Serbie : les habitants de Topli Do remportent une bataille contre les barrages
Révolte citoyenne en Serbie : #1od5miliona bat toujours le pavé contre Vučić
Revue de presse • Serbie : à Belgrade, « les pavés de la corruption »
Serbie : Bajrakli, la dernière mosquée de Belgrade
« Turbo-architecture » en Serbie : la folie de l'ancien neuf, ou le syndrome Skopje 2014
Serbie : le métro arrivera-t-il un jour à Belgrade ?
Aleksandar Gatalica : À la guerre comme à la guerre, traduit du serbe par Arthur et Harita Wybrands, 535 pages, Ed. Belfond, 2015, Coll. 10-18, 2017
Une guerre 14-18 comme vous ne l'avez jamais connue, revisitée par un imaginaire inépuisable, vaste récit polyphonique courant d'un bout à l'autre de l'Europe, aux multiples personnages, illustres ou inconnus. A la guerre comme à la guerre de l'écrivain serbe Aleksandar Gatalica se veut un requiem d'un genre bien particulier, plein de drôlerie et loufoque, (...)
Aleksandar Gatalica : À la guerre comme à la guerre, traduit du serbe par Arthur et Harita Wybrands, 535 pages, Ed. Belfond, 2015, Coll. 10-18, 2017
Une guerre 14-18 comme vous ne l'avez jamais connue, revisitée par un imaginaire inépuisable, vaste récit polyphonique courant d'un bout à l'autre de l'Europe, aux multiples personnages, illustres ou inconnus. A la guerre comme à la guerre de l'écrivain serbe Aleksandar Gatalica se veut un requiem d'un genre bien particulier, plein de drôlerie et loufoque, (...)
Emiatt a legfőbb közjogi méltóságra pályázó jelölteknek péntek éjfélig el kellett távolítaniuk a közterekről választási molinóikat és óriásplakátjaikat. A választási törvény ugyanis szigorú szabályokat szab meg a plakátok méretét és elhelyezését illetően, amelyek megsértése súlyos pénzbírságot von maga után. Mivel azonban a politika már hónapok óta az elnökválasztás lázában ég, a pártok nem várták meg a mozgósítással a kampány hivatalos kezdetét, ezért az ország már hetek óta tele van az elnökjelöltek választási plakátjaival. A hivatalos választási kampány a belföldi szavazókörök megnyitása előtt 24 órával, november 9-én reggel 7-kor ér véget, attól kezdődően pedig, a szavazás végéig – vagyis november 10-én este 21 óráig – kampánycsend lép hatályba.
Ha egyik jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével. Az elnökválasztáson 14 jelölt neve kerül a szavazólapokra: hat jelölt egy-egy parlamenti frakció vagy pártszövetség támogatását is élvezi, további hat jelölt parlamenten kívüli pártok képviseletében indul, ketten pedig függetlenként pályáznak a tisztségre. A külföldi választókörökben nemcsak november 10-én, hanem az azt megelőző pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők.
Mintegy negyvenezer külföldön élő román állampolgár kérte a külföldi szavazókörzetek létrehozását, és 41 ezren a levélszavazás mellett döntöttek – jelentette be pénteken Constantin-Florin Mituleţu-Buică az Állandó Választási Hatóság elnöke. Azokon a településeken vagy településcsoportokon, ahol legalább száz állampolgár kérte, szavazókörzetet létesítettek – így nyolcvan új körzet jött létre. Mituleţu-Buică úgy számol, hogy a külföldi szavazókörzetek számára mintegy négymillió szavazólapot nyomtatnak. Elmondása szerint eddig 444 szavazókörzetet hoztak létre a határokon túl.
A Központi Választási Iroda szerint a következő lesz a jelöltek sorrendje a szavazócédulákon: első helyen Klaus Johannis – Nemzeti Liberális Párt, másodikon Theodor Paleologu – Népi Mozgalom Párt, harmadik helyen Dan Barna – USR-PLUS Szövetség, a negyediken Kelemen Hunor – RMDSZ, ötödiken Viorica Dăncilă – Szociáldemokrata Párt, hatodikon Cătălin Ivan – Alternatíva a Nemzeti Méltóságért, aztán Ninel Peia – Román Nép Pártja, Sebastian-Constantin Popescu – Új Románia Párt, John-Ion Banu – Román Nemzet Pártja, Mircea Diaconu – UN OM Szövetség, Bogdan Marian-Stanoevici – független jelölt, Ramona-Ioana Bruynseels – Humanista Erő Pártja, Viorel Cataramă – Liberális Jobboldal, és végül Alexandru Cumpănaşu – független jelölt. A szavazólapi sorrendet sorshúzással állapította meg a BEC, miután véglegesítették a jelöltek listáját. A szavazólapra tehát 14 jelölt neve kerül.
Ezt Klaus Johannis államelnök jelentette ki vasárnap és azt üzente a liberálisoknak, hogy ne becsüljék alá a szociáldemokratákat. Johannis a nyugati régióban található liberális fiókszervezetek Temesváron szervezett ülésén kifejtette, hogy azért vannak háborúban, mivel valakinek a románok pártját kellett fognia, és a PNL meg fogja nyerni ezt a háborút. Hangsúlyozta, a PSD “még mindig” nagyon erős ellenfél, amelyet nem szabad alábecsülni.
Nelu Barbu szóvivő a kabinet tegnapi ülésén jelentette be, hogy a kormány 48,05 millió lejjel egészíti ki a tárca költségvetését. Az összeget a külügy igényelte, mert a választások a külföldi körzetekben mindkét fordulóban három-három napig tartanak, a körzetek személyzetét 9-re, esetenként 15-re emelték, és kötelező jelleggel bevezették a körzetek kamerás megfigyelését is. Barbu hangsúlyozta: mindezek a jogszabályváltozások azt követően következtek be, hogy jóváhagyták az idei költségvetést, így erre nem különíthettek el pénzt a büdzsében. A külügy több mint nyolcszáz külföldi szavazókörzet létesítését jelentette be.
By Isaiah Esipisu
ADDIS ABABA, Oct 15 2019 (IPS)
“Special reports come to address issues that need deeper understanding and deeper research,” Dr James Kairo, one of the lead authors of the ‘Special Report on the Ocean and Cryosphere in a Changing Climate,’ a special report by the Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC), told IPS.
The report focused on what would happen to oceans and cryosphere (frozen parts of our world) which include the polar and high mountains if temperatures increase beyond 1°C above pre-industrial levels to 1.5°C, and beyond.
According to the conclusions, human beings have already affected the oceans and the cryosphere. We can see the impact from the increased temperatures. “If it goes like this unabated, then it will have a huge impact on oceans,” Kario said.
The islands in the oceans and the low-lying areas in East and West Africa are all under threat.
“From mountainous areas, if the temperatures increase by 1.5°C, then we will lose over 80 percent of the snow, and this will have consequences on livelihoods of those people who depend on hydroelectricity, lowland agriculture wildlife and the list is endless,” Kario explained.
Dr James Kairo, one of the lead authors of the ‘Special Report on the Ocean and Cryosphere in a Changing Climate,’ a special report by the Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) speaks to IPS from the Africa Climate Risk Conference that was held in Ethiopia’s capital, Addis Ababa. Credit: Isaiah Esipisu/IPS
Related ArticlesThe post How the Oceans and the Cryosphere are Under Threat and What it Means for Africa- IPCC Author Explains appeared first on Inter Press Service.
Excerpt:
In this Voices from the Global South podcast, Dr James Kairo, one of the lead authors of the ‘Special Report on the Ocean and Cryosphere in a Changing Climate,’ a special report by the Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) speaks to IPS from the Africa Climate Risk Conference that was held in Ethiopia’s capital, Addis Ababa.
The post How the Oceans and the Cryosphere are Under Threat and What it Means for Africa- IPCC Author Explains appeared first on Inter Press Service.