Feed aggregator

TASR: A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ma dönt arról, hogy végleg felmenti-e a Marian Kočnert és Alena Zsuzsovát a Ján Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolásának ügyében.

Dauer des Videos : 1'58''

Haftungsausschluss : Die Verdolmetschung der Debatten soll die Kommunikation erleichtern, sie stellt jedoch keine authentische Aufzeichnung der Debatten dar. Authentisch sind nur die Originalfassungen der Reden bzw. ihre überprüften schriftlichen Übersetzungen.
Quelle : © Europäische Union, 2021 - EP

Fresh water for the residents of the Majengo slums on Kenya's coast has come on tap as part of a UN-Habitat rehabilitation project. Credit: UN-Habitat/Kirsten Milhahn

By Branko Milanović
NEW YORK, Jun 15 2021 (IPS)

Is Africa marginalised in contemporary economics and politics, and in contemporary economic and political research?

Impressions gathered over the years and a bit of evidence (much more could be assembled) indicate that it is. I would distinguish three types of marginalisation: objective, objectified and subjective marginalisation.

Caused by poverty

Africa is not at the forefront of the new economic and social issues which arise in the advanced economies. Nor does it have the funds to maintain numerous intellectuals who create ‘theories’ and an ‘intellectual climate’. Objectively, both problems are caused by poverty.

It is not by accident that economics developed in north-western Europe. Modern capitalism, financial crises, problems of displacement of labour by capital, the use of fiscal and monetary policy to wage wars and so on were first encountered there.

This continues to the present day — albeit Modern Monetary Theory, outsourcing, artificial intelligence and the like have taken the place of Adam Smith’s discussion of the ‘invisible hand’ or David Ricardo’s disquisition on the role of machinery. None of these cutting-edge issues is present in less-developed countries.

Poor countries are thus attractive as a field of research — but nothing more.

Poorer countries also lack resources to maintain the intellectual class which could promote ‘their’ (domestic) issues and they thus become mere consumers of the ideas produced in the rich countries.

Branko Milanović

That has led to accusations of global-northern ideological hegemony but this is largely independent of one’s will: it is built into the very system of economics and other social sciences. We can deplore it but not much can be done about it.

At times it is reversed — as when such topics as industrialisation, central planning, land reform, saving and accumulation came to play an important role in economics. But this was exceptional and we are back to the ‘normal’ division of intellectual labour between rich and poor countries.

Ethical concerns

By objectified marginalisation I mean that, while Africa does not autonomously generate topics to be studied, it is often used as a ‘research field’ for themes defined by the north to be examined.

These topics may or may not however have much to do with African countries and may or may not have any real effect on the ground in Africa.

Consider randomised controlled trials. RCTs have long been plagued by ethical concerns (as well as questionable replicability). These arise because poorer countries and poor people implicated in them do not have much agency — or often even full understanding of what is happening and what they are supposed to do.

They are unable to shape projects or participate meaningfully.

Moreover, poor people’s participation is cheap since, when compensated, the amounts received are a fraction of what would need to be paid in rich countries for similar participation (assuming that such projects would ethically pass muster there).

Poor countries are thus attractive as a field of research — but nothing more.

Last year a project in Kenya randomly turned off water to households in default on their fees — to find out how they would react and at what point lack of water would force them to pay the municipality.

One could not imagine a similar project in which, say, households in New York or Paris, late in the payment of some city dues, would be treated in the same manner.

I have seen how foreign-funded non-governmental organisations (NGOs) used to determine, and still frequently do, the research agenda in eastern Europe.

Often such projects have very little domestic ownership — even if on paper it might appear different. Northern consultants (who need such projects to write scientific papers or justify their fees) have huge power over local academics and communities.

They hold the purse strings: if one academic refuses to participate, another will easily be found.

This does not necessitate outright corruption, but incentives (fees, travel, co-authorship) are flashed in front of local counterparts. The economist Angus Deaton recently declared: ‘Using poor people to build a professional CV should not be accepted.’

Self-induced

These problems are not unique to Africa — they are experienced by all less-developed countries. I have seen how foreign-funded non-governmental organisations used to determine, and still frequently do, the research agenda in eastern Europe — until some of these countries became richer, their academic community stronger and more self-confident.

But African countries have contributed to their marginalisation by not having developed stronger academic and political counterparts. Such subjective marginalisation is self-induced.

For instance, the reaction in 1998 of the academic community and policy-makers in South Korea to an austerity programme imposed by the International Monetary Fund (IMF) highlighted the lack of reaction of intellectual communities in many African countries when exposed to even tougher IMF programmes.

South Korean academics went on the offensive, using extensive connections with their counterparts in the United States, and the west generally, to push back on IMF proposals. Outside of South Africa, I am not aware of anything similar in over half a century of African countries’ relations with the IMF.

If one puts the three causes of marginalisation together, they clearly flow from structural impotence to potential influence.

The self-marginalisation is even more puzzling because it cannot be put down to lack of knowledge of the world’s dominant language. The elites in all African countries are perfectly fluent in English and French — many in both.

By contrast, many eastern Europeans and some Asians are unfamiliar with English, which cuts them off from the most up-to-date research — even from mundane knowledge of whom to contact and how.

Early successes

If one puts the three causes of marginalisation together, they clearly flow from structural impotence to potential influence. There is nothing to be done about ‘objective’ marginalisation short of Africa growing faster, getting richer and thus provoking more interest — success always leads to interest — and in the process becoming financially able to shape the agenda.

This is what China has done. ‘Objectified’ marginalisation would similarly largely take care of itself with greater wealth, even if it might take longer to overturn.

It is in the subjective marginalisation where governments could reap some early successes: it requires spending a higher share of gross domestic product on research, creating much better universities and think tanks, and attracting foreign researchers who, if they were to live longer in African countries (not just visit for a fortnight), would no longer see African issues as a good way to publish a paper but would fully participate in academic life.

In addition, it requires building much stronger ties between the domestic research community and government. Then African countries could take more initiative and exercise more ownership when it comes to policy advice proffered from the global north.

This article is a joint publication by Social Europe and IPS-Journal.

Branko Milanović is a visiting professor at the City University of New York. Prior to that, he was, among other things, senior economist of the research department at the World Bank. For his book Global Inequality. A New Approach for the Age of Globalization he won the Hans-Matthöfer-Prize awarded by the Friedrich-Ebert-Stiftung. Most recently he published Capitalism, Alone: The Future of the System That Rules the World.

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');  

A társházigazda spanyol válogatott gól nélküli döntetlent játszott a svéd csapattal a részben budapesti rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság E csoportjának hétfői első fordulós mérkőzésén, Sevillában.

Changer les frontières des Balkans : un « non paper » qui bouleverse la région
L'Union européenne remet le Kosovo et la Serbie autour d'une table
Kosovo-Serbie : c'est mal parti pour la reprise du dialogue
Dialogue Kosovo-Serbie : l'UE peut-elle reprendre la main ?

/ Courrier des Balkans, dialogue Kosovo Serbie, Kosovo, Serbie, Relations régionales, Questions européennes

Changer les frontières des Balkans : un « non paper » qui bouleverse la région
L'Union européenne remet le Kosovo et la Serbie autour d'une table
Kosovo-Serbie : c'est mal parti pour la reprise du dialogue
Dialogue Kosovo-Serbie : l'UE peut-elle reprendre la main ?

/ Courrier des Balkans, dialogue Kosovo Serbie, Kosovo, Serbie, Relations régionales, Questions européennes

Changer les frontières des Balkans : un « non paper » qui bouleverse la région
L'Union européenne remet le Kosovo et la Serbie autour d'une table
Kosovo-Serbie : c'est mal parti pour la reprise du dialogue
Dialogue Kosovo-Serbie : l'UE peut-elle reprendre la main ?

/ Courrier des Balkans, dialogue Kosovo Serbie, Kosovo, Serbie, Relations régionales, Questions européennes

The United States and European Union will pledge closer cooperation on fighting climate change at a summit on Tuesday (15 June), but will steer clear of setting a date to stop burning coal, according to a draft joint statement seen by EURACTIV.

Heute u.a. mit dabei: US-Präsident Biden zu EU-Gesprächen in Brüssel, erste Debatten um die Maskenpflicht, und die Hoffnung auf einen "ruhigen Sommer" im östlichen Mittelmeer.

A világon 176 205 329 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 809 292 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint.

Tous les matins, Les Capitales décrypte pour vous l’info à travers l’Europe

La croissance du produit intérieur brut (PIB) devrait atteindre 5,75% en 2021, estime la banque centrale dans sa dernière enquête mensuelle de conjoncture, contre 5,5% estimé précédemment.

A NATO hétfői, egynapos csúcstalálkozója új fejezetet nyit a transzatlanti együttműködés megerősítésében az Oroszország és Kína jelentette biztonsági kihívások közepette – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg a harminc államot tömörítő brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójára érkezve hangsúlyozta: a NATO kapcsolatai Oroszországgal a hidegháború vége óta a legalacsonyabb szintre csökkentek “Moszkva agresszív fellépései miatt”. A NATO folytatja az elrettentés és a védekezés politikájának alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a párbeszéd fenntartását és folytatását Moszkvával. A párbeszéd nem a gyengeség, hanem az erő jele – hangsúlyozta.

Kijelentette továbbá: a szövetségnek közös választ kell adnia Kína gazdasági, politikai és katonai megerősödésére is. Kína nem osztja a NATO által képviselt értékeket. Noha Peking nem a szövetség ellensége, vagy ellenfele, de biztonsági kihívást jelent számára – mondta.

“Nem akarunk hidegháborút Kínával, de alkalmazkodnunk kell a megerősödése jelentette kihívásokhoz” – fogalmazott. Hozzátette: a szövetséges országok vezetői a csúcstalálkozón stratégiai nyilatkozatot fognak elfogadni Kínával kapcsolatban. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a NATO-országok vezetői egyetértenek majd abban, hogy a közös biztonsági kihívások kezelése további forrásokat igényel. A védelmi képességekre fordított kiadások növelése határozott üzenetet küld a szövetség egységéről. Ideje félretenni a megosztottságot – mondta.

Angela Merkel német kancellár érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy az európai szövetségesek megerősítik együttműködésüket az NATO-csúcson első alkalommal részt vevő amerikai elnökkel a jelentkező kihívások kezelésének sikere érdekében. A német kancellár leszögezte: a csúcstalálkozón meghatározzák a következő évtizedben megvalósítani kívánt célkitűzéseket, és olyan témákat vitatnak meg, mint az Oroszország és Kína jelentette, egyebek mellett a kibertérben jelentkező kihívások. Reagálni kell Moszkva dezinformációs kampányaira – húzta alá Merkel. Elmondta, a vezetők megvitatják az együttműködés lehetőségeit a NATO-val szorosabb kapcsolatot kereső Grúziával és Ukrajnával is.

Ahhoz, hogy a NATO jobban igazodjon a jövő kihívásaihoz alkalmazkodnia kell és meg kell találnia az ahhoz szükséges megfelelő eszközöket és módszereket, az új kihívásokra pedig úgy kell válaszolni, hogy közben a szövetség hű marad az egységét megerősítő fő célkitűzésekhez – tette hozzá Merkel.

Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a Kína megerősödése jelentette kihívásokkal a szövetségeseknek közösen kell megbirkózniuk. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ázsiai ország megerősödése lehetőségeket is tartogat. Ez is az oka annak, hogy a NATO nem akar hidegháborút Kínával – mondta. Johnson leszögezte, hogy egyelőre nem mutatkozik javulás London és Moszkva kapcsolataiban, de reményét fejezte ki, hogy “a dolgok jobbra fordulhatnak”. Azt hangoztatta, hogy Moszkva destabilizáló tevékenysége, köztük a nemrégiben történt csapatösszevonás az ukrán határ közelében, vagy a szövetségesek területén elkövetett civilek elleni támadások “csalódást okoznak” az Egyesült Királyságnak. Az Egyesült Királyság uniós kilépésével (Brexit) kapcsolatban a brit kormányfő kifejtette: a NATO legtöbb vezetője megérti a területi egység és megvédése fontosságát.

Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren közzétett üzenetében fontos találkozónak nevezte a NATO-csúcsot a szövetségesek közötti egység megerősítése és ennek felmutatása szempontjából. A francia politikus az összetartozás fontosságára figyelmeztetett és hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a szövetségeseket összekötő értékeket, a szövetség alapját képező szabályokat és elveket.

Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői között részt vesz Joe Biden amerikai elnök is.

A tanácskozáson a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepelnek. Stoltenberg korábban kijelentette: a NATO-csúcs célja azon 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása lesz, amelyek hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira. A csúcstalálkozó történelmi lehetőséget biztosít a transzatlanti kapcsolatok, valamint a kollektív biztonság megerősítésére – hangoztatta a főtitkár.

The post Stoltenberg: új fejezetet nyitunk a transzatlanti kapcsolatokban appeared first on .

L'immunologiste espagnole Carmen Álvarez-Domínguez a prévenu que les vaccins COVID-19 disponibles en Espagne et dans d'autres pays de l'UE pourraient s'adapter à de nouveaux variants, nécessitant potentiellement une troisième dose en 2022.

Bulgarie : Marine le Pen réunit l'extrême droite européenne à Sofia
Marine Le Pen en Roumanie pour lancer un nouveau parti anti-européen
Revue de presse : la présidentielle française vue des Balkans
Élection présidentielle en France : Vojislav Šešelj félicite Marine Le Pen
Kosovo : « l'âme serbe » et la « défense de l'Europe chrétienne »
Serbie : Arnaud Gouillon, un militant identitaire à la tête de l'Agence pour la diaspora

/ Courrier des Balkans, Serbie, Questions européennes, Blocage UE

Bulgarie : Marine le Pen réunit l'extrême droite européenne à Sofia
Marine Le Pen en Roumanie pour lancer un nouveau parti anti-européen
Revue de presse : la présidentielle française vue des Balkans
Élection présidentielle en France : Vojislav Šešelj félicite Marine Le Pen
Kosovo : « l'âme serbe » et la « défense de l'Europe chrétienne »
Serbie : Arnaud Gouillon, un militant identitaire à la tête de l'Agence pour la diaspora

/ Courrier des Balkans, Serbie, Questions européennes, Blocage UE

Written by Rafał Mańko (1st edition).

© everythingpossible / Adobe Stock

The e-CODEX system is the digital backbone of EU judicial cooperation in civil and criminal matters. e-CODEX comprises a package of software products that allow the setting up of a network of access points for secure digital communication between courts and between citizens and the courts, while also enabling the secure exchange of judicial documents. The project, which was launched in 2010 with EU grant funding, is managed by a consortium of Member States and other organisations and is coordinated by the Ministry of Justice of the German Land of North Rhine-Westphalia. Even though it is currently used by 21 Member States, e-CODEX lacks a clear, uniform and EU-wide legal basis. To remedy this situation, on 2 December 2020 the Commission put forward a proposal for an e-CODEX legal instrument (a regulation) to formally establish the e-CODEX system at EU level. The management of the project would be entrusted to eu-LISA (the EU Agency for the Operational Management of Large-Scale IT Systems in the Area of Freedom, Security and Justice). Within the European Parliament, the LIBE and JURI committees are jointly in charge of the file, and the draft report is expected shortly.

Versions

• Computerised system for communication in cross-border judicial proceedings (e-CODEX) (1st edition)

Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on a computerised system for communication in cross-border civil and criminal proceedings (e-CODEX system), and amending Regulation (EU) 2018/1726 Committee responsible: Civil Liberties, Justice and Home Affairs (LIBE) and Legal Affairs (JURI) (jointly under Rule 58) COM(2020) 712 02.12.2020 Rapporteur:

Nuno Melo (EPP, Portugal); Emil Radev (EPP, Bulgaria)

2020/0345(COD) Shadow rapporteurs: Franco Roberti, Isabel Santos (S&D); Ramona Strugariu, Adrián Vázquez Lázara (Renew); Gwendoline Delbos-Corfield, Sergey Lagodinsky (Greens/EFA); Angel Dzhambazki, Cristian Terheş (ECR); Clare Daly, Emmanuel Maurel (The Left) Ordinary legislative procedure (COD) (Parliament and Council on equal footing – formerly ‘co-decision’) Next steps expected: Publication of draft report

Qu'est-ce que l'Ordre des Illuminati ou les Illuminati de Bavière ? Voici ce que nous savons sur l'organisation secrète.

In today's edition of the Capitals, find out about Italy allowing the mixing of vaccines, Bulgaria's former Deputy PM accused of discriminating Roma people, and so much more.