Európai Unió : hírek magyarul

Az Európai Unió és a tagállamok a mai napon aláírták az európai fejlesztéspolitika jövőjét felvázoló stratégiai tervet. Az „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról” új kollektív jövőképet és cselekvési tervet határoz meg a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából.

A közösen kialakított stratégiát az évente megrendezésre kerülő kétnapos európai fejlesztési napok keretében a mai napon egy együttes nyilatkozat formájában írta alá a Tanács és a tagállamok nevében Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Federica Mogherini főképviselő/alelnök, valamint Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az európai fejlesztési együttműködés átfogó közös keretét képezi. Most első alkalommal lesz teljes egészében alkalmazandó az Európai Unió valamennyi intézményére és valamennyi tagállamára, amelyek még szorosabb együttműködés mellett kötelezték el magukat.

Az új konszenzus határozottan megerősíti, hogy az európai fejlesztéspolitika első számú célkitűzése a jövőben is a szegénység felszámolása marad. Mindenre kiterjedően magába foglalja a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásait. Ezáltal pedig az európai fejlesztési tevékenységeket összhangba hozza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, amely az EU globális stratégiájának is az egyik horizontális dimenziója.

Európa vezetői az alábbi három területen kötelezték el magukat:

1. Elismerik, hogy az ilyen jellegű tevékenységek különböző elemei között szoros kapcsolat áll fenn. Ezek a fejlesztés, valamint a béke és a biztonság, a humanitárius segítségnyújtás, a migráció, a környezetvédelem és az éghajlat, valamint olyan átfogó elemek, mint például: az ifjúság; a nemek közötti egyenlőség; a mobilitás és a migráció; a fenntartható energia és az éghajlatváltozás; a beruházás és a kereskedelem; a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok; az innovatív szerepvállalás a fejlettebb szinten lévő fejlődő országokban; valamint a hazai erőforrások mozgósítása és felhasználása.
2. A új konszenzus ezen túlmenően átfogó megközelítést alkalmaz a végrehajtási eszközökkel kapcsolatban, a hagyományos fejlesztési támogatást egyéb erőforrásokkal kombinálva, valamint megalapozott szakpolitikákat és a szakpolitikák koherenciájának szigorúbb érvényesítését vezeti be, továbbá arra is rámutat, hogy az uniós fejlesztési együttműködést minden esetben az Európa partnerországai által kifejtett önálló erőfeszítések összefüggésében kell szemlélni. A konszenzus alapján az EU és a tagállamok a fejlesztésfinanszírozás innovatívabb formáit alkalmazhatják, ösztönözhetik a magánberuházásokat, valamint további hazai erőforrásokat mozgósíthatnak a fejlesztés érdekében.
3. Az EU és a tagállamok az igényekhez jobban igazodó partnerségeket fognak kialakítani az érintettek szélesebb körével, beleértve a civil társadalmat is, valamint a különböző fejlettségi fokon álló partnerországokkal. Tovább fogják javítani a helyszínen történő végrehajtást a jobb együttműködés révén, valamint egymás komparatív előnyeit figyelembe véve.

Háttér-információk

Európa a fejlesztés területén globális vezető szerepet tölt be, mivel világviszonylatban elsőszámú forrása a hivatalos fejlesztési támogatásnak. A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az összes európai intézmény és az összes uniós tagállam közös megállapodásával jött létre, nyílt és átlátható módon, továbbá más partnerekkel is konzultálva. Az EU ezzel a konszenzussal kíván választ adni korunk globális trendjeire és kihívásaira, hozzáigazítva az EU külső tevékenységét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó – a nemzetközi közösség által 2015 szeptemberében elfogadott – menetrend középpontjában a 2030-ig megvalósítandó 17 fenntartható fejlesztési cél és az azokhoz kapcsolódó célkitűzések állnak. Az Addisz-Abebában és Párizsban 2015-ben megrendezett további nemzetközi csúcstalálkozókkal és konferenciákkal együtt a nemzetközi közösség ambiciózus új keretet hozott létre, amelyen belül valamennyi ország együtt tud működni a közös problémák megoldása érdekében. Most először a fenntartható fejlesztési célok minden országra egyetemesen alkalmazandók, az EU pedig vezető szerepet kíván betölteni a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtásában.

Az Európai Bizottság 2016. november 22-én terjesztette elő elképzeléseit arról, hogy milyen stratégiai megközelítést kellene alkalmazni a fenntartható fejlődés megvalósításához Európában és világszerte, és ezek között szerepelt az új konszenzusról szóló bizottsági javaslat. Azóta az Európai Parlament, a Tanács képviseletében a máltai elnökség és a Bizottság között több alkalommal került sor intenzív intézményközi megbeszélésekre azzal a céllal, hogy megállapodást sikerüljön elérni egy a fejlesztéspolitikára vonatkozó olyan új kollektív jövőképről, amely megfelel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendnek és az egyéb globális kihívásoknak.

A fenntartható fejlődést és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendet illetően Európa a külső és egyéb szakpolitikáin keresztül vezető szerepet tölt be.

További információk

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Joseph Muscat, az Európai Unió Tanácsának elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője / az Európai Bizottság alelnöke együttes nyilatkozata.

Kizárt, hogy a britek ne lépjenek ki az EU-ból. Kérdés, hogy maradnak-e az eddigi feltételek, amivel kilépnének.

A Tanács a mai napon új szabályokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazájukban online tartalomszolgáltatásért fizető fogyasztók ezt a tartalmat akkor is elérhessék, ha egy másik tagállamba utaznak.

„Az európai polgárok az EU-n belül utazva is hozzáférhetnek majd azokhoz az online tartalomszolgáltatásokhoz, amelyeket a lakóhelyük szerinti tagállamban fizettek elő vagy vásároltak meg, így például filmekhez, sportközvetítésekhez, zenéhez, e-könyvekhez vagy játékokhoz. A barangolási díjak eltörlésével együtt ez az intézkedés is döntően hozzájárul ahhoz, hogy olyan digitális egységes piacot teremtsünk, amelynek előnyeiből mindenki egyaránt részesül.”

a máltai elnökség
Az előfizetett szolgáltatások járulékos költségek nélkül érhetők el külföldről

Az új rendelet fokozni fogja a versenyképességet azáltal, hogy ösztönzi az innovációt az online szolgáltatások terén, és több fogyasztó számára teszi vonzóvá az ilyen szolgáltatásokat. A digitális egységes piaci stratégia egyik célkitűzése, hogy kiépüljön a digitális tartalmak és szolgáltatások valódi belső piaca.

A jogszabályt minden, díjfizetés ellenében nyújtott online tartalomszolgáltatásra alkalmazni kell majd. Az ingyenes tartalmakat közvetítő szolgáltatók, például bizonyos közszolgálati műsorszolgáltatók is kihasználhatják a rendelet előnyeit, amennyiben ellenőrzik, hogy előfizetőiknek melyik országban van a lakóhelye.

Az online szolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága előtti akadályok jelenleg egyrészt abból fakadnak, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak – például audiovizuális alkotások – vagy a kiemelt sportesemények közvetítésére való jogosultságok gyakran területi engedélyhez kötöttek, másrészt pedig abból, hogy az online tartalomszolgáltatást nyújtók dönthetnek úgy, hogy csak bizonyos piacokat szolgálnak ki.

A határokon átnyúló szolgáltatás nem fog többletdíjjal járni.

A lakóhely szerinti tagállam azonosítása

Az új intézkedéseknek köszönhetően a polgárok külföldön is hozzáférhetnek a lakóhelyük szerinti tagállamban törvényesen megszerzett vagy előfizetett online tartalmakhoz, amikor szabadságon vagy üzleti úton vannak, vagy ha korlátozott idejű tanulmányok céljából tartózkodnak egy másik tagállamban.

A visszaélések elkerülése érdekében a szolgáltatók ellenőrizni fogják, hogy melyik az egyes előfizetők lakóhely szerinti tagállama. Erre az uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően kerül majd sor.

A szolgáltatóknak jogában áll majd, hogy megtagadják az online szolgáltatáshoz való hozzáférést, amennyiben előfizetőjük nem tudja bizonyítani, hogy melyik tagállamban lakik.

Az ellenőrzést észszerű, arányos és hatékony eszközökkel kell végezni egy erre szolgáló listán szereplő legfeljebb két kritérium alapján. Az ellenőrzés történhet például a következők segítségével: személyazonosító igazolvány, bankszámla vagy hitelkártya; a szolgáltatás nyújtásához szükséges készülék telepítésének címe; az előfizető által egyéb szolgáltatásokért fizetett díj megfizetésének igazolása; hivatalos számlázási vagy postacím; stb.

A szerzői jogok tulajdonosainak ugyanakkor arra is lehetőségük lesz, hogy a lakóhely ellenőrzése híján is engedélyezzék tartalmaik használatát.

Hatálybalépés

Az új szabályokat 2018 első negyedévétől kell alkalmazni (az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetésük után kilenc hónappal).

A mai döntés a máltai elnökség és az Európai Parlament között 2017. február 7-én létrejött megállapodás nyomán született. Az Európai Parlament 2017. május 18-án szavazta meg az első olvasatban kialakított álláspontját.

A rendeletet a Bel- és Igazságügyi Tanács vita nélkül fogadta el.

Háttér

Egyre jobban terjed a hordozható eszközök, például a táblagépek és az okostelefonok használata, és ennek köszönhetően a fogyasztók egyre könnyebben vehetik igénybe az online tartalomszolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy éppen hol tartózkodnak.

A fogyasztók részéről gyorsan növekvő igény mutatkozik az iránt, hogy a tartalomszolgáltatásokhoz és az innovatív online szolgáltatásokhoz ne csak a lakóhelyük szerinti országban, hanem külföldön is hozzáférhessenek. Ezért fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek az egységes piacon jelenleg gátolják az online tartalomszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok igénybevételét.

A bel- és igazságügyi tanács csütörtöki ülésén húsz tagállam politikai megállapodásra jutott arról, hogy megerősített együttműködés keretében létrehozzák az Európai Ügyészséget. A független uniós főügyész nyomozást és büntetőeljárást indíthat majd az uniós költségvetés kárára elkövetett bűncselekményekben. Magyarország első körben nem csatlakozott a kezdeményezéshez.

Védelmi és biztonsági unió megteremtése is a lehetséges opciók között szerepel az Európai Bizottság újabb „együtt gondolkodási papírjában”, amelyet szerdán mutatott be Brüsszelben Federica Mogherini külkapcsolatokért felelő bizottsági alelnök, EU külkapcsolati főképviselő, és Jyrki Katainen, gazdasági növekedésért felelő alelnök.

Az Európai Bizottság javaslatának értelmében a helyi bérek illetnék meg a jövőben a kamionsofőröket, ha 3 napnál hosszabb ideig dolgoznak kiküldöttként egy magasabb bérszintet alkalmazó uniós tagállamban. A szociális dömping elleni fellépés mellett a közúti fuvarozók pihenő idéjére, a postafiók cégekre és az útdíjrendszerben a használó-szennyező fizet elvének az érvényesítésére koncentrál a testület által múlt héten javasolt mobilitási csomag.

„Morális, politikai és jogi kötelessége” valamennyi EU-tagállamnak a menekültáthelyezésben részt venni – szögezte le a hétvégi prágai döntésre válaszul az EU bel- és migrációs ügyi biztosa, aki továbbra is kötelezettségszegési eljárással fenyeget.

Az Európai Bizottság napokon belül előterjeszti azt a jogszabályi javaslatot, amelyben mandátumot fog kérni a tagállamoktól az Északi Áramlat 2 gázvezeték jogi vonatkozásainak kitárgyalására Oroszországgal – erősítette meg kedden a testület szóvivője. Bár Brüsszel nem támogatja a projektet, nem áll módjában annak politikai alapon történő blokkolása.

A Tanács azt a célt tűzi maga elé, hogy 2030-ra a 2020-as adatokhoz képest, a közelmúltban elfogadott közös fogalommeghatározást használva felével csökkenjen az EU-ban a közúti balesetekben súlyosan megsérült személyek száma. Különös aggodalomra ad okot az évente elhalálozott vagy súlyosan megsérült gyalogosok és kerékpárosok száma.

A közúti közlekedés biztonságáról szóló mai következtetéseivel a Tanács jóváhagyja a közúti közlekedés biztonságának javításáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek az elfogadására az elnökség által 2017. március 29-én rendezett nem hivatalos miniszteri értekezlet keretében került sor. A következtetések alapul szolgálnak majd a közúti közlekedés biztonsága tekintetében elfogadandó uniós stratégiához, amely a 2020 és 2030 közötti évtizedre vonatkozóan kerül majd kidolgozásra.

A Tanács 2017. március 31-én elfogadta a (KKBP) 2017/621 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2017. október 2-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát három, a líbiai politikai átmenet sikeres megvalósításának akadályozásáért vagy aláásásáért felelősnek tartott személlyel szemben: utazási tilalmat rendel el ellenük, befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak a rendelkezésükre.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. április 1-jén hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 89., 2017.4.1., 10. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

The 33rd plenary session of the ACP-EU Joint Parliamentary Assembly (JPA) will take place in St. Julian’s, Malta, from 19 to 21 June 2017.

Source : © European Union, 2017 - EP

A versenyképesség, a dekarbonizáció és a digitalizáció lesznek a 2020-ig tartó időszakban és azon túl is az uniós tengeri szállítási politika vezérelvei. Ezeknek az elveknek az előtérbe helyezésével az Unió azt kívánja elérni, hogy a tengeri szállítás a jövőben is vonzó áruszállítási és személyszállítási mód legyen, valamint hogy még környezetbarátabbá váljon. Ezen túlmenően ezeknek az elveknek az alkalmazása ösztönzően hathat a beruházásokra és az innovációra is.

A Tanács a mai napon elfogadott következetésekkel jóváhagyta az uniós tengeri szállítási politikáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek elfogadására 2017. március 29-én került sor az elnökség által szervezett informális miniszteri konferencia keretében.

Az EU-s pénzek után nyomoz majd. Húsz ország indítja, mi kimaradunk belőle.

Június 8-án a Tanács elfogadta álláspontját a pénzmosással szembeni büntetőjogi fellépésről szóló irányelvjavaslatra vonatkozóan.

A javasolt irányelv célja

• minimumszabályok megállapítása a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények meghatározására és a szankciókra vonatkozóan;
• a határokon átnyúló igazságügyi és rendőrségi együttműködés előtt álló akadályok felszámolása a pénzmosáshoz kapcsolódó bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításával;
• az uniós szabályok összhangba hozása a nemzetközi kötelezettségekkel, különösen azokkal, amelyek az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményből (varsói egyezmény) fakadnak, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) vonatkozó ajánlásaival.

„A terrorista cselekmények és az egyéb bűncselekmények elkövetéséhez pénzre van szükség. Az új szabályokkal az a célunk, hogy a bűnözök ne juthassanak pénzügyi forrásokhoz. Ez kulcsfontosságú eleme az Unió által a terrorizmus ellen folytatott küzdelemnek, ezért a máltai elnökség kiemelten kezeli ezt a javaslatot. Reméljük, hogy az Európai Parlament időben meg tudja kezdeni a tárgyalásokat a Tanáccsal a rendes jogalkotási eljárás keretében.”

a máltali elnökség

A Tanácsban született kompromisszum egyensúlyt teremt a tagállamok által kifejtett álláspontok között, ugyanakkor az eredeti javaslat fő céljait is tiszteletben tartja.

A Tanácsban folytatott megbeszélések elsősorban az alábbiakra irányultak:

• a „büntetendő tevékenység” fogalmának (a 2. cikk 1. pontja) tartalma – a tanácsi kompromisszumos szöveg értelmében az irányelv az Európa Tanács által a varsói egyezményben meghatározott valamennyi bűncselekménykategóriára – mint alapbűncselekményre – kiterjed; a szöveg konkrét bűncselekményfajtákat is felsorol a fogalmukat meghatározó uniós jogszabályokra való hivatkozással együtt, annak biztosítása érdekében, hogy a konkrét bűncselekményeket a megfelelő kategóriába tartozóként vegyék figyelembe. Emellett az egyre terjedő számítógépes bűnözésre tekintettel a Tanács abban is megállapodott, hogy ennek a kategóriának is bele kell tartoznia a büntetendő cselekmény fogalmába;
• a saját jövedelem tisztára mosásának büntetendővé tételére vonatkozó kötelezettség bevezetése (a 3. cikk (3) bekezdése);
• az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelvvel (PIF-irányelv) való kapcsolat – a PIF-irányelv külön szabályokat állapít meg az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekből (az 1. cikk (2) bekezdése) származó vagyon tisztára mosására vonatkozóan; e tekintetben a tanácsi szöveg hangsúlyozza, hogy a szóban forgó szabályokat a tagállamok a pénzmosásra vonatkozó egyetlen átfogó keret létrehozásával is átültethetik a nemzeti jogba.

Háttér

Az irányelvjavaslatot a Bizottság 2016 decemberében, a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendeletjavaslattal együtt terjesztette elő. Mindkét szöveg azt a célt szolgálja, hogy az EU fokozza küzdelmét a terrorizmusfinanszírozás és a pénzügyi bűncselekmények ellen. A két javaslat általános célja egyrészt tovább nehezíteni azt, hogy a terrorszervezetek bevételekhez jussanak, másrészt elősegíteni a terroristák pénzmozgások alapján történő felkutatását.

A következő lépések

A Tanács és az Európai Parlament tárgyalásokat fog kezdeni a végleges szövegről, amint az utóbbi elfogadta álláspontját.

Az Európai Unió Törvényszéke új tagjának hivatalba lépése

A Tanács 14 személyt és 4 szervezetet vett fel a vagyoni eszközök befagyasztásáról és az utazási korlátozásról rendelkező jegyzékbe, átültetve ezzel a 2356 (2017) sz. ENSZ BT-határozat intézkedéseit. A Biztonsági Tanács 2017. június 2-án fogadta el a határozatot., válaszul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) atomfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-fejlesztési programjaihoz kötődő tevékenységeire, amelyek sértik és nyíltan semmibe veszik a korábbi ENSZ BT-határozatokat.

A tanácsi határozat nyomán összesen immár az ENSZ által jegyzékbe vett 53 személy és 46 szervezet áll a KNDK-t sújtó korlátozó intézkedések hatálya alatt. Az EU ezenfelül további 41 személyt és 7 szervezetet vett jegyzékbe saját kezdeményezés alapján.

Az Unió végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes olyan határozatát, amelyet a testület a KNDK nukleáris, atomfegyverekhez, más tömegpusztító fegyverekhez, valamint ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó programjaira válaszul fogadott el. Az EU emellett önálló korlátozó intézkedéseket is bevezetett a KNDK-val szemben, kiegészítve és megerősítve ezzel az ENSZ-szankciókat.

A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el, kihirdetésükre a Hivatalos Lap június 9-i kiadásában kerül majd sor.

King
Személyek szabad mozgása  
Advocate General Tanchev considers that it is incompatible with EU law to require a worker to take leave first before being able to establish whether he is entitled to be paid for it

Dextro Energy kontra Bizottság
Környezet és fogyasztók
The Court confirms that a number of health claims relating to glucose cannot be authorised

A.S.
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
A menekültválság különleges körülményei között Sharpston főtanácsnok úgy véli, hogy azok a tagállamok felelősek a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért, amelyekben először nyújtották be ezeket a kérelmeket

A Tanács a június 8-án elfogadott jogszabályok révén lehetővé tette, hogy az Európai Unió Katonai Törzsén (EUKT) belül létrejöjjön a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC). A Tanács emellett módosította és jóváhagyta az Európai Külügyi Szolgálat részét képező EUKT feladatmeghatározását.

„Az MPCC létrehozása az európai védelem megerősítését célzó nagyon fontos operatív döntés. Az MPCC hozzájárul majd a nem végrehajtási jellegű európai missziók hatékonyabbá tételéhez, a partnerországokbeli katonák kiképzésének javításához, valamint a béke és a biztonság szavatolásához. Ez nemcsak a partnereink számára, hanem az Európai Unió biztonsága tekintetében is fontos”, jelentette ki Federica Mogherini főképviselő.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat parancsnoki szerepet fog játszani az EU nem végrehajtási jellegű katonai missziói tekintetében. Ezek jelenleg a következők: az EU szomáliai kiképzési missziója (EUTM Szomália), az EU közép-afrikai köztársasági kiképzési missziója (EUTM RCA) és az EU mali kiképzési missziója (EUTM Mali). A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat statikus, műveleti területen kívüli, stratégiai-katonai szintű vezetési és irányítási struktúra lesz, amely a nem végrehajtási jellegű katonai missziók operatív tervezéséért és végrehajtásáért – ezen belül az uniós erők felállításáért, bevetéséért, bevetési képességének fenntartásáért, valamint visszahívásáért – felel. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a Brüsszelből nyújtott megfelelőbb támogatással a misszió tagjai a helyszínen az adott misszió konkrét tevékenységeire fordíthassák figyelmüket.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat javítani fogja az EU válságkezelési struktúráit is. A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai felügyelete és stratégiai iránymutatása mellett fog tevékenykedni. A PBB-t a tagállamok nagykövetei alkotják, és a székhelye Brüsszelben van.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat az indulásakor mintegy 25 munkatárssal rendelkezik majd, de az EUKT más szervezeti egységeinek támogatását is élvezni fogja. Az Európai Unió Katonai Törzsének főigazgatója egyben a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatigazgatói tisztségét is ellátja majd. Vezetői és irányítói szerepet fog betölteni a jelenlegi három kiképzési misszió és az esetleges jövőbeli nem végrehajtási jellegű katonai missziók vonatkozásában. Emellett ő felel majd a missziók telepítéséért és kivonásáért, továbbá a teljes költségvetésért, az ellenőrzésért és a jelentéstételért.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat egy közös támogatáskoordinációs központ révén szorosan együtt fog működni a polgári missziók területén már meglévő partnerével, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal. A közös támogatáskoordinációs központon keresztül megoszthatók a katonai és a polgári missziók tekintetében egyaránt releváns ismeretek, szakértelem és bevált gyakorlatok, valamint az orvosi támogatást és a védelmi intézkedéseket is magában foglaló képességek, amennyiben a polgári és a katonai missziók telepítésére egy időben kerül sor ugyanazon térségben.

A határozatot június 9-én hirdetik ki a Hivatalos Lapban.

HáttérA folyamat

A Tanács 2017. március 6-án következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtása terén elért eredményekről, amelyekben jóváhagyta a KBVP-missziókra és -műveletekre vonatkozó operatív tervezési és végrehajtási képességekről szóló stratégiai feljegyzést. 2017. május 18-i következtetéseiben a Tanács a hivatalos jogi határozat megszületéséig is megerősítette a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat létrehozása melletti elkötelezettségét. A mai napon a Tanács elfogadta az említett hivatalos jogi határozatot.

A Tanács 2016. november 14-én következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról. A Tanács a következtetésekben meghatározta az uniós ambíciószintet, mégpedig azoknak a fő céloknak a formájában, amelyeket az EU és a tagállamok el kívánnak érni a biztonság és a védelem területén. Ez a következő három stratégiai prioritást jelenti: a külső konfliktusokra és válságokra történő reagálás, a partnerek kapacitásépítésének támogatása, valamint az Európai Uniónak és polgárainak a védelme. Az Európai Tanács 2016. december 15-én megerősítette, hogy javítani kell az EU azon képességét, hogy egy átfogó uniós megközelítés részeként gyorsabban, hatékonyabban és gördülékenyebben reagáljon.

A három uniós kiképzési misszióról

Az EUTM Szomália 2010-ben indult, és azóta segíti az átmeneti szövetségi kormány és a szomáliai intézmények megerősítését.

Az EUTM Malit 2013-ban indították azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a mali fegyveres erők átszervezéséhez és ahhoz, hogy a mali fegyveres erők meg tudjanak felelni a műveleti követelményeknek.

Az EUTM RCA 2016-ban indult, és a Közép-afrikai Köztársaság kormányának nyújt támogatást a biztonsági ágazat reformjának végrehajtásában.