Határon túli magyar portálok összesített hírei

Pece-parti műhely – nemzeti kisebbségek a 20. századi Váradon címmel szervez rendezvénysorozatot a Holnap Kulturális Egyesület és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Célja megismertetni a váradi közönséggel a városuk közelmúltjáról szóló társadalom-, politika- és kultúrtörténeti kutatásoka...

Új óvodát és bölcsődét avattak Aranyosgyéresen, az intézmény mintegy 25 kisgyerek befogadására alkalmas. Az új óvoda és bölcsőde az Erdélyi Református Egyházkerület által megvásárolt telekre épült a magyar kormány támogatásával, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében. Mintegy tíz óvodá...

A kormány épülete előtt tüntetett a Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség, a nyugdíjtörvény tervezete és a deficitcsökkentő intézkedéseket tartalmazó 2023/296-os törvény ellen. A hatóságok 5.000 személy részvételét hagyták jóvá. A Meridian képviselői a Facebookon közölték, hogy a tiltakozó akci...

A közvetlenebb, intimebb játékstílus mellett a kísérletezésre is nagyobb lehetőséget teremt immár 15 éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdióterme. A rádióban is koccintottunk. Meggylevest kanalazgattunk a Születésnap című előadáson, a színészek közvetlen közelségében, de nem föltétlenül repest...

A kábítószerfüggőknek szánt detoxikáló és rehabilitációs központok létesítéséről szóló törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe a Nemzeti Liberális Párt több képviselője és szenátora a nemzeti kisebbségeket képviselő két politikussal együtt. A javaslat értelmében az ország nyolc fejlesztési régió...

Betiltaná az egészségtelen élelmiszerek reklámozását a gyermekeknek szóló rádió- és tévéműsorok közben a képviselők és szenátorok egy csoportja. A két kormánypárt és az RMDSZ politikusai az audiovizuális törvényt egészítenék ki. Tervezetük szerint a gyermekműsorok közben tilos az olyan élelmiszerek ...

A Kaláka televíziós műsor felelevenítésére kerül sor november 24-én Kolozsváron, amely 1977-től 1980-ig a Román Televízió Magyar Adásának egyik legjelentősebb műsora volt. A beszélgetés meghívottjai a Kalákák aktív résztvevői lesznek: Török Viola, Török István, Szép Gyula, Csáky Zoltán, ifj. Horváth...

Megváltoztak a fogyasztói szokások, csökkent a burgonya iránti kereslet. Nem lehet jó áron értékesíteni a burgonyát, noha a Hargita megyei termesztők idén jó termést takarítottak be – mondta a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Romfeld Zsolt az AGERPRES hírügynökségnek. A burgonya ki...

Pillanatok címmel nyílt meg kedden Horváth Gyöngyvér grafikai kiállítása Kolozsváron. A 33 alkotást felvonultató tárlat a művész szemével értelmezett és átalakított víziók sorát kínálja születésről és elmúlásról, az elhagyatott helyek látszólagos sivársága és lepusztultsága mögötti éltető természeti...

Közel 10 millió euróba került a válaszúti Bánffy-kastély felújítása. A munkálatok nagyrésze lezárult, most már csak a bútorzat beszerzése és a kastélykertben történő néhány kisebb munkálat van hátra – tudtuk meg a Kolozs Megyei Tanács alelnökétől, Vákár Istvántól. A hivatalos átadásra jövő héten ker...

Harkiv központját érte orosz támadás október 6-án reggel. Az előzetes információk szerint iszkander rakétákat vetettek be az ellenséges erők. Egy kisfiú életét vesztette.

Ihor Terehov polgármester közlése szerint egy háromemeletes lakóépületet ért találat, további két tömbház megrongálódott. A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának munkatársai egy tízéves gyermek holttestét emelték ki a romok alól. További 21 ember megsérült.

A napokban már érte találat a megyét. A támadás következtében több tucat civil életét vesztette.

Kárpátalja.ma

Nyitókép: Facebook/DSZNSZ

The post Háború: Harkiv központját érte támadás appeared first on Kárpátalja.ma.

Megvitatja következő ülésén az orosz parlament alsóházának tanácsa az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációja visszavonásának kérdését – közölte Vjacseszlav Vologyin házelnök pénteken a Telegramon.

„Az Állami Duma Tanácsának következő ülésén mindenképpen megvitatjuk az Átfogó Atomcsendszerződés (CTBT) ratifikációja visszavonásának kérdését. Ez összhangban van államunk nemzeti érdekeivel. És ez válasz lesz az Egyesült Államoknak, amely mind ez idáig nem ratifikálta a szerződést” – írta Vologyin.

Vlagyimir Putyin elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtökön Szocsiban tartott plenáris ülésén nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációját. Úgy vélekedett, hogy nincs szükség az orosz nukleáris doktrína koncepciójának megváltoztatására, mert jelenleg semmi sem veszélyezteti az orosz államiság létét.

Putyin befejezettnek és sikeresnek nevezte a Burevesztnyik globális hatótávolságú, nukleáris meghajtású manőverező robotrepülőgép tesztelését, és bejelentette, hogy hamarosan hadrendbe állítják a Szarmat interkontinentális nukleáris ballisztikus rakétákat.

Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam szignálta, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem tette ezt meg.

Az orosz Állami Duma Tanácsának szavazati joggal rendelkező tagjai a házelnök, az alelnökök és a frakcióvezetők.

Forrás: MTI

The post Moszkva megvitatja az atomcsendegyezmény ratifikációjának visszavonását appeared first on Kárpátalja.ma.

Peter Pellegrini, a Hlas-SD elnöke még nem egyezett meg Robert Ficoval, a Smer-SD elnökével a kormányalakításról. Kemény tárgyalásokra számít, a Hlas-SD több minisztériumot kér magának. Pellegrini erről a közmédia (RTVS) egyik műsorában beszélt csütörtökön, hozzátette, még mindig elképzelhető a négyes koalíció is.

A Kárpátaljai Megyei Vérátömlesztő Állomás továbbra is véradásra buzdítja a lakosokat. A közlemény szerint sürgősen véradókra van szükség, minden vércsoportból.

A vérre a civileknek és a sebesült védőknek is nagy szüksége van. Ezért arra kérik a megye lakosságát, hogy ne legyenek közömbösek, és segítsenek.

Október 6-án és a következő napokban kijevi idő szerint 8.00-tól 14.00 óráig van lehetőség a véradásra Ungváron, a vérellátó szolgálat központjában (Tolsztoj utca 15.).

A következő táblázat szemlélteti mely vércsoportokból van különösen hiány. A pirossal jelölt csoportokra van leginkább igény.

Kárpátalja.ma/pmg.ua

The post Továbbra is nagy szükség van vérdonorokra appeared first on Kárpátalja.ma.

Alexander Van der Bellen osztrák államfő és felesége informális látogatást tett Szlovákiában, az osztrák elnök Zuzana Čaputová államfővel is találkozott. A találkozóról a közösségi hálón tájékoztatott a szlovák államfő.

Az idei volt az egyik legmelegebb nyár a meteorológiai mérések kezdete óta Szlovákia területén, de elmarad a rekordtól. Idén 36,5 Celsius-fokos rekordhőmérsékletet mértek, tavaly 40 fok is volt. Ugyanakkor a szeptember kivételesen meleg volt – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ).

Cem Özdemir német mezőgazdasági és élelmezési miniszter Berlin segítségét ajánlotta fel az ukrán agrárexport terén Kijevnek csütörtöki ukrajnai látogatása során.

A német zöldpárti politikus ismételten Németország szolidaritásáról és támogatásáról biztosította ukrán hivatali partnerét, Mikola Szolszkijt. Mint mondta, nem fogják hagyni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az éhséget fegyverként használhassa fel. A két tárcavezető – a német mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint –, a nap folyamán ünnepélyesen megnyitott egy 2,7 millió euróért (egymilliárd forint) felújított élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi labort, amelynek segítségével kiszélesíthetik az ukrán agrárexport engedélyeztetési kapacitásait.

A szükséges forrásokat az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kezdeményezett projekthez Ukrajna, Németország, az Európai Unió, valamint Japán biztosította.

Özdemir hangsúlyozta, hogy a fekete-tengeri exportot belátható időn belül továbbra is nagy kockázatok fogják terhelni.

 „Segítünk alternatív útvonalakat létesíteni, hogy Ukrajna oda szállíthassa gabonáját, ahol erre sürgősen szükség van, mégpedig a globális dél országaiba” 

– hangoztatta a német politikus, aki szerint Berlin Brüsszellel közösen áruszállítási folyosók és áruterminál-kapacitások kiépítésén fáradozik.

MTI

The post Berlin segítséget ajánlott fel az ukrán agrárexport terén appeared first on Kárpátalja.ma.

Bitók árnyékát hinti rám az este,
búcsúzó sóhajt hord felém a szél.
S a fák, mint holtak megnyúlt furcsa teste
merednek rám. Az alkony, mint a vér
ömlik az álmos dérfutotta földre,
s én sírva, zúgva, mint egy jaj-darab
sikoltom át a csendes, őszi tájon,
hogy, mint a kín most minden szívbe fájjon
ez a kiáltás, ez a szó: Arad.

Arad. Legendák négy betűjű vége,
megcsúfolt út, megcsúfolt szenvedés.
földedre hulló tizenhármak vére
örök magyar sors, örök megvetés.
Elér-e hozzánk tengerek ködén át
hősök vérétől fényt kapott napod?
Elér-e hitnek ős csírájú magnak,
amelyből gazdag új kalászt aratnak
égett vetésű sápadt magyarok?

Küldd el a sírok néma kopjafáját.
E néma jelkép, hogyha mint való,
hamvasztó láng még sisteregve fáj át
a vérünkön, tán, mint olvadó,
folyékony érc még eggyé lesz a lelkünk,
– hisz egy-pólusú száz darab vagyunk –
Taszítjuk egymást tébolyulva, veszve,
csahos száj, frázis, száz párt lett az eszme.
Arad, nem érted? Hanttá porladunk,

romlunk, akár a szél kergette pára.
És én zihálva, mint az üldözött
sikoltom át a néma éjszakába
árnyak, halottak, holt földek fölött,
hogy mint varázsszó, szent hitű ígéret,
mint ostyatestből egy hulló darab
legyen a hit, a bűn parányi jója,
hazátlanságunk nagy kohéziója,
az összetartó ős erő: Arad.

Nyitókép: Thorma János: Az Aradi Vértanúk felakasztása

The post Fáy Ferenc: Kiáltás Arad felé appeared first on Kárpátalja.ma.

A Dél-Kaukázus térségének biztonsági helyzetéről tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Granadában Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel.

A két vezető az Európai Politikai Közösségez tartozó országok vezetőinek tanácskozásán vett részt, amelyhez számos két-, illetve többoldalú megbeszélés kapcsolódott.

Ez volt kettejük első személyes találkozója – emlékeztetett Zelenszkij az X közösségi oldalon.

Hozzátette, hogy Ukrajna számára fontos a kaukázusi térség stabilitása, továbbá Kijev baráti viszonyt szeretne fenntartani a régió országaival.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter beszámolt arról, hogy Zelenszkij nem sokkal korábban telefonon beszélt Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel is, aki nem vett részt a granadai találkozón. Hozzátette: Kijevnek alapvető érdeke, hogy Oroszország befolyása korlátozottabbá váljon a térségben.

A hegyi-karabahi helyzet fontos téma volt a csütörtöki granadai csúcson. Az uniós vezetők jelentős része elítélte Azerbajdzsán katonai beavatkozását, és támogatásáról biztosította a menekülteket befogadó Örményországot.

Különmegbeszélést folytatott Pasinjánnal Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Olaf Scholz német kancellár is. Ezen a megbeszélésen jelen volt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniót megdöbbentette Azerbajdzsán döntése a fegyveres beavatkozásról, és az EU eltökélt abban, hogy segíti Örményországot a hadművelet következményeinek enyhítésében.

A megbeszélés után kiadott közös nyilatkozat szerint a résztvevők állást foglaltak Örményország függetlenségének és területi egységének tiszteletben tartása mellett, és leszögezték, hogy a menekültek számára biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor hazatérhessenek, és kultúrájukat megőrizve, szabadon élhessenek korábbi lakhelyükön, szükség esetén nemzetközi ellenőrzés alatt.

Aláhúzták annak fontosságát, hogy Örményország és Azerbajdzsán viszonyát normalizálják, továbbá felszólítottak a határok megnyitására nemcsak a két ország, hanem Örményország és Törökország között is.

Pasinján a megbeszélésen élesen bírálta, hogy Aliyev távolmaradt a granadai csúcstalálkozóról. Jelezte, hogy korábban arra számított, a spanyol városban megállapodásra jutnak Bakuval a feszültség enyhítéséről.

A többségében örmények lakta, szakadár Hegyi-Karabahban Azerbajdzsán a múlt hónapban hajtott végre hadműveletet, amelynek következtében a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó terület lakosságának jelentős része Örményországba menekült.

Forrás: MTI

Nyitókép: president.gov.ua

The post A Kaukázus biztonságáról tárgyalt Zelenszkij az örmény kormányfővel appeared first on Kárpátalja.ma.

Ukrajnában jelenleg több mint 26 ezer embert tartanak nyilván eltűntként – közölte Leonyid Timcsenko ukrán belügyminiszter-helyettes egy csütörtöki tévéműsorban.

A tisztségviselő kifejtette, hogy az eltűntek között mintegy 11 ezer civil és 15 ezer katona van. Hangsúlyozta, hogy minden egyes bejelentett eltűnt személyt nyilvántartásba vesznek.

„Együttműködünk az országos rendőrséggel és a katonai hírszerzéssel, mert ezek a szervek koordinálják a keresést”

– tette hozzá.

Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők szerdán déltájban öt légicsapást hajtottak végre a régióbeli Beriszlav térségében. A károkról, esetleges áldozatokról egyelőre nem tudott információval szolgálni. A kormányzó később a Facebookon közölte, hogy találat ért egy kórházat, amelynek negyedik emelete teljesen megsemmisült. A támadásban két mentőápoló megsérült.

llja Jevlas, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy most súlyosabb a helyzet a Donyeck megyei Liman és a szomszédos harkivi régióban lévő Kupjanszk térségében, mint a Donyeck megyei Bahmutnál. Az orosz erők új célpontja a Donyeck melletti Makijivka település. E pillanatban Liman és Kupjanszk térségében most több mint 110 ezer orosz katona, 1085 harckocsi, közel kétezer páncélozott harcjármű, több mint 700 tüzérségi rendszer és további mintegy ötszáz rakéta-sorozatvető van – közölte.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy Bahmut térségében egy nap alatt hat orosz harckocsit semmisítettek meg az ukrán katonák.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra hozzávetőleg meghaladja a 280 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 12 harckocsit és 31 tüzérségi rendszert.

Forrás: MTI

Nyitókép: illusztráció

The post Több mint 26 ezer eltűntet tartanak nyilván Ukrajnában appeared first on Kárpátalja.ma.