses katapultokkal (EMALS) rendelkeznének, és megjelenésüknek köszönhetően a LIAONING kivonására is sort kerítenének 2030-2035 körül. A 320 méteres hosszú, 80000 tonna vízkiszorítású Type 002-es egységek fedélzetén 36-48 J-15-ös vadászbombázó lenne megtalálható, 4 darab légtérfelderítő repülőgép mellett. 

Egy ideig szó volt róla, hogy a Type 002-ek fedélzetén már egy csökkentett észlehetőségű vadászbombázó is bemutatkozna, de a 2020 közepi hírek ezt már nem valószínűsítik. Szintén ekkor láttak napvilágot azok az információk, melyek szerint ez a két egység gőzturbinás meghajtással, de már elektromágneses katapultokkal lesz ellátva. Nukleáris reaktort talán majd az ezek után elkészülő hordozókba építenek be. A több mint 5000 fős legénységű Type 002 repülőfedélzetének szélessége 80 méter lenne. Egyes kínai források tudni vélik, kifulladni látszik az ország repülőgép-hordozó építési programja, a harmadik és a negyedik testvérhajó megvalósításának tervével felhagytak Pekingben.

Egyre messzebb kerül Törökország attól, hogy átvegye Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázóit, amelyekből 100 darabra tartott igény. A legutóbbi hírben a 14. gyártási tételben szereplő 8 darab, eredetileg Törökország számára készülő gép szerepelt. Mégpedig azért, mert a gyártó megrendelést kapott ezekre, de úgy, hogy azokat az USAF részére kell elkészítenie. Most már arról is születtek írások, hogy a török cégek kirakása az F-35-ös programból további 600 millió dolláros kiadást jelenthet, valamint ugyanez a lépés török források szerint a kész repülőgépeken 7-9 millió dolláros árnövekedést okozhat.

Új szint vitt 2020. július 20-án egy agresszor célokra használt Northrop F-5F Tiger II-es repülőgép a kiképzőrepülések világába. Ugyanis ez volt a haditengerészet első gépe, melyen a Szibériai tigris elnevezésű álcázó festés volt megfigyelhető. Ez még 2005-ben bukkant fel a kék 305-ös oldalszámú Szuhoj Szu-27SzM vadászbombázón.

Már szóba került a flotta repülőereje, hát jöjjön még két rövidhír. 2020. július 1-jén Dél-Dakota felett első alkalommal vettek fel repülés közben üzemanyagot a légierő Boeing KC-46A Pegasus tankergépéből a haditengerészet Blue Angels bemutató kötelékének F/A-18-os gépei.  A másik arról tudósít, hogy 2020. július 20-án hajtotta végre az első repülését a Blue Angels bemutató kötelék kiszolgálását végző új C-130J Fat Albert teherszállító repülőgép. Az egykor a Brit Királyi Légierőnél szolgáló, normál törzshosszal gyártott Hercules C.5 ex-ZH885 nagyjavítását és festését a Marshalls Aerospace végezte el Cambridge-i repülőtéren.

Hibrid meghajtással fog ellátni egy Bradley gyalogsági harcjárművet a BAE Systems. A 32 millió dolláros megállapodás egy prototípus elkészítésére vonatkozik, az Egyesült Államok hadserege számára. A hibrid elektromos hajtás megalkotásában részt vesz majd a QinetiQ is. Az integrációs munka ezen a nyáron kezdődik. A hatótávolság növelése, valamint a fogyasztás csökkentése mellett a fedélzeti rendszerek elektromos energiával történő ellátása ugyanilyen fontos tényező lesz a hibrid meghajtás esetén. A tervek szerint a Bradley gyalogsági harcjárműbe épített hibrid elektromos hajtás kisebb változtatásokkal beépíthető lesz az M109A7 önjáró tarackok, valamint az MLRS rakéta-sorozatvető járművek alvázába is.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Airbus A400M Atlas C.1

Boeing C-17A Globemaster III

Alenia/Aermacchi/Embraer AMX

Northrop F-5B Freedom Fighter

Embraer KC-390

Boeing Vertol Chinook HC.2

Avro 696 Shackleton AEW.2

Korean Aerospace Industries KT-1P

Rockwell B-1B Lancer

Westland WS-55-3 Whirlwind HAR.10

Boeing P-8A Poseidon

Alenia Aermacchi M-345

Sikorsky CH-53GA

MiG-23UB

General Dynamics F-16D Barak

Blackburn Buccaneer S.2C

Bell AH-1W Super Cobra

Dassault Mirage 2000D

British Aerospace Hawk Mk.127

Boeing AH-64D Apache

Avro 698 Vulcan B.2

Grumman A-6E Intruder

Panavia Tornado F.3


Categories: Biztonságpolitika

2020.07.18

Netarzenál - Sat, 18/07/2020 - 06:42

Július 14-én a Holland Királyi Légierő további két Lockheed Martin F-35A Lightning II vadászbombázót vett át a Leeuwarden-i légibázison, igaz némi késéssel. Az új gépeket (F-011 és F-012) némileg később szállították le Hollandia részére a koronavírus miatt Olaszországból, ahol ezek a példányok megépültek.

Használatba vette a Brit Királyi Légierő az első korszerűsített Boeing RC-135 Rivet Joint repülőgépét. A ZZ664 lett a 3 brit, valamint a 22 amerikai elektronikai felderítő repülőgép közül az első, amelyik új műszerfalat kapott a pilótafülkébe. Az USA-ban végzett frissítési tevékenységet követően nagyméretű digitális kijelzők jelentek meg a több évtizedes (a legrégebbi RC-135-ös már 58. évét tapossa) múlttal rendelkező típus fedélzetén. A RAF másik két RC-135-ös gépét is korszerűsíteni fogják a jövőben.

Franciaország július 10-én vette át harmadik Airbus A330 Phoenix Multi Role Tanker Transport (MRTT) légi utántöltő repülőgépét. Párizs sikeresen ütemezte át a már megrendelt 12 darab gépének szállítási határidejét, így azok előbb kerülnek leszállításra. Ez a példány például 4 hónappal előbb érkezett meg Istres betoncsíkjára. Az össz gépmennyiséget tekintve a 2019-ben megkezdett átadások így nem 2025-ben, hanem már 2023-ben befejeződhetnek. A koronavírus járvány kitörte után megrendelt további három Airbus A330 Phoenix Multi Role Tanker Transport (MRTT) légi utántöltő repülőgép leszállítása 2025 utánra várható.

Igencsak összetett gyakorlatot hajtott végre az Orosz Légierő egyik Tupoljev Tu-95MSz stratégiai bombázója a TASZSZ hírügynökség szerint. A gép a távol-keleti régióban a légi üzemanyag-felvétel mellett még fegyverzet bevetését is gyakorolta. A hírek szerint a bombázó az MSz variáns főfegyverzetének tekinthető K-101/-102-es robotrepülőgépet indított. Eme csökkentett észlelhetőségű, 7,5 méter hosszú fegyverből a Tu-95MSz a félszárnyak alatti két-két felfüggesztési pontjain két-két darabot képes hordozni. A K-101-es a hagyományos harci résszel szerelt, míg a K-102-es a 250 kilótonnás nukleáris harci résszel szerelt változat. Hatótávolságukat a szakirodalom 2500 és 4800 kilométer közé teszi. A Tupoljev Tu-95MSz stratégiai bombázók 2019-ben jelentek meg a légerőnél, amikor is 5 gépet vettek át. Azóta már 21 darabra növekedett az erre a szintre korszerűsített repülőgépek mennyisége.

Újabb információk jelentek meg a Mikojan–Gurjevics tervezőiroda új nehézvadászáról a MiG-41-ről. A MiG-31 Foxhound-ok utódjának sebessége elérheti majd a Mach 4.0-et, sőt még a Mach 4.3-at is. A csökkentett észlelhetőségű nehézvadász képes lesz nagy mennyiségű fegyverzet hordozására, továbbá hiperszonikus rakéták megsemmisítésére is. Légi és űri célpontok ellen még egy lézerfegyverrel is el lesz látva a MiG-41-es, melynek első repülését 2025 utánra tervezik.

A világhálóra felkerült fotó szerint Irakban alapos modernizáción esett át legalább egy darab, még a Husszein rezsim alatt Kínától megvásárol T-59-es harckocsi. A szovjet T-55-ös másolatának tekinthető páncélos jármű teste és tornya egyaránt jelentősen módosult a beavatkozás következtében. A test frontpáncélzata vastagabb lett, a páncéltest oldalán lévő üzemanyag tartályokat szögletes borítás (páncélzat?) fedi le. A futóművet takaró szoknyán reaktív páncélzat kazettáit helyezték el. Ugyanilyenek láthatók a módosított torony oldalának alsó kétharmadán, nagyjából 45 fokban megdöntve, az alsó sor lefelé, míg a felső sorban felfelé. A torony hátsó részén lévő túlnyúlás igencsak szögletes kialakítású, alsó része a motortér felé emelkedik.

Itt a védelmet az izraeli Merkava típuson látott lógó láncos megoldással tették erősebbé. A felülről és oldalról is egyaránt ék alakú torony tetején, a parancsnoki búvónyílás előtt egy távirányítású állványon látható volt egy M2-es amerikai nehézgéppuska. Az optikai rendszer a géppuska alatt nyert elhelyezést, míg az irányzó optikai rendszerei a löveg felett, a lövegpajzsra kerültek felszerelésre, páncélzattól védve, akárcsak a brit FV 4034 Challenger 2-es harckocsi esetében. Jelenleg még nem tudni, hogy a T-55 Al-Kafil-1 néven emlegetett harckocsi motorját és erőátviteli rendszerét módosították-e az irakiak.

A Boeing július 10-ei közleménye szerint India számára már leszállítottak 22 AH-64E Apache harci, valamint 15 CH-47F Chinook szállító helikoptert. Ezzel teljesítették Új-Delhi első, még 2015 szeptemberében véglegesített rendelését a fent említett típusok esetében. India ebben az évben további hat AH-64E-t rendelt meg.

Nem szükséges azonban alaposan elcsomagolni Indiában az új légi eszközök megérkezésekor használatos ceremónia kellékeit a franciák szerint. Ugyanis a megrendelt Dassault Rafale vadászbombázókból az első négy (vagy talán hat) gép várhatólag július 27-én érkezik majd meg hazájába. A 10 órás légi út természetesen Franciaországból indult majd. A gépek indiai pilótákkal az üléseikben Istresből szállnak majd fel és az Egyesült Arab Emírségekben található Al Dhafra légbázisra repülnének át. Az éjszakát itt töltenék, majd másnap indulnának tovább az Ambala légitámaszpontra. A kísértet francia KC-135-ök biztosítanák.

Kínából származó információk szerint sikerült felgyorsítani a Pakisztánnal közösen fejlesztett JF-17 Thunder (CAC FC-1 Xiaolong) vadászbombázók előállítási ütemét. A JF-17 gyártósora átlagosan 15 nappal lerövidítette az egyetlen repülőgép gyártási idejét az előző évi adatokhoz képest. Több konkrét adat eddig nem látott napvilágot a gyártási ütemről, de a Pakisztáni Légierőtől még 2020 januárjában meg lehetett tudni, hogy 5 hónap alatt nyolc darab kétüléses JF-17-es változatot fognak elkészíteni pakisztáni megrendelésre, - ez a változatot most még csak Kínában gyártják - így ez jelenthet egyfajta támpontot ebben az esetben.

Szintén Kínából származó hír szerint a Chengdu J-20 Weilong csökkentett észlelhetőségű vadászbombázó sorozatgyártása is elindult. Információk szerint az első szériás A variánsokon tapasztalt hibák kiküszöbölése megtörtént, így a javított képességű J-20B gördülhet majd le a gyártósorrol ezután. A nagyjából 50 darabos mennyiségben elkészült J-20A egyik legfőbb hiányossága a kínai légierő döntéshozóinak részéről az tolóerővektor eltérítésre képes hajtóművek hiánya volt. Persze a J-20B még továbbra is az orosz Szaturn AL-31-es hajtóműveivel fog készülni, hiszen a saját fejlesztésű WS-15-ös erőforrás (melyről sokan úgy gondolják, hogy az amerikai F-35-ös hajtóművének másolata) még továbbfejlesztésre szorul. Várhatólag az elkövetkező egy, vagy két évben ezek a hibák megoldásra fognak kerülni, így a J-20-ba már hazai erőforrások kerülhetnek beszerelésre. A Kínai Légierő nagyjából 100-200 darab J-20-ra tarthat igényt, míg a Chengdu Aerospace Corporation (CAC) havonta 4 gép előállítására lehet képes.

Fülöp-szigetek a koronavírus járvány hatására erősíteni fogja légi szállító kapacitását. Ennek köszönhetően a már meglévő 5 Lockheed C-130 Hercules mellé további kettőt vásárolnak meg. Az amerikai segélyprogram terhére történő beszerzés első gyümölcse még 2020 júliusában landol új hazájában, míg a másik is megérkezik a 2020-as év vége előtt.

Japán számára az USA-ban jóváhagyták 63 darab Lockheed Martin F-35A, valamint 42 darab F-35B Lightning II-es vadászbombázó eladását. Ezzel a lépéssel Japán foglalja el a második helyet az F-35-öst legnagyobb számban megrendelő országok listáján, megelőzve az eddig ezen a helyen tanyázó Nagy-Britanniát. A várhatólag 2024-tól hadrendbe álló rövid távon fel-és helyben leszállni képes F-35B-t pár éve már hírbe hozták Japánnal és annak hadihajóival. Az 1970-es években épített SHIRANE-osztályú rombolók leváltására hivatott 22DDH-ként is emlegetett 27000 tonnás IZUMO-osztályt, mint helikopterhordozót, vagyis mint helikoptereket hordozó rombolót mutatták be a terveinek 2009-es elkészültét követően, de tény hogy a 7 tengeralattjárók elleni hadviselésre és 2 kutató-mentő feladatok ellátására képes helikopter mellett, a 248 méter hosszú, 38,3 méter széles hajó képes további 400 fő és 50 3,5 tonnás jármű szállítására is. A repülőfedélzeten egyidejűleg 5 helikopter végezhet fel- és leszállásokat, de a repülő- és hangárfedélzet teljes kihasználtsága mellett akár 14 forgószárnyas is elhelyezhető rajta.

Fegyverzetét mindössze két Phalanx közelkörzeti gépágyú és két RIM-116 SeaRAM rakétaindító alkotja. Az IZUMO (DDH-183) és KAGA (DDH-184) nevet viselő testvérhajója alkalmas a Bell-Boeing V-22-es Osprey billenőrotoros gépek üzemeltetésére, ezeket szintén megrendelte a szigetország, sőt az első Osprey-t az elmúlt napokban át is vették. Annak idején, - amint a tervezet napvilágra került - többen emlékeztettek arra, hogy az aktuális japán alkotmány 9. paragrafusának 2. bekezdése megakadályozza, hogy Tokió támadó képességekkel rendelkező repülőgép-hordozóval rendelkezzen. Itt szintén tiltva volt az interkontinentális ballisztikus rakéta, valamint nagy hatótávolságú stratégiai bombázó is. Márpedig az IZUMO ilyetén átalakítása már felvetné, hogy ez a hajó nem csak helikopterek bevetésre, indítására alkalmas. Tény, hogy egy ilyen jellegű kapacitás kialakítása viszont jelentősen szorosabbra fonná a már így is igen erős amerikai-japán szövetséget.

Az IZUMO-osztály repülőfedélzetének mérete a számítások alapján lehetővé tenné egyidejűleg 10 F-35B kiszolgálását és üzemanyaggal, netán bombákkal és rakétákkal történő feltöltését. Így Észak-Korea azon területei is biztonsággal és akár több alkalommal is igen rövid fordulóidővel elérhetők lennének a Lightning II-esek számára, amik megtámadása több időt venne igénybe. 2018 márciusában a Japán Haditengerészet vezető köreiből kiszivárgott hír szerint az IZUMO tervezésénél, vagyis 2006 és 2008 között már számoltak a Lockheed Martin F-35B Lightning II-es rövid távon fel-és függőlegesen leszálló vadászbombázók eseteges üzemeltetésével. A hangár mellett a fedélzeti lift mérete is megfelelő (kb. 15 méter hosszú és 11 méter szélességű) az F-35B-hez, továbbá foglalkoztak a felszállások segítéséhez igencsak jól jövő síugró sánc lehetséges megvalósításával is.

Ugyancsak a felkelő nap országához tartozó hír, hogy a Mitsubishi Heavy Industries (MHI) által kifejlesztett ASM-3 szuperszonikus hajóelleni robotrepülőgép módosításokon ment keresztül. A MHI Komaki üzemében készült fotókon a fegyver egy F-2-es vadászbombázó szárnya alatt látható, így nem csak az szembetűnő, hogy a torlósugárhajtómű beömlőnyílása felett egy kúpos rész és egy kidudorodás látható, hanem mintha a fegyver törzsének átmérője is nagyobb lenne. Az új változat hatótávolsága várhatólag 400 kilométer körül fog alakulni.

Újabb csalhatatlan jele mutatkozott meg annak, hogy az USAF elkezdte a légi utántöltő repülőgépeinek cseréjét. Ebben az évben három darab Douglas KC-10 Extender repülőgép kivonás szerepelt a tervekben. Ezek közül az első, a 86-0036 gyártási számú repülőgép megérkezett a Davis-Monthan légibázisra. Itt végzik a szolgálatból véglegesen, vagy csak ideiglenesen kivont gépek tárolását, illetve szétszerelését is. Ez a KC-10-es 1986 decemberében állt szolgálatba a Seymour Johnson támaszponton, Észak-Karolinában. Részt vett a Sivatagi pajzs, illetve a Sivatagi vihar hadműveletekben, hadrendben töltött ideje alatt több mint 33000 órát repült, 125000 repülőgépet látott el üzemanyaggal, melyek 25 ország felségjelzését viselték.

Már befejeződött az első tesztsorozat az Amerikai Légierő új csapásmérő robotrepülőgépével a Grey Wolf-al. Az olcsó, szubszonikus sebességű fegyver érdekessége, hogy az útjukra indított Grey Wolf-ok hálózatba kapcsolásuknak köszönhetően együtt működnek egymással, és mint egy jól szervezett és összeszokott falka hajtják végre a feladatot. Fő feladatuknak az ellenség integrált légvédelmi rendszerének szétzúzását szabták meg.  A TDI-J85-ös sugárhajtómű által hajtott, 460 kilométeres hatótávolságú fegyvert, illetve a rá ható erőket a 416. tesztszázad F-16-ára felfüggesztve ellenőrizték a kaliforniai Edwards légibázisról felszállva.

Még a múlt hónapban, június 23-án kezdték el a Bell/Boeing CV-22B Osprey billenőrotoros gép fedélzetére szánt új több üzemmódú fedélzeti rádiólokátor tesztelését is. A Raytheon AN/APQ-187 Silent Knight az AN/APQ-174, AN/APQ-186 és AN/APQ-170 helyettesítésére szolgál és lehetővé fogja tenni a különleges egységeket szállító típus számára a 30 méteres magasságban, 555 kilométer per órás sebesség mellett végzett talajkövető repüléseket. Az AN/APQ-187 Silent Knight üzemmódjai között megtalálható a légi és tengeri felderítés, valamint követés, földi térképezési és a színes időjárási is, valamint terepkövető repülés során az eddigieknél nagyobb dőlésszögű fordulókban is használható marad.  Az AN/APQ-187 Silent Knight az MH-47G Chinook és az MH-60M Black Hawk helikoptereken, valamint az MC-130J Commando II repülőgépeken is alkalmazni tervezik.

Míg az F-35B-k üzemeltetési követelményei okozta átépítés során a BON HOMME RICHARD-on (LHD 6) tűz tombolt és talán végleg selejtezni kell majd, egy másik egység szolgálatba lépett, igaz nem 2019-ben, mint azt tervezték. Az F-35B fedélzeti üzemeltetése még évekkel ezelőtt több érdekes kérdést is felvetett, ugyanis a belső fegyvertér miatt egy esetleges fedélzeti tűz miatt a fegyverzet vízzel történő hűtése külön megoldást igényelt. A hajtómű nagy zaja miatt a hallásvédelem növelése szintén előtérbe került a korábban megépített hajók esetében. A július 15-én szolgálatba lépett USS TRIPOLI (LHA 7) - utalva az amerikai tengerészgyalogosok első külföldi bevetésére (1805) - partraszállást támogató hordozó hossza 257 méter, szélessége 32 méter. Legénységének létszáma 1059 fő, ebből 65 tiszt és mellettük további 1687 fő elhelyezésére nyílik lehetőség.

A WASP-osztály egységeihez képest nagyobb hangárfedélzetet, kibővített repülőgép üzemanyag-tároló kapacitást és „zöld” üzemanyaggal üzemelő gázturbinás hajtóműveket kapott, melyek generátorokat forgatnak meg, így a hajó mozgatásáról villanymotorok gondoskodnak. Ezzel a megoldással egy nap alatt 56000 liter üzemanyagot fogyaszt, szemben a hasonló méretű hajók 132-1510000 literjével szemben. Feladata elsősorban az F-35B Lightning II-esek és az MV-22 Osprey gépek szállítása lesz a partraszállások légi támogatása céljából. Egy, a közelmúltban végrehajtott gyakorlat bebizonyította, hogy az alapesetben tucatnyi MV-22 Osprey és hat F-35B üzemeltetését végző ilyen hadihajón, akár 20 F-35B is elhelyezhető és üzemeltethető huzamosabb időn keresztül.

A TRIPOLI név nem újdonság az Amerikai Haditengerészetnél, hiszen a második világháborúban egy CASABALCA-osztályú, majd 8000 tonnás kísérő repülőgép-hordozó viselte a TRIPOLI (CVE 64) nevet, mely még a koreai háborúban is részt vett, igaz ekkor már csak, mint szállítóhajó. Egy alkalommal 45 F-84 Thunderjet vadászbombázót, 90 szárnyvégi üzemanyagtartályt és több más felszerelést szállított a Távol-Keletre. A hordozó 1943-tól 1958-ig volt hadrendben. A második USS TRIPOLI (LPH 10) az IWO JIMA-osztályba tartozó helikopterhordozó volt, mely 1965-től 1995-ig állt szolgálatban.

Két hír is érkezett a héten a Legion Pod konténert említve. Az infravörös képalkotó kamerát rejtő konténert a légi célok azonosítására alkották meg. Az USAF 85. tesztszázadának egyik F-15C vadászgépéről július 8-án első alkalommal indítottak el egy AIM-9X Sidewinder légiharc-rakétát egy légi célpont ellen úgy, hogy a Legion Pod konténert használva történt a célpont felderítése, azonosítása és követése is.  Július 13-án újabb mérföldkövet sikerült elérni, ugyanis ezen a napon már egy F-16D szívócsatornájának jobb oldalán lévő 5R jelzésű felfüggesztési pontra szerelve repült a Legion Pod konténer, ugyancsak első alkalommal.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Panavia Tornado ECR

McDonnell Douglas F-4EJ Kai

Mil Mi-26 Halo

General Dynamics F-16A Fighting Falcon

Saab JA37DI Viggen

Boeing P-8A Poseidon

Hawker Hunter F.6A

MiG-29OVT

Eurofighter Typhoon EF2000

Piaggio PD808RM

McDonnell Douglas F-15J Eagle

Dassault Super Mystere B2

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Iljusin IL-78

Boeing KC-135E Stratotanker

English Electric Lightning F.2A

Agusta-Bell AB-205A-1

Szuhoj Szu-27UB Flanker C

McDonnell Douglas C-15 Hornet

Dassault Mirage 2000B

Canadair CT-133 Silver Star 3

Sepecat Jaguar GR.3A

Boeing B-52H Stratofortress

AMX International AMX-T

Sikorsky UH-60M Black Hawk

Airbus A400M Atlas

Bell/Boeing CMV-22B Osprey

NHI NH90TTH

Cessna A-37B Dragonfly

Gulfstream G550AEW


Categories: Biztonságpolitika

Magyar résztulajdonú hazai Airbus Helicopters-alkatrészgyár: aláírva

Air Power Blog - Fri, 17/07/2020 - 18:56

Ma Budapesten aláírták az Airbus Helicopters és a magyar állam közös tulajdonában lévő, gyulai repülőgépalkatrészgyár vegyesvállalat (Airbus Helicopters Hungary) alapításáról szóló dokumentumokat - hosszas tárgyalások és összetett szervezőmunka hozta meg gyümölcsét ezzel a 2018 decemberi egyetértési nyilatkozat, és a békés megyei helyszín 2019 májusi kijelölése nyomán. Aki tudja, hogy mit jelent helikopterek dinamikus komponenseit gyártani, és mit jelent egy ilyen globális cég single source beszállítója lenni ebben a kategóriában, az tudja azt is, hogy mekkora jelentősége van ennek Magyarország, a hazai aerospace szektor felépítése szempontjából.

A ceremónia csúcspontja: az Airbus Helicopters vezérigazgatója, és a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezetője ellátja kézjegyével a szerződést.

Zord 


Categories: Biztonságpolitika

Ünnepélyes katonai eskütétel a Kecskeméti Repülőbázison

JetFly - Thu, 16/07/2020 - 15:02
2020. július 16-án ismét hivatalosak voltunk a Kecskeméti Repülőbázisra: ezúttal a hathetes egységes alapkiképzésüket sikeresen teljesítő katonák ünnepélyes eskütételét tekinthettük meg.
Categories: Biztonságpolitika

Visszatértek az égre az Emirates A380-as óriásgépei

JetFly - Thu, 16/07/2020 - 12:27
Március óta először ismét A380-as repülőgépek közlekednek a Dubaj-London és Dubaj-Párizs útvonalon, és hamarosan további úti célok is elérhetők lesznek az Emirates ikonikus óriásgépeivel.
Categories: Biztonságpolitika

Búcsúznak az osztrák Saab 105-ösök

JetFly - Wed, 15/07/2020 - 13:20
Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter a 2020. július 6-án megtartott konferencián beszélt az ország légierejét érintő kérdésekről, többek között a Saab 105-ös kiképző repülőgépek nyugdíjazásáról.
Categories: Biztonságpolitika

A repülés őszinte szeretete

JetFly - Tue, 14/07/2020 - 11:49
Helikopterpilóta létükre merev szárnyas, hajtómű nélküli repülőeszközök fedélzetén arattak sikert az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis hajózói. Makai Sándor alezredes és Tamás Ferenc százados a Magyar Honvédség forgószárnyasait hagyták maguk mögött egy nemzeti bajnokság erejéig.
Categories: Biztonságpolitika

R910, őrjáratban az M7-es felett

Air Power Blog - Sun, 12/07/2020 - 20:08

Ha nyár, akkor nagyobb valószínűséggel láthatunk rendőrségi helikoptert, MD902-est vagy MD500-ast. Például a Balaton, az M7-es felett, mint ezen a képen. Persze a menet közben, teleobjektívvel történő fotózást senkinek nem ajánlom, már csak azért se, mert a Yardról van szó :-)

Zord


Categories: Biztonságpolitika

2020.07.11

Netarzenál - Sat, 11/07/2020 - 05:55

Július 6-tól már kutató-mentő feladatkörben is alkalmazzák Németországban az Airbus Helicopters H145-ös típusát. A Német Hadsereg (Heer) 2018 végén hét H145 LUH helikoptert rendelt meg erre a feladatra. A Bell UH-1D Huey forgószárnyasok pótlására szolgáló új típusból az elsőt 2019 decemberében vették át.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma július 6-án jóváhagyta katonai helikopterek eladást Litvánia számára. A haderejét az utóbbi években példásan fejlesztő balti állam most hat Sikorsky UH-60M Black Hawk helikoptert és kapcsolódó felszerelést vásárolt az Egyesült Államokból, 380 millió dollár értékben. A fedélzeti elektronikával igencsak gazdagon ellátott UH-60M-ek mellé 14 GE Aviation T700-GE-701D gázturbinát, (12 beépítve, 2 tartalék) 12 darab M240H géppuskát, éjjellátó szemüvegeket, valamint számos rádiót is sikerült belefoglalni a megrendelésbe. A litván parlament még tavaly októberben jelezte az USA felé a hat Black Hawk megvásárlási szándékát. A szovjet gyártású Mil Mi-8 Hip helikopterek utódjainak feladatkörébe a kutató-mentő feladatok ellátása is bele fog tartozni. A most megrendelt UH-60M-ek közül az első várhatólag 2024-ben kerül majd átadásra.

Franciaország számára is lehetőség nyílt új repülőgépek megvásárlására. A flotta számára az USA-ból szereznek be Northrop Grumman Systems Corp. E-2D Advanced Hawkeye hordozófedélzeti üzemre képes radargépeket. A jelenleg is használt E-2C gépek pótlására 3 AN/APY-9-es fedélzeti rádiólokátorral ellátott D variáns mellé 10 Rolls-Royce T-56-427A hajtómű (6 beépített és 4 tartalék), 5 Link-16-os adatátviteli rendszer, valamint 4-4 AN/APX-122 és AN/APX-123 barát-ellenség azonosító berendezés is megvásárlásra kerül a 2 milliárd dolláros beszerzésben.

Párizs aknavetőket rendelt a 2019 novemberében magyar tulajdonba került Hirtenberger Defense-től. Az ország védelmi beszerzéseket irányító ügynöksége, a DGA (Direction générale de l'armement) közel 17 millió euró értékben vásárol majd a hadsereg részére 60 milliméteres aknavetőket, kétlábú állványokkal és R08-as jelzésű irányzékkal. A mindössze két pályázót vonzó tenderen a Hirtenberger Defense a Munitique francia társasággal társult, amely a kis kaliberű lőszerek forgalmazására szakosodott.

Ez újabb repülőegységnél kezdték el hadrendbe állítani a MiG-31BM Foxhound nehéz elfogóvadász repülőgépeket Oroszországban. A Csendes-óceánon Flotta alárendeltségében, a Kamcsatka félszigeten található jelozovói repülőtéren eddig is repülték a típust, de csak a B és a BSz változatokat. A modernizációval 2011 óta megjelenő BM most már egyre nagyobb darabszámban, egészen pontosan egy századnyi mennyiségben van jelen a fent említett repülőtéren, a 317. Vegyes repülőezred kötelékében. Itt eddig a MiG-31B és BSz változatok mellett a Kamov Ka-27-es helikoptereket és az Iljusin Il-38-as tengeri járőrgépeket repülték még az egység pilótái. A típus megjelenése a 2016-ben felújításon átesett jelozovói repülőtéren nem olyan nagy újdonság, hiszen pár hónapja volt szó arról, hogy ide is szándékában áll Moszkvának telepíteni egyik új csapásmérő fegyveréből.

Ez pedig nem más, mint a légi indítású K-47M2 Kindzsal (Tőr) típusú hiperszonikus rakéta. Az orosz TASSZ védelmi iparból származó közlése szerint ezek a Kindzsalok már hajók ellen is kellő hatékonysággal lesznek bevethetők. Az új feladatkör ellátása jelentős módosítást igényel a Foxhound-okon, így a vadászfeladatok ellátása ezek után már nem lesz végrehajtható a MiG-31K alváltozatokkal. Ugyanis a fedélzeti rádiólokátor eltávolításra kerül, de a belső üzemanyag-kapacitást plusz tartályok beépítésével megnövekedik. Jelenleg a haditengerészet két MiG-31-et repülő ezreddel rendelkezik. Az Északi Flotta parancsnoksága alatt a moncsegorszki, és a már említett jelozovói repülőtéren repülik a típust. Moncsegorszkból felszállva Izland partjaitól a Kara-tengerig nyílik majd mód a Kindzsal bevetésére, míg a kamcsatkai MiG-31K-al a Kelet-Szibéria partvidékétől kezdve, a Bering-tengeren és az Ohotszki-tengeren lévő hajókra jelenthetnek a jövőben veszélyt.

Törökországban végrehajtottak a hazai fejlesztésű Atmaca (Héja) hajók elleni robotrepülőgéppel egy újabb ellenőrző lövészetet. Most a fegyver maximális hatótávolságának határán, vagyis az indítástól 200 kilométerre lévő célpontot találtak el a fegyverrel. A Roketsan által fejlesztett 800 kilogrammos tömegű Atmaca egy 200 kilogrammos harci résszel van ellátva, hatótávolsága 200 kilométer. A végfázisban aktivizálódó aktív radaros önirányító rendszerét tehetetlenségi navigációs rendszer és műholdas navigációs rendszer egészíti ki. Mozgatásáról egy Microturbo TRI 40 sugárhajtómű gondoskodik, ezt szeretnék majd kiváltani egy hazai tervezésű/építésű gázturbinára a jövőben.

Az Atmaca hajók elleni robotrepülőgép fejlesztése 2009-ben kezdődött el, fővállalkozó a Roketsan lett, a cél pedig az amerikai eredetű Harpoon hajók elleni robotrepülőgépek utódjának létrehozása, 2018-as rendszeresítési dátummal. Az internetre felkerült fotók alapján az indításokat az amerikai Harpoon robotrepülőgépekéhez megszólalásig hasonló, vagy pont azokhoz is használt Mk141-es indítóból végezték, így az Atmaca hossza nem lehet haladhatja meg, az RGM-84F variánsét, vagyis 5,23 méter, törzsátmérője 350 milliméter. További lényeges eltérés, hogy az Atmaca szárnyainak fesztávolsága nagyobb, 1,4 méter mint a Harpoon-é, valamint a gázturbina beömlőnyílását a szárnyak mögött alakították ki. Az Atmaca első indításra, igaz még csak szárazföldről, 2017 márciusában került sor. Rendszeresítésére még ebben az évben szeretnének sor keríteni a törökök.

Jordánia számára is elérhetővé vált a Sikorsky UH-60-as Black Hawk típus a héten. A közel-keleti állam egy példányt vásárolhat majd meg 23 millió dollárért. Ennek, a közeledő rakétákat észlelő rendszerrel is ellátott UH-60M gépnek a kormányzati célú repülések végrehajtása lesz a feladata, vagyis a királyi család tagjainak szállítását fogja végezni. Az UH-60M-ből jelenleg 35 példány repül Jordániában, átlagéletkoruk kicsivel több, mint 11 év. Ezek körül kettőt vesznek igénybe VIP feladatok ellátására.

Washingtonban jóváhagyásra került 8 darab Bell/Boeing MV-22 Block C Osprey billenőrotoros gép eladása Indonézia számára. A 2 milliárd dolláros beszerzés meglepetésként hatott, hiszen eddig nem volt ismert, hogy Indonézia az USA egyik legdrágább repülőeszközét szeretné rendszeresíteni. A darabonként nagyjából 250 millió dollárba kerülő V-22-esek, vagy a légierő 40 üzemben lévő forgószárnyas flottáját (átlagéletkor 24,8 év, köztük hat, 4,2 átlagéletkorú H225M), vagy a hadsereg 144 darabos helikopterállományát tennék színesebbé. Ez utóbbiban található meg a nyolc Boeing AH-64E Apache harci helikopter is.

A jelentések szerint Dél-Koreában elkészültek a KF-X vadászbombázóba szánt fedélzeti rádiólokátor első példányával. Az AESA antennával ellátott berendezést a Hanwha Systems alkotta meg. Helyi értesülések szerint a berendezést Izraelbe is elszállították egy alapos tesztelésre, ahol képességeivel kivívta az izraeli szakértők elismerését. Szöul még évekkel ezelőtt arra kényszerült, hogy saját maga fejlessze ki vágyott AESA radarját a KF-X vadászbombázóhoz, miután az Egyesült Államok megakadályozta a Lockheed Martin-t abban, hogy exportálja a szükséges technológiát - ami egyébként az F-35-ösben is megtalálható - ázsiai szövetségese számára. A hírek szerint a megvalósításban az izraeli Elta volt a dél-koreaiak segítségére. Várhatólag a rádiólokátor a hamarosan átadásra fog kerülni a légierő számára.

Japánban egyre jobban kezd körvonalazódni a hazai fejlesztésű FX, csökkentett észlelhetőséggel bíró új típus jövője. A japán sajtóközlemények szerint a prototípus 2024-ben elkészül, és az első sorozatgyártásúnak tekinthető repülőgép 2030-ban gördül majd le a szerelősorról. Az új vadászgép, melynek legfőbb szerepe a légiharc lesz, 2035-ben kezdi majd meg a Mitsubishi F-2 vadászgépek leváltását. Az is kiderült, hogy Nagy-Britannia is szerepet kap a projektben, elsődlegesen azt, hogy elősegítse a repülőgép hajtóművének fejlesztését.

Eddig úgy nézett ki, hogy a japánok egyedül fognak nekivágni a F-3-as, illetve FX jelzéssel is illetett csökkentett észlelhetőségű harci repülőgép kifejlesztésének. A 92 darabos mennyiségben szolgáló F-16-os alapokon nyugvó F-2-es jelzést viselő típus pótlása 2030-2035 körül válik időszerűvé. Mivel egy fejlesztés akár 10 évet is igénybe vehet, így Tokió talán még időben hozta meg ezt a jelentős döntést. A külföldről érkező típusok, vagyis a Lockheed Martin F-22, a Boeing F-15 és a BAE Eurofighter Typhoon értékelése során még 2018-ban megállapítást nyert, hogy az első, a még érvényben lévő exporttilalom miatt továbbra is elérhetetlen Japán számára. A másik kettő költségei és képességei nem egyeznek meg az elvártakkal, így más megoldást kell találni. Ez pedig nem más, mint a hazai fejlesztés, amibe a munka gyorsítása, na és persze a költség csökkentése érdekében külföldi partnereket részvételére is számítanak.

Érthető okokból csak a brit-olasz-svéd Tempest, vagy német-francia FCAS partnerek kerültek megemlítésre. De egy nemzetközi program nehézségekbe ütközhet a határidők, a képességek és a feladatok elosztása tekintetében, valamint az eltérő követelmények összehangolásában is. A gép hajtóművét szeretnék japán fejlesztőbázisra támaszkodva megalkotni. Itt talán alkalmazni fogják az Ishikawajima-Harima Heavy Industries (IHI) által kifejlesztett XF5-1-es utánégetős hajtómű létrehozása során felgyülemlett tapasztalatot. Ez az erőforrás egyébként a Mitsubishi ATD-X (Advanced Technology Demonstrator) Shinshin lopakodó repülőgép számára került kifejlesztésre. A repülések során nem derült fény jelenős hibákra, sőt az IHI XF5-1 sugárhajtóművek igen jól teljesítettek a nagy állásszögű repülések során. Természetesen a technológiai demonstrátor repülőgéppel szerzett egyéb tapasztalatok is felhasználásra kerülhetnek az F-2-es utódjának megalkotása során.

Jelenleg úgy tűnik a külföldi gyártók csak beszállítói szerepkörben (repülési rendszerek, érzékelők és egyéb alkatrészek) érvényesülhetnek majd az új típus esetében, mivel a Lockheed, a Boeing és a BAE elképzeléseit elemezve úgy ítélték meg, hogy nem feleltek meg a japán igényeknek. Egy ilyen véglegessé váló döntés a japán fő védelmi vállalkozó, a Mitsubishi Heavy Industries számára lenne kedvező, mivel ez egy 40 milliárd dollár feletti katonai szerződést hozna számára tető alá. Tokió közleményében jelezte, a 2020-as év végére pontot szeretnének tenni az ügy végére. Meg kell jegyezni, a Mitsubishi eddig még nem állt elő repülőgépe részletes terveivel. Az új típusról készült fantáziarajzok azonban csak nyomokban emlékeztetnek arra az ATD-X gépre.

Az akár 100 darabos mennyiségben is rendszeresítésre kerülő új gép mérete a Lockheed Martin F-22A Raptor méreteivel fog vetekedni, vagyis igencsak nagyméretű lesz. Erőforrásaként a F-22-ben használt Pratt&Whitney F119-hez hasonló teljesítmény leadására képes, 2018-tól tesztelt Ishikawa-Harima Heavy Industries XF-9-1 gázturbinák szolgálnak majd, amik lehetővé fogják tenni a szupercirkáló képességet is. Ezek a várakozások szerint az esetleges módosításokat követően is rövidebbek lesznek, mint az F119-ek, így a Raptor-hoz viszonyítva nagyobb fegyvertér kialakítására nyílik majd lehetőség a japán lopakodón a tervezők számára. A japánok szerint az amerikai vállalatok, köztük a Lockheed Martin, a Boeing és a Northrop Grumman továbbra is potenciális partnerek lehetnek. Napvilágra került egy újabb elvárás is az F-3-al szemben. Ez pedig az, hogy több légiharc-rakéta szállítására kell képesnek lennie, mint az F-35 Lightning II-es.

Tovább bővült a Top Aces kanadai magánvállalat repülőgépparkja. A Top Aces flottájába már eddig is húsz, valaha a Luftwaffe kötelékében repült Alpha-Jet, valamint fél tucat ex-izraeli A-4N Skyhawk repülőgép volt megtalálható. Most újabb Alpha Jet-eket sikerült megvásárolni, méghozzá Belgiumból. Ennek köszönhetően az ausztrál, a kanadai és a német fegyveres erők számára ellenséges repülőgépek szerepét játszó gépek mennyisége 25, az európai országból kivont sugárhajtású kiképzőgéppel gyarapodott. Belgium 2018 októberétől várta a feleslegessé vált, de a Beauvechain légibázison megfelelően tárolt Dassault-Breuget/Dornier Alpha Jet-ek vásárlóját. A német-francia típusból 33 darabot rendszeresítettek a Lockheed T-33-ok és a Fouga Magister-ek leváltására. Az első belga Alpha Jet 1978. június 30-án került átadásra. A kanadai cég a gépeken felül az összes tartalék alkatrészt is megszerezte. A szimulátort viszont az osztrák AMST-nek adták el a belgák, amely a vadászpilóták kiképzésére szakosodott és az ausztriai Braunau am Inn-ben található a székhelye.

Brazíliában elkezdték a Saab JAS39 Gripen alkatrészeinek gyártását. Az együléses E változat törzs elülső, valamint hátsó részeinek előállítását a Saab első, Svédországon kívüli repülőgépgyára, a Saab Aeronáutica Montagens (SAM) végzi. Ez São Paulo egyik elővárosában, São Bernardo do Campo-ban található. A svédországi Linköpingbe a brazíliai üzemből ezeken felül még törzsféklapok, illetve a szárnyak egyes elemi is átszállításra fognak majd kerülni a jövőben. Továbbá a kétüléses F variánsok törzs elülső, valamint hátsó részeinek gyártását is fogják majd végezni a SAM csarnokában, természetesen ugyanazoknak a szabványoknak megfelelően, mint a svéd gyárban.

 Igazán bőkezűnek volt mondható az elmúlt időszakban az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, hiszen Argentína számára is jóváhagyásra került egy beszerzés. A dél-amerikai ország részére 27 darab General Dynamics Land Systems Stryker lövészpáncélos megvásárlása került elérhető közelségbe. A páncélozott szállító harcjármű konfigurációt képviselő M1126-os alváltozatok ára 100 millió dollár, fegyverzetüket egy 12,7 milliméteres nehézgéppuska alkotja.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Kawasaki EC-1

Boeing CH-47D Chinook

Panavia Tornado ECR

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Hawker Siddeley Harrier GR.3

McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle

Alenia Aermacchi M-346 Master

Douglas A-4K Skyhawk

Airbus Helicopters H145 LUH

Bell UH-1D Huey

Eurofighter Typhoon EF2000

McDonnell Douglas F-4EJ Kai

Hawker Hunter F.58

Lockheed P-3C Orion

Saab 105ÖE

Grumman F-14A Tomcat

MiG-21Bisz

General Dynamics F-111E Aardvark


Categories: Biztonságpolitika

Budapest Airport - Felfelé ível az utazási kedv

JetFly - Fri, 10/07/2020 - 15:34
Rekordszámú, több mint 17 ezer fő töltötte ki a Budapest Airport június folyamán végzett felmérését, amelyből kiderült: a kitöltők 81%-a tervez repülős utazást, 67%-a pedig még az idei évben repülne Budapestről külföldre.
Categories: Biztonságpolitika

A319-essel repülhettek az egészségügyi dolgozók

JetFly - Thu, 09/07/2020 - 20:11
2020. július 1-jén ünnepelték a magyar egészségügy napját, melynek kapcsán egy különleges ajándékkal kedveskedett a Kecskeméti Repülőbázis az egészségügyi dolgozóknak: A319-es repülésre invitálták a regisztrált csapatot, melyre július 9-én került sor.
Categories: Biztonságpolitika

Szemrevalók - Darth Vader a pilótafülkében

JetFly - Tue, 07/07/2020 - 13:38
Talán meglepő, de a második világháború végéig nem sokat változtak a pilótaszemüvegek. A fejlesztés elsősorban az optikailag minél tökéletesebb, torzításmentes üvegezés, illetve a fej- és arcformát jobban követő, szigetelő keretet jelentette.
Categories: Biztonságpolitika

Éles MEDEVAC Airbus-szal

JetFly - Mon, 06/07/2020 - 13:49
Első éles MEDEVAC bevetésén vett részt az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis egyik Airbus A319-es repülőgépe és annak személyzete. Egy Afganisztánban szolgáló magyar katonát kellett egészségügyi okokból hazahozniuk Magyarországra.
Categories: Biztonságpolitika

ÖNKÉNTES ŐRJÁRAT

Air Base Blog - Mon, 06/07/2020 - 10:05

Ha a gépkocsiról azt mondják, hogy a múlt század tízes-húszas éveiben kerekekre helyezte Amerikát, akkor a húszas-harmincas években elterjed kisgépes repülésre bátran kijelenthetjük, hogy szárnyakat adott az országnak. Ez a képesség azután békében és háborúban egyaránt jól jött - és jól jön napjainkban is.

Az Egyesült Államokban a második világháború eleje óta létezik egy olyan szervezet, amely elsősorban repülőgépeivel, másodsorban földi eszközeivel a kutatás-mentés, a katasztrófavédelem és a belbiztonság területén segíti a kormányzati szerveket és a hatóságokat, továbbá saját, a repüléssel összefüggő elméleti és gyakorlati oktatási programmal is rendelkezik. Ez a repülés és a közösség szolgálata iránt elkötelezett önkéntesekből álló szervezet a Civil Air Patrol. Története a második világháborút megelőző évekig nyúlik vissza.

1936-ban a volt első világháborús pilóta, Gill Robb Wilson azzal a meggyőződéssel érkezett vissza németországi utazásáról, hogy küszöbön áll egy újabb háború. Azzal a tervvel állt elő, hogy a haza védelme érdekében mozgósítani kell Amerika kisgépes polgári pilótáit. A kisgépes repülés ekkor már elterjedt volt Amerikában. Túlzás lenne azt állítani, hogy bárki megengedhette magának, de aki nagyon akart, az repülhetett. Az üzletemberek hamar rájöttek, hogy távolabbi ügyfeleiket gyorsabban elérik, ha „az idő pénz” alapon nem kocsival, hanem repülőgéppel keresik fel őket és sok farmernak is volt repülőgépe, amellyel a hatalmas birtokok ellenőrzése a levegőből gyorsan ment. Megszámlálhatatlan fel- és leszállóhely létesült. Ezek többsége nem volt több egy-egy hosszabb-rövidebb „csíknál” ahol a kor egymotoros kisgépei könnyen fel- és leszálltak. Az üzemeltetésre vonatkozó korlátozás általában csak annyi volt, hogy fizető utas szállítását - beleértve a sétarepülést - ezekről az eldugott helyekről nem lehetett végezni. Erre ott voltak a valódi repterek, oktatásra vagy kereskedelmi repülésre jogosító engedéllyel rendelkező pilótákkal.

Az elnyűhetetlen Cessna 172-es.

Visszatérve Gill Robb Wilson elképzelésére: az ötlet akkor öltött szervezeti formát, amikor az ohiói pilóta-üzletember, Milton Knight 1938-ban létrehozott egy tartalékos polgári repülő szervezetet, a CAR-t (Civilian Air Reserve). Ugyanebben az időszakban több, hasonló repülőegység is alakult országszerte. Valamennyi civil kezdeményezés volt, de katonai struktúrában működtek és mindegyiknek ugyanaz volt a célja: Amerika védelme. Időközben az eredeti ötletgazda, Wilson tovább tökéletesítette tervét és 1941-ben létrehozta saját Polgári Légvédelmi Szolgálat elnevezésű szervezetét, a CADS-t (Civil Air Defense Services). Még azév nyarán New York polgármestere, a volt első világháborús pilóta, Fiorello H. LaGuardia, Thomas H. Beck kiadótulajdonossal, és Guy P. Gannett újságíróval csatlakozott Wilsonhoz és azt javasolták, hogy a CADS mintájára, egyetlen szervezetbe tömörítsék az ország kisgépes erőforrásait. Az illetékes minisztériumok – kereskedelmi és hadügy - novemberben hagyták jóvá a Civil Air Patrol (CAP) elnevezésű szervezet működését. A CAP parancsnoksága 1941. december 1-én kezdte meg működését. Az egységes működés érdekében a korábbi CAR és CADS egységek is beolvadtak az új szervezetbe. December 8-án hivatalosan is bejelentették a Civil Air Patrol megalakulását és megkezdődött a toborzás is. Az időzítés mondhatni tökéletes volt. Japán két nappal korábban megtámadta Pearl Harbort, és az Amerikai Egyesült Államok belépett a második világháborúba.

Miután a német Kriegsmarine tengeralattjárói 1942 januárjában több kereskedelmi hajó ellen is támadást intéztek Amerika keleti partjai közelében, a CAP felállított egy légi járőrszolgálatot, amely a felségvizek felett őrjáratozva igyekezett jelenteni és lehetőségei szerint megakadályozni az ellenséges tevékenységet. 1942 tavasza és 1943 között a Civil Air Patrol gépei Maine államtól a mexikói határig 21 repülőteret használhattak az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl feletti őrjárataikhoz. A hajózási útvonalak biztosításában és számos támadás megakadályozásában játszott szerepe miatt Roosevelt elnök 1943. április 29-én kiadott utasítása értelmében a CAP a polgári védelmi hivataltól a hadügyminisztérium alárendeltségébe került. 

A Missouri állambeli Columbus Army Air Field-en készült CAP-fotó 1944-ből.

Itt ugorjunk egy kicsit vissza az időben. A Civil Air Patrol megalakulásakor nem terveztek a legfiatalabb korosztály bevonásával, azonban 1942. október 1-én a CAP vezetése egy olyan kadétprogram létrehozásáról döntött, amelyre 15-18 éves fiúk és lányok jelentkezhettek. Ez később nagyon bölcs döntésnek bizonyult a fiatalok katonai szolgálatra történő felkészítéséhez vagy a fegyveres erőket támogató más szervezeteknél teljesítendő szolgálathoz. A fiatal önkéntesek sokféle szolgálatot láttak el. Repülőgép-figyelést végeztek, részt vettek eltűnt repülőgépek keresésében, célvontatást és követést gyakoroltak, járőr szolgálatot teljesítettek, futár feladatokat láttak el és a katasztrófavédelemből is kivették a részüket. A Civil Air Patrol olyan eredményesen végezte a rá osztott feladatot, hogy a háborút követően is igényt tartottak a szolgálataira. Ennek első mozzanataként Truman elnök 1946. július 1-én aláírta azt a törvényt, amely biztosította a CAP jövőjét, majd miután a légierő 1947. szeptember 18-án önálló szervezet lett, az elnök egy újabb törvényt írt alá. Ennek értelmében 1948. május 26-tól a Civil Air Patrol a U.S. Air Force polgári kisegítő szolgálata lett.

A CAP-veteránok második világháborús erőfeszítéseinek elismerésére 2014-ben kiadott emlékérem.

A háborút követően gyökeresen átalakult a CAP feladatrendszere. Immár három fő feladatra koncentrálhattak: a kadétprogramra, a katasztrófahelyzetben történő segítségnyújtásra és a repüléssel kapcsolatos tudományok oktatására. Már 1948-tól részesei lettek a nemzetközi repülő kadét csereprogramnak, a következő évben pedig kiadták az első oktatási anyagot, amelyet azután saját alegységeik mellett az iskolai tanárok is használhattak. Amikor a légierő az ötvenes évek közepén létrehozta saját akadémiáját, az első évfolyam tíz százaléka a CAP-nál szerzett tapasztalattal érkezett Colorado Springsbe. A hidegháború aztán még szorosabbá tette a civil szervezet, a légierő és a polgári védelem közötti kapcsolatot. Utóbbi a természeti katasztrófák idején a mentési feladatok koordinálására előszeretettel használta a CAP hírközlési rendszerét, a CAP pedig részt vett a légierő földi megfigyelőinek kiképzési feladataiban, légi radiológiai megfigyeléseket végzett illetve feladatot vállalt az optikai műholdkövetésben is. A Civil Air Patrol ekkor már rendszeresen végzett kutató-mentő feladatokat. Eredményességükön sokat lendített, amikor 1973-ban a légijárművek fedélzetén kötelező lett a baleset esetén aktiválódó vészjeladó. 1975 pedig azért lett mérföldkő a közel negyedszázados múltra visszatekintő CAP történetében, mert ebben az évben lett először önkéntes polgári személy a szervezet parancsnoka.

Az ARCHER hiperspektrális képalkotó rendszer berendezését az ausztrál gyártmányú GA-8 Airvan gépekbe építették.

A hetvenes évek végétől további feladatokat bíztak a civil légi járőrökre, akik ezután a légierő részére is végeztek felmérést: kiképzési repülésre használható kismagasságú útvonalakat repültek be. Ezt a feladatot a mai napig végzik, évről-évre azonosítva az addig nem ismert akadályokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a kiképzési repüléseiket kis magasságban végrehajtó katonai gépekre. A nyolcvanas évek közepétől az Egyesült Államok vámőrségével (U.S. Customs) állapodtak meg arról, hogy a CAP részt vesz a kábítószer elleni küzdelemben oly módon, hogy repülőgépeivel felderítő repüléseket hajt végre. Ezen kívül a légierőnek végzett alkatrészszállítás és az amerikai Vöröskereszt megbízásából végrehajtott szervszállítás bővítette a feladatkört. Ebben az időszakban ismét szükség volt a katasztrófavédelem és a Civil Air Patrol együttműködésére: három különböző hurrikán, egy olajszállító tanker balesetét követő természeti katasztrófa és az Oklahoma Cityben végrehajtott robbantásos merénylet kapcsán kaptak feladatot a CAP emberei levegőben és a földön egyaránt. Ekkor már GPS navigáció, internetalapú kommunikációs kapcsolat és kézirádiók segítették a munkát és az együttműködést a hatóságokkal.

Együttműködés a légierővel: elfogási gyakorlat F-16-ossal és Cessna 172-essel. 

A 2001. szeptember 11-i merényletet követő napon a Civil Air Patrol egyik Cessna 172-ese volt azon kevés polgári légijárművek egyike, amelyek felszállási engedélyt kaptak Amerikában. Az egymotoros, felsőszárnyas gép azért emelkedhetett a levegőbe, hogy fedélzetéről nagyfelbontású képeket készítsenek az összeomlott World Trade Center helyéről. Később más légi és földi CAP-egységek is bekapcsolódtak az eseménnyel összefüggő szállítási feladatokba; vért, egészségügyi készítményeket és eszközöket szállítva New Yorkba, valamint kommunikációs és logisztikai támogatással segítve a mentőcsapatokat.

Nem mindig a repülés van a fókuszban. CAP-kadétok segítenek az árvízi védekezésnél.

A Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security) megalakításával és a költségvetés növekedésével a Civil Air Patrol előtt is megnyílt a lehetőség, hogy beszerezze a legmodernebb repülőgép-fedélzeti kommunikációs eszközöket, infravörös berendezéseket (FLIR), a nagyfelbontású légifelvételek valós idejű továbbítására szolgáló rendszert vagy az ugyancsak valós idejű, a légifotóknál részletesebb képet biztosító hiperspektrális képalkotó rendszert (ARCHER). A CAP repülőgépei rendszeresen szállítanak kormányzati embereket, vagy szimulálnak pilóta nélküli repülőeszközt a fegyveres erők kiképzési feladatainál. Egymotoros, légcsavaros gépeik beléphetnek a korlátozott légterekbe, ahol a légierő vadászpilótái gyakorolhatják velük az alacsonyan, kis sebességgel repülő légijármű elfogását és azonosítását. Lényegében alig van olyan kormányzati szerv, hatóság vagy haderőnem, amely ne vette volna igénybe a CAP szolgálatait legalább légiszállításra. A közelmúlt újabb feladata, hogy a CAP gépei kísérik az MQ-9 Reaper drónokat bázisrepülőterük és a gyakorlóterek között, a gépeket távolról irányító drónpilóták és a szenzoroperátorok kiképzési repülései alkalmával. Ezt egyes légterekben a Szövetségi Légügyi Hivatal előírásai követelik meg, de van, ahol az újabban telepített radaroknak köszönhetően már nincs szükség rá.

Géppárban egy MQ-9 Reaper drónnal.

Az egyik leggyakoribb feladat a kutatás és mentés, amelynek során mindig három fő van a fedélzeten. A gépet egy pilóta vezeti, a másik a navigációért, és a kommunikációért felel – beleértve a kapcsolattartást a kutató-mentő vagy katasztrófavédelmi földi erőkkel – a harmadik személy pedig a szerencsétlenül járt repülőgépet igyekszik megtalálni látás alapján vagy a fedélzeten lévő berendezések segítségével. A CAP komoly földi erőforrásokkal is rendelkezik, ami szükséges is, hiszen a kutató-mentő vagy katasztrófavédelmi feladatoknál a földön is ugyanúgy jelen vannak, mint a levegőben. Munkájukat mintegy ezer gépkocsi segíti, többnyire nagyobb méretű egyterűek vagy kisteherautók.

Egy eltűnt repülőgép útvonalának radarképéből grafikusan készült ábra segíti a gép felkutatását.

A Civil Air Patrol központi irányítását az alabamai Montgomeryben lévő Maxwell légierő bázison működő nemzeti főparancsnokság végzi, amelynek alárendeltségébe nyolc regionális parancsnokság és 52 ezred tartozik. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok mind az ötven államában, továbbá Washington D.C.-ben és Puerto Ricóban is van egy-egy ezred. A CAP-századok tevékenységét és műveleteit az ezredek felügyelik. Bár katonai struktúrában és hivatalosan a légierő kisegítő szervezeteként működnek, de nem az Air Force tartalékos komponenseként és nem annak műveleti alárendeltségében. Erre csak akkor kerül sor, ha a légierő valamelyik nem harci feladatát a CAP-nek delegálja. A CAP tagjaira nem vonatkozik a katonai szolgálati szabályzat, nem adhatnak parancsot a légierő tagjainak és azok sem nekik.

A Florence hurrikán pusztításáról a CAP gépére szerelt szenzor készített nagy felbontású fotókat.

Jelenleg közel 65 ezer fő szolgál a Civil Air Patrol kötelékében, köztük volt, jelenlegi, vagy leendő katonák. A létszámból 28 ezer fő a kadét. A szolgálat olyannyira önkéntes, hogy mindössze néhány fizetett állás van a CAP-nél – többnyire a pénzügyi és adminisztrációs munkakörben dolgozók esetében van így – mindenki más tagdíjat fizet. Nonprofit szervezetként a CAP a tagdíjakból, cégek vagy magánszemélyek adományaiból illetve alapítványi, állami és szövetségi forrásból tartja fenn magát és biztosítja a működését. A Civil Air Patrol már 12 éves kortól várja a megfelelő tanulmányi eredménnyel rendelkező fiatalokat, akik azután 18 éves korukig kadétok maradnak. Ez követően senior kategóriába léphetnek vagy 21 éves korukig maradhatnak a kadét programban. A senioroknak az amerikai állampolgárság vagy az állandó tartózkodási engedély a feltétel és át kell esniük egy nemzetbiztonsági átvilágításon. Korhatár és fizikai felmérő nincs, ami talán meglepő, de érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a tagságnak csak a kisebbik része repül a CAP gépein.

A Civil Air Patrol Cessna 206-osával ezúttal COVID-19 teszteket szállítottak.

A CAP 560 gépes flottáját elsősorban az egymotoros, felsőszárnyas Cessna 172-esek, 182-esek és 206-osok alkotják, de a flottában megtalálható az ugyancsak egymotoros, felsőszárnyas, ausztrál Gipps Aero GA-8 Airvan, vagy a hazai gyártmányú Maule M-235-ös is. A kadétok repültetéseihez több vitorlázó típust is alkalmaznak, köztük a cseh gyártmányú L-23 Super Blanikot is. Valamennyi kisgép a CAP tulajdonában és üzemeltetésében van, de szükség esetén a tagság saját gépeit is bevonhatják – ennek felajánlása szintén önkéntes. A fiatalokat azzal is ösztönzik, hogy részt vehetnek egy-egy repülésen a légierő szállító- vagy tankergépein és a hadsereg szállítóhelikopterein is.

Összességében elmondható, hogy Gill Robb Wilson nyolcvannégy évvel ezelőtti víziója nyomán létrehozott kisgépes közösség kibővített feladatkörét, technikai eszközeit, és személyi állományának elkötelezettségét tekintve mára egy igen komoly szervezetté formálódott.

* * *

Az Aeromagazin 2020. júniusi számában megjelent cikk átdolgozott változata.

Forrás és fotó: Civil Air Patrol, U.S. Air Force, Air National Guard


Categories: Biztonságpolitika

Kim nevet a végén? – Észak-Korea játékai

Biztonságpolitika.hu - Sun, 05/07/2020 - 11:44

Bevezetés

Észak-Korea, vagy hivatalos nevén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (a továbbiakban: KNDK) egy kifejezetten zárkózott, a mai napig sztálinista elveket valló kelet-ázsiai ország, amely több szempontból is fenyegetést jelent szomszédjai számára Az utóbbi pár évben megszaporodott számú rakétakísérleteik nyugtalanságra adnak okot, de a fennálló információhiány miatt is a hírszerzők célkeresztjébe került az ország.

Mind Dél-Korea, mind az USA figyelemmel követi az eseményeket a diktatúrában. Az idei év eddig nem telt eseménymentesen a diktatúrában, a KNDK kvázi a figyelem középpontjába került az elmúlt hónapokban: egyrészről a már említett rakétatesztekkel, másrészről a koronavírus-járványra adott sajátos válaszával, illetve Kim Dzsongun rejtélyes eltűnésével. Cikkemben ezt a három eseménycsoportot fogom körüljárni.

Tárgyalás

Keljfel-Hwasong 

Észak-Korea leginkább rakétakísérleteivel hívta fel magára a figyelmet az elmúlt években. Olyan interkontinentális hordozórakétákat teszteltek és tesztelnek azóta is, amelyek nukleáris tölteteket képesek eljuttatni Dél-Koreába, Japánba és az USA-ba, illetve a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztése is napirenden van, illetve rövid hatótávolságú rendszerekkel is folynak kísérletek.

Észak-Korea jelenleg 27 különböző típusú rakétával rendelkezik, amelyek egy része még fejlesztés alatt áll, hatótávolságuk 40 kilométertől 13 ezer kilométerig terjed, de 10 ezer kilométer az a távolság, amelyet a legnagyobb hatótávú működő egység tud fedezni. Az ország egyébként egészen régóta foglalkozik ballisztikus rakéták fejlesztésével, már van egy elavult koncepció is az arzenáljukban. Ennek ellenére nem kérdéses, hogy Kim Dzsongun vezetése alatt több rakétakísérletet hajtottak végre, mint elődei alatt összesen és a nukleáris robbanófejek fejlesztése is új erőre kapott 2011 óta.

A Hwasong-15 interkontinentális ballisztikus rakéta. (Forrás: Missile Threat)

2017 volt az az év, amikor tetőzött a tesztkilövések száma, ekkor 25 alkalommal indítottak rakétát, de már 2014-ben is igen magas volt ez a szám (18). A kísérletek száma az ezt követő években sem csökkent, viszont 2018-ban egyetlen kilövés sem történt.

2017-ben a már említett legnagyobb hatótávolságú rakétát, a Hwasong-15-öt is tesztelték. A 13 ezer kilométerre kilőtt töltetekkel az Egyesült Államok szárazföldi területeinek egészét tudnák fenyegetni. A 2017. november 28-i tesztkilövés alkalmával a rakéta 4500 kilométeres magasságot ért el és az indítás helyétől 960 kilométerre távolodott el. Ezekből az adatokból szakértői számításokkal állapították meg a 13 ezer kilométeres hatótávolságot, de feltételezhető, hogy a teszt során nem a valódi nukleáris robbanófej súlyával terhelték a rakétát, így valójában kisebb távolságon belül hatékony. Phenjan hivatalos közleménye szerint a Hwasong-15 egy szuper nehéz töltet szállítására is alkalmas, de akár több kisebb töltettel és penetrációs eszközökkel is felszerelhető.

2018-ban végül bekövetkezett az enyhülés és Kim Dzsongun leült tárgyalni Donald Trumppal a Koreai-félsziget atommentesítéséről, az első szingapúri csúcs kecsegtető eredménnyel zárult, azonban a 2019. februárjában megtartott második találkozó nem hozta meg a várt megállapodást, mivel a két fél érdekei nem egyeztek és egyikük sem volt hajlandó engedni. Alig pár nappal később már arról szóltak a hírek, hogy a KNDK helyreállítja az egyik rakétakísérleti telepét Phenjantól 30 kilométerre. Áprilisban már kilövéseket is végrehajtottak, holott Kim ígéretet tett a tesztek és a nukleáris töltetek fejlesztésének felfüggesztésére. 2019-ben végül 20 próbakilövést hajtottak végre, amelyek közül 19 esetben rövid hatótávú ballisztikus rakétákat lőttek ki, egy estben pedig tengeralattjáróról indítottak kísérleti fegyvereket. Ismét fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy semmi sem biztos Észak-Koreával kapcsolatban. A szakértők egyetértenek abban, hogy Észak-Korea több kilövést is elhallgathatott.

A március 20-i rövid hatótávolságú rakéta teszt. (Forrás: Rodong Sinmun)

Idén eddig csak márciusban hajtottak végre teszteket, méghozzá elég sokat. Ezidáig ebben a hónapban végezték a legtöbb kísérletet a rezsim történelmében egy hónap alatt, összesen kilenc rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát indítottak. Az első tesztek március 2-án történtek, utána március 8-án, 20-án és 28-án lőttek ki többnyire KN-24 és KN-25 rövid hatótávolságú rakétákat. Ezek a típusok közül csak KN-24 áll fejlesztés alatt, de a tesztek nagyobb részében a már működőképes KN-25-öt használták, így a kísérletek nagyobb valószínűséggel voltak hadgyakorlatok, amelyek során a kezelőszemélyzetet igyekeztek a rakétarendszerek irányítására felkészíteni.

Ugyanakkor fontos látnunk, hogy a koronavírus-járvány miatt a Koreai Néphadsereg morálja jó eséllyel visszaesett, mivel amerikai források szerint korábban 30 napig nem volt példa semmilyen gyakorlatra. Egy ilyen hosszú szünet után egyértelmű, hogy intenzívebb hadgyakorlatok következnek, mivel így visszaállítható a sereg morálja.

Ri Szongvon, Észak-Korea új külügyminisztere. (Forrás: Korea Pool/ AFP)

2020-ban más külpolitikai szempontból fontos események is történtek a Koreai-félsziget északi részén. Januárban két minisztert váltottak le, egyikük a külügyminiszter, a másik a védelmi miniszter. Ri Jongho külügyminiszter helyére Ri Szongvon, az országegyesítés ügyével foglakozó kormánybizottság vezetője került, védelmi miniszternek pedig Kim Dzsongvan-t nevezték ki. Ri Szongvon új tisztsége azért is érdekes, mert minimális külügyi tapasztalattal rendelkezik, ugyanakkor rendkívül éles nyelvű és makacs. Leghíresebb megnyilvánulása ennek, amikor dél-koreai üzletembereknek kívánta, hogy akadjon torkukon az étel, mert elégedetlen volt a két Korea közti gazdasági kapcsolatok alakulásával.

Utóbbi tulajdonsága Phenjannak azért jöhet jól, mert az esetlegesen újrainduló atom-leszerelési tárgyalásokon lépéselőnybe kerülhet az USA-val suemben, ugyanis Ri Szongvon jó eséllyel nem fogja engedni, hogy Észak-Koreát előnytelen helyzetbe hozzák és képes lesz megvédeni az ország érdekeit a USA-val szemben. Kim Dzsongvanról annyit tudunk, hogy magas rangú tiszt a Koreai Néphadseregben, ahogyan Ri Szongvon is.

Itt a vírus, hol a vírus

A koronavírus-világjárványra Észak-Korea elég gyorsan, már februárban határai teljes lezárásával reagált, illetve Phenjanban látványos korházépítés indult. Ez elméletben megfelelő lépés lenne a fertőzések megelőzésére, azonban a KNDK északi, Kínával közös határán államilag jóváhagyott csempésztevékenység folyik, amelyet nem tudjuk, hogy érint-e a határzárlat. Amennyiben nem, úgy ezeken az útvonalakon könnyedén bejuthatott az országba a járvány.

A hivatalos álláspont szerint Észak-Koreában a mai napig nincsen fertőzött. Az állítás valóságtartalma valószínűleg minimális, nagyon kicsi az esélye, hogy a szomszédos Dél-Koreából, ahol gócpont alakult ki ne kerüljön kórokozó az északi szomszéd területére, de a szintén szomszédos Kína és az előzőekben már említett csempészet sem támasztja alá a diktatúra narratíváját. Március elején a Dél-koreai Hírügynökség híradásai szerint a halottak száma 180, a fertőzés miatt elkülönítettek száma 3700 volt csak a hadsereg soraiban. Forrásuk szerint a vezetés mindent megtett, hogy se információk, se a fertőzés ne kerülhessen ki a fegyveres testületen kívülre.

Április elején még egyetlen Észak-koreai folyóirat sem foglalkozott a járvánnyal, de az ország tisztviselői humanitárius segítséget kértek. Leginkább a járvány kezeléséhez szükséges védőfelszerelések és tesztek képezték a kért csomagok tartalmát. Ezt a tényt is figyelembe véve szinte biztosak lehetünk benne, hogy hamis információt közöl Phenjan hivatalos kommunikációja. Több az országhoz köthető szakértő is aggodalmát fejezte ki, ugyanis az ország egészségügye kifejezetten elmaradott, kvázi nem lenne képes kezelni a járvány komolyabb kitörését.

Bújócska   

Kim Dzsongun, a KNDK  2011 óta regnáló diktátora úgy került áprilisban a figyelem középpontjába, hogy lényegében eltűnt onnan, vagyis hetekig semmi hír nem érkezett róla. Április második fele a vele kapcsolatos találgatásokról szólt a világ sajtójában, nem volt olyan hírportál, amely legalább egy cikket ne tett volna közzé az esetről.

Kim Dzsongun egy korábbi képen. (Forrás: AFP)A folyamat kezdetének április 15-e tekinthető, amikor a vezér nem jelent meg nagyapja, Kim Ir Szen születésnapjának tiszteletére rendezett megemlékezésen, illetve egyéb ilyenkor szokásos tevékenységei is elmaradtak, mint apja, Kim Dzsong Il Kumszuszan-emlékpalotai mauzóleumában tett látogatása. Az akkor aktuális szakértői találgatások még semmi komoly problémát nem sejtettek a háttérben, csupán Phenjan szigorú járványvédelmi intézkedéseivel magyarázták a jelenséget.

Kim Dzsongun vonata a műholdas képen Vonszanban. (Forrás: Reuters)

A következő hét elején már arról szóltak a hírek, hogy Kim Dzsongun műtéten esett át, a CNN állítása szerint komplikációk is felléptek. A DailyNK c. napilap híre alátámasztja a teóriát, amelynek értelmében április 12-én a Legfőbb Vezető szív- és érrendszeri beavatkozáson esett át és egy üdülővárosban lábadozott ezt követően. További megerősítése ennek a feltevésnek, hogy azokban a napokban a Phenjanhoz közeli Vonszanban valószínűleg Kim saját speciális vasúti szerelvényét látták műholdas felvételeken. A lap szerint a beavatkozást a vezér életmódja tette szükségessé, a dohányzás, az elhízás és a túl sok munka vezetett kardiovaszkuláris rendszerének kimerüléséhez. Tény az is, hogy nagyapja, valamint apja is szívelégtelenség miatt vesztette életét, tehát örökölhette az erre való hajlamot. A híreket végül Dél-Korea cáfolta, ugyanis nem állt rendelkezésre információ hasonló eseményekről.

Miután Észak-Korea nem adott információt, a diktátor pedig nem jelent meg nyilvánosan a spekuláció új szintre lépett. A különböző elméletek széles spektrumon mozogtak Kim Dzsongun halálától és utódjának keresésétől, egészen a másik végletig, ami szerint végig minden a legnagyobb rendben volt. Biztosat a mai napig nem tudunk, de a kelet-ázsiai ország nem függesztette fel nemzetközi kommunikációját, továbbra is küldött ajándékokat Kim Dzsongun nevében. Mind Dél-Korea, mind az USA cáfolták, hogy szokatlan tevékenységről lenne tudomásuk. Olyan feltevés is szárnyra kapott, hogy a Legfőbb Vezér a COVID-19 által okozott tüdőgyulladás tüneteitől szenved, amivel egy a szív- és érrendszeri műtétében és annak utókezelésben közreműködő kínai orvos fertőzte meg.

Olyan pletykák is terjedtek Dél-koreai körökben, hogy Kim Phjongil, Kim Dzsongun nagybátyja a Kína-párti elit támogatásával magához ragadta a hatalmat, miután a Legfőbb Vezért nem sikerült felébreszteni a kómából. A szóbeszéd szerint Kim Jodzsongot, a diktátor nagyhatalmú húgát letartóztatták ezzel félreállítva őt az útból, illetve Kína tárgyalásokba fogott az Egyesült Államokkal Észak-Korea jövőbeli ellenőrzéséről.

A Dél-koreai vezetés és hírügynökségek szinte minden Kimmel kapcsolatos feltételezést cáfolt, vagy igyekezett cáfolni, ugyanis meglehetősen kevés a kézzelfogható, valóban hiteles információ Észak-Koreával kapcsolatban.

Az állítólagos Kim Dzsongun a május 1-jei gyárlátogatáson. (Forrás: KCNA)

A vezér első nyilvános megjelenésére, több mint két hét után május 1-én történt, amikor megjelent a Sunchon-ban épült új műtrágyagyár megnyitóján. Ő maga vágta át a szalagot, fogadta a munkások lelkes üdvözlését. Húga Kim Jodzsong is vele volt a jeles alkalom során.  Az első olyan esemény, amely valamelyest megerősítette, hogy Kim Dzsongun életben van április 26-án történt. Ezen a napon a KCNA(Korean Central News Agency, Észak-Korea hivatalos központi hírügynöksége) hírt adott a Legfőbb Vezér élő videójáról, amelyben üdvözölte a  Vonszan-Kalma partvidéken dolgozókat. A diktátor egészségesnek tűnik a felvételen, de pontosan nem lehet tudni, hogy mikor vették filmre a képsorokat. Ennek fényében a koreai hírügynökség fellépése egyfajta reakcióként is értelmezhető a spekulációkra, így annak ellenére, hogy hivatalos forrásból származott az információ, továbbra sem kezelték tényként, hogy Kim Dzsongun földi pályafutása nem fejeződött be.

A diktátor nyilvános megjelenése azonban nem szűntette meg a találgatásokat. Május 3-án Jennifer Zeng kínai emberi jogi aktivista Twitter– bejegyzésben hívta fel a figyelmet az „új” és a „régi” Kim Dzsongun közti különbségekre, utalva ezzel arra, hogy a diktátort egy hasonmás helyettesíthette Sunchonban. Rajta kívül feltűntek az apró eltérések más felhasználóknak is. Később azonban kiderült, hogy a képek nagyobb része manipulált, csak ügyes szerkesztésnek köszönhetőek a diszkrepanciák, például a vezér fogazatában tapasztalható különbségek. Egyébként a Legfőbb Vezértől nem áll távol a hasonmások alkalmazása, 2017-ben videofelvétel készült, amelyen saját dublőreivel társalog, így a gyanú bizonyos szinten jogos.

A történet itt véget is érhetne, de Kim Dzsongun ismét eltűnt a kamerák látószögéből és május 1-23-a között, ismét három hétig nem jelent meg nyilvánosan. Május 23-án a Koreai Munkapárt Központi Katonai Bizottságának ülésén elnökölt, ahol új irányelveket fogadtak el a nukleáris elrettentés fokozására. Nem áll rendelkezésre információ arról, hogy Kim hol tartózkodott abban a 22 napban, amíg nem látták nyilvánosan.

Befejezés

Kim Dzsongun kétségkívül a világ egyik azon politikusa, akit a legtöbb titok övez, többek között életkorára vonatkozóan sincsenek pontos adatok. Az áprilisban tapasztalt felszívódás is pontosan ezért eredményezett egy nagy horderejű találgatás- hullámot és ezért kapott ekkora médiavisszhangot az eset. Ugyanakkor nem kizárólagosan ez áll a háttérben, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egy kormányváltás az esetek legnagyobb részében az adott ország politikáját is megváltoztatja. Amennyiben Kim Dzsongun helyére más politikus kerülne, úgy lehetőség nyílna Észak-Korea visszacsatolására a világ vérkeringéséhez, amivel mind az ország, mind a nemzetközi közösség jól járna.

A KNDK kétségkívül a világ legelszigeteltebb állama, éppen ettől válik érdekes témává, ugyanakkor kockázattá is. Bár a mai hírszerzési technikák már elég kifinomultak a sötétben tapogatózás megelőzésére, nem árt az óvatosság az interkontinentális rakétákat fejlesztő, illetve feltehetően atomfegyverrel rendelkező rezsimmel. Bár kicsi a valószínűsége, hogy elhúzódó háború robbanjon ki, amelyben az ország az agresszorként lépne fel, érdemes megfigyelni a jelenlegi nemzetközi kapcsolatainak alakulását, illetve figyelembe venni arzenálja méretét és minőségét.

A fegyverkezés azonban Észak-Korea végéhez is vezethet, ugyanis a gazdaságot a hadseregfejlesztés alá rendelték, ami szinte törvényszerűen egyéb stratégiailag fontos ágazatok hanyatlásához vezetett, mint az egészségügy. Ahogyan az már korábban is taglaltam az ország egészségügye alkalmatlan lenne egy nagyobb járvány kezelésére.

Úgy gondolom, hogy a KNDK továbbra is erős fókuszt fog kapni a világ sajtójában és továbbra is hírszerzői megfigyelés alatt fog állni a jövőben. Nehéz megjósolni, hogy milyen irányba fog változni az ország és a világ viszonya. Nem kizárható a nyitás, de a további izoláció sem.

Írta: Patocskai Péter

Categories: Biztonságpolitika

Blast from the Past: kecskeméti kontingens, NAM03, Poznan

Air Power Blog - Sat, 04/07/2020 - 22:41

17 éve már, de a LégierőBlogger remélhetőleg sírig tartó tanulási folyamatában meghatározó tapasztalatszerzési lehetőség volt a magyar kontingens "csatolt tagjaként" részt venni a Poznanban megrendezett NATO Air Meet 2003 gyakorlaton, amiért többek között a képen látható repülőkatonáknak - sajnos van, aki már nincs közöttünk - máig hálával tartozom. Ma egy ilyen sajtóhozzáférés teljesen elképzelhetetlen, pedig ha valamivel, hát ilyesmivel lehet a légierő fontosságában hívő, még ha olykor kritikus újságírókat toborozni. Szerencsére azért tanúi lehetünk pozitív kezdeményezéseknek is, amelyek remélhetőleg beérnek. Megadva az újságírónak azt, ami az újságíróé, a szpotternek pedig azt, ami a szpotteré...mert a kettő nagyon nem ugyanaz!

Zord


Categories: Biztonságpolitika

2020.07.04

Netarzenál - Sat, 04/07/2020 - 06:03

Már a második Saab JA39E Gripen is a repülési tesztprogramban résztvevő gépeket erősíti. A 6004-es számú példány az elmúlt napokban csatlakozott a légi próbákhoz. Sikerrel fejeződtek be a SELEX Galileo (jelenleg Leonardo Airborne & Space Systems) által a Gripen E-hez kifejlesztett új AESA antennával ellátott Raven ES 05-ös fedélzeti rádiólokátor légi próbái. Az elforgatható antennás berendezés igazolta az elvárásokat az Észak-Svédországban végzett tesztek alatt. Itt képes volt a Gripen hossztengelyéhez képes több mint 90 fokkal is kisméretű, alacsonyan repülő légi célok észlelésére és nyomon követésére.

Írországban fontolóra veszik a hangsebesség feletti repülésre képes harci sugárhajtású repülőgépek vásárlását. 2020 és 2024 közötti fejlesztési tervben egy olyan típust keresnek, mely képes lehet az orosz stratégiai bombázók elfogására. Jelenleg az Ír Köztársaság nem rendelkezik harci repülőgépekkel, légterének végelmét Nagy-Britannia légiereje látja egy szerződés értelmében. A vizsgálódás egyik sarokpontja az elfogóvadász szerepkörben használható típusok beszerzési és üzemeltetési költsége, az ír forrásokból származó információk szerint.

Július 2-án első alkalommal futott be a HMS QUEEN ELIZABETH (R08) brit repülőgép-hordozó a Portsmouth-i kikötőbe, mint teljes értékű hadihajó. Anglia egyik úszó repülőtere ugyanis 10 héten át egy komplett kiképzési tervet hajtott végre. Ennek végére a hajó és legénysége, valamint a fedélzeti repülőezrede bár még nincs bejelentve, de tulajdonképpen elérte a bevethetőséget. A fent említett időszak alatt például 18 szimulált vízbetöréssel és tűzesettel birkózott meg a személyzet, de a Marham légibázisról áttelepült 617. repülőszázad is első alkalommal hajtott végre F-35B gépeivel harci helyzetet modellezve rövid idő-és távközökkel négy gépből álló rajkötelékkel felszállásokat.

Spanyolország az elmúlt időben már többször is tanúsította, hogy a rövidtávú légierő fejlesztésben mindenképpen a Eurofigther Typhoon vadászbombázók szerepelnek az elképzelésben. Az anyagi források csekélysége azonban eddig még nem tette lehetővé az amerikai F/A-18 A/B Hornet vadászbombázók leváltását. A Spanyol Védelmi Minisztérium és az Airbus Defence Space már hónapok óta egyeztet Madrid következő Eurofigther Typhoon beszerzési lehetőségéről. A Halcón programban elsőként a Gran Canaria szigetén állomásozó egység Hornet gépei kerülnénk lecserélésre, majd a későbbiekben sor kerülne a többire is. Így a Torrejon és a Zaragoza bázisok gépállományával együtt már 85 darab Lódarázs pótlásáról van szó.

Újabb sikeres tesztet tudhat maga mögött az Airbus Defence az A400M Atlas teherszállító repülőgép esetében. A Francia Légierő két gépe, az egyik az átadó, a másik a felvevő szerepében, ugyanis sikeres utántöltést végzett. A csatlakozáshoz természetesen a törzs közepi pontot használták fel a tesztpilóták vezette repülőgépek.

Oroszországban sikeres együttműködési gyakorlatot tartottak a Szuhoj tervezőiroda Szu-35-ös és Szu-57-es gépeivel. A Szu-35-ös rajt a csökkentett észlehetőséggel rendelkező Szu-57-es fedélzeti rendszeriből nyert adatokkal látták el, egy kétirányú adatátviteli rendszert alkalmazva. A próbát valós harci helyzetet szimulálva végezték el, és mint azt várták, az együttműködés jelentősen megnövelte a Szu-35-ös raj harci hatékonyságát. A Szu-57-ek várhatólag 2022-től lesznek majd bevethetőek, de ugyanez a dátum egy másik jelentős mérföldkövet jelenthet majd a típus történelmében. Ugyanis az alaposan továbbfejlesztett változat tesztjei is ebben az évben fognak elkezdődni.

Az eddig 30-as gyártmányként ismert hajtóművek beépítésével a jelenleg is alkalmazott AL-41F1-es gázturbinák a múltat fogják képviselni, valamint egyidejűleg korszerűbb avionikát, nagyobb látószögű HUD kijelzőt és új műszerfalat is kapna a Szu-57-es. A tolóerővektoros kormányzásra képes, erősebb 30-as gyártmánynak nevezett hajtóművekből a légi tesztekre kéttucatnyit készítenének el. Így egy kiforrott és megbízható erőforrással tudnák ellátni a továbbfejlesztett Szu-57-et. A gép túlélőképességét és manőverező képességét egyaránt növelő módosítás során az irányítófelületek mozgatását végző hidraulikus rendszert váltanák fel egy modernebb megoldással. Itt már csak villanymotorokkal történne meg ezek mozgatása. A hidraulikus csövek és mechanizmusok hiánya jelentősen megkönnyíti a karbantartást, mivel a megmaradó kevesebb alkatrész cseréje is könnyebbé válik. Múlté lesz a folyadékszivárgás és a mérgező olajjal való munka, továbbá a sérülésekkel szembeni ellenállósága is növekedik az ilyen irányítórendszerrel ellátott repülőgépnek.

A Power-by-wire elnevezésű kormányrendszerben használatos elektromos motorok könnyebbek és kisebbek, így a gép össztömege is csökken. Veszélyt jelenthet rá viszont a többi elektromos rendszer, valamint a villámlás is, így az ilyen irányú védelméről gondoskodni kell. Hasonló megoldás található a Lockheed Martin F-35 Lightning II-ben is. Itt vegyes elektromos-hidraulikus rendszert alkalmaznak, minden kormányfelületnek független hidraulikus rendszere van. A módosított Szuhoj Szu-57 prototípus várhatólag 2022 közepén fog felszállni és tesztidőszak a 2024-es évben végződik majd.

Várhatólag ez év végéig elkészül az első két Kamov Ka-52M szintre korszerűsített harci helikopter Oroszországban. Ez a variáns a tervek szerint a fedélzeti rendszereinek köszönhetően képes lesz pilóta nélküli repülőeszközökkel kétirányú valós idejű adatkapcsolatot létesíteni. Így nem csak irányításukra, de a fedélzeti rendszereik adatainak megjelenítésére is lehetőség fog nyílni a Ka-52M pilótafülkéjében. Ezzel megteremtődik a lehetősége a helikopter által hordozott nagy hatótávolságú fegyverzet bevetésére is. A képességek ellenőrzésére szolgáló tesztek 2022-ben fejeződnek be, ezek sikeres lezárultával a Védelmi Minisztérium 114 korszerűsített Kamov Ka-52M-et tervez beszerezni.

Annak ellenére, hogy Törökország nem kapta meg Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázóit az előre megbeszélt, 2019. márciusi időpontban, a gép előállításában érdekelt török cégek továbbra is aktív résztvevői az egész világot behálózó ellátási láncnak. Némelyikük már 2004 óta részt vesz a programban. Ilyen a Fokker Elmo is, ahol az F-35 villamos vezetékeinek 40%-át készítik el. Az Alp Aviation-nak az orrfutóhoz és a hajtóműhöz van köze, az AYESAS a kabintetőben érdekelt, a Kale Industries a főfutómű és törzs hátsó részének bizonyos összetevőnek előállításából veszi ki a részét, a Turkish Aerospace Industries üzemében pedig a fegyverzet-felfüggesztők, valamint a B változatban alkalmazott emelő légcsavar, a géptörzs alsó részére kerülő ajtóinak előállítására kerül sor. Az orosz Sz-400-as végvédelmi rendszerek beszerzése okán megromlott amerikai-török viszony nem látszik javulni. Jelenlegi hírek szerint a török cégek 2022-ig egészen biztosan folytathatják a különféle alkotóelemek előállítását, mivel a Lockheed Martin csak addigra fogja tudni kiépíteni az érintett vállalatokat pótolni tudó új hálózatát. Hiába vesz részt összesen 14 ország az F-35-ök gyártásában, ilyen gyorsan új beszállítókat találni nem egyszerű feladat.

Rendszeresítésre kész állapotban van Törökországban a hazai fejlesztésű SUNGUR rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer. A SUNGUR-nál a FIM-92B és a FIM-92C Stinger kézi légvédelmi rakéták leváltására kifejlesztett PORSAV kézi légvédelmi rakétát alkalmazzák egy távirányítású állványra szerelve. A Rokatsan által 2013-től fejlesztett PORSAV kétlépcsős, szilárd hajtóanyagú rakétamotorral rendelkezik, irányítását egy Aselsan gyártmányú három-öt mikronos hullámhossz tartományban érzékeny,  hűtött infravörös önirányító rendszer végzi. Harci részének tömege 3 kilogramm, ebben wolframgolyók kerültek elhelyezésre a repeszhatás növelésére. A hidegindítású PORSAV hatótávolságát több mint 6, míg hatómagasságát 4 kilométerben adta meg a gyártó. Egy SUNGUR rendszer távirányítású állványán négy rakéta helyezhető el, az állvány mindkét oldalán két-két rakétával ellátott zárt konténerekben. Az eddigi tesztek során a SUNGUR rendszer távirányítású állványa a BMC VURAN 4x4-es páncélozott járművére felszerelve volt látható a szükséges Star SAFIRE 380 HLD FLIR optikai rendszerrel ellátva, de rádiólokátor nélkül.

Az Indiai Védelmi Minisztérium július 2-án csütörtökön hosszú ideig tartó egyeztetések után megállapodott a légierő gépállományának növeléséről. A partner Oroszország lett, így a NETARZENÁL-on nemrégiben említett 21 MiG-29 Fulcrum és 12 Szu-30MKI Flanker beszerzése véglegessé vált. A Szuhoj-ok a HAL üzemében készülnek el és az eddigi veszteségek pótlására szolgálnának. A MiG-29-ek esete más, ezek már használt példányok. A leállított gépek állapotfelmérését elvégezték az indiai szakemberek. Megvételre alkalmasnak találták ezeket. Természetesen az Indiai Légierő 3 századánál szolgáló Fulcrum-okhoz hasonlóan ezek a gépek is átesnének majd az UPG szintet eredményező modernizáción. India így India 2,36 milliárd dollárt költ el a gépekre, ebből a MiG-29-ekre 992 millió dollár jut majd, míg a Szu-30MKI-k 1,44 milliárd dolláros költséget jelentenek.

Dél-Koreában állítólag hamarosan megszületik egy új csapatlégvédelmi rendszer beszerzéséről szóló szerződés. Az ebben szereplő 200 millió dollárért az első AAGW (Anti-Aircraft Gun Wheeled) önjáró légvédelmi gépágyúk beszerzését fogja megvalósítani a dél-koreai hadsereg. A dél-koreai Hanwha Defense vállalat a következő évben tervezi megkezdeni az önjáró légvédelmi gépágyúk előállítását. Eme fegyverrendszer kifejlesztése 2015 júniusában kezdődött egy 46,6 millió dolláros projekt keretében. A cél, a hadseregnél szolgálatban álló amerikai eredetű 20 milliméteres M167 Vulcan gépágyúk utódjának megalkotás. A már meglévő technológiák felhasználásával, a Hanwha Defense K30 Biho módosított toronyából és Hyundai Rotem K808 alvázából létrejött AAGW (Anti-Aircraft Gun Wheeled) önjáró légvédelmi gépágyú személyzet 3 fő.

Az eredeti K30 Biho kereső radarját eltávolították, és ehelyett vezeték nélküli adatkapcsolat segítségével kapja meg a céladatokat és a légi helyzetképet a másutt települt rádiólokátoroktól. A Biho-n is használt Raytheon licenc alapján gyártott elektrooptikai rendszert az új Hanwha Systems elektrooptikai rendszerére cserélték ki, amely 7 kilométeres felderítési távolsággal rendelkezik, míg stabil célkövetésre 3 kilométerről képes. A torony mindkét oldalára felszerelt egy-egy Rheinmetall KCB 30 milliméteres gépágyú - melyeket a dél-koreai S&T Group engedély alapján gyárt - a lőtávolságot a Vulcan 2,2 kilométeréhez képest 1,6-szeresésére, vagyis 3 kilométeresre növelte, de természetesen a 600 lövés per perces tűzgyorsaságban elmaradás tapasztalható a Gatling-rendszerű gépágyúhoz képest. A 420 lóerős 8x8-as kerékképletű, atom, biológiai és vegyi ártalmak ellen védett K808 hordozó járműre igény szerint még felszerelhető plusz páncélzat is. Szöul az AAGW-ból legalább 270 darabot fog beszerezni.

További, az ázsiai országhoz kacsolódó hír, hogy újabb 20 TA-50 Block 2 repülőgépet rendelt meg Szöul. A 573 millió dolláros megállapodásban benne foglaltatik a repülőgépek logisztikai támogatása is. A fegyverzet bevetésére is képes TA-50 Block 2-eket 2024-ig el kell szállítani. Ebből a változatból a Dél-Koreai légierőben már 22 darab áll szolgálatban.

Újra a tengeren hajózik Kína második repülőgép-hordozója a Type 001A egység, mely Kína első hazai építésű repülőgép-hordozója és a neve SHANDONG, hadrendi száma 17-es. A 2019-es év december havának 17. napján szolgálatba állt hordozó gyaníthatóan a fedélzeti repülőezred pilótáinak kiképzése, illetve jártasságának fenntartása okán futott ki. A 2013 novemberében a Dalian hajógyárban építeni kezdett Type 001A jelölésű egység megjelenésében az Oroszországtól félkészen, 1998-ban megvásárolt LIAONING hordozóra hasonlít, azonban több változtatást is eszközöltek rajta, nem csak szolgai másolásról van szó. Ezekre a 66 000–70 000 tonna vízkiszorítású kínai hordozót érintő több módosításokra már évekkel ezelőtt fény derült. Ilyen például a nagyjából 10%-al kisebb alapterületű, kilencszintes, nagyjából 30 méter hosszú szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, és a rádiólokátoroknak is helyet ad.

A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb a megszüntetésre került rakétaindítók miatt, így az új hordozó akár 32-36 J-15 elhelyezésére is alkalmasnak tűnt már az építés korai fázisában és ez úgy tűnik be is igazolódott. Kínában 2019 augusztusában hivatalosan is bejelentették, hogy a Type 001A egység 50%-al több Shenyang J-15-ös Repülő Sárkány vadászbombázó tartós üzemeltetésre képes, mint a megkonstruáláshoz nem minden esetben követendő mintaként igénybe vett LIAONING hordozó. Ezen a gépmennyiségen felül még képes a szükséges helikoptereket is magával vinni, (kb. tíz helikoptert köztük Changhe Z-18, Ka-31, vagy Harbin Z-9 típusúakat) tehát egy ténylegesen használható repülőezred otthonául szolgálhat. Szakértők szerint egy hordozó tartós harci helyzetben való sikeres alkalmazásának feltétele, egy nagyjából 40 harci gépből álló repülőegység üzemeltetési képességének megléte. Gyaníthatóan a J-15-ökből a fedélzeten már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és a J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lesznek majd.

A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszernél is változást történt, immáron csak három kábel áll rendelkezésre a repülőgépek lefékezésére a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is. Nagy kérdés, hogy a több J-15-ös számára mennyivel sikerült megnövelni a szállított üzemanyag és fegyverzet mennyiségét, mivel a hírek szerint a LIAONING egyik legfőbb hátrányaként a csekély akciórádiuszt, valamint a repülőeszközök számára szállított kevés üzemanyagot rótták fel, így nagyban függ az ellátóhajóktól. A 2019-es évben az Asia Times arról számolt be arról, hogy Type 001A repülőgép-hordozó a még Szovjetunióban építeni kezdett másik egységhez hasonlóan nagyjából 13000 tonna üzemanyagot képes magával vinni, amiből naponta körülbelül 1100 tonna üzemanyagot fogyaszt, amikor 20 csomós (37 kilométer per órás) sebességgel halad. Vagyis nagyjából 6 napig lesz képes saját készletekkel működni, ugyanis a repülőgépek fel-és leszállásához fel kell gyorsítani a lehető legnagyobb sebességre, így igen tetemes lehet a fogyasztás a fedélzeti repülőezred repülési feladatainak végrehajtása során. Éppen ezért Kína már el is kezdte építeni az 50000 tonnás vízkiszorítású Type 901-es hajóosztályt, aminek első egysége két éve már hadrendbe is állt.

Árnyoldalhoz tartozik az is, hogy kínai források tudni vélik, kifulladni látszik az ország repülőgép-hordozó építési programja. A Type 001A után a Jiangnan Shipyard Group által két éve építeni kezdett és a műholdas fotók alapján jó ütemben haladó CV-18 Type 002-es egység után még egy ilyen fog elkészülni 2021-től kezdődően, de a harmadik és a negyedik testvérhajó megvalósításának tervével felhagytak Pekingben. Pedig a 2019-es év elején napvilágra került kínai flottafejlesztési tervben 2025 és 2035 között négy új Type 002-es osztályú hordozó megépítését vetítették előre. Ezek már nukleáris meghajtással és elektromágneses katapultokkal (EMALS) rendelkeznének, és megjelenésüknek köszönhetően a LIAONING kivonására is sort kerítenének 2030-2035 körül. A 320 méteres hosszú, 80000 tonna vízkiszorítású Type 002-es egységek fedélzetén 36-48 J-15-ös vadászbombázó lenne megtalálható, 4 darab légtérfelderítő repülőgép mellett.  A több mint 5000 fős legénységű Type 002 repülőfedélzetének szélessége 80 méter lenne. Ez az elsőnek elkészülő egység várhatólag 2022 körül fog szolgálatba lépni.

Ez a hajóosztály több téren is el fog térni az első két hordozótól, így megalkotása nagyobb terhet ró a tervezőkre és az elkészítőkre is, de mindezek ellenére várhatólag 2 év alatt nagyjából elkészülnek vele, vagyis vízre fog kerülni. Tény, Pekingben 2030-ra négy bevethető hordozót vizionáltak a partjaiktól távolabbi vizekre is, így a hajógyáriaknak is (akik közül a hírek szerint több mint 5000-en sajátították el egy repülőgép-hordozó felépítésnek titkait) igencsak szorgosnak kell bizonyulniuk a terv valóra váltásához. Érdekes a felépítményre vonatkozó hírek kavalkádja is. Van, amelyik további méretcsökkenésről szól, de újabban azt is egyre többen vélik tudni, hogy két felépítmény kerül majd kialakításra úgy, ahogy az a brit HMS QUEEN ELIZABETH és testvérhajója esetében is megvalósult. Ez utóbbi talán csak a későbbi hordozókra lesz igaz, az első 002-es a csökkentett méretű, egy darabból álló felépítménnyel kerül majd ki a hajógyárból. Ténylegesen a meghajtásáról (nukleáris, vagy nem) és a katapultokról (gőz, vagy elektromágneses) még nem tudni semmit sem.

Az elektromágneses katapultok megalkotása jelentős kihívást jelent a fejlesztőknek, főleg úgy, hogy nem csekély tömeget kell majd 300 kilométer per órás sebesség körülire gyorsítania. A Szuhoj Szu-33-as kínai változatainak több tíz tonnányi tömege mellett a még fejlesztése alatt álló kétmotoros légtérellenőrző repülőgép felszállását is ez biztosítaná. Ez szintén igen termetes darab lesz, legalábbis az eddig nyilvánosságra került fotók és makettek alapján. Persze az EMALS nem éppen egy könnyedén megvalósítható rendszer, bár számos előnnyel rendelkezik, így mindenképpen érhető a kínai döntéshozók állásfoglalása ennek alkalmazása mellett. De a hírek szerint éppen a technikai nehézségek lesznek azok, amelyek megakasztják a kínaiak hordozóépítési programját. Ugyanis a forrás által részletesen meg nem említett műszaki kihívások és a magas költségek azok, amik fékezik a programot, így nem részletezve ez akár az elektromágneses katapultok létrehozásába fektetett összeget és a felmerült technikai nehézségeket is sejtetheti a háttérben.

Újabb gond, hogy Oroszország nem volt hajlandó eladni azt az egyedi acélötvözetet, amely segítségével tartósabb, a tengeri korrózíónak jobban ellenálló hordozó lenne építhető. Az orosz minőségi acélgyártás titkai már régóta érdekelték a kínai szakembereket, azonban Moszkva eddig nem volt hajlandó felfedni ezen titkait. A repülőgép-hordozókon használt ötvözetek különböznek a közönséges fémektől, mivel fokozottan ellenállóak a korrózióval szemben és nagyon jól viselik a nehéz terhelések okozta deformációs erőhatásokat is. Peking ugyanígy járt az Egyesült Államok és több nyugati partner esetében is, így a szükséges gyártási technológiáját saját maguknak kell majd kieszelniük.

Japánba újabb kétáramú gázturbinákat adott el a GE Aviation. A 203 millió dollár értékű szerződés a CF6-80C2K1F jelzésű erőforrásokra vonatkozik. Ezeket a japánban tervezett és gyártott Kawasaki C-2-es teherszállító repülőgépeken használják. A CF6-80C2K1F kétáramú gázturbinát még 2003-ba választották ki a típus számára. Eddig a GE Aviation 26 CF6-80C2K1F-et szállított le a szigetország számára, most ez a mennyiség további 12-vel fog növekedni. Ezeket 2021 végétől kezdik majd átadni.

Tántoríthatatlan az ausztrál kormány az ország védelmi képességeinek növelése tekintetében. 2016-tól kezdődő tíz éves időszak alatt Canberra 195 milliárd dollárt tervezett elkölteni a haderők képességének növelésére. A 2030-ig tartó időszakban ezt az összeget további 270 milliárddal fejelik meg. Ennek is köszönhetően a kenguru felségjeles Boeing F/A-18E/F Super Hornet vadászbombázók fegyverzetében szintes biztosan meg fog jelenni az AGM-158C LRASM nagy hatótávolságú hajók elleni robotrepülőgép. Washington még ez év februárjában járul hozzá 200 darab ilyen, 370 kilométeres hatótávolságú fegyver eladásához 990 millió dollár ellenében. A fegyverrendszerrel kapcsolatos képzést 2021-ben kezdik meg. A kor fegyverfejlesztési divatjának megfelelően magától értetődik, hogy Ausztrália az új, nagy hatótávolságú, hajók elleni és szárazföldi célok ellen alkalmazható fegyverek mellett forrásokat fog biztosítani a nagysebességű, nagy hatótávolságú fegyverek, köztük a hiperszonikus fegyverek fejlesztésére, tesztelésére és értékelésére. Ezek olyan nagy sebességű fegyverek, amelyek nagyobb valószínűséggel képesek kijátszani a modern ballisztikus rakétavédelmi rendszereket.

A LONGBOW Company, mely a Northrop Grumman és a Lockheed Martin közös vállalkozása, nemrég szállította az 500. APG-78 Longbow radart. A rotorsík fölé szerelt több üzemmódú rádiólokátor az AH-64 Apache harci helikopterek D változatán mutatkozott be. A félezredik példány egyébként egy katari megrendelésre épült helikopterre kerül majd felszerelésre. Az AH-64-es harci képességeit jelentősen megnövelő APG-78 Longbow gyártása már több mint 20 éve folyik. A gyártók zsebében lévő érvényes szerződés alapján a gyártás 2028-ig biztosított.

Észak-kelet Olaszországban, az Aviano légitámaszponton 2020. június 30-án szállt le az első új festéssel ellátott Lockheed Martin F-16CM Fighting Falcon. Az 510-es Buzzards század gépállományát erősítő, 90-0709-es gyártási számot viselő repülőgépen már a Have Glass V festék figyelhető meg. Az eddigieknél hatékonyabb radarabszorbens anyagot tartalmazó speciális festék az F-35-ös típuson megjelenttel áll rokonságban. Az F-16-os gépeken 2012-től vezették be eme új, sötétebb színvilágot felvonultató festék alkalmazását. A 90-0709-es új ruháját a SABCA Charleroi gyárában, Belgium kapta meg, ahol a típus időszakos nagyjavításait és korszerűsítéseit is végzik.

Elkezdheti a Boeing F-15EX Advanced Eagle vadászbombázókba szánt F110-GE-129 utánégetős gázturbinák gyártását a General Electric. Ugyanezek a sugárhajtóművek emelik a magasba az F-15E Strike Eagle család F-15K, F-15QA, F-15SA és F-15SG exportra került változatait is. Az első adag erőforrásért 101,3 millió dollárt tehet zsebre a gyártó, akinek ezeket 2022. november 30-ig el kell készítenie. A 2019-ben a Pentagon költségvetési tervezete mutatta meg, hogy az USA légiereje öt év alatt közel 7,9 milliárd dollárt szándékozik elkölteni 80 darab F-15EX repülőgép beszerzésére, az öregedő F-15C változatok pótlása okán.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Szuhoj Szu-27P Flanker

Boeing F-15SG Strike Eagle

Kawasaki P-1

Sikorsky UH-60M Blackhawk

Airbus A400M Atlas

Boeing B-52H Stratofortress

Dassault Mirage F1CT

Bell AH-1F Cobra

Panavia Tornado F.3

McDonnell Douglas F-4EJ Kai

Sepecat Jaguar GR.3A

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Saab 105Oe

Bell/Boeing CV-22B Osprey

Hawker Siddeley Harrier GR.3

Westland Apache AH.1

Dassault Rafale C

Boeing P-8A Poseidon

Eurofighter Typhoon EF2000

General Dynamics F-111E Aardvark

MiG-29AS

Boeing Vertol MH-47G Chinook

Vickers VC-10K.2

Canadair NF-5B-2000

 


Categories: Biztonságpolitika

EU hírfigyelő – 2020. május

Biztonságpolitika.hu - Fri, 03/07/2020 - 17:15

Regionális politika – Japán

2020. május 26-án Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videó értekezletet tartott Japán miniszterelnökével, Shinzo Abé-val. A megbeszélés fő témája a koronavírus-járvány elleni védekezés, illetve a gazdasági visszaesés következményeinek elhárítása voltak. A felek kifejezték elkötelezettségüket a járvány elleni védekezésben való mélyreható együttműködés irányában, különösképpen a vírus elleni vakcina kifejlesztésének és a szegényebb országok egészségügyi rendszereinek támogatásának ügyében. A járvány okozta gazdasági károk enyhítése érdekében a vezetők egyetértettek abban, hogy a kereskedelmi láncoknak nyitottnak kell maradniuk, hogy sehol ne szenvedjenek hiányt a legfontosabb termékekből (például orvosi eszközök, mezőgazdasági termékek, nyersanyagok). Ezen kívül a tárgyaló felek bejelentése alapján a jövőben jelentősen bővül a tudományos és technológiai kutatási együttműködés az EU tagországai és Japán között.

Az EU vezetői és Japán miniszterelnöke kifejezték nagyfokú hajlandóságukat az EU-Japán stratégiai együttműködés további folytatására, beleértve a különböző nemzetközi fórumokat is. Emellett a regionális biztonság kérdésköre is felmerült: a felek növelni fogják együttműködésüket az egyes regionális konfliktusok nemzetközi jogi alapon való megoldására.

Abe Sindzó japán miniszterelnök sajtóértekezlete a tokiói kormányfői rezidencián 2020. május 4-én. Itt bejelentette, hogy május 31-ig meghosszabbítja a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapotot.
(Forrás: MTI/AP pool/Eugene Hoshiko)

Brexit

Az Európai Unió és Nagy-Britannia között az elmúlt hetekben tovább folytatódtak a hosszas tárgyalások, szakértők szerint kevés eredménnyel ahhoz képest, hogy a kiszabott átmeneti időszak lejár június végén. Michel Barnier, az EU Európai Bizottság főtárgyalója sem hiszi, azt hogy a felek sikeresen meg tudnak egyezni a hónap végére, elmondása szerint nagyon távol vannak a politikai nyilatkozatban leírt célok megvalósításától. A helyzetet nehezíti az is, hogy mind az Unió, mind a brit fél ragaszkodik saját érdekeihez, abból pedig nagyon keveset hajlandóak engedni. Azt is érdemes szem előtt tekinteni, hogy az eredeti tervek szerint október végéig meg kell születnie a megállapodásnak, annak érdekében, hogy lezárható legyen az év végéig tartó átmeneti időszak, mely brit kilépést követte. Az Unió emellett nyitottan áll az időszak esetleges meghosszabbítására, Boris Johnson azonban kijelentette, hogy a britek ezt biztosan nem fogják kérvényezni. Véleményét fenntartja, annak ellenére is, hogy a tárgyalások az eredeti tervhez képest nagy lemaradást mutatnak.

Thierry Meeus, a brüsszeli Mini Európa szabadtéri makettpark vezérigazgatója mutatja az Európai Unió és Nagy-Britannia határát jelző táblát a park területén 2020. május 19-én, a tavaszi újranyitást követően. Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni Háromoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
(Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Szankciós politika

Kibertér

A Covid-19 válság alatt tapasztalt megnövekedett kibertámadásokra tekintettel a Tanács egy évvel meghosszabbította az Európai Uniót és annak tagállamait célzó kibertámadások elleni korlátozó intézkedések keretét. A szankciós politika eredményeként az EU. képes lesz továbbra is hatékonyan fellépni olyan nemzetközi szervezetekkel, illetve harmadik államokkal szemben, amelyek fenyegetést jelentenek a Közös Kül- és Biztonságpolitika célkitűzéseire a kibertérben. A korlátozó intézkedések eredményeként az Unió elrettentést gyakorol a külső támadásokkal szemben, valamint reagál az ellene irányuló tevékenységekre. A szankciós keret hatálya alá eső személyekkel és szervezetekkel szemben vagyoni eszközök befagyasztását, és az EU.-ba való beutazási tilalmat rendeltek el, valamint uniós személyeknek és szervezetnek tilos a jegyzékbe vett személyek és szervezetek számára pénzeszközt folyósítani.

Nicaragua

Joseph Borell főképviselő nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki a Nicaraguában zajló emberi jogok megsértése nyomán. A biztonsági és kormányerők továbbra is erőszakos fellépést gyakorolnak a kormány politikai ellenfeleivel, újságírókkal, tüntetőkkel, társadalmi szervezetekkel szemben, így csorbítva a demokrácia alapvető értékeit. A jogállamiság megsértése következtében a Tanács újabb hat főt vett fel a szankciós jegyzékébe, akikkel szemben vagyoni eszközök befagyasztását, valamint beutazási tilalmat rendelt el. Az EU. továbbra is elkötelezett a nicaraguai válság megoldásában, különösen a jelenlegi járványhelyzetre tekintettel, amelyet csak széleskörű nemzetközi összefogás útján lehet megoldani.

Szíria

Az EU. 2021. június 1-ig meghosszabbította az szíriai rezsimmel szembeni korlátozó intézkedéseit. A szankciók hatálya alá esik az olajimport tilalma, befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank uniós pénzeszközeinek befagyasztása, valamint exportkorlátozás olyan technológiák és eszközökre, amelyek alkalmasak a belső elnyomás további fenntartására. A jegyzékben jelenleg 273 természetes személy és 70 szervezet esik a korlátozások alá.

Szomszédságpolitika

Az Európai Unió Tanácsa május 20-án határozatot fogadott el, amely szerint  legfeljebb 3 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást nyújt a tíz bővítési és szomszédsági partner számára annak érdekében, hogy megbirkózzanak a COVID-19 járvány által generált gazdasági válsággal.  A pénzügyi támogatás kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában valósul meg. A támogatásokból a Keleti Partnerség, és a Nyugat Balkán országai mellett részesedik Tunézia és Jordánia is. Az Unió nyújtotta támogatás és a Nemzetközi Valutaalap segítségével az országok képesek lehetnek megfékezni a Covid-19 járvány társadalmi és gazdasági hatásait.

Az Európai Bizottság 122 millió eurót mozgósított a Horizont 2020 kutatási és innovációs programjából a koronavírus járvánnyal kapcsolatos kutatások finanszírozására.  A bejelentés hozzátartozik az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által 2020. május 4-én bejelentett 1,4 milliárdos hozzájáruláshoz a Coronavirus Global Response kezdeményezéshez.

Fehéroroszország

Az Európai Unió Tanácsa május 28-án két határozatot fogadott el a vízumkönnyítési megállapodás és a visszafogadási megállapodás megkötéséről Fehéroroszországgal. A bevezetett rendelkezések megkönnyítik az uniós állampolgárok Fehéroroszországba utazását, és a belarusz állampolgárok belépését az Unió területére. Emellett a döntések értelmében jelentős könnyítések történtek a vízumszerzési eljárásokkal kapcsolatban is. A megállapodás biztosítja az emberi jogok és a nemzetközi eszközökből fakadó egyéb kötelezettségek teljes tiszteletben tartását.

Moldova

Május 4-én Josep Borrell, az EU  kül- és biztonságpolitikai főképviselője telefonos megbeszélést folytatott  a Moldovai Köztársaság külügyminiszterével  Oleg Țulea-val. A megbeszélés során a főképviselő kijelentette, hogy az Európai Unió támogatja a Moldovai Köztársaságot a Covid 19 járvány elleni védekezésben, illetve a járvány társadalmi és gazdasági hatásainak kezelésében. Ezzel kapcsolatban a főképviselő kiemelte az Európai Unió által Moldovának nyújtott támogatásokat, amelyek segítségével az ország képes lehet mérsékelni a járvány hatásait.

 

 

Categories: Biztonságpolitika

Pages