Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. december 20-án a Tanács nevében megerősítette a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációval kapcsolatban az Európai Parlamenttel elért megállapodást.
A megállapodás értelmében az uniós polgárok vízummentesen utazhatnak Grúzia, a grúz állampolgárok pedig az Európai Unió területére, amennyiben a tartózkodás bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.
Az uniós intézmények véleménye szerint a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációnak az új „felfüggesztési mechanizmussal” egy időben kell hatályba lépnie.
„A Grúzia által végzett komoly munkára tekintettel a Tanács határozottan kiállt a grúz állampolgárok vízummentes utazása mellett. Az elnökség úgy véli, hogy a hiteles reformok végrehajtása a helyes irány, amit ösztönözni kell. A felfüggesztési mechanizmus közelmúltbeli módosítása tette lehetővé, hogy új lendületet adjunk a vízumliberalizációról szóló, az összes kritériumot teljesítő országokkal folytatott tárgyalásoknak. A felfüggesztési mechanizmus módosítása továbbá azt is biztosítani fogja, hogy az érintett országok a jövőben is megfeleljenek a szóban forgó kritériumoknak.”
Robert Kaliňák, Szlovákia belügyminisztere, a Tanács elnöke.A következő lépésekMiután az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács nevében már jóváhagyta a megállapodást, a rendeletet benyújtják először az Európai Parlamentnek, amely első olvasatban szavaz róla, majd pedig elfogadásra a Tanácsnak.
A Bizottság 2016. március 9-én tette közzé a grúziai vízumliberalizációra vonatkozó javaslatát. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Grúzia eleget tett a vízummentességhez szükséges valamennyi követelménynek.
Azt követően, hogy a Grúziára vonatkozó új vízumrendszer hivatalosan elfogadásra kerül, Grúzia átkerül az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) a II. mellékletbe (vízummentességet élvező országok), ami vízummentes utazást biztosít az uniós polgároknak Grúzia, a grúz állampolgároknak pedig az EU területére, amennyiben a tartózkodás bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.
Figyelembe véve az Európai Unióban kialakult jelenlegi migrációs helyzetet, valamint a Bizottság vízummentességre irányuló javaslatait Grúzia, Ukrajna, Törökország és Koszovó vonatkozásában, továbbá a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket, a Bizottság 2016. május 4-én úgy határozott, hogy a jelenlegi felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálata céljából javaslatot nyújt be az 539/2001/EK rendelet módosítására.
A Tanács és az Európai Parlament 2016. december 7-én állapodott meg az új felfüggesztési mechanizmusról.
Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.
2016. december 17., szombat
Wrocław (Lengyelország)
17.15 Beszéd a Wrocław 2016, Európa kulturális fővárosa záróünnepségén
2016. december 19., hétfő
11.00 Telefonbeszélgetés Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnökkel
A Tanács 2016. december 19-én meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek így 2017. július 31-ig érvényben maradnak.
A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014. július 31-én, eredetileg egyéves időtartamra, majd 2014 szeptemberében megerősítette azokat. A korlátozó intézkedések a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.
Az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. március 19-i ülésén megállapodtak arról, hogy a szankciók időtartamát a minszki megállapodások 2015. december 31-re előirányzott teljes körű végrehajtásához kötik.
Mivel Oroszország 2015. december 31-ig nem hajtotta végre maradéktalanul a minszki megállapodásokat, a Tanács 2016. július 31-ig, majd 2016. július 1-jén újabb fél évre, 2017. január 31-ig meghosszabbította a szankciók érvényességét. Az Európai Tanács december 15-i ülésén az uniós állam- és kormányfők megvizsgálták a minszki megállapodások végrehajtását és előkészítették a szankciók további hat hónappal, 2017. július 31-ig történő meghosszabbítását. A Tanács ezt a döntést 2016. december 19-én jogszabályba foglalta: írásbeli eljárás útján, egyhangúlag elfogadta a vonatkozó határozatot. Az egyhangúság minden esetben követelmény a korlátozó intézkedések meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadásakor.
A Tanács határozatával meghosszabbított gazdasági szankciók mindenekelőtt:
E gazdasági szankciókon túl az EU az ukrajnai válság nyomán:
A szlovák elnökség 2016. december 14-én nem hivatalos megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel egy kulcsfontosságú frekvenciasáv összehangolt használatáról, melynek célja a mobilinternet-hozzáférés javítása és a kapcsolat sebességének javítása Európa-szerte. A megállapodás egyúttal a műsorsugárzási célokra szolgáló spektrumra vonatkozó igényekkel is foglalkozik. A tárgyalások eredményeit 2017 elején nyújtják majd be a tagállamoknak jóváhagyásra.
Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter kijelentette: „A rádióspektrum értékes erőforrás, melyet bölcsen és tudatos stratégiát követve kell használnunk. A 700 MHZ-es frekvenciasáv felszabadítása a vezeték nélküli széles sávú kapcsolat céljára előnyös mind a digitális ágazat, mind az audiovizuális ágazat, mind pedig a fogyasztók számára. Hosszú távú szabályozási biztonságot eredményez és elengedhetetlen az 5G technológia alkalmazásához, amely jobb internetkapcsolatot eredményez mindenütt.”
A megállapodás értelmében az uniós tagállamoknak 2020. június 30-ig kell majd a 700 MHz-es (694–790 MHz) frekvenciasávot a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások számára újrakiosztani. Amennyiben erre nincs lehetőségük, indokolt esetben az újrakiosztás két évig késleltethető.
A 700 MHz-es frekvenciasáv nagy sebességet és kiváló lefedettséget biztosít. Összehangolt használata elősegíti a 4G szolgáltatások használatát és hozzájárul ahhoz, hogy egész Európában, így a vidéki területeken is, mindenki jó minőségű, széles sávú internetkapcsolatot vehessen igénybe. A jobb összeköttetés mindenütt megkönnyíti a polgárok számára a kommunikációt és az internetes tartalmak, illetve szolgáltatások használatát a mindennapokban. Javítja a vállalkozások körülményeit és keresletet teremt további szolgáltatások iránt, így elősegíti a gazdasági növekedést.
A frekvenciasáv célzott kiosztása révén könnyebb lesz majd az 5G szolgáltatások bevezetése is, amikor azok (2020 körül) elérhetővé válnak. Az 5G technológia nagy mértékben megnöveli majd a vezeték nélküli hálózati kapacitásokat és mindenütt rendelkezésre álló összeköttetési lehetőséget nyújt majd, lehetővé téve olyan innovatív szolgáltatások tényleges elterjesztését, mint a távegészségügyi ellátás, az összekapcsolt autók vagy az intelligens infrastruktúrák. Európa globális versenyképessége szempontjából döntő jelentőségű, hogy megteremtsük ezen új technológiák alkalmazásának feltételeit.
A 700 MHz alatti frekvenciasávok (470-694 MHz) esetén – a tagállami szükségleteknek megfelelően legalább 2030-ig megmaradna a műsorszóró szolgálatok, például a digitális televízió vagy a vezeték nélküli mikrofonok elsőbbsége. Ez hosszú távú szabályozási biztonságot ad az audiovizuális ágazatnak, így az ágazat továbbra is nyújthatja szolgáltatásait, és biztosítani tudja a szükséges beruházásokat.
A 470–790 MHz-es frekvenciasávot jelenleg széles körben használják digitális televíziós műsorszórásra és vezeték nélküli mikrofonok üzemeltetéséhez, például színházakban, koncerteken és sporteseményeken.