Mostantól az Európa épület ad otthont az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács legtöbb ülésének. Az épület már megnyitotta kapuit. A sajtóra az Európa épületben vonatkozó szabályokról alább olvashat gyakorlati információkat.
Az épületre vonatkozó további információkat itt találja: Európa épület – sajtócsomag
A média azon képviselői, akik érvényes intézményközi sajtóigazolvánnyal vagy a csúcstalálkozókra érvényes féléves sajtóbelépővel rendelkeznek, közvetlenül a főbejáraton (165 Rue de la Loi) léphetnek be az Európa épületbe.
A sajtó többi képviselőjének a Justus Lipsius bejáratot (175 Rue de la Loi) kell igénybe venniük, és napi sajtóbelépőt kérniük a biztonsági pultnál a 00. emelet sajtó számára kijelölt részén. Ehhez érvényes sajtóigazolványt és/vagy megbízólevelet és személyazonosító igazolványt kell felmutatniuk.
Az akkreditációs szabályok egyes magas szintű rendezvények esetében ettől eltérhetnek.
Az újságírók a két épület között szabadon mozoghatnak: a Justus Lipsius 10. emeletét és az Európa épület 2. emeletét gyaloghíd köti össze. A 0. emeleten a VIP-bejárat mellől liftek indulnak az 1. és a 2. emeletre. Az 1. és a 2. emeletet lépcső is összeköti.
Nyitvatartási időHétköznap reggel 7.30 és este 7 óra között.
A sajtó számára kijelölt területek az Európa épületbenA Tanács fő sajtóközpontja (sajtóterem, nemzeti tájékoztatóirodák, média-munkaállomások, audiovizuális berendezések, sajtótanácsadók stb.) a Justus Lipsius épületben marad.
Az Európa épületben a sajtó számára kijelölt területek a következők:
A média akkreditációval rendelkező képviselői az Európa épület előcsarnokába, a kávézóba (00. emelet) és az étterembe (-1. emelet) is beléphetnek.
SajtóeseményekA „Consilium” Wifi internetszolgáltatás az Európa épületben is rendelkezésre áll.
Étkeztetési szolgáltatásokA média képviselői a 0. emeleti kávézót és az 1. emeleti önkiszolgáló éttermet is használhatják.
A forró italokat, hideg italokat és snackeket árusító automaták a 0. emeleti kávézóban találhatók.
DohányzásAz Európa épületben nincs dohányzófülke a sajtó számára hozzáférhető területeken.
Kapcsolat2017. január 16., hétfő
Zágráb
10.10 Találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel, utána sajtónyilatkozatok
11.00 Beszéd a Horvát Köztársaság nemzetközi elismerésének 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen (hivatalos sajtófotó-alkalom)
11.45 Találkozó Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfővel
12.00 Találkozó Božo Petrovval, a horvát parlament elnökével
2017. január 17., kedd
9.30 Találkozó Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
10.45 Telefonbeszélgetés Níkosz Anasztasziádesz ciprusi elnökkel
11.30 Telefonbeszélgetés Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel
14.15 Telefonbeszélgetés Angela Merkel német szövetségi kancellárral
15.00 Telefonbeszélgetés François Hollande francia elnökkel
17.00 Telefonbeszélgetés Theresa May brit miniszterelnökkel
2017. január 18., szerda
Strasbourg
15.00 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács 2016. december 15-i üléséről
2017. január 20., péntek
10.00 Találkozó Serge Telle-lel, a Monacói Hercegség kormányfőjével
A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben megerősítette, hogy az EU kész támogatást nyújtani a libanoni demokratikus folyamathoz. Emellett üdvözölte, hogy a közelmúltban sor került Michel Aoun elnökké választására, valamint hogy Szaad Haríri miniszterelnök vezetésével megalakult az új kormány. A Tanács felkérte az ország vezetőit, hogy 2017-ben mielőbb tartsanak parlamenti választásokat és biztosítsák, hogy a folyamat zökkenőmentes és átlátható legyen.
Ezenfelül hangsúlyozta: fontos, hogy Libanon, ahogyan eddig is, a jövőben is elhatárolódjon a régióbeli konfliktusoktól. A Tanács elismerését fejezte ki Libanonnak azokért a rendkívüli erőfeszítésekért, amelyeket azért tesz, hogy menedéket nyújtson több mint 1,1 millió szíriai menekült számára.
Hölgyeim és uraim, kedves barátaim!
Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a máltai elnökségre ebben a kivételes időszakban kerül sor, amely tele van új kihívásokkal és drámai változásokkal. Az elkövetkező félévben kerül sor arra, hogy megünnepeljük Rómában a Szerződés létrejöttének hatvanadik évfordulóját, és a brexitre irányuló eljárás is hivatalosan kezdetét veszi majd. A migráció miatt, különösen a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalat illetően, a tavaszi időszak komoly megmérettetés lesz az EU egésze számára. Egy ilyen eseménysorozat kompetens, tapasztalaton alapuló és érzékeny irányítást igényel.
Tényleg szerencsések vagyunk, hogy ez a nehéz szerep Máltára hárult. A máltaiaknál kevesen ismerik jobban az olaszokat, akik a római ünnepség házigazdái lesznek, és az angolokat, akik megkezdik az Unióból való kiválást. És mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ha egy válásra a felek közötti kölcsönös megértés hiányában kerül sor, akkor az rémálommá teheti az életüket. Végezetül kevesen ismerik Máltánál jobban a Földközi-tengeren zajló migrációs tragédia mibenlétét.
Ugyanakkor Máltában nem csak egy kompetens és megértő vezetés garanciáját láthatjuk. Málta az európai kulturális identitás jelképe is. Ha közelebbről megnézzük ezt a figyelemre méltó szigetet, akkor a szemünk előtt elevenedik meg az európai kultúra története.
Egyesek azt állítják, hogy Kalüpszó, a Homérosz Odüsszeiájából ismert nimfa itt, Máltán látta vendégül Odüsszeuszt. A „vendégül látás” talán némileg eufemisztikusan hangzik, ha arra a hét évre gondolunk, amelyet Odüsszeusz Kalüpszó fogságában töltött. A művészetek szerelmesei számára Málta Caravaggio szigetét jelenti, a régészet iránt érdeklődők pedig a világ legrégebbi szabadon álló, ember alkotta építményeinek helyszínét látják benne. Nem véletlen, hogy 2018-ban Valletta lesz Európa Kulturális Fővárosa.
Pontosan a kultúra az, amely identitástudatot biztosít számunkra, európaiak számára azáltal, hogy térbeli és időbeli fogódzót nyújt. A kultúra az a terület, amelyet meg akarunk védeni és amelyet meg kell védenünk. Mindannyiunk gyökerei a földközi-tengeri térségben, Görögországban és Rómában, valamint a kultúrák ezen találkozási pontjában született kereszténységben vannak. Ha manapság fogódzókat keresünk az európai kontinens stabilizálásához, akkor Málta az egyik ilyen jelképes fogódzó. A csupán két nappal ezelőtt elhunyt kiváló lengyel filozófus és szociológus, Zygmunt Bauman azt írta, hogy Európának különösen fontos szerepet kell betöltenie a kultúrák megértésének újraélesztésében, pontosan azért, mert Európa a népek, a nyelvek és a történelmi hátterek rendkívüli sokszínűségével az a hely, ahol a „másik” mindig az ember szomszédja, és ahol mindenkinek folyamatosan tanulnia kell mindenki mástól.
A kompetencia mellett a máltai elnökségnek a türelem és az empátia is kétségtelenül az erőssége lesz. Ezt azért állítom ilyen biztosan, mert tudatában vagyok az időszámításunk kezdetén datálódó néhány eseménynek.
A Bibliában az olvasható, hogy Pál apostol éppen Rómába tartott, ahol politikai lázadóként bíróság elé kellett állnia. Azonban az őt és még több száz más utast szállító hajó ádáz viharba került. Két héttel később hajótörést szenvedtek Málta partjainál, de mindenki épségben ki tudott úszni a szigetre. Szent Lukács Az apostolok cselekedeteinek 28. fejezetében a következőképpen írja le a túlélők fogadtatását: „Megmenekülve megtudtuk, hogy a szigetet Máltának hívják. A bennszülöttek igen emberségesen bántak velünk. Tüzet raktak, s a szakadó eső és a hideg elől mindnyájunkat odahívtak.”
Kétezer év elteltével Málta továbbra is tárt karokkal fogadja a vendégeket és a túlélőket: a közös tűz köré hívja őket melegedni, aminek a mai ünnepség is egy újabb szép példája.
Köszönöm a figyelmüket!