Vous êtes ici
Netarzenál
2018.08.18
Ukrajnában nagyjából egy éve, a 2017. augusztus 24-én megrendezésre került Függetlenség Napja ünnepségsorozaton mutatták be a szovjet eredetű T-72-es harckocsicsalád új tagját. A T-72A korszerűsítésével létrejövő T-72AMT kifejlesztését Kijevben végezték el. Ennek során számos, már más harckocsikról ismert rendszert használtak fel. A fegyverzetben az igazi újdonságot a korszerű célzórendszer mellett a Kombat 125 milliméteres félaktív lézerirányítású, 5 kilométeres hatótávolságú lövedék jelenti, melynek tandem kumulatív harci része 750 milliméter homogén páncélzat átütésére alkalmas.
Védelmét, a kerámialapokat magába foglaló plusz páncéllemezek mellett, a Bulat és Oplot harckocsikon is alkalmazott Nozh (kés) reaktív páncélzat felszerelésével erősítették meg, a rácsos előtétpáncélzat mellett. A belső térben a török Aselsan és az ukrán Lybid K2 új digitális rádióállomásai kerültek alkalmazásra. A lehallgatás ellen védettebbé vált kommunikáció segítségükkel így már kibővíthető lett a páncélosokat támogató gyalogság irányába is. A tájékozódást СН-3003 BASALT műholdas navigációs rendszer könnyíti meg, továbbá a vezető számára a páncéltest hátuljára egy kamerát is felszereltek. A T-72AMT mozgatásáról egy 840 lóerős В-84-1 motor gondoskodik.
Jelenleg a páncélossal már az éles lőgyakorlatokat hajtják végre az ukrán hadsereg katonái, akik a páncélos képességeinek kiértékelését kapták feladatul. Ebben a részben az eddig használt és ismert lövedékek mellett jelentős szerepet kapott a fent említett Kombat 125 milliméteres félaktív lézerirányítású lövedék is. A próbákon jelen voltak lengyel megfigyelők is, mivel Varsó érdeklődését felkeltette az új ukrán modernizációs csomag, ami a T-72AMT képében jelent meg. A lengyelek elégedettségüket fejezték ki a látottak alapján és most Lengyelországban kell majd kalkulációt végezni a meglévő T-72M1/M1D harckocsik T-72AMT szintre történő átalakításának költségéről. Így jelentős mennyiségű, korszerűnek tekinthető páncélos erőhöz juthatnának, míg egy újabb fejlesztésű harckocsi rendszeresítésre nem kerül.
Szintén próbákat folytatnak az ukrán tervezésű 2Sz22 Bodana 155 milliméteres önjáró tarackkal is keleti szomszédunknál. A kézi lőfegyverek lőszereinek ellenálló páncélzattal felszerelt, utasfülkés kabinnal ellátott, 6x6-os kerékképletű KrAZ teherautó alvázra szerelt 155 milliméteres tüzérségi eszköz NATO lőszerek kilövésére képes. A ballisztikai számítógéppel kiegészített tűzvezető rendszerrel ellátott Bodana lőtávja 60 kilométer, tűzgyorsasága 6 lövés percenként. Tömege 28 tonna és 20 darab lövedék szállítására képes.
Oroszországban a héten bemutatott Tupoljev Tu-22M3M bombázók korszerűsítési programja, valamint a már futó Tu-160-as modernizáció mellé egy újabb korszerűsítési programban is érintettek lesznek Moszkva nehézbombázói. Ugyanis a legkorosabb Tupoljevek, a Tu-95 Bear bombázók is további korszerűsítésen fognak átesni. A Tu-95MSz-ek a munkálatok befejeztével erősebb hajtóművekkel, a sárkányszerkezetből további kirepülhető idővel és a kor elvárásainak megfelelő fedélzeti elektronikával, illetve tovább bővített fegyverarzenállal lesznek gazdagabbak, na meg újabb M betűvel a típusjelzésben, ami így már Tu-95MSzM-re fog módosulni. Az elsőnek elkészülő Tu-95MSzM ez év vége előtt kigördül majd a hangárból, míg az első repülését a következő év első felében fogja végrehajtani.
Nem várt hatása is lehet a Washington által Törökország ellen bevezetett kiviteli tilalomnak. Ez ugyanis alapjaiban teszi megvalósíthatatlanná a pakisztáni TAI (Turkish Aerospace Industries) T129 ATAK harci helikopterek beszerzését, amelyek több összetevőjét is USA béli székhellyel rendelkező cégek állítják elő. Ilyen például a forgószárnyasok levegőbe emelkedéséhez szükséges LHTEC T800-4A gázturbina is, melyekből kettő kell egy ATAK-ba. Ezek előállítását a LHTEC közös vállalat végzi, mely az amerikai Honeywell és a brit Rolls-Royce közös gyermeke. A Pakisztán által 1,5 milliárd dollárért megvásárolni kívánt 30 darab harci helikopter előállítása így kérdésessé vált a helyzet tisztázódásáig.
Egyiptom másfelé is kacsingat flottafejlesztés ürügyén, mint Franciaország. Az eddig jól működő beszerzések következő szakaszát a GOWND-osztályú korvettek képviselték volna. Ezeket a 2014-ben beszerzett GOWIND 2500-as korvettek (EL FATEH-osztály) négy egysége mellé szántak további két egység képében. Csakhogy a közelmúltban a tárgyalások megakadtak, az ok állítólag az árképzés volt. Az új kiszemelt szintén európai, méghozzá a ThyssenKrupp Marine Systems (TKMS) MEKO A200-as terve. A hajó képességei mellett az is sokat segíthet a szerződés megkötésében, hogy a majd 1 milliárd eurós kiadást a német kormány vonzó hitelek folyósításával segítené elő.
Katar várhatólag a következő évtől fogja átvenni a 2012. július 12-én megrendelt 24 darab Boeing AH-64D Apache Block III, ma már AH-64E Apache Guardian harci helikopterei közül az elsőket. A szerződésben benne foglaltatik 70 légi és 100 földi személyzethez tartozó katona típusátképzése is. A 2020 májusáig leszállításra kerülő gépek mellé a szerződés lehetőséget biztosít további 24 AH-64E megvásárlására is.
A jemeni beavatkozás során az Egyesült Arab Emírségek hadserege alkalmazza a finn Partia AMV gyalogsági harcjárművek ama változatát, melynek hosszabb páncéltestére az orosz BMP-3-as gyalogsági harcjármű tornyát szerelték fel. Ezt a variánst még 2007 februárjában mutatta be a gyártó. Ez a páncélos a 30 milliméteres 2A72 gépágyú és a koaxiális 7,62 milliméteres géppuska mellett a 100 milliméteres 2A70-es löveggel is el van látva. Így igen tekintélyes tűzerővel rendelkezik és ezt a hírek szerint Jemenben számos alkalommal is igen hatékonyan tudta kamatoztatni.
Iránban bemutatták az évek óta ismert Fateh 110-es hajók elleni ballisztikus rakéta új változatát. A múlt évben próbákat hatottak végre a 300 kilométeres hatótávolságú, egylépcsős, szilárd hajtóanyagú rakéta évekkel ezelőtt elkezdett továbbfejlesztési eredményeinek megállapítására. Ezeknek köszönhetően az egyaránt bevethetővé vált szárazföldi és vízi célpontok ellen is. Három évvel ezelőtt egy amerikai repülőgép-hordozóra külalakjában igencsak hasonító úszó célpontot találtak el vele.
A tavalyi Fateh-110-es lövészet alkalmával az első rakéta nem ért el telitalálatot, de az indítási helytől 280 kilométeres távolságra lévő úszó céltárgy közelében csapódott a vízbe. A másnap indított példány már pontosan csapódott be a céltárgyba. A hírek szerint ezek a rakéták egy újfejlesztésű, Mod 3-as néven emlegetett aktív keresővel ellátott vezérlőrendszerrel lettek ellátva. Szintén aktív keresőt emlegettek a most bemutatott Fateh-e Mobin, azaz Ragyogó Hódító rakéta esetében is és mivel ez a rakéta külsejében igencsak hasonlít a Fateh 110-re, jó eséllyel a tavaly már megemlített továbbfejlesztésről van szó. Szintén megemlítésre került a szárazföldi és vízi célpontok elleni alkalmazhatósága is.
Thaiföldön a Svédországtól vásárolt Saab JAS-39C/D Gripen vadászbombázók szorgalmasan gyűjtögetik a repült idejüket. A két lépésben beszerzett nyolc együléses és négy kétüléses példány pilótafülkéjében a 2011 februárjában megkezdett és 2013-ban befejezett leszállítások óta több mint 10000 repült órát teljesítettek a repülőgép-vezetők. Ez idő alatt egy példány szenvedett katasztrófát, egy légi bemutató alkalmával. Katonai vonalon elégedettek a Gripen képességeivel, olyannyira, hogy amint meglesz a politikai jóváhagyás újabb hat JAS-39-et fognak megrendelni. A távlati tervekben további példányok beszerzése is szerepel, így a thaiföldi Gripen mennyiség elérheti majd a 40 darabot is.
Ezen a héten, augusztus 14-én a Szingapúri Légierő első Airbus A330 MRTT (Multi-Role Tanker Transport) többfunkciós repülőgépe megérkezett hazájába. A két Rolls-Royce Trent 772B-60EP erőmű hajtott gép első repülésére még 2016. november 10-én kerítettek sort. A szingapúri Csangi nemzetközi repülőtérre a spanyolországi Getafe légibázisról indult gép mellé a városállam öt további A330 MRTT rendelt meg.
Ezekkel, a 2014 márciusában megrendelt, 260-300 utas, vagy 45 tonnányi rakomány elszállítására is képes tartálygépekkel a négy elavulófélben lévő Boeing KC-135R Stratotanker-t fogják kiváltani, amelyek átlagéletkora 55,9 év. Ezek eredetileg KC-135A-ként épültek meg az amerikai légierő számára és később, egy korszerűsítési program alatt kerültek modernizálásra és üzemanyag-takarékos CFM56-os hajtóművekkel ellátásra. A mai napig összesen 57 A330 MRTT-t rendelt meg 11 nemzet: Ausztrália, Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Királyság.
Egyre jobban kezdi megismerni az CMV-22 Osprey billenőrotoros hordozófedélzeti szállítógépeinek a képességeit az Amerikai Haditengerészet. Ebben a hónapban a USS GEORGE HW. BUSH (CVN 77) repülőgép-hordozó fedélzetén hajtottak végre rövid nekifutással felszállásokat, illetve rövid kifutással végzet leszállásokat is. Ezek előnye a függőlegesen végzet fel-és leszállásokhoz képest a nagyobb tömeg. A teszteléseket végző HX-21-es repülőszázad személyzete ezen próbák során a majd 26 tonnás CMV-22 Osprey konvertiplánnal is gond nélkül landolt és szállt fel a hordozó repülőfedélzetéről. Meg kell említeni azt is, hogy a leváltásra ítélt C-2A Greyhound hordozófedélzeti szállítógépek maximális tömege a 22 tonna volt.
Már hazafelé tart a brazil ATLANTICO (A140) nevet viselő, egykori HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó. A hajó augusztus 4. és 7. között Lisszabon kikötőjében időzött, majd a dél-amerikai kontinens felé vette az irányt. Las Palmas közelében találkozott a BRASIL (U27) iskolahajóval is, mely pont Európa felé hajózott és onnan csak decemberében tér haza. Vele szemben az ATLANTICO új hazájába várhatólag augusztus 25-én fog megérkezni.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-4J Phantom II
McDonnell Douglas AV-8B+ Harrier ll
Alenia Aermacchi T-346A Master
McDonnell Douglas KC-10A Extender
English Electric Canberra TT.18
Catégories: Biztonságpolitika
2018.08.11
Szerbiában már a hadsereg lövészeti tesztjein vesz részt a hazai fejlesztésű PASARS-16 Terminator légvédelmi rendszer. Ezt a légvédelem 98. Dandárja hajtja végre, a Ćuprijához közeli Pasuljanske livade nevű katonai gyakorlótéren. A páncélozott kabinnal ellátott 6×6-os kerékképletű FAP 2026 katonai teherautó alvázára felszerelt kis hatótávolságú PASARS-16-ot egy 40 milliméteres L/70-es Bofors gépágyú, valamint a gépágyútól jobb oldalra felszerelt két RLN-1C rakéta alkotja. Ez utóbbiak a MiG-21-es elfogó-vadászrepülőgépekről ismert R-13M rakéták továbbfejlesztésével jöttek létre. Korszerű közelségi gyújtó és infravörös érzékelő mellett a rakétán további fejlesztéseket is elvégeztek. A rakétamotor nagyobb átmérőjű és új összetételű lett, így a 115 kilogrammot nyomó infravörös önirányítású fegyver hatótávolsága 12 kilométer és 8 kilométeres magasságig veszélyes légi célpontokra. A percenként 300 lövés leadására képes 40 milliméteres gépágyú lőtávolsága 3700 méter. A 260 lóerős dízelmotor mozgatta PASARS-16 tömege 17 tonna, hossza 7,72 méter, szélessége 2,5 méter, magassága 3,1 méter, tájékozódását műholdas navigációs rendszer, a célpont megtalálását TOMS optroelektronikus rendszer segíti.
Szlovákiában a múlt hónapban a LOTN (Letecké opravovne Trenčín, Trencséni Repülőgép-javító Vállalat) befejezte az első, afgán légierő által használt Mil Mi-17V-5 helikopter nagyjavítását. Az orosz eredetű forgószárnyasok nagyjavítását a szlovák cég még 2016-ban nyerte el egy nemzetközi megmérettetésen, melyet a NATO Támogató és Beszerzési Ügynökség (NSPA) írt ki. Az első Mil Mi-17V-5-ös változatú helikopter még azon év novemberében megérkezett Szlovákiába, egy Antonov An-124-100-as Ruszlán segítségével. Az ellenőrző berepülések eredményes lefolytatása után a gép szétszerelésre került a visszaszállításhoz, amit szintén egy Ruszlán végzett. A Mi-17-es igencsak szerteágazó családfájáról a Mi-17V-5-ös variáns ipari nagyjavítását az EU/NATO országok részéről elsőként a szlovákok hajtották végre. A következő afgán Mi-17-es nagyjavításával a LOTN a következő évben fog elkészülni.
Más irányú forgószárnyas mozgás is történt északi szomszédunknál, ugyanis két újabb Sikorsky UH-60M Black Hawk közepes szállítóhelikopter is megérkezett, a megrendelt kilencből. Ezek már rendelkeznek a gyorsköteles rendszerrel, egy belső elhelyezésű plusz üzemanyag-tartállyal, valamint a levegőből végzendő mentésekhez nélkülözhetetlen csörlővel is. Ezek a felszerelések az első két példányból még hiányoztak, azonban hamarosan azok is el lesznek látva velük. Az amerikai helikopterekhez jelenleg 6 teljes személyzet végezte már el a típusátképzést, míg további 3 éppen az átképzésen tartózkodik, ezt a két Black Hawk-ot is szlovák személyzetek repülték át Németországból.
Augusztus 2-án végrehajtotta első repülését a Cseh Légierő által megrendelt első Aero Vodochody L-159T2-es repülőgép. A harci feladatokra alkalmazott együléses L-159-es ALCA repülőgépek közül hármat használnak fel alkatrészként az L-159T2-es kiképzési feladatokra is használható repülőgépek megépítésénél. Így az együlésesekből származik a törzs orr-része a Grifo rádiólokátorral, a törzs hátsó része a vezérsíkokkal és a szárnyak is, mindössze a két pilóta számára helyet biztosító törzs középső része az, ami új gyártású. A hátsó műszerfalba két 5x7 hüvelykes kijelző is beszerelésre került és természetesen mind a két műszerfal világítása kompatibilis az éjjellátó szemüvegekkel.
Elkészült az Airbus Helicopters Donauwörth-i üzemében a 68. EC665 Tiger UHT (Unterstützungshubschrauber Tiger) harci helikopter is július 25-én. A német megrendelésre gyártott változat előállítása ezzel a példánnyal véget is ért, Berlin nem rendszeresít többet belőlük a Bundeswehr kötelékében. A típus első darabja 15 évvel ezelőtt készült el és került átadásra a német haderő részére, tesztelésre. A 2012-től szállított megnövelt képességű ASGARD-F konfigurációjú Tiger UHT harci helikopterek immáron teljes felszereltségűek lettek, ezt jelenti a ASGARD-F (Afghanistan Stabilization German Army Rapid Deployment- Full) rövidítés. Ezek a helikopterek már jobb porkiválasztókkal, erősített páncélzattal és továbbfejlesztett kommunikációs rendszerekkel rendelkeznek, így jobban képesek a földi csapatok tevékenységét támogatni.
A forgószárnyasok fegyverzetében megtalálható a konténeres 12,7 mm-es géppuska, mivel beépítet csöves tűzfegyverrel az UHT változat nem rendelkezik, a nem irányított rakéták és a HOT huzalvezérlésű rakéták mellett a korszerűbb PARS 3 LR (vagy más néven TRIGAT-LR) is. 2011 májusának végén a PARS 3 LR egyedülálló képességéről tett tanúbizonyságot egy éleslövészet alkalmával. Két nap alatt három sikeres éleslövészetet szervezett a PARS 3 LR irányított páncéltörő rakéták gyártást végző PARSYS, (mely a LFK GmbH, vagy MBDA Deutschland és a Diehl BGT Defence egy közös vállalata) mely, már addig is a zsebében tudhatott 600 rakétára szóló megrendelést a német hadseregtől. A PARS 3 LR indítsd el, felejtsd el elvet megvalósító passzív infravörös önirányító rendszerét tették próbára, ugyanis az első rakétát egy 7000 méterre lévő célpont ellen indították, majd a következőt mindössze pár másodperc múlva már 700 méteres távolságra, de az előző rakétához képest egy 180 °-os forduló végrehajtása után bocsátották útjára.
Ez utóbbi 40 km/h-s sebességű oldalmozgással próbálta a rakéta dolgát megnehezíteni, kevés sikerrel, ugyanis a Tiger szárnycsonkjai alól egy perc alatt indított mind a két rakéta telitalálatot ért el. A harmadik rakéta már másnap került indításra, ekkor a helikopter 180 km/h sebességgel repült előre és a PARS 3 LR szintén 7000 méterre lévő álló célpontot semmisített meg. Németországban az ASGARD-F program 2011-ben vette kezdetét és 2012 második felében az első négy átalakított forgószárnyas már át is települt Afganisztánba. Az ASGARD-F szintre modernizált gépekkel már több 1000 órányi repülési tapasztalat gyűlt össze. Az utolsónak elkészült Tiger UHT is hamarosan átkerül a Fritzlar-ban állomásozó 36. Harcihelikopter-ezred (KHR36) állományába. A gyártó kapcsolata természetesen nem szakad meg a típussal, hiszen hamarosan kezdetét veszi majd az a modernizációs program, melyben több mint 30 német Tigris harci helikopter lesz érintett.
Egy újabb európai haderőben lesz hamarosan megtalálható a Sikorsky cég Black Hawk helikoptere. Washingtonban ugyanis augusztus 3-án engedélyezve lett Lettország négy UH-60M-et érintő beszerzéséhez. A 200 millió dolláros üzlet amerikai segélyprogramból fog megvalósulni. A helikopterekhez 10 T700-GE-701 hajtómű lesz megvásárolva, ezekből nyolc beépítve és csak kettő fog tartalékként szolgálni. A helikopterek felszerelésében megtalálható lesz az AN/APX-123A barát-ellenség azonosító berendezés és az előrenéző infravörös kamera is, valamint beszereznek még húsz AN/AVS-6 sisakra szerelhető éjjellátó készüléket is.
Nagy-Britannia talán mégsem fog megválni az összes Lockheed Martin C-130J Super Hercules tehergépétől. A szigetországban 2015-ben elvégzett védelmi stratégia felülvizsgálata megállapította, hogy a RAF állományában meglévő 10 C.5-ös jelzésű C-130J Super Hercules kivonásra kerülhet, hiszen a szállítási feladatokat a hosszabb törzsű C-130-30-as, a briteknél C.4-es jelzéssel illetett gépek az Airbus A400M Atlas és a Boeing C-17 Globemaster III-okkal közösen el fogják tudni látni. Az akkor 14 példányból álló C.4-es flotta idén júniusban Irakban egy géppel megfogyatkozott, így a rövidebb törzshosszal rendelkező C.5-ös Hercules-ek közül nem mind válhat feleslegessé.
Brit lapértesülések szerint Norvégia és Nagy-Britannia tengeralattjárók elleni harcra vásárolt Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgépei közösen fognak tevékenykedni az orosz tengeralattjárók felderítésében és nyomon követésében. Várhatólag az Atlanti-óceán északi részén lesznek majd a főbb közös műveletek helyszínei a kilenc brit és öt norvég P-8A számára. A Telegraph információi még arra is kiterjednek, hogy a brit és norvég gépek egymás bázisain is megfordulhatnak majd a jövőben, így a skóciai Lossiemouth-i légibázison nem lesz ritka látvány norvég felségjelzést viselő Poseidon sem.
Franciaországban a 2019-2025 közötti védelmi kiadások növekedése lehetővé fogja tenni 100 AMX-56 Leclerc harckocsi Leclerc Scorpion, vagy XLR szintre történő modernizációját, a 406 példányba elkészült harckocsiból. A munkálatok leginkább az elektronikát érintik, így a SCORPION információs és irányító rendszer (SICS) is beépítésre kerül, ami a jövőben minden francia páncélosban megtalálható lesz és a harctéri internetet valósítja meg. Már a védelem növeléséhez is tartozik a Barage (Brouilleur Actif és Réactif avec GoniométriE) nevű, improvizált robbanószerkezetek ellen kifejlesztett zavarórendszer integrációja. A védelem növelésébe természetesen a harckocsi összes felületét borító páncélzat hatékonyságának növelése is bele tartozik, így a modulárisan cserélhető mellső és oldalsó páncélzat helyett is erősebb fog felszerelésre kerülni. A fő fegyverzetet képviselő Nexter Systems 120 milliméteres CN 120-26 jelzésű sima csövű ágyú megmarad, de választható robbanási idejű M3M repeszgránátot fog kapni. A torony tetejére egy távirányítású fegyverállvány kerül felszerelésre, ezt a parancsnok és az irányzó is működtetheti majd. Erre egy 7,62 milliméteres géppuska kerül majd, de lehetőség van a 12,7 milliméteres nehézgéppuska felszerelésére is. Az AMX-56 Leclerc Scorpion harckocsi tömege a módosításoknak köszönhetően újabb 2 tonnával gyarapszik, így eléri az 57 tonnát.
Biztos jövő előtt áll Oroszország új légi üzemanyag utántöltő repülőgépe, az Iljusin Il-78M-90A. Eme repülőgép prototípusa ez év januárjának végén hajtotta végre első repülését. Az PS-90А-76 új generációjú, magas kétáramúságú sugárhajtóművel ellátott típus zaj-és károsanyag kibocsátása is csökkent, de ugyanilyen fontos, hogy a takarékosabb üzemnek köszönhetően a fogyasztás is csökkent 12-14%-al, így növelve a lerepülhető távolságot, vagy az átadható üzemanyag mennyiségét. Moszkva 2027 végéig legalább 14 darab új tartálygép beszerzését tervezi végrehajtani. Az előző mondatban szereplő legalább szót megerősítették az orosz védelmi minisztériumból származó értesülések is. Ott ugyanis a repülőcsapatok gördülékeny kiszolgálása érdekében több mint 30 darab Iljusin Il-78M-90A hadrendbe állítását tartanák szükségesnek.
Szintén az Iljusin fogja elvégezni az ukrán Antonov An-124-100 Ruszlán tehergépek modernizációját. Az An-124-100M jelzést kapó új változat várhatólag 2021 végéig el fog készülni, első felszállását pedig 2022-ben hajthatja majd végre. Mindezek mellett az Uljanovszk-i Aviastar megkezdte a típus gyártására való felkészülést is. A szovjet időkben az Antonov gépeket Ukrajnában szerelték össze és ott készült a gép törzse és hajtóműve is. Minden más részegységet azonban a mostani Oroszországban állítottak elő, így a jövőbeli helyi gyártás akár megvalósítható is lehet. Az orosz légierőben 9, míg a légi teherfuvarozással foglalkozó Volga-Dnepr színeiben 10 példányban található meg az An-124-es Oroszországban.
Amikor 2021 közepén visszatér a haditengerészet kötelékébe az orosz ADMIRAL KUZNYECOV repülőgép-hordozó, egy jelentős korszerűsítést tudhat majd maga mögött. Mind a nyolc eredeti KVG-4 kazánja eltávolításra kerül és helyettük a korszerűbb, nagyobb teljesítményű KVG-3D-ket, (ilyenek találhatók az indiai INS VIKRAMADITYA hordozó gépházában is) vagy a bonyolultabb KVG-6M-eket fogják beépíteni. A nagyobb teljesítmény mellett ezek kevesebb karbantartást is igényelnek, valamint a tökéletesebb égés következtében a KUZNYECOV-ra jellemző füstgomolyag is eltűnik. Szintén átfogó korszerűsítésen fog átesni a hordozó elektronikai rendszere, hiszen a fedélzeten megjelenő MiG-29K/KUB vadászbombázók számítógépes rendszereinek teljes körű kiszolgáláshoz már szintén digitális rendszerek kellenek a teljesen problémamentes fedélzeti üzem érdekében.
Hamarosan sor kerül a Mil Mi-26-os óriáshelikopter legújabb variánsának első felszállására. A maximum 56 tonnás felszállótömegű Mi-26T2V leginkább a korszerűsített fedélzeti elektronikában különbözik majd elődjeitől. A színes kijelzőkkel ellátott pilótafülkét a NPK90-2V (BREO) integrált repülőelektronika tölti majd meg élettel. Méghozzá olyan mértékben, hogy a személyzet létszámát 3 főre lehet csökkenteni az eddigi 5-ről. A műholdas navigációs rendszer segítségével végzett repüléseket robotpilóta könnyíti meg, egészen a leszállóhelyig történi bejövetelig. Az éjjellátó szemüvegekkel kompatibilis kabinvilágítás már megtalálható volt a Mi-26T2-es változaton is, de a Mi-26T2V a Vityebszk önvédelmi rendszerrel is el lesz látva, a túlélőképességének javítása okán. Szintén e célból a repülőszemélyzet számára új, energiaelnyelő ülések kerültek beszerelésre.
Augusztus 16-ra van betervezve az alaposan modernizált Tupoljev Tu-22M3M szuperszonikus közepes bombázó nyilvános bemutatója. A Tu-22M3M-nek elnevezett variáns korszerű fedélzeti elektronikát, új hajtóműveket és fegyverzetet is kap a több évtizedes további szolgálatot lehetővé tevő munkálatok során. Az NK-32-02 hajtóművek mellett a sárkányszerkezetbe beépítésre kerülő elektronikai összetevők is a szintén korszerűsítésen átesett Tupoljev Tu-160M szuperszonikus stratégiai bombázóból kerülnek átemelésre, így jelentős idő spórolható meg a fejlesztéssel. Ennek köszönhető az a tavalyi évtől hangoztatott várakozás, miszerint az elsőnek elkészült Tu-22M3M még 2018-ban végrehajthatja első felszállását. A legutóbbi bejelentés alapján az előre eltervezett időpontot tartani tudják, ugyanis szeptemberre van prognosztizálva az első repülés. A bombázó új fegyverei közül név szerint hónapokkal ezelőtt még csak a K-32-es csapásmérő robotrepülőgép lett megemlítve, ami 600-1000 kilométeres hatótávolságú, legnagyobb sebessége 4000-5000 kilométer per óra.
Egy hónapja már arról is szóltak hírek, a modernizált Tupoljev Tu-22M3M szuperszonikus közepes bombázó fegyverzetében megjelenhet a csapásmérő feladatkör ellátására alkalmassá tett MiG-31K repülőgépek fegyvere. A légvédelmi rendszerek számára eddig is komoly kihívást jelentő Kindzsal (Tőr) típusú hiperszonikus rakéta légi indítású változatából akár négyet is elhelyezhetnének a Tu-22M3M-en, a szükséges módosításokat követően. A korszerűsítésre szánt Tu-22M3-as bombázók mennyisége még továbbra sem végleges, eddig 30 darabos mennyiség került megemlítésre az orosz sajtóban. A nagyobb modernizálandó darabszámra várók számára reményt adhat az az információ, mely szerint Védelmi Minisztérium fogja meghatározni az átalakításra kerülő mennyiséget, amit akár jelentősen meg is növelhet a Kindzsal típusú hiperszonikus rakéta légi indítású változatának sikeres integrációja a típuson, mivel így még nagyobb harci potenciálhoz juthatnak az oroszok.
Marokkó a 2012 júniusában engedélyezett 200 darab M1A1 Abrams harckocsiból már több mint a felét megkapta. Az észak-afrikai országba történő szállításukat megelőzően a páncélosok a General Dynamics Land Systems (GDLS) szakemberinek keze ügyébe kerülnek, ahol a módosításoknak köszönhetően M1A1SA (Special Armor) jelzéssel ellátva indulnak új hazájuk felé. A két évvel ezelőtt megkezdett szállítások során napjainkig nagyjából 127 harckocsi leszállítása valósult meg. Érdekesség, hogy az első hírek az Abrams-ok marokkói megérkezéséről úgy láttak napvilágot, hogy a páncélosokat némi álcahálóval lefedve tréleren szállító, Oshkosh M1070A1-es nyerges vontatókat örökítettek meg az úton haladás közben.
Indiában a hadsereg a következő hónapban veheti majd át az első K9 Vajra-T önjáró tarackjait. A Samsung Techwin által kifejlesztett K9 Thunder önjáró tarack indiai igények szerint módosított, 47 tonnás variánsát egy 1000 lóerős MTU 881 Ka-500 V8 dízelmotor mozgatja akár nagy tengerszint feletti magasságon is, sivatagi környezeti viszonyok közepette. A gyártást nagyjából közösen végző dél-koreai Hanwha Techwin és az indiai Larsen & Toubro (L&T) a 100 darabos rendszeresítésre szánt mennyiséget négy év alatt gyárthatja le. Az elkészítés során a tüzérségi eszköz összetevői közül több mint 50% lesz Indiában gyártott, például a páncéltest, a torony, az töltőrendszer, a légkondicionáló rendszer, a kommunikációs és a tűzvezető eszközök lesznek a helyi ipar termékei. Ez az adat nem vonatkozik az első 10 példányra, ugyanis azokban 80-90%-ban még dél-koreai összetevők találhatók meg.
Az Embraer EMB-145-ön alapuló légtérfelderítő repülőgépek története sem mentes a buktatóktól Indiában. Ugyanis az ország Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezete, a DRDO által végzett teszteken több problémára is fény derült és ezeket évek alatt sem sikerült maradéktalanul orvosolni. Igaz, voltak figyelemreméltó hírek is az utóbbi időszakban. Például a három példányban megvásárolt típus tavaly év végén első alkalommal vételezett üzemanyagot a levegőben. A 10 perces összecsatlakozás másik résztvevője egy szintén indiai tulajdonban lévő Iljusin Il-78MKI tankergép volt. Azonban a legfőbb képesség, a levegőben tartózkodó eszközök érzékelése és nyomon követése, a saját és ellenséges gépek biztos megkülönböztetése, valamint az önvédelemre szolgáló rendszerek megfelelő működése még számos kívánnivalót hagy maga után. Számszerűsítve, az indiai légierő által meghatározott 18 működési követelmény közül nyolcat a gép nem tudott teljesíteni és a fejlesztési program már 70%-al több időt emésztett fel, mint amit arra szántak. Erre a DRDO úgy reagált, hogy ezek közül három nem fontos, és nem befolyásolja a majdani bevetések eredményességét. Érdekes, hogy az eredménytelenség okaként a hordozó géptípus is megemlítésre került, ami bizonyos tervezési korlátot okozott a fejlesztőknek.
Kínában a haditengerészet pilótaakadémiája új gépeket kapott. A harci típusra (Shenyang J-15 és változataira) kerülő növendékek utolsó kiképzőgépe a Hongdu Aviation Industry Group (HAIG) által gyártott Hongdu JL-10H (más néven az L-15B Falcon) szuperszonikus, kéthajtóműves kiképzőgép lett. A 12 darabos mennyiségben nemrégiben átadott típusra nagy feladat hárul, akárcsak a pilótaképző intézményekre, hiszen amennyiben megvalósulnak a kínai flottafejlesztési tervek, úgy rövid időn belül négy repülőgép-hordozó lesz majd a haditengerészet birtokában és ezekhez nagyjából 400 pilótára lesz majd szükség. A korszerű kijelzőkkel ellátott műszerfallal és a számítógépes irányítórendszerrel rendelkező L-15-öt a légierő két évvel ezelőtt kapta meg. Az első repülését még 2006-ban végrehajtó típus fegyverzettel is ellátható, ezek között megtalálhatók a PL -8 levegő-levegő rakéták és az LS -6 műholdas irányítású bombák is.
Meg nem erősített hírek alapján Kínában már három indítási kísérletet is végrehajtottak, egy az orosz Kindzsal képességeihez hasonló fegyverrel. A tesztekben a CH-AS-X-13 szerepelt, ez egy kétlépcsős szilárd tüzelőanyaggal működő ballisztikus rakéta, nagyjából 3000 kilométeres hatótávolsággal. Indítását egy Xian H-6K-os közepes bombázóról, a szovjet Tupoljev Tu-16-os Kínában továbbfejlesztett változatáról végezték el. A hírek szerint a fegyver a DF-21-es hajók elleni ballisztikus rakétán alapul és szintén hajók elleni feladatokra alkották meg. A várhatólag 2025 körül rendszeresítésre kerülő, hiperszonikus sebességre képes CH-AS-X-13 ellátható lesz hagyományos és nukleáris harci résszel is.
Fülöp-szigetek haderőfejlesztése esetében eddig a nyugati haditechnika dominált, de helyi hivatalos források szerint a haditengerészeti beszerzések terén Oroszország is lehet még befutó. A két állam haditengerészetei egy ideje már folytatnak egymással tárgyalásokat tengeralattjárókkal kapcsolatosan. Eddig a felszín alatti erők részére 2023 és 2027 között volt betervezve két tengeralattjáró beszerzése. Ezt most az oroszokkal folytatott egyeztetések után előrébb hozták 2018 és 2022 közé. Legalább két tengeralattjáró beszerzése szerepel az elképzelésben, ezen felül az oroszok segítséget fognak nyújtani a kiképzésben és a hadrendben tartásban is. Moszkva igen nyitottan viseltetett a haderejét jóformán a romokból újjászervező állam felé, így lehetővé tette, hogy a haditengerészet küldöttsége megtekintse az orosz tengeralattjárók hajógyárakban folyó építését is.
A Globes információ szerint a Boeing megakadályozhatja az Israel Aerospace Industries (IAI) izraeli céget abban, hogy használt Boieng B 767-es utasszállító repülőgépekből légi utántöltő repülőgépeket készíthessen. Tény, hogy az IAI alá tartozó Bedek Aviation Group által átalakított B 767 MMTT (Multi-Mission Tanker Transport) variáns egyaránt képes személy-és teheráru szállítása mellett légi üzemanyag átadásra is, valamint beszerzése harmadannyiba kerülne, mint egy új gyártású, szintén a 767-es módosításával létrejövő KC-46A Pegasus-é. A KC-46 darabára 250-300 millió dollár körül alakulhat, míg az IAI 150 millió dollárért kínálta átalakított repülőgépeit, a kapacitás és a teljesítmény jelentős hiányossága nélkül. Négy évvel ezelőtt az izraeliek egy még kedvezőbb megoldással is előrukkoltak.
Az elképzelés szerint Boeing 767-300 MMTT gépeket tennének bérelhetővé haderőnemek számára, igen kedvező feltételek mellett. Egy új Airbus A330-200 MRTT, vagy Boeing KC-46A Pegasus megfizethetetlenül drága sok állam számára, ráadásul ezekből legalább 3-4 megvásárlása szükséges ahhoz, hogy mindig legyen rendelkezésre álló példány a feladatok végrehajtására. Egy B767-300-as átalakítása ezeknél olcsóbban megvalósítható, de sok állam számára még ez is túl nagy kiadással jár, így kedvezőbb lehet a szükséges időre egy-két ilyen gép bérlése. Brazília és Kolumbia volt vevő az izraeli átalakításra és további komoly érdeklődőkről is említést tettek az izraeliek.
Gyaníthatóan a Boeing-nél ezt komoly veszélyként értékelték, ezért a Globes értesülése szerint úgy határoztak, a jövőben gyártóként nem járulnak majd hozzá ahhoz, hogy a használt 767-ekből a Bedek Aviation Group konkurenciát készíthessen. Ezt jogszerűen megtehetik és a történet tartogat még egy csavart. Izraelben a légierő nagyarányú fejlesztés előtt áll, (lásd a Netarzenál 2018.07.28. bejegyzését) ahol a Boeing több típussal is esélyes a megrendelések elnyerésére, többek között épp a KC-46A-val is.
Még éppen csakhogy elkezdődött az Egyesült Államok következő generációs ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáró-osztályához tartozó néhány részegység építése, egy hiba miatt máris a címlapokra kerültek. Az OHIO-osztály pótlására érkező COLUMBIA-osztály (SSBN 826) hossza nagyjából hasonló lesz, mint az elődé, de átmérője 5 százalékkal nagyobb lesz, így a vízkiszorítása a 18500 tonnát is eléri. A 2020-as években építésbe veendő, 12 egységből álló új hajóosztály több összetevője a VIRGINIA-osztályból fog érkezni, ezzel jelentős megtakarítás érhető el.
A 155 fős legénység elhelyezési komfortja messze meghaladja majd az OHIO-osztályét, hiszen mindenkinek saját fekhelye lesz, igaz ezért cserébe a 24 Trident ballisztikus rakéta helyett, csak 16 számára jut hely a belső térben. A rakétafegyverzet tárolására és indítására szolgáló csöveket nem csak a hajótest közepén helyezik el. Itt természetesen a nagyobb méretekkel rendelkező ballisztikus rakéták lesznek megtalálhatók, de a COLUMBIA-osztály esetében a hajóorrba a Block V-ös VIRGINIA-osztályú tengeralattjárókról ismert VPM (Virginia Payload Modules) nevet viselő konténerek kerülnek. Ezekbe egyenként hét Tomahawk csapásmérő robotrepülőgép helyezhető el.
Eme VPM konténereket a General Dynamics Electric Boat (GDEB) egyik beszállítója, a BWX Technologies készíti el. Nemrégiben az átszállított VPM konténerek közül a GDEB gyárában, ahol a megérkezést követő minőségellenőrzést hajtanak végre, derült ki, hogy a hegesztési varratok 7 esetében nem megfelelő minőségűek. Jelenleg még nem tudni, hogy ez a probléma mennyi fennakadást fog okozni a COLUMBIA-osztály esetében, illetve milyen kihatásai lesznek a szintén ezekkel felszerelni kívánt következő generációs brit ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáró-osztályára, a DREADNOUGHT-okra.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas CF-188 Hornet
British Aerospace Harrier GR.7
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle
McDonnell Douglas F-4J Phantom II
British Aerospace Sea Harrier FA.2
Catégories: Biztonságpolitika
2018.08.04
Németországban a Luftwaffe ettől a hónaptól már bevethetőnek nyilvánította az egészségügyi kiürítési feladatokra átalakított Airbus A400M Atlas tehergépét. Az ICAE (intensive care aeromedical evacuation) betűmozaikkal illetett készlet beszerelésével megvalósuló átalakításnak köszönhetően, melynek eltávolítása után a szállítási feladatok ellátására is képes az Atlas, a fedélzeten tartózkodó 11 fős egészségügyi csapat hat beteg, illetve sérült ellátására képes, ebből kettő intenzív ellátás is lehet. Erre a feladatra a Német Légierő egy A310 MRTT (Multi Role Tanker Transport) és a kisebb kapacitású, ám kiépítetlen repülőtéren is fel-és leszállásra képes C-160 Transall gépeit alkalmazta. A Német Védelmi Minisztérium terveiben az A400M gépek számára négy darab ICAE készlet beszerzése szerepel.
Dánia a hat évvel ezelőtt lefektetett tervnek megfelelően ez év közepén megkapta az utolsó két Sikorsky MH-60R Seahawk haditengerészeti helikopterét. A Dán Királyi Haditengerészet az 1980-as években szolgálatba állított nyolc Westland Lynx Mk90B helikopterének leváltására választotta az amerikai típust. Washingtonban még 2010 végén jóváhagyásra került 12 MH-60R Seahawk helikopter, 27 T-700 GE 401C hajtómű, valamint a hozzájuk tartozó kiszolgáló eszközök, tartalék berendezések, dokumentumok eladása 2 milliárd dollár értékben. Két év elmúltával azonban a rendszeresíteni kívánt mennyiséget lecsökkentették 9 darabra. A tengeralattjárók és felszíni célpontok elleni hadviselésére egyaránt használható forgószárnyasokból az első három példány 2016 júniusában érkezett meg Európába, a Karup légibázison állomásozó 723. Századhoz, szintén az előzetes ütemtervnek megfelelően.
A Földközi-tengeren hajózó USS IWO JIMA (LHD 7) partraszállást támogató helikopterhordozó fedélzetén hajtott végre leszállást az Olasz Haditengerészet egyik Boeing AV-8B Harrier II Plus vadászbombázója. A 2018. július 18-án végzett landolást azonban jóval később követi csak a felszállás, hiszen a gép időszakos nagyjavításra érkezik az Egyesült Államokba. A tengerészgyalogság Észak-Karolinában található Cherry Point-i támaszpontján elvégzendő munkák fél évet ölelnek fel.
Bemutatta a BAE Systems a legújabb sisakkijelzőjét. A Striker II-es által a pilóta számára megjelenített kép színes, így ezek alapján még jobban megkülönböztethetőek a baráti (kék) és az ellenséges (piros) erők. Az eddig a sisakokra utólagosan felhelyezhető éjjellátó szemüveg a múlté már a Striker II esetében, hiszen ez beépítésre került a sisakba. A nagyobb információmennyiség okán lehetőség van a televíziókból ismert kép a képben megjelenítési módszer alkalmazására is. A 3D-s hanghatást biztosító hangszórók már nem számítanak újdonságnak, akárcsak az aktív zajcsökkentés, de a Striker II-est a fejére illesztő pilóta számára ezek is rendelkezésre állnak. Mindezen technikai segédeszközök azonban a jelenlegi legkisebb tömegű sisakkijelzőt eredményezik a Striker II esetében.
Az első próbaoldások már megtörténtek a Thales fejlesztette kisméretű irányított bombával a nyugat-franciaországi Biscarossel melletti lőtéren. A BAT-120 GL (Bomba Appui Tactique – taktikai támogató bomba) jelzéssel illetett eszközt – amit nem is olyan rég még ASPTT-nek hívtak - egy Dassault Mirage 2000D vadászbombázóról oldották le és ennek célja a biztonságos eltávolodás vizsgálása volt. A mozgó célok megsemmisítésére is képes, félaktív lézeres önirányítású BAT-120-as tömege 35 kilogramm, átmérője 120 milliméter.
Az irányítórész félaktív lézeres összetevői a Thales Group égisze alá tartozó TDA által 2011 óta kifejlesztett Aculeus-LG nevet viselő, 68 milliméteres átmérővel rendelkező nem irányított rakétákon került alkalmazásra eredetileg. Az irányítófelületek mozgatását a 120 milliméteres MGM irányított aknavetőgránátokhoz készítette el a Thales. A BAT-120 GL 10 kg-os robbanófejjel van felszerelve. A hordozógép és a BAT-120 GL közötti kapcsolatot az irányítást nélkülöző BAT-120-nál használt SEMB többzáras bombatartó átalakított verziója biztosítja. Ebben a GL verzióhoz igazított többzáras bombatartóban digitális interfészek biztosítják a 3 darab bomba számára szükséges lézeres kódok és céltávolság-információk eljuttatását, valamint a kioldási sorrend vezérlését is.
Ettől a héttől már folynak a hordozófedélzeti tesztek első szakaszai a HAL (Hindustan Aeronautics Limited) Tejas haditengerészeti változatával, méghozzá az első repülését 2015. február 7-én teljesítő NP-2-es (Naval Prototype 2) prototípussal. A haditengerészet Goa-i bázisán ezen a héten, csütörtökön került sor az első, igaz még csak gurulásból történő fékezőkábel elkapásra a géptörzs alsó részére épített fékhorog segítségével. A majdani 240 kilométer per órás sebesség helyett az első ilyen megállást még csak 100 kilométer per órás sebességről hajtották végre. A fokozatosság elvét betartva ezt a sebességet egyre növelni fogják, míg el nem éri a valódi landoláskor meglévőt. Természetesen az INS VIKRAMADITYA repülőgép-hordozó segítségét is igénybe fogják venni a megközelítési tesztekben, sőt az ambiciózus tervekben már ez év vége szerepel, mint az első fedélzetet érintő átstartolás időpontja. Az első tényleges hordozó fedélzeten történő le-és felszállást 2019-re ütemezték be. Két évvel ezelőtt úgy tűnt, Új-Delhi nem kér az új hazai vadászbombázó haditengerészeti variánsából, mivel az nagyon elmaradt az addig felmutatott képességiben a flotta vezetői által elvárttól.
A típussal szemben akkoriban elvárás volt az éjjel-nappal és minden időjárási körülmények közötti bevethetőség, a légi (négy kis és két közepes hatótávolságú rakétával), földi és vízfelszíni célok elleni precíziós fegyverzet hordozása, lokátor romboló rakétákkal való felszereltség, a levegőben utántölthetőség és a légi üzemanyag átadás képessége, valamint felderítésre és elektronikai hadviselésre is alkalmasnak kell lennie. További elvárás volt az AESA antennájú rádiólokátor, a sisakkijelző és a hordozó fedélzetére történő automatikus leszállási képesség, továbbá az 57 gépre szóló megrendelés aláírásától számított három éven belül az első és további három év elteltével az utolsó példány átadásának képessége. Rövidesen rájöttek a döntéshozók, hogy a program dobásával a vízzel együtt a gyermekbetegségek tömkelegével sújtott lehetőségtől is megszabadulnak, hogy ténylegesen saját igényeik szerint kialakított típussal rendelkezzenek. Így a folytatás mellett döntöttek, a megrendelni kívánt mennyiség még mindig 57 darab.
A Lockheed Martin készül az utolsó, 52. korszerűsített C-5M Super Galaxy stratégiai teherszállító repülőgéppel is az USAF részére. A 87-0043 sorozatszámú, akkor még C-5A Galaxy az 50. legyártott darab volt a típusból, első repülését 1981. június 26-án hajtotta végre.
A szárazföldi haderő részére azonban még nem fejeződött be a M1A1 Abrams harckocsik SEPv3-as korszerűsítési programja. Az első hat M1A2 SEPv3 Abrams (System Enhancement Package version 3) harckocsiját 2017. október 4-én kapta meg az amerikai hadsereg. A 40 éves múltra visszatekintő páncélos eme variánsa a jövőbe néz, hiszen a M1A2 SEPv3 egyik legfőbb előnye, hogy elektromos és számítógépes rendszerének kialakításának köszönhetően lehetőséget biztosít majd számos berendezés későbbi integrációjához. Ami már most is megvan az a közös taktikai rádiórendszer, amely számos rádió adó-vevővel képes kapcsolatot létesíteni.
Továbbá szintén a közelmúlt tapasztalatai alapján került beépítésre az improvizált robbanóeszközök ellen elektronikus hadviselést folytató Duke V3 berendezés. Fegyverzet tekintetében a programozható gyújtóval rendelkező M829A4 lövedék megjelenése jelenti az újdonságot. Új az infravörös képalkotó kamerák összessége, a torony tetejére felszerelt CROWS távirányítású fegyverállvány is. Most a munkálatokat végző General Dynamics Land Systems bejelentette, hogy megbízást kapott 100 további M1A1 Abrams harckocsi M1A2 SEPv3 szintre történő modernizálására az amerikai hadsereg számára.
Mindössze a felkéréstől számított öt héten belül befejezték azokat az igazoló teszteket, mellyel a Raytheon és Northrop Grumman bebizonyította, megrendelés esetén igen rövid idő belül képesek lennének az amerikai tengerészgyalogság F/A-18C/D Hornet vadászbombázóit ellátni a Raytheon APG-79(V)4 (régebben VX) jelzést viselő radarjával, mely a Super Hornet-be épített rádiólokátor átgyúrt változata. Mérete pont akkora, ami befér a régebbi Hornet-ek orr-részében rendelkezésre álló helyre. Ezt a berendezést pár éve, igaz még csak próbaképpen, a tesztek elvégzésének idejére már beépítették a haditengerészet egyik C változatú Hornet-jének orrába. A meglévő Raytheon AN/APG-73-as radarok üzemben tartása egyre nehezebb, képességeik felett lassan eljár az idő. A megbízhatóbb, jobb képességekkel és üzembiztonsággal működő AESA antennájú berendezések egyre elterjedtebbeké válnak. Pontosan ilyen rádiólokátor az, amit a bőrnyakúak szívesen látnának az egyre öregedő Lódarazsaikban. 2020-tól 2022-ig összesen 88 Hornet kaphatna új radart, amennyiben a döntés erről megszületik. A tengerészgyalogságnál még a 2030-as évekig számolnak a régi gépekkel.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas YF-15B Eagle
English Electric Lightning F.3
North American F-100F Super Sabre
General Dynamics F-16C Fighting Falcon
Catégories: Biztonságpolitika
2018.07.28
Beszerzési pályázatot írt ki a Magyar Honvédelmi Minisztérium 81 milliméteres aknavetőkre. A szovjet eredetű 82-BM-37-es aknavetők utódjából 40-et, illetve opcióként további 20-at kívánnak megvásárolni. Az aknavetőkhöz szükséges lőelemképző műszerből 12 darabot szereznének be, de itt is található egy opció, további 12 darabra. Az aknavetőkhöz 28000 darab repesz-romboló gránátot, 7500 darab világító gránátot, 2500 darab ködgránátot, és több száz kiképzésre és oktatásra szolgáló gránátot vásárolna meg a hadsereg.
Az Olasz Védelmi Minisztérium 159 millió eurós szerződést írt alá az Iveco-Oto Melara konzorciummal az első tíz Centauro II-es beszerzéséről. A 105 milliméteres löveggel ellátott, 8x8-as kerékképletű Centauro bemutatásakor a világon egyedülálló volt, de az idő eljárt a nagyjából 30 éves konstrukció felett. A 21. évezred eleji utód a Centauro II lett, fegyverzetét egy 120 milliméteres L/45-ös löveg alkotja, ami helyett opcióként beszerelhető egy 105 milliméteres L/52-es löveg is. Lőszerei a NATO standard lőszerek, amik harckocsiknál is rendszeresítve vannak. Természetesen ilyen erejű lőszerek következtében a hátrarúgó erő csökkentésére az integrált csőszájfék nem maradhatott el. A löveg töltését még töltőkezelő végzi, azonban az Iveco-Oto Melara konzorcium, valamint a tornyot gyártó Leonardo Defense szerint van lehetőség töltőautomata beépítésére.
A löveggel párhuzamosítotton7,62 milliméteres géppuskán felül, a torony tetejére egy Hitrole L távirányítású fegyverállvány került felszerelésre egy 7,62, vagy egy 12,7 milliméteres géppuskával, vagy 40 milliméteres gránátvetővel. A 30 tonnás össztömegű Centauro II 24 lóerő/tonnás teljesítményaránnyal rendelkezik a 720 lóerős Iveco motorjának köszönhetően, elődje 17 lóerő/tonna értékével szemben. Épített útról letérve boldogulását a digitális gumiabroncsnyomás szabályozás is segíti. További érv az új változat nagyobb mérvű rendszeresítése mellett, hogy az eredeti variáns üzemben tartása a Freccia gyalogsági harcjárművekkel nagyobb kiadással járna, hiába rendszeresítettek belőle 359 darabot. Az olasz haderő részéről egy további, immáron 136 darabos Centauro II megrendelésről is folynak tárgyalások. Ezekről annyit tudni, hogy a fent említett darabszámot két részletre lebontott mennyiségben rendelnék meg.
Hamarosan újabb két Gripen E prototípus fogja növelni a légi tesztetekhez felhasználható mennyiséget. A tavaly június óta repülő 39-8-as mellé nemsokára megérkezik a 39-9-es és a 39-10-es jelzést viselő példány is. A 39-8-ast az általános repülési jellemzők vizsgálatára használták, míg a 39-9-es fő feladata a harci rendszerek kipróbálása lesz. A 39-10-es Gripen E viszont már a sorozatgyártású változatokkal fog megegyezni felszereltségében és képességekben. Éppen ezért ez utóbbi két gép repülőelektronikája nagymértékben különbözik a 39-8-tól.
Megkapta ötödik FREMM-osztályú (Frégate Européenne Multi-Mission) fregattját is a Francia Haditengerészet. A 2013 októberében építeni kezdett 5900 tonna vízkiszorítású, 139 méter hosszú, 19,7 méter széles BRETAGNE 2016 szeptemberében került vízre és a terveket tartva ez év közepén került átadásra. Párizs 2019 közepe előtt hat FREMM fregattot szeretne a flotta kötelékébe tudni a megrendelt nyolcból. A 2013-as évben vált véglegessé, hogy csak nyolc kerül megvásárlásra, a tervezett tizenkettő FREMM-fragattból a francia flotta számára. Ezek közül hat tengeralattjárók elleni, kettő pedig (az ALSACE és a LORRAINE nevet viselő egységek) légvédelmi feladatokra lesznek „szakosodva” és 2021-ben, valamint 2022-ben kerülnek átadásra.
Ez a hajómennyiség még így csökkentve is a legambiciózusabb és legnagyobb európai flottafejlesztési programnak bizonyul. Ez a terv most még tarthatónak tűnik, két további egység a NORMANDIE és az ALSACE tartózkodik az építés különféle fázisaiban. Február elsején vízre került a hatodik francia megrendelésre épített FREMM-osztályú fregatt, a NORMANDIE is. Ha csak a nevet nézzük ez egyszer már megtörtént, mégpedig 2012. október 18-án, ugyanis a harmadiknak elkészült fregatt viselte eredetileg ezt a nevet, ezt azonban az idő sürgetése miatt exportálták Egyiptomba. Tehát valójában a NORMANDIE II-ről van szó, amit rekordidő alatt, 12,5 hónap alatt állítottak össze a hajógyári munkások, fanyarul meg lehet jegyezni, könnyű volt, egyszer már megtették. Tehát a NORMANDIE (II) az ősszel kezdi majd el tengeri próbajáratait és 2019 nyarán lép majd szolgálatba.
Franciaországban elindult a MICA légiharc-rakéták továbbfejlesztését célzó MICA NG program. Párizs tervei szerint a jelenleg is használt MICA rakéták 2030-ig kivonásra fognak kerülni és helyüket egy minden területen többet nyújtó variáns veszi majd át. A fejlesztési költségek jelentős részét az azt lefolytató cégek, az MBDA, a Safran és a Thales viselik. Az exportlehetőségek szélesítése érdekében a beszerzési árat megpróbálják minél alacsonyabban tartani a MICA NG-nél, mely ugyancsak kétféle irányítás móddal, vagyis infravörös és aktív radaros önirányítással fog majd elkészülni.
Törökországban az Aselsan átadta a hadsereg számára az első modernizált M60T FIRAT harckocsikat. Az amerikai eredetű páncélosok ezen modifikációja jelentősen eltér az M60 Sabra harckocsitól, melyet szintén Ankara igényei szerint hoztak létre. A 2000-es évek közepén az izraeli Israel Military Industries már korszerűsített 169 darab M60-as páncélost a Sabra Mk II csomaggal, majd 700 millió dollárért. Tavaly év eleji hírek szerint a döntéshozók leginkább a páncélvédelem növelését várták el az újabb modernizációs csomagtól, akár a hagyományos páncélzat megerősítésével, vagy pedig ezzel párhuzamosan az aktív páncélzat alkalmazásával is. Az M60-ra jellemző, M2-es 12,7 milliméteres nehézgéppuskát magába foglaló parancsnoki búvónyílás is lecserélésre került egy hagyományosabb megoldásra, de a nehézgéppuskától nem kell búcsút venni, hiszen a torony tetejére egy Aselsan gyártmányú SARP távirányítású fegyverállvány került felszerelésre. Erre a 12,7 milliméteres nehézgéppuska helyett egy 40 milliméteres gránátvetőt, vagy egy 7.62 milliméteres géppuska is felszerelhető. Az önvédelmet növeli a TLUS lézeres besugárzás-jelző is a 360 fokos lefedettséget biztosító kamerarendszer mellett.
Izraelben, helyi lapértesülések szerint, egy igencsak nagyméretű beszerzés előkészítése van folyamatban. A 11 milliárdos haderőfejlesztés a légierőre koncentrál és amerikai beszerzéssel valósulna meg. A légi utántöltő repülőgépek esetében a Boeing KC-767-es kerülne megvásárlásra, míg harci repülőgépekből a belső fegyvertérrel is rendelkező F-15IA (Israel Advanced) kerülne rendszeresítésre egy századnyi mennyiségben. Nehéz szállítóhelikopterek esetében szintén a Boeing tűnik a befutónak a CH-47 Chinook legújabb verziójával, de mutatkozik esély a Bell- Boeing V-22 Osprey rendszeresítésére is.
További hat Boeing F-15S Eagle vadászbombázót fognak modernizálni SA szintre a Szaúdi Légierő részére. Az átalakításhoz szükséges 59,7 millió dolláros szerződést már meg is kötötték az Alsalam Aerospace Industries-el. Ez a szaúdi vállalat végzi ugyanis a munkálatokat, amik 2020. augusztus 9-ig fognak befejeződni.
Iránban a legújabb hírek szerint elkezdődött a Fakour-90-es légiharc-rakéták sorozatgyártása. Az amerikai eredetű Grumman F-14A Tomcat vadászgépek fegyverzetét erősítő, az AIM-54 Phoenix továbbfejlesztésének tűnő rakétával már egy sikeres próbalövészetet is tartottak 2013 februárjában. A helyi fejlesztésű és gyártású Fakour-90-es hatótávolságáról több adat is napvilágot látott. Ezek 150 kilométertől 220 kilométerre teszik ezt az értéket. Amennyiben valósak azok az értesülések, melyek arról szólnak, hogy a fedélzeti elektronika lecserélésével egy 30%-al kisebb térfogatú hely is elegendő a számára, mutatkozik esély a Mach 5 (közel 4000 kilométer per óra) legnagyobb sebességelérésére képes fegyver hatótávolságának növelésére.
További Iránhoz kapcsolódó hír, hogy nagyjavítás és korszerűsítés után hadrendbe állítottak tíz Szuhoj Szu-22-es vadászbombázót. A hazai iparra támaszkodva végzett munkálatok eredményeképpen a típussal, mint precíziós támadások végrehajtására képes repülőgéppel számolnak, melynek fegyverzetében csapásmérő robotrepülőgépek is megjelennek. Képi bizonyíték alapján az együléses M4-es változatok mellett 3 kétüléses Szu-22UM3K kétüléses példányt is repülőképessé tettek.
Már rég nem került megemlítésre a Netarzenálon India első saját építésű hordozója, az INS VIKRANT. Most azonban újra előkerül a hányatott építési idejű hajó, ugyanis a legújabb hírek szerint 2020-ban lekezdődhetnek majd a tengeri próbái. Ezeket 2010-ben még 2014-re tervezték, majd ez az időpont folyton csak tolódott. Az állami tulajdonú Cochin Hajógyárban épülő 40000 tonnás vízkiszorítású, 262 méter hosszú hordozó számára a meghajtást biztosító gázturbinákat a Hindustan Aeronautics Ltd tengeri gázturbinák előállítására szakosodott divíziója, a Industrial & Marine Gas Turbine (IMGT) állította elő licencben a General Electric LM2500-ös gázturbinái alapján. Ezekből négy került a hajótestbe, de nem ezek voltak az elsők ebből a típusból Indiában, hiszen a haditengerészet INS SATPURA, INS SAHYADRI és INS SHIVALIK nevű fregattjaiban is már ezek kerültek beszerelésre. A 2013 augusztusában vízre került VIKRANT-on jelenleg már a különféle navigációs, kommunikációs és fegyverzeti rendszerek szerelése, telepítése folyik, így minden eddiginél helytállóbb lehet a tengeri tesztek tervezett időpontja.
Szeretnék minél tovább üzemben tartani a SEPECAT Jaguár vadászbombázókat Indiában. A francia-brit fejlesztésű repülőgépek Indiában szolgálatba lépő példányainak gyártását túlnyomó részben a helyi HAL végezte el és szintén ők voltak a felelősek a Darin (Display Attack & Ranging Inertial Navigation) modernizációs programért is. Ez nemrégiben a 3. szintjére érkezett, így a Darin III-as jelzést viselő Jaguar-ok új generátorokat kaptak, így a fedélzeti elektronika átalakítása előtt is megnyílt az út. Ezt ki is használták, ugyanis a Jaguar új fedélzeti számítógépet, repülési műszereket, új HUD-ot – az LCA Tejas-al megegyező típust - és a műszerfalra két többfunkciós kijelzőt, digitális videófelvevőt, új fedélzeti adatrögzítőt és műholdas, valamint inerciális navigációs rendszert, radar besugárzásjelzőt és rádióelektronikai ellentevékenységi rendszert kaptak.
Szintén új a robotpilóta és a hajók elleni feladatra szánt Thompson-CSF Agave radarral ellátott IM változatok után az IS variánsok orrába is fedélzeti rádiólokátor, az AESA antennával rendelkező ELM-2052 kerül beépítésre. A szükséges orrkúp szintén hazai gyártmány, az első darabot 2010 áprilisában adták át. Természetesen ezek a modernizálások maguk után vonják egyrészt a bevethető fegyverzet bővítését is, valamint a gép üres tömegének növekedését is. Ez utóbbira az új hajtóművek beépítése, a Honeywell Aerospace F125 IN sugárhajtóművek lettek a gyógyír. A Honeywell a nagyszámú hajtómű miatt (majd 300 darab) egy helyi üzemet is létesítene a zökkenőmentes kiszolgálás végett. A 2030-ig szolgálatban maradó modernizált Jaguar vadászbombázó képességeivel elégedettek az indiai légierőnél.
Csakhogy a szükséges alkatrészek forrása lassan elapadónak bizonyul az annak idején 190 darabos mennyiségbe rendszeresített, napjainkban azonban már csak 118 meglévő példány (ebből 26 kétüléses harci-gyakorló variáns) számára. Éppen ezért a légierő vezetése ez év végéig Franciaországból, Nagy-Britanniából és Ománból szerezne be a szolgálatból már kivonásra került Jaguár vadászbombázókat. Párizs, gyaníthatóan a Dassault Rafale vadászbombázók rendszeresítése okán és továbbiak megrendelésében reménykedve, térítésmentesen adna át 31 repülőgépet. Ománból két repülőgépet, valamint nyolc Rolls-Royce Adour hajtóművet és egy több mint 3500 darabosra rúgó alkatrészmennyiséget terveznek megvásárolni Új-Delhiben. London két kétüléses harci-gyakorló repülőgépet, valamint 619 darab pótalkatrészt kínált fel India számára.
Július 20-án első alkalommal repült dél-koreai pilóta a Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázón. Kiyun Jung őrnagy egy évet felölelő képzés után szállhatott fel a világ egyik legkorszerűbb harci gépével az Egyesült Államokban található Luke légibázisról, ahol a világ összes, a típust rendszeresítő ország légi és földi személyzetének képzése folyik.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16C Fighting Falcon
Lockheed Martin F-35A Lightning II
Catégories: Biztonságpolitika
2018.07.21
Romániában hajók elleni rakéták beszerzése fog megvalósulni hamarosan, helyi médiaértesülések szerint. Az szovjet eredetű P-15 Termit utódjának azonban nem csak szárazföldről, de hajóról is indíthatónak kell majd lennie, hiszen Bukarest a tengeri flotta egységein is látni szeretné majd az új fegyvereket. A 137 millió eurósra becsült kiválasztásra és a beszerzésre 2018 és 2023 között szeretnének sort keríteni.
A hajók elleni fegyverbeszerzés egyik résztvevője a Harpoon hajók elleni robotrepülőgép, de ettől a tendertől függetlenül is gyarapodhat az amerikai eredetű fegyverek mennyisége Romániában. Mint azt a héten nyilvánosságra hozták, újabb F-16-ok beszerzését szeretnék végrehajtani. Első lépésben még ez év decemberéig 5 Fighting Falcon beszerzéséről állapodnának meg Portugáliával. Ezekből négy együléses A, egy pedig kétüléses B variáns lenne. A már meglévő 12 példány mellé további 36-ot is vásárolnának a fent említett 5-ön felül az USA-tól, Görögországtól, vagy akár Izraeltől is.
Két megrendelővel is szerződést írt alá a cseh Aero Vodochody Aerospace L-39NG (Next Generation) sugárhajtású kiképző repülőgépek ügyében a Farnborough International Airshow-n. Az RSW Aviation 12 példányban szerezné be az Albatrosz utódját, valamint a már meglévő 6 L-39-ét is modernizáltatná L-39CW változatra. Emellett a SKYTECH nevű vállalkozás is megvásárolt 10 darab NG-t, valamint a szerződésbe további 6 példány is belekerült, mint opció. Az L-39NG a Williams International FJ44-4M jelzést viselő változatával van ellátva, míg a repülési műszereket a Genesys Aerosystems, illetve a HUD-ot a Speel Praha készíti el. Az L-39NG a fejlesztők szerint megtartja az előd legjobb tulajdonságait, mint az alacsony üzemeltetési költség, a nagyfokú megbízhatóság, a könnyű üzemeltethetőség és a magas rendelkezésre állás. Tenni fogja mindezt a modern avionikával, ami számos szimulációs technológiát is magában foglal.
A leírtakban joggal bízhat a gyártó, hiszen az L-39NG alkatrészeinek csak mindössze fel új tervezésű és gyártású. Az L-39NG további megrendelői között említik a Breitling és Black Diamond műrepülő csapatokat, de a spanyol légierőt is, ahol a CASA C-101-es gépek utódja lehet a cseh típus. Az új szárnnyal, avionikával és hajtóművel ellátott, 15000 repült órás élettartammal rendelkező Aero Vodochody L-39NG öt felfüggesztési ponttal rendelkezik, ezek terhelhetősége 1200 kilogramm. A fejlesztési elképzelést bemutató példány első repülésére 2015 szeptemberében került sor. Jelenleg már négy gép építését végzi az gyártó, ezekből az elsőt és negyediket fogják a repülési tesztekhez felhasználni, ezek az év végétől veszik majd kezdetüket.
Július 10-én immáron a tervezett teljes felszereltségében hajtotta végre első felszállását az NHIndustries NH90 Sea Lion (Oroszlánfóka) haditengerészeti helikopter második prototípusa. Az első repülését, még nem teljes felszereltségben, ez a gép 2017. november 24-én hajtotta végre. A Sea Lion a német haditengerészet részére készülő variáns neve, de a változtatások leginkább csak a kommunikációs és a navigációs rendszereket érintik. Az 1,4 milliárd eurós értékben beszerzésre kerülő forgószárnyasok 2019 és 2022 között érkeznek majd a Nordholz haditengerészeti légibázisra. A gépek nem csak a Westland Mk.41 Sea King gépek utódjai lesznek, így a harci kutató-mentő feladatok mellett a szállítási, a különleges erőkkel közösen végrehajtott feladatokhoz szükségeseket és az egészségügyi kiürítési képességeket is biztosítania kell a gyártónak.
Ez utóbbi két feladatkör lesz az, ami miatt további módosításokat kellett végrehajtani a típuson. Az első német haditengerészeti helikopter 2019. októberben történő átadása van tervbe véve, ennek azonban előfeltétele az, hogy a flotta elvárásait teljesítse a gép és fedélzeti rendszerei. Németország elképzeléseiben továbbra is 18 új NHIndustries NH90 NFH helikopter beszerzése szerepel a haditengerészet számára. Berlin az utóbbi években jelentősen csökkenteni kényszerült a megvásárlásra kerülő forgószárnyasok mennyiségét, de ez a lépés csak a szárazföldi erőket érinti. Az NH90 NFH (NATO Fregatt Helikopter) különféle felszereltségű példányait eddig öt ország állította hadrendbe, összesen 68 darabos mennyiségben és további 61 darabra van megrendelés. Ezek a helikopterek már több mint 30000 órát töltöttek a levegőben.
Egy eddig még meg nem nevezett afrikai ország rendelte meg Fehéroroszországtól a szovjet érában tervezett és gyártott BRDM-2-es felderítő páncélosok alvázának felhasználásával létrejött, szintén felderítésre szánt járművet, a Kajmánt. A Fehéroroszországban 2015-ben bemutatott és 2017-től rendszeresített Kajmánt a 140-es számot viselő javítóüzemben alkották meg úgy, hogy az úszóképessége is megmaradt, de eltávolították a páncéltornyot, a két-két mankókerék helyét oldalanként egy-egy ajtó foglalja el, valamint a jármű elején is nagyméretű ablakok kerültek beépítésre.
A hat fő számára biztonságot nyújtó páncélos számára a független torziós rudas felfüggesztés és az új, D-245.30E2 erőforrás 110 kilométer per órás sebesség elérést teszi lehetővé, míg a vízben történő haladást oldalanként egy-egy vízsugárhajtómű garantálja. Az 1000 kilométeres hatótávolságú, 7 tonnás Kajmán hossza 6 méter, szélessége 2,82 méter, magassága 2,07 méter, hasmagassága teljes terhelésnél 490 milliméter. Fegyverzetét a távirányítású toronyba szerelt 12,7 milliméteres NSZV nehézgéppuska (300 darab lőszer), vagy egy AGS-30 30 milliméteres automata gránátvető (174 darab lőszer) alkothatja a PKSZ 7,62mm-es géppuska (2000 darab lőszer) mellett. Mellső páncélzata a 7,62×54 milliméteres puskalövedékek, míg oldalsó páncélzata 7,62×39 milliméteres karabélylövedékek ellen nyújt védelmet, fenékpáncélzata a felrobbanó aknák hatását csökkentendő V kialakítású.
Megkapta 20. Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgépét a Brit Királyi Légierő. Az Egyesült Királyság 22 Atlas repülőgépet rendelt meg, amelyekből a fennmaradó két példányt a 2020-as években szállítják majd le az Oxfordshire-i RAF Brize Norton légibázisra. A még mindig nem teljes képességgel rendelkező Atlas légi üzemanyag felvételi próbáira a közelmúltban kerítettek sort. Itt egy RAF A330 Voyager tanker volt a másik szereplő és segítségével több magassági és sebességi tartományban végeztek összekapcsolódást Spanyolország közelében. A helikopterek üzemanyaggal történő feltöltésére is folytatódnak majd a tesztek a következő évben.
A szárnyak alatt elhelyezett Cobham által gyártott utántöltő konténerekkel végzett szélcsatorna kísérletek bíztató jeleket mutatnak. A légcsavarok által keltett zavaró örvényléseket egy 36 méteres, hosszabb tömlő alkalmazásával küszöbölik majd ki, az eddig használt 28 méteres tömlőt leváltva. Ennek hátránya, hogy a konténer méreteinek változatlanul hagyása miatt vékonyabb is lett, így az utántöltési sebesség lassabbá vált, vagyis a tervezetthez képest növekedni fog az utántöltési idő. A próbákat nem csak házon belül szeretnék elvégezni egy Airbus Helicopters H225M segítségével, hanem, egy Leonardo Helicopters AW101-et is felhasználva.
Az utolsó RB199-es utánégetős sugárhajtóművek is átadásra kerültek a RAF számára. Nagy-Britanniában a 2019-es évben kivonásra kerülő Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázók erőforrásiból az utolsó darabokat a Rolls-Royce képviselői adták át. A brit cég egyre inkább az F-35-ösök hajtóművére fókuszál már.
Olaszországban 2019-től indítja el a pilótaképzését az IFTS (International Flight Training School) Nemzetközi Pilótaképző Iskola. Az Olasz Légierő és a Leonardo együttműködési megállapodásának gyermeke az olasz csizma sarkában található Galatina melletti légibázison lelt otthonra. Itt a 61. Repülőezred személyzete és felszerelése adott az oktatáshoz, akárcsak a géptípus az M-346 Master sugárhajtású kiképzőgép, amely az olasz légierőben a T-346A jelzést viseli. Mindenesetre a képzés zökkenő mentesebbé tétele érdekében további négy M-346 Master sugárhajtású kiképzőgép került majd a bázisra 2019-től kezdődően.
Spanyolországi lapértesülések szerint újabb kínos probléma adódott a helyi építésű S-80-as tengeralattjárókkal. Az, hogy az eltelt évek alatt az egyes tengeralattjárók költsége majdnem megduplázódott nem jelent nagy meglepetést, hiszen az építési ütem csúszásának ez természetes velejárója. Becslések szerint egységenként, a most már S-80 "Plus" néven illetett tengeralattjárók költsége megközelíti az 1 milliárd eurót. A gondok még 2013-ban kezdődtek. A helyi sajtó szerint „nagy technikai innováció”-nak tartott, a Navantia üzemében folyó munka még a sólyán állva futott zátonyra, ugyanis az elsőnek elkészülő egységnél jelentős többletsúlyt, egyes hírek szerint 68, míg mások szerint majd 100 tonnát állapítottak meg. Az eredetileg 2400 tonnásnak készülő tengeralattjárók gondját tovább növelte, hogy ez nem egyenlő arányba oszlott el a hajótest mentén, így az irányíthatóság fenntartása végett a gyártó kénytelen volt az S-80-ok hosszát megnövelni.
A spanyol kormány addig már 680 millió dollárt költött a tengeralattjárók építési programjára, aminek kézzelfogható eredménye az első egység, az ISAAC PERAL 2015 márciusában történő vízre tétele lett volna. A szükséges áttervezés miatt ez azonban több évvel is csúszott. A hiba kiküszöbölésére a tengeren túlról kért segítséget a spanyol Navantia hajógyár a túlsúlyos S-80-as tengeralattjáró ügyében. Így a felszín alatti egységek tervezésében és építésében igencsak járatos amerikai Electric Boat szakembergárdája látott hozzá, hogy segítse spanyol kollégáik munkáját. Az amerikaiak sem találtak más megoldást, mint a tengeralattjáró hátsó részének 3-4 méteres meghosszabbítása.
Spanyol források már pár évvel ezelőtt is fontolóra vették a levegőtől független meghajtó rendszer elhagyását, ez ugyanis az akkori fejlettségi szintjén csak egy hétig lett volna képes feladatát ellátni, az elvárt 28 nap helyett. A legújabb hírekben szintén megemlítésre került a rendszer még mindig nem kielégítő víz alatti időtartamot biztosító képessége. Meglepő módon a hajótest módosítást elsőként a másodiknak épülő S-82-es egységen, az NARCISO MONTURIOL-en hajtotta végre a gyártást végző Navantia hajógyár, mivel a szinte már készen lévő ISAAC PERAL (S-81) átalakítása bonyolultabban hajtható csak végre.
A meghosszabbítás és a kiszorított víz súlya nem csak az építési idővel nem volt arányos, hanem mint az nemrégiben kiderült, a tengeralattjárók otthonául kiszemelt Cartagen-i bázis szárazdokkjával sem. Tudniillik az így már 81 méteres hosszall büszkélkedő tengeralattjárók befogadására képtelenné vált az építmény. A kikötői létesítmények kénytelen-kelletlen módosítása tehát szükséges és végre is lesz hajtva, hogy az ISAAC PERAL, az NARCISO MONTURIOL, a COSME GARCIA (S-83), és a MATEO GARCIA DE LOS REYES (S-84) végre nyugodt otthonra lelhessen.
A Farnborough International Airshow ideje alatt Leonardo bemutatja a Grifo radar-család legújabb változatát, a Grifo-E-t. A világon több mint 450 darab repülőgépbe beépített Grifo utódja a korszerűbb elektronikai összetevők mellett az AESA antennát is fel tudja mutatni, mint a továbbfejlesztés eredményét. Az egyszerre több feladat végrehajtására képes, költséghatékony, könnyű és alacsony energiaigényű Grifo-E-t várhatólag már a következő évtől meg lehet majd rendelni a gyártónál, amik 2020-ban kerülnek majd átadásra.
A Turkish Aerospace Industries (TAI) bemutatta a Hürjet könnyű kiképző/támadógépének teljes méretű makettjét. A prototípus építése várhatólag a következő évben veszi majd kezdetét, míg az első felszállást 2022-re, vagy 2023-ra tervezi a gyártó. A Törökországban 70 darabos mennyiségben használt Northrop T-38A Talon gyakorlógépek utódja 13,4 méter hosszú lesz, szárnyainak fesztávolsága 11 méter, fegyverterhelése 3 tonna, maximális sebessége Mach 1.2 lesz. Az eddigi fantáziarajzokon ábrázolt kéthajtóműves Hürjet helyett a Farnborough Airshow-on látott makett csak egyhajtóműves volt, szárnyai alatt Roketsan L-UMTAS félaktív lézeres vezérlésű levegő-föld rakéta, Teber-81 és -82 lézeres/GPS vezérlésű bombák, valamint a HGK-82 műholdas irányítású bombák lettek elhelyezve. A fedélzeti avionika nagyobb része meg fog egyezni a Hurkus turbópropelleres kiképzőgép felfegyverezhető C változatának pilótafülkéjében alkalmazottakkal.
Közös vállalkozást hoz létre az ukrán Zorya Mashproekt és az indiai Bharat Heavy Electricals Indiában. A cég tevékenységi köre az indiai haditengerészetnél szolgáló hadihajók gázturbináinak időszakos ellenőrzése, karbantartása és javítása lesz. A volt Szovjetunióban a haditengerészeti hajók gázturbináinak fejlesztésében egykor monopóliummal rendelkező ukrán cég termékei a RAJPUT és DELHI osztályú rombolók 5, valamint 3 tagjában találhatók meg a 16 egységet számláló VEER-osztályú rakétás korvettek mellett.
A valóságot a legjobban megközelítő körülmények között tesztelték az F-35B Lightning II-es vadászbombázók JPALS (Joint Precision Approach and Landing System) precíziós megközelítési és leszállító rendszerét. A Raytheon Company által kifejlesztett JPALS a USS WASP partraszállást támogató helikopterhordozó fedélzetére lett telepítve, ahol a legmostohább időjárási körülmények között is képes volt a leszállások megkönnyítésére. A műholdas helymeghatározó rendszerből, valamint titkosított, zavarvédett adatátvitelt megvalósító rendszerből álló JPALS eléggé kisméretű és könnyű ahhoz, hogy egy egytengelyes utánfutóra rögzítsék és akár ejtőernyővel ledobják, így segítve az elhagyatott repülőtérre települő tengerészgyalogsági vadászbombázók földet érését. A JPALS sorozatgyártása a 2019-es évben veszi kezdetét.
Befejeződtek a USS WICHITA (LCS 13) FREEDOM-osztályú fregatt átvételi tesztjei. Ezek július 9-12 között zajlottak le és az irányíthatóság mellett a fegyverrendszerek próbáit is tartalmazták. A nyáron a flotta számára átadásra kerülő hetedik egységet hamarosan követni fogja nyolcadik is, hiszen a USS BILLINGS (LCS 15) már vízen van és próbajáratai még az idén elkezdődnek.
Szintén vízen van a legújabb ARLEIGH BURKE-osztályú romboló is. A USS FRANK E. PETERSEN JR. (DDG 121) az építést végző Huntington Ingalls Industries (HII) szárazdokkjának tervezett elárasztását követően kerülhet majd sor az építést befejező szerelési munkálatok megkezdésére. Ebben a hajógyárban már 30 darab ARLEIGH BURKE-osztályú rombolót készítettek el és továbbiak építése (USS PAUL IGNATIUS-DDG 117, USS LENAH H. SUTCLIFFE HIGBEE-DDG 123, JACK H. LUCAS-DDG-125) is folyik.
A Tactical Air Support Inc. által kiképzőrepülések céljaira használt F-5 Tiger II-es repülőgépek pilótafülkéjét a Garmin G3000-es műszeregyüttessel fogják korszerűsíteni. A Garmin véleménye szerint a G3000-es képes kommunikálni az F-5-ös számítógépes rendszerével és kijelzőin megjeleníteni a radarról származó adatokat. Az egy nagyméretű fő érintőkijelző mellett még két kisebbet is magába foglaló műszerfallal az első próbarepülés az év vége felé várható.
Egyre több F-15C vadászgép orrkúpja alá kerül beszerelésre a Raytheon APG-63(V)3 AESA antennával ellátott rádiólokátora. Ez a radar 2010-ben jelent meg a típuson, azóta évente különféle mennyiségben, de folyamatosan érkeznek megrendelések a Pentagontól az APG-63(V)3-ra. 2015-ben 17 darabot vásároltak meg 281 millió dollárért, 2016-ban 558,4 millió dollárért 42-őt, 2017-ben pedig további 18 darab lokátorra érkezett megrendelés. Idén igen szerény, 5,2 millió dollárt szántak az APG-63(V)3-s beszerzésre, de az eddigi megrendelések állománya is elegendőnek fog bizonyulni 123 darab Eagle modernizáción való részvételéhez, az évekkel ezelőtt bejelentett 179 darabból.
Következő év elején kezdi majd meg a tengerészgyalogság MV-22B Osprey billenőrotoros repülőgépek fedélzetére szánt légi utántöltő rendszerrel, a VARS-al (V-22 Aerial Refueling System) az utántöltési tesztek következő szakaszát a Bell-Boeing. A terv szerint 2020-ig a próbáknak véget kell érniük és a rendszernek hadrendbe állíthatónak kell lennie. A VARS minél előbbi rendszerbe állítása jelentősen segítené a Lockheed Martin F-35B Lightning II harcászati alkalmazásának bővítését. A szállítótérbe könnyedén beszerelhető VARS alapját a Cobham FR300-as hajlékonycsöves légi üzemanyag átadó rendszere fogja képezni, ami már használatban van a KC-130-as gépeken, de a légi utántöltésre bérelhető Omega KC-707 tankerein is ezt alkalmazzák. Segítségével 4500 kilogrammnyi üzemanyag válik átadhatóvá más gépek számára repülés közben. 2019 végén az amerikai haditengerészet várhatóan megkapja az első két CMV-22B Osprey gépét, amely változat a szállítási feladatok ellátása érdekében több üzemanyag hordozására képes. Éppen ezért, na meg a flottánál lévő tankergondok okán, a VARS minél előbbi alkalmazhatósága jól jönne a CMV-22B számára is. A CMV-22B sorozatgyártása 2020-ban veszi kezdetét és 2021-től várható megjelenése a repülőgép-hordozók fedélzetén.
Már folyik a brazil haditengerészek megismertetése az immáron ATLANTICO (A140) nevet viselő egykori HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozóval Nagy-Britanniában. A hajó augusztusban fog megérkezni új hazájába. A következő év június 29-én hadrendbe álló ATLANTICO fedélzetéről üzemeltetni szeretnék a Sikorsky SH-16 Seahawk (az S-70B helyi megjelölése) tengeralattjáró-vadász helikoptereket is. A hat példányban beszerzett, jelenleg a HS-1-es századnál, a Sao Pedro da Aldeia tengerészeti bázison állomásozó forgószárnyasok majdani alkalmazására már elkezdték a felkészülést Brazíliában, ahol egyébként nemrégiben jelentették be, hogy az SH-16 helikopterek túl vannak az összesített 5000 repült órán. A fedélzeten előfordulhat a Bell AH-1W Super Cobra harci helikopter is, mely után Brazília élénken érdeklődik az amerikai tengerészgyalogságnál feleslegessé váló készletének exportra történő felajánlásának bejelentése óta. függetlenül attól, hogy évekkel ezelőtt eldőlt, a légierő, a haditengerészet és a szárazföldi haderő számára Airbus forgószárnyasok beszerzése, modernizációja fog megvalósulni.
Minderre a szükséges anyagi fedezet elő is lett teremtve, így többek számára is kérdéses az újabb program finanszírozása. Mindenesetre tény, a tárgyalások folynak a felek között, sőt a legújabb információk már 26 darabos beszerzendő mennyiségről tesznek említést. Ezek a szárazföldiek mellett a haditengerészet/tengerészgyalogság kötelékében is rendszeresítésre kerülnének. A nagyjavítással egybekötött korszerűsítés után új fegyverzetet is szóba hoztak az Bell AH-1W Plus Super Cobra esetében, ez pedig a félaktív lézeres irányításúvá tett 70 milliméteres GATR-L (Guided Advanced Tactical Rocket) rakéta, amelyet az Elbit Systems fejlesztett ki. Az ATLANTICO légvédelme még továbbra is kérdéses, hiszen az eredetileg felszerelt amerikai Phalanx Block 1B közelkörzeti légvédelmi rendszereket Brazília nem vásárolja meg. A radarvezérlésű gépágyúk darabjáért sokallták a több 13 millió dollárt. A hasonló képességű holland Goalkeeper iránt is alábbhagyott az érdeklődés, hiszen majd kétszer annyit kértek érte, mint amerikai társáért.
Argentínában megkapta légialkalmassági bizonyítványát a Fábrica Argentina de Aviones (FAdeA) IA-63 Pampa III-as sugárhajtású kiképző repülőgép. A dél-amerikai ország Légiközlekedési Hatósága által a tanúsítvány elkészítéséhez igényelt 3335 pontot mind teljesítették a berepülések alatt, ezekből 900-at a földi próbák után a levegőben is leellenőriztek. A FAdeA folytatja az első három, sorozatgyártású Pampa III-as repülőgép gyártását, amelyet ebben az évben szállítanának le az argentin légierőnek.
Az IA-63 Pampa III sugárhajtású kiképzőgép első felszállására öt évvel ezelőtt még 2014-es dátumot mondtak a dél-amerikai országban és az első példány átadását is arra az évre várták, azonban gazdasági nehézségek miatt ezek elmaradtak. A programban további problémát okozott, hogy a 2013-as év közepén az egyre jobban elmérgesedő argentin-brit viszály miatt, egy kormányhatározat tiltotta meg a hazai megrendelésre készülő IA-63 Pampa III-as kiképző és Pampa GT könnyű támadógépek angol Martin-Baker Mk.10-es katapultülésekkel történő ellátását. Így ezeket az orosz Zvezda K-36LT katapultülésekkel tervezték ellátni, de természetesen külföldi megrendelők számára kész volt a gyártást végző FAdeA az angol gyártmányú katapultüléseket is beszerelni.
Napjainkra úgy tűnik három példány gyaníthatóan el fog készülni a FAdeA IA-63 Pampa III felfegyverezhető kiképző repülőgépből Argentína számára. A tavaly alapításának 90. évfordulóját ünneplő Fábrica Argentina de Aviones repülőgépgyárban eddig csak egy, sorozatgyártásúnak tekinthető Pampa III-as készült el, azonban az EX-05-ös jelzésű (1028) repülőgép is csak az EX-04-es gépből származó alkatrészeknek köszönhetően vált teljessé és gördült ki a gyártócsarnok kapuján 2017. június 29-én. A prototípus mindezt még 2013. október 10-én megtette. Mindenesetre a kormány által a közelmúltban biztosított 30,3 millió dolláros összeg, illetve az átadások után teljessé váló vételár lehetővé fogja tenni további két IA-63 Pampa III elkészülését is. A Pampa III-as prototípusa 2015. augusztus 18-án szállt fel, a műszerfalra a már meglévő egy mellé két új Elbit gyártmányú színes folyadékkristályos kijelző került beépítésre, így a műszerezettség már a lehető legkorszerűbbé vált.
Az IA-63 Pampa III-as iránt eddig Paraguay és Bolívia érdeklődött a leginkább, eddig konkrét megrendelés nem érkezett. Az Argentin Légierő részére átadásra kerülő Pampa III-as darabszámokról még folynak a tárgyalások, jelenleg 18-20 darab körüli mennyiség megvásárlása tűnik a legvalószínűbbnek, de természetesen ez nagyban fog függni az anyagi lehetőségektől. Tavaly még nagy erőkkel folyt a gépek előállításába besegítő külföldi partner keresése. Akkor még a nemzetközi piacon való megjelenésben az argentinok szerették volna fenntartani a minél nagyobb mérvű befolyásukat, ezért az esetleges partnereknek igencsak kompromisszum késznek kellett mutatkozniuk. Tavaly év végén a német Grob repülőgépgyár mellett a dél-afrikai Paramount Group mutatkozott késznek a programba való beszállásra.
A legújabb hírek arról szólnak, hogy a kooperációban a Paramount Group lett a befutó. Így a hamarosan aláírásra kerülő megállapodás alapján a gépek sárkányszerkezetét, szárnyait, valamint a hozzájuk kapcsolódó összes hidraulikus, elektromos és vezérlőrendszer gyártását a FAdeA fogja végezni, míg a hajtóművek és a repülőelektronika beépítése, valamint a fegyverzettel történő ellátás a dél-afrikai partner feladata lesz. Ennek köszönhetően mód nyílik az izraeli eredetű rendszerek amerikaival történő felváltására is a megrendelő igénye szerint. Továbbá Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában a gépek értékesítését a Paramount Group fogja végezni. Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években az izraeli Elbit jelentős részt vállalt az eddig igen hányatott sorsú és képességei alapján szebb jövőre érdemes IA-63 Pampa sugárhajtású kiképzőgépek GT és III-as szériáinak létrehozásában.
A harciasabb, szerkezetileg is megerősített GT (Generation Tactics) könnyű támadógép változat prototípusának építésének kezdete még nem ismert, az évekkel ezelőtt argentin megrendelésként emlegetett 22 GT-t 2014 és 2017 között kellett volna legyártani. Ennek a változatnak a szárnyai alatt két további felfüggesztési pontot alakítanak ki, így számuk összesen hétre fog növekedni, megerősítik a futóművét és a Pampa III-nál is alkalmazott erősebb, 21%-al nagyobb tolóerőt biztosító Honeywell TFE731-40-N2 sugárhajtóművel szerelik fel a régebbi példányokba épített TFE731-2C sugárhajtóművek helyett, mivel üres tömege 3000 kg felett lesz, míg a legnagyobb felszálló súly 5000 kg körül fog alakulni. Igény szerint mód nyílhat egy fix csőcsonk kialakítására is az orr-részen, így megvalósulhatna légi üzemanyag-utántöltés.
Önvédelméről 360 fokos lefedettséget biztosító radar-besugárzásjelző és infra, valamint radarzavaró dipólkötegek gondoskodnak. Az orrba a lézeres távolságmérő és célmegjelölő mellé egy képalkotó infravörös kamera is kerül, mely a földi célpontok felderítésén túl a légi célok ellen is használható lesz. Ezt egészíti majd ki az adatátviteli rendszerrel megvalósuló virtuális radar. A Pampa GT pilótája számára a sisakkijelző is nagy előnyt fog jelenteni a feladatok végrehajtása során a három kijelzővel ellátott műszerfal mellett. A szárnyak alatti három-három és a törzs alatti egy függesztési pont közül a szárnyak alatti legszélsők a légiharc-rakéták (Python IV, Python V, A-Darter) elhelyezésére szolgálnak, míg a másik négyre akár négy 317 literes póttartály is felszerelhető lenne. A törzs alattira a 30 mm-es DEFA gépágyút rejtő konténer kerülne.
NETARZENÁL GALÉRIA
Catégories: Biztonságpolitika
2018.07.14
Nagy (m)értékű megrendelés érkezett a Raython-hoz Európából. Az AIM-120 AMRAAM (Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles) légiharc-rakéták előállítója Dániából 28 darab AIM-120 C-7-es verziót tartalmazó megrendelést vehetett kézbe, ami nagyjából 90 millió dollárt jelenhet. London az idei évben 100. születésnapját ünneplő Brit Királyi Légierő számára 200 darab, 170 kilométeres hatótávolságú AIM-120D levegő-levegő rakétát szerez be washingtoni jóváhagyással, ez az üzlet 650 millió dollárral növeli majd a bevételi oldal könyvelését.
Nagy-Britannia 45-ös osztályú rombolói az elmúlt évek jelentős részét honi kikötőjükben töltötték. Egészen pontosan a DARING 2016-ban 155, 2017-ben 232, míg 2018. március 31-ig 90 napot húzott le a móló mellett. A DAUNTLESS 2016-ban 359, 2017-ben 365(!), míg 2018. március 31-ig 90 napot töltött lehorgonyozva. A DEFENDER 2016-ban 79, 2017-ben 365(!), míg 2018. március 31-ig 90 napot töltött a kikötő biztonságában. A DIAMOND 2016-ban 184, 2017-ben 365, míg 2018. március 31-ig 85 napot töltött egyhelyben állva. A DRAGON 2016-ban 285, 2017-ben 309, míg 2018. március 31-ig 67 napot töltött láncra verve. A DUNCAN 2016-ban 235, 2017-ben 197, míg 2018. március 31-ig mindössze 7 napot töltött le a móló mellett. Ezen időszakokat összesítve megvizsgálva megállapítható, hogy 76%-ban a hajóosztály egységei nem hagyták el a kikötőt, aminek az oka a meghajtórendszerben keresendő. És keresik is, ugyanis a BAE Systems, mely ezeket a rombolókat tervezte és építette, 160 millió fontot kapott a hadrafoghatósági mutatók javítását emelő beavatkozások elvégzésre.
Luxemburgban a parlament jóváhagyta egy darab Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgép üzemeltetési költségeinek egy részének a finanszírozását. Ezt a gépet a 2005-ben kötött megállapodás alapján Belgiummal közösen fogja használni a kiadások negyedét felvállaló európai törpeállam 2020 tavaszától, évi 11-12 millió eurós összegért, várhatólag 35 éven keresztül.
Finnországban a haditengerészet az Izrael Aerospace Industries (IAI) által kifejlesztett Gabriel V-ös hajók elleni rakétát választotta a HAMINA-osztályú rakétás-gyorsnaszádok és a majdan szolgálatba álló új Squadron 2020-as osztályú korvettek számára elsődleges felszíni célpontok ellen alkalmazható fegyverként. A HAMINA-osztályú rakétás-gyorsnaszádok jelenleg a svéd eredetű MTO 85M (Saab RBS-15 Mk. III / RBS-15SF-3) hajók elleni robotrepülőgépek használják ebből a fegyverkategóriából.
Ezek azonban pár éven belül, a 2020-as években kivonásra fognak kerülni és pótlásukról még időben gondoskodott a haditengerészet vezetése. A tenderen az izraeliek ellenfelei a Naval Strike Missile (NSM-Kongsberg, Norvégia); EXOCET (MBDA, Franciaország); Harpoon (Boeing, USA); RBS15 (SAAB, Svédország) voltak. A fő kiválasztási kritériumok között szerepelt a beszerzési költségek és ezek ütemezhetősége, az életciklus költségek és az ellátás biztonsága, valamint a meglévő infrastruktúrával és védelmi rendszerrel való összeegyeztethetőség. A 190 millió dollár ellenében megvásárolni kívánt rakéták mennyiségére vonatkozó részletek nem kerültek nyilvánosságra. A szállítások 2019 és 2025 évek között zajlanak majd le és a Gabriel V-ös hajók elleni rakéták várhatólag 30 évig lesznek majd szolgálatban.
Spanyolország partjainak közelében június 20-án több alkalommal is az A3R (Automatic Air-to-Air) automata rendszer segítségével kapcsolódott össze egy ausztrál KC-30A MRTT (MultiRole Tanker Transport) tartálygép az Airbus légi tesztekhez használt A310-ével. Egészen pontosan két óra alatt hét csatlakozás történt az A310-es törzse alatt lévő merevcsöves feltöltő rendszeréhez, melynek fogadónyílásba irányítását emberi beavatkozás nélkül végezték el minden alkalommal. A feltöltendő repülőgép esetében a megközelítés és a feltöltés közbeni pozíciótartás ugyan úgy zajlik, mint amikor ember irányítja a teleszkópikus boom-ot. Éppen ezért a fogadó gép esetében módosítás nem szükséges az automatikus üzemanyag felvétel végrehajtásához. Ellenben a töltőgép esetében a munka dandárját képalkotó szoftver végzi el, mely az A3R rendszer egyik fontos alkotóeleme. A 6000 méteres magasságban és 425 kilométer per órás sebesség mellett végzett tesztek bebizonyították az A3R rendszer alkalmazhatóságát, így az Airbus folytathatja az A330-as tankergépeken történő bevezetés felé megkezdett útját.
Oroszországban már folyik egy korszerű elektronikai zavarógép fejlesztése. A jelenleg erre a feladatra alkalmazott Iljusin Il-18-as utasszállítón alapuló Il-22PP-ket pár éve modernizálták, pár darabos mennyiségben. A pilótafülke, illetve a szárny kilépő éle mögött a törzs mindkét oldalán hatalmas dudorokba rejtett eszközök képessége a jövőben már nem lesz megfelelő, akárcsak maga a repülőgép sem. Az új fedélzeti berendezésekkel szembeni elvárás a nagyobb teljesítmény, így a földi, légi, tengeri eszközök rádióelektronikai zavarása mellett már elvárás az űrben lévő, a földkörüli pályán keringő navigációs és kommunikációs műholdak zavarása is. A hordozóplatform az Iljusin Il-76-os, vagy a Tupoljev Tu-214-es lehet minden valószínűség szerint. Az új gépre az orosz források, mint Porudscsik-2-re hivatkoznak, mindenféle egyéb típusmegjelölés nélkül.
Kicsit több mint fél évtized elmúltával Oroszországban újra előhozták az 1980-as és 1990-es években fejlesztett, de félbeszakadt programnak tekinthető R-37M (NATO-kód: AA-13 Arrow) nagy hatótávolságú légiharc-rakétát. A modernizált MiG-31M Foxhound nehézvadászok fegyverzetébe szánt rakéta 300 kilométeres hatótávolságát anno éleslövészettel is tesztelték, ám a rendszeresítésig nem jutott el. Hasonló képességekkel és kialakítással bíró fegyvert azóta már számtalan kiállításon bemutattak RVV-BD jelzéssel. A MAKS-2011-en hatótávolságként 200 kilométert adtak meg, míg az indulótömeget 510 kilogrammban határozták meg. Hordozóeszközként az akkor még PAK-FA néven ismert Szuhoj Szu-57-es is megemlítésre került. Manapság a MiG-31BM mellett ott található még a Szu-57-es is, de a lista tovább bővült a Szu-30-al és a Szu-35-el is. Most az oroszországi hírek szerint közel vannak a lövészeti próbák végéhez a hányatott sorsú rakétával, melynek sorozatgyártása, valamint rendszeresítése hamarosan elindulhat.
Októberben kezdheti meg az állami átvételi próbákat az ejtőernyősök számára modernizált Sprut-SDM1 páncélvadász. A 2015-ben bemutatott páncélos a BMD-4M futóművével és 500 lóerős UTD-29-es mindenevő dízelmotorjával, továbbá korszerű infravörös célfelderítő és célzórendszerrel lett ellátva. Fegyverzetét egy 2A75-ös 125 milliméteres simacsövű löveg és egy párhuzamosított 7,62 milliméteres PKTM géppuska alkotja, illetve a torony tetején egy távirányított állványon egy másik PKTM 7,62 milliméteres géppuska nyert elhelyezést. A löveg töltését automata végzi. A Volgográdi Traktorgyárban kifejlesztett Sprut-SDM1 páncélvadász legénysége 3 fő, tömege 18 tonna, szárazföldön 70, vízben 7 kilométer per órás sebesség elérésére képes.
Egyiptom hamarosan további francia hadiipari termékeket fog megrendelni francia források szerint. A két ország közötti közelmúltban fellendül fegyvervásárlási kedvet azon amerikai döntés döntötte majdnem romba, mely megtiltotta a SCALP csapásmérő robotrepülőgépek eladását Kairó számára. Washingtonban megléphették ezt, hiszen a fegyverben amerikai összetevők is megtalálhatók, így vétójoggal élhettek a külföldi eladások során. Éltek is, de a francia miniszterelnök áprilisi látogatása után nemrégiben megváltoztatták álláspontjukat, így elérhetővé vált a SCALP csapásmérő robotrepülőgép Egyiptom számára. Párizs tanulva az esetből már dolgozik egy olyan variáns létrehozásán, melyben nem lesznek megtalálhatók tengerentúli összetevők.
Az igazi skalp még várat magára, de egyesek már tudni vélik, hogy a csapásmérő robotrepülőgépek mellé további Dassault Rafale vadászbombázók is beszerzésre kerülhetnek –mint ideális hordozó és indítóeszközök- 12, de akár újabb 24 darabos mennyiségben. Az Egyesült Államok, amennyiben ez megvalósul, még messzebbre fog kerülni a kairói piactól, ami évtizedeken keresztül biztos bevételt jelentett az amerikai védelmi ipar számára. A gall gólöröm csak akkor lesz igazán teljes, ha a most még csak rebesgetett Cougar helikoptereket érintő beszerzése mellé néhány GOWIND-osztályú korvettről is megrendelés fog érkezni az észak-afrikai országból.
Július 11-én megérkezett Maliba négy Embraer A-29 Super Tucano felfegyverezhető kiképző repülőgép. Az afrikai ország három évvel ezelőtt rendelt meg a brazil gépek hat példányát, valamint tíz pilóta és tizenhét földi személyzeti tag képzését. A fennmaradó két Super Tucano-ról eltérő információk láttak napvilágot, egyesek tudni vélik, hogy anyagi okok miatt lemondtak róluk, míg mások szerint hamarosan azok is leszállításra fognak kerülni.
Március végén jelentek meg az első hírek arról, hogy Pakisztán az AgustaWestland (manapság már Leonardo) licence alapján készített Turkish Aerospace Industries (TAI) T-129 ATAK harci helikopterek vásárolna. Ankarában sem szerettek volna semmi akadályt gördíteni a pakisztáni TAI T-129 ATAK harci helikopterek beszerzése elé, így szerződés megkötésére ebben a hónapban sort is kerítettek. Ennek értelmében 30 darab harci helikopter került eladásra 1,5 milliárd dollár értékben Iszlámábád számára. A darabszám és az összeg is egybevág a pár hónappal ezelőtti információkkal, ahol az is megemlítésre került, hogy a törökök egy 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet biztosítanának partnerük számára, amiből futná néhány alkatrész helyi előállításának megvalósítására is. Nem nehéz kitalálni, hogy a Turkish Aerospace Industries a Pakistan Aeronautical Complex (PAC) üzemében képzeli el a gyártás lebonyolítását. A tavaly augusztusban hatalomra került új pakisztáni miniszterelnök, Shahid Khaqan Abbasi - aki maga is pilóta - már a tavaly év vége felé ki is próbálta körülbelül fél órás repülés során a T-129 ATAK-ot törökországi látogatása alkalmával.
Dél-Koreában jól haladnak a hazai fejlesztésű, légi indítású csapásmérő robotrepülőgép munkálataival. A megvásárolt és hadrendbe állított svéd-német Taurus KEPD 350-ek technológiájának átadásával megvalósuló fegyver a szintén fejlesztés alatt álló KF-X vadászbombázók fegyverzetében is meg fog jelenni. A legalább 120 darabban elkészülő típus gyártása 2026 után fog megvalósulni, így az új fegyver fejlesztése kényelmesen befejezhető. Létrehozásáért a Hanwha Corporation és a LIG Nex1 verseng. Mind a két vállalat bemutatta már elképzelését a 3 tonnás, 400 kilométeres hatótávolságú fegyverről, melyek közül a szakértői véleményezés után választják ki a megvalósítására alkalmasabbat.
Erre a hétre is jut egy igencsak említésre méltó hajóépítési hír Kínából. Elkészül ugyanis a 30.(!) Type 054A típusú (NATO-kód: JIANGKAI II) fregatt is június 30-án. Ezt az egységet a Huangpu Hajógyár épített meg, mely már 14 ugyanebbe a hajóosztályba tartozó fregattot készített el. A Type 054A típusú fregattok vízkiszorítása 4500 tonna, hosszuk 134 méter, meghajtásukról négy, egyenként 6330-7600 lóerős SEMT Pielstick által tervezett PA6 STC dízelmotor gondoskodik, melyek licencét még 2002-ben vásárolták meg és gyártásukat a Shaanxi Diesel Engine Factory szorgalmasan végzi. Fegyverzetüket egy 76 milliméteres PJ26 –os hajóágyú, két 11 csövű Type 1130-as közelkörzeti légvédelmi rendszer, a hajóágyú és a hajóhíd közötti részben elhelyezett 32 cellás függőleges indítókonténerbe elhelyezett HQ-16-os légvédelmi és Yu-8-as tengeralattjárók elleni rakéták, illetve 8 darab 120-130 kilométeres hatótávolsággal rendelkező C-803-as hajók/szárazföldi célpontok ellen alkalmazható robotrepülőgépek képezik. Az információk szerint a hajóosztály építése lassan befejeződik, hiszen 32 darabosra tervezték.
A május 13. és 18. között végrehajtott első tengeri próbajáratot követően hamarosan újra nyílt vízen lehet Kína első teljesen hazai építésű repülőgép-hordozója a CV-17 SHANDONG (TYPE 001A). Bár több forrás sem tartja kizártnak, hogy a hajó mégsem a SHANDONG nevet viseli majd, mivel az utóbbi időben felröppentek a Wei Wen, Shi Lang, sőt a Tajvan nevek is. A 2013 novemberében építeni kezdett és 2017. április 26-án vízre tett Type 001A jelölésű egység esetében több változtatást is eszközöltek az Ukrajnától beszerzett hajóhoz képest, nem csak szolgai másolásról van szó. Mielőtt a változtatásokról szó esne meg kell említeni, hogy Kína nagyjából 3,5 év alatt majdnem végzett az első saját hajója építésével, míg az Egyesült Államokban több mint 8 évig tartott a USS GERALD R. FORD megépítése, bár ez több forradalmi újdonságot is hordoz magában.
Visszakanyarodva a kínai hordozón lévő módosításokra, ilyen például a nagyjából 10 %-al kisebb alapterületű, szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb, így az új hordozó akár 32-36 Shenyang J-15 Repülő Sárkány vadászbombázót hordozhat majd a LIAONING 24 gépes állományával szemben. A két-három év múlva esedékes hadrendbe állítás idejére ezekből már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lehetnek a fedélzeten. A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszerből is immáron csak három áll rendelkezésre a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is.
Átvételi próbajáratok során szenvedett sérülést az Egyesült Államok legfejlettebb hadihajója. A USS MICHAEL MONSOOR (DDG 1001) ZUMWALT-osztályú romboló mozgatásáról gondoskodó egyik MT30-as gázturbina turbinalapátjai sérültek meg, eddig még ismeretlen okból. A hajó félbeszakította a tesztet és visszatért a Bath Iron Works hajógyárba. A flotta által 2018. április 24-én átvett egység így várhatólag 2018 októberében fog megérkezni a honi kikötőjének kijelölt San Diego-ba.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
PZL-Okecie PZL-130TC-2 Turbo Orlik
Fairchild A-10C Thunderbolt II
Lockheed Martin F-35A Lightning II
McDonnell Douglas RF-4C Phantom II
Catégories: Biztonságpolitika
2018.07.07
Újabb problémával szembesültek a német haditengerészetnél. A hadihajók tengeri ellátásában fontos szerepet játszanak az ellátóhajók, melyek a kikötőktől távol is képesek üzemanyaggal és más egyébbel ellátni az egységeket, így biztosítva számukra nagyobb mérvű hadrafoghatóságot. Németországban ez a feladatot a RÖHN-osztály (Type 704A) két tagja, a SPESSART (A1442) és RHÖN (A1443) látja-látná el, melyek a Schacht-Audorf-i Kröger hajógyárban épültek 1974-ben és 1975-ben. Bizony jelenleg a látná lehet a helytálló kifejezés, ugyanis mindkét hajó kikötőben rostokol, mivel a meghajtásukat biztosító MaK 12M551AK dízelmotorok meghibásodtak. A flotta terveiben 2024-ig szolgálatban tartandó egységek közül elsőnek a SPESSART esik majd át javításon, míg a testvérhajója csak ez után fog sorra kerülni. A javítási munkák befejezése nem várható 2018 negyedik negyedéve előtt, mondta a haditengerészet, hozzátéve, hogy a motorok károsodásának okait még meg kell meghatározni.
Belgium várhatólag 2020 és 2023 között fogja megkapni a megrendelt hét darab Airbus A400M Atlas repülőgépét. A gyártói tájékoztatás szerint végére értek a problémákkal zsúfolt időszaknak, mely minden napjainkban fejlesztett repülőgépet elkísért. Bár további képességek még mindig hiányoznak, úgymint a helikopterek légi utántöltési képessége, többféle típusú rakomány egyidejű szállíthatósága, teljeskörű önvédelmi rendszer, de további érdeklődőkkel folytatnak tárgyalásokat a típus eladásával kapcsolatban. Kettő ezek közül előrehaladottnak tekinthető és várhatólag az év vége előtt szerződés aláírásával fog befejeződni.
A SAAB kifejlesztette az RBS15-ös hajók és újabban már szárazföldi célpontok ellen is bevethető robotrepülőgépének újabb variánsát. Az RBS15 Mk4 Gungnir az Mk3-as változathoz képes kisebb tömeggel rendelkezik, javított irányító és aktív radaros célfelderítő rendszert kapott és hatótávolsága is növekedett.
Orosz védelmi iparból származó információ szerint a modernizált Tupoljev Tu-22M3M (NATO-kód: Backfire-C) szuperszonikus közepes bombázó fegyverzetében megjelenhet a csapásmérő feladatkör ellátására alkalmassá tett MiG-31K repülőgépek fegyvere. A légvédelmi rendszerek számára eddig is komoly kihívást jelentő Kindzsal (Tőr) típusú hiperszonikus rakéta légi indítású változatából akár négyet is elhelyezhetnének a Tu-22M3M-en, a szükséges módosításokat követően. Ez a változat korszerű fedélzeti elektronikát, új hajtóműveket és fegyverzetet is fog kapni, mint azt már a korszerűsítési program bejelentésekor ismertették. Az NK-32-02 hajtóművek mellett a sárkányszerkezetbe beépítésre kerülő elektronikai összetevők is a szintén korszerűsítésen átesett Tupoljev Tu-160M szuperszonikus stratégiai bombázóból kerülnek majd átemelésre, így jelentős idő spórolható meg a fejlesztéssel. Az új fegyverként név szerint eddig csak a K-32-es csapásmérő robotrepülőgép lett megemlítve, ami 600-1000 kilométeres hatótávolságú, legnagyobb sebessége 4000-5000 kilométer per óra.
Két hét elteltével újra szóba került Marokkó harci helikopterek iránti érdeklődése. Most azonban arról cikkeztek, hogy a török Turkish Aerospace Industries (TAI) T-129 Atak harci helikopterek mellett az amerikai Boeing-et is megkeresték AH-64E Apache helikopterek esetleges eladásának ügyében.
Ellenben a Harpoon hajók elleni robotrepülőgépek beszerzése biztosnak tűnik, ugyanis ebből a fegyverből hat példányt már meg is vásárolt az észak-afrikai állam. A légi indítású AGM-84-es variánst nagy valószínűséggel az F-16C/D vadászbombázókon fogják alkalmazni, amelyek a szárnyak alatti 3-as és 7-es felfüggesztési pontokon képes hordozni a Harpoon-t.
Pakisztán és Törökország között megszületett a megállapodás, mely szerint Iszlámábád török MILGEM-osztályú korvetteket vásárol. A négy hadihajó beszerzési ára eddig még nem került nyilvánosságra, de azt tudni lehet, hogy az első két egység még Törökországban, az Isztambul Hajógyárban építik meg és szállítják le 2023-ban, míg a második kettőt Pakisztánban, Karacsiban készítik majd el.
Kínában július 3-án egyszerre két Type 055-ös osztályú rombolót is vízre tettek. A 10000-13000 tonnás vízkiszorítású egységeket a Dalian Hajógyártó Ipari Társaság (DSIC) készítette el. Ebből a hajóosztályból az első egység még Sanghajban épült meg és 2017 júniusában bocsátották vízre. A második Type 055-ös osztályú romboló idén áprilisban készült el. A Type 055-ök hossza 130 méter, szélességük 20 méter, merülésük 6,6 méter, Csöves fegyverzetüket egy H/PJ-38 130 milliméteres hajóágyú, egy hétcsövű, 30 milliméteres Gatling-rendszerű H/PJ-14-es gépágyú alkotja. Kis hatótávolságú légvédelemre 24 darab, 9 kilométeres hatótávolságú TY-90 rakéta indítására képes FL- 3000N rendszerrel van ellátva a rombolóosztály.
A hajó fő fegyverzetét a hajóorrban lévő 64 és a tatrészen lévő 48 darabos függőleges indítókonténerben lehet elhelyezni. Ezekből elméletileg minden olyan kínai rakétát és robotrepülőgépet el lehet indítani, amelynek mérete nem haladja meg a 9 méteres hosszt és 0,85 méteres átmérőt. Így légvédelem céljára elhelyezhetők bennük HQ-9-es nagy és HQ-16-os közepes hatótávolságú rakéták, hajók és szárazföldi célpontok ellen YJ-18-as, YJ-83-as, CJ-10-es robotrepülőgépek és DK-10-es rakéták is, míg a tengeralattjárók elleni fegyverzetet a TU-18-as torpedót hordozó rakéta alkotja.
Nem áll viszont jól Kínában a haditengerészeti légierőnél hadrendbe állított Shenyang J-15-ös vadászbombázók szénája a South China Morning Post értesülései szerint. A Szuhoj Szu-33-as közeli rokonságban álló típussal állítólag négy baleset is történt már, bár hivatalosan ezekből csak kettőt ismertek el. Három hónapos időtartamra felfüggesztették már a típus hordozófedélzeti üzemeltetését is, amikor is strukturális átvizsgálásra volt szükség az összes gépen, ez szintén nem sok megelégedettséggel töltötte el a flotta vezetését. A típust állítólag hajtóműproblémák is sújtják, így felvetődött a haditengerészet vezetésében az a gondolat, hogy egy új gép létrehozásával kellene búcsút inteni a J-15-nek.
Kínai híradások szerint sikerült egy használható levegőtől független meghajtórendszert megalkotni az ázsiai országban tengeralattjárók számára. A két-három hetes felszín alatti tartózkodást biztosítani tudó rendszerrel felszerelt egység minden eddigi kínai, nem nukleáris meghajtással bíró tengeralattjáró által felállított rekordot megdöntött felszín alatti tartózkodás és merülési mélység tekintetében.
Újabb V-22 Ospery billenőrotoros gépeket rendeltek meg a Bell-Boeing-tól. A flotta számára 39 CMV-22B, a tengerészgyalogság 34 MV-22B, míg a légierő 1 CV-22B variánst fognak elkészíteni. Japán számára is ebben a rendelési állományban található meg 4 MV-22B modifikáció. Az összesen 78 darabos mennyiségért 4,4 milliárd dollárt számláznak majd a gyártók, akik számára ezzel 2024-ig biztosított a gyártósor fennmaradása. A tengerészgyalogos MV-22B Osprey gépekhez kapcsolódó hír, hogy befejeződtek a fedélzetükre szánt NOTM (Networking On-the-Move) műholdas kommunikációs rendszerrel végzett tesztek és ezért ez már a múlt hónaptól már hadrendben állónak tekinthető.
Az elsőként a 22. Tengerészgyalogos Expedíciós Egység MV-22B-in megjelenő újdonság valós idejű hozzáférést biztosít a harctéri internetnek is nevezett hálózatokhoz. A hangot, e-maileket, videókat és szövegeket egyaránt továbbítani képes rendszer segíti a földi egységek elhelyezkedésének megállapításában is. A NOTM tesztelése egyébként 2017 novemberétől decemberig zajlott, ezek során különös figyelmet szenteltek a gép egyéb rendszereivel való összeférhetőségre, az elektromágneses interferencia elkerülésére. A NOTM egyébként az utántöltési feladatokat is ellátó KC-130-ok fedélzetén mutatkozott be pár évvel ezelőtt és roppant hasznosnak bizonyult.
Új helikopterekkel lesz gazdagabb az amerikai különleges műveleteket végrehajtó 16. Repülőezrede, a Night Stalkers. Az egység flottája négy Boeing MH-47G Chinook különlegesen felszerelt példánnyal lesz erősebb. A 80 millió dollárért megvásárlásra kerülő gépek nem fognak nagy újdonsággal szolgálni az egység számára, hiszen ezt a modifikációt már 2014 óta alkalmazzák.
Argentínában hamarosan eléri a nagyjavításig megszabott levegőben tölthető időt a dél-amerikai ország két Mil Mi-171E helikoptere. A H-94-es és H-95-ös lajstrommal rendelkező forgószárnyasokat a zord déli régióban történő repülési feladatok ellátására vásárolták meg. A forgószárnyasok 2012 decemberében már az Antarktiszon létesített Marabio bázison voltak megtalálhatók, ahol kutató-mentő feladatokat láttak el. A jellegzetes narancssárga-szürke festést viselő, plusz külső üzemanyagtartályokkal ellátott helikopterek további üzemeltetésére úgy hírlik nincs meg a keret, így jó eséllyel a földön fognak tartózkodni egy darabig.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas A-4G Skyhawk
Aerospatiale AS-332B1 Super Puma
Hunting Percival P-84 Jet Provost T.3A
McDonnell Douglas F-4F Phantom II
McDonnell Douglas Phantom FG.1
Catégories: Biztonságpolitika
2018.06.30
Június 21-én egy gyakorlat során baleset történt a Német Haditengerészet egyik SACHSEN-osztályú fregattján a norvég partok közelében hajózva. A névadó egység mellső, 32 cellás Mark 41 (Mk 41) függőleges indítókonténeréből indult útjára egy Raytheon SM-2 Block IIIA légvédelmi rakéta, mely az indítás során fellépő probléma okán az indítókonténer elhagyását követően felrobbant és darabjai közül számos visszaesett a fedélzetre. A felrobbanó rakétától két tengerész szenvedett könnyebb sérüléseket, valamint a tökéletesen működő tűzoltó rendszer ellenére a felcsapó lángok miatt hajóhídon és indítókonténerek környékén keletkezett sérülés a fregatton. A Blohm és Voss hajógyárban épített és 2004 novemberében szolgálatba állított SACHSEN (F219) az eset után június 22-én reggel a norvég Harstad kikötőjébe futott be, majd visszatért a németországi Wilhelmshaven városába, ahol alaposabb kárfelmérés fog következni.
Úgy tűnik, a 2018-as év júniusában megvalósulhat az Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgépek légi üzemanyag átadási képessége. E hónap második hetén történ francia bejelentést követően ezen a héten Németországban is hasonló hír látott napvilágot. Érdekesség, hogy míg a franciák „házon belül” Dassault Rafale vadászbombázók segítségével végezték el a rendszerek végső próbáját és az utántöltési eljárások kialakítását, addig a németek 62. Szállítórepülő-ezredének gépe Spanyolországba települt át.
Itt 14 tonnányi üzemanyag EF-18-as Hornet vadászbombázókba történt átadása során bizonyosodtak meg a képesség használhatóságáról. A franciák a próbákat a lehető legnagyobb magassági és sebességtartományokban végezték el, sőt éjszakai körülmények közötti éjjellátó szemüveggel alkalmazásával is történtek tesztek. A próbák során a Rafale hajtómű meghibásodást és vezérlőrendszer hibát is imitált. Hasonlóan részletes információk Németországból eddig még nem érkeztek. A következő évben tovább folyik majd a légi üzemanyag-átadással kapcsolatos vizsgálatok sora a franciáknál, ezek egyik típusa a Mirage 2000-es lesz.
Nagy-Britanniában a közelmúltban a hadsereg kötelékébe tartozó Wildcat és Apache helikopterek szoros együttműködését tették próbára egy éleslövészettel egybekötött gyakorlat során. Itt a Wildcat a felderítő és célravezető szerepkörben szerepelt. Ez utóbbit az Apache fegyverzetébe tartozó Hellfire rakétákra is kiterjesztették, ugyanis a Wildcat a fedélzeti lézeres célmegjelölőjét működtetve jelölte ki a megsemmisítendő célt és vezette is célra a Hellfire rakétákat, amiket az Apache hordozott és indított útjukra.
Tovább erősödhet Spanyolország haditengerészetének légvédelme. Washingtonban ugyanis jóváhagyták Madrid részére újabb öt AEGIS légvédelmi rendszer eladását. A Navantia hajógyár által elkészítendő F-110-es osztályú fregattokra az MK7-es variáns fog kerülni az MK 41-es függőleges indítórendszerrel. A 860,4 millió dolláros beszerzésben 20 darab SM-2 Block IIIB légvédelmi rakéta is benne foglaltatik.
Oroszországban a végső szakaszához érkezett egy új, 30 milliméteres gépágyúlövedék fejlesztése. A programozható gyújtóval ellátott lövedéket a fedezék mögött lévő célok mellett légvédelmi feladatokra is fel szeretnék használni. További érdekesség, hogy a fejlesztés befejeztével a BMPT-72 Terminator-2-es harctámogató járművön is tervezik alkalmazni az új lövedéket, itt kisméretű drónok elleni használatával is számolnak.
Június 24-én vasárnap újabb három Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázóval lett erősebb az Izraeli Légierő. A Nevatim légibázisra megérkező példányok a légierő közleménye szerint hamarosan hadrendbe is fognak állni a típust repülő 140. "Golden Eagle" repülőszázad kötelékében. Ezekkel együtt már 12 F-35-ösön található meg a közel-keleti országban, ahová 2024-ig összesen 50 darab fog megérkezni, ha minden igaz két és félhavonkénti ütemezéssel.
Elkészült az Eitan gyalogsági harcjármű második prototípusa is Izraelben. Ezen az első példánnyal szerzett tapasztalatok alapján számos módosítást hajtottak végre, módosításra került a személyzet elhelyezése, a futóművek felfüggesztése, a fékrendszer, az erőátvitel és a kormányzás is. Izraelben idén tavasszal jóváhagyták a szárazföldi haderő fejlesztésére vonatkozó tervezetet, így 2020-tól elkezdődhet majd az Eitan lövészpáncélosok rendszeresítése. A vietnami háború időszakából származó, bár azóta többször is korszerűsített amerikai M113-as lövészpáncélosok nyugdíjazása (melyekből több mint 1000 darabbal rendelkezik Izrael) így bizonyosnak tekinthető.
Az IAI, az IMI és a Rafael által fejlesztett és 2016-ban bemutatott Eitan-t ugyanis több száz darabos mennyiségben tervezik hadrendbe állítani. A 8x8-as kerékképletű 35 tonnás Eitan könnyebb és olcsóbb, mint a Merkava alapján kifejlesztett Namer. A védelmét aktív páncélzattal is erősítő Eitan 3 fős személyzet mellett még 9 lövész szállítására képes. A Trophy aktív páncélzat mellett a moduláris páncélzat is alkalmazásra kerül defekttűrő abroncsokkal egyetemben. Ezekkel 50 km/h-sebesség mellett legfeljebb 16 kilométer tehető meg. A 2014-es gázai konfliktus tapasztalatait is felhasználó páncélos a 750 lóerős motornak köszönhetően képes lesz elérni a 90 km/h sebességet, fegyverzetét távirányított toronyba szerelt 12,7 milliméteres nehéz géppuska, vagy 30, illetve 40 milliméteres gépágyú fogja alkotni.
A konkrét fegyverzet most még nem realizálódott, mindenesetre tavaly nyáron egy új, még a fejlesztés korai szakaszában lévő távirányítású torony prototípusával szerelték fel a Namer nehéz lövészpáncélos egyik példányát. A szállított lövészek számát nem csökkentő, igen alacsony toronyban egy 30 milliméteres gépágyú, (a fotók alapján Orbital ATK Mk44 Bushmaster) és egy 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuska került elhelyezésre. A célpontok felderítését, megfigyelését, valamint a fegyverzet irányzását két független optikai rendszer teszi lehetővé. A torony jobb oldalán lévő, 360 fokban körbeforgatható a parancsnok, a másik, a bal oldalon lévő az irányzó számára jeleníthet meg képeket és adatokat a kijelzőn.
Irányított rakéták eddig még nem voltak láthatók a tornyon, de a Rafael Trophy APS aktív páncélzat radarantennáit fel lehetett fedezni rajtuk (ezek eddig a páncéltest oldalán voltak láthatók), így alkalmazásával nem csak a támadó (eddig csak egy Rafael Samson távirányítású fegyverállványra szerelt 12,7 milliméteres nehézgéppuska jelentett a fegyverzetet egy-két, de nem távirányítású állványra szerelt 7,62 milliméteressel együtt), de a védekező képesség is erősödni fog a Namer esetében. Várható, hogy a Namer-ra szerelt torony kipróbálásra fog kerülni a 8x8-as kerékképletű Eitan lövészpáncéloson is.
Az M113-ok cseréjére az Eitan mellett a másik opciót a Merkava harckocsik Mk2-es variánsai jelentik, hiszen ezek lassan kivonásra kerülnek a hadrendből a korszerűbb változatoknak köszönhetően. A jelentős páncélvédelemmel rendelkező harckocsik a torony eltávolítása és némi korszerűsítés és átalakítás után, mint lövészpáncélosok jelenhetnek meg újra a szárazföldi erők kötelékében. Az első átalakított példánnyal még 2016 tavaszán folytatták le az első csapatpróbát, sikerrel. A távolabbi jövőben a Merkava Mk5-ös mellé egy újabb harckocsi is megérkezhet, ez pedig a 32 tonna körüli tömeggel rendelkező Carmel lesz. Ennek megjelenésére 2025-2027 körül lehet számítani.
Algériában bemutatták az erősített fegyverzetű orosz eredetű BTR-80-as páncélozott szállító harcjárművet. Az átalakítást a hírek szerint helyben végezték és egy hadgyakorlat alatt már demonstrálták is a működőképességét. A PSZH tornyának tetejére a szintén orosz 9M133 Kornet irányított páncéltörő rendszer került két rakétával. Az indítótubusok között lett elhelyezve a célzórendszer, ami a Kornet optikai irányzéka mellé felszerelt infravörös kamerából és lézeres távolságmérőből áll. Ezen rendszereket tartalmazó páncélozott dobozok mellső részén nem látható az optikák védelmére szolgáló nyitható-zárható fedél.
A The Indian Express információi szerint igencsak magas az ára a hazai gyártású Hindustan Aeronautics Limited (HAL) Tejas Mark1A vadászbombázóknak. A tavalyi keltezésű dokumentum szerint - mely a védelmi bizottság elé került felterjesztésre egy megrendelés reményében - a 83 darabos mennyiségben legyártásra kerülő alváltozat darabára 67 millió dollár lesz, míg a jóval potensebb és kiforrottabbnak tekinthető konkurensek közül a Lockheed Martin 55 millió dollárt kért egy F-16-ért, míg a svéd Saab 66 millió dollárt állapított meg egy Gripen áraként. Éppen ezért felülvizsgálják a gyártó árképzését, hogy megállapításra kerüljön a darabárak közötti eltérés oka.
Tajvanon sikeres repülési próbán vannak túl a helyi légvédelmi rakéta továbbfejlesztett változatával. A Sky Sword II rakéta (más néven Tien Chien II, vagy TC-2) ősapja egy levegő-levegő osztályú fegyver volt, de a számos módosítás után egyre nagyobb képességekkel rendelkezik földről, hajófedélzetről történő indításnál is. A mostani hírben szereplő TC-2C variáns létrehozása a hatótávolság emelését célozta meg az eddigi 60 kilométerről 100 kilométerre. A Mach 6-os sebesség elérésére képes TC-2C rakéta korábbi, májusi tesztje sikertelen volt, az irányítórendszer miatt. Most viszont sikerült elérni a kitűzött célt, a 100 másodperces repülési időtartamot. A harci körülményeket szimuláló összetettebb próbákat követően a TC-2C várhatólag 2020 előtt állhat majd rendbe.
Új-Zélandon kiválasztásra került a hat darabos mennyiségben szolgálatban álló Lockheed P-3K2 Orion tengeri járőrgépek utódja. A katonai elemzők a Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgépének képességét találták az ország igényeihez mérten a leginkább megfelelőnek. A nagyjából 1,4 milliárd dolláros beszerzés most a politikusok elé került, akik várhatólag hamarosan rábólintanak az ország egyik legnagyobb védelmi célú kiadására az ezredforduló utáni időszakot nézve. A 4 Poseidon a 2020-as évek közepén vehetné át a régebbi típus feladatkörét.
Ausztrália továbbra is komoly összegeket fordít a haderőnemei fejlesztésére. Legutóbbi jelentős kiadásának újra légierő lesz a haszonélvezője, ugyanis megrendelték az amerikai gyártású Northrop Grumman Corporation MQ-4C Triton távolról irányított repülőgépeket. A típust az amerikai haditengerészet igényei alapján fejlesztették ki a Global Hawk gép alapjain, azonban a felderítő, hírszerző, megfigyelő feladatokat végző rendszereit a tengerek feletti alkalmazáshoz alakították át. A Triton tökéletesen együtt tud működni a Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgépekkel, amiből Canberra szintén rendelt már 7 példányt a 2023-ban kivonásra kerülő AP-3C Orion gépek pótlására. A Northrop Grumman MQ-4C-ből most hat darabról kötöttek szerződést 1,4 milliárd dollár értékben. Az első gép várhatóan 2023 közepén áll majd szolgálatba, míg a hatodik ezt 2025 végén fogja megtenni. A 24 órás repülési idővel rendelkező típus, mely az első Ausztrália által vásárolt Northrop Grumman gyártmányú repülőgép lesz, otthonául a RAAF (Royal Australian Air Force) Dél-Ausztráliában található Edinburgh-i támaszpontját jelölték ki.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16A Fighting Falcon
McDonnell Douglas F-15DJ Eagle
Catégories: Biztonságpolitika
2018.06.23
Ukrajnában bemutatták a helyben gyártott MT-LB többcélú páncélozott járművön alapuló rakétás páncélvadász tervét. A Sturm-SzM-2-es igencsak emlékeztet a kiindulási alapként szolgáló MT-LB-re. A legfőbb különbség, hogy a páncéltest hátsó részén megemelték a páncéltest magasságát, nagyjából a járműtest feléig, innen páncélzat egyenesen lejt az orrpáncélig. A módosításra azért volt szükség, mivel az egyszerre négy rakétát a 3 méteres magasba emelő, teleszkópos indítóállványnak kellett a hely. A rakéták lézeres félaktív irányítású RK-2M típusúak. Ezekből a Sturm-SzM-2 rakétás páncélvadász az indítóállványon lévő négy darab mellett további nyolc darabot képes szállítani. A 400 métertől 5500 méterig alkalmazható rakéták a páncéltörő fejrész helyett felszerelhetők repesz-rombolóval is. A 14,5 tonnás tömegű páncélos úszóképességét megőrizte, vízben 4,5 kilométer per órás sebességgel képes haladni. Önvédelméről a vezető búvónyílásával egyvonalban, a törzs jobb oldalára felszerelt távirányítású toronyba elhelyezett 12,7 milliméteres nehézgéppuska gondoskodik.
Németország Airbus Helicopters EC665 Tiger harci helikopterei 14 hónap után elhagyták Malit. Az afrikai országba az ENSZ csapatok támogatására települt át négy gép és 363 főnyi legénység. Egy forgószárnyas elvesztése mellett a pótlásként érkezett példánnyal együtt a Tigrisiek több mint 1000 órát töltöttek a levegőben és mintegy 185 alkalommal támogatták a nemzetközi erőket a levegőből. A földi személyzet az időszakos ellenőrzések elvégzésére, illetve a felmerült meghibásodások orvoslására a 14 hónap alatt több mint 14500 munkaórát fordított. A német nagymacskák feladatait kanadai Griffon-ok veszik át.
Jól halad egy az új könnyűsúlyú torpedó, az SLWT (Swedish Light Weight Torpedo) fejlesztésével a svéd Saab. Az első prototípusok a várt eredményeket teljesítették az eddigi tesztek során. A 2,85 méter hosszú, 400 milliméter átmérőjű, 340 kilogrammos fegyver az igencsak nagy kihívást jelentő Balti-tengerben történő alkalmazásra fejlesztik. A torpedó iránt Svédország és Finnország mutat érdeklődést.
Június 20-án a Saab Kockums Karlskrona-i hajógyárában elkészültek a GOTLAND-osztály névadó egységének élettartamának felénél esedékes nagyjavítási, karbantartási és felújítási munkálataival. Ezek során az egyik legfontosabb fejlesztést a Saab Kockums Stirling Mk3-as meghajtórendszer beépítése jelentette a tengeralattjáróba. Ez a folyékony oxigént és dízelolajt használó erőforrás elődjeihez képest nagyobb hatásfokkal üzemel, valamint a korszerű elektronikai ellenőrző és vezérlőrendszerek is megjelentek rajta. A svéd tengeralattjárókon 1988-ban jelent meg az első Stirling motor, az azóta megszerzett tapasztalatokat rendre felhasználják ezen erőforrások továbbfejlesztése során. A tengeralattjáró korszerűsítésének egyik ugyanilyen fontos tényezője volt a hűtési kapacitás növelése.
Ez csak úgy volt megvalósítható, hogy a tengeralattjárót a torony mögött nagyjából 4 méterre kettévágták és betoldottak a törzsébe egy nagyjából 2 méteres darabot, ami a hűtőrendszereket foglalja magába. A 25 fős legénység elhelyezési körletében is alapos felújítások folytak, de az érzékelők és a harcvezető rendszer is teljesen megújult, valamint a periszkóp is lecserélésre került egy optronikus árbocra. Az 1995. február 2-án vízre bocsátott és 1996 áprilisában szolgálatba lépett HSwMS GOTLAND fedélzetén ezen utóbbi módosítások következtében már megjelentek a következő hajóosztály, az A26-os rendszereinek egy része. A szükséges próbajáratok sikeres teljesítését követően, várhatóan az év vége előtt újra szolgálatba álló, immáron 62 méter hosszú, felszínen 1580 tonnás vízkiszorítással rendelkező GOTLAND 2025 után időkig maradhat majd még szolgálatban.
A tavalyi évben nagy médiavisszhangot kapott Németország tengeralattjáróinak igencsak alacsony hadrafoghatósága. Svédországban is hasonló a helyzet, bár ott a meglévő négy egység közül kettő éppen modernizáláson tartózkodik. Az egyik GOTLAND-osztályú egység 2018 decemberében, míg a másik egy évre rá tér vissza a szolgálatba. Addig mindössze két tengeralattjáróra hárul az összes feladat, ami nem éppen kedvező helyzetet teremt. Az elvárt feladatok miatt hat-hét tengeralattjáróból álló erő lenne a legkedvezőbb, azonban ez a jövőben sem biztos, hogy megvalósulhat. A kormány döntése értelmében csak két A26-os osztályba tartozó egység fog megépülni, a harmadik megépítése nem kapott politikai támogatást. Mindezen változások még jobban szembeötlőek, ha visszatekintünk 30 évvel ez előttre, amikor 12 tengeralattjáróval rendelkezett Svédország.
Kihívásokkal teli időjárási körülmények között, de túl van első tengeri üzemanyag-felvételén a HMS QUEEN ELIZABETH (R-08) repülőgép-hordozó. Az F-35B Lightning II-ek majdani tengeri otthona éppen az új hordozók ellátásnak érdekében megalkotott TIDE-osztályú RFA TIDESPRING ellátóhajóból vételezett 220 köbméternyi üzemanyagot. Ezt a menetirány szerint jobb és bal oldalról is végrehajtotta, miközben a hajók sebessége 12 csomó (22 kilométer per óra) volt, míg köztük a távoltás 42 méterre csökkent. A QUEEN ELIZABETH a nyarat kikötőben fogja tölteni, ugyanis az ősszel történő kifutás után már az F-35B Lightning II-ek fogják birtokukba venni a repülőfedélzetet, a hajó történetében első alkalommal.
Új automata gránátvetőt mutattak be Oroszországban. Az AGS-40-es Balkan 6G27 40 milliméteres lövedékeket bocsát útjukra messze nagyobb tűzgyorsasággal és lőtávval mint elődjei. A meredek és lapos röppályát egyaránt kihasználni képes fegyver fejlesztését még az 1990-es években kezdték meg. Az AGS-40-es Balkan 6G27 legnagyobb lőtávolsága 2,5 kilométer, míg tűzgyorsasága 400 lövés percenként. A gránátvető a háromlábú állványával, melyen az irányzó ülése is megtalálható 32 kilogrammot nyom.
A még jelenleg is folyó politikai kötélhúzás ellenére átadásra került az első Lockheed Martin F-35A Lighting II vadászbombázó Törökország számára június 21-én. A 18-0001/AT-01 jelzésű példány több társához hasonlóan az Egyesült Államokban található Luke légibázisra került, a nemzetközi típusátképző egységhez. Itt egyébként már két török pilóta végezte el sikeresen az átképzést, míg a földi személyzet oktatását az Eglin bázison végzik. A Washington és Ankara között az utóbbi időben az orosz Sz-400-as Triumph (SA-21 Growler) légvédelmi rendszerek beszerzése miatt megromlott kapcsolat talán nem fogja befolyásolni az első gépek hazatértét, mely 2019 szeptemberére van beütemezve. Az új típust elsőként az Erhac támaszponton állomásozó 171. Korsan (Kalózok) és a 172. Sahin (Sólyom) század fogja megkapni.
Izraelben egy új torpedó hadrendbe állításával erősödött a közel-keleti ország tengeralattjáró fegyvernemének ereje. A szűkszavú közleményben az új fegyverre Kaved-ként hivatkoznak és kiemelik nem izraeli gyártmányról, vagy fejlesztésről van szó. Azonban a nagy sebességre képes és nagy mélységekben is hatásosan alkalmazható torpedó ellenőrzését, javítását, továbbfejlesztését az ország védelmi iparára támaszkodva fogják megoldani.
Marokkó tárgyalásokat folytat a Törökországgal Turkish Aerospace Industries (TAI) T-129 Atak harci helikopterek megvásárlásáról. Az észak-afrikai országból a közelmúltban egy küldöttség már látogatást is tett a törökországi gyártónál.
Használt szállítógépet szerzett be a Botswanai Légierő. Az 1998-ban gyártott CASA C-212-400 eddig az Észak-Karolina-i székhellyel rendelkező Fayard Enterprises LLC tulajdonában volt és ha minden igaz mindössze 500 repült órával rendelkezik. A gépet a 2017. február 9-én elveszített C-212-300-as pótlására vásárolták meg.
Banglades légiereje további Hongdu Aircraft Industries Corporation (HAIC) JL-8/K-8 Karakorum-8 sugárhajtású gyakorlógépeket vásárol meg Kínától. A 2014-től alkalmazásba vett 9 K-8W mellé újabb 8 példány kerül majd beszerzésre. 2018 januárjában arról szóltak a hírek, hogy Banglades további 23 K-8W-ot akart megvásárolni és ezen gépállományból létrehoznák a légierő bemutatócsapatát is. Más információk szerint viszont Kínában Banglades számára tizenhat J-10B-t, egy Y-20-as szállító repülőgépet, egy KJ-200 légtérfelderítő repülőgépet és egy K-8W-os századot szeretnének eladni.
Thaiföld a 2011-ben megrendeltek mellé további Diehl Defense IRIS-T rövid hatótávolságú levegő-levegő rakétát szerez be légiereje számára. Az országban az IRIS-T már hadrendben áll a Saab JAS-39C/D Gripen és a Lockheed Martin F-16 A/B Fighting Falcon vadászbombázókon. Az újabb vásárlás azonban a Northrop F-5E/F Tiger II vadászbombázók fegyverzetének korszerűsítése érdekében történik. Ezzel a lépéssel az IRIS-T rövid hatótávolságú levegő-levegő rakéta egy újabb típuson fog integrációra kerülni, hiszen eddig csak az F-16, a Gripen, az F/A-18, a Eurofighter Typhoon és a Panavia Tornado volt képes a bevetésére.
Bár a hónap elején már volt szó a kanadaiak tervezett ausztrál Hornet beszerzéséről, az múlt héten egy újabb információ látott napvilágot. A helyi lapértesüléseket a Kanadai Nemzetvédelmi Minisztérium megerősítette, így a beszerzendő F/A-18-ok darabszáma hivatalosan is felemelkedett 25-re. Az újabb hét gép azonban nem a levegőben tartózkodók mennyiségét növelné, hanem alkatrészek forrásául szolgálna a repülőképes gépek minél további és zökkenő mentesebb üzemeltetése érdekében.
Megkapta az első 30 darabra szóló, 198 millió dolláros megrendelését a BAE Systems az amerikai tengerészgyalogságtól az új ACV kétéltű harcjárművekre vonatkoztatva. A 8x8-as kerékképletű páncélosból, mely az AAV-7-et fogja váltani, a nagyjából egy éven át, 2017 decemberéig folyó csapatpróbákhoz már elkészítettek 16 prototípust, melyek a tesztek során beváltak. Az amerikai tengerészgyalogság terveiben összesen 204 darab ACV beszerzése szerepel 1,2 milliárd dollár ellenében, ezek közül az elsők 2020-ban érik majd el a bevethetőséget, míg a teljes állományt 2023-ig adja át a gyártó.
Az aknák robbanása ellen fokozottan védett kétéltű létrehozására, mellyel a tengerészgyalogság ACV tenderén indultak, a BAE Systems összeállt az olasz Iveco Defence-el, mely a kiindulási alapot biztosította. Az 13 lövész szállítására képes 3 fős legénységű ACV 1.1 kétéltű 700 lóerős FPT Industrial Cursor 16 motorjával kiválóan elboldogul a homokos tengerpartokon is. A bőrnyakúak kegyeinek elnyerésért a SAIC társult a Singapore Technologies Kinetics (STK) vállalattal így a Terrex 2-es továbbfejlesztett variánsa volt az olasz eredetű jármű kihívója. A már 4 évtizede szolgáló AAV-7-ek üzemben tartása egyre nagyobb feladatot jelent, hiszen számos alkatrészük gyártása befejeződött, így ezek pótlása az idő előrehaladtával egyre nehezebb.
Az eddig megrendelt 4 darab mellé további 4 Shorts C-23B Sherpa szállítógépet kíván megvásárolni Brazília. A dél-amerikai ország szárazföldi erői pár éve az Amazonas környéki szállítási feladatokra kerestek két hajtóműves, 2 tonna rakomány szállítására képes, a törzs hátsó részén nyitható rámpával ellátott repülőgépet. 2016 végén már megjelölték és meg is nézték az amerikai nemzeti gárda állományából 2014-ben nyugdíjazásra került Shorts C-23B Sherpa szállítógépeket. A 15 leállított és tartós tárolásba helyezett gépből eddig 4 darabot vásároltak meg, ezek közül hármat 1984-ben, egyet 1985-ben gyártottak. Az ország legeldugottabb zugaiban lévő kisebb bázisok, helyőrségek ellátásában alkalmazható típusok közül a merevszárnyúak messze gazdaságosabban alkalmazható egy kimutatás szerint, így ezek beszerzése mellett döntöttek. A Shorts C-23B Sherpa szállítógépek a földi és a légi személyzetek képzésének befejezését, valamint egy a gépeket érintő modernizációt követően várhatólag 2020-ban lépnek szolgálatban. Az érintett terülteken található repülőtereken és leszállóhelyeken addig elvégzik az üzemeltetéshez, kiszolgáláshoz szükséges fejlesztéseket, többek között két új hangárt is felhúznak.
NETARZENÁL GALÉRIA
English Electric Lightning F.3
Lockheed Martin F-35B Lightning II
McDonnell Douglas RF-4E Phantom II
Eurofighter EF-2000 Typhoon FGR.4
Catégories: Biztonságpolitika
2018.06.23
Ukrajnában bemutatták a helyben gyártott MT-LB többcélú páncélozott járművön alapuló rakétás páncélvadász tervét. A Sturm-SzM-2-es igencsak emlékeztet a kiindulási alapként szolgáló MT-LB-re. A legfőbb különbség, hogy a páncéltest hátsó részén megemelték a páncéltest magasságát, nagyjából a járműtest feléig, innen páncélzat egyenesen lejt az orrpáncélig. A módosításra azért volt szükség, mivel az egyszerre négy rakétát a 3 méteres magasba emelő, teleszkópos indítóállványnak kellett a hely. A rakéták lézeres félaktív irányítású RK-2M típusúak. Ezekből a Sturm-SzM-2 rakétás páncélvadász az indítóállványon lévő négy darab mellett további nyolc darabot képes szállítani. A 400 métertől 5500 méterig alkalmazható rakéták a páncéltörő fejrész helyett felszerelhetők repesz-rombolóval is. A 14,5 tonnás tömegű páncélos úszóképességét megőrizte, vízben 4,5 kilométer per órás sebességgel képes haladni. Önvédelméről a vezető búvónyílásával egyvonalban, a törzs jobb oldalára felszerelt távirányítású toronyba elhelyezett 12,7 milliméteres nehézgéppuska gondoskodik.
Németország Airbus Helicopters EC665 Tiger harci helikopterei 14 hónap után elhagyták Malit. Az afrikai országba az ENSZ csapatok támogatására települt át négy gép és 363 főnyi legénység. Egy forgószárnyas elvesztése mellett a pótlásként érkezett példánnyal együtt a Tigrisiek több mint 1000 órát töltöttek a levegőben és mintegy 185 alkalommal támogatták a nemzetközi erőket a levegőből. A földi személyzet az időszakos ellenőrzések elvégzésére, illetve a felmerült meghibásodások orvoslására a 14 hónap alatt több mint 14500 munkaórát fordított. A német nagymacskák feladatait kanadai Griffon-ok veszik át.
Jól halad egy az új könnyűsúlyú torpedó, az SLWT (Swedish Light Weight Torpedo) fejlesztésével a svéd Saab. Az első prototípusok a várt eredményeket teljesítették az eddigi tesztek során. A 2,85 méter hosszú, 400 milliméter átmérőjű, 340 kilogrammos fegyver az igencsak nagy kihívást jelentő Balti-tengerben történő alkalmazásra fejlesztik. A torpedó iránt Svédország és Finnország mutat érdeklődést.
Június 20-án a Saab Kockums Karlskrona-i hajógyárában elkészültek a GOTLAND-osztály névadó egységének élettartamának felénél esedékes nagyjavítási, karbantartási és felújítási munkálataival. Ezek során az egyik legfontosabb fejlesztést a Saab Kockums Stirling Mk3-as meghajtórendszer beépítése jelentette a tengeralattjáróba. Ez a folyékony oxigént és dízelolajt használó erőforrás elődjeihez képest nagyobb hatásfokkal üzemel, valamint a korszerű elektronikai ellenőrző és vezérlőrendszerek is megjelentek rajta. A svéd tengeralattjárókon 1988-ban jelent meg az első Stirling motor, az azóta megszerzett tapasztalatokat rendre felhasználják ezen erőforrások továbbfejlesztése során. A tengeralattjáró korszerűsítésének egyik ugyanilyen fontos tényezője volt a hűtési kapacitás növelése.
Ez csak úgy volt megvalósítható, hogy a tengeralattjárót a torony mögött nagyjából 4 méterre kettévágták és betoldottak a törzsébe egy nagyjából 2 méteres darabot, ami a hűtőrendszereket foglalja magába. A 25 fős legénység elhelyezési körletében is alapos felújítások folytak, de az érzékelők és a harcvezető rendszer is teljesen megújult, valamint a periszkóp is lecserélésre került egy optronikus árbocra. Az 1995. február 2-án vízre bocsátott és 1996 áprilisában szolgálatba lépett HSwMS GOTLAND fedélzetén ezen utóbbi módosítások következtében már megjelentek a következő hajóosztály, az A26-os rendszereinek egy része. A szükséges próbajáratok sikeres teljesítését követően, várhatóan az év vége előtt újra szolgálatba álló, immáron 62 méter hosszú, felszínen 1580 tonnás vízkiszorítással rendelkező GOTLAND 2025 után időkig maradhat majd még szolgálatban.
A tavalyi évben nagy médiavisszhangot kapott Németország tengeralattjáróinak igencsak alacsony hadrafoghatósága. Svédországban is hasonló a helyzet, bár ott a meglévő négy egység közül kettő éppen modernizáláson tartózkodik. Az egyik GOTLAND-osztályú egység 2018 decemberében, míg a másik egy évre rá tér vissza a szolgálatba. Addig mindössze két tengeralattjáróra hárul az összes feladat, ami nem éppen kedvező helyzetet teremt. Az elvárt feladatok miatt hat-hét tengeralattjáróból álló erő lenne a legkedvezőbb, azonban ez a jövőben sem biztos, hogy megvalósulhat. A kormány döntése értelmében csak két A26-os osztályba tartozó egység fog megépülni, a harmadik megépítése nem kapott politikai támogatást. Mindezen változások még jobban szembeötlőek, ha visszatekintünk 30 évvel ez előttre, amikor 12 tengeralattjáróval rendelkezett Svédország.
Kihívásokkal teli időjárási körülmények között, de túl van első tengeri üzemanyag-felvételén a HMS QUEEN ELIZABETH (R-08) repülőgép-hordozó. Az F-35B Lightning II-ek majdani tengeri otthona éppen az új hordozók ellátásnak érdekében megalkotott TIDE-osztályú RFA TIDESPRING ellátóhajóból vételezett 220 köbméternyi üzemanyagot. Ezt a menetirány szerint jobb és bal oldalról is végrehajtotta, miközben a hajók sebessége 12 csomó (22 kilométer per óra) volt, míg köztük a távoltás 42 méterre csökkent. A QUEEN ELIZABETH a nyarat kikötőben fogja tölteni, ugyanis az ősszel történő kifutás után már az F-35B Lightning II-ek fogják birtokukba venni a repülőfedélzetet, a hajó történetében első alkalommal.
Új automata gránátvetőt mutattak be Oroszországban. Az AGS-40-es Balkan 6G27 40 milliméteres lövedékeket bocsát útjukra messze nagyobb tűzgyorsasággal és lőtávval mint elődjei. A meredek és lapos röppályát egyaránt kihasználni képes fegyver fejlesztését még az 1990-es években kezdték meg. Az AGS-40-es Balkan 6G27 legnagyobb lőtávolsága 2,5 kilométer, míg tűzgyorsasága 400 lövés percenként. A gránátvető a háromlábú állványával, melyen az irányzó ülése is megtalálható 32 kilogrammot nyom.
A még jelenleg is folyó politikai kötélhúzás ellenére átadásra került az első Lockheed Martin F-35A Lighting II vadászbombázó Törökország számára június 21-én. A 18-0001/AT-01 jelzésű példány több társához hasonlóan az Egyesült Államokban található Luke légibázisra került, a nemzetközi típusátképző egységhez. Itt egyébként már két török pilóta végezte el sikeresen az átképzést, míg a földi személyzet oktatását az Eglin bázison végzik. A Washington és Ankara között az utóbbi időben az orosz Sz-400-as Triumph (SA-21 Growler) légvédelmi rendszerek beszerzése miatt megromlott kapcsolat talán nem fogja befolyásolni az első gépek hazatértét, mely 2019 szeptemberére van beütemezve. Az új típust elsőként az Erhac támaszponton állomásozó 171. Korsan (Kalózok) és a 172. Sahin (Sólyom) század fogja megkapni.
Izraelben egy új torpedó hadrendbe állításával erősödött a közel-keleti ország tengeralattjáró fegyvernemének ereje. A szűkszavú közleményben az új fegyverre Kaved-ként hivatkoznak és kiemelik nem izraeli gyártmányról, vagy fejlesztésről van szó. Azonban a nagy sebességre képes és nagy mélységekben is hatásosan alkalmazható torpedó ellenőrzését, javítását, továbbfejlesztését az ország védelmi iparára támaszkodva fogják megoldani.
Marokkó tárgyalásokat folytat a Törökországgal Turkish Aerospace Industries (TAI) T-129 Atak harci helikopterek megvásárlásáról. Az észak-afrikai országból a közelmúltban egy küldöttség már látogatást is tett a törökországi gyártónál.
Használt szállítógépet szerzett be a Botswanai Légierő. Az 1998-ban gyártott CASA C-212-400 eddig az Észak-Karolina-i székhellyel rendelkező Fayard Enterprises LLC tulajdonában volt és ha minden igaz mindössze 500 repült órával rendelkezik. A gépet a 2017. február 9-én elveszített C-212-300-as pótlására vásárolták meg.
Banglades légiereje további Hongdu Aircraft Industries Corporation (HAIC) JL-8/K-8 Karakorum-8 sugárhajtású gyakorlógépeket vásárol meg Kínától. A 2014-től alkalmazásba vett 9 K-8W mellé újabb 8 példány kerül majd beszerzésre. 2018 januárjában arról szóltak a hírek, hogy Banglades további 23 K-8W-ot akart megvásárolni és ezen gépállományból létrehoznák a légierő bemutatócsapatát is. Más információk szerint viszont Kínában Banglades számára tizenhat J-10B-t, egy Y-20-as szállító repülőgépet, egy KJ-200 légtérfelderítő repülőgépet és egy K-8W-os századot szeretnének eladni.
Thaiföld a 2011-ben megrendeltek mellé további Diehl Defense IRIS-T rövid hatótávolságú levegő-levegő rakétát szerez be légiereje számára. Az országban az IRIS-T már hadrendben áll a Saab JAS-39C/D Gripen és a Lockheed Martin F-16 A/B Fighting Falcon vadászbombázókon. Az újabb vásárlás azonban a Northrop F-5E/F Tiger II vadászbombázók fegyverzetének korszerűsítése érdekében történik. Ezzel a lépéssel az IRIS-T rövid hatótávolságú levegő-levegő rakéta egy újabb típuson fog integrációra kerülni, hiszen eddig csak az F-16, a Gripen, az F/A-18, a Eurofighter Typhoon és a Panavia Tornado volt képes a bevetésére.
Bár a hónap elején már volt szó a kanadaiak tervezett ausztrál Hornet beszerzéséről, az múlt héten egy újabb információ látott napvilágot. A helyi lapértesüléseket a Kanadai Nemzetvédelmi Minisztérium megerősítette, így a beszerzendő F/A-18-ok darabszáma hivatalosan is felemelkedett 25-re. Az újabb hét gép azonban nem a levegőben tartózkodók mennyiségét növelné, hanem alkatrészek forrásául szolgálna a repülőképes gépek minél további és zökkenő mentesebb üzemeltetése érdekében.
Megkapta az első 30 darabra szóló, 198 millió dolláros megrendelését a BAE Systems az amerikai tengerészgyalogságtól az új ACV kétéltű harcjárművekre vonatkoztatva. A 8x8-as kerékképletű páncélosból, mely az AAV-7-et fogja váltani, a nagyjából egy éven át, 2017 decemberéig folyó csapatpróbákhoz már elkészítettek 16 prototípust, melyek a tesztek során beváltak. Az amerikai tengerészgyalogság terveiben összesen 204 darab ACV beszerzése szerepel 1,2 milliárd dollár ellenében, ezek közül az elsők 2020-ban érik majd el a bevethetőséget, míg a teljes állományt 2023-ig adja át a gyártó.
Az aknák robbanása ellen fokozottan védett kétéltű létrehozására, mellyel a tengerészgyalogság ACV tenderén indultak, a BAE Systems összeállt az olasz Iveco Defence-el, mely a kiindulási alapot biztosította. Az 13 lövész szállítására képes 3 fős legénységű ACV 1.1 kétéltű 700 lóerős FPT Industrial Cursor 16 motorjával kiválóan elboldogul a homokos tengerpartokon is. A bőrnyakúak kegyeinek elnyerésért a SAIC társult a Singapore Technologies Kinetics (STK) vállalattal így a Terrex 2-es továbbfejlesztett variánsa volt az olasz eredetű jármű kihívója. A már 4 évtizede szolgáló AAV-7-ek üzemben tartása egyre nagyobb feladatot jelent, hiszen számos alkatrészük gyártása befejeződött, így ezek pótlása az idő előrehaladtával egyre nehezebb.
Az eddig megrendelt 4 darab mellé további 4 Shorts C-23B Sherpa szállítógépet kíván megvásárolni Brazília. A dél-amerikai ország szárazföldi erői pár éve az Amazonas környéki szállítási feladatokra kerestek két hajtóműves, 2 tonna rakomány szállítására képes, a törzs hátsó részén nyitható rámpával ellátott repülőgépet. 2016 végén már megjelölték és meg is nézték az amerikai nemzeti gárda állományából 2014-ben nyugdíjazásra került Shorts C-23B Sherpa szállítógépeket. A 15 leállított és tartós tárolásba helyezett gépből eddig 4 darabot vásároltak meg, ezek közül hármat 1984-ben, egyet 1985-ben gyártottak. Az ország legeldugottabb zugaiban lévő kisebb bázisok, helyőrségek ellátásában alkalmazható típusok közül a merevszárnyúak messze gazdaságosabban alkalmazható egy kimutatás szerint, így ezek beszerzése mellett döntöttek. A Shorts C-23B Sherpa szállítógépek a földi és a légi személyzetek képzésének befejezését, valamint egy a gépeket érintő modernizációt követően várhatólag 2020-ban lépnek szolgálatban. Az érintett terülteken található repülőtereken és leszállóhelyeken addig elvégzik az üzemeltetéshez, kiszolgáláshoz szükséges fejlesztéseket, többek között két új hangárt is felhúznak.
NETARZENÁL GALÉRIA
English Electric Lightning F.3
Lockheed Martin F-35B Lightning II
McDonnell Douglas RF-4E Phantom II
Eurofighter EF-2000 Typhoon FGR.4
Catégories: Biztonságpolitika
2018.06.16
Bulgáriában már 2017 végén kipróbálták a helyben módosított BMP-2+ gyalogsági harcjárművet. A különféle járművek nagyjavításában, felújításában járatos állami TEREM-Ivailo partnere a magánkézben lévő Metalika-AB volt. A további 20-30 évnyi szolgálati időt garantáló korszerűsítés során a lövészpáncélos új rádiókat és GPS műholdas navigációs rendszert kapott. Továbbá fegyverzete is átalakult, ugyanis az ukrán eredetű KBA-105 Skval torony került rá felszerelésre BM1 jelöléssel, amit a megrendelés esetén a Metalika-AB-nál vennének gyártásba. A BM1-es toronyba egy 30 milliméteres 2A42 gépágyú és egy 7,62 milliméteres géppuska került beépítésre. A torony jobb oldalán két Udar-M irányított páncéltörő rakéta nyert elhelyezést, amik a 9K111 Fagot (NATO-kód: AT-4 Spigot) korszerűsített változataik. Mivel a munkálatok során a BMP-2+ gyalogsági harcjármű tömege nem emelkedett, így mozgékonysága megegyezik az eredeti BMP-1-ével, melyet nagyjából 100 darabos példányszámban használnak még Bulgáriában.
Észtország 50 millió eurós (58,7 millió dolláros) szerződés keretében szerez be Mistral rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket az európai MBDA Missile Systems-től. A Mistral rendszereket az Észt Védelmi Erők 2009 óta használják és ez a mostani már a 3. beszerzés. A rakétákat, indítóállványokat, szimulátorokat, ellenőrző és karbantartó berendezéseket is tartalmazó megrendelést 2020-tól kezdődően fogja teljesíteni a gyártó. Ebben a szerződésben opcióként egy további beszerzés is beletartozik, aminek értéke 100 millió euró.
Olaszországban hamarosan aláírásra fog kerülni az első 11 darabos Centauro II-es megrendelés. A 105 milliméteres löveggel ellátott, 8x8-as kerékképletű Centauro bemutatásakor a világon egyedülálló volt, de az idő eljárt a nagyjából 30 éves konstrukció felett. A 21. évezred eleji utód a Centauro II lett, fegyverzetét egy 120 milliméteres L/45-ös löveg alkotja, ami helyett opcióként beszerelhető egy 105 milliméteres L/52-es löveg is. Lőszerei a NATO standard lőszerek, amik harckocsiknál is rendszeresítve vannak. Természetesen ilyen erejű lőszerek következtében a hátrarúgó erő csökkentésére az integrált csőszájfék nem maradhatott el. A löveg töltését még töltőkezelő végzi, azonban az Iveco-Oto Melara konzorcium, valamint a tornyot gyártó Leonardo Defense szerint van lehetőség töltőautomata beépítésére.
A löveggel párhuzamosítotton7,62 milliméteres géppuskán felül, a torony tetejére egy Hitrole L távirányítású fegyverállvány került felszerelésre egy 7,62, vagy egy 12,7 milliméteres géppuskával, vagy 40 milliméteres gránátvetővel. A 30 tonnás össztömegű Centauro II 24 lóerő/tonnás teljesítményaránnyal rendelkezik a 720 lóerős Iveco motorjának köszönhetően, elődje 17 lóerő/tonna értékével szemben. Épített útról letérve boldogulását a digitális gumiabroncsnyomás szabályozás is segíti. További érv az új, bár még csak prototípus stádiumban lévő változat mellett, hogy az eredeti variáns üzemben tartása a Freccia gyalogsági harcjárművekkel nagyobb kiadással járna, hiába rendszeresítettek belőle 359 darabot. Az olasz haderő részéről egy 148 darabos Centauro II megrendelésről is folynak tárgyalások, ezekről annyit tudni, hogy a fent említett darabszámot kétszer 74-es mennyiségben rendelnék meg.
Forradalmian új tüzérségi lövedéken dolgozik a norvég Nammo. A jelenleg még csak elképzelésként bemutatott lőszer 100 kilométeres, vagy a feletti távolságokban is lehetővé fogja tenni az ellenséges célpontok megsemmisítését a tüzérségi eszköz átalakítása nélkül. Irányításáról INS/GPS kombinált navigációs rendszer fog gondoskodni, míg a nagy hatótávolságot a 155 milliméteres lövedék testébe épített torlósugár-hajtómű fogja garantálni. Jelenleg már folynak a torlósugár-hajtóművel végzett földi próbák, míg az első repülési tesztre a 2019-es, vagy a 2020-as évben kerülhet sor. A fejlesztést befejeztét követően várhatólag 2023-ban, 2024-ben válik majd rendszeresíthetővé a minden eddiginél nagyobb lőtávot eredményező lőszer.
Míg a Nammo lövedéke éppen csakhogy kilépett a tervezési fázisból a svéd-amerikai együtt működés eredménye már egy igen jelentős próbán is túl van. A Boeing és a Saab bebizonyították, hogy a földről indítható GLSDB (Ground Launched Small Diameter Bomb), -mely tulajdonképpen egy rakétamotorral útjára bocsátott SDB bomba- képes akár 100 kilométeres távolságba is eljutva mozgó célpontot megsemmisíteni, félig aktív lézeres irányítást alkalmazva a végfázisban.
Túl van az első teszteken a Patria legújabb páncélozott járműve. A 6x6-os kerékképletű páncélozott szállító harcjármű jelenleg Patria 6x6 néven ismert. A 24 tonnás legnagyobb tömegből mintegy 8500 kilogramm lehet a fegyverzet, a szállított katonák, vagy egyéb felszerelés tömege. A járművet egy öthengeres, turbófeltöltésű dízelmotor hajtja 395 lóerővel (294 kW), amelyhez hét előre- és két hátrameneti fokozattal ellátott automata sebességváltó kapcsolódik. Így biztosítva van a 100 kilométer per óránál nagyobb sebesség és a 700 kilométeres hatótávolság.
A Patria 6x6 páncélozott szállító harcjármű első két tengelye kormányzott, de a megrendelő igény szerint kormányozhatóvá tehető a leghátsó is, így rövidítve meg a forduló sugarát. A kerekek felfüggesztése szintén az igények szerint változtatható, hiszen a független kerékfelfüggesztés mellett lehetőség van a hagyományos felfüggesztéssel is megrendelni a Patria 6x6-ot, sőt ez utóbbi kiegészíthető hidropneumatikus felfüggesztéssel. Fegyverzet tekintetében jelenleg egy 12,7 milliméteres géppuska szolgál egy egyszemélyes, nyitott toronyba építve, valamint a deszanttér feletti két búvónyilás mellé is felszerelhető géppuskák.
A francia Védelmi Beszerzési Ügynökség, a DGA befejezte az Airbus A400M Atlas teherszállító és légi utántöltő repülőgéppel végzett üzemanyag-átadási teszteket a Dassault Rafale vadászbombázókra vonatkoztatva. A próbákat a lehető legnagyobb magassági és sebességtartományokban végezték el, sőt éjszakai körülmények közötti éjjellátó szemüveggel alkalmazásával is történtek tesztek. A próbák során a Rafale hajtómű meghibásodást és vezérlőrendszer hibát is imitált. A következő évben tovább folyik majd a légi üzemanyag-átadással kapcsolatos vizsgálatok, ezek egyik típusa a Mirage 2000-es lesz.
Mindeközben a múlt héten Franciaország megkapta a második Lockheed Martin C-130J-30, hosszított törzzsel legyártott szállítógépét. A tankergépként is alkalmazható két KC-130J variáns, melyeknek fő feladta az Airbus Helicopters H225M (ex-Eurocopter EC725 Caracal) helikopterek üzemanyaggal történő ellátása lenne, majd csak a következő évben kerülnek átadásra.
Oroszországban már gondolkodnak a BMPT Terminator harctámogató jármű következő variánsának kialakításán. A harci tapasztalatokat is magába foglaló továbbfejlesztés eredményeként a most még Terminator 3-nak nevezett páncélos új járműtestet kapna, ami nagyobb védelmet jelente az aknák robbanása ellen. A nagyfokú automatizálásnak köszönhetően a legénység létszáma 5-ről 3-ra csökkenne, nagyobb űrméretű tűzfegyverek váltanák le a két 30 milliméteres gépágyút, továbbá a hordozott rakéták légi célok ellen is alkalmazhatók lennének.
Bemutatták a török FNSS Savunma Sistemleri Pars 4x4 ATV (Anti-Tank Vehicle) rakétás páncélvadászának prototípusát. A 4x4-es kerékképletű kétéltű jármű a vezetőfülke feletti részén hordja a távirányítású tornyát, melyen két irányított páncéltörő rakétát és egy 7,62 milliméteres géppuskát helyeztek el. A Pars 4x4 ATV személyzete 4 fő, dízelmotorjának és automata sebességváltójának köszönhetően eléri a 100 kilométer per órás sebességet és hatótávolsága 700 kilométer. Vízben legfeljebb 6,5 kilométer per órás sebességgel haladhat.
Ankara 2016 júniusában rendelt meg 76 darab Pars 4x4 ATV rakétás páncélvadászt, ezeket 2019-től kezdődően kell majd átadni a gyártónak és amennyiben további megrendelés nem fog érkezni rá, úgy az utolsót 2021-ben szállítják le. A Pars 4x4 ATV rakétás páncélvadász belső terében négy további irányított páncéltörő rakéta helyezhető el, a prototípuson még az orosz Kornet rakéták voltak láthatóak. A célfelderítést két eltérő hullámhossztartományban üzemelő hőkamera, egy nappali kamera és egy 10 kilométeres mérési távolságú lézeres távmérő biztosítja.
Jordániába még április hónapban megérkezett az első két modernizált Bell AH-1F Cobra harci helikopter. A forgószárnyasok korszerűsítését a Northrop Grumman, illetve az alvállalkozója, a Science and Engineering Services (SES) végzi az elektronikát illetőleg, míg a Bell a sárkányszerkezet, illetve a hajtómű esetében a Honeywell is rész vesz a programban. A 80-as évek avionikáját digitális kijelzők, számítógépek és műholdas navigációs rendszer pótolja, valamint a célfelderítést és a célzást is egy szenzortorony teszi még pontosabbá. A 20 évvel megnövelt szolgálati idejű helikopterek esetében lehetőséget látnak a fegyverválaszték jövőbeli bővítésére.
Katar a Dassault Rafale vadászbombázói számára a Lockheed Martin AAQ-33 Sniper célzókonténert szerzi be. Ezzel a lépéssel a Sniper már a 10. típuson kerül alkalmazásra (Mitsubishi F-2, Lockheed Martin F-16, Fairchild Republic A-10, Boeing B-1B, B-52, F-15, F/A-18, BAE Systems Harrier GR.9, Eurofighter Typhoon és tesztcéllal kipróbálásra került a Panavia Tornado-n is). A következő évtől leszállításra kerülő célzókonténerek a katari Rafale-ok mellett alkalmazhatók lesznek a közel-keleti államban szintén rendszeresítésre kerülő Eurofighter Typhoon és az amerikai F-15QA Eagle vadászbombázókon is.
Június 11-én elkészült a 300. Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázó is. A 10. rendelési tételbe tartozó gép az Amerikai Légierő tulajdonába kerülő A változat (15-5175 / AF-150) volt és a Utah-i Hill Légibázisra repülték át. Az eddigi elkészült mennyiség 197 darab A szárazföldi, 75 darab rövid távol fel-és függőlegesen leszálló variáns, valamint 28 darab hordozófedélzeti üzemeltetésre képes F-35C-t foglal magába. A legyártott példányok összesített repülési ideje már meghaladta a 140000 repült órát. A típusátképzésen már több mint 620 pilóta sajátította el a gép vezetését és fegyverrendszereinek kezelését, valamint a földi kiszolgálást, karbantartást végzők is többen vannak már, mint 5600 fő. A gyártás felfutásával egyre csökkenek a darabárak, valamint a gyártási idő is.
A Lockheed Martin szerint az árcsökkenés mértéke a számított íven halad -az első szerződés óta több mint 60%-kal csökkent a kifizetendő összeg-, így jó esély mutatkozik arra, hogy 2020-ra darabonként 80 millió dollárba kerüljön egy F-35-ös. Tavaly egyébként a 2016-os évhez képest 40%-al több, vagyis 66 F-35-ös készült el, idén pedig 91 darab legyártása szerepel a tervekben. Az elmúlt őt évben mintegy 75%-kal csökkent a gyártáshoz szükséges munkaerő mennyisége, míg a gyártási idő a 2015-ös évben szükségeshez képest 20%-al lett alacsonyabb. A 11. rendelési tételbe tartozó 141 darab F-35-ről még jelenleg is folynak a tárgyalások.
NETARZENÁL GALÉRIA
Westland WAH-64D Longbow Apache AH.1
General Dynamics F-16A Fighting Falcon
Lockheed Martin F-35A Lightning II
Alenia Aermacchi T-346A Master
Fairchild A-10C Thunderbolt II
Catégories: Biztonságpolitika
2018.06.16
Bulgáriában már 2017 végén kipróbálták a helyben módosított BMP-2+ gyalogsági harcjárművet. A különféle járművek nagyjavításában, felújításában járatos állami TEREM-Ivailo partnere a magánkézben lévő Metalika-AB volt. A további 20-30 évnyi szolgálati időt garantáló korszerűsítés során a lövészpáncélos új rádiókat és GPS műholdas navigációs rendszert kapott. Továbbá fegyverzete is átalakult, ugyanis az ukrán eredetű KBA-105 Skval torony került rá felszerelésre BM1 jelöléssel, amit a megrendelés esetén a Metalika-AB-nál vennének gyártásba. A BM1-es toronyba egy 30 milliméteres 2A42 gépágyú és egy 7,62 milliméteres géppuska került beépítésre. A torony jobb oldalán két Udar-M irányított páncéltörő rakéta nyert elhelyezést, amik a 9K111 Fagot (NATO-kód: AT-4 Spigot) korszerűsített változataik. Mivel a munkálatok során a BMP-2+ gyalogsági harcjármű tömege nem emelkedett, így mozgékonysága megegyezik az eredeti BMP-1-ével, melyet nagyjából 100 darabos példányszámban használnak még Bulgáriában.
Észtország 50 millió eurós (58,7 millió dolláros) szerződés keretében szerez be Mistral rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket az európai MBDA Missile Systems-től. A Mistral rendszereket az Észt Védelmi Erők 2009 óta használják és ez a mostani már a 3. beszerzés. A rakétákat, indítóállványokat, szimulátorokat, ellenőrző és karbantartó berendezéseket is tartalmazó megrendelést 2020-tól kezdődően fogja teljesíteni a gyártó. Ebben a szerződésben opcióként egy további beszerzés is beletartozik, aminek értéke 100 millió euró.
Olaszországban hamarosan aláírásra fog kerülni az első 11 darabos Centauro II-es megrendelés. A 105 milliméteres löveggel ellátott, 8x8-as kerékképletű Centauro bemutatásakor a világon egyedülálló volt, de az idő eljárt a nagyjából 30 éves konstrukció felett. A 21. évezred eleji utód a Centauro II lett, fegyverzetét egy 120 milliméteres L/45-ös löveg alkotja, ami helyett opcióként beszerelhető egy 105 milliméteres L/52-es löveg is. Lőszerei a NATO standard lőszerek, amik harckocsiknál is rendszeresítve vannak. Természetesen ilyen erejű lőszerek következtében a hátrarúgó erő csökkentésére az integrált csőszájfék nem maradhatott el. A löveg töltését még töltőkezelő végzi, azonban az Iveco-Oto Melara konzorcium, valamint a tornyot gyártó Leonardo Defense szerint van lehetőség töltőautomata beépítésére.
A löveggel párhuzamosítotton7,62 milliméteres géppuskán felül, a torony tetejére egy Hitrole L távirányítású fegyverállvány került felszerelésre egy 7,62, vagy egy 12,7 milliméteres géppuskával, vagy 40 milliméteres gránátvetővel. A 30 tonnás össztömegű Centauro II 24 lóerő/tonnás teljesítményaránnyal rendelkezik a 720 lóerős Iveco motorjának köszönhetően, elődje 17 lóerő/tonna értékével szemben. Épített útról letérve boldogulását a digitális gumiabroncsnyomás szabályozás is segíti. További érv az új, bár még csak prototípus stádiumban lévő változat mellett, hogy az eredeti variáns üzemben tartása a Freccia gyalogsági harcjárművekkel nagyobb kiadással járna, hiába rendszeresítettek belőle 359 darabot. Az olasz haderő részéről egy 148 darabos Centauro II megrendelésről is folynak tárgyalások, ezekről annyit tudni, hogy a fent említett darabszámot kétszer 74-es mennyiségben rendelnék meg.
Forradalmian új tüzérségi lövedéken dolgozik a norvég Nammo. A jelenleg még csak elképzelésként bemutatott lőszer 100 kilométeres, vagy a feletti távolságokban is lehetővé fogja tenni az ellenséges célpontok megsemmisítését a tüzérségi eszköz átalakítása nélkül. Irányításáról INS/GPS kombinált navigációs rendszer fog gondoskodni, míg a nagy hatótávolságot a 155 milliméteres lövedék testébe épített torlósugár-hajtómű fogja garantálni. Jelenleg már folynak a torlósugár-hajtóművel végzett földi próbák, míg az első repülési tesztre a 2019-es, vagy a 2020-as évben kerülhet sor. A fejlesztést befejeztét követően várhatólag 2023-ban, 2024-ben válik majd rendszeresíthetővé a minden eddiginél nagyobb lőtávot eredményező lőszer.
Míg a Nammo lövedéke éppen csakhogy kilépett a tervezési fázisból a svéd-amerikai együtt működés eredménye már egy igen jelentős próbán is túl van. A Boeing és a Saab bebizonyították, hogy a földről indítható GLSDB (Ground Launched Small Diameter Bomb), -mely tulajdonképpen egy rakétamotorral útjára bocsátott SDB bomba- képes akár 100 kilométeres távolságba is eljutva mozgó célpontot megsemmisíteni, félig aktív lézeres irányítást alkalmazva a végfázisban.
Túl van az első teszteken a Patria legújabb páncélozott járműve. A 6x6-os kerékképletű páncélozott szállító harcjármű jelenleg Patria 6x6 néven ismert. A 24 tonnás legnagyobb tömegből mintegy 8500 kilogramm lehet a fegyverzet, a szállított katonák, vagy egyéb felszerelés tömege. A járművet egy öthengeres, turbófeltöltésű dízelmotor hajtja 395 lóerővel (294 kW), amelyhez hét előre- és két hátrameneti fokozattal ellátott automata sebességváltó kapcsolódik. Így biztosítva van a 100 kilométer per óránál nagyobb sebesség és a 700 kilométeres hatótávolság.
A Patria 6x6 páncélozott szállító harcjármű első két tengelye kormányzott, de a megrendelő igény szerint kormányozhatóvá tehető a leghátsó is, így rövidítve meg a forduló sugarát. A kerekek felfüggesztése szintén az igények szerint változtatható, hiszen a független kerékfelfüggesztés mellett lehetőség van a hagyományos felfüggesztéssel is megrendelni a Patria 6x6-ot, sőt ez utóbbi kiegészíthető hidropneumatikus felfüggesztéssel. Fegyverzet tekintetében jelenleg egy 12,7 milliméteres géppuska szolgál egy egyszemélyes, nyitott toronyba építve, valamint a deszanttér feletti két búvónyilás mellé is felszerelhető géppuskák.
A francia Védelmi Beszerzési Ügynökség, a DGA befejezte az Airbus A400M Atlas teherszállító és légi utántöltő repülőgéppel végzett üzemanyag-átadási teszteket a Dassault Rafale vadászbombázókra vonatkoztatva. A próbákat a lehető legnagyobb magassági és sebességtartományokban végezték el, sőt éjszakai körülmények közötti éjjellátó szemüveggel alkalmazásával is történtek tesztek. A próbák során a Rafale hajtómű meghibásodást és vezérlőrendszer hibát is imitált. A következő évben tovább folyik majd a légi üzemanyag-átadással kapcsolatos vizsgálatok, ezek egyik típusa a Mirage 2000-es lesz.
Mindeközben a múlt héten Franciaország megkapta a második Lockheed Martin C-130J-30, hosszított törzzsel legyártott szállítógépét. A tankergépként is alkalmazható két KC-130J variáns, melyeknek fő feladta az Airbus Helicopters H225M (ex-Eurocopter EC725 Caracal) helikopterek üzemanyaggal történő ellátása lenne, majd csak a következő évben kerülnek átadásra.
Oroszországban már gondolkodnak a BMPT Terminator harctámogató jármű következő variánsának kialakításán. A harci tapasztalatokat is magába foglaló továbbfejlesztés eredményeként a most még Terminator 3-nak nevezett páncélos új járműtestet kapna, ami nagyobb védelmet jelente az aknák robbanása ellen. A nagyfokú automatizálásnak köszönhetően a legénység létszáma 5-ről 3-ra csökkenne, nagyobb űrméretű tűzfegyverek váltanák le a két 30 milliméteres gépágyút, továbbá a hordozott rakéták légi célok ellen is alkalmazhatók lennének.
Bemutatták a török FNSS Savunma Sistemleri Pars 4x4 ATV (Anti-Tank Vehicle) rakétás páncélvadászának prototípusát. A 4x4-es kerékképletű kétéltű jármű a vezetőfülke feletti részén hordja a távirányítású tornyát, melyen két irányított páncéltörő rakétát és egy 7,62 milliméteres géppuskát helyeztek el. A Pars 4x4 ATV személyzete 4 fő, dízelmotorjának és automata sebességváltójának köszönhetően eléri a 100 kilométer per órás sebességet és hatótávolsága 700 kilométer. Vízben legfeljebb 6,5 kilométer per órás sebességgel haladhat.
Ankara 2016 júniusában rendelt meg 76 darab Pars 4x4 ATV rakétás páncélvadászt, ezeket 2019-től kezdődően kell majd átadni a gyártónak és amennyiben további megrendelés nem fog érkezni rá, úgy az utolsót 2021-ben szállítják le. A Pars 4x4 ATV rakétás páncélvadász belső terében négy további irányított páncéltörő rakéta helyezhető el, a prototípuson még az orosz Kornet rakéták voltak láthatóak. A célfelderítést két eltérő hullámhossztartományban üzemelő hőkamera, egy nappali kamera és egy 10 kilométeres mérési távolságú lézeres távmérő biztosítja.
Jordániába még április hónapban megérkezett az első két modernizált Bell AH-1F Cobra harci helikopter. A forgószárnyasok korszerűsítését a Northrop Grumman, illetve az alvállalkozója, a Science and Engineering Services (SES) végzi az elektronikát illetőleg, míg a Bell a sárkányszerkezet, illetve a hajtómű esetében a Honeywell is rész vesz a programban. A 80-as évek avionikáját digitális kijelzők, számítógépek és műholdas navigációs rendszer pótolja, valamint a célfelderítést és a célzást is egy szenzortorony teszi még pontosabbá. A 20 évvel megnövelt szolgálati idejű helikopterek esetében lehetőséget látnak a fegyverválaszték jövőbeli bővítésére.
Katar a Dassault Rafale vadászbombázói számára a Lockheed Martin AAQ-33 Sniper célzókonténert szerzi be. Ezzel a lépéssel a Sniper már a 10. típuson kerül alkalmazásra (Mitsubishi F-2, Lockheed Martin F-16, Fairchild Republic A-10, Boeing B-1B, B-52, F-15, F/A-18, BAE Systems Harrier GR.9, Eurofighter Typhoon és tesztcéllal kipróbálásra került a Panavia Tornado-n is). A következő évtől leszállításra kerülő célzókonténerek a katari Rafale-ok mellett alkalmazhatók lesznek a közel-keleti államban szintén rendszeresítésre kerülő Eurofighter Typhoon és az amerikai F-15QA Eagle vadászbombázókon is.
Június 11-én elkészült a 300. Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázó is. A 10. rendelési tételbe tartozó gép az Amerikai Légierő tulajdonába kerülő A változat (15-5175 / AF-150) volt és a Utah-i Hill Légibázisra repülték át. Az eddigi elkészült mennyiség 197 darab A szárazföldi, 75 darab rövid távol fel-és függőlegesen leszálló variáns, valamint 28 darab hordozófedélzeti üzemeltetésre képes F-35C-t foglal magába. A legyártott példányok összesített repülési ideje már meghaladta a 140000 repült órát. A típusátképzésen már több mint 620 pilóta sajátította el a gép vezetését és fegyverrendszereinek kezelését, valamint a földi kiszolgálást, karbantartást végzők is többen vannak már, mint 5600 fő. A gyártás felfutásával egyre csökkenek a darabárak, valamint a gyártási idő is.
A Lockheed Martin szerint az árcsökkenés mértéke a számított íven halad -az első szerződés óta több mint 60%-kal csökkent a kifizetendő összeg-, így jó esély mutatkozik arra, hogy 2020-ra darabonként 80 millió dollárba kerüljön egy F-35-ös. Tavaly egyébként a 2016-os évhez képest 40%-al több, vagyis 66 F-35-ös készült el, idén pedig 91 darab legyártása szerepel a tervekben. Az elmúlt őt évben mintegy 75%-kal csökkent a gyártáshoz szükséges munkaerő mennyisége, míg a gyártási idő a 2015-ös évben szükségeshez képest 20%-al lett alacsonyabb. A 11. rendelési tételbe tartozó 141 darab F-35-ről még jelenleg is folynak a tárgyalások.
NETARZENÁL GALÉRIA
Westland WAH-64D Longbow Apache AH.1
General Dynamics F-16A Fighting Falcon
Lockheed Martin F-35A Lightning II
Alenia Aermacchi T-346A Master
Fairchild A-10C Thunderbolt II
Catégories: Biztonságpolitika
2018.06.09
Megkapta 200. Puma gyalogsági harcjárművét a német Bundeswehr. Berlin az eddig megrendelt 342 Pumából az első még 2015-ben kapta meg és az utolsó is átadásra fog kerülni 2020-ban. A járművek építéséből a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) 50-50 százalékban veszik ki a részét. Persze a Puma eddigi története nem teljesen sikersztori, ugyanis a gyártói elképzelésekből eddig még sok nem valósult meg és ezekre nagyjából 2029-ig kell majd várni. A megbízhatóságával, hadrafoghatóságával is problémák vannak még, mindezeknek köszönhetően nagyobb kiadással jár majd a Pumák hadrendben tartása, mint arra előzetesen számítottak.
A július 11. és 15. között megrendezésre kerülő Eurosatory kiállításon fogja bemutatni újdonságait a General Dynamics European Land Systems (GDELS). Az Ascod gyalogsági harcjárművön alapuló MMBT (Medium Main Battle Tank) páncélos egy 120 milliméteres löveggel és vele párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuskával lett felfegyverezve. A 35 tonnásra növekedett tömegű gyalogsági harcjármű variáns egy távirányítású tornyot kapott, melyben egy 30 milliméteres gépágú és egy 7,62 milliméteres géppuska került elhelyezésre. A háromfős személyzet és a nyolcfőnyi szállított lövész helyzettudatosságát 360 fokos lefedettséget biztosító kamerarendszer segíti.
A svéd Saab és holland partnere, a Damen hivatalosan is bemutatta a Holland Királyi Haditengerészet számára ajánlott tengeralattjáró tervét. A WARLUS-osztály pótlására szánt egység megjelenésében igencsak hasonlít a svéd megrendelésre épülő A26-os egységekhez, ami a svéd partnerre gondolva nem is meglepő. A Kockums Stirling motorjának alkalmazásával megvalósított levegőtől független meghajtással rendelkező tengeralattjáró orr-részében egy másfél méteres átmérőjű zsilipkamra is található, ezen keresztül búvárok vagy kisméretű személyzet nélküli víz alatti járművek is elhagyhatják majd a tengeralattjárót. A tengeralattjáró építéséről szóló szerződést várhatóan 2021-ben írják majd alá a hollandok a kiválasztott gyártóval, az első tengeralattjáró átadása 2027-ben várható.
Igazi családdá fog válni a Leonardo BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csalija, ugyanis most egy újabb variánst jelentette be a gyártó. Az eddig ismert BC55-ös (amit a Brit Királyi Légierő már szolgálatba is állított), valamint az ebből származó „átcsomagolt” 2x1x8 collos méretű, BC218 hasáb alakú önvédelmi eszköz mellé a nagyobb méretekkel rendelkező szállító, tartály és felderítő repülőgépek (pl.: C-27J Spartan, Airbus Defense & Space A400M, Embraer KC-390, Lockheed Martin C-130) számára is megalkotnak egy repülőgép fedélzeti aktív csalit. A BriteCloud 55-T, akárcsak a BC55-ös hengeres testtel rendelkezik, ám az általa létrehozható hamis céljel sokkal erősebb, mivel nagyobb méretű repülőgépet kell lefedni a miniatűr rádiófrekvenciás zavaró modul által előállított hamis céljellel. Ez a képesség elsősorban a megnövelt akkumulátor kapacitásnak lesz köszönhető. A gyártó elmondása szerint a BriteCloud 55-T jelenleg a fejlesztés végső szakaszában tartózkodik, az első megrendeléseket 2019 elejétől már várják is rá.
A BC55 jelzésű eszközt még 2013 novemberében mutatta be a Selex ES és a Saab Londonban, fejlesztése nemrégiben fejeződött be. Ahogy azt ígérték az első gép, melynek fedélzetén megjelent a BriteCloud, egy Panavia Tornado lett, mivel a RAF egyik gépét még a 2016-os évben kezdték meg alkalmassá tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban csak, mint légi próbapad. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt.
A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnt a fejlesztők szerint és igazuk is lett. Ugyanis a 2016 júniusában lefolytatott kísérletek során több mint 80 BC55 BriteCloud került kivetésre a RAF 41. kísérleti századának Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázójáról. A többféle földi légvédelmi rendszer szimulációja ellenében végzett próbák során a BC55 BriteCloud képes volt a radarral végzett célkövetést, befogást eredményesen zavarni.
Oroszországban a Rádió-Elektronikai Technológiai (KRET) konszern, mely a Rostec vállalat egy része, és elektronikus rendszereket fejleszt repülőgépekhez, bemutatta a helikopterek számára kifejlesztett és exportra szánt N025E rádiólokátorát. A Mil Mi-28NE Havoc-B harci helikopterek rotoragyára felszerelhető radar minden időjárási körülmények között képes álló és mozgó célpontok felderítésére. A jobbra-balra 90, le-fel irányba viszont -25 és +15 fokban elforgatható parabola antennával ellátott berendezés egyidejűleg 4 célpont követését teszi lehetővé legfeljebb 20 kilométeres távolságból. Az N025E rádiólokátor természetesen képes a talajkövető repülés közben az ütközésveszélyes objektumok felderítésére, valamint az időjárásradarként is képes funkcionálni, ekkor 100 kilométeres a hatótávolsága.
Pakisztán újabb kínai hadihajókkal fogja erősíteni haditengerészetét. A napokban aláírt megállapodás értelmében összesen négy Type 054A-osztályú fregattot vásárol meg Pekingtől Iszlámábád. A 4000 tonnás vízkiszorítású testvérhajókat igazán gyorsan, 2021 végéig át is fogja adni a kínai fél, ugyanis az elmúlt időben éppen kínai segítséggel megerősített pakisztáni hajógyártás kimarad a haderőfejlesztésből, mivel az összes fregatt Kínában fog elkészülni. A rövid gyártási idő az eddigi tapasztalatok alapján akár tartható is lehet, hiszen az elmúlt években Kínában szédítő ütemben zajlik a hajóépítés, és ez számos hajógyárra kiterjed, többek között az egyik legtermékenyebbre, Dalianra. Itt 2012-ben bocsátották vízre az első Type 52D-osztályú rombolót, mely osztályból azóta hat egység állt szolgálatba, további négy a próbák különféle szakaszában tart, míg másik hét az építés különféle szakaszában található meg. A nagyobb Type 55-ös osztályú rombolókból kettő már vízre került és másik négyen dolgoznak a hajógyárakban. Az Egyesült Államok hadihajó építése ez idő alatt három ZUMWALT és nyolc ARLEIGH BURKE-osztályú egységet tud felmutatni, persze a kínai egységek képességeiről kevés információ látott napvilágot.
Mivel Indonéziában a tervezett 5 helyet csak 2 Airbus A400M Atlas szállító repülőgép megvásárlása valósult meg, ezért a légi szállításban fennálló krónikus kapacitás hiányt további repülőgépek beszerzésével szeretnék orvosolni. A gyógymód a Lockheed Martin C-130 Hercules gépek képében fog megérkezni, melyekből 5 példányt szeretnének beszerezni. Mindezek mellett az ország vezetése továbbra is dédelget olyan tervet, hogy a hazai ipar is legyen képes előállítani szállító repülőgépeket. A megvalósításhoz a legrövidebb utat, a licencgyártás megvalósítását tartják a legjárhatóbbnak.
Kínában a Védelmi Minisztérium bejelentést tett, mely szerint hadrafoghatóvá vált az ország első repülőgép-hordozójának, a LIAONING fedélzetén állomásozó repülőegység. A helikopterek és vadászbombázók alkotta vegyes ezred az elmúlt időszakban megismerkedett a tengeralattjárók, a hadihajók és más repülőgépek elleni harccal, valamint képessé vált szárazföldi célpontok megsemmisítésére.
Továbbra is képlékeny még a Kanada Ausztráliából történő F/A-18 Hornet beszerzésének több pontja. A felek között folyamatos az egyeztetés, várhatólag az év vége előtt sikerül majd megállapodniuk a részletekről. Eddig Washington még nem adta áldását az üzletre, továbbá a 18 darab használt repülőgép, a pótalkatrészek, fegyverek és egyéb kapcsolódó felszerelések vételára sem realizálódott. Ottawa részéről egy 500 millió dolláros összeget szánnak a vásárlás ellentételezésére, de a végső megállapodás még nem született meg. Annyi azonban már biztosnak látszik, hogy a 2019 januárjára prognosztizált első két vadászbombázó érkezése csak 2019 nyarán fog megvalósulni. Az ex-ausztrál Lódarazsak a Bagotville-i 3. és a Cold Lake-i 4. repülőezredek gépállományát fogják növelni a tervek szerint.
NETARZENÁL GALÉRIA
English Electric Lightning F.2A
Fairchild A-10C Thunderbolt II
McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II
Lockheed Martin F-35C Lightning II
Northrop SF-5M Freedom Fighter
Catégories: Biztonságpolitika
2018.06.09
Megkapta 200. Puma gyalogsági harcjárművét a német Bundeswehr. Berlin az eddig megrendelt 342 Pumából az első még 2015-ben kapta meg és az utolsó is átadásra fog kerülni 2020-ban. A járművek építéséből a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) 50-50 százalékban veszik ki a részét. Persze a Puma eddigi története nem teljesen sikersztori, ugyanis a gyártói elképzelésekből eddig még sok nem valósult meg és ezekre nagyjából 2029-ig kell majd várni. A megbízhatóságával, hadrafoghatóságával is problémák vannak még, mindezeknek köszönhetően nagyobb kiadással jár majd a Pumák hadrendben tartása, mint arra előzetesen számítottak.
A július 11. és 15. között megrendezésre kerülő Eurosatory kiállításon fogja bemutatni újdonságait a General Dynamics European Land Systems (GDELS). Az Ascod gyalogsági harcjárművön alapuló MMBT (Medium Main Battle Tank) páncélos egy 120 milliméteres löveggel és vele párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuskával lett felfegyverezve. A 35 tonnásra növekedett tömegű gyalogsági harcjármű variáns egy távirányítású tornyot kapott, melyben egy 30 milliméteres gépágú és egy 7,62 milliméteres géppuska került elhelyezésre. A háromfős személyzet és a nyolcfőnyi szállított lövész helyzettudatosságát 360 fokos lefedettséget biztosító kamerarendszer segíti.
A svéd Saab és holland partnere, a Damen hivatalosan is bemutatta a Holland Királyi Haditengerészet számára ajánlott tengeralattjáró tervét. A WARLUS-osztály pótlására szánt egység megjelenésében igencsak hasonlít a svéd megrendelésre épülő A26-os egységekhez, ami a svéd partnerre gondolva nem is meglepő. A Kockums Stirling motorjának alkalmazásával megvalósított levegőtől független meghajtással rendelkező tengeralattjáró orr-részében egy másfél méteres átmérőjű zsilipkamra is található, ezen keresztül búvárok vagy kisméretű személyzet nélküli víz alatti járművek is elhagyhatják majd a tengeralattjárót. A tengeralattjáró építéséről szóló szerződést várhatóan 2021-ben írják majd alá a hollandok a kiválasztott gyártóval, az első tengeralattjáró átadása 2027-ben várható.
Igazi családdá fog válni a Leonardo BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csalija, ugyanis most egy újabb variánst jelentette be a gyártó. Az eddig ismert BC55-ös (amit a Brit Királyi Légierő már szolgálatba is állított), valamint az ebből származó „átcsomagolt” 2x1x8 collos méretű, BC218 hasáb alakú önvédelmi eszköz mellé a nagyobb méretekkel rendelkező szállító, tartály és felderítő repülőgépek (pl.: C-27J Spartan, Airbus Defense & Space A400M, Embraer KC-390, Lockheed Martin C-130) számára is megalkotnak egy repülőgép fedélzeti aktív csalit. A BriteCloud 55-T, akárcsak a BC55-ös hengeres testtel rendelkezik, ám az általa létrehozható hamis céljel sokkal erősebb, mivel nagyobb méretű repülőgépet kell lefedni a miniatűr rádiófrekvenciás zavaró modul által előállított hamis céljellel. Ez a képesség elsősorban a megnövelt akkumulátor kapacitásnak lesz köszönhető. A gyártó elmondása szerint a BriteCloud 55-T jelenleg a fejlesztés végső szakaszában tartózkodik, az első megrendeléseket 2019 elejétől már várják is rá.
A BC55 jelzésű eszközt még 2013 novemberében mutatta be a Selex ES és a Saab Londonban, fejlesztése nemrégiben fejeződött be. Ahogy azt ígérték az első gép, melynek fedélzetén megjelent a BriteCloud, egy Panavia Tornado lett, mivel a RAF egyik gépét még a 2016-os évben kezdték meg alkalmassá tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban csak, mint légi próbapad. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt.
A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnt a fejlesztők szerint és igazuk is lett. Ugyanis a 2016 júniusában lefolytatott kísérletek során több mint 80 BC55 BriteCloud került kivetésre a RAF 41. kísérleti századának Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázójáról. A többféle földi légvédelmi rendszer szimulációja ellenében végzett próbák során a BC55 BriteCloud képes volt a radarral végzett célkövetést, befogást eredményesen zavarni.
Oroszországban a Rádió-Elektronikai Technológiai (KRET) konszern, mely a Rostec vállalat egy része, és elektronikus rendszereket fejleszt repülőgépekhez, bemutatta a helikopterek számára kifejlesztett és exportra szánt N025E rádiólokátorát. A Mil Mi-28NE Havoc-B harci helikopterek rotoragyára felszerelhető radar minden időjárási körülmények között képes álló és mozgó célpontok felderítésére. A jobbra-balra 90, le-fel irányba viszont -25 és +15 fokban elforgatható parabola antennával ellátott berendezés egyidejűleg 4 célpont követését teszi lehetővé legfeljebb 20 kilométeres távolságból. Az N025E rádiólokátor természetesen képes a talajkövető repülés közben az ütközésveszélyes objektumok felderítésére, valamint az időjárásradarként is képes funkcionálni, ekkor 100 kilométeres a hatótávolsága.
Pakisztán újabb kínai hadihajókkal fogja erősíteni haditengerészetét. A napokban aláírt megállapodás értelmében összesen négy Type 054A-osztályú fregattot vásárol meg Pekingtől Iszlámábád. A 4000 tonnás vízkiszorítású testvérhajókat igazán gyorsan, 2021 végéig át is fogja adni a kínai fél, ugyanis az elmúlt időben éppen kínai segítséggel megerősített pakisztáni hajógyártás kimarad a haderőfejlesztésből, mivel az összes fregatt Kínában fog elkészülni. A rövid gyártási idő az eddigi tapasztalatok alapján akár tartható is lehet, hiszen az elmúlt években Kínában szédítő ütemben zajlik a hajóépítés, és ez számos hajógyárra kiterjed, többek között az egyik legtermékenyebbre, Dalianra. Itt 2012-ben bocsátották vízre az első Type 52D-osztályú rombolót, mely osztályból azóta hat egység állt szolgálatba, további négy a próbák különféle szakaszában tart, míg másik hét az építés különféle szakaszában található meg. A nagyobb Type 55-ös osztályú rombolókból kettő már vízre került és másik négyen dolgoznak a hajógyárakban. Az Egyesült Államok hadihajó építése ez idő alatt három ZUMWALT és nyolc ARLEIGH BURKE-osztályú egységet tud felmutatni, persze a kínai egységek képességeiről kevés információ látott napvilágot.
Mivel Indonéziában a tervezett 5 helyet csak 2 Airbus A400M Atlas szállító repülőgép megvásárlása valósult meg, ezért a légi szállításban fennálló krónikus kapacitás hiányt további repülőgépek beszerzésével szeretnék orvosolni. A gyógymód a Lockheed Martin C-130 Hercules gépek képében fog megérkezni, melyekből 5 példányt szeretnének beszerezni. Mindezek mellett az ország vezetése továbbra is dédelget olyan tervet, hogy a hazai ipar is legyen képes előállítani szállító repülőgépeket. A megvalósításhoz a legrövidebb utat, a licencgyártás megvalósítását tartják a legjárhatóbbnak.
Kínában a Védelmi Minisztérium bejelentést tett, mely szerint hadrafoghatóvá vált az ország első repülőgép-hordozójának, a LIAONING fedélzetén állomásozó repülőegység. A helikopterek és vadászbombázók alkotta vegyes ezred az elmúlt időszakban megismerkedett a tengeralattjárók, a hadihajók és más repülőgépek elleni harccal, valamint képessé vált szárazföldi célpontok megsemmisítésére.
Továbbra is képlékeny még a Kanada Ausztráliából történő F/A-18 Hornet beszerzésének több pontja. A felek között folyamatos az egyeztetés, várhatólag az év vége előtt sikerül majd megállapodniuk a részletekről. Eddig Washington még nem adta áldását az üzletre, továbbá a 18 darab használt repülőgép, a pótalkatrészek, fegyverek és egyéb kapcsolódó felszerelések vételára sem realizálódott. Ottawa részéről egy 500 millió dolláros összeget szánnak a vásárlás ellentételezésére, de a végső megállapodás még nem született meg. Annyi azonban már biztosnak látszik, hogy a 2019 januárjára prognosztizált első két vadászbombázó érkezése csak 2019 nyarán fog megvalósulni. Az ex-ausztrál Lódarazsak a Bagotville-i 3. és a Cold Lake-i 4. repülőezredek gépállományát fogják növelni a tervek szerint.
NETARZENÁL GALÉRIA
English Electric Lightning F.2A
Fairchild A-10C Thunderbolt II
McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II
Lockheed Martin F-35C Lightning II
Northrop SF-5M Freedom Fighter
Catégories: Biztonságpolitika
2018.06.02
Új gyalogsági harcjárművön dolgozik a Harkovi Morozov Gépgyár tervezőgárdája. A BMP-U nevű lövészpáncélos eléggé hasonlít az orosz Kurganyec-25-ös gyalogsági harcjárműre. A tervezők szerint a BMP-1-es és BMP-2-es felváltására készülő BMP-U első prototípusa 2019-ben készülhet el. A 735 lóerős dízelmotor erejét egy automatikus sebességváltó továbbítja majd a láncmeghajtó kerék felé és ezeket a lövészpáncélos orr-részében fogják elhelyezni a védettség növelése érdekben. A védettségben nem lesz hiány, hiszen a BMP-U 10-12% múlja majd felül ezen mutató tekintetében a 8x8-as kerékképletű BTR-4-et. Éppen ezért tömege 25-27 tonna körül fog alakulni, de a BMP-U nem veszíti el elődjei úszóképességét. Következésképpen a teljesítmény-súly aránya várhatóan 27-29 lóerő lesz tonnánként.
Az ukránok szerint a tömegnövekedés ellenére mozgékonysága sokkal jobb lesz, mint a BMP-1 és a BMP-2 esetében (21-23 lóerő/tonna). A 3 fős személyzetű BMP-U 7 lövész szállítására lesz képes, fegyverzetét a BM-8-as torony fogja alkotni. Így a ZTM-2-es 30 milliméteres gépágyún, a párhuzamosított PKT 7,62 milliméteres géppuskán kívül még két Barrier irányított rakétával is el lesz látva a torony jobb oldalán, míg átellenben egy szintén 30 milliméteres AGS-30-as gránátvető kerül felszerelésre. A BMP-U alvázának felhasználásával egy egész járműcsaládot szeretnének létrehozni az ukrán tervezők, aminek a tagjai a parancsnoki vezetési pont, az egészségügyi, a műszaki, valamint a felderítő feladatok ellátására lennének képesek. A BMP-U sorozatgyártásáról igencsak optimista időpont, vagyis 2020 került be a hírekbe.
Románia déli szomszédjánál, Bulgáriában próbál meg újabb megrendelőt találni a Piranha lövészpáncélos legújabb variánsára a General Dynamics European Land Systems (GDELS). A 8x8-as kerékképletű Piranha V-ös gyalogsági harcjármű fegyverzetét az izraeli Elbit UT30 Mk.2-es távirányítású torony rejti. Ebben egy 30 milliméteres Orbital ATK Armament Systems MK44-es gépágyú mellett megtalálható egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska, valamint két irányított páncéltörő rakéta is.
Túl van második lövészetén a francia-brit együttműködésben fejlesztett MBDA Sea Venom/ANL (Anti-Navire Léger) hajók elleni rakéta. Egy dél-franciaországi lőtéren végzett próba során majdnem a legnagyobb indítható távolságról került sor a Sea Venom/ANL útjára bocsátására. A nagyobb valósághűség kedvéért az indítást egy AS365 Panther helikopterről végezték, továbbá a célpontot a kétutas adatkapcsolatnak és a fegyver orrába épített képalkotó infravörös érzékelőnek köszönhetően jóval az indítás után fogták be. A Sea Skua és AS15TT hajók elleni rakéták leváltására tervezett Sea Venom/ANL a Royal Navy AW159 Wildcat helikopterei mellett franciák NH90 NFH forgószárnyasain kerül majd alkalmazásra.
Véglegessé vált a Mil Mi-8/17-es helikoptercsalád egyik legújabb tagjának kialakítása. Az orosz helikoptergyártókat tömörítő Russian Helicopters beszámolója szerint az elkövetkező években a Mi-171S-VN típusjelöléssel 2017-ben bemutatott variáns kerülhet majd nagyobb mennyiségben rendszeresítésre az orosz haderőben. A szíriai tapasztalatokat is magába foglaló fejlesztés eredménye a digitális robotpilótával, kijelzős pilótafülkével, szenzortoronnyal, Prezident-Sz önvédelmi rendszerekkel felszerelt forgószárnyas. A különleges műveletek támogatására is alkalmas Mi-171S-VN fegyverzetét a mindkét oldalán kialakított ajtókban elhelyezett 12,7 milliméteres Kord nehézgéppuskák mellett Ataka (AT-9 Spiral-2) irányított rakéták, UPK-23-250 gépágyúkonténerek, B-8V20A rakétakonténerek, és OFAB-250-es bombák alkothatják. A 2019-től akár már átadásra is kerülő gép üzemanyagtartályait alulról teljes mértékben kevlárpáncélzat védi a kézi lőfegyverek lövedékeitől.
A nagyobb mérvű megrendelés elől nem zárkózik el a Russian Helicopters, mivel az előrejelzések alapján az elkövetkező években több 10%-os (az export várhatólag 40%-al fog csökkenni) visszaesés várható a cég eladásaiban, így a nagy darabszámúra várt hazai megrendeléseket ki tudják majd elégíteni. Számszerűsítve, csak ebben az évben 220 forgószárnyas kerül majd átadásra különféle megrendelők részére. Tavaly ez a mennyiség 217 darab volt, ezekből 70 kerül az orosz haderőkhöz, míg 2016-ban 189 helikoptert szállítottak le összesen. Távlati célként a jelenlegi 13%-os világpiaci részesedésüket 2025-re szeretnék feltornázni 20%-ra.
Gyártótól származó értesülések arról adtak tájékoztatást, hogy az előzetes terveknek megfelelően idén teljessé fog válni a kínai légierő Szuhoj Szu-35-ös Flanker-E állománya. A 2015 novemberében kötött megállapodás értelmében 2016-ban négy, 2017-ben tíz Szu-35-ös vadászbombázó került át a Nagy Fal túloldalára. A fennmaradó tíz példány még ebben az évben leszállításra fog kerülni.
A Raytheon-nak került odaítélésre egy 14,8 millió dolláros szerződés, így eldőlt, hogy az amerikai haditengerészet LCS-osztályú fregattjainak felszíni célpontok elleni fegyverzetét a Kongsberg által kifejlesztett NSM (Naval Strike Missile) csapásmérő robotrepülőgépek fogják alkotni. A 3,96 m hosszú NSM súlya 407 kilogramm, hatótávolsága 180 kilométer. Az LCS fregattokat említve arról is szólni kell, hogy egy újabb, a FREEDOM-osztályba tartozó hajó, az LCS 11-es SIOUX CITY átvételi próbája fejeződött be a Michigan-tó vizein. A Lockheed Martin által hatodiknak megépített egység várhatólag a nyár vége előtt átadásra kerül a flotta számára. A SIOUX CITY építését 2014. február 19-én kezdték el, míg vízre 2016. január 30-án bocsátották.
Továbbra is érkeznek hírek arról, hogy Brazília élénken érdeklődik az amerikai tengerészgyalogságnál feleslegessé váló Bell AH-1W Super Cobra harci helikopterek iránt. Függetlenül attól, hogy évekkel ezelőtt eldőlt, a légierő, a haditengerészet és a szárazföldi haderő számára Airbus forgószárnyasok beszerzése, modernizációja fog megvalósulni. Minderre a szükséges anyagi fedezet elő is lett teremtve, így többek számára is kérdéses az újabb program finanszírozása. Mindenesetre tény, a tárgyalások folynak a felek között, sőt a legújabb információk már 26 darabos beszerzendő mennyiségről tesznek említést. Ezek a szárazföldiek mellett a haditengerészet/tengerészgyalogság kötelékében is rendszeresítésre kerülnének. Így a Nagy-Britanniától megvásárolt egykori HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó - mely új hazájában az ATLANTICO (A140) nevet viseli majd - fedélzetéről is felszállhatnak, hiszen a nagyobb méretű AH-64D Apache harci helikopter üzemeltetésére a hajó képes. A nagyjavítással egybekötött korszerűsítés után új fegyverzetet is szóba hoztak az Bell AH-1W Plus Super Cobra esetében, ez pedig a félaktív lézeres irányításúvá tett 70 milliméteres GATR-L (Guided Advanced Tactical Rocket) rakéta, amelyet az Elbit Systems fejlesztett ki.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin KC-130J Hercules
Lockheed Martin F-35A Lightning II
Lockheed Martin F-16CJ Fighting Falcon
Dassault/Dornier Alpha Jet 1B+
Catégories: Biztonságpolitika
2018.06.02
Új gyalogsági harcjárművön dolgozik a Harkovi Morozov Gépgyár tervezőgárdája. A BMP-U nevű lövészpáncélos eléggé hasonlít az orosz Kurganyec-25-ös gyalogsági harcjárműre. A tervezők szerint a BMP-1-es és BMP-2-es felváltására készülő BMP-U első prototípusa 2019-ben készülhet el. A 735 lóerős dízelmotor erejét egy automatikus sebességváltó továbbítja majd a láncmeghajtó kerék felé és ezeket a lövészpáncélos orr-részében fogják elhelyezni a védettség növelése érdekben. A védettségben nem lesz hiány, hiszen a BMP-U 10-12% múlja majd felül ezen mutató tekintetében a 8x8-as kerékképletű BTR-4-et. Éppen ezért tömege 25-27 tonna körül fog alakulni, de a BMP-U nem veszíti el elődjei úszóképességét. Következésképpen a teljesítmény-súly aránya várhatóan 27-29 lóerő lesz tonnánként.
Az ukránok szerint a tömegnövekedés ellenére mozgékonysága sokkal jobb lesz, mint a BMP-1 és a BMP-2 esetében (21-23 lóerő/tonna). A 3 fős személyzetű BMP-U 7 lövész szállítására lesz képes, fegyverzetét a BM-8-as torony fogja alkotni. Így a ZTM-2-es 30 milliméteres gépágyún, a párhuzamosított PKT 7,62 milliméteres géppuskán kívül még két Barrier irányított rakétával is el lesz látva a torony jobb oldalán, míg átellenben egy szintén 30 milliméteres AGS-30-as gránátvető kerül felszerelésre. A BMP-U alvázának felhasználásával egy egész járműcsaládot szeretnének létrehozni az ukrán tervezők, aminek a tagjai a parancsnoki vezetési pont, az egészségügyi, a műszaki, valamint a felderítő feladatok ellátására lennének képesek. A BMP-U sorozatgyártásáról igencsak optimista időpont, vagyis 2020 került be a hírekbe.
Románia déli szomszédjánál, Bulgáriában próbál meg újabb megrendelőt találni a Piranha lövészpáncélos legújabb variánsára a General Dynamics European Land Systems (GDELS). A 8x8-as kerékképletű Piranha V-ös gyalogsági harcjármű fegyverzetét az izraeli Elbit UT30 Mk.2-es távirányítású torony rejti. Ebben egy 30 milliméteres Orbital ATK Armament Systems MK44-es gépágyú mellett megtalálható egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska, valamint két irányított páncéltörő rakéta is.
Túl van második lövészetén a francia-brit együttműködésben fejlesztett MBDA Sea Venom/ANL (Anti-Navire Léger) hajók elleni rakéta. Egy dél-franciaországi lőtéren végzett próba során majdnem a legnagyobb indítható távolságról került sor a Sea Venom/ANL útjára bocsátására. A nagyobb valósághűség kedvéért az indítást egy AS365 Panther helikopterről végezték, továbbá a célpontot a kétutas adatkapcsolatnak és a fegyver orrába épített képalkotó infravörös érzékelőnek köszönhetően jóval az indítás után fogták be. A Sea Skua és AS15TT hajók elleni rakéták leváltására tervezett Sea Venom/ANL a Royal Navy AW159 Wildcat helikopterei mellett franciák NH90 NFH forgószárnyasain kerül majd alkalmazásra.
Véglegessé vált a Mil Mi-8/17-es helikoptercsalád egyik legújabb tagjának kialakítása. Az orosz helikoptergyártókat tömörítő Russian Helicopters beszámolója szerint az elkövetkező években a Mi-171S-VN típusjelöléssel 2017-ben bemutatott variáns kerülhet majd nagyobb mennyiségben rendszeresítésre az orosz haderőben. A szíriai tapasztalatokat is magába foglaló fejlesztés eredménye a digitális robotpilótával, kijelzős pilótafülkével, szenzortoronnyal, Prezident-Sz önvédelmi rendszerekkel felszerelt forgószárnyas. A különleges műveletek támogatására is alkalmas Mi-171S-VN fegyverzetét a mindkét oldalán kialakított ajtókban elhelyezett 12,7 milliméteres Kord nehézgéppuskák mellett Ataka (AT-9 Spiral-2) irányított rakéták, UPK-23-250 gépágyúkonténerek, B-8V20A rakétakonténerek, és OFAB-250-es bombák alkothatják. A 2019-től akár már átadásra is kerülő gép üzemanyagtartályait alulról teljes mértékben kevlárpáncélzat védi a kézi lőfegyverek lövedékeitől.
A nagyobb mérvű megrendelés elől nem zárkózik el a Russian Helicopters, mivel az előrejelzések alapján az elkövetkező években több 10%-os (az export várhatólag 40%-al fog csökkenni) visszaesés várható a cég eladásaiban, így a nagy darabszámúra várt hazai megrendeléseket ki tudják majd elégíteni. Számszerűsítve, csak ebben az évben 220 forgószárnyas kerül majd átadásra különféle megrendelők részére. Tavaly ez a mennyiség 217 darab volt, ezekből 70 kerül az orosz haderőkhöz, míg 2016-ban 189 helikoptert szállítottak le összesen. Távlati célként a jelenlegi 13%-os világpiaci részesedésüket 2025-re szeretnék feltornázni 20%-ra.
Gyártótól származó értesülések arról adtak tájékoztatást, hogy az előzetes terveknek megfelelően idén teljessé fog válni a kínai légierő Szuhoj Szu-35-ös Flanker-E állománya. A 2015 novemberében kötött megállapodás értelmében 2016-ban négy, 2017-ben tíz Szu-35-ös vadászbombázó került át a Nagy Fal túloldalára. A fennmaradó tíz példány még ebben az évben leszállításra fog kerülni.
A Raytheon-nak került odaítélésre egy 14,8 millió dolláros szerződés, így eldőlt, hogy az amerikai haditengerészet LCS-osztályú fregattjainak felszíni célpontok elleni fegyverzetét a Kongsberg által kifejlesztett NSM (Naval Strike Missile) csapásmérő robotrepülőgépek fogják alkotni. A 3,96 m hosszú NSM súlya 407 kilogramm, hatótávolsága 180 kilométer. Az LCS fregattokat említve arról is szólni kell, hogy egy újabb, a FREEDOM-osztályba tartozó hajó, az LCS 11-es SIOUX CITY átvételi próbája fejeződött be a Michigan-tó vizein. A Lockheed Martin által hatodiknak megépített egység várhatólag a nyár vége előtt átadásra kerül a flotta számára. A SIOUX CITY építését 2014. február 19-én kezdték el, míg vízre 2016. január 30-án bocsátották.
Továbbra is érkeznek hírek arról, hogy Brazília élénken érdeklődik az amerikai tengerészgyalogságnál feleslegessé váló Bell AH-1W Super Cobra harci helikopterek iránt. Függetlenül attól, hogy évekkel ezelőtt eldőlt, a légierő, a haditengerészet és a szárazföldi haderő számára Airbus forgószárnyasok beszerzése, modernizációja fog megvalósulni. Minderre a szükséges anyagi fedezet elő is lett teremtve, így többek számára is kérdéses az újabb program finanszírozása. Mindenesetre tény, a tárgyalások folynak a felek között, sőt a legújabb információk már 26 darabos beszerzendő mennyiségről tesznek említést. Ezek a szárazföldiek mellett a haditengerészet/tengerészgyalogság kötelékében is rendszeresítésre kerülnének. Így a Nagy-Britanniától megvásárolt egykori HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó - mely új hazájában az ATLANTICO (A140) nevet viseli majd - fedélzetéről is felszállhatnak, hiszen a nagyobb méretű AH-64D Apache harci helikopter üzemeltetésére a hajó képes. A nagyjavítással egybekötött korszerűsítés után új fegyverzetet is szóba hoztak az Bell AH-1W Plus Super Cobra esetében, ez pedig a félaktív lézeres irányításúvá tett 70 milliméteres GATR-L (Guided Advanced Tactical Rocket) rakéta, amelyet az Elbit Systems fejlesztett ki.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin KC-130J Hercules
Lockheed Martin F-35A Lightning II
Lockheed Martin F-16CJ Fighting Falcon
Dassault/Dornier Alpha Jet 1B+
Catégories: Biztonságpolitika
2018.05.26
Május 24-től szolgálatba álltak a Brit Király Haditengerészetnél az AgustaWestland AW101 Commando Merlin típusú helikopterek. A korábban HC.4/HC.4A verzióként ismert gép első repülését 2016 októberének utolsó hetében hajtotta végre. A brit tengerészgyalogosok égi paripája összecsukható főrotort, a faroktartó mellé hajtható farokrészt, a hajófedélzeti üzemnek jobban megfelelő futóművet, nyűgöző pontokat, valamint a gyorsköteles ereszkedéshez függesztési pontokat kapott. Az eddig megszokott zöld festés is már a múlté lett, hiszen a forgószárnyas szürke színben tündököl. A pilótafülkébe a haditengerészet HM.2-es variánsáról már ismert nagyméretű kijelzők kerültek beszerelésre. A tengerészgyalogság 25 forgószárnyasa jelenleg két század állományában található meg, a 845. és a 846. század is a Yeovilton-i bázison települ. A korszerűsítéssel egybekötött átépítés mind a 25 példányt érinteni fogja. A munkálatokat a Leonardo Helicopters végzi el 601 millió dollár ellenében, 2020 decemberéig.
Oroszországban újra el szeretnék látni a Tupoljev Tu-22M3-as Backfire bombázókat a K-22-es földi célok elleni rakétákkal (AS-4 Kitchen). A 2000-es évek elején kivonásra került fegyverrendszert hadihajók, rádiólokátorok és megerősített földi célpontok ellen vethették be a szuperszonikus sebességre képes közepes bombázók. Három év alatt a hajdanában legyártott 3000 rakéta közül 32-t korszerűsítés után állítanának újra hadrendbe. A munkálatok során a K-22-es képességei a modernebb K-32-höz lesznek hasonlatosak, vagyis a nagyobb hajtóműnek köszönhetően hatótávolsága elérheti majd az 1000 kilométert is. A pontosabb találatról egy korszerű fedélzeti radarral ellátott irányítórendszer gondoskodik majd.
Izraelben a Rafael Advanced Defense Systems már az első próbalövészetek is túl van az EPIK (Electro-Optical Precision Integration Kit) precíziós irányítókészlettel. Az eddigiektől eltérően az EPIK nem a levegő-föld felhasználási célú fegyverek számára kerül kifejlesztésre, hanem a föld-föld osztályba tartozók számára. Persze az új kategória nem jelent minden esetben teljesen új fejlesztést és így van ez az EPIK esetében is, ugyanis a jól ismert Rafael Spice levegő-föld irányítókészletekben megtalálható elemek kerültek itt is használásra. Az EPIK magába foglal egy hűtés nélküli infravörös érzékelőt, egy műholdas és egy inerciális navigációs rendszert, valamint egy félaktív lézeres irányítórendszert is a szükséges irányítófelületeken és kormányrendszeren túl. A mozogó célpontok ellen is alkalmazható EPIK precíziós irányítókészlettel eddig hat indítást végeztek ezek során több rakétatípusra is felszerelték, ezek közül az egyik a szovjet eredetű 122 milliméteres BM-21-es Grad rakéta-sorozatvető rakétája volt.
Thaiföldön bemutatták az izraeli és a hazai ipar által közösen korszerűsített Northrop F-5Tiger II harci repülőgépek elsőnek elkészült prototípusát. Az F-5F Super Tiger (F-5ST) létrehozásához az izraeli Elbit Systems nyújtott elengedhetetlen segítséget a Rafael Advanced Defense Systems mellett. A leginkább a brazil légierő F-5M gépek képességeivel egyenértékű, 14 gépet érintő modernizálás során 4 példány teljes körű korszerűsítésen esik át, míg a fennmaradó 10-nél leginkább a rádiólokátor, valamint a hozzá kapcsolódó rendszerek kerülnek lecserélésre. A beépítésre kerülő rendszerek listája: Elta EL/M-2032 rádiólokátor, DASH IV sisakkijelző. A szárnyak alá függeszthető fegyverzet kibővül a Rafael Derby és a Python V rakétákkal, míg a Litening III-as célzókonténer a légi célok mellett a földiek ellen is alkalmazható, valamint a gépek önvédelmét a Sky Shield zavarókonténer növeli meg. A munkálatokat az állami tulajdonú Thai Aviation Industries (TAI) üzemében végzik el, ahol a sárkányszerkezet élettartamát is megnövelik 7200 repült órától 9600-ra, ennek köszönhetően a Szuper Tigrisek 2032-ig szolgálatban tarthatók lesznek.
Lassan kezd körvonalazódni a tajvani tengeralattjárók korszerűsítési programja. A HAI LUNG-osztály két, Hollandiától használtan megvásárolt egysége számára 2013-ban és 2014-ben beszerzésre került az UGM-84L Sub-Harpoon Block II-es tengeralattjáróról indítható hajók elleni robotrepülőgép 32 példánya, két UTM-84L jelzést viselő gyakorlópéldánnyal együtt. A 125 km-es hatótávolságú amerikai gyártmányú fegyverek a GPS-el kiegészített navigációs rendszerükben, zavarvédelmükben és a partmenti vizekben történő bevethetőségükben különböznek a Block I-es szériától. A Harpoon légi és felszíni indítású változata már évekkel korábban is megtalálható a szigetország haderejében, azonban a tengeralattjáróról indítható variáns a 2010-es évek közepéig hiányzott. Két UGM-84L Harpoon Block II-es tengeralattjáróról indítható hajók elleni robotrepülőgép indításával demonstrálta Tajvan, hogy befejeződött a fegyver integrációja a 2014-es évé végén. A UGM-84L Harpoon megjelenésével alaposan megnő a két tajvani tengeralattjáró pusztító képessége. Más téren viszont évekig nem mutatkozott jelentősebb előrelépés.
Tajvan számára a Donald Trump vezette amerikai kormány ebben az évben engedélyezte a tengeralattjárók építésében gyakorlatot szerzett amerikai vállalatokkal való üzleti kapcsolatok kiépítését, vagyis Tajpej számára elérhető közelségbe kerültek az évek óta tiltott technológiák. Ezekkel még könnyebbé válhat a szigetállam számára a hazai gyártású tengeralattjárók előállítása, amire pár éve már lépéseket is tettek. Még 2001 áprilisában George W. Bush elnök jóváhagyta nyolc hagyományos meghajtású tengeralattjáró eladását, majd ennek a döntésnek a magvalósítása függőbe került. Tajvanon természetesen örülnek a legújabb döntésnek, míg Pekingben éppen ellenkezőleg. Ugyanis diplomácia csatornákon keresztül is kifejezték nemtetszésüket a döntés miatt, a médiavisszhang mellett. Tavaly Mark 48-as torpedók beszerzése is elérhetővé vált, mostanra az is kiderült, hogy a HAI LUNG-ok 2020-tól 2022-ig kerül majd sor. Ezen időtartam során számos amerikai eredetű berendezés, harcvezetési rendszer, periszkóp, hangradar kerül majd beépítésre. A munkálatokban a holland RH Marine nyújt segítséget, mint a rendszerintegrációért felelős vállalat. A hazai Chung Shan Tudományos és Technológiai Intézet lesz felelős az elektronikus hadviselés és harci rendszerek korszerűsítéséért. Az intézet számos berendezést saját maga fog elkészíteni, míg a többit helyi beszállítókkal gyártatja majd el.
Ausztráliában az izraeli Rafael Advanced Defense Systems SPIKE LR II irányított rakétáját választotta ki rendszeresítésre az MBDA által gyártott MMP (Missile Moyenne Portée) helyett. A rakéták a Rheinmetall Boxer gyalogsági harcjárműre kerülnek majd felszerelésre. A kiválasztásban iránymutató Land 400 Phase 2 követelménynek mind a két rakéta megfelelt, azonban a SPIKE LR II integrációja könnyebben végrehajtható lesz, hiszen nem sokban különbözik az eredeti SPIKE LR-től, így szintén a Lance torony bal oldalán kerül majd elhelyezésre két rakéta. Tavaly év végén az Izraelben a hadsereg több mint 1000 darabot rendelt a Rafael SPIKE LR II irányított rakétájából. Ez a már több mint 5000 darabos mennyiségben legyártott SPIKE rakétacsalád új, ötödik generációs változata, mely a sok újdonság mellett megőrizte elődei előnyeit. Indításához a régebbi berendezések is alkalmasak, legyenek azok bárhol, bármilyen járműre telepítve.
Az ifjonc 12,7 kilogrammos, vagyis elődjénél 10%-al könnyebb lett, köszönhetően a hűtést nem igénylő infravörös érzékelőnek. A SPIKE LR II kétféle harci résszel is ellátható, így páncélosok ellen alkalmazható rajta a 30%-al megnövelt páncélátütési képességű tandem harci rész is. A pusztítást tovább növelendő az új rakéta képes 70 fokot meghaladó becsapódási szög esetén is működni, így egy újabb lépést téve előre a páncélosok tetőpáncélzata elleni támadások tekintetében. A másik harci rész egy programozható repesz-romboló, mi szintén működésbe léphet becsapódáskor, de akár az után is. Kicsit nagyobb, 35%-os lett a SPIKE LR II hatótávolsága, így már 5,5 kilométerre lévő célpontok ellen is alkalmazható, de helikopterek esetében a 10 kilométeres hatótávolság is biztosított, igaz ez esetben az optikai huzalvezérlés helyett rádiófrekvenciás adatkapcsolat használatával. Ausztrália mindössze a második megrendelője a SPIKE LR II-nek, hiszen Lettország egy eddig még darabszámot jelentő ismeretlen mennyiséget rendelt belőle az év elején.
Érdekes terven dogozik a Boeing csapata. Az eddigi harctéri tevékenységek tapasztalatait elemezve úgy gondolják, tovább kell bővíteni a B-1B Lancer szuperszonikus stratégiai bombázók már jelenleg is igen szélesnek mondható közeli légi támogatási képességét. Mindez persze a típus továbbéltetését is szolgálná, amiben a Boeing igencsak érdekelt. No de most vissza a tervhez, ami többféle elgondolást is tartalmaz, azonban közös bennük, hogy mind a már meglévő bombakamrákat használna fel csöves tűzfegyverek, illetve később akár lézerfegyver alkalmazására.
Az USA légierejében igencsak hosszú múltra visszatekinthető Gunship-es megoldás, vagyis a repülési irányra merőleges beépítés több verzióban is elképzelésre került. Van, amelyik egyszerűen a bombakamra ajtajának helyére felszerelt gondolában helyezné el a fegyverzetet, de van lenyíló ajtóra szerelt, így 15-30 fokos szögben lefelé irányuló csővel rendelkező elgondolás is, illetve olyan is amelyiknél a behúzott állapotából vízszintes csövekkel kerülne lebocsátásra a fegyverzet és itt nagyobb szerepet kapna a gép oldalirányú bedöntésével végzett célzás is. Közös bennük, hogy a terveken egyaránt négy fegyver (nehézgéppuska, gépágyú) került feltüntetésre.
Messze bonyolultabbak azok az elképzelések, melyeken a kiengedett fegyverek oldalirányban elforgathatók és természetesen a magassági irányzásuk is megoldott. A colostok-szerűen összecsukódó rendszer esetében akár egy méterrel is a géptörzs alatt helyezkedhetne el a fegyverzet, amit két gépágyú alkotna. Messze stabilabb fegyverelhelyezésnek tűnik a csavarorsókkal a géptörzs alá a körsínnel együtt éppen csakhogy kiengedhető variáció. Előbbinél a módosított kamraajtók a kiengedést követően visszacsukásra kerülnének, míg az utóbbi esetében az ajtókra nem is lenne szükség.
Amennyiben újabb megrendeléseket nem sikerül begyűjteni, a Bell Helicopters ebben az évben befejezi az UH-1Y Venom típus gyártását. A tengerészgyalogság számára készülő forgószárnyassal 85%-ban azonos alkatrészeket tartalmazó AH-1Z Viper harci helikopterek előállítása azonban 2022-ig tartani fog.
Nem résztelezett ok(ok) miatt májusban nem került átadásra Brazília számára az első két, korszerűsítésen átesett AH-11B Super Lynx Mk.21B haditengerészeti helikopter. Nagy-Britanniában 2017 szeptemberének utolsó hetében végrehajtotta első repülését az elsőnek modernizált brazil AH-11B Super Lynx helikopter. A brit jelölésrendszerben Super Lynx Mk.21B-ként emlegetett variáns egy 2014 júliusában megkötött, 160 millió dolláros (117 millió euró) értéket meghaladó szerződés keretében kerül modernizálásra az AH-11A Super Lynx (Super Lynx Mk.21A) változatból. Az Egyesült Királyságban található Yeovilban, egy átfogó korszerűsítési program során, mind a nyolc dél-amerikai Super Lynx LHTEC CTS 800-4N hajtóműveket kap (ezekkel lettek ellátva a Lynx Mk.9A, a Super Lynx 300 és az AW159 változatok is), új navigációs és elektronikus hadviselés támogató rendszerek kerülnek beépítésre, de színes kijelzők is megjelennek a pilótafülke műszerfalán és a pilóták már éjjellátó szemüveget is alkalmazhatnak majd feladataik lerepülése során. Az első három korszerűsítésen átesett forgószárnyas várhatólag még ez év harmadik negyedévében került átadásra Brazília számára.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-35B Lightning II
Catégories: Biztonságpolitika
2018.05.26
Május 24-től szolgálatba álltak a Brit Király Haditengerészetnél az AgustaWestland AW101 Commando Merlin típusú helikopterek. A korábban HC.4/HC.4A verzióként ismert gép első repülését 2016 októberének utolsó hetében hajtotta végre. A brit tengerészgyalogosok égi paripája összecsukható főrotort, a faroktartó mellé hajtható farokrészt, a hajófedélzeti üzemnek jobban megfelelő futóművet, nyűgöző pontokat, valamint a gyorsköteles ereszkedéshez függesztési pontokat kapott. Az eddig megszokott zöld festés is már a múlté lett, hiszen a forgószárnyas szürke színben tündököl. A pilótafülkébe a haditengerészet HM.2-es variánsáról már ismert nagyméretű kijelzők kerültek beszerelésre. A tengerészgyalogság 25 forgószárnyasa jelenleg két század állományában található meg, a 845. és a 846. század is a Yeovilton-i bázison települ. A korszerűsítéssel egybekötött átépítés mind a 25 példányt érinteni fogja. A munkálatokat a Leonardo Helicopters végzi el 601 millió dollár ellenében, 2020 decemberéig.
Oroszországban újra el szeretnék látni a Tupoljev Tu-22M3-as Backfire bombázókat a K-22-es földi célok elleni rakétákkal (AS-4 Kitchen). A 2000-es évek elején kivonásra került fegyverrendszert hadihajók, rádiólokátorok és megerősített földi célpontok ellen vethették be a szuperszonikus sebességre képes közepes bombázók. Három év alatt a hajdanában legyártott 3000 rakéta közül 32-t korszerűsítés után állítanának újra hadrendbe. A munkálatok során a K-22-es képességei a modernebb K-32-höz lesznek hasonlatosak, vagyis a nagyobb hajtóműnek köszönhetően hatótávolsága elérheti majd az 1000 kilométert is. A pontosabb találatról egy korszerű fedélzeti radarral ellátott irányítórendszer gondoskodik majd.
Izraelben a Rafael Advanced Defense Systems már az első próbalövészetek is túl van az EPIK (Electro-Optical Precision Integration Kit) precíziós irányítókészlettel. Az eddigiektől eltérően az EPIK nem a levegő-föld felhasználási célú fegyverek számára kerül kifejlesztésre, hanem a föld-föld osztályba tartozók számára. Persze az új kategória nem jelent minden esetben teljesen új fejlesztést és így van ez az EPIK esetében is, ugyanis a jól ismert Rafael Spice levegő-föld irányítókészletekben megtalálható elemek kerültek itt is használásra. Az EPIK magába foglal egy hűtés nélküli infravörös érzékelőt, egy műholdas és egy inerciális navigációs rendszert, valamint egy félaktív lézeres irányítórendszert is a szükséges irányítófelületeken és kormányrendszeren túl. A mozogó célpontok ellen is alkalmazható EPIK precíziós irányítókészlettel eddig hat indítást végeztek ezek során több rakétatípusra is felszerelték, ezek közül az egyik a szovjet eredetű 122 milliméteres BM-21-es Grad rakéta-sorozatvető rakétája volt.
Thaiföldön bemutatták az izraeli és a hazai ipar által közösen korszerűsített Northrop F-5Tiger II harci repülőgépek elsőnek elkészült prototípusát. Az F-5F Super Tiger (F-5ST) létrehozásához az izraeli Elbit Systems nyújtott elengedhetetlen segítséget a Rafael Advanced Defense Systems mellett. A leginkább a brazil légierő F-5M gépek képességeivel egyenértékű, 14 gépet érintő modernizálás során 4 példány teljes körű korszerűsítésen esik át, míg a fennmaradó 10-nél leginkább a rádiólokátor, valamint a hozzá kapcsolódó rendszerek kerülnek lecserélésre. A beépítésre kerülő rendszerek listája: Elta EL/M-2032 rádiólokátor, DASH IV sisakkijelző. A szárnyak alá függeszthető fegyverzet kibővül a Rafael Derby és a Python V rakétákkal, míg a Litening III-as célzókonténer a légi célok mellett a földiek ellen is alkalmazható, valamint a gépek önvédelmét a Sky Shield zavarókonténer növeli meg. A munkálatokat az állami tulajdonú Thai Aviation Industries (TAI) üzemében végzik el, ahol a sárkányszerkezet élettartamát is megnövelik 7200 repült órától 9600-ra, ennek köszönhetően a Szuper Tigrisek 2032-ig szolgálatban tarthatók lesznek.
Lassan kezd körvonalazódni a tajvani tengeralattjárók korszerűsítési programja. A HAI LUNG-osztály két, Hollandiától használtan megvásárolt egysége számára 2013-ban és 2014-ben beszerzésre került az UGM-84L Sub-Harpoon Block II-es tengeralattjáróról indítható hajók elleni robotrepülőgép 32 példánya, két UTM-84L jelzést viselő gyakorlópéldánnyal együtt. A 125 km-es hatótávolságú amerikai gyártmányú fegyverek a GPS-el kiegészített navigációs rendszerükben, zavarvédelmükben és a partmenti vizekben történő bevethetőségükben különböznek a Block I-es szériától. A Harpoon légi és felszíni indítású változata már évekkel korábban is megtalálható a szigetország haderejében, azonban a tengeralattjáróról indítható variáns a 2010-es évek közepéig hiányzott. Két UGM-84L Harpoon Block II-es tengeralattjáróról indítható hajók elleni robotrepülőgép indításával demonstrálta Tajvan, hogy befejeződött a fegyver integrációja a 2014-es évé végén. A UGM-84L Harpoon megjelenésével alaposan megnő a két tajvani tengeralattjáró pusztító képessége. Más téren viszont évekig nem mutatkozott jelentősebb előrelépés.
Tajvan számára a Donald Trump vezette amerikai kormány ebben az évben engedélyezte a tengeralattjárók építésében gyakorlatot szerzett amerikai vállalatokkal való üzleti kapcsolatok kiépítését, vagyis Tajpej számára elérhető közelségbe kerültek az évek óta tiltott technológiák. Ezekkel még könnyebbé válhat a szigetállam számára a hazai gyártású tengeralattjárók előállítása, amire pár éve már lépéseket is tettek. Még 2001 áprilisában George W. Bush elnök jóváhagyta nyolc hagyományos meghajtású tengeralattjáró eladását, majd ennek a döntésnek a magvalósítása függőbe került. Tajvanon természetesen örülnek a legújabb döntésnek, míg Pekingben éppen ellenkezőleg. Ugyanis diplomácia csatornákon keresztül is kifejezték nemtetszésüket a döntés miatt, a médiavisszhang mellett. Tavaly Mark 48-as torpedók beszerzése is elérhetővé vált, mostanra az is kiderült, hogy a HAI LUNG-ok 2020-tól 2022-ig kerül majd sor. Ezen időtartam során számos amerikai eredetű berendezés, harcvezetési rendszer, periszkóp, hangradar kerül majd beépítésre. A munkálatokban a holland RH Marine nyújt segítséget, mint a rendszerintegrációért felelős vállalat. A hazai Chung Shan Tudományos és Technológiai Intézet lesz felelős az elektronikus hadviselés és harci rendszerek korszerűsítéséért. Az intézet számos berendezést saját maga fog elkészíteni, míg a többit helyi beszállítókkal gyártatja majd el.
Ausztráliában az izraeli Rafael Advanced Defense Systems SPIKE LR II irányított rakétáját választotta ki rendszeresítésre az MBDA által gyártott MMP (Missile Moyenne Portée) helyett. A rakéták a Rheinmetall Boxer gyalogsági harcjárműre kerülnek majd felszerelésre. A kiválasztásban iránymutató Land 400 Phase 2 követelménynek mind a két rakéta megfelelt, azonban a SPIKE LR II integrációja könnyebben végrehajtható lesz, hiszen nem sokban különbözik az eredeti SPIKE LR-től, így szintén a Lance torony bal oldalán kerül majd elhelyezésre két rakéta. Tavaly év végén az Izraelben a hadsereg több mint 1000 darabot rendelt a Rafael SPIKE LR II irányított rakétájából. Ez a már több mint 5000 darabos mennyiségben legyártott SPIKE rakétacsalád új, ötödik generációs változata, mely a sok újdonság mellett megőrizte elődei előnyeit. Indításához a régebbi berendezések is alkalmasak, legyenek azok bárhol, bármilyen járműre telepítve.
Az ifjonc 12,7 kilogrammos, vagyis elődjénél 10%-al könnyebb lett, köszönhetően a hűtést nem igénylő infravörös érzékelőnek. A SPIKE LR II kétféle harci résszel is ellátható, így páncélosok ellen alkalmazható rajta a 30%-al megnövelt páncélátütési képességű tandem harci rész is. A pusztítást tovább növelendő az új rakéta képes 70 fokot meghaladó becsapódási szög esetén is működni, így egy újabb lépést téve előre a páncélosok tetőpáncélzata elleni támadások tekintetében. A másik harci rész egy programozható repesz-romboló, mi szintén működésbe léphet becsapódáskor, de akár az után is. Kicsit nagyobb, 35%-os lett a SPIKE LR II hatótávolsága, így már 5,5 kilométerre lévő célpontok ellen is alkalmazható, de helikopterek esetében a 10 kilométeres hatótávolság is biztosított, igaz ez esetben az optikai huzalvezérlés helyett rádiófrekvenciás adatkapcsolat használatával. Ausztrália mindössze a második megrendelője a SPIKE LR II-nek, hiszen Lettország egy eddig még darabszámot jelentő ismeretlen mennyiséget rendelt belőle az év elején.
Érdekes terven dogozik a Boeing csapata. Az eddigi harctéri tevékenységek tapasztalatait elemezve úgy gondolják, tovább kell bővíteni a B-1B Lancer szuperszonikus stratégiai bombázók már jelenleg is igen szélesnek mondható közeli légi támogatási képességét. Mindez persze a típus továbbéltetését is szolgálná, amiben a Boeing igencsak érdekelt. No de most vissza a tervhez, ami többféle elgondolást is tartalmaz, azonban közös bennük, hogy mind a már meglévő bombakamrákat használna fel csöves tűzfegyverek, illetve később akár lézerfegyver alkalmazására.
Az USA légierejében igencsak hosszú múltra visszatekinthető Gunship-es megoldás, vagyis a repülési irányra merőleges beépítés több verzióban is elképzelésre került. Van, amelyik egyszerűen a bombakamra ajtajának helyére felszerelt gondolában helyezné el a fegyverzetet, de van lenyíló ajtóra szerelt, így 15-30 fokos szögben lefelé irányuló csővel rendelkező elgondolás is, illetve olyan is amelyiknél a behúzott állapotából vízszintes csövekkel kerülne lebocsátásra a fegyverzet és itt nagyobb szerepet kapna a gép oldalirányú bedöntésével végzett célzás is. Közös bennük, hogy a terveken egyaránt négy fegyver (nehézgéppuska, gépágyú) került feltüntetésre.
Messze bonyolultabbak azok az elképzelések, melyeken a kiengedett fegyverek oldalirányban elforgathatók és természetesen a magassági irányzásuk is megoldott. A colostok-szerűen összecsukódó rendszer esetében akár egy méterrel is a géptörzs alatt helyezkedhetne el a fegyverzet, amit két gépágyú alkotna. Messze stabilabb fegyverelhelyezésnek tűnik a csavarorsókkal a géptörzs alá a körsínnel együtt éppen csakhogy kiengedhető variáció. Előbbinél a módosított kamraajtók a kiengedést követően visszacsukásra kerülnének, míg az utóbbi esetében az ajtókra nem is lenne szükség.
Amennyiben újabb megrendeléseket nem sikerül begyűjteni, a Bell Helicopters ebben az évben befejezi az UH-1Y Venom típus gyártását. A tengerészgyalogság számára készülő forgószárnyassal 85%-ban azonos alkatrészeket tartalmazó AH-1Z Viper harci helikopterek előállítása azonban 2022-ig tartani fog.
Nem résztelezett ok(ok) miatt májusban nem került átadásra Brazília számára az első két, korszerűsítésen átesett AH-11B Super Lynx Mk.21B haditengerészeti helikopter. Nagy-Britanniában 2017 szeptemberének utolsó hetében végrehajtotta első repülését az elsőnek modernizált brazil AH-11B Super Lynx helikopter. A brit jelölésrendszerben Super Lynx Mk.21B-ként emlegetett variáns egy 2014 júliusában megkötött, 160 millió dolláros (117 millió euró) értéket meghaladó szerződés keretében kerül modernizálásra az AH-11A Super Lynx (Super Lynx Mk.21A) változatból. Az Egyesült Királyságban található Yeovilban, egy átfogó korszerűsítési program során, mind a nyolc dél-amerikai Super Lynx LHTEC CTS 800-4N hajtóműveket kap (ezekkel lettek ellátva a Lynx Mk.9A, a Super Lynx 300 és az AW159 változatok is), új navigációs és elektronikus hadviselés támogató rendszerek kerülnek beépítésre, de színes kijelzők is megjelennek a pilótafülke műszerfalán és a pilóták már éjjellátó szemüveget is alkalmazhatnak majd feladataik lerepülése során. Az első három korszerűsítésen átesett forgószárnyas várhatólag még ez év harmadik negyedévében került átadásra Brazília számára.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-35B Lightning II
Catégories: Biztonságpolitika
2018.05.19
Lengyelországban nem túl rózsás a tengeralattjárók helyzete. Bár a mennyiség csökkentése az előre prognosztizált ütembe halad, a pótlásukról még jó ideig nem fognak gondoskodni. Tavaly decemberben került nyugdíjazásra az első KOBBEN-osztályú lengyel tengeralattjáró. Az ORP KONDOR december 20-án állt utoljára móló mellé. A Norvégiában gyártott hajóosztály a német TYPE 205-ös tervei alapján épült meg és tagjai a norvég szolgálat után a dán és a lengyel haditengerészetet erősítették. A 47,2 méter hosszúságú, 572 tonnás vízkiszorítású KONDOR lengyelországi szolgálati ideje 13 évig tartott, ez idő alatt több mint 77000 kilométert hajózott, míg tengeren töltött napjainak száma elérte a 600-at. A következő egység, az ORP SOKOL idén júniusban kerül majd kivonásra.
Jelenleg két további KOBBEN-osztályú tengeralattjáró (a BIELIK és a SEP) tekinthető aktívnak, hiszen Lengyelország évek óta javításon lévő KILO-osztályú tengeralattjárójáról még mindig nincsenek olyan hírek melyek szerint újra szolgálatba állna. Az ORZEL nevű egység, mely a Project 877E terveinek megfelelően épült meg 1986-ban Rigában, 2014 februárja óta van hajógyárban. 2016-ban is késedelmeket okozó sérülések érték a tengeralattjárót itt, de a 2017. szeptember 27-én tűz ütött ki rajta. A hírek szerint senki sem sérült meg, de a sérülések mértékéről még nem lehet tudni semmit sem, így arról sem, hogy valaha újra szolgálatba fog állni az ORZEL. A legújabb információk szerint Varsó 2022 előtt nem is tervezi új tengeralattjárók beszerzését, pedig a három évvel ezelőtt bemutatott Orka programban egy-két, igen korszerűen felszerelt, hajók elleni rakéták indítására is képes egység 2022-ig történő hadrendbe állításával számoltak.
Következő hónapban megérkeznek az első brit Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázók a nagy-britanniai Marham légibázisra. A típusból ekkor négy példány fogja átszelni az Atlanti-óceán feletti légteret. A 617. repülőszázad gépei az amerikai tengerészgyalogság Beaufort-i támaszpontjáról indult majd útnak és a légi üzemanyag-felvételt a RAF tartálygépeiből tervezik elvégezni.
Új családtaggal fog bővülni a TOS rakétavető páncélosok családja. A 30 rakéta indítására képes TOS-1-et a 24 rakéta indítására képes TOS-1A követte (ez exportra is került Örményország, Azerbajdzsán, Irak, Kazahsztán és Algéria részére), mindkettő a T-72-es harckocsi alvázán került legyártásra. A páncélosokat az igencsak hatásos thermobarikus fejrésszel ellátott, 220 milliméteres átmérővel, 3,725 méteres hosszal és 6000 méteres hatótávolsággal rendelkező MO-1.01.04M rakétával látták. Az új variáns, mely a TOS-2-es megjelölést fogja viselni a pár éve bemutatott T-14-es Armata harckocsi alvázán kerül majd kialakításra. Gyaníthatóan a TOS-2 is el lesz látva a továbbfejlesztett rakétával, aminek pusztító ereje az új, hatásosabb robbanóanyagnak köszönhetően nagyobb lesz, de az átmérője változatlan marad. Hossza viszont megnövekedik, egyrészt a harci rész miatt, (mely már eredetileg is a rakéta hosszának majd kétharmadát elfoglalta) másrészt a hatótávolsága miatt, ugyanis, az új rakéta már 10000 méterre is eljuthat, ennek köszönhetően az indítójármű kikerülhet az irányított páncéltörő rakéták hatótávolságából.
Továbbfejleszti a Trophy aktív páncélzatát az izraeli Rafael Advanced Defense Systems. Az elképzelés szerint a rendszert a szintén saját maguk által gyártott Samson Mk II-es távirányítású toronyra fogják felszerelni. Várhatólag a torony tömegnövekedése nem fogja elérni az egy tonnát, így az továbbra is felszerelhető lesz számos páncélozott jármű alvázára a súlypont veszélyesen magasra történő kerülése veszélye nélkül. Az első módosított Samson toronnyal ez év végén szeretnél elkezdeni a próbák első részét.
Izraelben újra előkerült a jelentősen továbbfejlesztett F-15-ök beszerzésének gondolata. A számos módosításon átesett gépekből 25 példányt szereznének be kétüléses kabinnal, amikben nagyméretű kijelzőkön lehet majd megjeleníteni az információkat. A vadászbombázó szerepkörben alkalmazható repülőgépeket a már meglévő F-15I-k támogatnák igen hathatósan, hiszen ezek is ugyanolyan képességekkel lennének felruházva egy alapos modernizálást követően, mint újabb gyártású társaik.
Banglades vásárolta meg a Brit Királyi Légierő feleslegessé vált két Lockheed Martin C-130J Super Hercules szállító repülőgépét. A rövid törzshosszú példányokat a brit Marshall Aerospace and Defense Group segít majd üzemben tartani, valamint átalakítják is őket, így légi vészhelyzeti kiürítési (MEDEVAC) feladatokra is alkalmassá fognak válni. Banglades 2011-ben szerzett be az Egyesült Államokból szintén használt C-130B változatú gépekből 4 példányt, valamint a légi szállítási feladatokhoz igénybe vesznek még három Antonov An-32-est és három L-410UVP-200-as szállító repülőgépet is. A Super Hercules-ek megérkezésével két B variánst kivonnak a szolgálatból.
Megkapta első Sikorsky CH-53K King Stallion nehézhelikopterét az amerikai tengerészgyalogság 2018. május 16-án. A Észak-Karolinában található New River-i (Jacksonville) támaszpontra megérkezett példánnyal a csapatpróbák üzemeltetési terültét érintő tesztjeit fogják elvégezni. A következő gép leszállítását a következő év elejére ígérte a gyártó, akinek elmondása szerint a gyártósoron jelenleg további 18 King Stallion tartózkodik a gyártás különféle fázisában.
Megkezdődött a tengerészgyalogság VMAQ-3-as Moondogs rádióelektronikai harcot folytató századának felszámolása. Az alegység feloszlatása május 31-én fejeződik be, ezután már csak a VMAQ-2-es század fogja repülni az erre a feladatra továbbfejlesztett Grumman EA-6B Prowler típust. De nem sokáig, hiszen a VMAQ-2 várhatóan idén októberben kerül majd feloszlatásra.
Május 15-én volt 34 éve, hogy végrehajtotta első repülését az olasz-brazil közös fejlesztésű Aeritalia-Aermacchi-Embraer AMX első prototípusa. Az A01-es jelzésű példány az Olaszországban végrehajtandó első repülését eredetileg május 2-ra tervezték, azonban a rossz időjárás miatt ezt elhalasztották.
Tavalyi év vége helyett csak most májusban került átutalásra Franciaország számára az a 15,03 millió dollár, amelyért cserébe 2013-ban szolgálatból kivont Dassault Super Étendard Modernisé vadászbombázók kerülnek Argentínába. A gépek mellé egy szimulátor, nyolc ATAR8K50 sugárhajtómű és számos alkatrész kerül eladásra a dél-amerikai ország részére. Az 1978 és 1982 között gyártott, 1-es (1978), 31-es (1980), 41-es (1981), 44-es (1981) és 51-es (1982) oldalszámú példányok közül mindegyik a legutolsó modifikációba, a SEM 5-be tartozik. Argentína a Falklandi-háborúban ismerté vált típusból összesen 14 példányt szerzett be, ezekből az évek folyamán 3 került balesetek miatt veszteséglistára. Az eltelt években a típus példányai leállításra kerültek, de nem dobták ki őket, hanem jobb napokra várva még most is tartós tárolásban leledzenek. 5 évvel ezelőtt már próbálkoztak a frissen kivonásra kerülő francia Étendard-ok közül párat, egészen pontosan 10-et megszerezni. Ezeket egyrészt alkatrészbázisul szerették volna felhasználni a 11 meglévő közül a 10 legkevesebbet repült argentin Super Étendard számára, másrészt a korszerűbb rendszereik is beépítésre kerültek volna az újra szolgálatba álló példányokba.
A munkálatokat az ARCE (Arsenal Aeronaval Comandante Espora) végezte volna el, az első példány esetében még francia felügyelettel és támogatással, majd a megszerzett tapasztalatok alapján már önállóan. A legfőbb előrelépést a Thales Democles és az ALTIS célmegjelölők és a lézerirányítású rakéták és bombák, a Thomson Agave fedélzeti rádiólokátornál kétszer nagyobb hatótávolságú Anemone radar beépítése, a Sherlock besugárzásjelző megjelenése és az UAT-90 központi számítógép, valamint az UNI 40M inerciális navigációs rendszer jelentenék az argentinok számára, hiszen az ő régebbi vadászbombázóik ezekkel nem rendelkeznek. A gépek pilótafülkéjébe mindössze egy új HUD jelentette volna a legszembeötlőbb változást. A gépek önvédelmének növelésére tervezték a Matra Phimat infracsapda és dipólszóró berendezés integrációját is, továbbá két új felfüggesztési pontot is kialakítottak volna a Super Étendard–ok szárnyai alatt. A még idén megérkező példányok közül kettő egészen biztosan alkatrészforrásul fog szolgálni az üzemképtelen argentin vadászbombázók számára. A típusnak fontos feladata lesz, hiszen idén Argentína ad otthont a G20-as csúcstalálkozónak, aminek légi biztosításában a Super Étendard–ok is részt fogna venni.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F/A-18D Hornet
Catégories: Biztonságpolitika
2018.05.19
Lengyelországban nem túl rózsás a tengeralattjárók helyzete. Bár a mennyiség csökkentése az előre prognosztizált ütembe halad, a pótlásukról még jó ideig nem fognak gondoskodni. Tavaly decemberben került nyugdíjazásra az első KOBBEN-osztályú lengyel tengeralattjáró. Az ORP KONDOR december 20-án állt utoljára móló mellé. A Norvégiában gyártott hajóosztály a német TYPE 205-ös tervei alapján épült meg és tagjai a norvég szolgálat után a dán és a lengyel haditengerészetet erősítették. A 47,2 méter hosszúságú, 572 tonnás vízkiszorítású KONDOR lengyelországi szolgálati ideje 13 évig tartott, ez idő alatt több mint 77000 kilométert hajózott, míg tengeren töltött napjainak száma elérte a 600-at. A következő egység, az ORP SOKOL idén júniusban kerül majd kivonásra.
Jelenleg két további KOBBEN-osztályú tengeralattjáró (a BIELIK és a SEP) tekinthető aktívnak, hiszen Lengyelország évek óta javításon lévő KILO-osztályú tengeralattjárójáról még mindig nincsenek olyan hírek melyek szerint újra szolgálatba állna. Az ORZEL nevű egység, mely a Project 877E terveinek megfelelően épült meg 1986-ban Rigában, 2014 februárja óta van hajógyárban. 2016-ban is késedelmeket okozó sérülések érték a tengeralattjárót itt, de a 2017. szeptember 27-én tűz ütött ki rajta. A hírek szerint senki sem sérült meg, de a sérülések mértékéről még nem lehet tudni semmit sem, így arról sem, hogy valaha újra szolgálatba fog állni az ORZEL. A legújabb információk szerint Varsó 2022 előtt nem is tervezi új tengeralattjárók beszerzését, pedig a három évvel ezelőtt bemutatott Orka programban egy-két, igen korszerűen felszerelt, hajók elleni rakéták indítására is képes egység 2022-ig történő hadrendbe állításával számoltak.
Következő hónapban megérkeznek az első brit Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázók a nagy-britanniai Marham légibázisra. A típusból ekkor négy példány fogja átszelni az Atlanti-óceán feletti légteret. A 617. repülőszázad gépei az amerikai tengerészgyalogság Beaufort-i támaszpontjáról indult majd útnak és a légi üzemanyag-felvételt a RAF tartálygépeiből tervezik elvégezni.
Új családtaggal fog bővülni a TOS rakétavető páncélosok családja. A 30 rakéta indítására képes TOS-1-et a 24 rakéta indítására képes TOS-1A követte (ez exportra is került Örményország, Azerbajdzsán, Irak, Kazahsztán és Algéria részére), mindkettő a T-72-es harckocsi alvázán került legyártásra. A páncélosokat az igencsak hatásos thermobarikus fejrésszel ellátott, 220 milliméteres átmérővel, 3,725 méteres hosszal és 6000 méteres hatótávolsággal rendelkező MO-1.01.04M rakétával látták. Az új variáns, mely a TOS-2-es megjelölést fogja viselni a pár éve bemutatott T-14-es Armata harckocsi alvázán kerül majd kialakításra. Gyaníthatóan a TOS-2 is el lesz látva a továbbfejlesztett rakétával, aminek pusztító ereje az új, hatásosabb robbanóanyagnak köszönhetően nagyobb lesz, de az átmérője változatlan marad. Hossza viszont megnövekedik, egyrészt a harci rész miatt, (mely már eredetileg is a rakéta hosszának majd kétharmadát elfoglalta) másrészt a hatótávolsága miatt, ugyanis, az új rakéta már 10000 méterre is eljuthat, ennek köszönhetően az indítójármű kikerülhet az irányított páncéltörő rakéták hatótávolságából.
Továbbfejleszti a Trophy aktív páncélzatát az izraeli Rafael Advanced Defense Systems. Az elképzelés szerint a rendszert a szintén saját maguk által gyártott Samson Mk II-es távirányítású toronyra fogják felszerelni. Várhatólag a torony tömegnövekedése nem fogja elérni az egy tonnát, így az továbbra is felszerelhető lesz számos páncélozott jármű alvázára a súlypont veszélyesen magasra történő kerülése veszélye nélkül. Az első módosított Samson toronnyal ez év végén szeretnél elkezdeni a próbák első részét.
Izraelben újra előkerült a jelentősen továbbfejlesztett F-15-ök beszerzésének gondolata. A számos módosításon átesett gépekből 25 példányt szereznének be kétüléses kabinnal, amikben nagyméretű kijelzőkön lehet majd megjeleníteni az információkat. A vadászbombázó szerepkörben alkalmazható repülőgépeket a már meglévő F-15I-k támogatnák igen hathatósan, hiszen ezek is ugyanolyan képességekkel lennének felruházva egy alapos modernizálást követően, mint újabb gyártású társaik.
Banglades vásárolta meg a Brit Királyi Légierő feleslegessé vált két Lockheed Martin C-130J Super Hercules szállító repülőgépét. A rövid törzshosszú példányokat a brit Marshall Aerospace and Defense Group segít majd üzemben tartani, valamint átalakítják is őket, így légi vészhelyzeti kiürítési (MEDEVAC) feladatokra is alkalmassá fognak válni. Banglades 2011-ben szerzett be az Egyesült Államokból szintén használt C-130B változatú gépekből 4 példányt, valamint a légi szállítási feladatokhoz igénybe vesznek még három Antonov An-32-est és három L-410UVP-200-as szállító repülőgépet is. A Super Hercules-ek megérkezésével két B variánst kivonnak a szolgálatból.
Megkapta első Sikorsky CH-53K King Stallion nehézhelikopterét az amerikai tengerészgyalogság 2018. május 16-án. A Észak-Karolinában található New River-i (Jacksonville) támaszpontra megérkezett példánnyal a csapatpróbák üzemeltetési terültét érintő tesztjeit fogják elvégezni. A következő gép leszállítását a következő év elejére ígérte a gyártó, akinek elmondása szerint a gyártósoron jelenleg további 18 King Stallion tartózkodik a gyártás különféle fázisában.
Megkezdődött a tengerészgyalogság VMAQ-3-as Moondogs rádióelektronikai harcot folytató századának felszámolása. Az alegység feloszlatása május 31-én fejeződik be, ezután már csak a VMAQ-2-es század fogja repülni az erre a feladatra továbbfejlesztett Grumman EA-6B Prowler típust. De nem sokáig, hiszen a VMAQ-2 várhatóan idén októberben kerül majd feloszlatásra.
Május 15-én volt 34 éve, hogy végrehajtotta első repülését az olasz-brazil közös fejlesztésű Aeritalia-Aermacchi-Embraer AMX első prototípusa. Az A01-es jelzésű példány az Olaszországban végrehajtandó első repülését eredetileg május 2-ra tervezték, azonban a rossz időjárás miatt ezt elhalasztották.
Tavalyi év vége helyett csak most májusban került átutalásra Franciaország számára az a 15,03 millió dollár, amelyért cserébe 2013-ban szolgálatból kivont Dassault Super Étendard Modernisé vadászbombázók kerülnek Argentínába. A gépek mellé egy szimulátor, nyolc ATAR8K50 sugárhajtómű és számos alkatrész kerül eladásra a dél-amerikai ország részére. Az 1978 és 1982 között gyártott, 1-es (1978), 31-es (1980), 41-es (1981), 44-es (1981) és 51-es (1982) oldalszámú példányok közül mindegyik a legutolsó modifikációba, a SEM 5-be tartozik. Argentína a Falklandi-háborúban ismerté vált típusból összesen 14 példányt szerzett be, ezekből az évek folyamán 3 került balesetek miatt veszteséglistára. Az eltelt években a típus példányai leállításra kerültek, de nem dobták ki őket, hanem jobb napokra várva még most is tartós tárolásban leledzenek. 5 évvel ezelőtt már próbálkoztak a frissen kivonásra kerülő francia Étendard-ok közül párat, egészen pontosan 10-et megszerezni. Ezeket egyrészt alkatrészbázisul szerették volna felhasználni a 11 meglévő közül a 10 legkevesebbet repült argentin Super Étendard számára, másrészt a korszerűbb rendszereik is beépítésre kerültek volna az újra szolgálatba álló példányokba.
A munkálatokat az ARCE (Arsenal Aeronaval Comandante Espora) végezte volna el, az első példány esetében még francia felügyelettel és támogatással, majd a megszerzett tapasztalatok alapján már önállóan. A legfőbb előrelépést a Thales Democles és az ALTIS célmegjelölők és a lézerirányítású rakéták és bombák, a Thomson Agave fedélzeti rádiólokátornál kétszer nagyobb hatótávolságú Anemone radar beépítése, a Sherlock besugárzásjelző megjelenése és az UAT-90 központi számítógép, valamint az UNI 40M inerciális navigációs rendszer jelentenék az argentinok számára, hiszen az ő régebbi vadászbombázóik ezekkel nem rendelkeznek. A gépek pilótafülkéjébe mindössze egy új HUD jelentette volna a legszembeötlőbb változást. A gépek önvédelmének növelésére tervezték a Matra Phimat infracsapda és dipólszóró berendezés integrációját is, továbbá két új felfüggesztési pontot is kialakítottak volna a Super Étendard–ok szárnyai alatt. A még idén megérkező példányok közül kettő egészen biztosan alkatrészforrásul fog szolgálni az üzemképtelen argentin vadászbombázók számára. A típusnak fontos feladata lesz, hiszen idén Argentína ad otthont a G20-as csúcstalálkozónak, aminek légi biztosításában a Super Étendard–ok is részt fogna venni.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F/A-18D Hornet
Catégories: Biztonságpolitika
Pages
© 2012-2018 Europa Varietas Foundation © 2015-2018 Europa Varietas Association
www.europavarietas.org | info(@)europavarietas(dot)org | Switzerland
We are looking for sponsors for the English translation of these books, please contact turkeandras(at)gmail(dot)com