Határon túli magyar portálok összesített hírei

The European Union strongly condemns the grave incident of 29 May 2026 in which a Russian drone carrying explosives, that was part of an overnight attack against Ukraine, crashed into a residential building in Galați, Romania.

Weekly schedule of President António Costa, 1-7 June 2026.

Statement by the High Representative on behalf of the European Union on the alignment of certain third countries with Council Decision (CFSP) 2026/1105 of 18 May 2026 amending Decision 2013/255/CFSP concerning restrictive measures in view of the situation in Syria and Council Implementing Decision (CFSP) 2026/1106 of 18 May 2026 implementing Decision 2013/255/CFSP concerning restrictive measures in view of the situation in Syria.

Statement by the High Representative on behalf of the European Union on the alignment of certain third countries with Council Decision (CFSP) 2026/1079 of 11 May 2026 amending Decision (CFSP) 2019/797 concerning restrictive measures against cyber-attacks threatening the Union or its Member States.

Statement by the High Representative on behalf of the European Union on the alignment of certain third countries with Council Decision (CFSP) 2026/1072 of 11 May 2026 amending Decision 2014/145/CFSP concerning restrictive measures in respect of actions undermining or threatening the territorial integrity, sovereignty and independence of Ukraine.

Council adopts recommendation on a new EU framework for science diplomacy.

The Council appointed Cornelia Taylor as new head of mission for the European Union Advisory Mission for Civilian Security Sector Reform Ukraine (EUAM Ukraine).

Following their meeting on 28 May 2026, European Council President, António Costa, and Prime Minister of Bulgaria, Rumen Radev, addressed the press.

The Council decided to expand the legal framework of the EU’s restrictive measures regarding Hamas and the Palestinian Islamic Jihad to also target members of the Political Bureau of Hamas, and to list ten individuals who promote, defend and justify violent actions.

Council adopted restrictive measures against an additional four entities and three individuals under the European Union's Global Human Rights Sanctions Regime, targeting those responsible for serious and systematic human rights abuses against Palestinians in the West Bank.

The President of the European Council, António Costa, will travel to the Western Balkans next week (1-5 June) to meet with leaders from the region and to co-chair the EU-Western Balkans Summit in Tivat, Montenegro (on 5 June).

Izrael és Libanon Washingtonban amerikai közvetítéssel folytatott tárgyalásokon megállapodott a két ország között korábban megkötött tűzszünet végrehajtásáról – jelentette a helyi média csütörtök reggel.

Az amerikai külügyminisztérium jelentette be éjszaka a megállapodást az Izrael és Libanon képviselői között Washingtonban megtartott negyedik tárgyalási forduló végén.

A közlemény szerint

a megállapodásnak az a feltétele, hogy a libanoni síita Hezbollah beszüntesse a harcot, és fegyveresei a Litáni folyótól északra fekvő területre vonuljanak vissza.

A felek abban is megállapodtak, hogy gyors ütemben létrehoznak úgynevezett „pilot zónákat”, vagyis „kísérleti térségeket”, ahol kizárólag a libanoni hadsereg gyakorolhat ellenőrzést, és ahonnan minden nem a libanoni államhoz tartozó fegyverest kizárnak.

A közlemény szerint emellett

Izrael és Libanon vállalta, hogy folytatja a tárgyalásokat, és három hét múlva újabb egyeztetési fordulót tartanak, ahol politikai és biztonsági kérdésekről egyeztetnek majd egy átfogó megállapodás érdekében.

A Hezbollah síita mozgalom – amely nem ismeri el Izraelt, és elutasítja az Izraellel folytatott tárgyalásokat – egyelőre nem reagált a bejelentésre. Néhány órával az amerikai közlemény közzététele után ugyanakkor két helyszínen is légiriadót rendeltek el Galileában „gyanús légi célpontok” miatt. Sérülés nem történt, az egyik esetben pedig a hadsereg szerint téves riasztásról volt szó.

A közlemény hangsúlyozta, hogy Izrael és Libanon jövőbeli kapcsolatait kizárólag a két szuverén állam kormánya határozhatja meg, és elutasított minden olyan külső vagy nem állami szereplőt, amely Libanon jövőjét „túszul ejtené”.

A tárgyalások során hosszabb távú biztonsági keretrendszerről is egyeztettek, amelynek célja Libanon és Izrael szuverenitásának, biztonságának és területi integritásának garantálása. Elítélték Irán regionális tevékenységét és az általa támogatott szervezetek működését.

Az Egyesült Államok hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatni kívánja a libanoni hadsereget, hogy az képes legyen az ország teljes területén érvényesíteni az állami szuverenitást.

Izrael ismét hangsúlyozta, hogy biztonsága csak a Hezbollah lefegyverzésével és infrastruktúrájának felszámolásával biztosítható. Libanon ezzel szemben a nemzetközileg elismert határok tiszteletben tartását, a harcok teljes beszüntetését, valamint saját szuverenitásának és területi integritásának megőrzését emelte ki.

„A lényeg az, hogy Amerika, Izrael és Libanon egyaránt érdekelt abban, hogy Irán ne lehessen része ennek az egyenletnek”

– közölte Jehiel Leiter, Izrael washingtoni nagykövete, aki országa képviseletében részt vett a tárgyalásokon.

Forrás: hirado.hu

The post Megállapodott a tűzszünet végrehajtásáról Izrael és Libanon appeared first on Kárpátalja.ma.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”

A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek.

Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul.

A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott.

A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban; a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.

A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen.

A magyar haderő létszámát 35 ezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást.

Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.

A szerződés kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.

Végeredményben Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát: a 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós országból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló állammá vált. A Magyar Királyság termőföldjeinek 61 százaléka, a faállomány 88 százaléka, a vasúthálózat 62 százaléka, a kiépített utak 64 százaléka, az ipartelepek 55 százaléka, a hitel- és bankintézetek 67 százaléka a került a szomszédos országok birtokába.

A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. A törvény első paragrafusa így kezdődött:

„Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott…”

Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években a meghatározó külpolitikai cél Trianon revíziója lett. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a magyar országhatárok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.

A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.

Az országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Az erről szóló rendelkezés kimondta:

„a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A trianoni békediktátum századik évfordulóján a budapesti Kossuth téren elkészült Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet a koronavírus-járvány miatt 2020. augusztus 20-án avatták fel.

A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településének nevét vésték.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Forrás: hirado.hu

The post Ma van a nemzeti összetartozás napja appeared first on Kárpátalja.ma.

A káposzta és a karfiol egyaránt támogatja az egészséget. De vajon melyik van jobb hatással a szívre és az emésztésre? 

A káposzta és a karfiol a keresztesvirágú zöldségek családjába tartozik. Mindkettő alacsony kalóriatartalmú, miközben igen gazdag rostokban és antioxidánsokban. Egy kiegyensúlyozott étrend részeként mindkét zöldségféle segíthet a szív és az emésztés támogatásában.

Káposzta vagy karfiol: melyik egészségesebb?

A Health cikke szerint mind a káposzta, mind a karfiol remekül támogatja a szív egészségét, a bennük található rostoknak, antioxidánsoknak és gyulladáscsökkentő növényi vegyületeknek köszönhetően. Ezek a zöldségek viszkózus rostot tartalmaznak – ez egyfajta oldható rost, amely géles állagúvá válik a bélben. Ez a gél kötődhet a koleszterinhez, csökkentve annak felszívódását, ezáltal mérséklődik az LDL – vagyis a „rossz”) koleszterin szintje.

A keresztesvirágú zöldségek minden más zöldséghez képest is jobban védik a szív és az érrendszer egészségét. Ez a kéntartalmú vegyületeknek tudható be, amelyek segítenek az egészséges vérnyomás fenntartásában és a gyulladás csökkentésében.

A káposztában és a karfiolban lévő rostok egyaránt támogathatják a rendszeres székletürítést, valamint a bélrendszer és a bélflóra egészségét. A keresztesvirágú zöldségek emellett olyan növényi vegyületeket is tartalmaznak – beleértve a glükozinolátokat, flavonoidokat és polifenolokat –, amelyek segíthetnek megőrizni a bélnyálkahártya erősségét és csökkenteni az emésztőrendszer gyulladását.

Ezen a téren azonban a káposzta egy kissé jobban teljesít, mivel gyakran fogyasztják savanyú káposztaként vagy kimchiként. Ezek a savanyított, erjesztett ételek ugyanis hasznos baktériumokat biztosíthatnak, amelyek táplálják a jótékony bélbaktériumokat.

Az emésztés és a szív egészségének támogatása mellett a káposzta és a karfiol a következőkben is segíthet:

• támogatják az immunrendszer megfelelő működését,
• sokáig eltelítenek, így támogathatják a testsúlyszabályozást,
• segítik a csontok egészségének megőrzését,
• védelmet nyújthatnak bizonyos rákos megbetegedések ellen.

Tápanyagtartalom összehasonlítása

Az említett két zöldségféle egészségre gyakorolt hatásai kapcsán nem célunk egyértelmű nyertest hirdetni, azonban KalóriaGuru.hu kalkulátorait használva megpróbáltuk összehasonlítani a káposzta és a karfiol tápanyagtartalmát. Energiatartalmuk például teljesen megegyezik (25 kcal/100g), és glikémiás indexük sem sokban tér el (a káposztáé 10, a karfiolé 15). A legfontosabb tápanyagok mennyiségét illetően azonban kissé már eltérően teljesítenek.

A karfiol és a káposzta tápanyagtartalmának összehasonlítása Tápanyag neveMennyiség 100 gramm nyers karfiolbanMennyiség 100 gramm nyers káposztábanFehérje1,9 gramm1,3 grammZsír0,3 gramm0,1 grammSzénhidrát3 gramm
(amelyből cukor: 1,9 g)3,3 gramm
(amelyből cukor: 3,2 g)Rost2 gramm2,5 grammNátrium30 milligramm18 grammC-vitamin48,2 milligramm
(egy felnőtt napi szükségletének 60,3%-a)36,6 milligramm
(egy felnőtt napi szükségletének 45,8%-a)Folsav57 mikrogramm
(egy felnőtt napi szükségletének 28,5%-a)43 mikrogramm
(egy felnőtt napi szükségletének 21,5%-a)K-vitamin15,5 mikrogramm
(egy felnőtt napi szükségletének 20,7%-a)76 mikrogramm
(egy felnőtt napi szükségletének 101%-a)Kálium299 milligramm
(egy felnőtt napi szükségletének 14,9%-a)170 milligramm
(egy felnőtt napi szükségletének 8,5%-a)

A lényeg, hogy a káposzta és a karfiol közötti „harcnak” nincs egyértelmű győztese. Mindkettő tápláló kiegészítője lehet egy szívbarát és az emésztőrendszer egészségét támogató étrendnek. A legjobb döntés tehát az, ha mindkettőt rendszeresen fogyasztjuk.

Forrás: hazipatika.com

Nyitókép forrása: Getty Images

The post Káposzta vagy karfiol: melyik az egészségesebb? appeared first on Kárpátalja.ma.

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett ünnepi rendezvénysorozat részeként tartották meg a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola tanévzáró ünnepségét és gálaműsorát Kajdanón. A Kárpátalja-szerte zajló programsorozat célja, hogy a magyar közösségekhez tartozó gyermekek közösen emlékezzenek meg a nemzeti összetartozásról, miközben népi kultúránk értékeit is bemutatják.

A rendezvény kezdetén 103 gyermek mutatta be az Összetartozás táncát. A kajdanói, beregrákosi, munkácsi, szolyvai, fornosi és izsnyétei növendékek közös koreográfiája a határokon átívelő nemzeti egység gondolatát jelenítette meg, méltó nyitányaként az ünnepi műsornak.

Az ünnepség résztvevőit Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Ozsváth András köszöntötte. Beszédében kiemelte a Tulipán Tanoda szerepét a magyar népi hagyományok ápolásában és továbbadásában. Hangsúlyozta, hogy a népzene és a néptánc nem csupán kulturális örökségünk része, hanem közösségformáló erő is, amely segíti a fiatal generáció identitásának megőrzését. Mint fogalmazott, különösen nagy jelentősége van annak, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között a kárpátaljai magyar intézmények továbbra is működnek, közösséget építenek és lehetőséget biztosítanak a hagyományok megélésére. Hozzátette, hogy Magyarország továbbra is kiemelt figyelmet fordít a kárpátaljai magyar közösség támogatására.

Ezt követően Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda igazgatója szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy négy évvel ezelőtt csatlakoztak ahhoz a felvidéki kezdeményezéshez, amelynek keretében óvodások és iskolások az Összetartozás táncának bemutatásával emlékeznek meg a nemzeti összetartozás napjáról. Kiemelte, hogy az évek során egyre több helyszínen és egyre több gyermek részvételével sikerült megvalósítani a programot, amely mára valódi közösségépítő eseménnyé vált. Hangsúlyozta, hogy a magyarságot nem csupán a földrajzi határok, hanem közös nyelvünk, kultúránk, hagyományaink és az egymás iránt érzett felelősség is összeköti. Beszéde végén köszönetet mondott a pedagógusoknak, a szülőknek, az oktatási intézmények vezetőinek, valamint mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárulnak a gyermekek neveléséhez és a magyar kulturális örökség továbbadásához.

A megemlékezésen Páll László, a kajdanói és beregrákosi református gyülekezet lelkipásztora is megosztotta gondolatait. Beszédében az összetartozás, a békesség és a közösségi felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta. Az Efézusi levél szavait idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a megbékélés és az egymás iránti tisztelet nélkülözhetetlen a közösségek fennmaradásához. Isten áldását kérte a Kárpát-medencében együtt élő népekre.

A köszöntőket követően a gyermekek kulturális műsora következett. Színpadra léptek az izsnyétei óvodások, a munkácsi 4. számú Szent József Óvoda növendékei, a Szolyvai 1. Számú Elemi Iskola népi ének szakkörének tagjai, a beregrákosi óvodások, valamint a fornosi és beregrákosi gimnázium tanulói. A műsorban népi gyermekjátékok, népdalcsokrok és hangszeres produkciók egyaránt helyet kaptak. A rendezvény zárásaként a beregrákosi gimnázium citerás szakköre székelyföldi népdalokat adott elő.

A kajdanói ünnepség ismét bizonyította, hogy a népi kultúra és a közös élmények képesek összekapcsolni a fiatal generációkat, miközben erősítik a nemzeti identitást és az összetartozás érzését.

A Tulipán Tanoda ünnepi rendezvénysorozata és zárókoncertjei a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a MOL-ÚJ Európa Alapítvány Határtalan Nyár rendezvénysorozatának keretében, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével valósul meg.

Kárpátalja.ma

The post Az összetartozás üzenetét táncolták el Kajdanón appeared first on Kárpátalja.ma.

Alors que la guerre en Ukraine redéfinit les priorités stratégiques de l'Union européenne, le sommet UE–Balkans occidentaux organisé vendredi 5 juin à Tivat au Monténégro vise à démontrer que la région reste au cœur du projet d'élargissement. Entre promesses d'intégration progressive et blocages persistants, les attentes restent toutefois limitées.

- Articles / Une - Diaporama - En premier, Une - Diaporama, Courrier des Balkans, Elargissement UE, Albanie, Bosnie-Herzégovine, Kosovo, Macédoine du Nord, Monténégro, Serbie, Questions européennes

Alors que la guerre en Ukraine redéfinit les priorités stratégiques de l'Union européenne, le sommet UE–Balkans occidentaux organisé vendredi 5 juin à Tivat au Monténégro vise à démontrer que la région reste au cœur du projet d'élargissement. Entre promesses d'intégration progressive et blocages persistants, les attentes restent toutefois limitées.

- Articles / Une - Diaporama - En premier, Une - Diaporama, Courrier des Balkans, Elargissement UE, Albanie, Bosnie-Herzégovine, Kosovo, Macédoine du Nord, Monténégro, Serbie, Questions européennes

Alors que la guerre en Ukraine redéfinit les priorités stratégiques de l'Union européenne, le sommet UE–Balkans occidentaux organisé vendredi 5 juin à Tivat au Monténégro vise à démontrer que la région reste au cœur du projet d'élargissement. Entre promesses d'intégration progressive et blocages persistants, les attentes restent toutefois limitées.

- Articles / Une - Diaporama - En premier, Une - Diaporama, Courrier des Balkans, Elargissement UE, Albanie, Bosnie-Herzégovine, Kosovo, Macédoine du Nord, Monténégro, Serbie, Questions européennes

A kolozsvári Jobbágy/Ariesului utcai Szűz Mária Szeplőtelen Szíve római katolikus plébániatemplom az egyházi és szociális szolgálat mellett évtizedek óta a kulturális élet színhelyeként is jelentős szerepet vállal. A város szakrális tereiben zajló igen gazdag zenei életének jelentős eseményeit befogadó tereként is ismertté vált e helyszín. A templombeli zenei események 26 éves történetének elindítója és főszervezője […]

Articolul Huszonhat év szolgálat Kolozsvár zenei életének gazdagítása érdekében apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Mezei Kinga, a közkedvelt Csipke című előadás rendezője 13 év után visszatért a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz, csapatával ezúttal is egy regény adaptációjára vállalkozott. Karácsonyi Zsolt Belső tízezer című regényét Nem vagyok itt címmel viszi színre a társulat 13 színésze. Költői, töredezett, számos szabad asszociációt felvonultató előadásra, és nem egy lineáris történetre számítsanak a nézők […]

Articolul Nem vagyok itt: bemutató szombaton a kolozsvári színházban apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.