Európai Unió : hírek magyarul

Általános : Idén a dániai Arhus és a ciprusi Páfosz Európa kulturális fővárosai. A cím 1985-ös athéni megalapítása óta több mint ötvennégy európai város - köztük Pécs 2010-ben - kapta meg a lehetőséget arra, hogy bemutassák az európai kulturális sokszínűséget és történelmi örökségüket.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

Nem fenyegeti új gázellátási válság Közép- és Kelet-Európát, szemben azzal, amivel Oroszország brüsszeli nagykövete egy interjúban riogatott, már jó előre Ukrajnára hárítva a felelősséget ennek esetleges bekövetkeztéért – erősítették meg brüsszeli források a BruxInfónak.

Three parliamentary committees will quiz Commissioner Günther Oettinger about his new portfolio for Budget and Human Resources, which Commission President Jean-Claude Juncker has asked him to take over from former Commissioner Kristalina Georgieva.
Committee on Budgets

Source : © European Union, 2017 - EP

Általános : A migrációs- és menekültválság kezelése, a terrorizmus elleni küzdelem, az adócsalás visszaszorítása és a digitális egységes piac is kiemelt helyen szerepel az Európai Parlament napirendjén 2017-ben. Az EP-képviselők emellett foglalkoznak az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerével (ETS) és a tiszta energia kérdésével is, hogy Európa megtartsa vezető szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben. Összefoglaltuk, hogy melyek lesznek a főbb napirendi témák a következő hónapokban.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

A kihűlt leves felmelegítésének nevezte az Európai Bizottság szóvivője kedden a The Guardian című brit lap által közölt leleplezést arról, hogy Luxemburg Jean-Claude Juncker miniszterelnöksége idején hogyan blokkolta a társasági adóelkerülés visszaszorítására uniós szinten tett kísérleteket. Egy január 1-jén hatályba lépett jogszabály értelmében a tagállamoknak automatikusan tájékoztatást kell adniuk minden, párhuzamosan több tagországban tevékenységet folytató cégnek nyújtott új adómegállapításról.

Németországban viszont több kérelmet adtak be, mint a többi tagállamban összesen.

Általános : Január 1-jétől hat hónapig Málta tölti be az EU Tanács elnöki posztját és igyekszik megteremteni a kompromisszumot a tagállamok között olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a menekültválság, vagy a Brexit tárgyalások megkezdése. Máltai EP-képviselőket kérdeztünk arról, hogy mit várnak az elkövetkezendő időszaktól.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

Az állam- és kormányfők klubjában új, EU-ellenes tagok bukkanhatnak fel három olyan országból, amelyek a római szerződés hat eredeti aláírója közt voltak.

Kitűzték 2017 első félévének céljait, csoda lenne, ha mind megvalósulna.

Általános : David Cameron találkozója Martin Schulz EP-elnökkel a brit népszavazás előtt, megemlékezés a nizzai terrortámadás áldozataira, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár beszéde a plenárison - mozgalmas év volt 2016 az Európai Parlament és egész Európa számára. Képgalériában foglaltuk össze az emlékezetesebb pillanatokat.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Általános : Milyen az Európai Parlament belülről? Hogyan is néznek ki az üléstermek, ahol a fontos döntéseket hozzák az EP-képviselők, milyen Martin Schulz irodája, és hogyan zajlik egy sajtótájékoztató az EP szóvivőjével? A virtual reality (VR), vagyis virtuális valóság technikájának köszönhetően ezt most könnyedén megmutathatjuk önnek úgy, hogy közben ki sem kell mozdulnia otthonról. Fedezze fel a Parlamentet okostelefonja, vagy számítógépe segítségével.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

A terrorizmust már a berlini támadás előtt is a második legnagyobb problémának láttuk az EU előtt, de a brüsszelezés lepattant a magyarokról.

Általános : Kellemes ünnepeket és boldog új évet kíván mindenkinek az Európai Parlament!

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

General : Fighting illicit financial flows, investing in family and small-scale agriculture and coordinating aid for Haiti after Hurricane Matthew were among the issues on which Members of the European Parliament and their counterparts from African, Caribbean and Pacific countries agreed at the 32nd session of the ACP-EU Joint Parliamentary Assembly (JPA) in Nairobi, which closed on Wednesday.

Source : © European Union, 2016 - EP

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. december 20-án a Tanács nevében megerősítette a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló irányelvjavaslatról az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást. Az irányelvjavaslat módosítja és kiegészíti a jelenleg hatályos 91/477/EGK irányelvet.

„A tűzfegyverekre vonatkozó hatályos európai jogszabályok 1991 óta vannak érvényben, és az Európában elkövetett terrortámadások nyomán minden eddiginél sürgősebbé vált, hogy orvosoljuk a hatályos jogszabályok hiányosságait.” – mondta Robert Kaliňák, Szlovákia belügyminisztere és a Tanács elnöke. „A megállapodás értelmében szigorodnak majd az ellenőrzések, ami segít megakadályozni, hogy a terroristák és bűnszervezetek tűzfegyvereket szerezzenek.”

Robert Kaliňák, Szlovákia belügyminisztere, a Tanács elnöke

A módosítások a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető kockázatok kezelését célozzák, középpontjukban pedig a következők állnak:

A tűzfegyverek jobb nyomonkövethetősége

A módosítás megerősíti a tűzfegyverek előállítására vonatkozó szabályokat azzal, hogy rendelkezik – többek között – arról, hogy ezentúl a tűzfegyverek minden fődarabját is kötelezően jelöléssel kell ellátni. A tűzfegyverek jelölésére vonatkozó szabályok ezen harmonizálása és a jelölések tagállamok közötti kölcsönös elismerésének bevezetése javítani fogja a bűncselekményekhez használt tűzfegyverek nyomonkövethetőségét, azon tűzfegyvereket is beleértve, amelyeket külön-külön beszerzett fődarabokból állítottak össze.

Ezeket az információkat a nemzeti nyilvántartási rendszerekben is rögzíteni kell. Ennek megvalósulása érdekében a tagállamoknak mostantól biztosítaniuk kell, hogy a kereskedők és közvetítők a tűzfegyverekkel kapcsolatos minden ügyletet elektronikus eszközökkel, indokolatlan késedelem nélkül regisztráljanak.

A tűzfegyverek hatástalanítására, reaktiválására, illetve átalakítására vonatkozó intézkedések

A tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó szabályok szigorodtak, különösen azáltal, hogy a módosítás értelmében a hatástalanított tűzfegyvereket az úgynevezett C. kategóriába kell sorolni, vagyis a bejelentendő tűzfegyverek közé. Eddig a hatástalanított tűzfegyverekre nem vonatkoztak az irányelvben meghatározott követelmények.

Ezenkívül a módosítás bevezeti a tisztelgésre használt és az akusztikus fegyverek új kategóriáját. Ezek olyan éles tűzfegyverek, amelyeket vaktöltényes fegyverekké alakítottak át, például színházi vagy televíziós célú felhasználásra. Ezek a fegyverek eddig nem tartoztak az irányelv hatálya alá, minélfogva súlyos biztonsági kockázatot jelentettek: szigorúbb nemzeti rendelkezések hiányában ezeket a fegyvereket szabadon lehetett megvásárolni. Kockázatuk abban rejlik, hogy gyakran csekély erőfeszítéssel át lehet őket alakítani éles tűzfegyverré. Ilyen tűzfegyvereket használtak például a párizsi merényletek során. Az irányelv új megfogalmazása biztosítja, hogy ezek a tűzfegyverek továbbra is nyilvántartásban maradjanak ugyanabban a kategóriában, amelybe az átalakításukat megelőzően tartoztak.

A legveszélyesebb félautomata tűzfegyverek polgári használatának betiltása

A megszerzésükre vonatkozó szabályok szigorítása mellett néhány veszélyes félautomata tűzfegyver az A. kategóriába került, aminek révén tiltottá vált polgári használatuk. Ide tartoznak a húsznál több töltény befogadására alkalmas töltőszerkezettel rendelkező, rövid félautomata tűzfegyverek, valamint a tíznél több töltény befogadására alkalmas töltőszerkezettel rendelkező, hosszú félautomata tűzfegyverek. Hasonlóképpen tilalom hatálya alá tartoznak ezentúl azok a hosszú tűzfegyverek is, amelyeket könnyen el lehet fedni, például összecsukható vagy teleszkópos válltámasz alkalmazásával.

Szigorúbb szabályok a legveszélyesebb tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozóan

Az A. kategóriába tartozó, legveszélyesebb tűzfegyvereket kizárólag a megfelelő tagállam által adott mentesség alapján lehet megszerezni és tartani. Az ilyen mentességek nyújtására vonatkozó szabályok most jelentős mértékben szigorodtak. A lehetséges indokokat – mint például a nemzeti védelemmel kapcsolatos indokok vagy a kritikus infrastruktúra védelme – most egy szűk lista tartalmazza, és a mentességet kizárólag abban az esetben lehet biztosítani, ha az nem ellentétes a közbiztonsággal és a közrenddel.

Amennyiben egy A. kategóriába sorolt tűzfegyver lövészeti szakág gyakorlásához szükséges, azt csak szigorú szabályok mellett lehet megszerezni, amelyek többek között egy hivatalos sportlövő szövetség által elismert, bizonyított gyakorlathoz kapcsolódnak.

Ezzel egyidejűleg a 7. cikk (4a) bekezdésében foglalt rendelkezés lehetővé teszi az ezen irányelv hatálybalépése előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett félautomata tűzfegyverekre (az A. kategória új 6., 7. és 8. Pontja) vonatkozó engedélyek megerősítését.

A releváns információk tagállamok közötti cseréjének javítása

A szöveg egy új rendelkezéssel egészült ki, amelynek értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a tagállamok közötti szisztematikus elektronikus információcsere közös rendszerének létrehozása céljából, a nemzeti szinten létrehozott információs rendszerek interoperabilitásának megvizsgálásával, amelynek révén erősödik az adatgyűjtés rendszere. A kicserélt információk a tűzfegyverek más tagállamokba történő átadása céljából adott engedélyekre, valamint a tűzfegyverek megszerzése és tartása iránti, elutasított engedélykérelmekre vonatkoznak majd.

Az irányelv minimumszabályokat határoz meg, és nem gátolja a tagállamokat abban, hogy szigorúbb szabályokat fogadjanak el és alkalmazzanak.

Következő lépések

Miután az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács nevében már jóváhagyta a megállapodást, az irányelvet benyújtják először az Európai Parlamentnek, amely első olvasatban szavaz róla, majd pedig elfogadásra a Tanácsnak. A Tanács a szokásos levél útján hivatalosan tájékoztatni fogja a Parlamentet, hogy első olvasatban megállapodás jöhessen létre.

Háttér

A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelvet eredetileg olyan intézkedésnek szánták, amely a „polgári” tűzfegyvereket illetően egyensúlyt teremt a belső piac céljai és a legfontosabb biztonsági szempontok között.

Az Európai Bizottság 2015. november 18-án nyújtotta be a módosítási javaslatot az Európában történt merényletsorozatot követően, amely rávilágított az irányelv végrehajtásában tapasztalható hiányosságokra. A jelenlegi a 2008. évi felülvizsgálat folytatása, amelynek egyben az is célja, hogy összehangolja az uniós jogszabályokat a lőfegyverek tiltott előállítása és kereskedelme elleni ENSZ-jegyzőkönyv rendelkezéseivel.

Az EU–Ukrajna Társulási Tanács harmadik ülése után kiadott közös sajtóközlemény

Az Európai Unió és Ukrajna egy hónappal a sikeres, 18. EU–Ukrajna csúcstalálkozót követően 2016. december 19-én Brüsszelben tartotta a Társulási Tanács harmadik ülését. A Társulási Tanács megerősítette mind az EU és Ukrajna közötti szoros és átfogó partnerséget, amely olyan közös értékeken alapul, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása, mind pedig azt, hogy a felek továbbra is elkötelezettek az EU és Ukrajna közötti politikai társulás és gazdasági integráció iránt. A Társulási Tanács hangsúlyozta, hogy e tekintetben fontos szerepet játszik az EU–Ukrajna társulási megállapodás, és azon belül is a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség. A Társulási Tanács nyugtázta az EU állam- és kormányfőinek az EU–Ukrajna társulási megállapodásról hozott határozatát, amely megnyitja az utat a megállapodás teljes körű hatálybalépése előtt.

A Társulási Tanács üdvözölte, hogy a legutóbbi ülés óta Ukrajna jelentős előrelépést ért el a reformfolyamatban, többek között az uniós normákhoz és előírásokhoz való közelítés terén. Az EU üdvözölte, hogy az ukrán kormány az első kilenc hónapban elkötelezett, céltudatos munkát végzett a politikai és gazdasági reformok végrehajtását illetően, és ismételten rámutatott arra, hogy határozottan támogatja ezeket az erőfeszítéseket, egyúttal ösztönözte a kormányt, hogy a jövőben is fenntartható módon, kellő ütemben vigye tovább ezeket a reformokat. A Társulási Tanács köszönetet mondott az Európai Bizottság Ukrajnát támogató csoportjának, amiért koordinálta ezt a támogatást. Áttekintette továbbá az eddig elért eredményeket, és megvitatta, hogy miként lehetne továbbvinni a társulási menetrendben az EU és Ukrajna által közösen vállalt reformfolyamatot, mindenekelőtt az emberi jogok, az alkotmányos és választási reform, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás, a decentralizáció és a helyi önkormányzatiság, a közigazgatás, a közbeszerzés, az energiaágazat, a dereguláció, a kereskedelemhez kapcsolódó reformok és az egészségügyi ágazat reformja terén. Ebben az összefüggésben lényeges sikert jelent, hogy a közelmúltban elindult a vagyonnyilatkozatok elektronikus úton való benyújtását leehtővé tévő rendszer, működésbe lépett a ProZorro közbeszerzési rendszer, és létrejöttek új, a korrupció elleni küzdelemért felelős szervek. A Társulási Tanács hangsúlyozta, hogy az elért eredményeket meg kell szilárdítani és tovább is kell vinni, főként a korrupció elleni küzdelem terén, mégpedig az e területen tevékeny intézmények kapacitásainak és függetlenségének megerősítése révén.

Az EU megerősítette, hogy támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, valamint az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a kelet–ukrajnai helyzet fenntartható és békés módon rendeződjön. Az EU és Ukrajna egyetértett abban, hogy rendkívül fontos az, hogy minden fél maradéktalanul végrehajtsa a minszki megállapodásokat, és hangsúlyozták Oroszország e tekintetben fennálló felelősségét. Az EU felvázolta, hogy miként kívánja támogatni az erre irányulóan a normandiai négyek és az EBESZ keretében folytatott erőfeszítéseket, ideértve az EBESZ különleges megfigyelő misszióját is. Az EU jelezte: készen áll mind arra, hogy fokozza a minszki megállapodások végrehajtása érdekében kifejtett tevékenységét, ideértve egy esetleges EBESZ választási biztonsági missziót is – ennek delegálásáról az EBESZ keretén belül kell dönteni –, mind pedig arra, hogy fontos szerepet játsszon a korai helyreállítási és újjáépítési erőfeszítésekben. Az EU emlékeztetett arra, hogy az Orosz Föderációval szemben bevezetett gazdasági szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg az orosz fél maradéktalanul végre nem hajtja a minszki megállapodásokat. Az EU emellett emlékeztetett arra is, hogy nem ismeri el a Krím-félszigetnek és Szevasztopolnak az Orosz Föderáció általi jogellenes annektálását, és egyúttal elítélte a félsziget militarizálódását, valamint azt, hogy a Krím-félszigeten súlyosan romlott az emberi jogi helyzet. Ami a kelet-ukrajnai humanitárius helyzetet illeti, az EU ismételten szolidaritásának adott hangot és felszólította az összes felet, hogy könnyítsék meg a polgárok szabad mozgását, és nyújtsanak megfelelő szociális ellátást minden ukrajnai polgárnak.

A Társulási Tanács elismerte és üdvözölte a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás 2016. január óta való ideiglenes alkalmazásából eredő gazdasági előnyöket: a térség működése a 2015 októbere és 2016 szeptembere közötti időszakban az előző évhez képest 7,5%-al növelte az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi forgalmat. A Társulási Tanács megállapította, hogy a külföldi befektetők bizalmának helyreállítása érdekében Ukrajnában javítani kell az üzleti és befektetési környezetet. Az EU megállapította, hogy az Európai Bizottság autonóm kereskedelmi kedvezményekre vonatkozó jogalkotási javaslata összefüggésében további kereskedelmi lehetőségek nyílhatnak meg az Unióba irányuló ukrán export előtt (a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségben foglalt kereskedelmi engedményeken túlmenően). A Társulási Tanács üdvözölte az EU és Ukrajna közötti magas szintű iparpolitikai párbeszéd első ülésének előkészületeit; az ülésre várhatóan 2017 első negyedévében kerül majd sor Brüsszelben.

A Társulási Tanács üdvözölte a digitális gazdaság és társadalom területére vonatkozó ambiciózus ukrán menetrendet és az ennek kapcsán eddig elért eredményeket. Mindkét fél megállapította, hogy e területen mind kétoldalú szinten, mind pedig a digitális közösség keretében komoly lehetőségek állnak rendelkezésre az együttműködésre, ami kedvező kilátásokat jelent Ukrajnának az Unió digitális egységes piacába való integrációja szempontjából.

Az EU elismerését fejezte ki a vagyonnyilatkozok elektronikus rendszerének sikeres elindításával kapcsolatban. A Társulási Tanács hangsúlyozta, hogy a továbbított adatokat objektív és átlátható módon kell kezelni és ellenőrizni. A Társulási Tanács elismerte és üdvözölte a vízumliberalizáció terén elért eredményeket, figyelemmel a Bizottság által a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtott jogalkotási javaslatra és a felfüggesztési mechanizmus jóváhagyására vonatkozó folyamatra. Emlékeztetett arra, hogy ahogyan a keleti partnerségről szóló 2016. novemberi tanácsi következtetésekben az Unió hangsúlyozta, időben le kell zárni a vízumliberalizációhoz szükséges folyamatokat.

Az EU vázolta, hogy melyek a következő lépések a makroszintű pénzügyi támogatási program végrehajtását illetően, és sürgette Ukrajnát, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EU folyósíthassa a 600 millió euró összegű második részletet.

A Társulási Tanács üdvözölte az energetika területén folytatott jelenlegi és jövőbeli, a szolidaritás és a bizalom elvére épülő együttműködést. Az EU megerősítette, hogy Ukrajna tranzitországként stratégiai szempontból fontos szerepet tölt be a gázszállítás szempontjából. Mindkét fél üdvözölte az EU és Ukrajna közötti energiaügyi stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodás közelmúltbeli aláírását. A Társulási Tanács kiemelte: fontos, hogy a tél folyamán az Európába irányuló gázszállítás folyamatos legyen; emellett áttekintette a gázról folytatott háromoldalú megbeszéléseket.

Az ukrán fél aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottságnak az Opal vezetékre vonatkozó felülvizsgált mentességi határozata miatt. Mindkét fél egyetértett abban, hogy erről a kérdésről további megbeszéléseket kell folytatni. A Társulási Tanács megerősítette, hogy mindkét fél kész a jövőben is együttműködni az ukrán gázszállítási rendszer korszerűsítésének és működtetésének, valamint a földgáz tárolásának és az Ukrajna és az EU közötti gázellátás biztosításának kérdésében.

A Társulási Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy szorosabb kétoldalú és többoldalú együttműködést kell folytatni a bel- és igazságügyi kérdéseket illetően, és ezzel összefüggésben üdvözölte az Ukrajna és az Europol közötti stratégiai és operatív megállapodás közelmúltbeli aláírását.

A Társulási Tanács emlékeztetett arra, hogy a közlekedés terén folytatott együttműködés alapvető szerepet játszik az emberek biztonságos utazása, az üzleti kapcsolatok kialakítása és fejlesztése, az idegenforgalom, valamint az Ukrajna és az EU közötti megbízható, a társulási megállapodásban foglalt szükségleteket kielégítő és követelményeknek megfelelő árufuvarozás szempontjából. Ezzel összefüggésben a felek megvitatták, hol tart a munka a közös légtér létrehozásáról szóló, az EU és Ukrajna közötti megállapodást illetően, és hangsúlyozták, hogy a megállapodást a lehető leghamarabb alá kell írni.

A Társulási Tanács rámutatott: folyamatos párbeszédet kell folytatni az ukrajnai belvízi utaknak a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való integrációjáról; a párbeszéd alapjául azoknak az eredményeknek kell szolgálniuk, amelyeket Ukrajnának a nemzetközi környezetvédelmi egyezményeknek való megfelelés terén sikerül elérnie.

Ezen túlmenően megerősítette: mindkét fél készen áll arra, hogy a jövőben is együttműködjön a környezet minőségének megóvása, védelme és javítása érdekében csakúgy, mint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás érdekében, és különösen a keleti partnerség keretében támogassa azokat a nemzetközi szintű intézkedéseket, amelyek regionális és globális környezeti kérdések kezelését célozzák. A felek egyetértettek abban, hogy Ukrajnának mielőbb el kell fogadnia a környezetvédelem terén való felelős kormányzással kapcsolatos jogszabályokat.

Az EU emlékeztetett arra, hogy számára a szomszédos országok stratégiai prioritást jelentenek, a velük való kapcsolat alapvető érdek, amit a közelmúltban elfogadott globális uniós stratégia is megerősít. A Társulási Tanács több regionális és külpolitikai kérdést is megvitatott, áttekintette az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség területén végbement fejleményeket, így többek között a következő, 2017. évi keleti partnerségi csúcstalálkozó előkészületeit is. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az EU–Ukrajna kapcsolatok és a keleti partnerségben való részvétel keretében hatékony és stratégiai kommunikációt kell folytatni a polgárokkal, és megállapodtak abban, hogy e tekintetben is folytatják az együttműködést.

Az EU újólag megerősítette, hogy továbbra is szilárd elkötelezettséggel támogatja az ukrajnai polgári biztonsági ágazat átfogó és fenntartható, a jó kormányzáson és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló reformját, különösen az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója (EUAM Ukrajna) szélesebb körű megbízatásának végrehajtása révén, ideértve a gyakorlati támogatást is. Az EU üdvözölte, hogy Ukrajna a jövőben is szerepet kíván vállalni a közös biztonság- és védelempolitika terén kifejtett különböző uniós tevékenységekben, ideértve az EU által vezetett missziókban és műveletekben való részvételt is.

A Társulási Tanács üdvözölte:

• a közigazgatás reformjára irányuló programra vonatkozó pénzügyi megállapodás aláírását; ez 104 millió euró összegű, a szakpolitika és a közszolgálat fejlesztését, valamint az emberierőforrás-menedzsmentet célzó hozzájárulást jelent;
• az 52,5 millió euró összegű PRAVO program bejelentését – a program célja a jogállamiság, és ezen belül is az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés előmozdítása Ukrajnában;
• azoknak a pénzügyi megállapodásoknak az aláírását, amelyek négy olyan, határokon átnyúló együttműködési programra (CBC-program) vonatkoznak, amelyekben Ukrajna is részt vesz;
• az Ukrajna és az Európai Beruházási Bank között létrejött öt megállapodás aláírását, egyúttal hangsúlyozta, hogy az ukrán kormány és az Európai Beruházási Bank közötti egyetértési megállapodással összhangban a jövőben is sikeres együttműködést kell folytatni.

A Tanács elnöki tisztét Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője látta el. Az ukrán delegációt Stepan Kubiv első miniszterelnök-helyettes vezette az ukrán kormány más tagjainak kíséretében.

Bár a lengyel kormány egyetlen kérdésben sem visszakozott, az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy még egy esélyt ad Varsónak, mielőtt esetleg radikálisabb lépésekre szánna rá magát. Brüsszel a jogállamisági eljárás keretében kiegészítő ajánlásokat tett, két hónapot adva Lengyelországnak a megfelelésre.

2016. december 20-án az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács nevében jóváhagyta az értékpapír-kibocsátási tájékoztatókra vonatkozó új szabályokkal kapcsolatban az Európai Parlamenttel elért megállapodást.

„Ez a rendelet az adminisztratív formaságok csökkentésével megkönnyíti majd a vállalkozások számára, hogy forrást tudjanak bevonni az európai tőkepiacokról” – mondta Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács elnöke. „Célunk az, hogy a piaci alapú finanszírozás szerepét – a banki finanszírozás mellett – megerősítsük az európai gazdaságban.”

A 2003/71/EK irányelv helyébe lépő rendelettervezet célja, hogy csökkentse a tulajdon-, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását nehezítő egyik legfontosabb szabályozási akadályt. A tájékoztatók közzétételével kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítésére törekszik, úgy, hogy továbbra is biztosított legyen a befektetők megfelelő tájékoztatása.

Ez a javaslat kulcseleme az EU azon tervének, hogy 2019 végére létrejöjjön egy kiforrottan működő tőkepiaci unió. Hozzá fog járulni emellett az üzleti környezet javításához is, összhangban az EU „európai beruházási tervével”.

A tájékoztatók olyan információkat nyújtanak az adott vállalkozásokról, amelyek alapján a befektetők eldönthetik, hogy vásárolnak-e az általuk kibocsátott értékpapírokból. A tájékoztatók közzététele az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor törvényi kötelezettség. Az ehhez kapcsolódó papírmunka és költségek azonban elriaszthatják a kkv- kat az értékpapír-kibocsátástól.

Megoldott problémák

Az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás értelmében:

• nem kell tájékoztatót kiadni az 1 millió EUR összeget meg nem haladó tőkebevonás és közösségi finanszírozási projektek esetében;
• 5 millió euróról 8 millió euróra emelkedett az a tőkebevonási összeghatár, amely felett kötelező tájékoztatót kiadni. Ezen összeghatár alatt a kibocsátók a helyi tőkefinanszírozási piacra irányadó szabályoknak megfelelően vonhatnak be tőkét;
• egy új típusú tájékoztató, az uniós növekedési tájékoztató adható ki a kkv-k és a kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett nem kkv-k (közepes piaci tőkeértékű kisebb vállalatok) által, illetve a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató, nem jegyzett vállalkozások általi kibocsátások tekintetében;
• a nagykereskedelmi kötvénypiacokra való bevezetés céljára rendelkezésre fog állni a vállalati kötvényekre vonatkozó tájékoztató, amelyet korábban csak a legalább 100 000 EUR címletű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében lehetett kiadni;
• a tőkepiac rendszeres szereplői számára rendelkezésre fog állni a gyakori kibocsátói rendszer, amelynek köszönhetően 10 napról ötre csökken a jóváhagyási határidő;
• a másodlagos kibocsátások tekintetében a részvénypiacokra és a kkv-tőkefinanszírozási piacokra már bevezetett kibocsátók egyszerűsített tájékoztatót adhatnak ki a nem első kibocsátások esetében;
• az összefoglaló tájékoztató rövidebb lesz, nyelveze pedig érthetőbb;
• nem lesz kötelező papír formátumú tájékoztatót kiadni, kivéve ha egy potenciális befektető azt kifejezetten kéri;
• létrejön egy ingyenes európai online adatbázis a tájékoztatókról, melyet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság üzemeltet.

Következő lépések

Az előzetes megállapodást 2016. december 7-én kötötte meg a Tanács az Európai Parlamenttel. A Parlament várhatóan első olvasatban jóváhagyja a rendeletet. Ezután benyújtják azt a Tanácsnak elfogadásra.

A Tanács megállapodott a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni megerősített uniós szabályokkal kapcsolatos tárgyalási álláspontjáról.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. december 20-án a Tanács nevében felkérte a soron következő elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

Az irányelvjavaslat a következő két célkitűzés jegyében született:

• annak megelőzése, hogy a pénzügyi rendszert bűncselekmények finanszírozására használják;
• az átláthatósági szabályok megerősítése a vagyoni eszközök jelentős nagyságrendben történő elrejtésének megakadályozása érdekében.

A jogalkotók célja a bűnözők pénzügyi eszközeinek anélkül való felszámolása, hogy az szükségtelen akadályokat gördítene a fizetési rendszerek és a pénzügyi piacok működése elé. A szöveg a 2015 májusában elfogadott (EU) 2015/849 irányelvet módosítja.

Az európai terrorista támadások sorozata nyomán a jogalkotók igyekeztek megtalálni az egyensúlyt a biztonságra irányuló megnövekedett igény, valamint az alapvető jogok és a gazdasági szabadságok védelmének szükségessége között.

A javaslat a terrorizmus finanszírozása elleni bizottsági cselekvési terv része, amelyről a Tanács 2016. február 12-én következtetéseket fogadott el. Egyben a 2016 áprilisi, ún. panamai dokumentumokban nyilvánosságra került információkra is választ kíván adni.

Módosítások

Az (EU) 2015/849 irányelv főbb módosításai:

• az előrefizetett funkcióval rendelkező kártyákhoz és a virtuális fizetőeszközökhöz kötődő kockázatok kezelése. Az előrefizetett funkcióval rendelkező kártyák esetében a kártyatulajdonost a korábbi 250 EUR érték helyett 150 EUR felett kell azonosítani, és bővültek az ügyfél azonosítására vonatkozó követelmények is. A virtuálisfizetőeszköz-átváltó platformok és a pénztárca-szolgáltatók kötelesek lesznek ügyfél-átvilágítást végezni, így megszűnik az ilyen tranzakciók névtelensége;
• a tagállamok pénzügyi információs egységei közötti együttműködés javítása. A pénzügyi információs egységek hozzá fognak férni a központosított bank- és fizetésiszámla-nyilvántartásokhoz, így azonosítani tudják a számlatulajdonosokat;
• a nagy kockázatot jelentő harmadik országokkal kapcsolatos ellenőrzések javítása. A Bizottság létrehozta és (felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal) rendszeresen frissíti azon harmadik országok jegyzékét, amelyekben hiányosságok tapasztalhatók a pénzmosás megelőzésére szolgáló rendszerben. Az ilyen országokból származó pénzügyi forgalom esetében megerősített átvilágítási intézkedéseket kell majd foganatosítani. A jegyzék a Pénzügyi Akció Munkacsoport által nemzetközi szinten létrehozott listát tükrözi;
• jobb hozzáférés a tényleges tulajdonosokat feltüntető nyilvántartásokhoz annak érdekében, hogy javuljon a vállalatok és a vagyonkezelői alapok tulajdonosait illető átláthatóság. A nyilvántartásokat össze fogják kapcsolni, hogy megkönnyítsék a tagállamok közötti együttműködést. Az adatokhoz való nyilvános hozzáférés a valós érdekek alapján lesz lehetséges, mégpedig a vállalatok és a vagyonkezelői alapok összes típusa esetében; ez a jelenlegi szabályok megerősítését jelenti a nem üzleti célú vagyonkezelői alapokra vonatkozóan.

Végrehajtás

Az irányelvet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. és 114. cikke.)

A tagállamoknak 12 hónapon belül kell átültetniük az irányelvet nemzeti törvényeikbe és rendeleteikbe, azonban ennél több idő (24 vagy 36 hónap) áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilvántartásokról szóló rendelkezéseket végrehajtsák.

Bizottság kontra Breyer
Intézményi jog
Advocate General Bobek proposes broader access to Court documents