Internally displaced persons and the Sustainable Development Goals (Click for full graphic)
This year marks the twentieth anniversary of the Guiding Principles on Internal Displacement, an international framework that authoritatively restates the rights of internally displaced persons (IDPs). This presents an opportunity to put the plight of IDPs back on the radar of the international community. At the same time, the 2030 Agenda for Sustainable Development presents an opportunity to ensure that the plight of IDPs is addressed in both the short and long term.
This issue brief explores the links between internal displacement and the 2030 Agenda’s Sustainable Development Goals (SDGs) and highlights ongoing efforts to address the longer-term needs of IDPs. It also looks at the specific cases of Nigeria and Iraq, which are among the few countries that have made this link by seeking to address the needs of IDPs through development-oriented initiatives.
The paper concludes with several recommendations for states, the UN, and other humanitarian and development actors to ensure that they are adequately addressing the long-term needs of IDPs:
Steffen Seibert tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Oroszországnak szabadon kell engednie a Kercsi-szorosban elfogott ukrán tengerészeket, vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának az elfoglalt hajókat és biztosítania kell a tengerszoros szabad átjárhatóságát.
Azzal kapcsolatban, hogy az incidens a Krím félszigetet az oroszországi Krasznodar régióval összekötő híd térségében történt, aláhúzta, hogy a német kormány nemcsak az ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolását tartja ellentétesnek a nemzetközi joggal, hanem a félszigetet Oroszországgal összekötő híd felépítését is.
Hozzátette, hogy az incidens “súlyos kérdéseket” vet fel, mindenekelőtt azt, hogy indokolt volt-e a katonai erő alkalmazása Oroszország részéről. Kiemelte, hogy a feleknek mielőbb meg kell kezdeniük a történtek közös “feldolgozását”.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a német kormány mindkét féllel folyamatosan kapcsolatban van. A külügyminisztérium szóvivője, Rainer Breul hozzátette: hétfőn Berlinben magas szintű diplomáciai megbeszélést tartanak az úgynevezett normandiai formátumban, Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország képviselőjének részvételével.
A találkozó a kelet-ukrajnai válság politikai rendezését célzó folyamatba illeszkedik, már korábban megszervezték, de alkalmat kínál a kercsi incidens megtárgyalására is – mondta a külügyi szóvivő.
Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót. A támadásban az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült. A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el a lépés jogosságát.