Vous êtes ici
Netarzenál
2019.10.12
Bizonyos európai körök nemtetszését váltotta ki Lengyelország Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók beszerzéséről szóló terve. Brüsszelből bizonyos szemüvegen át nézve ez a megrendelés nem tartozik bele a közös projektekbe való beruházásba és a katonai képességek együttes fejlesztésébe sem. Véleményük szerint a már létező Eurofighter Typhoon, vagy a jövőben megvalósuló német-francia-spanyol FCAS, illetve a brit-svéd-olasz Tempest megvásárlása lett volna a követendő, igazán Európába vezető, izgalmakat nélkülöző(?) igaz(gatott) út Varsó számára. Persze nem nehéz észrevenni az USA és Európa közötti, utóbbi időben egyre inkább szemet szúró és egyre kiélezettebb nézeteltéréseket eme nem túl európai, ám mégiscsak európai reakció mögött. A haditechnika iránt érdeklődök között ugyanis köztudott, hogy az F-35 Lightning II-es előállításában számos európai kisebb-nagyobb vállalat érdekelt, így valamilyen szinten a lengyel beszerzés számukra is hasznos, bár tény, a fő nyertes az amerikai cég.
Olaszországban a kormány döntése értelmében egyértelműen az F-35-ök beszerzése mellett döntöttek. Rómában évekkel ezelőtt eredetileg 131 darab F-35-ös repülőgép vásárlását tervezték, de később 90 repülőgépre csökkentett ez a rendelés. 60 F-35A az olasz légierő és 30 F-35B az olasz haditengerészet részére került volna beszerzésre. A hatalomra került Öt csillag mozgalom vezetője Luigi Di Maio tavaly kijelentette, hogy az F-35 vadászgépek beszerzése nem jelent számukra prioritást és hogy a programot 2019-ben felül fogják vizsgálni. Ezt meg is tették és azt a döntés hozták, hogy Olaszország továbbra is vásárolni fog a típusból és a gyártásból sem fognak kilépni.
A dél-koreai Samsung Techwin által kifejlesztett K9 Thunder 155 milliméteres önjáró tarack egyre inkább elfogadott lesz Európában. Észtország volt az egyik első megrendelője eme tüzérségi eszköznek a kontinensünkön Finnországgal és Norvégiával együtt. Tallinn 2018. június 26-án vetett végett a találgatásoknak, ugyanis ekkor megállapodást írt alá Dél-Koreával, 12 darab K9 önjáró tarack megvásárlására, bejelentett opcióval 12 további ilyen páncélosra. Ezeknek a 40 kilométeres lőtávolsággal rendelkező fegyvereknek a szállítása 2020-ban kezdődik majd el, szolgálatba 2021-ben állnak majd. A 46 millió eurót kitevő beszerzés, amely magában foglalta a kiképzést, a karbantartást és a tartalék alkatrészeket, ezen a héten kibővült. Ugyanis további 20 millió euró ellenében az eddigi opció felének végleges megrendelése mellett döntöttek az észt Védelmi Minisztériumban, így fél tucattal több K9 Thunder 155 milliméteres önjáró tarackkal fog rendelkezni a balti állam.
Svédországban már átadták az első új légvédelmi rendszert a rendszeresítésre kijelölt ezred számára. A svédek az IRIS-T SLM/SLS légvédelmi rendszer beszerzés emellett döntöttek még 2013 elején. Ezeket a légvédelmi rakétákat eredetileg a Német Fegyveres Erők (Bundeswehr) taktikai légvédelmi rendszerének (TLVS) programja számára fejlesztették ki. A Diehl Defence IRIS-T légiharc-rakétán alapuló kis hatótávolságú IRIS-T SLM/SLS rendszerek 2016-tól kezdődően kerültek volna átadásra az akkori tervek szerint. A svéd légvédelem új harcvezetési és irányítási rendszereket is kap a korszerűsítés során, így alaposan megújul. A négy rakétának helyet biztosító, indításhoz függőlegesbe állítható indítórendszert a helyi tervezésű és gyártású Hägglunds Bv410 csuklós lánctalpas járművön helyezték el. Az első járművet még ez év augusztusában vette át a svéd Védelmi Beszerzések Hivatala (FMV) Halmstadban.
Belga és francia fegyveres erők, valamint a Francia Fegyverzet Főigazgatóság (DGA) segítségével hajtották végre az Airbus A400M Atlas katonai teherszállító repülőgép legutóbbi tesztjét. Ennek során dél-franciaországban mindkét oldalsó ajtón át 40-40 ejtőernyős ugrott ki egymás után. A bekötött ugrások végrehajtása csak az egyik lépés azon az úton, mely a gép teljes képességének mindennapi kihasználáshoz fog elvezetni. Persze vannak, akik más úton járnak, ilyenek például a britek is, ebben az esetben. Ugyanis a brit ejtőernyősök által használt IrwinGQ ejtőernyőkkel lehetséges, hogy külön teszteket kell majd lefolytatni, hogy ezekkel is biztonságosan lehessen a bekötött ugrásokat végrehajtani. Az ejtőernyősdobások 2020 első felétől lesznek majd mindennaposak a típust alkalmazók számára, addigra a maximális, 116 fős ejtőernyős alakulat gépelhagyását is demonstrálni fogják természetesen.
Október 1-jén a ciprusi fővárosban, Nicosiaban tartott katonai felvonuláson, melyet az ország függetlenségének 59. évfordulója alkalmából rendeztek meg, lehetőséget adódott az újonnan vásárolt szerb gyártású haditechnikai eszközök felvonultatására is. A Ciprusi Nemzeti Gárda felszerelésének korszerűsítése címén a BOV M16 Miloš 4x4 páncélozott járműből 8 példányt vásároltak meg. Ezeket tüzérségi felderítő és ütegparancsnoki felszereléssel látták el. A beszerzés nagyágyúi egyértelműen a 155 milliméteres űrméretű NORA B-52 önjáró tarackok. A 8x8-as teherautó alvázára szerelt, NORA B-52 lőtávolsága a 41 kilométert is elérheti. Ezekből Ciprus 24 darabot rendelt meg, a BOV M16 Miloš 4x4 páncélozott járművekkel együtt 50 millió euróért. Az első 6 ciprusi NORA B-52 augusztusban készült el és jelenleg a kezelőszemélyzet képzése van folyamatban a helyiek által Alexander TGS-nek nevezett tüzérségi eszközökre.
Novoszibirszkben hamarosan véget érhet a Szuhoj Szu34 Fullback bombázógépek gyártása. Itt 2012 óta folyik a típus előállítása, évente 14-16 darabos mennyiségben. A Moszkva által igényelt példányszám lassan legyártásra fog kerülni, de több forrás szerint a Honvédelmi Minisztérium a jövő év elején új szerződést fog kötni további 48 Szu-34-ről. Ezeket a repülőgépeket a 2018-2027-es állami fegyverprogram keretében szállítják majd le. Ez az új szerződés azonban azt jelenti, hogy a repülőgépek összeszerelése évente mindössze hat darabra csökken. A vita most arról szól, hogy érdemes-e fenntartani a termelést a novoszibirszki üzemben, figyelembe véve a viszonylag szerény éves termelési arányt. Elképzelhető, hogy a Szu-34-ek gyártását áttelepítik majd a Komszomolszk-na-Amur-i gyárba.
Új-Delhi azt tervezi, hogy korszerűsíti a Szuhoj Szu-30MKI Flanker-H vadászbombázóit, ez már jó ideje újra és újra felbukkan a sajtóban. A legújabb hírek szerint a helyben gyártott gépek radarburkolata alá az orosz fejlesztésű NIIP N035 Irbis E (Snow Leopard) berendezés fog kerülni. Ez a PESA antennával ellátott fedélzeti rádiólokátor az N011M radar továbbfejlesztése. Az orosz Szu-35Sz és a Szu-30SzM gépeken már használt, 400 kilométeres hatótávolságú N035-ös egyszerre 8 célpont követésére képes.
Továbbra is várat magára az indiai légierő nagyszámú harcigép beszerzése. Most 114 darab új, közepes méretű többcélú harci repülőgép (MMRCA) megvásárlására törekszik az állam, a jelenleg is folyó Dassault Aviation Rafale beszerzések mellett. Egyik esélyes a Saab JAS39E/F Gripen, hiszen a típus kiválósága mellett a svédek ajánlatot tettek a Gripen-re vonatkozó teljes technológia átadására és helyi gyártására is. Véleményük szerint a JAS39 darabára fele lenne a Rafale árának és további előnyként jelentkezne, hogy a francia géphez beszerzett fegyverzet többségét a Gripen is alkalmazhatja. Az indiai légierő jelenlegi gépállományát körülbelül 250 Szu-30MKI, 55 MiG-29 Fulcrum (köztük több mint 12 már a továbbfejlesztett MiG-29UPG), 7 MiG-29UB, 115 MiG-21 Bison, 20 MiG-21M/MF Fishbed, 39 MiG-21U/UM Mongol, 65 MiG-27ML Flogger és 20 MiG-23UB alkotja 149 Mi-17V-5, 35 Mi-17 és 45 Mi-17-1V helikopter mellett.
Thaiföldön hamarosan elkezdik majd keresni a jelenleg 30,2 éves átlagéletkorral rendelkező Lockheed Martin F-16A/B Fighting Falcon vadászbombázók utódját. Ezek közül 7 Szingapúrban, 14 az USA-ba teljesített szolgálatot mielőtt új tulajdonosához került volna. Hamarosan kidolgozásra fog kerülni az utóddal szembeni követelményrendszer, de egy valami már most biztos. A thaiföldiek hozzáférést kérnek a harci gép programjaihoz, sőt mi több, a szoftverkódok felhasználásával a típus képességeit a saját igényeikhez akarják majd igazítani. A kiválasztást az elkövetkező 3-5 évben szeretnék véghezvinni. Már most sokan az 53 gépes F-16-os flotta utódjaként az F-35 Lightning II-őt hozták szóba, ám az információk szerint az amerikai csúcsgép beszerzése nagyon valószínűtlen. Egyrészt a szoftverek forráskódjainak átadása az USA jelenlegi álláspontja kizárt, másrészt talán a thaiföldiek számára kalkulálandó magas ára miatt nem kerülhet majd megrendelésre. Ellenben a 2011-től használt Saab JAS39 Gripen 12 darabos mennyiségének növelése előtt ennek köszönhetően akár nyitva is állhat az út.
Dél-Koreában még nem eldöntött, hogy 2021-től kezdődő beszerzési programban a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es melyik verziója fog szerepelni. A 20 darabos mennyiséget a légierő szeretné a már 40 darabban megrendelt és 8 példányban már át is adott F-35A-re érvényesíteni. A haditengerészet pedig a rövid távon fel-és függőlegesen leszálló F-35B megrendelését erőltetné. Ez utóbbi számára szükséges lenne egy olyan hordozó is, amelyik a lehető legjobban megfelel az üzemeltetésre. A 2020-as évek közepére megérkező gépekhez a lehető leggyorsabban csak 2030-ra, vagy az utánra készülhet el új hordozó. Ezekből jelenleg két tervezetet vizsgálnak meg. A nagyobb vízkiszorítása 71400 tonna lenne, hossza 298 méter, szélessége 75 méter. A hajón 1340 fős személyzet és 40 repülőeszköz lenne, ezek közül 32 merevszárnyú és 8 forgószárnyas. A becsült beszerzési költsége összesen 4,5 milliárd dollárt tenne ki. A kisebb hordozó 41 500 tonna vízkiszorítású, 238 méter hosszú és 62 méter széles lenne. Legénysége 720 fő, és 20 repülőeszközt lenne képes szállítani, ebből 12 merevszárnyú és 8 forgószárnyas. A becsült beszerzési költsége messze alacsonyabb, 2,6 milliárd dollár.
Igaz Szöul 2003-ban már felfüggesztette, majd 2004-ben végleg törölte is a nukleáris meghajtású tengeralattjáró programját, most mégis úgy tűnik leporolták ezt az elképzelést. Egy munkacsoport ugyanis már elemzi az ilyen tengeralattjárók megvalósításának lehetőségét. Amennyiben most nem fut majd zátonyra a dél-koreai nukleáris tengeralattjáró projektje, úgy az első egység 2031 körül készülhet majd el.
A Fülöp-szigeteki Haditengerészet október 1-jén, kedden kivonta hadrendjéből a legkorosabb egységét. A BRP CEBU (PS28) őrhajót 71 évvel ezelőtt állították szolgálatba. Az 1948. júliusában történt eseményt megelőzte némi előélet, ugyanis a hajót még USS PCE-881 jelzéssel az amerikai haditengerészet építette a 2. világháború idején.
Elérték a félmillió repült órát Bell/Boeing V-22-es Osprey változatai. A tengerészgyalogságnál használt MV-22, illetve a légierő által alkalmazott CV-22-es változatokból összesen 375 darab készült el. A 2020-as esztendő már egy újabb alváltozat, a flotta szállítási feladatokra módosított CMV-22-ének színre lépést fogja hozni.
Október 5-én tartották meg a legújabb VIRGINIA-osztályú amerikai vadász-tengeralattjáró névadó ünnepségét. Az SSN 793-as az OREGON nevet kapta a General Dynamics Electric Boat hajógyárban, Grotonban. A 20. VIRGINIA-osztályú tengeralattjáró megépítése, mely egyébként a második Block IV-es tengeralattjáró ebben a hajóosztályban, mintegy 2,7 milliárd dollárba került. 2014 őszén kezdődött az egység építése és jövő év őszén csatlakozik majd a flottához. Az SSN 793 lesz a harmadik haditengerészeti hajó, amely az OREGON nevet viseli az USA története során.
Első alkalommal landolt az amerikai tengerészgyalogság 12 darab Lockheed Martin F-35B Lightnning II-es vadászbombázókkal felszerelt VMFA-122 repülőszázada teljes gépállománnyal a USS AMERICA (LHA 6) partraszállást támogató hordozó fedélzetén. A WASP-osztály egységeihez képest nagyobb hangárfedélzettel, kibővített repülőgép üzemanyag-tároló kapacitással és „zöld” üzemanyaggal üzemelő gázturbinás hajtóművekkel rendelkező egység mozgatásáról villanymotorok gondoskodnak. Feladata elsősorban az F-35B Lightning II-esek és az MV-22 Osprey gépek szállítása a partraszállások légi támogatása céljából. A 44971 tonnás vízkiszorítású hajó hossza 257 méter, szélessége 32 méter, legénységének létszáma 1059 fő. Ebből 65 tiszt és mellettük további 1687 fő elhelyezésére nyílik lehetőség.
2012 június 4-én került vízre a USS AMERICA partraszállást támogató hordozó, a Huntington Ingalls Industries Pascagoula-i hajógyárában, míg a haditengerészet 2014 április 10-én állította szolgálatba. Az F-35B fedélzeti üzemeltetése még évekkel ezelőtt több érdekes kérdést is felvetett, ugyanis a belső fegyvertér miatt egy esetleges fedélzeti tűz miatt a fegyverzet vízzel történő hűtése külön megoldást igényelt. A hajtómű nagy zaja miatt a hallásvédelem növelése is előtérbe került. Egy közelmúltban végrehajtott gyakorlat bizonyította, hogy az alapesetben tucatnyi MV-22 Osprey és hat F-35B üzemeltetését végző ilyen hadihajón, akár 20 F-35B is elhelyezhető és üzemeltethető huzamosabb időn keresztül.
Brazíliában elkészült a 25. korszerűsített AS550A2-es Fennec helikopter is. Ugyanis a Helibras (Helicópteros do Brasil) korszerűsíti a brazil hadsereg állományába tartozó 36 könnyű helikoptert (ebből 19 a HA-1 Fennec) 92 millió dollárért. Az egy sugárhajtóművel ellátott forgószárnyasok több mint két évtizede léptek szolgálatba és 2010-es évek elejére már csak 33 volt repülőképes. A repképtelen példányokat egy nagyjavítással egybekötött korszerűsítés után szintén szolgálatra alkalmassá teszik. Az európai származású gépeket érintő munkálatok 2018-ig folytak volna az eredeti, 2011-es tervek szerint. Azonban a költségvetési megszorítások miatt a program elhúzódott. Mindenesetre a modernizálás eredményeként további huszonöt évig repülhetnek majd a Mókuskák a dél-amerikai országban.
A pilótafülkébe három nagyméretű folyadékkristályos kijelző kerül a Sagem Avionics Inc. jóvoltából, míg a fedélzeti számítógépet egy brazil vállalat az Aeroeletrônica készíti el (mely az Elbit Systems leányvállalata) a két cég 2010 novemberében megkötött egyezsége szerint. A digitális repülőelektronika, a számítógépek, és az új Sagem AP85 robotpilóta jelentősen megkönnyítik majd a pilóták dolgát, akik védelméről a padlóba, az új energiaelnyelő ülések háttámlájába, valamint a törzs oldalára szerelt kompozit páncélzat gondoskodik. A 2019-es évre öt helikopter elkészültét tervezték, ez most a harmadik.
Argentínában a Fabrica Argentina de Aviones (FAdeA) IA-58 Pucara csatarepülőgépből még 25 darab van szolgálatban, azonban a típus hamarosan kivonásra fog kerülni. Az IA-58 Pucara repülőgép először 1969-ben repült, és 1974 és 1999 között 107 példát készítettek belőle, szolgálatba 1975-ben lépett. Lehet jövője viszont az IA-58 Phoenix variánsnak, amit október 4-én mutattak be. Az ISR (Intelligence Surveillance and Reconaissance - Hírszerzés, Megfigyelés és Felderítés) feladatkörre átalakított, hamvaiból feltámadt IA-58 Phoenix további 15-20 évig üzemelhet majd. Az igazi szárnyalást a Turbomeca Astazou XVIG helyett beépítésre került Pratt & Whitney Canada PT-6A-62 gázturbinás sugárhajtóművek biztosítják egy négyágú Hartzell légcsavarral együtt. Ezt a típusú erőforrást a KT-1, a PC-9, és a PZL-130TC Orlik kiképzőgépeken is alkalmazzák.
A régi hajtóművek miatt a típus nehezen üzemeltethetővé vált a 2010-es években, továbbá a FAdeA elkezdte a futómű áttervezését, hogy az még robusztusabb, ellenállóbb legyen. A földi próbák az első áthajtóművezett géppel 2015. augusztus végén kezdődtek meg. Az A-561-es lajstromú gépre már a négyágú légcsavarok is felszerelésre kerültek. A korszerűsítési munkálatok után IA-58H jelzést viselő változat színes kijelzőkkel és HOTAS rendszerrel ellátott pilótafülkét, a hajtóműveket és a pilótafülkét egyaránt védő új páncélzatot és korszerű kommunikációs rendszereket is kapott az Israel Aerospace Industries és az Elbit Systems segítségével. Ekkor a csatarepülő feladatkör további ellátásának célja lebegett a fejlesztést végzők előtt. Az IA-58 Phoenix esetében sok mindent átvettek a H-hoz kifejlesztett megoldások közül, de a törzse alatti felfüggesztési ponton az ISR feladatkör ellátásához nélkülözhetetlen szenzortorony található meg, míg a belső részben egy műholdas adatkapcsolatot lehetővé tevő rendszer bújt meg.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-4E Phantom II
Aerospatiale AS-332M1 Super Puma
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet
Catégories: Biztonságpolitika
2019.10.05
Fehéroroszország négy orosz Szuhoj Szu-30SzM vadászbombázó repülőgép leszállítását várja ez év novemberében. A belorusz honvédelmi minisztérium 2017-ben írta alá szerződését az orosz Irkut Aviation Corporation-el 12 darab Szu-30SzM repülőgép megvásárlásáról. Ezeket a 2018-2020 közötti időszakban adta volna át a gyártó. Fehéroroszország várhatóan évente akár négy repülőgépet is átvehet a következő hónaptól kezdődően, a műszaki okok miatt némileg megcsúszott szállítási idő ellenére is, az ország öregedő MiG-29-es gépeinek leváltására.
Pakisztánban szeptember 26-án elkészült az első két, helyben nagyjavított PAC (Pakistan Aeronautical Complex) JF-17 Thunder vadászbombázó. Az elsőnek sorozatgyártásba került Block 1-es változatból 4 példányon kezdték el a 3000 órás összélettartam felénél esedékes ipari beavatkozást. Az első Block 1-ek 2010-ben álltak szolgálatba és évente 150-200 repült órát teljesítettek. Az első két gépen Kínában az Aviation Industry Corporation of China (AVIC) végezte el az ipari nagyjavítást, aminek kidolgozásában a pakisztániak is részt vettek. A 2017 novemberében elkezdett munka a szerelési és karbantartási folyamatok kidolgozására és leellenőrzésére szolgált. Ez az első két Kínában nagyjavított JF-17-es áprilisban tért vissza Pakisztánba. Csak ez után került sor a pakisztániak által végzendő munka elkezdésére. Jelenleg még nincs információ arról, hogy ezen beavatkozás során a gépek modernizálásra is kerültek volna a fejlettebb Block 2-es fedélzeti berendezéseinek beépítésével. Ebben az évben összesen 5 JF-17-es helyben történő ipari nagyjavítását tervezik Pakisztánban, ahol egy új csarnok elkészültét követően ez a szám 2020-ra már elérheti a 20-at is. A Pakisztáni Légierő terveiben 50 Block 1-es, 62 Block 2-es, ugyancsak 50 Block 3-as, valamint 26 kétüléses JF-17B beszerzése szerepel.
Szeptember 29-én volt első alkalommal a HAL Tejas-N (LCA-N) esetében, hogy egy repülés során a repülőgép-hordozós üzemet igen valóságszerűen imitálták. Ez igen meglepő hír, hiszen pár hete azt lehetett olvasni, hogy befejeződtek a típus tesztjei, ebből arra lehetett következtetni, hogy az ilyen próbákat is elvégeztek már. De nem, a síugrósáncos felszállást csak a múlt hónap végén követte a fékezőkábeles leszállás egy repülési feladat végeztével, még csak a szárazföldi bázison.
Immáron 67 darabra növekedett a Boeing KC-46A Pegasus légi utántöltő/szállító repülőgépre feladott amerikai rendelések mennyisége. Ugyanis szeptember 27-én az USAF további 15 gépet rendelt meg, 2,6 milliárd dollárért. Ez az 5. rendelési állomány 2023 márciusáig fog átadásra kerülni. Az első két rendelési állomány 7 és 12 repülőgépről szólt 2016 augusztusában. A harmadik 15 repülőgépet foglalt magába 2017 januárjában, míg 18 repülőgép szerepelt a negyedikben 2018 szeptemberében. A gyártó az eddigi szerződés értelmében az év végéig 36 darab KC-46A-t szállít majd le az amerikai légierő részére.
Tetemes megrendelés érkezett a Pratt & Whitney-hez szeptember 30-án. A Lockheed Martin F-35 Lightning II-ek hajtóműveit is előállító vállalat majd 2,2 milliárd dollárért gyárthat további erőforrásokat az F-35-ös három változata számára. Az F-35A számára 112 darab F135-PW-100, a rövid távol fel-és leszálló F-35B részére 46 darab F135-PW-600, míg a hordozófedélzeti F-35C esetében 25 F135-PW-100 készül el 2023 februárjáig.
Október 2-án a Bell Textron Inc. bejelentette egy új forgószárnyas járművét, a Bell 360 Invictus-t. A helikoptert a hadsereg jövőbeli felfegyverzett felderítő repülőeszközét kiválasztó Future Attack Reconnaissance Aircraft (FARA) tenderére tervezik benevezni. A harci helikoptereket idéző tandemelrendezésű pilótafülkével, Fenestron csőlégfaroktorral, behúzható futóművel, radarkeresztmetszetet csökkentő külső kialakítással, géptörzsbe rejtett fegyvertérrel, melyek két-két irányított rakéta számára biztosítanak helyet és 3 csövű 20 milliméteres Gatling-rendszerű forgatható gépágyúval ellátott Bell 360 Invictus a fegyverzet külső felfüggesztésére is alkalmas félszárnyakkal is rendelkezik. Ezeken a felhajtóerő 50%-a is termelődhet repülés közben, de egy-egy fegyverzet felfüggesztési pontot is kialakítottak rajtuk, négy-négy irányított rakéta számára. Ezek használhatók lesznek a belső fegyverterekkel együtt, így a Bell 360 Invictus egyidejűleg maximális 12 irányított rakétát szállíthat majd. Felderítésre az orr-részen elhelyezett szenzortorony szolgál.
A 2004-ben elbukott, szintén felderítésre szánt RAH-66 Comanche helikopterre némileg emlékeztető Bell 360 Invictus-on szintén megtalálható lesz a mozgékonyságot fokozó digitális Fly-by-Wire kormányrendszer. A négylapátos főrotort, valamint a rotorlapátokat, a civil célra fejlesztett Bell 525-ről veszik át. Persze nem teljes egészében, hiszen a főrotor csak négylapátos lesz és a lapátokat is megkurtítják majd a polgári típushoz képest, így eleget téve a hadsereg által elvárt 12 méteres rotorátmérőnek. A fő, valamint a csőlégfaroktort két, a törzse épített, egyenként 3000 lóerős General Electric Aviation XT901 sorozatú gázturbina forgatja majd meg. Az áramvonalas külsőnek (még a rotoragy is burkolattal lesz ellátva) is köszönhetően a helikopter elérheti majd a 340-370 kilométeres sebességet, képes lesz plusz 35 fokos hőmérséklet esetén is felszállni, hatótávolsága 250 kilométer lesz. Légi szállítása Boeing C-17 Globemaster III-as szállítógéppel megoldható lesz. Amennyiben az amerikai hadsereg lehetőséget lát a Bell elképzelésében és pénzt ad számára az első prototípus megépítésére, úgy az első repülésre már 2022 őszén már sor kerülhet.
Chilében kezd körvonalazódni a dél-amerikai ország légierejének jövője. A jelenlegi 10 Block 50-es és 36 régebbi AM/BM MLU Lockheed Martin F-16-ok még hosszú ideig lesz szolgálatban. Az idő előre haladtával folyamatosan tervezik az Fighting Falcon-ok korszerűsítését. A szerkezeti felülvizsgálatokkal együtt elvégezve így látnak esélyt arra, hogy az amerikai típus még 2040 után is repülhessen. Első lépésben 2021-ig szeretnék elkezdeni egy AESA antennával rendelkező fedélzeti rádiólokátor beépítését az összes variánsba, ezzel elkezdve az egységesítést.
Továbbá a szállítóflottát is erősíteni szeretnék. Az meglévő egy C-130B, mellett két C-130H, valamint négy KC-130R Hercules található meg a Chilei Légierő állományában. Ezek mellé szereznének be két további használt példányt az Egyesült Államok eltárolt gépei közül. A típus feladatai közül egyre hangsúlyosabbá válik a tűzoltási képesség is a dél-amerikai államban.
Argentínában szeptember 27-én Oscar Aguad, az argentin védelmi miniszter bejelentette, hogy négy Lockheed P-3C Orion tengeri járőr repülőgépet vásárolnak majd meg. A cél az eddig alkalmazott 6 darab P-3B lecserélése, amelyeket még 1997 és 1999 között szereztek be. Ezeket a napjainkban már repképtelen P-3B-ket egy alapos modernizálásnak és élettartam-hosszabbításnak kellett volna alávetni, hogy képesek legyenek további szolgálatra. A helyzetüket figyelembe véve úgy döntöttek, hogy a legjobb megoldás az, ha amerikai haditengerészet által nemrégiben elállított, modernebb repülőgépeket vásárolják meg, mint a még korosabbak további üzemeltetésére áldozzanak pénzt.
NETARZENÁL GALÉRIA
Fairchild A-10C Thunderbolt II
Aérospatiale SA 365N Dauphin 2
McDonnell Douglas F-4D Phantom II
Northrop SF-5M Freedom Fighter
McDonnell Douglas CF-188A Hornet
Alenia Aermacchi T-346A Master
Catégories: Biztonságpolitika
2019.09.28
Az Embraer ezen a héten megerősítette, hogy jelenleg tárgyalásokat folytat Magyarországgal KC-390 teherszállító/légi utántöltő repülőgépek eladásáról. A megállapodás bejelentését Jair Bolsonaro brazil elnök magyarországi látogatásának idejére várják, ez év végére. Az Embraer azt is elmondta, hogy egy üzemet is létesíthet Magyarországon a KC-390 repülőgépek gyártására. Az év elején Orbán Viktor magyar miniszterelnök Jair Bolsonaro brazil elnökkel találkozott brazíliai látogatása során. A találkozón megvizsgálták a két ország közötti nemzetközi, gazdasági és politikai együttműködés lehetőségeit. 2019 májusában Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Budapesten találkozott, Ernesto Araújo brazil külügyminiszterrel. Már akkor megvitatták a KC-390 teherszállító/légi utántöltő repülőgépek megvásárlási lehetőségeit a Magyar Légierő számára.
Szeptember 24-én volt 20 éves jubileuma a C-27J Spartan katonai szállítógép első repülésének. Az azóta eltel időszakban a típust 15 ország rendelte meg (Olaszország, Görögország, Bulgária, Litvánia, Románia, Marokkó, USA, Mexikó, Ausztrália, Csád, Peru, Szlovákia, Kenya és Zambia). A legyártott darabszám jelenleg 85-nél tart, de a gyártó szerint még bőven van esély további megrendelések elnyerésére is. A már kidolgozott korszerűsítés mellett talán azért is, mivel a C-27J már a tavalyi évben bebizonyította, hogy képes tűzoltó repülőgépként is funkcionálni, némi átalakítást követően.
Megkapta utolsó Eurofighter Typhoon vadászbombázóját a Brit Királyi Légierő a héten. A BAE Systems Watron-ban lévő üzemében már csak külföldi megrendelések okán folyik a típus gyártása. Jelenleg éppen a katari beszerzésre készülő példányok építése folyik. Az elsőt 2022-ben fogják majd átadni. Természetesen a brit Eurofighter Typhoon vadászbombázók esetében élettartamuk végégi folyamatos korszerűsítés van betervezve, így a gyártónál még számos esetben megfordulnak majd, az időszakos munkálatokon felül.
Szeptember 23-án megtörtént az első leszállás Nagy-Britannia legújabb repülőgép-hordozójának fedélzetén. Az első leszállás kevesebb, mint 24 órával azután történt, hogy a hajó megépítésé követően először nyílt vizekre hajózott. A QUEEN ELIZABETH-osztályú HMS PRINCE OF WALES-re a Brit Királyi Haditengerészet egyik AW101 Merlin Mk.2-es helikoptere szállt le. A Dolphin 14 hívójellel ellátott ZH856 lajstromjelű 14 tonnás forgószárnyas hatszor landolt és szállt fel, mivel különféle problémákat és vészhelyzeteket gyakoroltak a Skócia keleti partjai közelében hajózó 65000 tonnás vízkiszorítású PRINCE OF WALES-en.
Átvette első 155 milliméteres K9 Thunder önjáró tarackágyúit és K10-es lőszerszállító járműveit a Norvég Hadsereg a múlt héten. A dél-koreai Hanwha Land Systems által gyártott páncélosokat 2017-ben rendelték meg. A 383 millió dolláros árért 24 darab tarackot és 6 lőszerszállítót vehet át a skandináv állam. Norvégia lett a második észak-európai állam Finnország után, amely megvásárolta a dél-koreai K9 155 milliméteres önjáró tarackot. Jussi Niinistö finn védelmi miniszter 2017. februárban 48 dél-koreai K9-es tüzérségi eszköz megvásárlásáról írt alá szerződést, 146 millió euró (155 millió dollár) értékben. A K9-es lőtávolsága 40 kilométer, 48 lövedék szállítására képes, míg a lőszerutánpótlásról gondoskodó K10-es 104 lövedék és kivető töltet szállítására és átadására képes. Az újratöltési folyamat teljesen automatizált, ehhez a személyzetnek nem kell elhagyni egyik járművet sem.
Mistral légvédelmi rakétákat vásárol Spanyolország a spanyol flotta számára. A legkorszerűbb Mistral 3-as rakétákat a Simbad RC indítóállványokról lehet majd a célpontok ellen bevetni. Az 1,5 millió eurós szerződés okán az egyik megemlített hajó a JUAN CARLOS I. partraszállást támogató helikopterhordozó volt.
Szeptember 1. és 20. között került megrendezésre a többnemzetiségű Cobra Warrior Exercise 2019 hadgyakorlat a nagy-britanniai Waddington légibázison, mint fő támaszponton. A körülbelül 50 különféle típusú repülőgép amerikai, brit, német, izraeli és olasz felségjelzést viselt. A hét izraeli F-15-ös gépet egy KC-707 légi utántöltő és egy C-130J Hercules teherszállító repülőgép kísérte el Izrael első olyan hadgyakorlatára, amit brit területen rendeztek meg.
Július első felében a francia légierő két kétüléses Dassault Rafale B harci gépet küldött az Egyesült Arab Emírségekben található Al Dhafra-ba. A legújabb F-3R-as felszereltségi szintet képviselő gépek július 1-jétől 17-ig a Francia Légierő Tesztelő és Kiértékelő Központjának (Centre des Expérimentations Aériennes Militaires, CEAM) a felügyelet alatt álltak. A próbákat lefolytatók között megtalálhatók voltak még a haditengerészet hasonló alakulatának tagjai, valamint a DGA, a Thales és a Dassault Aviation szakemberi is. Ugyanis a meleg égövi próbákat hajtották végre velük a kitelepülés folyamán. A 30 felszállás során lefolytatott vizsgálatok három fő területre összpontosítottak: a Talios lézeres célmegjelölő konténerre, a fedélzeti rádiólokátor terepkövető üzemmódjának hatékonyságára sivatagi és homokos környezetben, valamint a Rafale pilótafülkéjének hővédelmére.
Thaiföld számára az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jóváhagyta nyolc Boeing AH-6i Little Bird könnyű helikopter, valamint a hozzájuk kapcsolódó fegyverek és felszerelések eladását. A 400 millió dollárra becsült beszerzés az ázsiai állam 2001-es baleset óta már csak 7 darabból álló öreg (átlagos életkor 37,8 év) Bell AH-1F Cobra helikopter flottájának pótlását szolgálja. Ezek a forgószárnyasok 1991-ben léptek szolgálatba. A felfegyverezhető típushoz első körben rendeltek ugyanis 50 darab AGM-114R Hellfire és 200 APKWS irányított rakétát is. A csöves fegyverzetet a 7,62 milliméteres lövedékek kilövésére alkalmas M134 Minigun (10 darab), valamint a 12,7 milliméteres lövedékek kilövésére alkalmas GAU-19/B (4 darab) Gatling géppuskát jelentik. Az utóbbi években jelentős forgószárnyas beszerzések történtek Thaiföldön. 2009-ben négy Sikorsky UH-60 Black Hawk-ot, 2011-ben nyolc francia gyártású AS550 Fennec helikoptert, majd 2013 és 2014 között 6 darab Eurocopter UH-72 Lakota gépet vásároltak meg.
Igen közel van India következő Dassault Rafale megrendelése helyi források szerint. Úgy hírlik a második szerződés aláírására 2020 elején kerül majd sor. Ebben, akárcsak az elsőben, 36 példány lesz megtalálható. Az Indiai Légierő (IAF) nemrégiben megkapta első Rafale repülőgépét Franciaországtól. A hivatalos átadásra október 8-án kerül sor, amikor Rajnath Singh honvédelmi miniszter ellátogat Franciaországba. Az első repülőgépek várhatóan 2020 májusában érkeznek majd meg Indiába. Szintén 2020 lesz az a dátum, amikor a francia gépekhez igencsak korszerű fegyverzet is megrendelésre fog kerülni. Légi célok ellen a 150 kilométeres hatótávolságú MBDA Meteor, míg földi célok ellen a több mint 3000 darabban már megépített és kilenc ország által már megrendelt, 300 kilométeres hatótávolságú SCALP csapásmérő robotrepülőgép kerülhet majd beszerzésre.
Dél-Koreában 2021 első felére el fog készülni a KF-X (Korean Fighter – eXperimental) vadászbombázó első prototípusa, melynek építését a Korea Aerospace Industries (KAI) 2018 februárjától már végzi. A teljes fejlesztés, melyet Szöul végez Indonéziával együttműködve, pedig 2026-ra fejeződik be. A 2016-ban fejleszteni kezdett típus első repülését 2022-re várják. A hat prototípus elkészülte után a sorozatgyártást 2026-tól indítanák be és a jelenlegi 168 darabos mennyiséget (120 dél-koreai és 48 indonéziai példány) 2032-re el is készítenék. A piackutatás szerint azonban az exportra kerülőkkel együtt akár 350 darab is legyártásra kerülhet majd a KF-X-ből.
Kínában az október elsején megrendezésre kerülő katonai parádén fog a nagyközönség előtt bemutatkozni az immáron rendszeresítésre került NORINCO VT5, más néven Type 15, vagy ZTQ-15 harckocsi. A 2016-ban bemutatott páncélosról ez évig úgy hírlett, csak exportra fogják gyártani, de mint kiderült, a kínai hadsereg is rendszeresítette a 105 milliméteres löveggel ellátott Type 15-öt. Tömege 33-36 tonna, mivel páncélzatának egy része a kisebb talajnyomás érdekében eltávolítható. Így a 27-30 tonna/lóerős teljesítménymutatóval rendelkező harckocsi hegyvidéki, vagy mocsaras területen is alkalmazható nehezebb társaival szemben, azonos tűzerőt és mozgékonyságot biztosítva. A típust el fogják látni aktív páncélzattal, ami a páncélos felé tartó lövedékek és rakéták megsemmisítésén kívül képes lesz a lézerbesugárzás észlelésére és az ellentevékenység elkezdésére füstgránátok kilövésével.
Szeptember 24-én Tajvanon bemutatták a helyi fejlesztésű AIDC (Aerospace Industrial Development Corporation) XAT-5 (korábban Blue Magpie) AJT (Advanced Jet Trainer) sugárhajtású kiképzőgép A1-es jelzésű prototípusát. A Nemzetvédelmi Minisztérium a sugárhajtású AIDC T-5 repülőgépet Yung Ying-nek (Bátor sas) nevezte el. A két Honeywell/ITE F124-200TW sugárhajtóművel ellátott gép első repülését 2020 júniusára tervezik. A Tajvani Légierő a 2023-ra tervezett gyártás elindulásától kezdődően 66 darab T-5-öt szerez be majd 2026-2028-ig az AT-3-as sugárhajtású kiképző/könnyű támadógépek helyett. Az AT-5-ös felfegyverzett változattal a Northrop F-5E/F Tiger-et fogják lecserélni. A hírek szerint az XAT-5 Blue Magpie szerkezeti elemeinek 80%-a eltér a Ching Kuo-tól, méretileg kissé nagyobb annál, több üzemanyagot lehet elhelyezni a belső tartályaiban, valamint a géptörzsnél nagymennyiségű kompozitot használnak. A gép eddigi neve Blue Magpie, vagyis Kék Szarka volt. Ez a madárfaj őshonos Tajvanon és tulajdonsága, mely alapján egy katonai repülőgép viselte a nevét az, hogy igen a vehemense képes a fészkét védeni. Az F-CK-1 Ching Kuo vadászbombázó kétüléses változatára hasonlító gép fejlesztésére 2 milliárd dollárt szánnak, a szomszédos Kínától egyre jobban elszigetelődő szigetországban. A T-5 Yung Ying-ből 4 prototípust fog megépíteni a gyártó, ezek közül kettő repülőképes példány a légi, a másik kettő a földi tesztelésekre lesz felhasználva.
Ausztrália egy újabb Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgépet vett át a héten. A 12 megrendelt példányból így már 11 van Canberra fennhatósága alatt. Az utolsó gép 2020 januárjának végéig került majd átadásra.
Megkezdte a Sikorsky HH-60W harci kutató-mentő helikopterek alacsony ütemű sorozatgyártását a Lockheed Martin. A típus első repülésére ez év május 17-én került sor, azóta összesen 4 elkészült géppel folytatták le a légi tesztelések egy részét, ami eddig már több mint 150 repült órát jelent. A 96 HH-60G Pave Hawk leváltása időszerű lenne, az HH-60W-kel hiszen a gépek repült idejük vége felé járnak, ennek minden hátulütőjével együtt. A 2017-es pénzügyi évben például a hadrafoghatóságuk 68% körül mozogott, az elvárt 75% helyett. A HH-60W első felszállását erre nem is olyan régen még 2019 februárjára, kicsit régebben pedig 2018 elejére tervezték. De a HH-60W számos hibával küzdött, így ezek orvoslása laposan eltolta a sorozatgyártás tervezett időpontjának elindítását. A legnagyobb gond az üzemanyagtartállyal volt, aminek gyártási minősége, tömege, lövés utáni önzáródási képessége nem volt megfelelő a katonák által támasztott igények szerint.
További problémaként még megemlítésre kerültek a Link 16 adatátviteli rendszer, a radarbesugárzást jelző rendszer, az önvédelmi fegyverek rögzítési pontjai, valamint a páncélzat. A HH-60W számos területen jelent majd előrelépést, ugyanis nem csak egy másik HH-60G-ről van szó. Elég csak megemlíteni a majd kétszeres űrtartalmúra növekedett, kb. 3000 literes üzemanyag-rendszerét, vagy a Tactical Mission Kit (TMK) nevet viselő rendszer együttest, amiben megtalálhatók radarbesugárzás-jelzők és egyéb védelmi rendszerek is. A Sikorsky HH-60W-ből az elkövetkező években 113 darab állhat majd hadrendbe az amerikai légierőnél. Jelenleg öt majdani forgószárnyas található meg a gyártás különféle szakaszaiban a Sikorsky Stratford-i üzemében.
Az amerikai légierő fontolóra veszi a Rockwell B-1B Lancer stratégia nehézbombázó flotta méretének további csökkentését, költségmegtakarítás céljából. Az elmúlt közel 18 évben a Közel-Keleten és Afganisztánban szinte folyamatosan bevetéseket teljesítő típus hadrendben maradt példányainak üzemképességének biztosítása hatalmas gazdasági kiadásokkal jár. A terv szerint a szerkezetileg leginkább igénybevett példányoktól válnának meg, alkatrészeiket felhasználnák a továbbra is szolgálatba maradó B-1B-khez.
Az amerikai hadsereg Stryker lövészpáncélosain 2022-től kerül majd rendszeresítésre a CROWS-J távirányítású fegyverállvány. A CROWS-J egy a Kongsberg által gyártott M153 CROWS II távirányítású fegyverállvány, amelyet úgy módosítottak, hogy indítható legyen róla a 3000 méteres hatótávolságú FGM-148 Javelin irányított rakéta. A Javelin mellett a CROWS J-en megmaradt a 12,7 milliméteres M2-es nehézgéppuska, vagy M240 7,62 milliméteres géppuska, illetve az MK19 40 milliméteres gránátvető felszerelhetőségének lehetősége is.
Peruban vizsgálják a Lockheed C-130 Hercules teherszállító repülőgépek beszerzési lehetőségét. Használt példányokban gondolkodnak, amelyeket éppenséggel Spanyolországtól vásárolnának meg. Itt 2020 végig számolnak a típussal, hiszen az Airbus A400M Atlas egyre nagyobb darabszámban van jelen a légierő kötelékében. Az Atlas-t repülő 31. ezred jelenleg 5 géppel rendelkezik, de az év végéig még két A400M megérkezése van beütemezve. Peru számára tehát a feleslegessé váló, de jó műszaki állapotban lévő és a közelmúltban korszerűsítésen is átesett 10 C-130H-ból nyílhat lehetőség a válogatásra.
Brazília idén egy újabb Airbus SC-105 Amazonas kutató-mentő repülőgéppel lesz gazdagabb. A hamarosan átadásra kerülő FAB 6551-es lajstromú gép helyi jelölése valójában a C295-öst takarja. Az orrkúp alá beszerelt EL/M-2022A(V)3 radar akár 360 kilométeres távolságból is képes a vízfelszín felderítésére, míg a műholdas kommunikációs rendszer a mentőfeladatok irányításában játszhat kulcsfontosságú szerepet. Az orr alá elforgathatóan beépített infravörös kamera képe szintén a kutatásban jelent majd segítséget a személyzet számára, de szintén ilyen céllal kerültek a géptörzs oldalára felszerelésre, az erre a változatra jellemző a buborékablakok is. A pilótafülke bal oldalán nyert elhelyezést a légi üzemanyag-felvételt lehetővé tevő fogadócső. A C295-ből 2016-ig tíz szállító S-105A Amazonas jelzéssel már szolgálatban volt az országban, valamint kettő SC-105A is, azonban ezek oldalán még nincsenek felszerelve buborékablakok. Brazília 2015-ben további 3 Amazonas-t rendelt meg, azonban ezek átadása 2015 és 2017 helyett csak 2017 és 2019 valósulhatott meg.
Eladásra kínálták fel Brazíliában a flotta kötelékéből kivonásra került repülőgép-hordozót, a SAO PAULO-t (A 12). A francia építésű egység évtizedekig (1963-2000), mint FOCH járta a tengereket, de Dél-Amerikában a 2000-től kezdődő és 2017 februárjáig tartó igen rövid szolgálati időt követően kivonása mellett döntöttek, mivel kiderült, az elvárt képességek eléréséhez túl sokat kellene költeni az idős hajóra. Ez idő alatt sem volt valami acélos a teljesítménye, sokat volt kikötőben meghibásodás miatt a 32000 tonnás vízkiszorítású, 256 méter hosszú egység. Brazil szolgálatban mindössze 206 napot töltött nyílt vízen, 85034 kilométert hajózva és 566 repülőgép indítását elvégezve. A CLEMENCEAU-osztály második egységeként megépült, mindössze 12 millió dollárért megvásárolt hordozót 2015 júniusa és 2019 között tervezték alávetni egy alapos korszerűsítésnek és átépítésnek.
Ezek során a cső és vezetékrendszerét teljesen lecserélték volna, javították volna a legénység elhelyezési körülményeit, korszerűsödött volna a meghajtó és energiatermelő rendszere. Továbbá két katapultja segítségével akár 20,5 tonnás repülőgépek indítására is alkalmassá vált volna, de a két liftje is 20 tonna feletti teherbírásúra kerül volna átalakításra. Korszerűsíteni tervezték továbbá a teljes elektronikai rendszerét, az optikai leszállító rendszerét, a légkondicionáló és szennyvíztisztító rendszerét is. Ezen módosításoknak köszönhetően 2039-ig maradhatott volna szolgálatban. Brazíliában a haditengerészet 2025-re tervezte beszerezni 24 új merevszárnyú harci repülőgépét. A lebontásra szánt hajótestet 1,2 millió dollárért értékesítenék.
A nem éppen legkedvezőbb gazdasági helyzet ellenére folyik azonban egy légi indítású hajók elleni robotrepülőgép fejlesztése Brazíliában. Az Avibras által fejlesztett MICLA-BR (Míssil de Cruzeiro de Longo Alcance) 2018 és 2027 között kerülne megalkotásra, 300 kilométeres hatótávolsággal. Irányítását kombinált inerciális/műholdas rendszer végezné, végfázisban infravörös, vagy szintetikus apertúrájú fedélzeti rádiólokátor által pontosítva. A fegyverből készülne konténeres indítású változat is, melyet az Astros 2020 járművek indítanák a jelenleg is használt MTC-300 (AV-TM 300) rakétáik helyett.
Csak most, szeptemberben kezdődtek el az elsőnek elkészült S-BR (módosított SCORPENE-osztály) tengeralattjáró tengeri próbái. A RIACHUELO (S40) 2018. december 14-én került vízre. A tengeri kísérletek 2020 első félévéig tartanak, míg a tengeralattjáró szolgálatba állítása 2020 októberére várható. A tengeri próbák során F21-es torpedó mellett Exocet SM39 Block 2 Mod 2 hajóelleni rakéta is elindításra kerül. A négy egységesre tervezett hajóosztály többi tagja a HUMAITA (S41), a TONELERO (S42) és az ANGOSTURA (S43) 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben kerül majd le a hajógyári sólyáról tervezett közegébe.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16C Fighting Falcon
McDonnell Douglas F-4E-2020 Terminator
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet
Lockheed Martin F-35A Lightning II
Bombardier/Raytheon Sentinel R.1
Fairchild A-10C Thunderbolt II
North American F-100D Super Sabre
Catégories: Biztonságpolitika
2019.09.21
Tűz ütött ki a Horvát Haditengerészet VUKOVÁR rakétás gyorsnaszádján szeptember 19-én 10:50 körül. A hajó a Sibenikben található Iskra hajójavítóban volt ekkor karbantartáson. A tüzet a 1985-ben a finn Wartsila hajógyárban építeni kezdett 45 méter hosszú gyorsnaszádon a személyzet tagjai és a tűzoltók 13:32 óráig megfékezték. Három személyt küldtek a sibeniki kórházba füst mérgezés miatt.
A Holland Honvédelmi Minisztérium bejelentette, növelni fogják az ország Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázóinak darabszámát. Az eddigi 37 példány mellé már jó ideje rebesgették további gépek beszerzési lehetőségét. A típus képességeivel elégedettek a hollandok, ezért 8-9 újabb Lightning II-es megvásárlási lehetősége került szóba. Ezen a héten már konkretizálódott az elképzelés, így 9 F-35-ös beszerzése fog megvalósulni a 2020-as évtől kezdődően.
További Hollandiához kötődő hír, hogy a hadsereg is kiválasztotta a jövőbe beszerzésre kerülő aktív páncélzatát. A CV9035NL gyalogsági harcjárművek védelmét erősítendő a piacon elérhető öt rendszer elemzését végezték el az első szakaszban. Ezek közül kerül kiválasztásra az Elbit Systems Iron Fist rendszere. A tervek szerint mind a 149 hadrendben lévő CV9035NL megkapja majd az Iron Fist aktív páncélzatot. Ez a szerződés jelentősen növeli annak esélyét, hogy más hadseregek is rendszeresítsék az Iron Fist, mivel Hollandián kívül hat másik európai ország (Svédország, Svájc, Norvégia, Finnország, Dánia és Észtország) is használja a CV90-et.
Hat spanyol helikopter települt át Franciaországba szeptember 15. és szeptember 26. közötti időtartamra. A forgószárnyasok a Baccarat 19 hadgyakorlatra érkeztek a szomszédos ország területére. A Belgiummal és Németországgal határos Ardennek területén megrendezésre kerülő Baccarat 19-en két EC665 Tiger (helyi jelölése HA28) két CH-47 Chinook (helyi jelölése HT17) és két NHI NH90TTH (helyi jelölése HT29) vesz részt a spanyol hadseregtől, 200 katonával együtt. Francia részről 4 Tiger, 3-3 Gazelle és NH90, valamint egy Cougar lesz jelen a hadgyakorlaton, ahová a spanyolok már az elmúlt években is meghívást kaptak.
Szeptember 19-én megérkezett az Orléans-Bricy légitámaszpontra a franciák első Lockheed Martin KC-130J Super Hercules szállító/légi utántöltő repülőgépe. Ez a repülőgép segíteni fogja a Francia Légierő (Armee de l'Air) számára a helikopterek repülés közbeni utántöltését, ami különösen fontos a H225M Caracal helikopterek számára. A második KC-130J szállító/légi utántöltő repülőgép 2020-ban lesz leszállítva. A két KC-130J-t a 61 szállítórepülő-ezred 2. századának (Franche-Comté) állományába kerül az Orleans-Bricy-i légibázison, amelyik már két C-130J-30-as szállítógépet is üzemeltet 2017-től és 2018-tól.
A La Tribune francia újság szeptember 17-én számolt be arról, hogy megszületett a szerződés Katarral páncélosok megvásárlásáról. Az egyeztetések már jó ideje folytak, Párizs szerette volna az üzletet nyélbe ütni még az év első felében, de ez nem valósult meg. Az információ szerint Katar számára 490 VBCI gyalogsági harcjármű kerül eladásra, körülbelül 1,5 milliárd euró (1,65 milliárd dollár) értékben. A lap azt is tudni véli, hogy a szerződést Katar nemzeti ünnepén, vagyis december 18-án jelentik majd be hivatalosan.
Oroszországban már az állami teszteken van a Szuhoj Szu-57-es vadászbombázó egyik igen fontos alrendszere. Az OSNOD egyszerre több feladatot is el fog látni a gép fedélzetén. Így felelős lesz a kommunikációért, az adatátvitelért, a helymeghatározásért és saját-idegen azonosító rendszerként is funkcionál majd. Mindezeket természetesen kellő titkosítással végzi majd, hogy csak a gép rendszerei na és a saját csapatok, illetve a szövetségesek számára legyenek a szükséges adatok megfejhetők. A rendszert hosszú ideig fejlesztették ki, és már jelenleg is több változatban elérhető. A Szu-57-be kerülő variánst célirányosan fejlesztették a típus számára legmegfelelőbbre.
Korszerűsítést követően igazán modern fegyverek jelenhetnek majd az orosz flottánál még szolgálatban maradó Berijev Be-12PS Csajka repülőgépeken. Az 1973-ig gyártott csónaktörzsű típus elsődleges feladata a tengeralattjárók elleni harc volt. A legújabb elképzelés szerint olyan tengeri aknák telepítésére is képessé válna a Sirály, melyek a hadihajók és a tengeralattjárók mágneses és akusztikus jeleit nem csak érzékelik, de az eltárolt minták alapján képesek annak a megállapítására, hogy ellenséges, vagy éppenséggel saját egység van a közelben. Utóbbi esetben természetesen a detonáció elmarad. Az ilyen aknákat egyedül vagy csoportosan is telepíthetik. Az intelligens aknamező alkalmazkodhat a változó környezethez is. Így csoportban közeledő ellenséges hajók támadása esetén figyelmen kívül hagyja az aknakeresőket, és csak a nagy hadihajók alatt robban fel. Repülőgépekről az ilyen aknák telepítése rendkívül gyorsan végrehajtható.
Múlt hét vasárnapján, 2019. szeptember 15-én két újabb Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázó repülőgép landolt a Nevatim légibázison. Izraelbe ezek a 17. és a 18. F-35I-k amik megérkeztek, oldalszámunk 927 és 928. Az Adir-okat jelenleg a 140. ("Aranysas") század üzemelteti. Néhány hónapon belül a 116. ("Dél védelmezői") század is megkezdi majd a típusváltást, 2020 végéig két újabb F-35I kerül majd még az első közel-keleti megrendelőhöz, ahol 2024-re már 50 darab lesz megtalálható belőlük.
Megérkezett Indiába az első szállítmány SPICE-2000-es (Smart, Precise Impact, Cost-Effective) elektrooptikai/műholdas kombinált vezérlésű irányított bomba. Az izraeli gyártmányú fegyverek beszerzését a februári, Pakisztánnal kiéleződött helyzet tett szükségessé. A SPICE-2000-es irányított bombákból Új-Delhi több mint 100 darabot rendelt meg egy 43,2 millió dolláros szerződésben. A bunkerek és föld alá rejtett vezetési pontok ellen alkalmazható bombák a Gwalior repülőtéren települő Dassault Mirage 2000-es vadászbombázók fegyverzetébe fognak kerülni. A júniusban megrendelt mennyiséget várhatólag 3 hónapon belül átadja majd az izraeli Rafael Advansed Defense Systems.
Újabb sikeres éleslövészetet hajtottak végre az indiai fejlesztésű Astra légiharc-rakétával szeptember 17-én, már a légerő által. A 4,5 Mach sebesség elérésre képes, szilárd rakéta hajtóanyaggal ellátott, 110 kilométeres hatótávolságú, 15,5 kilogrammos harci résszel rendelkező, 154 kilogrammos indulótömeggel rendelkező, 3,57 méter hosszú, 178 milliméter átmérőjű, aktív radarvezérlésű fegyvert egy Szuhoj Szu-30MKI vadászbombázóról indították útjára. A legújabb hírek szerint Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezet (DRDO) irányítása alatt már dolgoznak az Astra továbbfejlesztett, 300 kilométeres hatótávolságú változatán is az indiai mérnökök. Szintén folyamatban van az Astra integrálása a Dassault Mirage 2000, a MiG-29, valamint a Tejas harci repülőgépekre.
Az eddig is ismert katapulttal ellátott kínai repülőgép-hordozóról szó tervek lassan kezdenek megvalósulni. Ennek újabb bizonyítéka, hogy a Vuhanban lévő szárazföldi repülőgép-hordozó módosításra került. Az épület tetején kialakított repülőfedélzet orr-részéről a legutóbbi fotókon már nem volt látható a katapult nélküli felszállásokat segítő síugrósánc. A személyzet képzésére szolgáló életnagyságú repülőfedélzet így már egyre inkább kezd, a még építés alatt álló 78000 tonnásra tervezett, elektromágneses katapulttal és hagyományos meghajtással rendelkező Type 003-as hordozó majdani kialakítására hasonlítani.
Más haditengerészeti hír is érkezett Kínából, ugyanis az elkövetkező hetekben vízre kerülhet az elsőnek megépült Type 075-ös partraszállást támogató helikopterhordozó. A hamarosan már úszó hajó immáron a haditengerészet szabvány szürke színében tündököl. A felépítmény csúcsára Type 382-es rádiólokátorok is felszerelésre kerültek. A kínai Type 075-ök méreteik megfelelnek a legnagyobb ilyen típusú hajókénak, hiszen vízkiszorításuk 40000 tonna lesz, teljes repülőfedélzetük 250 méter hosszú, szélessége pedig 30 méter. A 30 darab helikopter szállítására képes egységek rendelkezni fognak elárasztható dokkfedélzettel és két légpárnás partraszállító járművel is. Összesen hat Type 075-ös megépítéséről szólt eddigi a kínai haditengerészet terve. Ezekből három hajó már az építés különféle stádiumában található meg napjainkban.
Repülőgépek tekintetében a J-20-as típust lehet megemlíteni a héten Kína esetében. Ugyanis helyi források szerint a sorozatgyártása már folyik és a nemrégiben az internetre is felkerült fotót messze meghazudtolva, nem csak 7 repülőképes példány létezik belőle. Állítólag már 70 darab készült el a típusból, bár a többségüket még Oroszországtól beszerzett AL-31F hajtóművek, vagy ennek kínai másolatai a WS-10B-k emelik a magasba. A J-20-ba szánt WS-15-ös erőforrásból, melyet a Shenyang Aeroengine Research Institute tervezett, és a Xian Aero-Engine Corporation gyárt egy újabb széria készült el. Az utánégetővel 19700 kilogrammos tolóerőre tervezett WS-15-ös jelenleg nagyjából 18000 kilogrammot tud teljesíteni. Kína 23,7 milliárd dollárt fektetett be a WS-15 fejlesztésébe, ami csak igen lassan hozza meg gyümölcsét, pedig az első prototípus már 2004-ben feldübörgött.
A továbbfejlesztett, a hőnek és a nagyobb fordulatszám okozta mechanikus terheléseknek jobban ellenálló, egykristályos technológiával gyártott turbinalapátokkal ellátott hajtóművel a fékpadi teszteken felül már légieket is végeztek. Az eddigi 800 óráról 1500 órára emelkedő élettartam szép eredmény, de még messze elmarad az F119-es 4000 órájától. 2015-ben egy WS-15-ös a fékpadon robbant fel, szerencsére senki sem sérült meg. A távol-keleti ország 2025-re 200 darab J-20-at szeretne hadrendbe állítani, míg távolabbi célként egy 500 gépes flottáról szóló álmot dédelgetnek. A WS-15-ök nagyobb sebesség tartását tennék lehetővé utánégető használata nélkül. Ha a WS-15 teljesíti a tervezési célokat, akkor a J-20B cirkáló sebessége 1,8 Mach lesz, míg a maximális sebessége meghaladja a 2,2 Machot. Teljesítményükben így nagyjából egyenértékűek lennének az USA F-22A Raptor gépeivel.
Japán számára a Boeing elkezdte az első KC-46A Pegasus légi utántöltő/szállító repülőgép építését a szárny összeszerelésével szeptember 13-án, pénteken. Az everetti gyártósorról – ahonnan polgári megrendelésre már több min 1150 darab különféle 767-est adtak át - az eddigi megrendelések alapján négy KC-46A fog lekerülni Tokió megrendelésére. A gépekért, a támogató szolgáltatásért és az oktatásért a szigetország 1,9 milliárd dollárt fog kifizetni az USA-nak. Japán lett a típus első külföldi megrendelője, de a típussal kapcsolatos problémák miatt a 2020-ra tervezett átadásra csak 2021-ben fognak sort keríteni. Itt kell megemlíteni a héten a sajtóban megjelent két hibát is. Az egyik az üzemanyag átadásában létfontosságú kamerarendszer nem megfelelő képe, a másik pedig a nem kellően üzembiztos teherrakomány rögzítési lehetőség. Az új típus otthona a Komaki légibázis lesz, ahol már megtalálható négy KC-767J a 404. Légi Szállító és Utántöltő Század állományában, ezek a repülőgépek átlagosan 12,7 évesek.
Egy évig fogják Japánban tesztelni a finn Patria lövészpáncélosát. A továbbfejlesztett AMVXP maximális tömege 30 tonna is lehet és erősebb, immáron 600 lőerős motorjának és továbbfejlesztett erőátvitelének köszönhetően. Hossza 8,40 méter, szélessége 2,80 méter, magassága 2,50 méter. A finnek már most kijelentették, majdani megrendelés esetén készen állnak a gyártási technológia átadására a helyi előállítás megszervezésével együtt.
Ausztráliában már az összehasonlító tesztekhez érkezett a hadsereg gyalogsági harcjárművet kiválasztó programja. A döntőbe a dél-koreai Hanwha Defense Australia AS21 Redback (a dél-koreai hadsereg számára fejlesztett és gyártott K21 változata) és a németországi Rheinmetall Defense Australia Lynx KF41 (KF jelentése "Kettenfahrzeug", vagyis lánctalpas jármű német nyelven) jutott, a BAE Systems CV90 és a General Dynamics Land Systems AJAX kiesését követően. Az ausztrál hadsereg az 1960-as évekből származó M113AS4 páncélozott szállító harcjárműveinek utódjából nagyjából 450 darabot tervez majd rendszeresíteni. Érdekes volt a döntéshozók vélekedése abban a tekintettben, hogy távirányítású tornyok alkalmazását elvetették a jövő gyalogsági harcjárművén, mivel azokat kiforratlannak tartják. Éppen ezért a Rheinmetall a Puma páncélosát el sem indította a megmérettetésen. A Lynx esetében Lance 2.0 torony kerül felszerelésre 30-35 milliméteres gépágyúval és egy 7,62 milliméteres koaxiális géppuskával. Az AS21 Redback-re egy ausztráliai tervezésű és gyártású torony kerül, amelybe 40 gépágyú és egy 7,62 milliméteres koaxiális géppuska van beépítve. A mindkét lövészpáncélos esetében 3 fős a kezelőszemélyzet, de a szállított lövészek esetében a Lynx előnyösebb lehet, hiszen deszanttere kilenc katona elhelyezését teszi lehetővé az AS21 Redback nyolcával szemben. Mindkét jármű hatótávolsága 500 kilométer, a legnagyobb közúti sebességük 70 kilométer per óra.
A kiértékelés lezárultával 2022-ben kerül majd a kormány elé a kiválasztási verseny győztesének neve. A rendszeresítés elkezdésének dátumaként pedig 2026 került kijelölésre. Természetesen a helyi ipart is szeretnék minél nagyobb arányba részesíteni a beszerzésből, így a minél nagyobb arányú gyártás megszervezése szintén egy nagyon fontos harcteret jelent mindkét cégnek. A Rheinmetall ezen a téren már jobban áll vetélytársánál, hiszen a felderítő feladatokra megrendelt Boxer gyártását Brisbane-től nyugatra fogják megvalósítani. A Hanwha terveiben egy a Melbourne-től délre fekvő Geelongban történő gyártás szerepel, de több helyi vállalatot már meg is kerestek a majdani együttműködés lehetőségével. Továbbá ettől a versenytől függetlenül ajánlatot tettek a K9 Thunder 155 milliméteres önjáró tarackágyú, Huntsman-nek nevezett helyi változatára. Ennél is megvalósítható lenne a helyi előállítás, ami az AS21 Redback-al közösen még könnyedebben véghezvihető, a gyártó állítása szerint.
Befejezte a Rolls-Royce az F130-as hajtómű fékpadi tesztjeit. A polgári repülőgépek számára kifejlesztett BR725-ös erőforrás módosítását a Boeing B-52 Stratofortress stratégiai bombázók számára alakították át. A hajtómű nem teljesen ismeretlen az amerikai légierő számára, hiszen az E-11A és C-37 repülőgépeken már alkalmazásban van évek óta. A B-52-ek új hajtóművekkel való ellátása több mint 150 új munkahelyet teremte a brit cég Indianapolis-ban lévő üzemében.
Brazíliában haditengerészet szeptember 6-án átvette az ötödik AF-1B (N-1013) vadászbombázóját is. Az elsőnek elkészült együléses példány még 2013. augusztus 13-án hajtotta végre első repülését. A Kuvaittól megvásárolt használt McDonnell Douglas A-4KU Skyhawk gépek helyi megjelölése AF-1, illetve AF-1A, ez a modernizáláson átesett együléses esetében kiegészül még egy B betűvel, míg a kétüléses változat korszerűsítésen átesett gépei az AF-1C jelzést viselik. A 2009 áprilisában megkötött, 140 millió dolláros szerződés értelmében a Kuvaittól megvásárolt 33 A-4KU és TA-4KU közül 12 példány, kilenc együléses AF-1-es és három kétüléses AF-1A került volna korszerűsítésre öt év alatt.
Ezt a modernizációt az Empresa Brasileira de Aeronáutica SA, vagyis az Embraer szakemberei végezik el, a vadászbombázók ennek köszönhetően 2025-ig maradhatnak hadrendben. Az A-4-esek új generátorokat, többfunkciós Elta 2032-es fedélzeti radart, OBOGS rendszert, titkosított kommunikációt lehetővé tevő rádiókat (melyek segítségével később az adatátviteli lehetőség is megvalósul), inerciális navigációs rendszert, új HUD-ot, a pilótafülke műszerfalára két 5”x7”-os kijelzőt, a gázkarra és a botkormányra HOTAS-rendszert, valamint új fedélzeti számítógépet kapnak.
Az első két Skyhawk átalakításához 2011-ben láttak hozzá, azonban a dél-amerikai ország egyetlen repülőgép-hordozója, a SAO PAULO (A 12) kivonását követően a munkálatok üteme némileg alábbhagyott, sőt 2017-ben a korszerűsítési program törlésének ötlete is felmerült. Az első AF-1B-t 2015 májusában adták át a típust repülő egységnek, míg a második esetében erre 2016 áprilisában került sor, de az utóbbi repülőgép 2016. július 26-án lezuhant. A tavalyi év májusában a haditengerészet megkapta az első modernizált kétüléses, AF-1C Skyhawk vadászbombázóját, valamint augusztus 23-án átvette a negyedik AF-1B-t (N-1008) is. A korszerűsítés igencsak felemásra sikerült a jelenlegi állapotában, hiszen modern rövid hatótávolságú légiharc-rakéták, hajók elleni rakéták, vagy precíziós vezérlésű bombák és célzókonténer integrációja eddig még nem valósult meg, pedig a gépek képesek lennének ezek alkalmazására.
Elképzelhető, hogy Brazíliában a svéd JAS39E/F Gripen vadászbombázók beszerzési üteme módosulni fog. Az ok a költségvetésben keresendő. Az eddigi terv szerint a 36 repülőgépből - melyekből 26 együléses - 2021-ben négy, 2022-ben hét, 2023-ban hat, 2024-ben nyolc, 2025-ben kilenc és végül 2026-ban két példány került volna a légierő állományába. Az első 13 teljes egészében Svédországban készül, 8 félkészen került volna a dél-amerikai megrendelőhöz, ahol befejezték volna ezeket. A fennmaradó 15 gép lett volna helyben gyártott. Jelenleg még nem hallani arról, hogy ez a gyártási tervezet módosulhat, az viszont már szóba került, hogy két évvel később, csak 2028-ban válna teljessé a mennyiség.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16BM Fighting Falcon
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet
Aérospatiale AS 350B2 Ecureuil
Catégories: Biztonságpolitika
2019.09.14
Befejezte új negyedik generációs üzemanyagcellás rendszerének (FC4G) fejlesztését és tesztelését a ThyssenKrupp Marine Systems (TKMS). Az üzemanyagcellás rendszer a 70000 órás tesztidőszak alatt bebizonyította, kapacitása, valamint üzembiztonsága egyaránt megnövekedett. A cég szerint az új rendszer előtt nagy lehetőségek állnak, hiszen elődjét már 15 éve használják igen nagy megelégedettséggel számos ország haditengerészeténél.
Sikeresen teljesítette első repülését 2019. szeptember 9-én az Egyesült Államokon kívül összeszerelt első holland F-35A Lightning II (F-009). A hollandok által megrendelt gépmennyiség első nyolc példányát még az Atlanti-óceán túloldalán készítették el, azonban a kilencedik gép már Olaszországban öltött testet. Az október 31-én esedékes átadásig elkövetkező hetekben ez a példány a taljánoknál tesztelési és átvételi repüléseket fog végezni, mielőtt a hollandiai Leeuwarden légibázisra szállítanák a jövő hónapban. Ez lesz az első F-35-ös, amelyik eljut a hazájába, mivel az első nyolc repülőgép jelenleg mind az Egyesült Államokban található. Az RNLAF (Holland Királyi Légierő) számára fennmaradó 28 repülőgép összeszerelése is Olaszországban történik majd. A 10. holland gép is még az idén el fog készülni a gyártási terv szerint, míg a 37. 2023 közepén kerül leszállításra. Az olaszországi Cameriben található üzem eddig tíz F-35A-t és két F-35B-t bocsátott ki. Ezekből hat az arizonai Luke és a dél-karolinai Beaufort légibázison a földi személyzet, illetve a pilótaképzésben vesz részt. A fennmaradó fél tucat gép található meg a gyártó országban az Amendola támaszponton.
Szeptember 12-én, csütörtökön, helyi idő szerint 18:55 órakor három Lockheed Martin F-35A vadászrepülőgép landolt a norvégiai Ørland légibázison. A Norvég Királyi Légierő felségjelzését viselő példányokat (AM20, AM21 és az AM22) amerikai pilóták repülték haza. Ezekkel együtt már 15 F-35-ös tartózkodik Norvégiában, míg másik 7 az Egyesült Államokban van a földi-és légi személyzet képzését segítendő. Az új típusra elsőként a 332-es századot fegyverezték át.
Új fejlesztésű rádióelektronikai zavaróeszközzel lesznek ellátva a Brit Királyi Légierő repülőgépei a jövőben. Az eszközt a MBDA fejleszti ki a Leonardo-val együttműködésben az ellenség légvédelmi rendszerek elleni felhasználásra. A megnevezése SPEAR-EW lesz, ebből már kitalálható tehát, hogy a SPEAR 2 méter hosszú, 100 kilogrammnál alig nehezebb csapásmérő robotrepülőgép egyik változata lesz. A 100 kilométerről bevethető fegyver harci részének helyére zavarórendszer kerül majd beszerelésre az új feladatkör ellátása végett. A zavarórendszert a Leonardo fogja megalkotni DRFM (digitális rádiófrekvenciás memória) technológia felhasználásával, amely a mai piacon elérhető legfejlettebb elektronikus zavarórendszerekben is megtalálható. Mivel a SPEAR-EW méretei megegyeznek a SPEAR-el, így egy F-35-ös fegyverterében 4-4 darabot lehet majd belőle elhelyezni oldalanként, 1-1 légi célok ellen alkalmazható AIM-120 AMRAAM légiharc-rakétával együtt. A Eurofighter Typhoon vadászbombázók szárnya alá viszont hármas felfüggesztőkön lehet majd felfüggeszteni a SPEAR-EW-t, akárcsak a SPEAR-t.
Ezen a héten eldőlt, a RAF állományában lévő négy darab BAe 146-os szállítógép kivonásra fog kerülni a közeljövőben. A VIP szállítási feladatokra használt két CC.2-es jelzésű példány 1980-as évektől szolgál. Ezeket a király család szállítása mellett kormányfők, miniszterek és stábtagok, valamint magas rendfokozatú tisztek szállítására is használták. 2013-ban két újabb, de már CC.3-as jelzést viselő BAe 146-os is a RAF 32. repülőszázadához került a CC.2-ek mellé. Ezek egyaránt képesek teheráru és személyek szállítására, igény szerint átrendezhető belső terük, valamint a törzs oldalán kialakított rakodónyílás segítségével.
Oroszország megpróbál külföldi beszállítóktól független repülőipart létrehozni, ez az utóbbi időben nem titok. Most két újabb erőforrás fejlesztését indították el ezen fennkölt célból. Ezeket két Kamov típusban alkalmaznák a jövőben. A Klimov tervezőiroda egy 500 és 700 lóerő közötti teljesítmény leadására képes gázturbinát fog megalkotni a Ka-226-os koaxiális helikopterek számára. A jövőben ugyanez a VK-650V jelzést viselő gázturbina felbukkanhat majd az Ansat helikopterekben is. A második projekt a VK-1600V. Ezt a gázturbinát a Ka-62 helikopterek számára fejlesztenék ki.
Már a következő, a 2020-as évben be fog fejeződni a Mil Mi-24P-1M harci helikopter csapatpróbája Oroszországban. A KRET orosz vállalat által alaposan korszerűsített helikoptert ebben az évben mutatták be. A Mi-24P-1M üres tömegét 430 kilogrammal csökkentették, a beszerelt könnyebb fedélzeti rendszerek révén. A fegyverterhelés 2400 kilogramm, de ebben már nincs helye a rádióvezérlésű 9M114-es rakétacsaládnak. Helyüket a legújabb 9M120 Ataka sorozat lézervezérlésű változatai vették át, az akár 15 kilométerről is indítható radarvezérlésű 9M123-as mellett. Ezek miatt is került egy AESA antennával rendelkező fedélzeti rádiólokátor felszerelésre a lövész fülkéje elé, ami igény szerint könnyedén eltávolítható. Az optikai rendszer forgatható kupolája a mereven beépített 30 milliméteres ikergépágyúval ellentétes oldalon, a radardóm mellett nyert elhelyezést. Mind a lövész, mind a pilóta fülkéje korszerűsítésre került színes kijelzőkkel és HUD-al. Az eddigi legtöbb modernizált Mi-24-el szemben ezen rajta voltak még az irányított rakéták felfüggesztésére szolgáló külső lelógó szárnyrészek is. Továbbá a harci helikopter külső részén, a törzs oldalán és az alatt is az önvédelmi rendszerek dudorai és tornyai is láthatóak. A helikopter deszantterét alkalmassá tették 3 sérült katona harctérről történő elszállítására is.
További a 2020-as évhez és Oroszországhoz kötőtő hír, hogy jövőre talán elkezdik építeni az első orosz partraszállást támogató helikopterhordozót. A megrendelésről szó szerződés aláírására ugyanis hamarosan, az elkövetkező néhány hónapban sor kerülhet. A francia MISTRAL-osztály pótlására tervezett, jelenleg két egységből álló hajóosztály elkészítését a Krím-félszigeten található Zaliv hajógyár fogja véghezvenni, már a jövő év májusától kezdődően. Eme hajógyár létesítményei és sólyája lehetőséget kínálnak akár 300 méter hosszú és legfeljebb 50 méter széles hajók építéséhez, amik vízkiszorítása meghaladhatja a 150 000 tonnát. Azonban a partraszállást támogató helikopterhordozók csak 15000 tonnás vízkiszorítású egységek lesznek, de rendelkezni fognak elárasztható dokkfedélzettel, valamint több mint 10 forgószárnyasnak tudnak majd otthonául szolgálni. Az orosz flotta (talán épp a Fekete-tengeri Flotta) 2027-ben veheti majd át ezt az elsőnek építeni kezdett partraszállást támogató helikopterhordozóját.
Törökországban sikeresen tesztelték a SOM-B2 csapásmérő robotrepülőgépet. A hazai fejlesztésű fegyver most próbára került változata, bunkerek és megerősített vezetési pontok elleni alkalmazásra lett megalkotva a TUBITAK Védelmi Ipari Kutató és Fejlesztési Intézetnél. A SOM-B2 ezen a próbán sikeresen eltalálta a célt.
Az orosz Vedomosti napilap szeptember 9-én számolt be arról, hogy Algéria további harci repülőgépeket rendelt meg Moszkvától. Az Algériai Légierő a közel 2 milliárd dolláros szerződésben újabb Szuhoj Szu-30MKA és MiG-29M/M2 vadászbombázók megvásárlása mellett kötelezte el magát. Előbbi változatból már rendelkezik 58 darabbal, ezek mellé most 16-ot rendeltek meg 14 darab MiG-29M/M2-es mellett. Utóbbiakkal Algéria 36 elavult MiG-29-ének némelyikét kívánja kicserélni, amelyeket Fehéroroszországból és Ukrajnából vásároltak a 2000-es évek elején, és 2020 után nem sokkal kivonásra kerülnek majd. Ezek helyére anno 34 új MiG-29SzMT-t rendetek meg, de az első 15 gép megérkezéséig kiderült, ezek nem voltak minden részletükben újak, elkészítésükhöz régebbi példányok alkatrészeit is felhasználták az oroszok. Ezért az észak-afrikaiak elálltak a beszerzéstől és rendeltek helyettük 16 darab Szu-30MKA-t. Ebből a típusból a legutóbbi szállítmányt 2017-ben vették át.
Indiában a Bhisiana légibázison szeptember 11-én szolgálatba lépett a második Embraer EMB-145 Netra (Szem) légtérfelderítő repülőgép. Ennek a típusnak az első példányát még 2017. február 14-én állították szolgálatba és akkor a fejlesztést végző DRDO (India Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezete) részéről azt nyilatkozták, hogy a második gép is szolgálatba áll majd még abban az évben. Azonban a jelentős továbbfejlesztéseket kellett eszközölni a gépen, így két éves csúszás jött össze. Belső üzemanyagtartályaival 5 órán át levegőben tartózkodni képes Netra esetében lehetőség van repülés közben üzemanyagot vételezni. A radarrendszer egy 240 fokos lefedettséget biztosító AESA antennás rádiólokátorral rendelkezik, amely 375 kilométerről is képes légi célokat felderíteni.
A még júniusban feltárt hibáinak kiküszöbölése után szeptember 28-án újra megkezdheti az átvételi próbáit a második KALVARI-osztályú tengeralattjáró, a KHANDERI (S51). A lemerülve 1775 tonnás vízkiszorítású, 12000 km-es hatótávolsággal, 350 méteres merülési mélységgel rendelkező, 67,5 méter hosszú, 12,3 méteres törzsátmérővel rendelkező KALVARI-osztály 37 kilométer per órás maximális sebességre képes, fegyverzetét a francia gyártmányú, 50-70 kilométeres hatótávolságú SM39 Exocet tengeralattjáróról indított hajó elleni rakéták is erősítik, a Varunastra torpedók és aknák mellett. A tengeralattjáró belső terében 360 darab akkumulátortelep van elhelyezve, ezek mindegyike 750 kilogramm súlyú.
A francia SCORPENE-osztály tervei alapján Indiában a mumbai Mazagon Hajógyárban épülő 6 darabból álló hajóosztályt alkotó tengeralattjárók öt éves késében vannak az eredetileg tervezetthez képest. A KHANDERI esetében a tengeri próbák során 36 hibát sikerült felderíteni, ezekből 29-nek a sikeres megszüntetését csak teljesen nyugodt tengeren lehet majd leellenőrizni. Négy másik hiba miatt azonban a tengeralattjárót a tengerészet dokkjába kellett vontatni. Az egyik nyilvánosságra került hiba roppant bosszantó volt, hiszen túl hangos volt a hajtóművek és a hajócsavar által keltett zaj, ami egy tengeralattjárónál megengedhetetlen. Amennyiben most mindent rendben találnak majd, akkor a KHANDERI 2021-ben léphet majd szolgálatba.
Befejeződtek Indiában a hordozófedélzeti üzemeltetésre átalakított HAL Tejas-N (LCA-N) szárazföldi tesztjei. Eme típusváltozatot a Goa bázison tették próbára amennyire csak tudták. Leginkább a fékezőkábeles leszállások gyakorlására volt alkalmas a támaszpont, ahol ennek a berendezésnek, na és fékezőhorognak köszönhetően a 244 kilométer per órás sebességről 87 méter alatt volt képes megállni a Tejas-N. Így a flotta igényei alapján átalakított Tejas hamarosan felbukkanhat majd az INS VIKRAMADITYA repülőgép-hordozón is. Azonban a hajón használt fékezőrendszer lényeges tervezési különbségeket mutat a teszt során használt szárazföldi társához képest. Az LCA Tejas haditengerészeti verziója először 2012 áprilisában repült. A DRDO két LCA-N prototípust tesztelt egy-és kétüléses változatban.
Kína és Thaiföld megállapodást írtak alá, amely lehetővé teszi egy kínai hajógyártó társaság, méghozzá a China Shipbuilding Industry Corporation (CSIC) számára a 071E típusú partraszállító hajó megépítését. Kína először exportálhat ilyen 20000 tonnás vízkiszorítású egységet, melyből hazai célokra eddig már hat darabot meg is építettek Type 071 jelzéssel (NATO-kód YUZHAO-osztály). A Thaiföld részére készülők esetében az E betűjelzés valószínűleg az Export-ot jelöli, és a hírek szerint több továbbfejlesztés is megtalálható lesz rajtuk, kínai társaikkal összehasonlítva. Thaiföld még több kínai fegyvert vásárolhat majd a közeljövőben, például légpárnás partraszállító járműveket és helikoptereket is, amik feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a jelenleg még nem tudni mennyiért megrendelt Type 071E típusú partraszállító hajó képességét teljes körűen ki tudják használni.
Az Egyesült Államok haditengerészete megkapta az első olyan Grumman E-2D Advanced Hawkeye radargépét, amely légi üzemanyag felvételi-képességgel rendelkezik. A légi utántöltő képesség lehetővé teszi az E-2D számára, hogy hosszabb időn át tartózkodhasson a levegőben, a repülőgép-hordozótól nagyobb távolságokban, meghosszabbítva bevetési idejét, így a harci gépek még nagyobb hatásfokú támogatását eredményezve. A légi utántöltéshez beépített frissítések magukban foglalják a csatlakozásra szolgáló csőcsonkot és a hozzá kapcsolódó csöveket, a megvilágítást szolgáló elektromos hálózatot a lámpával, valamint a hosszú repülés időtartam miatt átalakított, kényelmesebbé vált üléseket, amelyek javítják a pilótafülkében a látóteret és csökkentik a fáradtságot a hosszabb bevetések során. Ez a gép az elsősorban személyzetek képzésével foglalkozó VAW-120 „Greyhawks” század állományába került, a norfolki támaszpontra. A tervek szerint a flottának 2020 végig már két légi üzemanyag felvételi-képességgel ellátott légtérellenőrző repülőszázaddal kell majd rendelkeznie.
Máshova is betették hajótestüket kínai hajók a héten. Ugyanis Kína és Uruguay védelmi miniszterei által Montevideóban aláírt megállapodás értelmében megerősítik a két ország védelmi kapcsolatait. A szeptember 2-án aláírt egyezség értelében Uruguaynak adományoznak, egy a kínai flotta által kivonásra került hadihajót. Bár most még nem lehet biztosan tudni, de gyaníthatóan egy Type 053H1 JIANGHU II-osztályú fregatt szerepelhet a pekingi elképzelésekben, mint átadandó egység. Ebből a hajóosztályból az elmúlt időszakban több is kivonásra került Kínában.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F/A-18A Hornet
Northrop SF-5M Freedom Fighter
McDonnell Douglas TA-4J Skyhawk
English Electric Canberra B(I).6
Dassault-Breguet-Dornier Alpha Jet A
General Dynamics F-16A Fighting Falcon
English Electric Lightning F.6
Fairchild A-10C Thunderbolt II
McDonnell Douglas F-4E Phantom II
Catégories: Biztonságpolitika
2019.09.07
Izraeli fegyverzetet kaphatnak majd ukrán MiG-29 Fulcrum vadászgépek, ukrán sajtóértesülések szerint. Bár jelenleg a felek még az egyeztetéseknél tartanak, annyit már lehet tudni, hogy a programban izraeli részről az Elbit Systems az érdekelt. Amennyiben a szerződés megszületik, úgy az ukránok 11 gépét látnák el korszerű fegyverzettel és néhány fedélzeti rendszerrel, darabonként 40 millió dollár ellenében.
Korszerűsített, felderítő alegységek igényei szerint módosított lövészpáncélosokat fog kapni a lengyel szárazföldi haderő. A BMP-1 hely módosításával létrejött BWR-1D és BWR-1S járművekből 2022-ig bezárólag 38 darab került majd korszerűsítésre. A Harrys és a Radmor digitális rádiórendszereken felül a járművek digitális belső kommunikációs rendszert, JIM LR hőkamerát, SR HAWK rádiólokátort, inerciális Talin 5000 és DAGR GPS navigációs rendszereket, APC 4 vegyi felderítő rendszert, MIMID aknakeresőt, megnövelt űrtartalmú üzemanyagtartályokat, gumibetétes lánctalpakat, ergonomikus üléseket és új állófűtést fognak kapni.
Két új rakétás páncélvadász járművet mutatott be az MBDA és a lengyel PGZ. A Brimstone irányított rakétákat rejtő és védő konténereket a Lengyelországban gyártott lánctalpas alvázakra szerelték fel. A konténerek elejét a rakéták indítása előtt a nagyobb hatótávolság biztosítása érdekében megemelik. A járműveket a lengyel haderőn kívül külföldi vásárlók számára is ajánlják a fejlesztők. Az egyik platform a BWP-1, amely egy helyileg korszerűsített BMP-1-nek felel meg. Ennél a deszanttér tetejére került felszerelésre a 12 rakétát tartalmazó konténer. A gyalogsági harcjármű tornyát leszerelték, helyette egy távirányítású fegyverállvány került felszerelésre a páncéltest jobb oldalára egy nehézgéppuskával. A másik platform, amelyet a HSW SA és az Obrun biztosít, a Krab alváz, amelyet a Krab önjáró tarackhoz használnak. Erre a nagyobb járműre három indítómodult szerelhettek fel, amelyek mindegyike nyolc rakétát tartalmaz, így összesen 24-re emelkedett az azonnal bevethető rakéták mennyisége. A közös együttműködési lehetőség legfontosabb része, hogy az MBDA a Brimstone rakétát gyártását is megvalósítaná Lengyelországban, méghozzá az MESKO SA-nál.
Olasz sajtóértesülések szerint Olaszország is csatlakozni fog a Tempest repülőgépet fejlesztő csoporthoz. A hatodik generációs többfunkciós gép létrehozásában való részvételről szóló dokumentumot még ebben a hónapban alá fogják írni. A Tempest programot a 2018. évi Farnborough Nemzetközi Airshow során mutatták be. A brit kormány a Honvédelmi Minisztériumon keresztül 2 milliárd fontot (2,3 milliárd eurót) különített el a hatodik generációs vadászgép kezdeti fejlesztésére. A Tempest célja, hogy 2040-ig helyettesítse a RAF Typhoon vadászbombázóit és Európán belül már versenytársa is akadt, az Angela Merkel és Emmanuel Macron által a Párizsi Nemzetközi Légibemutató - Le Bourget, 2017. július 12-én bejelentett francia-német új FCAS/NGWS generációs vadászgép személyében.
Ez utóbbi számára további pénzösszeg került jóváhagyásra a héten. Ugyanis a fejlesztésbe beszállt Spanyolországban 100 millió eurót szavaztak meg a fejlesztésére. Madrid tavaly júniusban csatlapozott az Airbus/Dassault gép fejlesztéséhez. A fenti összeget több lépésben fogják a spanyolok átutalni. Így 2019-ben 10, 2020-ban 60, 2021-ben 20, és végül 2022-ben 20 milliót folyósítanak majd.
Egy lépésre van már csak Pakisztán légiereje egy jelentős gépbeszerzés megvalósulásától. De nem egy újabb adagnyi JF-17-es Thunder beszerzése van igen közel. Évek óta folytak tárgyalások Egyiptommal, az ott már nem kellő Dassault Aviation Mirage 5-ös vadászbombázók megvásárlásáról. Meg nem erősített hírek szerint az egyeztetések lezárultak, így hamarosan sor kerülhet a deltaszárnyúak leszállítására Pakisztán részére. Egyiptomban 54 Mirage 5SDE együléses vadászbombázó, (egyenértékű a Mirage III-val), 6 felderítő Mirage 5SDR és 6 5SDD kétüléses példány került eladósorba. Ezekből 36 darab kerülhet majd Pakisztánba, a hírek szerint a többség alkatrészként kerül majd hasznosításra, de lesz pár, amelyik új felségjellel ellátva repülni is fog. Az idős pakisztáni gépek igen korszerűnek mondhatók, hiszen 2008-ban egy modernizáció keretében Thales RC400-as rádiólokátorokat, közeledő rakétákra figyelmeztető rendszert kaptak és lehetőség van az éjszakai bevethetőségre is. Pakisztán jelenlegi Mirage flottája 90 Mirage III és 90 Mirage 5 repülőgépet foglal magában, ezek a ROSE (Retrofit Of Strike Element) korszerűsíti program során jelentős modernizáláson estek át.
A pakisztáni Mirage-ok egyik fontos feladata a nukleáris robbanófejet hordozó robotrepülőgépekkel történő csapásmérés. Éppen ezért fegyverzetükben jó pár éve már megtalálható a 350 km-es hatótávolságú Hatf-8 Ra'ad és a 750 km-es hatótávolságú Hatf-7 Babur robotrepülőgép légi indítású változata. A repülőgépekről bevethető Hatf-8 Ra'ad csapásmérő robotrepülőgép csökkentett észlelhetőségű, elsődleges célpontjai parancsnoki központok, raktárak, rakétaindító állások. Az 1100 kg-os indulótömegű, 4,85 méter hosszú Hatf-8 harci része szerelhető hagyományos vagy nukleáris robbanófejjel is. Navigációs rendszerében megtalálható a GPS és az infravörös képalkotó rendszer is, éppen ezért a körkörös szórása 3 méter körül van. Egyes hírek szerint a Ra'ad és a Babur megalkotásához legalább két, 1998-ban afganisztáni célpontok ellen indított, ám Pakisztáni területen a becsapódás után is viszonylag épségben maradt RGM/UGM-109 Tomahawk robotrepülőgép maradványait használták fel.
Indiában már fejleszteni kezdték a következő generációs rakétahordozó tengeralattjáró-osztályt. A jelenleg még csak S-5 jelzést viselő hajók első példánya 2030 előtt állhat majd szolgálatba. Főfegyverzetét a jelenleg még szintén fejlesztés alatt álló K-6-os ballisztikus rakéták fogják alkotni. A várhatólag majd 8000 kilométeres hatótávolságú fegyverből 16 darabot fog majd hordozni, a rajzokon a hajótest vonalából igencsak kicsit kiálló törzsszekcióban. Most még nem tudni, hogy az indítótubusok képesek lesznek-e kisebb átmérőjű K-15-ös rakéták befogadására. Ezekből az S-5-ös háromszor annyit lenne képes hordozni, mint a K-6-ból, igaz ezek a rakéták csak 740 kilométerre lévő célok ellen alkalmazhatók.
Úgy tűnik, hogy a fülöp-szigeteki légierő két Bell AH-1 Cobra harci helikoptere mégsem fog ebben az évben megérkezni. A szeptemberre vár átadást a személyzet képzésének elhúzódása késlelteti. A Kobrák várhatólag csak 2020-ban fognak majd megérkezni. Ezt az üzletet Amman és Manila között még 2018 szeptemberében kötötték meg. Jordánia a maga részéről 2018-ban 17 darab használt AH-1F-et kínált eladásra, alkatrészekkel együtt, a meglévő több mint 40 gépet számláló állományából. 2015-ig csak 31 AH-1-el rendelkeztek, azonban ekkor Izrael átadott 16 darab használt harci helikoptert.
Japán tovább erősítené ballisztikus rakéták elleni védelmét. Ezt egy jelentősebb rakétabeszerzéssel valósítanák meg. Ez ügyben a kérelmüket már elküldték Washingtonba. Ebben hetvenhárom darab Raytheon Standard-3 (SM-3) Block IIA rakéta megvásárlási szándéka szerepel. A beszerzés becsült költsége 3,295 milliárd dollár körül fog alakulni.
Szeptember 4-én az Embraer szállította a brazil légierőnek az első KC-390 szállító és légi utántöltő repülőgépet. A hazai fejlesztésű típus Brazília öregedő, C-130 Hercules repülőgépeinek helyébe fog lépni. Két IAE V2500-es kétáramú sugárhajtóművel ellátott KC-390 gyorsabb és több terhet hordozhat, mint a hasonló méretű turbólégcsavaros szállítógépek. 26 tonnás terheléssel akár 870 kilométer per órás sebességgel is repülhet. Némileg kisebb, 23 tonnás terhet szállítva 2556 kilométert repülhet. A brazil kormány kedden megerősítette, hogy a brazil légierő 28 darab KC-390 szállító és légi utántöltő repülőgépet vásárol az Embraer repülőgépgyártól. Külföldről eddig 33 gépre érkezett megkeresés. Argentína és Chile 6-6 darabot, míg Kolumbia 12-őt tervez beszerezni. Európából a már biztos portugál megrendelés mellé befuthat majd a Cseh Köztársaság két példánya is. Polgári vonalról a Sky Tech hat gépre szóló beszerzése valósulhat majd meg.
NETARZENÁL GALÉRIA
Aérospatiale AS 350B2 Ecureuil
Catégories: Biztonságpolitika
2019.08.31
Elkezdődött Bulgária Szuhoj Szu-25-ös csatarepülőgépeinek Fehéroroszországba történő szállítása. Szófia hosszú idő után döntött a gépek Baranovicsiben történő nagyjavításáról és némi korszerűsítéséről. A meglévő 14 bolgár gépből nem mind kerül majd a további hadrendbe tarthatóságot garantáló munkafolyamatokba. Az ezekben érintett 8 példányból az első augusztus 28-án indult útnak az 558. repülőgép javító üzem felé, egy Iljusin Il-76-os szállítógépben, részlegesen szétszerelve. A nyolc repülőgépen elvégzendő munkák várhatóan mintegy 50 millió eurós kiadással fognak járni, de a kormányzati szinten van terv még további két repülőgép Belorussziába való kiküldésére.
Donauwörth-ben augusztus elején hajtotta végre első repülést az immáron 5 főrotorlapáttal rendelkező Airbus Helicopters H145-ös prototípusa. A hónap vége előtt már a második prototípus is a levegőbe emelkedett, mivel a következő év elején szeretnék megszerezni erre a változatra is a típusalkalmassági bizonyítványt. A jelenlegi négylapátos kialakítással szemben, az 5 főrotorlapáttal rendelkező H145 további 150 kilogramm több hasznos teherrel emelkedhet majd fel, és a maximális felszálló tömege 3800 kilogrammra növekedhet. Az első prototípus jelenleg Dél-Amerikában van, nagy tengerszint feletti repülési teszteken.
Igencsak alaposan korszerűsített Mil Mi-24P harci helikoptert mutatott be a KRET orosz vállalat. A Mi-24P-1M üres tömegét 430 kilogrammal csökkentették, a beszerelt könnyebb fedélzeti rendszerek révén. A fegyverterhelés 2400 kilogramm, de ebben már nincs helye a rádióvezérlésű 9M114-es rakétacsaládnak. Helyüket a legújabb 9M120 Ataka sorozat lézervezérlésű változatai vették át, az akár 15 kilométerről is indítható radarvezérlésű 9M123-as mellett. Ezek miatt is került egy AESA antennával rendelkező fedélzeti rádiólokátor felszerelésre a lövész fülkéje elé. Az optikai rendszer forgatható kupolája a mereven beépített 30 milliméteres ikergépágyúval ellentétes oldalon, a radardóm mellett nyert elhelyezést. Mind a lövész, mind a pilóta fülkéje korszerűsítésre került színes kijelzőkkel és HUD-al. Az eddigi legtöbb modernizált Mi-24-el szemben ezen rajta voltak még az irányított rakéták felfüggesztésére szolgáló külső lelógó szárnyrészek is. Továbbá a harci helikopter külső részén a törzs oldalán és az alatt is az önvédelmi rendszerek dudorai és tornyai is láthatóak voltak. A helikopter deszantterét alkalmassá tették 3 sérült katona harctérről történő elszállítására is.
Augusztus 26-án az indiai légierő megkapta a 11. (MSN IAF-11) Boeing C-17 Globemaster III-as szállítógépét. A típust az országban a 81. század (Sky Lords) repüli 2013 óta. India terveiben további Globemaster III-ok beszerzése is szerepelt még egykoron, de a lassú bürokrácia nem tudta időben tető alá hozni ezen megrendelésének előkészítését. A Boeing C-17 Globemaster III-ból az USAF-nál 222, Indiában 11, Nagy-Britanniában, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben és Ausztráliában 8-8, Kanadában 5, a NATO közös ezredében 3, míg Kuvaitban 2 példány repül. A legöregebb C-17-es 27 éves, az átlagéletkor 14,4 év.
Röviden fogalmazva az indiai Hindustan Aeronautics Limited (HAL) SPORT-ot csinált a nem túl gyorsan fejlesztett Tejas vadászbombázóból. Bővebben kifejtve a kétüléses verziót fejlesztenék tovább kifejezetten harckiképzésre szolgáló oktatógéppé. Ennek rövidítése a SPORT (Supersonic Omni Role Trainer). Természetesen a nagyteljesítményű harci repülőgépek (mint például a Rafale, a Mirage 2000, vagy a MiG-29) repülési tulajdonságainak, fedélzeti rendszereinek és fegyverzetének (csapásmérő robotrepülőgépek, sisakkijelző, célzókonténer, elektronikus hadviselési rendszerek) megismerésére szolgáló típus alkalmas lenne harci bevetések végrehajtására is, háborús helyzetben. Kapcsolódó hír, hogy a HAL bejelentette, sikerült csökkentenie a Tejas darabárát. Az igencsak borsosnak tekinthető 62,9 millió dolláros árcédulát sikerült mérsékelni az igencsak versenyképes 34,9 millió dollárra. Mivel igen alaposan rágyúrtak az ár csökkentésére talán bebiztosíthatják az igencsak elhúzódó fejlesztésű gépük következő 83 darabra szóló hazai megrendelését.
Kínai médiában bennfentes körökből származó információt közöltek a héten, a haditengerészet új hordozófedélzeti vadászbombázójának típusáról. Évek óta az Shenyang Aircraft Corporation (SAC) FC-31-es jelzésű gépet tartották befutónak a nagyobb méretű Chengdu Aerospace Corporation (CAC) J-20-as szemben. Az információ szerint viszont a döntéshozók a J-20-at szeretnék látni a kínai repülőgép-hordozók fedélzetén a jövőben. A Szu-33-as helyi továbbgondolásához, a J-15-höz fogható nagyobb méret okozta hátrányokat állítólag ellensúlyozza a J-20-as megbízhatósága és fejlettsége. Mindemellett a katonai vezetők szerint az FC-31-es esetében a tervezést végzők nem tudtak felmutatni megfelelő méretékű innovációt/kreativitást gépük megalkotásánál, ez szintén hátrányt jelentett a flotta új vadászbombázó típusának kiválasztásnál. Így hiába a hordozón elfoglalt kisebb hely, valamint a repülési jellemzőkben érezhető fürgesége, az FC-31-es úgy tűnik elbukott. Ez a döntés akár az FC-31-es végét is jelentheti, hiszen a haditengerészetéhez közeli másik katonai forrás szerint mindkét repülőgép fejlesztésének végig vitele szinte lehetetlennek tűnik az elkövetkező néhány évben, tekintettel a gazdasági visszaesés kockázatára, mivel az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború továbbra is eszkalálódik.
Ami a jövőt illeti az J-20-as hordozófedélzeti változatánál a fő kihívást nem a tömege, hanem a hossza okozhatja. Amennyiben sikerül megrövidíteni a géptörzset, úgy a tömege már nem fog gondot okozni, hiszen a kínai flottánál a gőzkatapulttal szemben az elektromágneses katapultot részesítik előnyben. Ennek egyik előnye, a nagyobb indítható tömeg, ami pont jól jön a J-20-as számára. Jelenleg még mindkét típus erősen támaszkodik az Oroszországból beszerzett gázturbinákra, de a J-20-as itt is előrébb tart, hiszen a hazai fejlesztésű WS-15-ös jelzésű erőforrás már elkészült, több száz órányi tapasztalatot szereztek vele. Ami még további kihívás lehet a kínai mérnökök számára az teljesen független a típustól, hiszen olyan radarkeresztmetszetet csökkentő bevonatot kell előállítani, ami a zord tengeri körülmények között is helyt tud állni és nem okoz túl sok plusz időt a karbantartások során.
A kanadai királyi légierő (RCAF) bővíti és korszerűsíti a CH-149 Cormoran kutató-mentő (SAR) helikopter flottáját. A forgószárnyasok élettartamának felénél esedékes munkálatok után a gépek 2042-ig maradhatnak majd szolgálatban. Az Észak-Amerikában repülő AgustaWestland AW101-ek korszerűsítése során új GE Canada által szállított hajtóműveket, a legmodernebb avionikát, navigációs és kommunikációs rendszereket, valamint a Collins Aerospace-tól származó pilótafülkét is kapnak. Továbbá LED-es lámpatestek gondoskodnak majd a világításról, megújul a csörlő, a repülésvezérlő rendszer és a fedélzeti rádiólokátor is a földi telepítésű szimulátorral együtt. Ezeknek köszönhetően a kanadai gépek a jelenlegi legkorszerűbb felszereléssel ellátott, Norvégia számára leszállított példányokkal lesznek egyenértékűek. A korszerűsítés összköltsége 1,39 milliárd dollárra fog rúgni. Az első korszerűsített CH-149 Cormoran 2022-ben emelkedhet majd a levegőbe. A darabszám növelésére jelenleg két újabb helikopter megvásárlását jelzik előre.
Végrehajtotta első repülését az Airborne Tactical Advantage Company (ATAC) magáncég első repülőképesé tett Dassault Mirage F1-es gépe. A texasi Fort Worth Alliance repülőtérről augusztus 22-én levegőbe emelkedő példány egykor a francia légierő gépe volt. A kétüléses Mirage F1B lajstromszáma N601AX (francia szolgálatban annak idején 502). A társaság nyilatkozata szerint a repülés 30 percig tartott, és eseménymentesen végződött. Az ATAC a 2017-es évben vásárolt meg 63 darab Dassault Mirage F1 vadászgépet Franciaországtól, amelyeket 2014-ben vontak ki az aktív szolgálatból. Ezekből az első körben 32, igen jó állapotban lévő darabot a belga SABCA cég segítségével fognak felújítani. Ezek a példányok viszonylag könnyedén, kevés ráfordítással tehetők repülőképessé.
Igaz az ATAC nem bízott semmit sem a véletlenre, ugyanis a gépek mellé 157 darab Atar 9K50 hajtóművet, 84 Cyrano IV radart, valamint 72 üzemanyagtartályt is megvásároltak. A cég terveiben 40 darab Mirage F1-es repülőképessé tétele szerepel, ez minden bizonnyal sikerülni fog a sok tartalék alkatrésznek köszönhetően. Az ATAC 1994 óta segíti a pilótakiképzést az ellenséges repülőgépek szerepét játszó gépeinek és pilótáinak bérelhetőségével. A vállalat jelentős sikert ér el az Egyesült Államok Haditengerészetével, ők évente legalább 4500 repülési óra kibérlésével támogatják pilótáik harcképességét. Ebben persze nagy segítség, hogy az ATAC összes pilótája vagy az amerikai haditengerészet, illetve tengerészgyalogság, vagy USAF egykori vadászpilótája, és a legtöbbjük légiharc-oktatói minősítéssel is rendelkezett az aktív szolgálati ideje alatt.
Rakétakísérleteket folytatott az amerikai hadsereg Arizona hegyvidéki sivatagában augusztus 28-ig. Egy Boeing AH-64E Apache harci helikopter segítségével ugyanis a Rafael által gyártott Spike Non-Line-of-Sight (NLOS) irányított páncéltörő rakéta képességeit vizsgálják. A tesztek során az orosz Pantcir légvédelmi rendszer leküzdésének lehetőségét tanulmányozták alaposan, korunk legfejlettebb harci helikopteréről indítva az izraeli rakétát. A Rafael Advanced Defense Systems által gyártott Spike huzalvezérlésű fegyvercsalád elsősorban páncélosok megsemmisítésére lett kifejlesztve. A 25 km-es hatótávolságú, így már nem huzalvezérlésű, hanem rádiós irányítású Spike-NLOS változatot 2009 végi mutatták be, mint a rakétacsalád legnagyobb indulótömegű (70 kg) és hatótávolságú változatát. Feladatkörének bővülését jelzi a harci részének cserélhetősége. Az izraeli AH-64-ek már évek óta alkalmazzák a Spike több változatát is. Az amerikai hadsereg a lövészeti eredmények kiértékelését követően 2020 közepe táján nyilatkozhat majd az esetleges rendszeresítési szándékról. Amennyiben a megvásárlásról döntés születik a helyi gyártásban a Lockheed Martin fog együttműködik az izraeli céggel.
Egy újabb feltárt és megoldott hibával kevesebbel rendelkezik a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázó. A Boeing KC-135 Stratotanker merev töltőcsövére szerelt adapterrel történő éjszakai légi üzemanyag-felvétel során ugyanis a tankergép személyzetét vakította az F-35-ös B és C változatánál a fogadócső tövénél elhelyezett lámpa fényereje. A légierő előírásában ugyanis az szerepel, hogy a töltőcső kezelőjének a tankolás során végig figyelemmel kell kísérni az üzemanyagot vételező gépet és annak veszélyt jelentő mozgása esetén az utántöltést megszakítani. A lámpa lecserélése sikerrel megtörtént egy meleg fehér fényt adóra, így ez a kismértékű hiba kiküszöbölésre került.
NETARZENÁL GALÉRIA
Fairchild A-10C Thunderbolt II
McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II
McDonnell Douglas F-4N Phantom II
McDonnell Douglas F/A-18A Hornet
Korean Aerospace Industries T-50i Golden Eagle
North American F-100F Super Sabre
McDonnell Douglas F-4E Terminator 2020
Lockheed Martin F-16C Fighting Falcon
Catégories: Biztonságpolitika
2019.08.24
Augusztus 12-től újra repülhetnek Hollandia Boeing AH-64D Apache harci helikopterei. A forgószárnyasok június óta voltak felszállási tilalom alatt, a faroktorolapátok problémája miatt. A hollandok megoldása az volt a problémára, hogy az összes helikoptert a földre parancsolták és az összesen kicserélték a farokrotorlapátokat. Ha már úgy is a földön voltak az Apacsok, akkor a főrotort is egy alapos ellenőrzésnek vetették alá, ám ott mindent rendben találtak. Az első AH-64D augusztus 12-én hajtotta végre repülését. A farokrotorlapátokat a hollandok a gyártó bevonásával vizsgálják.
Portugália augusztus 22-én írta alá 5 darab Embraer KC-390 teherszállító és légi utántöltő repülőgép beszerzéséről szóló szerződését a gyártóval. A szerződés értéke több mint 827 millió euró, ebben az összegben a logisztikai támogatás mellett egy szimulátor is megtalálható. A megrendelt KC-390-ek leszállítása 2023 februárjától veszi kezdetét és 2027 februárjáig tart majd.
Az izraeli védelmi minisztérium az Elitan Systems Iron Fist Light Decoupled (IFLD) aktív páncélzatát választotta ki az Eitan új 8x8 kerékképletű gyalogsági harcjármű és a D-9 buldózerek számára. Az optikai érzékelőket és radarokat is használó rendszer 360 fokos védelmet biztosít az ezzel ellátott járművek számára. Az Iron Fist Light Decoupled nyílt terepen és városi területeken egyaránt nagy megbízhatósággal használható. Ezt a rendszert a kompakt mérete és az alacsony súlya teszi a kisebb és könnyebb harci járművekhez egyszerűbben adaptálhatóbbá a több társával szemben.
Indiában a magas költségek vethetnek véget a SEPECAT Jaguar vadászbombázók új hajtóművekkel történő ellátásának. Az eredeti Rolls Royce Adour 811-ek helyett a jóval korszerűbb Honeywell F-125IN került be a fedélzetei rendszereket is érintő alapos korszerűsítési csomag részeként az idősödő vadászbombázókba. Bár a korszerűsítés némi késést azért összeszedett, de összességében eddig jól haladt. Az Indiai Légierő jelenleg hat Jaguar századdal büszkélkedhet, amelyek közül az egyik nem teljes gépállományú század. A hírek szerint a Honeywell erőforrások ára annyira megnöveli két Jaguar új hajtóművekkel történő ellátásának költségét, hogy ezért az árét már egy jóval korszerűbb és hosszabb élettartamú, több feladat ellátására is alkalmas Dassault Rafale is megvásárolható lenne.
És hamarosan érkeznek is Dassault Rafale vadászbombázók az országba, bár ezek még nem a Jaguar-ok pótlására lettek megrendelve. Ugyanis szeptember 20-án adja át a gyártó az első Rafale vadászbombázót India részére. Franciaországtól 2016 szeptemberében rendelt meg Új-Delhi 36 darab gépet, ezek közül az első július 17-én hajtotta végre első repülését. A francia típus elsőként a pakisztáni határtól 220 kilométerre lévő Ambala bázison fog települni. Itt állítólag az infrastruktúra már készen áll a gépek kiszolgálására. A légierő második Rafale századát a nyugat-bengáliai Hasimara bázisára fogják telepíteni. Meg nem erősített hírek szerint a közeljövőben további megrendelést is bezsebelhet a Dassault Aviation Indiából, mivel akár további 200 gépet is megrendelhetnek az egyre fogyatkozó gépállománnyal rendelkező Indiai Légierő és Haditengerészet részére. A flotta repülőerői számára 57 darab Rafale, míg a légierőnek további 144-154 példány kerülhet beszerzésre.
Persze azért még Indiában még nem törtek pálcát a SEPECAT Jaguar vadászbombázók felett, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a korszerűsítési program egyéb részei tovább folytatódnak. A fegyverzet korszerűsítésével kapcsolatban az MBDA ASRAAM rövid hatótávolságú légiharc-rakéták integrációja folyamatban van. A HAL szakemberei egyszerre két gépet tesznek alkalmassá a légi tesztek lefolytatására. Ezen két példánnyal még az év vége előtt el fognak készülni. Az ASRAAM szép jövő előtt állhat az országban, hiszen a tervekben szerepel a Tejas, a Szuhoj Szu-30MKI, valamint a Hawk Mk.132 fegyveres bevetésekre képessé tett verziójának, a Hawk-India, vagy Hawk-i ellátása is ezzel a rakétafegyverrel. Ennél az utóbbi típusnál a földi célok elleni fegyverzet esetében a MBDA Brimstone irányított rakéta került megemlítésre.
Kínában roppant szorgalmasan terveznek és építenek hadihajókat. Most éppen a Type 075-ös kerül terítékre. Ez a hajóosztály a nyugati hadiflották esetében is igen sok országnál meglévő partraszállást támogató helikopterhordozó feladatkört ellátni képes egységeket jelenti. A kínai Type 075-ök méreteik megfelelnek a legnagyobb ilyen hajókénak, hiszen vízkiszorításuk 40000 tonna lesz, teljes repülőfedélzetük 250 méter hosszú, szélessége pedig 30 méter. A 30 darab helikopter szállítására képes hajók rendelkezni fognak elárasztható dokkfedélzettel és két légpárnás partraszállító járművel is. Összesen hat Type 075-ös megépítéséről szólt eddigi a kínai haditengerészet terve. Ezekből három hajó már az építés különféle stádiumában található meg napjainkban.
Március 29. és július 15. után augusztus 21-én is érkezetek Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázók Dél-Koreába. Akárcsak az első két esetben, most is két gép került az ázsiai országba, így a Szöul által birtokolt gépmennyiség már elérte a hat darabot. Ez év novemberében és decemberében további öt példány leszállítása szerepel a jelenlegi állás szerint 2021-ig tartó ütemtervben, ahol összesen 40 darab F-35A-ra van megrendelés Dél-Korea részéről.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jóváhagyta a 66 darab Lockheed Martin F-16C/D Block 70 vadászrepülőgép értékesítését Tajvanra. A becsült költség 8 milliárd dollár. A gépekhez 75 darab General Electric F110-es hajtómű, valamint ugyanennyi Northrop Grumman APG-83 AESA antennával ellátott rádiólokátor kerül eladásra. Fedélzeti rendszereik között megtalálható lesz az APX-126 barát-ellenség azonosító berendezés, az ALE-50 vontatott csali, az AN/ALQ-211A(V)4 beépített elektronikai zavarórendszer, JHMCS II-es sisakkijelző is.
Tajvanon bemutatták a CM-32-es Cloud Leopard II-es lövészpáncélos két újabb prototípusát. Az egyik a deszanterében egy 81 milliméteres félautomata aknavetővel volt felszerelve. Innen a szétcsúsztatható tetőpáncélzat kinyílása után hajható végre tűzfeladat. Az aknavető a kor követelményeinek megfelelően automatikus tűzvezetéssel rendelkezik. A jármű önvédelmére egy távirányítású fegyverállvány szolgál 7,62 milliméteres géppuskával ellátva. A másik CM-32-es Cloud Leopard II-es nagyobb mérvű beavatkozáson esett át. Ezt a kettős lengőkaros felfüggesztés helyett hidropneumatikus felfüggesztéssel látták el. Ez a nagyobb rugózási komfort elérése mellett lehetővé teszi a magasság +/- 80 milliméteres változtatását is.
Japán költségvetésében 2020-tól lesz elkülönített összeg a következő hazai fejlesztésű harci repülőgép részére. Tokió az F-2-ek pótlására szánná új harci gépét, melyre az eddigi információk szerint 14 milliárd dollárt fognak biztosítani az évek során. Az új típus a 2030-as évek közepétől állhat majd hadrendbe. Fegyverzetében nagy hatótávolságú csapásmérő robotrepülőgépek és hajók elleni rakéták is meg fognak jelenni. Várhatólag a fedélzeti rendszerei közül több is az USA-ban gyártott harci gépekben használatos lesz, így próbálván meg minél alacsonyabban tartani a fejlesztési költségeket. Itt elsősorban az F-35-ös jöhet számításba.
Kolumbiában úgy tűnik változás állt be a légierő számára ideális repülőgéptípussal szembeni elképzelésben. Eddig ugyanis az IAI Kfir C10/C12 pótlására a légierő vezetése az Airbus Eurofighter Typhoon, a Lockheed Martin F-16V Block 70 és a SAAB JAS39 Gripen NG gépet tudta volna elképzelni. Most arról szólnak a bennfentesektől származó hírek, hogy az új irányelv alapján már csak két hajtóművel ellátott típusok kerülhetnek szóba, mint jövőbeli váltótípusok. Ennek köszönhetően a Eurofighter Typhoon mellett a Boeing F/A-18E/F Super Hornet-je is felbukkant, mint egy további jelölt. Jelenleg az izraeli eredetű típus nem mutat valami jó hadrafoghatósági arányt, ugyanis a 19 együléses és 3 kétüléses példánynak mindössze 58,9%-al képes a repülésre. Több példány is különféle időszakos átvizsgáláson van, vagy arra vár, ezért nem szállhat fel. Egyes források arról is tudósítanak, hogy az utóbbi időben jelentősen megemelkedett a Kfir vadászbombázók üzemeltetési költsége, miközben a légierő költségvetése egyre csak kisebb lesz.
Brazíliában augusztus 16-án hajtotta végre első repülését a korszerűsítésen elsőként átesett Embraer E-99M radargép. A 6703-as oldalszámú példány után a 6702-es fog következni, ezen már el is kezdődtek a munkálatok. Az első E-99-es 2002 júliusában áll hadrendbe a dél-amerikai országban, igaz akkor még R-99A jelzéssel. Ezt 2008 októberében változtatták meg E-99-re. Az öt gépből álló flotta számára a PS-890 Erieye rádiólokátor helyett az Erieye-ER kerül beszerelésre, amit a Saab a Global Eye programja számára fejlesztettek ki. Így az eddigi légi és tengerfelszíni detektálási képesség kiegészült a szárazföldivel is. Megnövekedett az érzékelési távolság is, így a géptől 723 kilométeres távolságon belül szinte minden felderíthetővé vált. Az E-99M felszereltségének egyéb változásai között szerepel egy új kommunikációs csomag (Rohde&Schwarz digitális rádiók), egy új Thales TSC 2030-as barát/ellenség azonosító (IFF) és egy önvédelmi rendszer beépítése is, ami az izraeli Elbit-től származik. A továbbfejlesztett rendszerek minél jobb kiszolgálására az eddigi 3 kezelői hely helyett öt került kialakításra a belső térben, mindegyik egy 19,5 hüvelykes és két 10,4 hüvelykes monitorral ellátva. Brazília ötödik E-99-es radargépén 2022-re hajtják majd végre a modernizálást.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas RF-4C Phantom II
General Dynamics F-16A Fighting Falcon
McDonnell Douglas A-4M Skyhawk
Catégories: Biztonságpolitika
2019.08.17
Kifejlesztett egy új 60 milliméteres aknavetőt a Rheinmetall. A különleges egységek igényeinek figyelembe vételével megalkotott RSG60 teljes méretű talplemezzel és állvánnyal együtt 15,8 kilogramm, míg ezekről leszerelve csak 6,8 kilogramm. Teljes méretű talplemezzel és állvánnyal a lőtávolság 3200 méter, míg a felszerelhető 30 centiméter hosszú csőtoldattal ez a távolság nagyjából 500 méterrel növelhető meg. Kommandós aknavetőként, a teljes méretű talplemez és állvány nélkül a lőtávolság 2000 méterre csökken. Az állvány kialakítása nem a megszokott kétlábú, hanem ez az RSG60-as esetében egy teleszkópos rúd, ami két csukló segítségével van összeköttetésben a talplemezzel és a csővel. A felső csuklós részen van a finomabb oldalirányzást lehetővé tevő menetes szár. Az aknavető csöve körülbelül 70 centiméter hosszú és acélból készült, de a külső részén szénszálborítású. Ez biztosítja a szükséges szerkezeti stabilitást, valamint ezzel egyidejűleg az alacsonyabb súlyt is.
Így a cső tömege körülbelül 30 százalékkal kisebb, mint egy hagyományos csak acélból készült aknavető esetében. A csövön nyert elhelyezést a szállítást segítő fogantyú, valamint ide szerelhető fel az irányzóműszer is. A teljes méretű talplemez szénszál kompozit anyagból készült, szintén a tömeg csökkentése okán. Ennek az aknavetőnek az újszerű kialakítása nemcsak helymegtakarítást jelent, hanem másodpercek alatt felállítható és készen áll a tüzelésre. Ezenkívül a rögzítőcsavarok meglazításával körülbelül harminc másodperc alatt elválasztható az RSG60 a teljes méretű talplemezről, így könnyebb súlyú kommandós aknavetővé alakul. Az új aknavető kifejlesztése 2017 októberében kezdődött a Rheinmetall Waffe Munition-nál. A Rheinmetall célja az volt, hogy kibővítse a 60 milliméteres aknavető lőszereinek sokoldalú családját egy megfelelően jövőorientált fegyverrendszerrel. Ezért a fejlesztés már a kezdetektől fogva az alacsony súlyra és az ergonómiára összpontosított és innovatív tervezési és műszaki tulajdonsággal ruházta fel új aknavetőt.
Június 13-án, 12:13 órakor az olasz haditengerészet második Lockheed Martin F-35B Lightning II-es repülőgépe (lajstroma 4-02) felszállt az olaszországi Cameri-ból. A gép az Egyesült Államokba repült át, ahol a tengerészgyalogság Beaufort-i bázisán fogja segíteni a föld-és a légi személyzetek képzését. Az izlandi Kelfeavik-on és a Washingtonhoz közeli Andrews légierő támaszponton végzett leszállások után a gép június 17-én érkezett meg a célállomásra. A hosszú útra egy-egy Eurofighter F-2000A vadászbombázó, KC-767 tartálygép és C-130J Hercules teherszállító kísérte el a Lightning II-t.
A BAE Systems Air bejelentette, hogy hamarosan a RAF megkapja utolsó Eurofighter Typhoon vadászbombázóját. A királyi légierő 160 repülőgépet rendel meg, a szállítások 16 évvel ezelőtt kezdődtek el. A brit rendelés befejeződése után a BAE Systems folytatja 24 katari és 28 kuvaiti Typhoon előállítását. Jelenleg ezek a közel-keletre kerülő példányok lesznek a legfejlettebb Eurofighter-ek, mivel mindegyik a Captor-E AESA antennával ellátott radarral lesz felszerelve. Ezt Németországban már repülés közben is tesztelik az IPA8 (Instrumented Production Aircraft 8) gép fedélzetén, és hamarosan a légi próbákat az IPA5 fedélzetén is el fogják kezdeni Wartonban. Szintén a katari és kuvaiti gépek lesznek azok, melyek elsőként használhatják majd a Lockheed Martin Sniper célzókonténerét az eddigi Litening helyett. A kuvaiti repülőgépek leszállítását a jövő évben kell megkezdeni, míg a katari példányokat 2022-től adják át. A brit légierőnél 2040-ig számolnak a Eurofighter Typhoon vadászbombázó szolgálatával, addig még számos korszerűsítés programot szeretnének végrehajtani a típuson.
Ezen héten, egészen pontosan augusztus 14-én az első acéllemez ünnepélyes vágásával kezdetét vette a 2. CITY-osztályú (Type 26) fregatt építése Nagy–Britanniában. A majdani HMS CARDIFF és a London által eddig megrendelt 7 testvérhajója mellett további ilyen egységek is épülni fognak, hiszen Kanada 15-öt, míg Ausztrália 9-et rendszeresít majd belőlük.
Oroszországban hamarosan újraindulhat a MiG-31 Foxhound nehézvadászokban alkalmazott D30F6-os utánégetős sugárhajtóművek egyes részegységeinek gyártása. Ezt a munkát a hírek szerint a Permi Motorgyár (PMZ) végzi majd. Az 1979-1992 közötti időben nagyjából 1600 darab hajtóművet készítettek el és az elmúlt évtizedben a tartalékban lévő sugárhajtóművek készlete elfogyott. A nagyjavítások során a magas hőmérsékletnek kitett alkatrészek cseréje következtében egyre égetőbb lett a nagynyomású turbina és az égőtér gyártásának minél előbbi újraindítása. Mivel leginkább ezekre van szükség, így nem tervezik a teljes hajtómű gyártásának elindítását. Ezért 2022 elejétől egyfajta javítókészletben fognak elkészülni az új alkatrészek, amik majd később kerülnek beépítésre a már meglévő alkalmazott D30F6-os utánégetős sugárhajtóművekbe. Persze ha sikerülne a polgári szféra részére eladni a MiG-31-ben alkalmazott D30F6-os módosításával létrejött 32 MW-os gázturbinát, akkor lenne esély a teljes erőforrás újbóli gyártásba vételére.
Izraelben újra közel kerültek a Bell-Boeing V-22-es billenőrotoros gép beszerzéséhez. Washingtonból ugyanis információt kértek 12-14 konvertiplán esetleges megvásárlási lehetőségéről. Ugyanakkor ez a beszerzés még közel sincs kőbe vésve, hiszen a jövő hónapban egy hétre az Egyesült Államokba utazik az izraeli légierő küldöttsége, hogy a Lockheed Martin/Sikorsky CH-53K King Stallion, valamint a Boeing CH-47 Chinook helikoptereit még jobban megismerje.
Kínában hivatalosan is bejelentették, a még mindig név nélküli Type 001A egység, mely Kína első hazai építésű repülőgép-hordozója, 50%-al több Shenyang J-15-ös Repülő Sárkány vadászbombázó tartós üzemeltetésre képes, mint a megkonstruáláshoz igénybe vett LIAONING (ex-VARJAG) hordozó. Ezen a gépmennyiségen felül még képes a szükséges helikoptereket is magával vinni, tehát egy ténylegesen használható repülőezred otthonául szolgálhat. Szakértők szerint egy hordozó tartós harci helyzetben való sikeres alkalmazásának feltétele, egy nagyjából 40 harci gépből álló repülőegység üzemeltetési képességének megléte. A LIAONING-et még a Szovjetunióban kezdték építeni, majd félkész állapotban vásárolták meg. A 2013 novemberében a Dalian hajógyárban építeni kezdett Type 001A jelölésű egység megjelenésében az Oroszországtól félkészen, 1998-ban megvásárolt LIAONING hordozóra hasonlít, azonban több változtatást is eszközöltek rajta, nem csak szolgai másolásról van szó. Ezekről a 66 000–70 000 tonna vízkiszorítású kínai hordozót érintő több módosításról már évekkel ezelőtt fény derült. Ilyen például a nagyjából 10 %-al kisebb alapterületű, kilencszintes, nagyjából 30 méter hosszú szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb a megszüntetésre került rakétaindítók miatt, így az új hordozó akár 32-36 J-15 elhelyezésére is alkalmasnak tűnt már az építés korai fázisában és ez úgy tűnik be is igazolódott.
Gyaníthatóan a J-15-ökből a fedélzeten már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és a J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lesznek majd. A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszerből is immáron csak három áll rendelkezésre a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is. Az új repülőgép-hordozó várhatólag a SHANDONG nevet fogja kapni, hadrendi száma 17-es lesz. Nagy kérdés, hogy a több J-15-ös számára mennyivel sikerült megnövelni a szállított üzemanyag és fegyverzet mennyiségét, mivel a hírek szerint a LIAONING egyik legfőbb hátrányaként a csekély akciórádiuszt, valamint a repülőeszközök számára szállított kevés üzemanyagot rótták fel, így nagyban függ az ellátóhajóktól. Pár hónapja az Asia Times arról számolt be arról, hogy Type 001A repülőgép-hordozó a még Szovjetunióban építeni kezdett másik egységhez hasonlóan nagyjából 13000 tonna üzemanyagot képes magával vinni, amiből naponta körülbelül 1100 tonna üzemanyagot fogyaszt, amikor 20 csomós (37 kilométer per órás) sebességgel halad.
Vagyis nagyjából 6 napig lesz képes saját készletekkel működni, ugyanis a repülőgépek fel-és leszállásához fel kell gyorsítani a lehető legnagyobb sebességre, így igen tetemes lehet a fogyasztás a fedélzeti repülőezred repülési feladatainak végrehajtása során. Éppen ezért Kína már el is kezdte építeni az 50000 tonnás vízkiszorítású Type 901-es hajóosztályt, aminek első egysége két éve már hadrendbe is állt. A Type 001A hordozó hadrendbe állítása igencsak közeleg, hiszen a május végén befejeződött, immáron hatodik próbaút után a fedélzeten több guminyom volt látható, tehát vagy átstartolások, vagy tényleges leszállások is végrehajtásra kerültek ezen út során. Hivatalosan ennek tényét még nem jelentették be, de az eddigi próbák során ellenőrzésre került a meghajtás, a kommunikáció, navigáció és a radarok is, így egyre közeledik az a nap, amikor a hordozó véglegesen átadásra fog kerülni a haditengerészet részére. Augusztus 1-től újra nyílt vízen van a Type 001A, ez már a hetedik próbaút, ami ahírek szerint igen hosszú időtartamúra van tervezve. Várhatólag még ebben az évben átadásra fog kerülni a haditengerészet részére a Type 001A repülőgép-hordozó.
Új-Zélandon 2023-ig el kell készülnie a szigetország által megvásárolt Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrrepülőgépek támaszpontjának. Az RNZAF Ohakea bázisa fog szolgálni az új típus otthonául, ahol két hangárt, egy műveleti központot, illetve raktározási, kiképzési és karbantartási létesítményeket terveznek létesíteni. A 4 darabos mennyiségben, 2018 júliusában megrendelt amerikai gépekhez két szimulátort is beszereznek, ezek elhelyezése szintén ezen a támaszponton fog megvalósulni.
Jelentős mennyiségű AIM-9-es légiharc-rakétát tervez beszerezni az Amerikai Haditengerészet. A Raytheon Missile Systems kezdheti dörzsölni a tenyerét, hiszen 1400 darab AIM-9X Sidewinder Block II és Block II+ (vagy AIM-9X-2 és AIM-9X-2+) rakéta megvásárlására mutatkozik esély. Ez utóbbiból az Amerikai Légierő 160 darabot már meg is rendelt ebben az évben. Ezek az F-35A Lightning II-ek fegyverzetébe fognak kerülni, méghozzá külső függesztményként hordozva. Ugyanis az AIM-9X Block II+ külseje kis mértékben megváltoztatásra került, így sikerült csökkenteni a radar-keresztmetszetét. Az AIM-9X Block II-es Sidewinder nem ismeretlen a flottánál, hiszen a Boeing F/A-18E/F Super Hornet vadászbombázók fegyverzetében már 2015-ben megjelent.
A Block II-es új lézeres közelségi gyújtót kapott, a Block I-eken ez még a régebbi AIM-9M rakétákon használt típus volt látható. A nagyobb hatótávolság érdekében megváltoztatták a rakétamotor összetevőit, illetve a hatótávolságra szintén kihatással lévő belső profiljának kiképzését. Továbbfejlesztették az infravörös detektort is, ami jobb zavarvédelmet kapott, így sivatagi körülmények között még nagyobb hatásfokkal alkalmazható földi célpontok ellen. Azonban a legnagyobb előrelépést a kétutas adatátviteli rendszer megjelenése hozta, ezzel ugyanis lehetővé vált a célpont kijelölése az elindítás után is. Vagyis a célpont akár az indítást végző gép háta mögött is repülhet az indításkor, a Block II-es Sidewinder veszélyt jelent rá.
Újabb megrendelés érkezett a Lockheed Martin/Sikorsky CH-53K King Stallion nehézhelikopterekre. Májusba a 2. és a 3. rendelés tétel összesen 12 gépet foglalt magába. A mostani 4. rendelési tételben 6 darab forgószárnyas szerepel, 107 millió dollár ellenében.
Befejeződött az USAF Fairchild Republic A-10C Thunderbolt II csatarepülőinek szárnycseréje. A 2007-ben indult program 173 darab repülőgépet érintett a jelenleg még szolgálatban lévő 281-ből. 2011-ben a 80-0173-as gyártási számú repülőgép volt az első, amelyen végeztek a szárnycserével. Ezek a szárnyak 10000 repült órás élettartammal bírnak és a Boeing készített el őket 1,1 milliárd dollár ellenében. Így az 1976 óta szolgálatban lévő A-10-es a 2030-as évek végéig repülhet, amennyiben költségvetési okok miatt nem kerül előbb kivonásra.
Megkapta első két Boeing KC-46A Pegasus tartálygépét a New Hampshire-i Légi Nemzeti Gárda 157. Légi Utántöltő Ezrede augusztus 8-án. Korábban a 157. Légi Utántöltő Ezred nyolc Boeing KC-135R tankergépet üzemeltetett, ezek közül az utolsótól március 24-én vettek búcsút. Ezeket a gépeket más utántöltő egységek kapták meg, hiszen még jelentős szolgálati idővel rendelkeznek. Az alakulat otthonául szolgáló Pease-i támaszpont fejlesztése a típusváltás miatt körülbelül 115 millió dolláros beruházást igényelt.
Peruban a hírek szerint az Antonov An-32B szállítógépek utódjául az Antonov An-178 került kiválasztásra. Az ukrán gép vetélytársa a megrendelését a C-27 Spartan és a C-295 volt. Az értékelések során a 65 millió dolláros darabáron kínált An-178 80,02 pontot szerzett meg. Másodikként a harcban a szintén ugyanennyiért kínált Leonardo C-27J Spartan végzett 66,22 ponttal. A harmadik helyet a legolcsóbb, 55 millió dollárt kóstáló Airbus C295M szerezte meg 58,60 pontot elérve.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16BM Fighting Falcon
British Aerospace Harrier GR.7
Lockheed Martin KC-130J Hercules
McDonnell Douglas F/A-18A Hornet
Catégories: Biztonságpolitika
2019.08.10
Ukrajnában a nyikolajivi NARP repülőgép szerelő üzem az ország légierejében használ Iljusin Il-76MD katonai szállítógépek korszerűsítésén dolgozik. A fejlett avionikai és navigációs felszereléseket kapó gépek megfelelnek majd a nemzetközi légi forgalomban használatos ICAO követelményeknek, így az egész világon biztonságosan repülhetek a korszerűsítést követően.
Németországban felszállási tilalom alatt állnak az EC665 Tiger harci helikopterek. Ennek kiváltó oka a gyártó, az Airbus figyelmeztető felhívása volt. A rotorrendszer vezérlésében lévő titánból készült egyik alkatrész hajlamos a törésre, így egy alapos átvizsgálásra szorulnak a Tigrisek. A Bundeswehr az átvizsgálást kiterjesztette az NH90-es és az EC135-ös típusokra is.
Oroszországban 2021-től kezdik majd átadni az első repülőezred számára az első olyan Szuhoj Szu-30SzM vadászbombázót, mely már a legújabb AL-41F-1C hajtóművekkel lesz ellátva. A 12,5 tonnás tolóerő helyett már 14 tonna előállítására képes erőforrás moduláris kialakítású és rendelkezik tolóerő-vektorálással és digitális hajtóművezérléssel is. A teljesítmény növelésében egy új kisnyomású kompresszor és egy hatékonyabb hűtésű turbina játssza a főszerepet.
Izraelben a védelmi ipar három nagyágyúja bemutatta a jövőbeli páncélosokon alkalmazható technikai fejlesztéseit. Tették mindezt hivatalos felkérésére, ugyanis az izraeli haderőben majdan szolgálatba állítandó Carmel járművel szembeni elvárás a mindössze kétfős személyzet, amit nagyfokú technikai fejlesztéssel lehet csak megvalósítani. Ez volt az az ösztönözés, hogy a cégek integráljanak a lehető legtöbb automatikus és autonóm rendszerüket annak érdekében, hogy ezek mintegy harmadik katonaként működésükkel segítsék a személyzet munkáját. Mindhárom cégnek sikerült kettőre csökkenteni a katonák számát páncélosaikban ilyen technológiák alkalmazásával. A követelményrendszerben szerepelt a személyzet védett páncéltérben történő elhelyezése mellett is a legnagyobb helyzeti tudatosságának megvalósítása. A projekthez mindhárom cég kapott egy-egy M113-as páncélozott szállító harcjárművet a hadseregtől. A három vállalkozó által, a három éves fejlesztési időszak alatt megalkotott prototípusokat az elmúlt hónapban tesztelték, amely tesztidőszak a múlt vasárnapi (augusztus 4.) demonstrációval zárult le.
A megjelenésében leginkább szolgálatba állíthatónak az Elbit Systems páncélosa tűnt. A fegyverzetét az UT30 távirányítású toronyban hordozó járműre az Iron Vision sisakkijelző rendszer érzékelői is felszerelésre kerültek, ezzel a személyzet képes, mintegy „átlátni” a páncélzaton. Az Iron Vision sisakra szerelt kijelzőrendszer nagyfelbontású valós idejű videóképet továbbít a személyzet tagjai számára, 360 fokos látóteret biztosítva a vonatkozó adatokkal és szimbolikával együtt. Az Iron Vision emellett célok megjelölésére és befogására is használható, de természetesen a jármű vezetése is megoldható alkalmazásával. A vezetéshez segítséget nyújt a képfelismerő rendszer is, ami programjai segítségével megvizsgálja a terepet és képes felismerni az út mellé helyezett robbanóeszközök nyomait is. Persze a sisakkijelző mellett nagyméretű kijelzőkkel segítik a személyzet munkáját.
A Rafael kifejlesztett egy „átlátszó pilótafülkét”, amely számos nagyméretű monitort tartalmaz, lehetővé téve a járművet körülvevő térség megfigyelését kamerák képe alapján. A különféle rendszerek kezelése kisebb méretű érintőképernyőkön keresztül lehetséges. Ezen túlmenően a vállalkozó kifejlesztett egy úgynevezett autonóm küldetést támogatási rendszert, amely lehetővé teszi a személyzet számára, hogy önállóan megtervezze mozgásait a harci feladat végrehajtása során, és a mesterséges intelligencia segítségével irányítsa a jármű összes fegyverrendszerét. Megjelenésében hasonló lett az Israel Aerospace Industries páncélosának belseje is, de itt az egyik fő irányítóelem egy az Xbox joystick-hoz hasonló eszköz. Ennél a páncélosnál is szerepet kapott az automatizált haladás képessége, valamint a mesterséges intelligencia felhasználása a célok azonosítására.
Az Egyesült Államok kormánya jóváhagyta 800 millió dollárért Dél-Korea számára 12 darab Sikorsky MH-60R Seahawk helikopter eladását. Így tehát a hasonló mennyiségű Leonardo AW159 Wildcat számára komoly ellenfél tűnt fel a kiválasztás időszakában a láthatáron. 2012-ben 8 darab MH-60R beszerzése került jóváhagyásra Washingtonban, de akkor az európai gyártó forgószárnyasát ítélték jobbnak és azt vásárolták meg a koreaiak 8 példányban. Többek között igényeiknek jobb megfelelősége és alacsonyabb ára okán. Most a nyertes kihirdetése az év végégi megtörténhet.
Kínában az exportra kerülő NORINCO VT5, más néven Type 15, vagy ZTQ-15 harckocsikat el fogják látni aktív páncélzattal. A páncélos felé tartó lövedékek és rakéták megsemmisítésén kívül a rendszer képes lesz a lézerbesugárzás észlelésére és az ellentevékenység elkezdésére füstgránátok kilövésével. A 2016 novemberében bemutatott VT5 súlya 33-36 tonna, mivel páncélzatának egy része a kisebb talajnyomás érdekében eltávolítható. Így a 27-30 tonna/lóerős teljesítménymutatóval rendelkező harckocsi hegyvidéki vagy mocsaras terület is alkalmazható nehezebb társaival szemben, azonos tűzerőt és mozgékonyságot biztosítva.
Kínai források szerint az idei Aviadarts-ra küldött kötelékben a JH-7A vadászbombázók továbbfejlesztett változatai is megtalálhatók. Ez az első alkalom, hogy ezt a JH-7A II jelölést nyilvánosságra hozták, megemlítették. Eddig semmilyen információ sem volt arra nézve, hogy a JH-7 a továbbfejlesztésén bármilyen formában munkálkodnának, sőt egyes elemzők szerint a Szu-27-es helyi változatai elkezdték kiszorítani a JH-7-eket a repülőerők állományából. Most viszont úgy tűnik mégiscsak folyt valamilyen képességnövelés a típuson. A videóanyagokon nem volt látható eltérés a gépek külső megjelenésén, így jó eséllyel az átalakítás a belső rendszereket érinthette. Így fejlettebb radar- és avionikai rendszerek kerülhettek beépítésre és nem zárható ki az sem, hogy újfegyverek is megjelenhetnek a vadászbombázó eszköztárában.
A folyamatos továbbfejlesztések mindig kicsit emelik a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es programjának költségeit. Ezt az összeget szintén növelik a szükségessé váló szerkezeti módosítások is, bár meg kell jegyezni, ez minden korszerű harci repülőgép velejárója az élettartama során. A gyártási sebesség és darabszám emelkedése viszont éppen ellenkezőleg hat, vagyis csökkenti az árat. A repült óránkénti költség legutóbb 2,3% -kal esett vissza az F-35A esetében, 1,8% -kal az F-35B-nél és 5,3% -kal az F-35C esetében. A média által másik kritizált pont a hatótávolság. Ennek növelésére a légi utántöltésen kívül mód van póttartályok felszerelésére a szárnyak alá, ez viszont jelentősen rontja a lopakodó képességet.
Ez leginkább egy Kína, vagy Oroszország elleni bevetésnél jelentkezhet a nagyobb távolságok miatt. Hiszen az A és a C változat esetében 2200 kilométer repülhető le teljesen feltöltött belső tartályokkal, míg az F-35B esetében ez 1600 kilométer. Leginkább az USAF vizsgálja a hatótávolság növelését új hajtómű alkalmazásával. Elvárásként 25%-os fogyasztás-csökkenés szerepel 10%-al megnövekedett tolóerő mellett. A GE Aviation, valamint a Pratt & Whitney 1-1 milliárd dollárt kapott még 2016-ban az új hajtóművek 2021 szeptemberére történő kifejlesztésére. Előbbi az XA100-at, utóbbi az XA101-et fogja megalkotni a jelenleg is használt P&W F135-ök 2020-as évtized közepétől esedékes pótlására. A GE Aviation a 2019 februárjában bejelentette az XA100 részletes tervezési folyamatának sikeres befejezését. A vállalat úgy véli, hogy a motor 35% -kal növeli majd meg a hatótávolságot.
A jövő mellett most egy jelenből érkező hír következik az F-35-nél maradva. Az Orange Flag-on a típus demonstrálta, hogy képes a ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerrel együttműködni. Méghozzá nem is akárhogy, hanem a hadsereg integrált légi és rakétavédelmi AIAMD rendszerének harcvezető része számára juttattak el céladatokat az F-35-ös adatátviteli rendszerének felhasználásával. Méghozzá olyan pontossággal, hogy ez alapján lehetővé vált az ellenrakéták célravezetése. Ezt a Northrop Grumman által kifejlesztett harcvezető rendszert eddig csak Stinger, Patriot és THAAD légvédelmi komplexumok együttműködéséhez használták. Persze akik figyelemmel kísérik a rakétavédelmi rendszerekről szóló híreket, azok számára ez nem akkor újdonság, hiszen az amerikai haditengerészet hajóira telepített AEGIS rendszerrel hasonló együttműködési képességről még 2016-ban számot adott az F-35-ös.
A Raytheon átadta az Egyesült Államok Haditengerészetének az első teljesen új AN/ALQ-249(v)1 rádióelektronikai zavarókonténert. A flotta tesztsorozatában 15 konténert a zavarórendszer képességeinek ellenőrzéséhez fognak felhasználni, míg másik 14-et kifejezettek a repülőgép fedélzetén és a repülés közbeni teszteken fognak használni. Ez utóbbiakban egy repülő tesztpad feladatkörre átépített Gulfstream üzleti repülőgép is szerepet kap majd. A Boeing EA-18G Growler típuson bemutatkozó új fejlesztésű rádióelektronikai zavarókonténer a radarok mellett a kommunikációs rendszerek zavarására is képes lesz minden eddiginél szélesebb frekvenciatartományban.
Brazíliában még ez év augusztusában elkezdődnek az elsőnek elkészült S-BR (módosított SCORPENE-osztály) tengeralattjáró tengeri próbái. A RIACHUELO (S40) 2018. december 14-én került vízre. A tengeri kísérletek 2020 első félévéig tartanak, míg a tengeralattjáró szolgálatba állítása 2020 októberére várható. A tengeri próbák során F21-es torpedó mellett Exocet SM39 Block 2 Mod 2 hajóelleni rakéta is elindításra kerül. A négy egységesre tervezett hajóosztály többi tagja a HUMAITA (S41), a TONELERO (S42) és az ANGOSTURA (S43) 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben kerül majd le a hajógyári sólyáról tervezett közegébe.
Argentínában az argentin légierő megalapításának 107. évfordulója alkalmából megemlítették, hogy igen közel vannak a dél-koreai Korea Aerospace Industries (KAI) folytatott tárgyalások, egy végre eredményes szerződéskötéshez. Még nem dőlt el véglegesen a beszerzendő FA-50 Fighting Eagle-ek darabszáma, hiszen jelenleg a fizetési lehetőségek felmérése folyik. Az ázsiai partner hajlik arra, hogy igen rugalmas finanszírozású kölcsönt nyújtson a beszerzés anyagi fedezésére. Sőt az elől sem zárkóznak el, hogy a törlesztés nem csak pénzben, hanem termékek, áruk képében is végezhető lesz.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas EAV-8B Harrier II
Agusta-Westland AW-159 Wildcat
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
McDonnell Douglas RF-4C Phantom II
North American F-100F Super Sabre
North American TB-25J Mitchell
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet
Lockheed Martin F-35A Lightning II
General Dynamics F-111C Aardvark
De Havilland DH-115 Vampire T.55
McDonnell Douglas F-15DJ Eagle
Catégories: Biztonságpolitika
2019.08.03
Nem zárható ki, hogy pár éven belül újabb nyugati gyártmányú repülőeszköz fogja viselni az ukrán légierő felségjelzését. Ugyanis Brazíliában az ukrán légierő parancsnoka repülés közben is kipróbálhatta az Embraer A-29 Super Tucano felfegyverezhető kiképzőgépét. A típus minél jobb megismerése mellett az esetleges beszerzés lehetőségeit is megvitatták a felek. Ukrajna jelenlegi helyzete kedvezhet az akár precíziós fegyverzettel végrehajtott harci feladatok mellett felderítésre, megfigyelésre és hírszerzésre is alkalmas A-29 Super Tucano beszerzésének. A gyártó részéről a kelet-európai régióban történő megjelenés elősegíthetné az cseh Aero Vodochody L-39-es volt, vagy jelenlegi alkalmazóinak elcsábítását a világ számos táján már igen sok megrendelést hozó Super Tucano irányába.
Németországban további NHIndustries NH90-es helikopterek beszerzése valósulhat meg. Ugyanis parlamenti jóváhagyásra került előterjesztésre a Westland Sea Lynx Mk.88A helikopterek utódjaként újabb NH90-ek rendszeresítése a Német Haditengerészet kötelékében. A 2014-ben feltárt repedések miatt a 22 darab német Sea Lynx jó ideig repülési tilalom alatt állt, majd az átvizsgálás során kiderült, csak 15 forgószárnyas volt érintett a problémában. Ez az eset is rávilágított arra, hogy a több évtizedes múlttal rendelkező típus - melynek elsődleges feladat a tengeralattjáró-vadászat - lassan megérik a cserére. Jelenleg még nem tudni mennyi felszíni és felszín alatti hadviselésre felszerelt NH90NFH fog hadrendbe állni, a Westland Sea King Mk.41-es pótlásaként rendszeresítendő 18 darab, elsősorban tengeri kutató-mentő és szállító feladatkörre alkalmas Sea Lion változat mellett. Ezek a 2025-től átadásra kerülő helikopterek felszereltsége nagyrészt megegyezik majd a franciák Caiman változatával.
Az orosz védelmi minisztérium kijelentette, hogy szándékában áll az összes ideiglenesen kivont Kamov Ka-29-es helikoptert nagyjavítás és korszerűsítés után újra szolgálatba állítani. Az 1984-től 1991-ig több mint félszáz példányban gyártott típus fő feladata a szovjet tengerészgyalogság légi szállítása és tűztámogatása volt. Az erős fegyverzettel - Sz-80-as nem irányított, 9M120 Ataka irányított rakétákkal és akár 500 kilogrammos bombákkal is - ellátható gépeket az IVAN ROGOV-osztályú deszanthajókról tervezték bevetni. A 11,5 tonnás felszálló tömegű gépeket az újbóli szolgálatba állítást követően az összes orosz flottaparancsnokság eszközei között fel lehetne fedezni, így a Csendes-óceáni, az Északi-tengeri, a Balti-tengeri és a Fekete-tengeri Flotta is rendelkezne egy-egy századnyival belőlük.
A Szovjetunó bukásával a Ka-29-ek is lassan tartós tárolásba kerültek. Első hírek újbóli szolgálatba állításukról a MISTRAL-osztályú partraszállást támogató helikopterhordozók Moszkva általi megvásárlásának körvonalazódása idején bukkantak fel. A hajók Egyiptomba, az első 16 darab Ka-29M pedig 2016 és 2017 között a Csendes-óceáni Flottához került. Itt a 16 fő felfegyverzett katona szállítására képes gépeket leginkább partmenti bázisokról repülték, de néha megfordultak fregattok és járőrhajókon is. Felettébb hasznosnak bizonyultak a tengeri határok védelmében, a kalózkodás-és a terrorizmus elleni küzdelemben egyaránt. A helikopter megmutatta, hogy érdemes szállítási feladatokat is rábízni, ugyanis két tonnát beltérben, vagy négy tonnát külső függesztményként szállíthat. Továbbá egészségügyi feladatokra is alkalmazható, amelyekben akár tíz sebesült szállítása is lehetséges, közülük négy akár fekve, hordágyon is elhelyezhető.
Izmir kikötőjébe négy Boeing CH-47F Chinook helikopter érkezett meg ezen a héten. A gépek az utolsó darabjai a törökök 11 példányos megrendelésnek. A tandemrotorosokat még 2009-ben rendelte meg Ankara 14 darabos mennyiségben 1,2 milliárd dollárért, bár a 2008-as tárgyalásokon még 10 darabról volt szól 500 millió dollárért. Azonban ezt a mennyiséget 2011-ben lecsökkentették 6 darabra, mert csak 400 millió dollár állt rendelkezésre a beszerzésre. Végül sikerült annyi pénzt összeszedni, hogy a darabszám felemelkedjen 11-re. Ezekből hat kerül a szárazföldi erőkhöz, másik négy a különleges erőket fogja támogatni, míg a fennmaradó egy Chinook helikopter a Védelmi Minisztériumhoz került, ahol VIP szállításokat fog végezni.
Ezen a héten az első hivatalos információk is napvilágot láttak Marokkó Boeing AH-64E Apache harci helikopterek érintő beszerzését illetőleg. A harci helikopterekkel jelenleg nem rendelkező észak-afrikai állam 24 példány megvásárlási szándékával fordult Washingtonhoz, 1,5 milliárd dollár ellenében. Nem hivatalos források szerint a szerződés aláírására leghamarabb októberben, vagy novemberben lehet majd sort keríteni.
Indiában a Hindustan Aeronautics Ltd (HAL) bejelentette, decembertől sorozatgyártásra kész a saját fejlesztésű és gyártású HTT-40 turbópropelleres kiképzőgépük. Az ország védelmi minisztériuma már elkötelezte magát 70 darab HTT-40-es repülőgép vásárlására. A típussal folytatott tesztek várhatólag decemberben fognak befejeződni. A gyártó szeretné ezt a mennyiséget további 36 darabbal megnövelni, mivel a svájci Pilatus PC-7 Mk II-es turbópropelleres kiképzőgépek beszerzése félbeszakadt. Az ok korrupció, aminek mértéke több mint egymillió svájci frank. Éppenséggel a svájci gépekből további 36 példányra tartana igényt a légierő, ezt a mennyiséget a HAL is bezsebelhetné a helyzet jó kihasználásával. Véleményük szerint a szerződés aláírásától számított egy éven belül képesek lennének az első HTT-40-ek átadására, amelyek darabára alacsonyabb lenne a további legyártandó példányoknak köszönhetően. Mindazonáltal a légierő nem osztja a gyártó optimizmusát, ők arra számítanak, hogy esetleges megrendelés esetén az első HTT-40-et talán 2022-ben vehetik át.
India a héten nagyobb mennyiségű légiharc-rakéta beszerzéséről kötött szerződéseket. A rövid hatótávolságú R-73-ból 300 darabot vásároltak 215 millió dollár ellenében Oroszországtól. Az infravörös önirányítású rakéta súlya 105 kilogramm, hossza 2,93 méter, átmérője 165 milliméter, és 7,4 kilogrammos harci résszel rendelkezik. Szintén szerződés született a látóhatáron túlról alkalmazható R-27 esetében is. Itt eddig nem került említésre darabszám, csak az összeg ismert, ami 218 millió dollár. Állítólag folynak még tárgyalások 400 darab R-77-es aktív radarvezérlésű rakéta indiai beszerzéséről is. Orosz részről egy 1000 darabos indiai rakétabeszerzésről szóltak a hírek, ez gyaníthatóan több rakétafegyvert foglal magába, többek között az R-27-et, az R-73-at és az R-77-et is.
Július 27-én egy Antonov An-124 teherszállító repülőgép segítségével megérkezett a Hindon légibázisra az Egyesült Államok Phoenix-Mesa Gateway repülőtérről, az első négy Boeing AH-64E (I) Apache Guardian harci helikopter az indiai légierő számára. Pár hónappal ezelőtt még úgy szólt a terv, hogy az szállítást az USAF C-17 Globemaster III szállító repülőgépei fogják végrehajtani, de időközben ez az elképzelés módosult. A második négy AH-64E várhatóan augusztus első napjaiban fog megérkezni Indiába. Ez a nyolc gép szeptemberben már a pakisztáni határhoz közeli Pathankot légibázison lesz megtalálható, ahol a 125. helikopter század - melynek neve „Gladiators” - lesz az első, amelyik átfegyverzésre fog kerülni. Ez az alegység korábban a Mil Mi-35 Hind harci helikoptert repülte és az új típussal szeptembertől lesz hadrafogható.
Legújabb hírek szerint az amerikai légierő C-17 Globemaster III szállító repülőgépei már a Pathankot légibázison foglak landolni és kirakodni a négy újabb AH-64E-vel. Gladiátorok két további AH-64E-t is fognak majd kapni 2020-ban, így teljessé válik majd a tíz darabos gépállományuk. Szintén ez az év lesz az, amikor a többi helikopter is megérkezik majd Indiába. A légierő második Apache századát az indiai-kínai határ közelében lévő Jorhat légibázisra fogják telepíteni, szintén 10 forgószárnyassal. Ezen a támaszponton jelenleg az An-32 szállítógépeket és a Mi-17 helikoptereket repülik. A 22 megrendelt AH-64E-ből a fennmaradó két példány hadműveleti tartalékot fog képezni. További AH-64E-k megjelenésére is lehet számítani Indiában, ugyanis a hadsereg is rendelt már belőlük hat darabot és tervek vannak további 30 másik beszerzésére is. Ezekkel három századot állítanának fel, mindegyiket egy-egy gépesített magasabbegység parancsnoksága alá rendelve.
Diplomáciai források szerint előrehaladott tárgyalások folynak Thaiföld és India között az orosz-indiai fejlesztésű BrahMos robotrepülőgépek megrendelése ügyében. Az egyeztetések tavaly decemberben gyorsultak fel, amikor is a thaiföldi királyi haditengerészet vezetője, Ruddit admirális látogatást tett Indiában. A szerződéssel véglegesített megállapodás időpontját nem idénre, hanem jövőre várják. Thaiföldön kívül számos délkelet-ázsiai ország, (Malajzia, Szingapúr és Indonézia) szintén jelezte érdeklődését a BrahMos megvásárlása iránt, de jelenleg a thaiföldi tárgyalások tartanak előrébb.
Már Jordániában van típusátképzésen az a fülöp-szigeteki földi-és légi személyzet akik az AH-1F Cobra harci helikoptert fogják üzemeltetni és repülni. Tavaly szeptemberben jelentette be Jordánia, hogy két Bell AH-1F Cobra harci helikoptert fog átadni a következő évben a Fülöp-szigetek részére. A forgószárnyasok átadása mellett az közel-keleti állam vállalta a földi-és légi személyzet kiképzését is.
A japán kormány mintegy 20 pilóta nélküli helikoptert szándékozik beszerezni tengeri önvédelmi erőinek (JMSDF) részére, jelezték a helyi médiában, meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva. A hírek szerint a robothelikopterek elsődleges feladata a tengerfelszín ellenőrzése lenne, de képesnek kell lenniük egy újabb nukleáris baleset helyszínére repülve a károk felmérését segítendő repülések végrehajtására is. A gépeket a HYUGA és az IZUMO-osztályú egységekről is szeretnék alkalmazni, így jó ha hajófedélzeti üzemre már kész gépet tudnak találni. Márpedig tudhatnak, hiszen a Bell polgári célra gyártott 407-es modelljének pilótanélküli változata, a Northrop Grumman által kifejlesztett MQ-8C Fire Scout éppenséggel bír ilyen képességekkel. Az amerikaiak 2018-ban már utaltak rá, hogy az MQ-8C Fire Scout első külföldi megrendelője Japán lehet. A beszerzésre kerülő típus kiválasztása 2022-ben fog megtörténni, beszerzésük 2023-ben kezdődhet meg.
Kawasaki P-1 tengeri járőrgépek 4 példányát figyelték meg a Kanoja támaszponton. A hazai fejlesztésű típus eddig szolgálatba állított példányai ez előtt csak az Acugi támaszponton állomásoztak, a Haditengerészet 4. Ezredében tartozó 4. Légi Járőr Századnál. Az új gépek csapatpróbái 2013 óta folytak, hadrendbe állításukat 2015-ben kezdték el. Július végén viszont a Haditengerészet 1. Ezredének, 1. Légi Járőr Századának P-3C Orion tengeri járőrgépei mellett parkolt 4 darab P-1-es a Kanoja támaszponton. Jelenlegi információk szerint a típust a jövőben a Hacsinóhe és a Naha bázisokon is meg fog jelenni a 2. és az 5. ezrednél.
Japán szeretne nagyobb részt kihasítva közreműködni az Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók előállításában. Ez ügyben már hivatalos kérelemmel is fordultak Washingtonhoz. Éppenséggel az Ankara akadályképző politikája miatt majdan megüresedő török ülést szeretnék átvenni Tokióban és így a típus gyártásában és továbbfejlesztésében tűzközelben lévő belső körben kerülve beleülni a jóba. Az F-35-ös irányába töretlen a bizalom, hiába került tengerfelszínnel történő ütközés által veszteséglistára egy példány még áprilisában. Nem régiben megszületett a döntés, a már meglévő példányokkal folytatják a repüléseket, bár ezeket napnyugta előtt egy ideig még befejezik a felkelő nap országában.
Újabb 260 darab AGM-88E AARGM fog elkészülni a nemrégiben megszületett szerződés értelmében. Ezeket a Northrop Grumman Innovation Systems Inc. leányvállalata az Alliant Techsystems Operations LLC fogja elkészíteni. Méghozzá az eddig is alkalmazott átépítéssel a már meglévő AGM-88B-k felhasználásával. 2022 márciusáig a 260 éles rakétán felül 3 darab hajtómű nélküli gyakorlópéldányt is elkészítenek 167,3 millió dollár ellenében.
Július 31-én hajtotta végre első repülést a Vermonti Légi Nemzeti Gárda (ANG) számára legyártott első Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázó. Az AF17-5265 / AF-207-es gyártási számú gép mellett még további 19-et fog megkapni ez az alakulat. Az F-16C/D Block 30-októl ez év április 6-án búcsút vevő 158. Ezred az első F-35A gépét szeptemberben kapja majd meg.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16C Fighting Falcon
McDonnell Douglas F-4F Phantom II
Westland WG-13 Super Lynx Mk.88A
Catégories: Biztonságpolitika
2019.07.27
M17 jelzéssel egy új gépkarabélyt fejlesztett ki a szerb Zastava Arms. A kalasnyikov rendszerű gázdugattyús fegyver oldalra behajtható, a lövész testméreteinek leginkább megfelelően beállítható válltámasszal és szereléssínekkel is rendelkezik, tűzváltója mindkét oldalon megtalálható. Műanyagból készült tárában a 7,62X39-es lőszerekből 30 darab fér el. Azonban a karabély egy mindössze 60 másodperc alatt elvégezhető csőcserét követően képessé válik a szerb fejlesztésű 6,5X38,7 milliméteres lőszerek alkalmazására. Ennek lövedéke a jobb aerodinamikájának köszönhetően lassabban veszíti el sebességét, így laposabb a röppályája és nagyobb a megállító ereje is. A 800 méteres hatásos lőtávolságú 6,5X38,7 milliméteres lőszerek számára jelenleg még csak a 20 lőszeres tár került kifejlesztése, de hamarosan elkészülnek majd a 30 darabossal is.
Bulgária 150 darab lövészpáncélos beszerzésének első lépését tette meg a héten, ugyanis ajánlatot kértek négy nyugati gyártótól járműveikre. A francia Nexter VBCI mellett indul még a megrendelés elnyerésért a Patria az AMV-val, a Rheinmetall/KMW a Boxer-el és a General Dynamics European Land System a Piranha V-el. A kiválasztásra kerülő páncélosoknak a szovjet eredetű BTR-60PB és BRDM-2-ek feladatait kell majd átvenniük.
Oroszország az északi-sarkkör környékén már évek óta növeli katonai erejét. Ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A legújabb hírek szerint a térségbe meg fog jelenni a Szuhoj Szu-34 Fullback vadászbombázó is, mégpedig az orosz Északi Flotta állományában. A nagy hatósugárral rendelkező típust az Északi-tengeren húzódó hajózási útvonalak védelmére tervezik felhasználni. Ebben a szerepkörben egyik fő fegyverzete a K-35U hajók elleni robotrepülőgép lehet majd.
Marokkóba kettő darab Lockheed C-130 Hercules repülőgép kerül majd hamarosan. A gépek az amerikai légierőnél használt H változatúak lesznek és eladásuk az EDA (Excess Defense Articles) program keretében valósul meg.
Sorra készülnek el a Pakisztán által megrendelt Bell AH-1Z Viper harci helikopterek. 2015 áprilisában született megállapodás a forgószárnyasokon felül tartalmazott még 1000 darab AGM-114R Hellfire II lézervezérlésű rakétát is. A Pakisztánban alkalmazott az AH-1F/S Cobra harci helikopterek utódjai közül az első két példány még 2017-ben készült el. Azonban leszállításra már nem kerültek, mert 2017 augusztusában az Egyesült Államok bejelentette, befagyasztja az eddig nyújtott katonai támogatását Pakisztán irányába. Az eltelt idő alatt 9 darab frissen legyártott AH-1Z Viper harci helikopter került tartós tárolásba az USA területén. Nemrégiben újabb két példány volt jól megfigyelhető a tárolás helye felé vezető repülőúton. Ezek is az amerikai tengerészgyalogság számára gyártott Viper-ektől eltérő, sötétebb festést viselték és a faroktartón lévő „PAKISTAN ARMY” felírat első szava le volt festve.
Dél-Koreában a haderőnemek egyöntetűen az mellett foglaltak állást, hogy egy minden eddiginél nagyobb vízkiszorítású hajót kell megépíteni, ami képes lesz a Lockheed Martin F-35B Linghtning II-ek üzemeltetésére. Az elképzelések szerint egy ilyen, jelenleg még az LPH-II-es jelzéssel ellátott hajó természetesen nagyobb lenne, mint a jelenlegi DOKDO-osztály, vagyis 30000 tonnás vízkiszorítással rendelkezne, hossza 250 méter körül alakulna. Fedélzetén 16 darab F-35B férne el, de a belő terek lehetőséget nyújtanának 3000 főnyi tengerészgyalogos és 20 partra szállító naszád elhelyezésére is. Szöul terveiben a szárazföldi repülőterekről üzemeltethető 40 darab F-35A mellett 20 rövid távon fel-és leszálló F-35B beszerzése is szerepel. A várhatóan a 2020-as évtized második felében szolgálatba álló LPH-II-es orrfedélzete a felszállások megkönnyítése érdekében síugrósáncokhoz hasonlóan ívesen emelkedő kialakítású lesz.
Japánban újra van remény, igaz még csak csekély, hogy a már 38 éve szolgálatba állítani kezdett, de modernizálásra kerülő F-15J/DJ vadászgépek fegyverzetébe hazai fejlesztésű látótávolságon túli fegyverzet is megjelenhessen. Ez nem lenne más, mint a Mitsubishi Electric AAM-4B, amelynek orrkúpja alatt már AESA antennás aktív radar valósítja meg az önrávezetést, ezenfelül hatótávolsága is felülmúlja több AIM-120 AMRAAM variáns légiharc-rakéta hasonló adatát. 2017-ben Japán megrendelte az AIM-120C-7-es változatát, amely lépés már akkor felvetette azt a kérdést, hogy miért nem részesítik előnyben a hazai fejlesztésű fegyvert. Az APG-82 radarral ellátott gépek üzemidő-hosszabbítása mellett tervbe van véve a légiharc-kapacitás növelése is a hordozható rakéták mennyiségének növelésével. Így az AAM-4B rakétákból egyszerre 12 darab lenne hordozható egyidejűleg. Továbbá a korszerűsített Sasok fegyverzetében megjelenhet majd az AGM-158 JASSM-ER is.
Ausztráliában befejeződött az első olyan pilótacsoport képzése, mely már az igazán korszerű svájci Pilatus PC-21-es gépen szárnyalt. A 10 főből álló osztály öt hónapos képzést tudhat már a háta mögött, ebben mintegy 250 órás elméleti oktatás, 30 órás szimulátoros oktatás és 40 órányi repülés volt a PC-21-en.
Végrehajtotta elő repülést július 15-én az első két Ausztráliában, vagyis helyben típusátképzést kapott pilóta a Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázón. Egyikük, aki cserepilótaként repülte már az F-22A-t is, igen intenzívnek találta a 2 hónapos átképzési időszakot, amelyben rengeteg szimulátoros repülés volt, hiszen az F-35-ös esetében sincs kétüléses változat. Ausztrália jelenleg 10 darab F-35A-val rendelkezik, ezek az USA-ban a Luke és a hazai Williamtown légibázison repülnek, 2014 óta már több mint 2900 repült órát összegyűjtve. A kezdeti bevethetőséget 2020 decemberére tervezik elérni.
Az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozták az M109A7 Paladin önjáró tarackok utódjának jelölését és néhány képességét. Az M1299 önjáró tarack továbbra is 155 milliméteres űrméretű fegyverrel lesz ellátva, de ez az 58-as kaliberhosszúságú lövegcsövével és új rakéta-póthajtású M1113 lőszerével 70 kilométer feletti lőtávolságot fog a hadsereg mindennapjaiba hozni, az eddigi 30 kilométeressel szemben. Tűzgyorsasága is növekedni fog, hiszen egy perc alatt akár 10 lövés leadására is képes lesz. Ennek elérése automata töltőberendezéssel lesz megvalósítható.
Az új B-21 Raider lopakodó bombázó első felszállása 2021 decemberére várható. A típus a kezdeti bevethetőséget 2025 után fogja majd elérni és továbbra is legalább 100 darab legyártására van esély. A darabszámokat befolyásolja majd, hogy a B-1B és a B-2A gépekből 2030 után mennyi kerül majd kivonásra, de az már most látszik, hogy a kellő kapacitás biztosítására a meglévőkön felül még további 7 bombázószázad felállítására lenne szükség.
Brazíliában a BARROSO fregatt lett az első hadihajó, melynek fedélzetéről üzemeltetni kezdték az AH-11B Super Lynx helikoptereket. Nagy-Britanniában még 2017 szeptemberének utolsó hetében hajtotta végre első repülését az elsőnek modernizált brazil AH-11B Super Lynx helikopter. A brit jelölésrendszerben Super Lynx Mk.21B-ként emlegetett variáns egy 2014 júliusában megkötött, 160 millió dolláros (117 millió euró) értéket meghaladó szerződés keretében kerül modernizálásra az AH-11A Super Lynx (Super Lynx Mk.21A) változatból. Az Egyesült Királyságban található Yeovilban, egy átfogó korszerűsítési program során, mind a nyolc dél-amerikai Super Lynx LHTEC CTS 800-4N hajtóművekkel kerül ellátására (ezek találhatók meg a Lynx Mk.9A, a Super Lynx 300 és az AW159 változatokban is), új navigációs és elektronikai hadviselés támogató rendszerek kerülnek beépítésre, de színes kijelzők is megjelennek a pilótafülke műszerfalán és a pilóták már éjjellátó szemüveget is alkalmazhatnak feladataik lerepülése során.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas A-4E Skyhawk
Lockheed Martin F-35B Lightning II
McDonnell Douglas KC-10A Extender
McDonnell Douglas F-4J Phantom II
General Dynamics F-16C Fighting Falcon
Catégories: Biztonságpolitika
2019.07.20
Sikerrel fejezte be a német haditengerészet próbáit az igényeik alapján fejlesztett NH90 Sea Lion helikopter. A flotta forgószárnyasa egyaránt helytállt a tengerei kutató-mentő, felderítő és a különleges erők tagjait és felszerelési eszközeik szállítási képességét igazoló teszteken. A német haditengerészet 18 darab NH90 Sea Lion helikoptert rendelt eddig. Az első gépet ez év vége előtt kapják majd meg.
Hollandia védelmi minisztere, Ank Bijleveld egy interjúban elmondta, szerepel a holland tervekben a már megrendelt Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázókra további rendelés feladása. Eddig 37 példány beszerzése volt eldöntött. Ezt a mennyiséget további nyolc, vagy kilenc darabbal egészítenék ki. A végleges darabszámban a változatást okozó tényező az, hogy hogyan alakul a dollár árfolyama.
Nagy-Britanniából érkező hírek alapján továbbra sem tekinthető még kiforrott gépnek az Airbus A400M Atlas. A RAF eddig 20 darabot vett át a beszerezni tervezett 22-ből. A 2,6 milliárd fontot felemésztő beszerzés eredménye eddig az, hogy több alkalommal is mindössze csak 2 Atlas volt kész a felszállásra, a többi kisebb-nagyobb hibák a földön maradt. A 2009 helyett hat éves késéssel hadrendbe állított A400M-en a legtöbb probléma továbbra is a hajtóművekkel van. A EuroProp International gyártmányainál az fordulatszámot csökkentő áttételek mellett gondok vannak hajtóművel, valamint a légcsavarokkal is, de a rezgés is túlzott mértékű még. A gyártó persze orvosolja a problémákat, méghozzá a kiadásokat nem emelő cserékkel, így a következő év közepére ezek meg fognak szűnni.
Egy újabb NH90-es helikopterrel lett gazdagabb a spanyol hadsereg. A típusból Spanyolország 22 darabot rendelt meg, ezekből 16-ot a hadsereg, míg 6 darabot a légierő számára szereznek be. A most átadott 12. példányt az év vége előtt még egy fogja majd követni.
A Francia Köztársaság elnökének jelenlétében a Naval Group vízre bocsátotta 2019. július 12-én a legújabb generációs nukleáris tengeralattjáróját Cherbourg-i hajógyárában. A SUFFREN (Q284) a BARRACUDA-osztály tagja, amelyek a RUBIS-osztály 1983 és 1988 között megépül négy tengeralattjárójának a pótlása lettek kifejlesztve. A BARRACUDA-osztály hat egységből fog állni, ezek megépítése 10,13 milliárd dollárt emészt fel. A felszínen 4700 tonnás, lemerülve 5300 tonnás vízkiszorítású BARRACUDA-k legnagyobb sebessége 25 csomó (46 kilométer per óra), merülési mélységük 350 méter, hosszuk 99 méter, törzsük átmérője 8,8 méter. A RUBIS-osztályú tengeralattjárókon 78 fős legénység található meg, a fejlettebb utódokon a nagyfokú automatizálásnak köszönhetően elegendő lesz 60 fő is.
A SUFFREN testvérhajói a DUGUAY-TROUIN, TOURVILLE, DE GRASS, RUBIS, és a CASABIANCA 2030-ig fognak elkészülni és 2060-ig szolgál majd a legutolsó példány. Fegyverzetüket F21-es nehézsúlyú torpedók, SM39 Exocet hajók elleni és MdCN típusú csapásmérő robotrepülőgépek fogják alkotni, nukleáris fegyvereket a jelenlegi elképzelés szerint nem fognak hordozni. Képesek lesznek viszont a harci búvárok tevékenységének az eddigieknél jobb támogatására. Készleteik 70 napos tengeren tartózkodást tesznek majd lehetővé, szemben a BUBIS-ok 45 napjával. A SUFFREN TechnicAtome - mint fővállalkozó - által készített atomreaktorának próbája az elkövetkező hetekben kezdetét veszi, a tengeri próbajáratok 2020 elején kezdődnek majd el és ezek után a tengeralattjáró várhatólag az év végén szolgálatba is áll.
Oroszországban a TASZSZ hírügynökség orosz védelmi és ipari forrásokra hivatkozva közölte, egy újfajta csatarepülőgép fejlesztését végzik az országban. A fejlesztés már folyik, a gép fegyverzetét egy 57 milliméteres gépágyú és néhány 30 milliméteres gránátvető fogja alkotni. A fegyverek elrendezése hasonló lesz, mint az amerikai AC-130-on, vagyis a repülési irányra merőlegesen kerülnek majd beszerelésre. Hordozóplatformként az Antonov An-12 Cub-ot jelölték meg, ami felettébb furcsa. Mivel a típus gyártása az 1970-es években befejeződött, a még repülőképes orosz példányok öregek, és várhatóan a következő évtized elején nyugdíjba vonulnak. A pótlásukra tervezett Iljusin Il-276-es programja még csak a fejlesztés elején tart, ez a munka csak 2023-ra fejeződhet be. A gyártásban lévő és kellően modern Il-76MD-90A pedig túl nagy és nehéz az ilyen feladat ellátására. Az orosz légierő részéről nem nyilatkoztak a csatarepülőgép fejlesztése ügyében.
Július 14-én két újabb Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázó érkezett meg Izraelbe. A vasárnap délután a Nevatim bázison leszállt 925-ös és a 926-os számot viselő példányokkal együtt így már 16 darab 5. generációs gép található meg az országban. Az első F-35I Adir vadászbombázók még 2016 decemberében érkeztek meg Izraelbe, és 2019 végére már 20 F-35I gépen lesz látható az izraeli felségjelzés. Az 50 darab beszerezni kívánt F-35I 2024-ig került átadásra.
Dél-Koreába is érkezetek további Lockheed Martin F-35-ös vadászbombázók az elmúlt napokban. Július 15-én a harmadik és a negyedik példány landolt az ázsiai országban. Ez év végére összesen 10 F-35A vadászbombázó érkezik meg Dél-Koreába, míg a 40 darabos rendelési állomány 2021-re válik teljessé.
Kínában az eddigieknél jóval tartósabb rotorokat fognak majd készíteni helikoptereik számára, egy a közelmúltban megvalósult fejlesztésnek köszönhetően. Ez az áttörés három éves kutatást igényelt, és fontos stratégiai értéket képvisel a kínai helikopteripar számára, bár meg kell jegyezni, hogy a kutatásban jelentős orosz részvétel is volt. Az új technikának köszönhetően sikerült csökkenteni az alkatrészek kopását oly mértékben, hogy így megduplázódott azok élettartama. Az erőhatások által okozott repedések és majdani törések esélye is csökkent a sikeres fejlesztésnek köszönhetően, így a helikopterek számára az eddigieknél nagyobb erőhatást kibíró, vagy a szerkezeteket igencsak próbára tevő tengeri és a sivatagi körülmények között használt forgószárnyasok számára is tartósabb rotorok előállítása előtt nyitva áll az út. Megnövekedhet továbbá a felemelhető tömeg mértéke, vagy akár a forgószárnyasok által elérhető sebesség is.
Japánban a kivonásra nem kerülő F-15J/DJ vadászgépek korszerűsítési programja kezd lassan testet ölteni. A hét bejelentették, a gépek orr-részébe a Raytheon APG-82 AESA antennás fedélzeti rádiólokátor fog beszerelésre kerülni. Az első korszerűsített F-15J-t 2023 júliusáig szállítják majd le a japán légierő számára.
A talán 2050 után is szolgálatba maradó Boeing B-52 Stratofortress bombázógépek új rádiólokátort fognak kapni. A Raytheon által kifejlesztett berendezés az APG-79/APG-82 radarcsaládból fog származni, természetesen AESA antennával lesz ellátva. A megrendelésre pályázott a Northrop Grumman is az APG-83 SABR radarjával, az APQ-166-os pótlására. A B-52-ek új rádiólokátorának gyártása 2024-ben veszi majd kezdetét.
Brazíliában július 10-én már a 3. próbalövészetet hajtották végre a hazai fejlesztésű MANSUP (Míssil Antinavio Nacional de Superfície) hajók elleni rakétával. Az első két indítást még 2018 novemberében és 2019 márciusában hajtották végre. Ezek során is akárcsak most, az 5,6 méter hosszú fegyverben a 144 kilogrammos harci rész helyét egy telemetriai egység foglalta el. A legutóbbi indítást, akárcsak az ez év márciusit is a NITEROI-osztályú INDEPENDENCIA (F44) fregatt fedélzetéről hajtották végre, most célpontként a nemrégiben kivont TRIDENTE (R22) vontatóhajó szolgált. A tesztet a haditengerészet sikeresnek ítélte. Az első sorozatgyártott MANSUP példányok átadása 2020-ban várható.
Argentína tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal Lockheed P-3C Orion tengeri járőrgépek megvásárlásáról. A típus iránt már 2016-ban is érdeklődött a dél-amerikai állam, azonban akkor szerződéskötésre nem került sor. Jelenleg Argentínában a haditengerészetnél négy darab P-3B Orion áll hadrendben, azonban ezek közül csak egy van repülőképes állapotban. A Washingtonnal folyó egyeztetésekben négy darab C változató P-3-as megvásárlása szerepel.
Szintén 2016-ban kezdték azokat a tárgyalások az argentinok, ahol Dél-Korea volt a másik fél. A KAI T-50-es sugárhajtású kiképző repülőgép felfegyverezhető FA-50 Fighting Eagle változatának beszerzéséről szintén nem sikerült megállapodni akkor. Most újra folynak az egyeztetések 12 gép megvásárlásának lehetőségéről.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16C Fighting Falcon
North American F-100F Super Sabre
Lockheed Martin F-35A Lightning II
North American Rockwell OV-10A Bronco
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet
Catégories: Biztonságpolitika
2019.07.13
Szlovákia hamarosan aláírja MiG-29-es vadászgépeinek üzemképességét biztosító szerződését Oroszországgal. A helyi hírügynökségek szerint a szlovák kormány évente 30 millió eurót fizet 12 darab MiG-29-es karbantartásáért (10 „AS” változat és kettő kétüléses UBS változat). A jelenlegi szerződés a következő év őszén jár le. Ezt 100 millió dollár értékben hosszabbítanák meg. Így a Fulcrum-ok már kibírnák a Lockheed Martin F-16V-k 2022-2023-as megérkezéséig.
Németország az iszlám lázadók elleni küzdelemben teszteli egyik Airbus A400M Atlas tanker/szállító repülőgépét. Az LTG 62-es (Lufttransportgeschwaders) szállítórepülő-ezred egyik gépe ugyanis Jordániába települt át. A nem csak az Al-Asrak légbázisról felszálló gépek légi üzemanyag-utántöltését eddig egy német A310 MRTT-el végezték. A művelet kezdete óta az A310 több mint 5500 német és szövetséges repülőgépet töltött fel üzemanyaggal. Ezt a feladatot az elkövetkező hetekben az A400M fogja ellátni 40 tonnányi átadásra váró üzemanyaggal a fedélzetén, és egy-egy hajlékony tömlős konténerrel a félszárnyai alatt. Ezekkel lehetőség van 1 óra alatt 10 repülőgép számára üzemanyag átadására. A németek eddig az Atlas többfunkciós képességét a mindennapokban a szállításon felül még a betegszállítás feladatkörben használták ki, de most éles bevetésen a légi utántöltés is bekerülhet ebbe a csoportba. A hírek szerint a Wunstorfban állomásozó LTG 62-es szállítórepülő-ezred jelenleg 30 darab A400M-el rendelkezik és ezek közül 10 lesz képes tankerfeladatok ellátására is. Az első ilyen feladatkörben is használható A400M a 46. legyártott példány volt, ezt éppenséggel pont a német légierőnek adták át 2017-ben. 2018 márciusában még csak 15 Atlas viselt német felségjelet, de ezek közül mindössze 3 volt bevethető állapotban, a jelenleg hadrafoghatóságukról nincs információ, bár az minden bizonnyal magasabb.
Várhatólag ebben a hónapban, a július 19-én kezdődő Royal International Air Tattoo (RIAT) lesz a színhelye annak a hivatalos bejelentések, mely szerint Svédország is rész fog venni az angolok által elkezdett FCAS/Tempest vadászbombázó fejlesztésében. A Holland és Olasz csatlakozást követően így a BAE Systems, a Rolls-Royce, az MBDA és a Leonardo gyártási-fejlesztési kapacitása kiegészülhet még a SAAB-al is.
Nagy-Britanniában eldöntötték, hogy legalább hat hónappal, vagyis 2020 júniusáig kiterjesztik a részvételt Maliban és a szomszédos Burkina Fasoban, illetve Nigerben végrehajtott iszlamista lázadók elleni, franciák vezetett hadműveletben. 2018 júliusa óta támogatja a francia erőket a RAF három Chinook HC.5 nehéz szállító helikoptere és 100 főnyi brit katonája. Ezek a francia Gazelle, az NH90, a Puma és a Caracal helikopterek mellett tevékenykednek és nagyon jól jön a többinél nagyobb teheremelő és szállító képességük. Csak az első két hónapban a Royal Air Force Chinook helikopterei több mint 40 tonna árut és közel 700 embert szállítottak.
Közös harckocsi korszerűsítést szeretne tető alá hozni az Európai Védelmi Ügynökség. Ciprus, Görögország, Spanyolország és Románia lett megkérdezve arról, hogy szeretnének-e részt venni ebben a programban. A 2020-ban elinduló tervezet célja az említett államok Leopard 2-es harckocsijainak modernizációja, egységesen a Leopard A7-es szintre. A munkálatok a Leopard 2E, Leopard 2HEL és a Leopard 2A5 verziók mellett érintenék a műszaki és a hídvető változatokat is, így több mint 200 darab páncélos lenne bevonva a programban, amennyiben a megkeresettek rábólintanak az ajánlatra. A Leopárdokat érintő munkálatok oroszlánrészét a Krauss-Maffei Wegmann és a Rheinmetall végezné el, az első modernizált harckocsik átadása 2022-ben kezdődhetne el.
Már folynak a francia CHARLES DE GAULLE repülőgép-hordozó pótlására megépítendő egység tervezésének előkészületei. Mivel ennek a fedélzetére a még szintén tervezés alatt álló NGF vadászbombázókat is szeretnék telepíteni ezért ennek méretei és tömege alapvetően befolyásolja majd a hordozó méreteit. Jelenleg úgy néz ki, hogy az NGF egy 30 tonna tömegű gép lesz, szemben a 24 tonnás Dassault Rafale-al. Éppen ezért a CHARLES DE GAULLE 42500 tonnás vízkiszorítása sem lesz tartható, nagyobb hajó szükségeltetik. Így a 2030-as évtized második felében szolgálatba álló új repülőgép-hordozó vízkiszorítása várhatólag 70000 tonna lesz.
Franciaország 2019. július 2-án megkapta a második Airbus A330 MRTT Phénix tanker/szállító repülőgépét. Az akár 40 beteg szállítására is képes Airbus A330 MRTT Phénix gépekből az első kettő darab 2019. október végére lesz hadrafogható. Párizs 2025 helyett már 2023-ra szeretné megkapni mind a 15 darab Phénix tanker/szállító repülőgépét a gyártótól.
Július 8-án az üzbég kormány tájékoztatta Moszkvát azon szándékáról, hogy megvásárolná a Szuhoj Szu-30SzM harci repülőgépeket. Jelenleg még nem tudni mennyi gépet vásárolnának és azt sem, hogy milyen fegyverzettel. Annyi látszik biztosnak, hogy a beszerzés orosz hitelből valósulna meg.
Hét kuvaiti pilóta már sikeresen elvégezte az Eurofighter Typhoon típusátképzést. Ennek helyszíne az olaszországi Galatina volt.
A pakisztáni haditengerészet megkapta második RAS (RAS = Rheinland Air Service) 72 Sea Eagle tengeri járőr repülőgépét. Pakisztán haditengerészete 2015-ben szerződést írt alá a németországi RAS-el, hogy két, a Pakisztáni Haditengerészet tulajdonában lévő ATR-72 repülőgépet tengeri járőr repülőgépé alakítson át. Az első repülőgépen még 2016-ban elkezdték az átépítést és ezt 2018 júniusában adták át és ez a RAS 72 Sea Eagle tengeri járőr repülőgép decemberben lépett szolgálatba. Az átalakított gépek fedélzetére ESA radarok, elektooptikai rendszerek, ledobható szonárbóják, műholdas kommunikációs rendszer, na és persze a tengeralattjárók elleni hadviseléshez szükséges egyéb rendszerek kerültek beszerelésre.
Pakisztánban továbbra is van jövője a kínai/pakisztáni JF-17 Thunder vadászbombázóknak. A Block 2-es széria megrendelt 50 gépének építésével ebben az évben végezni fognak, de már napvilágra kerültek a jövőre szóló tervek. Sokáig úgy tűnt, beválik a tervezők elképzelése és sok már típushoz hasonlóan a JF-17-nél sincs szükség kétüléses oktató változatra, azonban az eltelt idő ezt megcáfolta. Ennek bizonyítékaként Pakisztán 26 darab kétüléses változatot fog beszerezni. A még korszerűbb Block 3-as JF-17-es fedélzeti rendszereinek és fegyverzetének összetétele még nem dőlt el, de az első példány kínai alkatrészekből történő összeszerelése állítólag már folyamatban van és még akár az év vége előtt végrehajthatja majd első repülését.
Indiában már folyik a SEPECAT Jaguar vadászbombázók légi célok elleni fegyverzetének korszerűsítése. Önvédelemre az MBDA ASRAAM lett kiválasztva, mellyel a hordozási próbák már zajlanak. Az első tesztindítások várhatólag az év vége előtt végrehajtásra fognak kerülni. Az integrációt a HAL végzi, a jövőben tervezik az ASRAAM alkalmazhatóságának megvalósítását Szuhoj Szu-30MKI és HAL Tejas vadászbombázókon is.
USA-ban jóváhagyásra került 108 darab M1A2T Abrams harckocsi (ez tulajdonképpen az M1A2C), 14 M88A2 Hercules műszaki harckocsi és még számos fegyverzet eladása Tajvan számára. Ami még említésre érdemes a 2,223 milliárd dolláros beszerzésből az a 250 darab FIM-92F Stinger kézi légvédelmi rakéta, amiknek beszerzése szintén jóváhagyásra került a szigetország számára.
Július 4-én végrehajtotta első repülését a Kanadának legyártott első Airbus Defense & Space C295 repülőgép. Ottawa 2016 decemberében 16 példányt rendelt meg a versenyben részt vevő Leonardo C-27J és az Embraer KC-390 helyett, ezeket a gépeket kutató-mentő feladatokra fogják használni. A spanyolországi Sevillában végrehajtott fel-és leszállás között 1 óra és 27 percnyi eseménymentes repülés telt el. Helyi típusjelzésük CC-295-ös lesz a szárnyvégfülekkel, Elta ELM-2022A több üzemmódú radarral és L3 Wescam Canada által gyártott stabilizált MX-15 kamerarendszerrel ellátott gépeknek. A kanadai gépszemélyzetek képzése még ez év nyarán elkezdődik, az első CC-295-ös átadása év vége előtt megtörténik.
Elérték az 1 millió repült órát az amerikai tengerészgyalogság Sikorsky CH-53E Super Stallion szállítóhelikopterei. Bár jelenleg 142 példány van hadrendben, ezen változat meglévő példányai hosszú időn keresztül 90%-os hadrafoghatóságot produkáltak, ennek is köszönhetően jött össze az 1981-es hadrendbe állítástól számítva az igen tekintélyes repült óraszám. És ez még növekedni fog a jövőben, hiszen már folyik az élettartam-hosszabbítással egybekötött korszerűsítés, jelenleg már 25 forgószárnyas esett át ezeken a munkálatokon. Így ez az alváltozat 2032-ig biztosan repülni fog, persze ehhez kellett az utód a CH-53K King Stallion elhúzódó fejlesztése is, aminek végét most a 2024-re várt hadrendbe állítás fogja lezárni.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-4D Phantom II
General Dynamics F-111E Aardvark
General Dynamics F-16D Fighting Falcon
Catégories: Biztonságpolitika
2019. 07. 06
Szerbiában befejeződött két Maljutka irányított rakéta változat továbbfejlesztése. A két új irányított rakétát a tervek szerint még idén hadrendbe is állítja a szerb hadsereg. A Maljutka 2F változatot termobarikus harci résszel látták el, így a szétporlasztott majd begyújtott folyékony robbanóanyag 8 kilogrammnyi TNT-vel egyenértékű robbanást okoz. A Majutka 2T viszont az eredeti feladatkörben, vagyis páncélosok ellen alkalmazható tandem harci résszel. Ennek segítségével még reaktív páncélzat esetén is képes 800 milliméter vastag páncélzat átütésére. A 3000 méteres hatótávolságú rakétákat egyaránt tervezik felszerelni a BOV 4x4-es lövészpáncélosokra és a BVP M80-as gyalogsági harcjárművekre is. Fejlesztés alatt van még az immáron 1000 milliméter vastag páncélzat átütésére képes Maljutka 2T5 változat is, ahol már a hatótávolságot is megnövelték 5000 méterre.
Ez fegyver két évvel ezelőtt már látható volt, mégpedig a Szerb Katonai Műszaki Intézet közreműködésével létrejött BVP M-80A gyalogsági harcjármű modernizált prototípusán, a BVP M-80AB-1-en. Ennél megerősítésre került a páncélzat, így elölről a 30 milliméteres, oldalról a 14,5 milliméteres, míg hátulról a 7,62 milliméteres páncéltörő lövedékek ellen nyújt védelmet. A BVP M-80AB-1 csöves fegyverzete egy 30 milliméteres gépágyúból és egy 7,62 milliméteres géppuskából áll. Ezeket egy egyszemélyes toronyban helyezték el, míg a két Maljutka 2T5 irányított páncéltörő rakéták a torony tetejének jobb oldalán kerültek elhelyezésre.
A román kormány szerződést kötött a franciaországi Naval Group-al és helyi partnerével a Santierul Naval Constanta-val (SNC) négy darab GOWIND-osztályú korvett megvásárlásáról. Az 1,4 milliárd dolláros (1,2 milliárd euró) szerződésben benne foglaltatik, hogy a már meglévő két T22-es osztályú (brit BROADSWORD) fregattok is a francia cég által kerülnek korszerűsítésre ami létrehoz egy karbantartási központot és egy képzési központot is Romániában. Továbbá három éven belül kell megépítenie az első korvettet, a többit pedig 2026 előtt szállítják le a megrendelőnek. A korvettek - melyek állítólag hasonlóak lennének az egyiptomi haditengerészet számára épített GOWIND 2500-as egységekhez - építése Romániában fog megvalósulni.
Az amerikai Hornet változatok az ausztrál Glowler-ek és az olasz Panavia Tornado ECR gépek után a német légierő Tornado gépei lesznek a következők, amelyeknek fegyverzetében meg fog jelenni az AGM-88E AARGM lokátorromboló rakéta. A HARM legújabb leszármazottja nemrégiben állt szolgálatba Amerikában és Olaszországban is. Németország már 1988 óta rendelkezik az AGM-88B típussal, aminek több részegységét is felhasználják majd az AGM-88E AARGM létrehozásánál, mint ahogy tették ezt már számos alkalommal. Ezek új érzékelőegységgel és fedélzeti elektronikával történő átalakításával jött létre az AARGM. A Luftwaffe készletében 91 darab éles rakéta mellett további nyolc, hajtómű nélküli gyakorló példány is megtalálható lesz majd a 122,86 millió dolláros beszerzés eredményeképpen. Az AGM-88E AARGM lokátorromboló rakéta az ASSTA 4.2-es (Avionics System Software Tornado Ada) korszerűsítési szinten lévő Tornado-kon lesz majd alkalmazható 2023-tól, a Northrop Grumman segíti majd az integráció megvalósítását.
Belgium véglegesítette a Franciaországból történő páncélos beszerzését. 1,6 milliárd euró összegben a belga szárazföldi csapatok számára a pár évvel ezelőtti 417 darabbal szemben 382 darab 6x6-os kerékképletű, 24,5 tonnás, 10 fő szállítására képes Griffon (VBMR = Véhicule Blindé MutiRôle) páncélozott szállító harcjárművet és változatlan mennyiségű, vagyis 60 Jaguar (EBRC) felderítő járművet szereznek majd be. Ez utóbbi szintén 6x6-os kerékképletű, fegyverzetét egy 40 milliméteres gépágyú és két a toronyba süllyeszthető indítóállványon lévő 4 kilométeres hatótávolságú MMP irányított rakéta alkotja. Amennyiben nem történik fennakadás, akkor a Piranha és Dingo járművek leváltása 2025 és 2030 között végre fog hajtódni. Ezek a járművek fel lesznek szerelve a francia SCORPION információs és irányító rendszerrel (SICS), ami a jövőben minden francia páncélosban megtalálható lesz és a harctéri internetet valósítja meg.
Így a belga járművek teljes mértékben kompatibilisek lesznek a francia haderőnél alkalmazott járművekkel. Párizs természetesen nagyobb mennyiségben rendel a járművekből, így a hazai ipar legújabb hírek szerint már nem 1668, hanem 1872 darab Griffon és 248 Jaguar legyártására számíthat 2030-ig. Az első 6 Griffon-t éppen július 4-én adták át a francia hadsereg részére a VAB-ok (Véhicule de l'Avant Blindé) pótlására. Erre az évre egyébként 92 darab Griffon átadása van tervbe véve a francia hadsereg számára.
Ahogy azt már évekkel ezelőtt látni lehetett és sokan fel is hívták rá a figyelmet, a Brit Királyi Légierő harci repülőgépeinek darabszáma több mint 100 évvel ezelőtt volt ilyen alacsony, mint napjainkban. Jelenleg 102 darab Eurofighter Typhoon mellett még 17 példányban megtalálható a Lockheed Martin F-35B is. Ez a mennyiség 2020 és 2022 között további 17 darab F-35B-vel fog emelkedni, ebből a típusból a talán végleges beszerzésre kerülő mennyiség 138 példány lesz. 2007-ben még 210 harci gépen volt látható a brit felségjelzés.
Két évvel az eredetileg tervezett időpontnál korábban fogja kivonni Westland Lynx Mk4 helikoptereit a francia haditengerészet. A típust már csak a 34F század repüli, itt nyolc forgószárnyas található meg. Ezek egy kivételével mind korszerűsítésre kerültek, hogy 2022-ig el tudják látni feladataikat. Azonban az üzembentartási költségek nem várt módon megemelkedtek a Lynx esetében, így Párizsban azt a döntést hozták meg, hogy 2020 közepén leállítják a típust. Éppen ezért képességhiány fog fellépni a két még meglévő GEORGES LEYGUES-osztályú (F70-es osztály) romboló esetében, ugyanis ezek nem képesek a nagyobb NHindustries NH90NFH Caiman haditengerészeti helikopterek üzemetetésére, mivel ezek nagyobbak és nehezebbek, mint a Lynx.
A Lynx-en megtalálható DUAV-4-es aktív merülőszonár fogja jelenteni azt a képességhiányt, amint nem lehet pótolni, ugyanis a két még szolgálatban álló romboló, a LA MOTTE-PICQUET-D645, és a LATOUCHE-TRÉVILLE-D646 közül legalább az egyik, a 2022-ig szolgáló LATOUCHE-TRÉVILLE jó eséllyel a Dauphin N3/N3+ helikopterekkel fogja befejezni szolgálatát, ezeken viszont nincs merülőszonár. A LA MOTTE-PICQUET kivonására a 2020-as év van megjelölve.
Túl van az nagy magasságú és magas hőmérsékletű repülési tesztjein a Mil Mi-38-as helikopter. A nagy teljesítményű TV7-117V hajtóművekkel ellátott helikopter bizonyította, hogy +45 fokos hőmérsékleten is képes a felszállásra és repülhet akár 3000 méteres magasságban is. A típushoz köthető további hírek, hogy jelentős érdeklődés van iránta külföldről, illetve hogy rotorlapátjait tervezik felhasználni a Mi-171A2-en is a közeljövőben.
Jelenleg úgy néz ki mégiscsak hajóbontóba fog kerülni a sokat látott INS VIRAAT (R22) repülőgép-hordozó. Az egykori brit HMS HERMES repülőgép-hordozó esetében 1987-ben még csak egy 10 éves szolgálattal számoltak Indiában, az akkor már 28 éves brit szolgálatot a háta, vagy talál tatja mögött tudó hajóra vonatkoztatva. A VIRAAT-ra azonban 2017-ig szükség volt, így vált a világ eddigi legtovább, 55 évet szolgálatban lévő repülőgép-hordozójává. A hajó legutóbb 2008-2009-ben került egy élettartamot meghosszabbító felújításra, mely már az utolsó volt a sorban és 2017-ben végleg kivonásra került. Sokáig úgy tűnt, hogy alapos felújítás és átalakítás után múzeum és szállodahajóként még jó pár év várhat a VIRAAT-ra, de ezek az elképzelések nem valósulnak meg, állítólag az ehhez szükséges 90 millió font nem jött össze Indiában.
Ellenben Angliában egy a HMS HERMES-en anno szolgáló tengerész, aki mára már tehetős IT vállalkozóvá lett, ajánlatott tett a hordozó 20 millió fontért történő megvásárlására. A Falkland-szigeteki háborút éppen a HERMES-en átélő Andy Trish kezdeményezése nem új keletű, már 2017-től munkálkodik a hajó megvásárlásán. Szülőföldjére visszatérve szintén múzeumhajói státuszt szánna a hordozónak, még nem tisztázott, hogy melyik (Liverpool, London, vagy Plymouth) kikötőben.
India számára szeptemberben adják majd át az első Dassault Rafale vadászbombázót. Az első négy gép pedig a következő év májusában fog megérkezni új hazájába. Az átvétel részeként az indiai pilóták 1500 órás berepülési programot hajtanak végre a Rafale-al. 2016 szeptemberében India 7,87 milliárd euró értékben írt alá szerződést 36 darab Rafale beszerzéséről. A francia fél ebben vállalta azt is, hogy logisztikai támogatással biztosítani fogja a gépek 75%-os repülőképességét.
TYPE 55-ös romboló tatján kialakított helikopter leszállóhelyen volt megfigyelhető a Harbin Aircraft Industry által gyártott Z-20-as helikopter életnagyságú modellje. Ezt jól láthatólag módosították, a főrotor lapátja a törzs fölé voltak visszahajthatók, míg a farokrotor a függőleges vezérsíkkal együtt oldalra volt hajtható a kisebb helyszükséglet okán. Így könnyedén belefér a hajó korlátozott területű hangárába. Ez nem jelenthet mást, mint azt, hogy az amerikai Black Hawk-ra igencsak emlékeztető forgószárnyasnak fejlesztés alatt áll a haditengerészeti változata. Nem csoda, hogy a világ számos pontján bevált típus megihlette a kínaiakat, hiszen a megvásárolt 24 darab, nem katonai felszereltségű Sikorsky S-70C-2 nagy magasságban is jó teljesítményt nyújtott.
Az első repülését 2013-ban teljesítő, ötlapátos főrotorral rendelkező Z-20-as hajófedélzeti változata gyaníthatóan megerősített futóművet is fog kapni, az egyéb szükséges fedélzeti rendszerek mellett. Szükség lenne rá, hiszen kisebb, mint a 13 tonnás Z-8 helikopter, ami túl nagy ahhoz, hogy a legtöbb hadihajón elhelyezzék. A 4 tonnás Z-9 meg túl könnyű ahhoz, hogy elegendő felszerelést, fegyvert és üzemanyagot szállítson a flotta által igényel feladatok ellátására. Ideális tehát a 10 tonnás Z-20-as lenne erre a feladatra.
Gyaníthatóan az Iránnal szembeni feszültségnek tudható be az, hogy 2019. június 27-én Lockheed Martin F-22A vadászgépek érkeztek meg Katarba. Az Al Udeid-i bázison landoló 12 gépről eltüntették a függőleges vezérsíkra felfestett betűkombinációt melyből tudni lehetett volna, melyik amerikai repülőtérről indultak útnak. Később derült ki, hogy a gépek a Virginia-i Langley repülőtérről érkeztek.
Guatemala két Fábrica Argentina de Aviones (FAdeA) IA-63 Pampa III sugárhajtású kiképzőgép beszerzéséről írt alá szerződést. A gépekért 28 miliió dollárt fizetnek és ebben az árban a szükséges képzés is benne foglaltatik. A FAdeA szerint az értékesített repülőgépek megegyeznek majd az argentin légierő által használt repülőgépekkel, és az év vége előtt elkezdik a szállítást az új ügyfélnek. Guatemala szemezgetett még a cseh Aero L-39NG-vel is, de ezt még csak prototípusként ismerték meg és kevésbé kiforrottnak vélték, mint az argentin vetélytársat.
NETARZENÁL GALÉRIA
Eurofighter EF-2000 Typhoon: 1., 2.
McDonnell Douglas CF-188 Hornet
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet
McDonnell Douglas Phantom FGR.2
Dassault-Breguet-Dornier Alpha Jet E
Lockheed Martin F-35A Lightning II
Lockheed Martin F-16CJ Fighting Falcon
General Dynamics F-111F Aardvark
Catégories: Biztonságpolitika
2019.06.29
Elkészültek az első brit Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgép festésével. A ZP801-es hamarosan végrehajtja első repülését is. London 9 darabos beszerzését 2016-ban sikerült tető alá hozni. A megrendelésből brit cégek is alaposan részesültek. A brit gyártók speciális alrendszereket, összetevőket biztosítanak a P-8A számára, például Marshall Aerospace & Defense Group készíti a kiegészítő üzemanyagtartályokat, a Martin Baker a személyzet üléseit állítja elő, a GE készíti a fegyverfelfüggesztőket és a GKN Aerospace szállítja a pilótafülke szélvédőit. Az első RAF Poseidon repülőgép 2020-ban érkezik meg az Egyesült Királyságba, ahol a megnevezése Poseidon MRA Mk.1 lesz. Személyzetek képzése terén is jól áll a program, hiszen április óta már repülés közben is megismerhetik leendő típusuk képességeit a fedélzeten dolgozók. A Poseidon MRA Mk.1-et a 120. és a 201. század fogja repülni a RAF Lossiemouth-i repülőteréről.
Májusban első alkalommal került sor az AIM-9X Block II-es légiharc-rakéta indítására a NASAMS légvédelmi rendszer által. Ez az AIM-9X-2-es jelzéssel is emlegetett rakéta 2011-ben állt szolgáltba és hatótávolságát az eredeti 6 másodperces égési idejű füstmentes rakétamotor összetételével és belső profiljának módosításával sikerült megnövelni. A javított képességű infravörös detektor mellett kétutas adatkapcsolattal is ellátták, így a felhő takarásában lévő célpont helyzetéről repülés közben is kap információt. A már 25 országban rendszeresített AIM-9X most is jól működött, eltalálta a célpontját.
Június 14-én Mali és Niger határszakaszának közelében a dzsihádisták lőtték le a francia hadsereg egyik SA341 Gazelle helikopterét. A PKM géppuskából útjára indított lövedékek eltalálták a hajtóművet és a helikopter a tűzharctól nem nagy távolságra kényszerleszállást hajtott végre. A Gazelle-en 3 fő tartózkodott, közülük kettő megsérül a földet éréskor. A szorult helyzetben lévőkön egy EC665 Tigra harci helikopter segített, ugyanis támadást indított a lelövést végzők ellen, majd a Gazelle közelébe leszállva a két sérültet a külső rögzítési pontokhoz erősítve biztonságos helyre szállította. A harmadik főt, miután felrobbantotta a sérült Gazelle-t, egy másik helikopter szállította el a területről.
Szaúd-Arábia érdeklődést mutat az Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgépek irányába. Rijád a meglévő légi szállítási kapacitását egy 2012-ben született döntés értelmében 25 darab Lockheed C-130J Super Hercules-sel erősíti meg. A C-130J-k azonban lassabban kerülnek átadásra, mint ahogy azt szeretnék, ezenfelül a szállítási feladatokra jól jönne egy nagyobb beltérrel és terhelhetőséggel rendelkező típus is. A 37 tonna szállítására képes A400M 18 méter hosszú, 4 méter széles és ugyanilyen magas tehertérrel rendelkezik, így képes CH-47-es helikopter, páncélozott járművek, vagy akár 116 katona szállítására is. További előnye, hogy szinte azonnal tudják szállítani a megrendelőnek a gépeket, amelyek képességei viszont nem mindenben egyeznek meg a fejlesztés elindításakor megkötött szerződésben foglaltakkal.
Nigériában a cseh Aero Vodochody segítségével újra üzembe állítottak 3 darab Albatrosz sugárhajtású kiképzőgépet. A beépített gépágyúval is rendelkező L-39ZA változatokat június 21-én adták át a légierőnek. Az L-39ZA több mint három évtizede található meg a nigériai szolgálatban és mint az látható, messze van még a kivonási ünnepség. Főleg úgy, hogy a tervek szerint további hat L-39ZA is hamarosan újra repülőképessé fog válni. A Cseh Köztársaságból származó információk szerint jelentősen továbbfejlesztett és modernizált L-39NG kedvezményes áron elérhető lesz Nigéria számára.
Indiában már a védelmi miniszter jóváhagyására vár a következő nagymérvű beszerzés. Most további Boeing P-8I Neptunusz tengeri járőrgépek megvásárlásának terve van kialakulóban. Az elképzelés szerint a már megrendel és részben leszállított 12 példány mellé további 10-et szereznének be. A 3 milliárd dolláros kiadásról szóló szerződést a legkorábban 2020 elején már alá is írhatnák. 2009-ban 8 darab P-8I-t rendeltek meg 2,1 milliárd dollárért, ezeket 2015-ig át is vették. Másik 4 gép megvásárlásáról 2016-ban született egyezség 1,1 milliárd dollárért.
Ez év szeptemberében fog megérkezni Indiába az első Dassault Rafale vadászbombázó. A 2016-ban 8,8 milliárd dollárért megrendelt 36 gép közül 28 együléses Rafale EH, a fennmaradók pedig kétüléses Rafale DH-k lesznek. Az indaiak kérésnek megfelelően ezeken eltérő sisakkijelző és vontatható csali lesz megtalálható több más módosítás mellett.
Tajvanon a Meggitt PLC megkezdte a fő futóművek, féktárcsák és fékvezérlő rendszerek szállítását a tajvani AIDC (Aerospace Industrial Development Corporation) XAT-5 Blue Magpie AJT (Advanced Jet Trainer) sugárhajtású kiképzőgép számára. A gép neve Blue Magpie, vagyis Kék Szarka. Ez a madárfaj őshonos Tajvanon és tulajdonsága, mely alapján egy katonai repülőgép visel a nevét az, hogy igen a vehemense képes a fészkét védeni. A típusjelzésben szereplő A betű azt jelzi, hogy ez a megjelenésében leginkább a F-CK-1 Ching Kuo vadászbombázó kétüléses változatára hasonlító gép képes lesz fegyverzet bevetésére is. A 2020-ban várhatólag első repülését végrehajtó Blue Magpie fejlesztésére 2 milliárd dollárt szánnak, a szomszédos Kínától egyre jobban elszigetelődő szigetországban. Az F-CK-1 vadászbombázókban is alkalmazott Honeywell F125-ös sugárhajtóművel ellátott kiképzőgépből 2026-ig 66 darabot terveznek legyártani és ezekkel pótolni a kiöregedett AIDC AT-3 és a Northrop F-5F gépeket. A hírek szerint az XAT-5 Blue Magpie szerkezeti elemei 80%-ban eltérnek majd a Ching Kuo-tól, méretileg kissé nagyobb lesz annál, több üzemanyagot lehet majd elhelyezni a belső tartályaiban, valamint a géptörzsnél nagymennyiségű kompozitot fognak használni. Az első XAT-5 Blue Magpie AJT prototípus végszerelését az AIDC még tavaly elkezdte, várhatólag idén a gép elkészül.
Elkezdték az USAF megbízásából a Lockheed Martin által fejlesztett AGM-183A AARW (Air-launched Rapid Response Weapon) hiperszonikus csapásmérő robotrepülőgép repülési próbáinak első szakaszát. Ennek során június 12-én az Edwards légibázisról felszálló B-52-es Stratofortess bombázó szárnya alatti felfüggesztési ponton helyezték el a harci rész és egyéb rendszerek nélküli de felműszerzett súlymakettet. Ezzel a szállító gépet és az AGM-183A-t a repülés közben érő erőhatásokat vizsgálták meg. A tervek szerint a torlósugár-hajtóművel ellátott AGM-183A AARW-vel a lövészeti tesztek 2021-től kezdődnek majd.
Sikerrel teljesítette az amerikai flotta átvételi próbáit a USS INDIANAPOLIS (LCS 17) FREEDOM-osztályú fregatt a Michigan-tó vízfelszínén. A 17. LCS egység a 9. hagyományos törzzsel épített változat. A második világháborúban egy japán tengeralattjáró által 1945. július 30-án megtorpedózott cirkáló nevét 1980 és 1998 között egy vadász-tengeralattjáró viselte. A USS INDIANAPOLIS (LCS 17) várhatólag még ebben az év októberében szolgálatba fog lépni.
Argentína felajánlott hat darab Fábrica Argentina de Aviones (FAdeA) IA-63 Pampa III-as sugárhajtású kiképző repülőgépet a paraguayi légierő számára. Az áprilisban történtek apropóját az szolgáltatta, hogy Paraguayban nyugdíjazásra éretté váltak a brazil gyártású Embraer Xavantes sugárhajtású könnyű támadógépek. Argentína jelentős mértékű adósságot halmozott fel Paraguay-al szemben, mivel tekintélyes mennyiségű villamos energiát vásárolt tőle. Az adósság egy részét, nagyjából 100 millió dollárt leírhatnák az IA-63 Pampa III-ok átvételével.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
Fairchild A-10A Thunderbolt II
Lockheed Martin F-35A Lightning II
McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II
Catégories: Biztonságpolitika
2019.06.22
Rendhagyó módon az erről a hétről szóló hírösszefoglalót egy szerkesztői bejegyzéssel fogjuk kezdeni. Ennek az az oka, hogy számos levél érkezett az elmúlt időben a szerkesztőség email címére (netarzenal@gmail.com) azzal kapcsolatosan, hogy a Netarzenál Facebook oldala eltűnt. Igen a megfigyelés helyes eltűnt. Ezt a Facebook az alapelveivel nem összeegyeztethető tevékenység (!) miatt szüntette meg, lelkük rajta. Nem, nem lesz új fiók készítve a blognak, ugyanis a Netarzenál blog alapelveivel nem összeegyeztethető az a viselkedés, amit a Facebook mutatott. Azonban hetente továbbra is lesznek haditechnikával foglalkozó hírek a blogon. Akik elolvassák és érdekesnek, jónak tartják az itt megjelenteket, azok viszont megosztással továbbíthatják az oldal elérhetőségeit ismerőseiknek, barátaiknak bármilyen formában. Ezt a tevékenységet és a leveleket is köszöni a Netarzenál. És most jöjjenek a hírek:
A Cseh Köztársaság hadserege több mint 30 darab T-72M4CZ harckocsiját kívánja korszerűsíteni 2023-ig. A Prága által biztosított 40 millió dolláros költségkeretet a tűzvezető és irányító rendszerekre fogják elkölteni. A T-72M4CZ harckocsi estében megtartották a T-72M1 125 milliméteres 2A46M harckocsi lövegét, de ezt kiegészítették a TURMS-T tűzvezető rendszerrel, valamint a 2 kilométeres távolságban még 540 milliméternyi hengerelt homogén páncélt átütni képes EPpSV-97 űrméret alatti szárnystabilizált nyíllövedékkel. A T-72M4CZ védelmét Dyna-72 reaktív páncélzat és Obra lézeres besugárzásjelző növeli, mozgékonyságát 1000 lóerős CV12-1000 dízelmotor biztosítja.
Tűzoltással bővült a C-27J Spartan teherszállító repülőgépek által ellátható feladatok sora a Leonardo jóvoltából. A gép teherterébe a hátsó rámpán keresztül helyezhető be a Simplex Aerospace által gyártott tűzoltó rendszer, a FAS (Fire Attack System). A telepítést pár fő képes elvégezni 60-90 perc alatt, ami után a gépen lehetőség lesz a fő tartályban maximum 10600 liter vizet, illetve a kisegítő 568 literes tartályba habanyagot szállítani és kijuttatni a lángok felett. A FAS nagy előnye, hogy jelentősebb módosítás nélkül alkalmazható lesz a már legyártott C-27J repülőgépeken. A minél hatékonyabb tűzoltás végett most nyártól már igénybe vehető a Leonardo és az európai SCODEV konzorciummal együttműködésben kifejlesztett megoldása is, ami lehetővé teszi, hogy leszállás nélkül tavak, tengerek, folyók felett maximum 30 méteres magasságban repülve történjen meg a víztartály feltöltése. A töltés ideje 60-90 másodperc, míg az ürítése 7 másodperc alatt végezhető el. A mai napig a C-27J 85 példányát már 14 ország (Olaszország, Görögország, Bulgária, Litvánia, Románia, Szlovákia, Egyesült Államok, Mexikó, Ausztrália, Peru, Kenya, Marokkó, Csád és Zambia) rendelte meg, ezek közül több esetében is jó esély mutatkozhat a FAS légi tűzoltó rendszer beszerzésére.
Egy új, az eddigieknél nagyobb teljesítményű Stirling motor próbáit kezdte meg a SAAB Kockums. A Stirling motoroknál egy rész dízel, vagy bármilyen más olajhoz négy rész folyékony oxigént adagolnak, amiket tartályokban tárolnak. A keletkező kipufogógázt lehűtik 25 fokosra, így az buborékképződés nélkül kiengedhető a tengervízbe. A svéd tengeralattjárókon 1988-ban jelent meg az első Stirling motor, az azóta megszerzett tapasztalatokat rendre felhasználja a SAAB Kockums ezen erőforrások továbbfejlesztése során. Ez a levegőtől független meghajtó egység a tavaly októberében tengeri próbajáratait elkezdő első A19-es GOTLAND-osztályba tartozó tengeralattjáróba szánt 75kW-os teljesítményű erőforrás befoglaló méretével megegyező méretű, de már 150kW-os teljesítményű.
Továbbra is Svédországban és a tengeralattjáróknál maradva meg említeni, hogy június 19-én újra vízre kerül az 1997-ben szolgálatba állított HSwMS UPPLAND tengeralattjáró. Ennek köszönhetően fedélzetén az élettartamának felénél esedékes korszerűsítés után már megjelentek a következő hajóosztály, az A26-os rendszereinek egy része. Itt az egyik legfontosabb fejlesztést a SAAB Kockums Stirling Mk3-as meghajtórendszer beépítése jelentette a tengeralattjáróba. Ez a folyékony oxigént és dízelolajt használó erőforrás elődjeihez képest nagyobb hatásfokkal üzemel, valamint a korszerű elektronikai ellenőrző és vezérlőrendszerek is megjelentek rajta. A tengeralattjáró korszerűsítésének egyik ugyanilyen fontos tényezője volt a hűtési kapacitás növelése. Ez csak úgy volt megvalósítható, hogy a tengeralattjárót a torony mögött nagyjából 4 méterre kettévágták és betoldottak a törzsébe egy nagyjából 2 méteres darabot, ami a hűtőrendszereket foglalja magába. A 25 fős legénység elhelyezési körletében is alapos felújítások folytak, de az érzékelők és a harcvezető rendszer is teljesen megújult, valamint a periszkóp is lecserélésre került egy optronikus árbócra. Ugyanilyen korszerűsítésen esett át majd egy évvel ezelőtt a GOTLAND nevű testvérhajó is.
A már legyártott Eurofighter Typhoon vadászbombázók jövőjét biztosítandó kezdenek tanulmányozásba a német, angol, spanyol és olasz felhasználók által megszavazott 53,7 millió eurós összegből a Eurofighter Jagdflugzeug GmbH-nál, az EUROJET Turbo GmbH-nál és a NETMA-nál. A típus 2040 utáni alkalmazhatóságának eléréséhez egyaránt szükséges mind a repülőgép, mind az EJ200-as sugárhajtómű továbbfejlesztési lehetőségének kutatása. A gépre 19 hónapnyi, míg az gázturbinára 9 hónapos időintervallum került megállapításra, amely alatt kidolgozzák a továbbfejlesztés lehetőségeit. Az EJ200 esetében a tolóerő növekedése mellett ugyanilyen fontos az élettartam és a túlélőképesség növelése, de a könnyebb üzemeltethetőségről sem feledkeznek meg. Míg a Eurofighter Typhoon esetében a korszerűsített pilótafülke mellett a légi, földi és vízi egységekkel történő együttműködés nagy teljesítményű taktikai adatcsatornákon keresztüli lehetőségének tágítása a cél. Továbbá növelni szeretnék az önvédelmi rendszerek nyújtotta biztonságot is és az alkalmazható fegyverek skáláját. A Eurofighter Typhoon-ból eddig 558 darab került átadásra, a megrendeltek összesített darabszáma 623 darab. Az üzembentartók már túllépték az 530000 repült órát.
Megkapta első két MiG-35-ös vadászbombázóját az orosz légierő. Moszkva számára ebben az évben további 4 példányt ad majd még át a gyártó. Ezeket a gépeket a légierő tesztelésre tervezi felhasználni. A Védelmi Minisztériummal még az év vége előtt várható a tárgyalások befejezése egy nagyobb rendelési mennyiség véglegesítésével.
Hiába volt 2018 februárjában tűzeset a fedélzetén Vlagyivosztok kikötőjében, ez év vége előtt fog újra szolgálatba állni Oroszország első modernizáláson átesett UDALOJ-osztályú rombolója, a SAPOSNYIKOV MARSAL (543). A hajót 1983-ban kezdték el építeni Kalinyingrádban, 1986-ban állították hadrendbe a csendes-óceáni flottánál. 2010-ben jelentős szerepet játszott a szomáliai kalózok által elrabolt MOSZKOVSZKIJ UNYIVERSZITYET tartályhajó legénységének kiszabadításában. A rombolót a korszerűsítés során ellátják 2 darab 16 cellás 3S-14-1155 univerzális függőleges indítómodullal. Ezeket a hajóorrban a második AK-100 hajólöveg helyére építik be. Ezekből a 3M-54 Kalibr (NATO nevén SS-N-27 Sizzler) csapásmérő robotrepülőgépek indíthatók vízi, vagy a 3M-14 esetében szárazföldi célpontok ellen akár 2500 kilométeres távolságból is. De ugyanide elhelyezhetők a 91R1/RT2 tengeralattjárók elleni irányított rakéták is. A hajóhíd két oldalán alul elhelyezett URK-5 Rastrub-B (SS-N-14 Silex) tengeralattjárók elleni irányított rakéták indítói is leszerelésre kerültek a korszerűsítés során. Helyüket a 260 kilométeres hatótávolságú K-35U (NATO nevén SS-N-25 Switchblade) hajók elleni csapásmérő robotrepülőgépek foglalják el. Ez év elején arról érkeztek hírek, hogy 2022-ig az Északi-és a Csendes-óceáni Flotta 5 UDALOJ-osztályú rombolóját fogják hasonlómódon átfegyverezni, a szükséges elektronikai korszerűsítés mellett. A rombolók ezeken felül további 30 évnyi szolgálati időt kapnak majd, így kihúzhatják a még tervezés alatt lévő következő rombolóosztály megjelenéséig.
Eddig már 25 darab Szuhoj Szu-25SzM3-as csatarepülőgéppel rendelkezik az orosz légierő. A gép képességeivel elégedettek, így az összes hadrendben tartandó régebbi példányt erre a változatra tervezik korszerűsíteni. Eme alváltozat orrában a SOLT-25 elektrooptikai rendszer van elhelyezve, ami infravörös és nappali tv kamerát is tartalmaz a lézeres távolságmérő/célmegjelölő mellett, 16x-os zoom lehetőségével. A pilótafülkébe beszerelésre került nagylátószögű HUD mellett alkalmazzák a pontosabb helymegállapítást lehetővé tevő a PPA-S/V-06 GPS/Glonass műholdas navigációs rendszert is. A földi csapatok támogatásának javítására beszerelésre került a KSS-25-ös adatátviteli rendszer és a fegyverek között megjelent a KAB-500Sz műholdas vezérlésű bomba is. A Szu-25SzM3-as a Szamarában működő Ekra által kifejlesztett L-370-3 S-K25 Vityebszk 25 önvédelmi rendszerrel van ellátva a szárnyak alatti legkülső felfüggesztési pontjain, ahol eredetileg az R-60-as önvédelemre szolgáló légiharc-rakéták voltak elhelyezve. Ez ultraibolya érzékelőket is tartalmaz, így képes a közeledő rakéták észlelésére és az ellenintézkedés megkezdésére. Továbbá a gépet érő rádióhullámok elhelyezkedése alapján képes a sugárforrás helyének meghatározására és a radarok megsemmisítésére képes H-58-as rakéták számára céladatok kidolgozására is. A Szuhoj Szu-25SzM3 csatarepülőgépekből a kubinkai 121-es repülőgép-javító üzem évente legalább 4 elkészítésére képes.
Pakisztánban jelenleg 98 darab PAC JF-17 Thunder vadászbombázó van szolgálatban. A MiG-29 RD-33-as hajtómű továbbfejlesztésével, a JF-17-ben használt RD-93-al jók a tapasztalatok a felhasználók szintjéről. Várhatólag még az idén végrehajtja majd az első repülését az első Block III-as gép is. Az itt megjelenő berendezések a későbbiek során beszerelhetők lesznek a régebbi Block II-ekbe is. Érdekes módon a pakisztáni légierő vezetése jelenleg még nem szánta el magát, hogy az összes JF-17-ét képessé tegye légi üzemanyag felvételre.
Ebben hónapban úgy néz ki nem fog szolgálatba lépni a második KALVARI-osztályú tengeralattjáró a KHANDERI (S51). A lemerülve 1775 tonnás vízkiszorítású, 12000 km-es hatótávolsággal, 350 méteres merülési mélységgel rendelkező, 67,5 méter hosszú, 12,3 méteres törzsátmérővel rendelkező KALVARI-osztály 37 kilométer per órás maximális sebességre képes, fegyverzetét a francia gyártmányú, 50-70 kilométeres hatótávolságú SM39 Exocet tengeralattjáróról indított hajó elleni rakéták is erősítik, a Varunastra torpedók és aknák mellett. A tengeralattjáró belső terében 360 darab akkumulátortelep van elhelyezve, ezek mindegyike 750 kilogramm súlyú. A francia SCORPENE-osztály tervei alapján Indiában a mumbai Mazagon Hajógyárban épülő 6 darabból álló hajóosztályt alkotó tengeralattjárók öt éves késében vannak az eredetileg tervezetthez képest. A KHANDERI esetében a tengeri próbák során 36 hibát sikerült felderíteni, ezek kijavítása akár több hónappal is elodázhatja a szolgálatba állítás időpontját. Az egyik nyilvánosságra került hiba roppant bosszantó, hiszen túl magas a hajtóművek és a hajócsavar által keltett zaj, ami egy tengeralattjárónál megengedhetetlen. A többi 35 hiba sem lehet egyszerű, ugyanis ezekből 29-nek a sikeres megszüntetését csak teljesen nyugodt tengeren lehet majd tesztelni.
Akár jelentős továbbfejlesztésen is áteshetett a kínai J-31/FC-31-es lopakodó vadászbombázó az 53. Nemzetközi Párizsi Légiszalonon látott makett alapján. Ennek ugyanis máshogy nézett ki a pilótafülke mögötti törzsrésze és a hajtóművek burkolata. Mindkét esetben a törzs felső része az, ami érintett a változtatásokban, amelyek azt sejtetik, hogy egyrészt több üzemanyag helyezhető el benne, illetve erősebb hajtóművek is beszerelésre kerülhettek. A változtatások további előnye lehet a csökkent légellenállás.
A Lockheed Martin leszállította az 500. ETOS célzórendszert az F-35 Lightning II-es vadászbombázók számára. Ezt is akárcsak ez eddig átadott bármelyiket, a szerződésben előírt időn belül adták át.
Már 2017 óta dolgozik a következő generációs légiharc-rakétáján a Lockheed Martin. A héten néhány új információ jelent meg a fegyverről. Ezek szerint az AIM-260 JATM (Joint Air Tactical Missile) típusjelzésű rakétával a repülési teszteket 2021-ben fogják elkezdeni. A 2022-től szolgálatba álló AIM-260 JATM elsőként az F-22A Raptor és az F/A-18E/F Super Hornet fegyverzetében fog megjelenni, az F-35 Ligthning II-ek csak ezek után fogják tudni alkalmazni. Az amerikai haderőben viszonylag gyorsan megtörténik majd az AIM-120 AMRAAM-ok leváltása, hiszen a légierő az utolsó ilyen rakétáit a 2026-os költségvetési évben tervezi megvásárolni. Az AIM-260 JATM-et jó eséllyel a kínai PL-15-ös rakéta ellenpárjának szánják. A PL-15-ös nagyjából 4 méter hosszú, hatótávolsága elérheti a 150 kilométert, irányítása aktív radaros önirányítás. Makettjei (?) már megfigyelhetők voltak J-20-as és J-10C kínai repülőgépeken is.
Újabb rekordot állított fel Bob, vagyis a Japánbeli Misawa bázison repülő 90-0808-as gyártási számú F-16C Block 50A vadászbombázó. A 29 éves gép lett kijelölve arra a feladatra, hogy típustársait megelőzve a lehető legtöbb repült időt szedje össze, így segítve az F-16-ok üzemeltetését, messze túl az eredetileg tervezett repült órán. Nos, Bob jól teljesített, ugyanis június 10-én elérte a 10000. repült óráját.
Kolumbia légierejének figyelmébe ajánlotta a Kfir legújabb változatát az Israel Aerospace Industries. 1989-tól 1990-ig Kolumbia 12 Kfir C2-t állított hadrendbe plusz egy Kfir TC-2 oktató változatot. 2008-ban Kolumbia további 24 használt Kfir-t vásárolt Izraelből, frissítve azokat a C10 / C12-es szintre, 150 millió dollárért. A Kfir NG változatban a repülőgépet a General Electric legerősebb GE F414-es hajtóművével látnák el, az ELM-2052 AESA radar, a Link-16 adatkapcsolati rendszer és a továbbfejlesztett elektronika mellett. A Kfir NG további jellemzője a törzs hátsó részének módosítása, amely lehetővé teszi több üzemanyag elhelyezését.
Az Embraer és az ELTA Systems, az Israel Aerospace Industries (IAI) leányvállalata, stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a P600 AEW (Airborne Early Warning) új generációs légtérfelderítő repülőgép fejlesztésére az 53. Nemzetközi Párizsi Légiszalonon. Az Embraer üzleti célokra fejlesztett 12 személyes Prateor 600-as típusán alapuló radargépet az izraeliek látnák el a szükséges rádiólokátorral. A Praetor 600-as 20,74 méter hosszú, 6,41 méter magasságú és 21,50 méter szárnyfesztávolságú repülőgép, amit két Honeywell HTF7500E gázturbinás sugárhajtómű mozgat, amelyek mindegyike 3414 kilogrammos tolóerőt generál. Ezáltal lehetővé válik a 880 kilométer per órás legnagyobb és a 840 kilométer per órás utazósebesség és a 13716 méteres repülési magasság elérése, 7440 kilométeres hatótávolság mellett. A nagyjából 21 millió dollárért értékesített Praetor 600 átalakított változata a törzs tetején az ELTA EL/M-2096 rádiólokátort hordozná. Ez már eleve rendelkezne saját-idegen felismerő rendszerrel és a nagyobb érzékenység érdekében az antenna építésénél gallium-nitridet használnának. Természetese a P600 AEW rendelkezne műholdas kommunikációs rendszerrel is és a géptörzsben három kezelői munkahelyet alakítanának ki.
Jelenleg nem egyértelmű mi lesz Argentínában az IA-58-as Pucara repülőgépek sorsa. A légierő úgy tervezte, hogy ez év szeptemberében kivonják a még meglévő példányokat, most azonban arról érkeztek hírek, hogy folytatják az új hajtóművel való ellátásáról szóló programot. Ez már egyszer félbeszakadt, így az IA-58H-n a Pratt&Whitney PT-6A-62 hajtóművekkel végzett tesztek nem fejeződhettek be. Most viszont újra elkezdődtek a próbák az új erőforrással és ezek várhatólag júliusban fognak véget érni.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16D Fighting Falcon
Lockheed Martin F-35A Lightning II
Alenia Aermacchi T-346A Master
McDonnell Douglas F-4E AUP Phantom II
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle
Catégories: Biztonságpolitika
2018.06.15
Május utolsó és június első napjaiban a lengyel légierő négy, pilótaképzésen részt vevő növendéke hajtotta végre első egyedül repülését az Alenia Aermacchi M-346-os Bielik sugárhajtású kiképzőgépen. A Deblin-i 41. légibázison üzemeltetett olasz típus első 8 darabját 2014 februárjában rendelte meg Lengyelország 374 millió dollárért. Azóta további megrendeléseket is feladtak az M-346-ra, így 2022-re már 16 gépen lesz látható a piros-fehér sakktáblás felségjelzés.
Végrehajtotta első repülését a JAS39E Gripen harmadik prototípusa. A 39-10-es jelzésű gép május 10-én rugaszkodott el a Linkoping-i repülőtér futópályájának betonjáról és hajtotta végre eseménymentesen 57 perces szárnyalását. A SAAB szeretné, ha az év vége előtt a repülő JAS39E-k darabszáma elérné a nyolcat. A következő négy azonban már nem prototípus lesz és a következő JAS39E melynek befejeződik a végszerelése az első Brazília számára gyártandó példány lesz. A dél-amerikai országnak 36 darab gépre van szerződése, ezekből 28 együléses E és 8 kétüléses F változat lesz, míg a svéd megrendelés 60 darab E-re szól.
Belgium megpróbálja majd a feleslegessé váló Lockheed C-130H Hercules teherszállító repülőgépeit eladni. A típusból jelenleg 9 példány üzemel a Melsbroek légibázison, Brüsszeltől északkeletre. Eddig két belga felségjelű C-130H került veszteséglistára. A CH-06-os 1996. július 15-én, és a CH-02-es 2006. május 5-én. A C-130H-k a következő évtől kerülnek majd kivonásra, ugyanis megérkezik pótlásukra az Airbus A400M Atlas szállítógép. Az új európai típusból a belgák 7 darabot szereznek be, ezek 37 tonnás teherbírásukkal teljes mértékben át tudják majd venni a 20 tonnáig terhelhető C-130H-k feladatait.
Ezen a héten a Leonardo 338 millió dolláros (300 millió eurós) szerződést nyert el, amely 13 darab Alenia Aermacchi M-345 HET (High Efficiency Trainer) repülőgép szállításáról szól az olasz légierő számára. Róma eddig csak 5 darab M-345-öt vásárolt meg, így azonban a 137 MB-339-es leváltásához szükségesnek tartott 45 T-345A helyi jelzésű sugárhajtású kiképzőgépből már 18-al fog rendelkezni pár éven belül. A mostani 13 M-345-ös közül az elsők már 2020-ban átadásra fognak kerülni. Az egy darab Williams International FJ44-4M-34-es sugárhajtóművel ellátott típus a Lecce közelében lévő Galatina légibázison fog üzemelni, ahol a pilótaképzés következő lépcsőfokát jelentő M-346-ok is megtalálhatók, szintén 18 darabos mennyiségben.
Még májusban megérkeztek Görögországba az Egyesült Államoktól vásárolt Bell OH-58D Kiowa Warrior helikopterek első példányai. A Vólosz város kikötőjébe befutó Ocean Giant szállítóhajó még április 25-én indult útnak Európa felé. A partra, majd repülőképessé tett hat darab forgószárnyas közös amerikai-görög személyzet repülte el a kikötőből.
Iránban bemutatták a hazai fejlesztésű Khordad 15 légvédelmi rakétarendszert. A teherautóra telepített rendszer kevesebb. mint 5 perc alatt képes tüzelőállást foglalni, illetve azt elhagyni. A rendszerhez tartozó rádiólokátor 150 kilométeres távolságból képes hagyományos légi eszközök felderítésére. Ugyanezt a lopakodókkal szemben 85 kilométeres távolságról valósítja meg iráni források szerint. A komplexum egyidejűleg hat légi célpont – magasan, vagy alacsonyan szálló repülőgépek, UAV-k, csapásmérő robotrepülőgépek, helikopterek, ballisztikus rakéták - ellen képes tevékenykedni. Rakétaként a Sayyad-2 és a Sayyad-3 van alkalmazásban a Khordad 15 légvédelmi rakétarendszernél, ezekkel 75, illetve 120 kilométeres lőtávolság és 27 kilométeres megsemmisítési magasság érhető el. Az iráni légvédelemnél a Khordad 15 légvédelmi rakétarendszer már rendszeresítésre került.
India a Pakisztánnal fennálló viszály okán erősíteni szeretné repülőgépeinek fegyverzetét. Oroszországhoz fordultak hát, egy igencsak nagymérvű beszerzés reményében. 1,3 milliárd dollárért vásárolnának elsősorban légiharc-rakétákat az oroszoktól. 300 darab R-73 infravörös önirányítású rövid hatótávolságú levegő-levegő rakéta mellett még vennének, 400 darab R-77-es aktív radaros önirányítású közepes távolságú levegő-levegő rakétát is. Valamint érdeklődnek nem résztelezett mennyiségű H-31-es lokátorromboló rakéta után is.
Szingapúrban bemutatták a Hunter névre keresztelt gyalogsági harcjárművet. A hazai fejlesztésű páncélos nagyobb tűzerővel, túlélő képességgel és mobilitással büszkélkedhet, mint elődje, ami a világszerte ismert M113-as páncélozott szállító harcjármű volt. Az ST Engineering Land System által tervezett és fejlesztett Hunter fegyverzetét a távirányítású toronyba szerelt 30 milliméteres gépágyú és a vele párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska alkotja. Szintén a toronyba került páncélvédetten beszerelése a nyolc darab 76 milliméteres ködgránátvető.
A 2006-ban tervezni kezdett lövészpáncélos a kor követelményeinek megfelelően tele van digitális megoldásokkal, így a körkörös megfigyelést lehetővé tevő kamerarendszer mellett a harctéri internet eléréséhez szükséges adatkapcsolati és megjelenítő rendszerek is megtalálhatók rajta. Ezek a technológiák egyéb területen is megtalálhatók, ilyen a beépített diagnosztikai rendszer, amely meghibásodások felderítésének megkönnyítése mellett a meghibásodások megelőzésére is használható. A Hunter legénysége 3 fő, 8 lövész szállítására képes a farpáncélon kialakított ajtón át megközelíthető és elhagyható deszanttérben. Tömege 29,5 tonna, legnagyobb sebessége 70 kilométer per óra, szélessége és magassága egyaránt 3,4 méter, míg hossza 6,9 méter, hatótávolsága 500 kilométer.
Új-Zéland az Airbus A400M Atlas és az Embraer KC-390 szállítógépek helyett a Lockheed Martin C-130J-30 Super Hercules-t választotta az öt régi C-130-as Hercules katonai szállítógép utódjául. Most még nem tudni mennyi megnövelt törzshosszal rendelkező C-130J kerül majd megvásárlására Wellington által. A nagyjából 660 millió dolláros beszerzés következő lépése a költségek elemzése és a finanszírozás megvalósíthatóságának kidolgozása, a megállapodás aláírására csak ez után kerülhet sor.
Megszületett a megállapodás a Pentagon és a Lockheed Martin között, hogy a 12. gyártási csoportba, (Lot 12), 157 darab F-35-ös fog tartozni. Jelentős előrelépés, hogy a kifizetésre kerülő összeget 8,8 százalékkal sikerült csökkenteni, így a napjaink egyik legfejlettebb harci repülőgépe még olcsóbbá vált. A konkrét számokat tekintve a 11. gyártási csoportból egy F-35A 89,2 millió dollárba kerül, míg a következőbe már csak nagyjából 81 millió dollár. Nem kell túlzott optimizmus ahhoz, hogy a következő 13. gyártási csoportba már 80 millió dollár alá fog süllyedni egy F-35A darabára. A gyártó reményei szerint 2030-ra csak Európában 500 darab F-35-ös fog repülni nem amerikai felségjellel az oldalán. Persze a típus még messze nem tekinthető teljesen kiforrottnak, jelenleg is számos olyan probléma létezik még, amin sürgősen megoldást kell találni, és a gyártó illetve a beszállítók dolgoznak is ezen.
Az egyik legfontosabb a sisakkijelzőn éjszakai körülmények között megjelenő zöld ragyogásnak elnevezett jelenség megszüntetése. Az új sisakkijelző már kifejlesztésre került és az első darabokat már át is adták a felhasználóknak. Az F-35-ös logisztikai rendszere által bemutatott tartalékalkatrész-leltár nem mindig tükrözi a valóságot, ez szintén jelentős gondokat okozhat az üzemeltetésben. Az 1,2-es Mach feletti szuperszonikus sebesség mellett, nagy magasságban végzett repülések során a lopakodó jellemzőket javító külső borítás hajlamos felhólyagosodni az F-35B és az F-35C verziókon, leginkább a vízszintes stabilizátor érintett ebben a problémában már 2011 vége óta. Plusz 32 fokos külső hőmérsékletnél előfordulhat, hogy keményen fog talajt F-35B a függőlegesen végrehajtandó leszállás során, amennyiben hajtóműve egy bizonyos üzemidőt már maga mögött tudhat. Mínusz 30 fokos külső hőmérséklet esetén pedig az F-35 tévesen jelzi, hogy az egyik akkumulátora meghibásodott.
Valószínűleg a még vacilláló megrendelőket próbálhatja meg minél előbb megrendelésre ösztönözni a Bell-Boeing azzal a sajtóhírrel, miszerint hamarosan lejár majd az az idő, amikor még vesznek fel megrendeléseket a V-22-es Osprey billenőrotoros gép valamelyik változatára. Nagyjából 10 körüli lehet azon országok száma akik komoly vásárlóként szemezgethetnek a Halászsassal, de hogy a típus megvásárlásán régóta töprengő Izraelen kívül kik lehetnek ezek, azt nem árulták el. Az amerikai tengerészgyalogság eddig 360 darab MV-22B-t rendelt, a légierő igénye 54 CV-22B volt, míg a legutóbbi megrendelőket az amerikai haditengerészet 48 hajófedélzeti szállítási feladatokra módosított CMV-22B gépe, illetve Japán 17 darab MV-22B konvertiplánja alkotja. A gyártó elmondása szerint nagyjából további 50 megrendelésre számítanak 2020 szeptemberéig.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-4F Phantom II
Catégories: Biztonságpolitika
2019.06.08
Ezen a héten az Aero Vodochody Aerospace leszállított a cseh légierő részére három kétüléses L-159T2 repülőgépet. Ezeket még 2016-ban rendelték meg, fő feladtuk a pilóták középfokú képzése. A Čáslav-i bázison június 4-én átadásra került gépek az L-39ZA-k feladatait fogják átvenni, a kor követelményeinek jobban megfelelve. A cseh légierő feleslegesnek bizonyult harci feladatokra alkalmas együléses L-159-es ALCA repülőgépei közül hármat használtak fel alkatrészként az L-159T2-es kiképzési feladatokra is használható repülőgépek megépítésénél. Így az együlésesekből származik a törzs orr-része a Grifo rádiólokátorral, a törzs hátsó része a vezérsíkokkal és a szárnyak is, mindössze a két pilóta számára helyet biztosító törzs középső része az, ami új gyártású. A hátsó műszerfalba két 5x7 hüvelykes kijelző is beszerelésre került és természetesen mind a két műszerfal világítása kompatibilis az éjjellátó szemüvegekkel. Az elsőnek elkészül Aero Vodochody L-159T2 tavaly augusztus 2-án hajtotta végre első repülését.
Június 3-tól 3 napon át zajlottak a HMS QUEEN ELIZABETH brit repülőgép-hordozó fedélzetén a WAH-64 Apache harci helikopter fedélzeti próbáinak első szakasza. A teszten a hadsereg 656. századában tartozó forgószárnyas vett részt. A fel-és leszállások mellett megnézték a típus fedélzeten történő mozgathatóságát, valamint a hangárba irányuló eljuttathatóságának mikéntjét és hogyantját is. A 60000 tonnás egységen a következő próbákat júliusban fogják megejteni nyíltvízi körülmények között, ahol a hasonló feladatokat a hullámzás által mozgatott fedélzet fogja nehezebbé tenni.
Még ebben az évben szeretné a légi teszteket elkezdeni a SAAB a JAS39 Gripenen az új fejlesztésű zavarókonténerével. A 4 méter hosszú és 350 kilogrammos tömegű Arexis termékcsalád tagja az első repüléseket C/D változatokon fogja megtenni. Később majd jöhet a továbbfejlesztett E variáns is. A zavarókonténert a szárny alatti külső felfüggesztési ponton fogja hordozni a JAS39-es. A rendszer adóival és vevőivel, igaz még csak külön-külön, de már elvégezték a légi teszteket. A svédek elképzelésében nem csak a Gripen szerepel, mint hordozóeszköz. Szeretnék az Arexis termékcsalád minél több tagját életre kelteni az elkövetkező évek során a SAAB-nál. Konkrétan már megnevezték a német Eurofighter és Panavia Tornado gépeket, melyek számára lehetségessé válhat majd a jövőbeli eladás. A gyártó elmondása alapján a megrendelés aláírásától kezdődően 12 hónapon belül készek lesznek átadni az első Arexis zavarókonténert a megrendelőnek.
Fehéroroszországban bemutatták a hazai fejlesztésű 9M318 légvédelmi rakéta prototípusát. A Buk-M1, Buk-M2, Buk-MB, Buk-MB2 és Buk-MB3-as komplexumokon is használható rakéta egyaránt képes kis radarkeresztmetszetű, nagy sebességgel haladó repülőeszközök, helikopterek, ballisztikus rakéták, alacsonyan repülő csapásmérő robotrepülőgépek megsemmisítésére. A 3 és 70 kilométeres távolság között alkalmazható 815 kilogrammos 9M318 légvédelmi rakéta 15 méteres és 25 kilométeres magasság között jelent veszélyt a levegőben tartózkodó eszközökre. Irányítórendszere aktív radaros önirányítással lett ellátva.
Készen áll a gyártói tesztekre az orosz ejtőernyős csapatok számára kifejlesztett új önjáró tüzérségi eszköz. A 4 fős legénységű 2Sz42 Lótusz a 2Sz9 Nona utódja lesz, de természetesen ahol csak lehet, felül fogja múlni elődjét. A Lótusz is 120 milliméteres űrméretű fegyverzettel rendelkezik akárcsak a Nona, de ennek csőhossza 5 méter a Nona 3 méterével szemben. További eltérés, hogy a hátralökő erő csökkentése végett csőszájfékkel van ellátva. Így a hosszabb csőnek köszönhetően szintén nagyobbá vált lőtávolság már 13 kilométeres, a Nona 8,8 kilométerével szemben. A pontossággal sem lesz gondja a Lótusznak, hiszen a céladatokat a kor követelményeinek megfelelően távirányítású repülőeszközökről is megkaphatja.
A 2Sz42 tömege 18 tonna, ezt az ejtőernyővel való ledobhatóság behatárolta, de így is sikerült a Nona 20 darab szállítható lőszeréhez képest kétszer annyit elhelyezni a Lótusz belső terében. A tűzgyorsaság nem növekedett ilyen mértékben az 6-8 lövés per perces értéket érhet el. A 2009-ben megkezdett fejlesztés során a 2Sz42 Lótusz-t az ejtőernyős csapatoknál már bevált BMD-4M deszant harcjármű alvázának felhasználásával alkották meg. Megtartották a hidropneumatikus felfüggesztést, ami jól jöhet a rázós terepen való száguldás mellett a ledobásnál, de a tűzfeladatok végrehajtásánál is. A 2Sz42 Lótusz mozgatásáról egy 450 lóerős motor gondoskodik, maximális sebessége 70-80 kilométer per óra, hatótávolsága 500-550 kilométer egyszeri üzemanyag feltöltéssel. Bár a Lótusz a Nona összes lőszerét felhasználhatja, a jövőben tervezik új lőszerek kifejlesztését is, ezzel a lőtávolság elérheti majd a 20 kilométert is. A 2Sz42 Lótusz gyártásának elindítását már 2020-ra várják a fejlesztők.
Három Boeing KC-46A Pegasus légi üzemanyag-utántöltő repülőgép megvásárlási kérelmével fordult Washingtonhoz az Egyesült Arab Emírségek. Ez több helyen is meglepetést okozhatott, hiszen a közel-keleti állam már rendelkezik ilyen kategóriájú repülőgépekkel. Mégpedig nem is öreg, leváltásra érettekkel, hanem pár éves Airbus A330 MRTT-kel, szintén 3 darabbal.
Indonézia aláírta a Szuhoj Szu-35Sz vadászbombázók beszerzéséről szóló szerződést. Az orosz gépekből 11 darabot fognak beszerezni különböző fizetési formák egyvelegének segítségével. Jakarta ragaszkodott a kemény valuta és a barter kereskedelem kombinációjához a repülőgépek megvásárlása ügyében. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy Oroszország pálmaolajat és néhány más, Indonéziában előállított természetes terméket is kap ellentételezésül a harci gépekért. A korábbi jelentések szerint a barterkereskedelem mértéke a repülőgépek árának több mint 50% -át is elérheti.
A szomszédos Malajzia is tervezi a légierő gépállományának növelését. Ők azonban használt, de még jelentős üzemidővel rendelkező gépeknek szavaznának bizalmat. Terveik szerint Kuvaitból vásárolnának meg C/D változatú F/A-18-as Hornet vadászbombázókat. Itt a 2021-től megérkező Super Hornet variánsok teszik lehetővé a régebbi változatok kivonását, amiket a malájok szíves-örömest megvennének és szolgálatba is állítanának. A két fél között a tárgyalások még nem kezdődtek el.
Dél-Koreában sikeresen túl van hadsereg tesztjein egy új önjáró légvédelmi gépágyú. A 46,6 millió dolláros projektben amely 2015 júniusában kezdődött ,a hadseregnél szolgálatban álló amerikai eredetű 20 milliméteres M167 Vulcan gépágyúk utódját szerették volna megalkotni. A már meglévő technológiák felhasználásával, a Hanwha Defense K30 Biho módosított toronyából és Hyundai Rotem K808 alvázából létrejött AAGW (Anti-Aircraft Gun Wheeled) önjáró légvédelmi gépágyú személyzet 3 fő. Az eredeti K30 Biho kereső radarját eltávolították és ehelyett vezeték nélküli adatkapcsolat segítségével kapja meg a céladatokat és a légi helyzetképet a másutt települt rádiólokátoroktól.
Az eredeti Biho-n is használt Raytheon licenc alapján gyártott elektrooptikai rendszert az új Hanwha Systems elektrooptikai rendszerére cserélték ki, amely 7 kilométeres felderítési távolsággal rendelkezik, míg stabil célkövetésre 3 kilométerről képes. A torony mindkét oldalára felszerelt egy-egy 30 milliméteres gépágyú a lőtávolságot a Vulcan 2,2 kilométeréhez képest 1,6-szeresésére, vagyis 3 kilométeresre növelte, természetesen a tűzgyorsaságban elmaradás tapasztalható a Gatling-rendszerű gépágyúhoz képest. A 420 lóerős 8x8-as kerékképletű, atom, biológiai és vegyi ártalmak ellen védett K808 hordozó járműre igény szerint még felszerelhető plusz páncélzat is. Szöul az AAGW-ból legalább 270 darabot fog beszerezni.
Május 25-től hatodik tengeri próbajáratát tette meg Kína első hazai építésű repülőgép-hordozója. A még mindig név nélküli Type 001A egységen a visszaérkezést követően érdekesség volt megfigyelhető, ami kifutáskor még nem volt rajta. A fedélzeten ugyanis több guminyom volt látható, tehát vagy átstartolások, vagy tényleges leszállások is végrehajtásra kerültek ezen út során. Hivatalosan ennek tényét még nem jelentették be, de az eddigi próbák során ellenőrzésre került a meghajtás, a kommunikáció, navigáció és a radarok is, így egyre közeledik az a nap, amikor a hordozó véglegesen átadásra fog kerülni a haditengerészet részére. Érdekes a kínai hordozók esetében a tárolható üzemanyaguk mennyisége, ez ugyanis nagyban befolyásolhatja majd jövőbeli alkalmazhatóságukat.
Az Asia Times arról számolt be arról, hogy Type 001A repülőgép-hordozó a még Szovjetunióban építeni kezdett másik egységhez hasonlóan nagyjából 13000 tonna üzemanyagot képes magával vinni, amiből naponta körülbelül 1100 tonna üzemanyagot fogyaszt, amikor 20 csomós (37 kilométer per órás) sebességgel halad. Vagyis nagyjából 6 napig lesz képes saját készletekkel működni, ugyanis a repülőgépek fel-és leszállásához fel kell gyorsítani a lehető legnagyobb sebességre, így igen tetemes lehet a fogyasztás a fedélzeti repülőezred repülési feladatinak végrehajtása során. A megoldás az ellátóhajó alkalmazása jelenti, amiből Kína már el is kezdte építeni az 50000 tonnás vízkiszorítású Type 901-es hajóosztályt, aminek első egysége két éve már hadrendbe is állt.
Átadásra került a 400. Lockheed Martin F-35-ös is. Ez a példány az amerikai légierő egyik F-35A változatú gép lett, mely a Hill légibázisra került. Az eddig legyártott mennyiségből egyébként 283 F-35A, 87 F-35B és 30 F-35C változat készült el. Az elkészült gépek már 10 ország haderejében találhatók meg és jelenleg 17 repülőtérről szállnak fel és le napi szinten. A típusátképzés központjának számító Luke légibázison már közel 90 darab F-35-ös állomásozik. Másik kerek szám mely ezen a héten a típushoz köthető volt a 200000. Ugyanis az elkészült F-35-ök már túllépték az összesített 200000 repült órát. A három változat közül az F-35A mintegy 125850 órát, az F-35B 52410 órát és az F-35C 22630-at töltött eddig a levegőben. A F-35-ös darabszámokkal lépést tart a képzés is, mivel napjainkra már 780 pilóta és több mint 7500 földi műszaki személyzet kapta meg a típusra vonatkozó képzést.
Reménykedik megrendelésekben a Boeing, már ami az E-7-es radargépet és a KC-46A tartálygépeket illeti. Utóbbi szerepelt már az e heti összefoglalóban, de meg kell említeni, hogy Indonézia, Izrael, Katar, Norvégia és még pár más állam esetében akár összesítve 20 darab KC-46A megrendelésére is lát esélyt a Boeing. Az E-7-ből eddig 14 példány kelt el Dél-Korea (6db), Ausztrália (4db) és Törökország (4db) voltak az első megrendelők. Nagy-Britannia 5 gépes terve is köztudott már egy pár hete, de Katarról, mely nem is olyan régen igen élénken érdeklődött a típus iránt, már jó ideje nem lehet hallani semmit sem. Szintén esélyes lehet még India, ahol egyre nagyobb teret hódítanak az amerikai eredetű katonai felszerelések és légtérfelderítő repülőgépre is igényük lenne. Akár ez a két ország is összehozhatja azt a 10 darabos megrendelést, amit a Boeing vár, de konkrétumokat most még nem voltak hajlandóak elárulni.
Két újabb típussal fejezték be a légi utántölthetőségi próbákat, így már ezek is vételezhetnek üzemanyagot a KC-46A Pegasus repülőgépekből. Az egyik a F-35A Lightning II, a másik pedig az EC-130H Compass Call.
Május 21 és június 1 között szintén utántöltési próbák szerepeltek a brazil Embraer KC-390-es programjában is. Itt és most azonban az üzemanyagot felvevő szerep hárult az utántántöltőként is alkalmazható típusra. Az átadó szerepében a helyi légierő egyik KC-130M Hercules repülőgépe szerepelt. Az Embraer szeretné ez év végére szolgálatra alkalmassá tenni a KC-390-et, ez azonban csak korlátozott mértékben valósulhat majd csak meg, hiszen az önvédelmi rendszerek tesztelése 2020 végére fog befejeződni.
Francia lapértesülések szerint Brazília a közeljövőben jelentős fegyverbeszerzést fog végrehajtani. A svéd SAAB JAS39E/F Gripen vadászbombázók számára vásárolnak majd MBDA Meteor légiharc-rakétákat. A hamarosan megkötésre kerülő szerződésben 100 darab Meteor szerepelhet az Európából származó forrás szerint.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-111E Aardvark
Fairchild A-10A Thunderbolt II
McDonnell Douglas F-4D Phantom II
De Havilland DH-110 Sea Vixen FAW.2
Catégories: Biztonságpolitika
2019.06.01
Kisebb sérülést szenvedett a német haditengerészet U36-os tengeralattjárója. A Norvégia felségvizein a múlt héten történt incidens során a TYPE 212-es osztályú egység kormánylapja igen lassú haladás során, mindössze 1,8 kilométer per órás sebesség mellett a tengerfenéknek ütközött. Az egyenként 20 négyzetméteres 4 kormánylap közül csak az egyik volt a kárvallott, de ennek is csak 2 százaléka sérült meg. A károsodást két nap alatt a norvég haditengerészeti búvárjai kijavították, a ThyssenKrupp Marine Systems szakembereinek támogatásával. Az U36-os továbbra is a tervezett időpontig, vagyis júniusig Norvégiában fog maradni, ugyanis a továbbfejlesztett 212CD tengeralattjárók beszerzéséről szóló döntés megszületését követően a német haditengerészet segít megismerkedni ezen felszín alatti egységek elődeinek rejtelmeivel.
Sikerült az orosz Tupoljev Tu-160M Blackjack korszerűsített szuperszonikus stratégiai bombázók titkait megszerezni egy, vagy több a nyugati hírszerző szolgálatnak, meg nem erősített hírek szerint. A bombázókba beépítésre került új berendezések, rendszerek minősített adatait talán még a gyártóknál, fejlesztőknél sikerült megszerezni. Ezeket egy Oroszországban igen közkedvelt tea csomagolásában rejtették el. Ugyanezt a teát viszik magukkal a Tu-160-as bombázók személyzetei is fedélzeti ellátmányként a nagy távolságú repüléseik során. Így történt ez 2018-ban is, amikor Venezuelába repült át két Tu-160-as, egyikük fedélzetén a nagy titkokat rejtő teásdobozzal.
A 13 órás repülőutat lezáró leszállást követően a fedélzeten történt takarítás során ez is a szemétbe került, amit egy beépített ügynök megkeresett és eljuttatta a megfelelő helyre, állítólag a CIA embereihez, akik egy caracasi szállodában várakoztak. A több nyugati hírszerző szervvel megosztott adatok a hírek szerint tartalmazzák az új Kuznyecov NK-32-es hajtóművek, az Obzor-K helyett beépített Novella NVI.70 fedélzeti radar, a DISS-021-70 navigációs radar, az A737DP műholdas navigációs rendszer, az ABSU-200MT robotpilóta, az S-505-70 kommunikációs rendszer és a K-042KM navigációs rendszer (amely magában foglalja a BINS-SP-1 inerciális navigációs rendszert, az ANS-2009M csillagászati navigációs berendezést és egy navigációs számítógépet) adatait is.
Oroszország a MiG-35-ös gyártási lehetőségével próbál meg megrendelést szerezni a típusra Indiában. Moszkva eddigi terveiben 2027-ig csak 24-36 gép közötti mennyiség szerepel a még képlékeny beszerzési elképzelésben. A MiG-35-ös esetében kihangsúlyozták, hogy a teljes gyártási dokumentációt átadnák az előállításhoz szükséges technológiával együtt. A kiszemelt indiai ipari partnerekkel már folynak a tárgyalások ezekben a témakörökben. Ebben az esetben a Fazotron Zsuk-A AESA antennával ellátott rádiólokátor, a továbbfejlesztett RD-33MK hajtóművek, az MSP-418KE zavarókonténer és az orosz fejlesztésű radarkeresztmetszetet csökkentő bevonat tarthat nagy indiai érdeklődésre számot. Orosz források típusmegjelölés nélkül kiemelik, hogy a MiG-35-ös az életciklusra számított költségeit tekintve legalább 20%-al alacsonyabb összeget igényel, mint a konkurencia hasonló kiadásai.
India az Airbus-al is tárgyalásokat folytat két A330-as megvásárlásáról. Ezek a gépek átalakított, megerősített szerkezetű törzse eddig nem részletezett radarrendszerrel lenne ellátva és légtérfelderítésére, harcvezetésre lennének képesek. Indiai források szerint a megbeszélések hamarosan szerződés aláírásával fognak zárulni, talán még ez év vége előtt.
Új rakétákat szeretne látni az indiai légierő vezetése a Szuhoj Szu-30MKI vadászbombázókon. A hazai fejlesztésű Astra Mk2 még egy évtized múlva lesz csak hadrendbe állítva, az orosz R-73-ok és R-77-ek helyett az eddigi megszerzett rossz tapasztalatok alapján más megoldást kell találni. A Jaguar vadászbombázókon 2014-től rendszeresített ASRAAM (Advanced Short Range Air-to-Air Missile) rövid hatótávolságú légiharc-rakéta, mely képes a gép mögötti célpontok megsemmisítésére is, a döntéshozók szerint tökéletesen kiválthatja majd az R-73-at. Nagyobb távolságra egy már ismert fegyvert szemeltek ki. Légvédelmi célokra Izraelből 2008 és 2009 között beszerzett Spyder-SR komplexumokról ismert izraeli Rafael Derby rakéták továbbfejlesztését szeretnék a Szuhojokon integrálni. Ez nem más, mint az I-Derby ER, ami egy megnövelt hatótávolságú légiharc-rakéta, 100 kilométeres hatótávolsággal. Ezt már és négy évvel ezelőtt bemutatta a Rafael. A repülési idejének növelését kétlépcsős rakétamotor alkalmazásával és az elektronikai összetevők méretének csökkentésével valósították meg.
Rádiólokátorral, radarbesugárzás-jelzővel és zavarótöltet szóróval lesznek ellátva a thaiföldi légierő Korea Aerospace Industries (KAI) T-50TH gépei 51 millió dollárért. A 2015-ben 110 millió dollárért megrendelt 4 példány tavaly március óta áll hadrendbe. 8 másik T-50TH 2020-ig kerül átadásra, ezeket 260 millió dollárért rendelték meg. Jelenleg még nem tudni, hogy mind a 12 gép, vagy csak a 8 utolsó fogja megkapni az Elta EL/M-2032 rádiólokátort és a többi felszerelést, amivel már harci gépekké válhatnak.
A koreai autóipari ipari óriás Hyundai Rotem bejelentette, hogy két év kihagyást követően újra elindult a K2 Black Panther harckocsik gyártása és átadása. A 2014. december 29-én aláírt szerződés értelmében 2017-ig kellett volna a 106 darab harckocsival elkészülni. Azonban az átvételi próbák során bizonyossá vált, hogy a tervekben foglaltakat nem sikerül teljesíteni. Ugyanis ezek a páncélosok már hazai tervezésű és gyártású motorral, illetve erőátviteli rendszerrel rendelkeztek volna. Azonban a német MTU 883 dízelmotort és a Renk erőátviteli rendszerét nem tudta az 1500 lóerős Doosan DST DV27K motor és az S&T Dynamics hat előre-és három hátrameneti fokozattal rendelkező EST15K automata váltó párosa kiváltani. A megbízhatósági és tartóssági problémák miatt újra csak Németországból került beszerzésre az erőátviteli rendszer a K2 Black Panther harckocsikhoz, amelyekkel a vezetési és hidegindítási próbákon már sikerült megfelelő eredményt felmutatni. Az első kettő példány május 27-én már átadásra is került, a többi 104-ből 2021-re fogják elkészíteni az utolsó darabokat is. A hírek szerint egy K2-es 8,5 millió dollárba kerül, így jelenleg ez a világ legdrágább harckocsija.
Tajvanon 2004, 2007, 2011 és 2014 után ez év március 28-án újra autópályán szálltak le a helyi légierő repülőgépei. Az 1-es autópálya lezárt szakaszán a landolás után a gépekre rakéta, illetve bombafegyverzet felfüggesztése és gépágyúlőszer feltöltése is végre lett hajtva a tankolás mellett. A résztvevő típusok Mirage 2000-5, E-2K Hawkeye, AIDC F–CK–1 Ching Kuo és első alkalommal egy frissiben elkészült korszerűsített kétüléses F-16V Viper volt. Ez utóbbi további érdekessége volt, hogy a leszálláskor is meglévő két-két AIM-9 és AIM-120 légiharc-rakéta mellé két Harpoon hajók elleni robotrepülőgépet is felfüggesztettek a szárnyai alá, míg a törzs közepén póttartályt hordozott. A harci gépek mindegyike kétüléses volt és az AIDC F–CK–1 a szárny alatti belső felfüggesztőire két, a külsőkre egy bombát kapott, míg a Mirage 2000-5 esetében két MICA került a törzs alatti négy felfüggesztő közül kettőre, de átellenesen a bal elsőre és jobb hátsóra.
Japán március 29-én átvette az első E-2D Advanced Hawkeye radargépét a Northrop Grumman-tól. 2014 novemberében a Japán Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy a szigetország az E-2D Advanced Hawkeye radargépet választotta ki és 4 darabot be is szereznek 1,7 milliárd dollárért. Ezt a mennyiséget tavaly októberben további 9 darabbal toldották meg, újabb 3,1 milliárd dollárért. Így már lehetővé válik a 13, az 1980-as évek elejétől szolgáló, bár az elmúlt évtized végén Hawkeye 2000-es szabványnak megfelelő szintre korszerűsített régebbi E-2C-k leváltása a 2020-as évek végére.
Ez az E-2C mennyiség egyébként elegendő volt ahhoz, hogy Japán legyen az USA-n kívüli legnagyobb E-2-es üzemeltető. Első repülését az első japán megrendelésre készült E-2D 2017. novemberben végezte el. Az utód nem csak a fejlettebb fedélzeti rendszerének és AESA antennával rendelkező AN/APY-9 rádiólokátorával fog túltenni elődjén, hanem képes lesz repülés közben üzemanyagot vételezni, ezzel jelentősen megnövelve az őrjáratozási idejét. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeknél a gépeknél a szárnyban több üzemanyag lesz elhelyezhető, tekintettel arra, hogy Tokió repülőgépei szárazföldi bázisokról üzemelnek, nem repülőgép-hordozókról. Ezért ennek a módosításnak köszönhetően 5 óráról 8 órára növekedett az egy feltöltéssel levegőben tölthető idő.
Ausztrália 13. és 14. F-35A repülőgépét is átadta a Lockheed Martin. Az A35-013 és az A35-014 a nyolc másik eddig már elkészült és átadott ausztrál F-35A repülőgéppel (A35-001 - A35-008) együtt a nemzetközi pilótaképző központban fog maradni az Egyesült Államokban lévő Luke légibázison 2020 végéig, csak ez után térnek majd haza. Azon F-35A-k amelyek már megérkeztek Ausztráliába, heti 5-6 felszállást hajtanak végre a 3. századnál a RAAF Williamtown légibázisáról és már befejeződtek az E-7A Wedgetail radargéppel és az F/A-18A/B és F/A-18F Hornet változatokkal végzett együttműködési gyakorlatok. Az elkövetkező néhány hónapban elkezdődnek a gépágyús lövészetek és a közeli légi támogatási képességet eredményező kiképzőrepülések, valamint a fékezőkábeles megállítórendszert használó leszállások is végrehajtásra fognak kerülni. A 3. század 4 F-35-re már átképzést kapott pilótával és 60 főnyi földi személyzettel rendelkezik jelenleg. Az immáron 14 ausztrál F-35-ös 2014 óta 2900 repült órát gyűjtött össze 1750 felszállás alkalmával.
Brazíliában sikerült vevőt találni a Franciaországtól használtan vásárolt Dassault Mirage 2000C/B, helyi jelöléssel F2000C/B vadászgépekre. Az új típus kiválasztásáig még 2006-ban, nagyjavítás elvégzése után beszerzett 12 gép, az elhúzódó beszerzési folyamatnak köszönhetően nem tudta teljesen betölteni a nekik szánt szerepet, így 2011 helyett csak 2013. december 20-án kerültek kivonásra, a légierő új típusának megjelenése nélkül. Az egykori Jaguár század által használt gépek 11 darabját megpróbálták értékesíteni és úgy tűnik sikerrel jártak. 9 példányt a francia Procor cég vásárolt meg és jó esély mutatkozik rá, hogy legalább párat újra repülőképessé fognak tenni és ezek bérelt agresszorként nemzeti légierők kiképzését fogják segíteni repüléseikkel.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas A-4SU Super Skyhawk
McDonnell Douglas RF-4C Phantom II
Fairchild A-10C Thunderbolt II
Catégories: Biztonságpolitika
Pages
© 2012-2018 Europa Varietas Foundation © 2015-2018 Europa Varietas Association
www.europavarietas.org | info(@)europavarietas(dot)org | Switzerland
We are looking for sponsors for the English translation of these books, please contact turkeandras(at)gmail(dot)com