Agrégateur de flux

STELLUNGNAHME zu dem Vorschlag für eine Verordnung des Europäischen Parlaments und des Rates zur Änderung der Verordnungen (EU) 2021/1058 und (EU) 2021/1056 in Bezug auf spezifische Maßnahmen zur Bewältigung strategischer Herausforderungen im Rahmen der Halbzeitüberprüfung
Ausschuss für Sicherheit und Verteidigung
Riho Terras

Quelle : © Europäische Union, 2025 - EP

STELLUNGNAHME zu dem Vorschlag für eine Verordnung des Europäischen Parlaments und des Rates zur Änderung der Verordnung (EU) 2021/1057 zur Einrichtung des Europäischen Sozialfonds Plus (ESF+) in Bezug auf spezifische Maßnahmen zur Bewältigung strategischer Herausforderungen
Ausschuss für Sicherheit und Verteidigung
Urmas Paet

Quelle : © Europäische Union, 2025 - EP

Face aux évolutions économiques, technologiques et démographiques, les entreprises doivent repenser leur organisation du travail. Le Club Futur du travail, porté par l’Institut Choiseul et LinkedIn, a réuni dirigeants et experts autour de quatre leviers stratégiques : freelancing, lien intergénérationnel, IA & soft skills, et leadership transformationnel.

ESPACE

· L’essor du freelancing, réponse agile à des besoins en compétences spécifiques

En forte croissance, le recours aux freelances s’impose comme une solution flexible pour répondre à des besoins ciblés, renforcer l’expertise et accompagner l’innovation. Il redéfinit les liens entre entreprises et talents.

· Le lien intergénérationnel, levier stratégique encore sous-exploité

Alors que quatre générations cohabitent en entreprise, la transmission, la coopération et la complémentarité deviennent des enjeux RH majeurs. Valoriser le lien intergénérationnel, c’est transformer une contrainte en levier d’intelligence collective.

· L’impact de l’intelligence artificielle sur la gestion des compétences et la montée en puissance des soft skills

L’intelligence artificielle accélère les mutations des métiers. Si les compétences techniques évoluent, les soft skills (empathie, esprit critique, adaptabilité) deviennent centrales. Une approche plus humaine du pilotage des talents émerge.

· Le rôle du leadership transformationnel, pour accompagner le changement de manière humaine et efficace

Face aux incertitudes, les organisations ont besoin de leaders inspirants, capables de donner du sens, d’embarquer les équipes et de piloter la transformation avec bienveillance. Un nouveau rapport au pouvoir et à la responsabilité s’installe.

Sudan’s war has left millions in need of protection, as civilians continue to endure mass displacement, famine, widespread violence, and grave human rights violations. Despite commitments to international humanitarian law and the protection of civilians, both the Sudanese Armed Forces and Rapid Support Forces have persistently targeted civilians, and international efforts to protect them have so far been insufficient. While ceasefire negotiations remain stalled, the protection of civilians cannot wait, and the international community must act now.

This report examines the policy options available to member states, the UN, and regional actors to support the protection of civilians in Sudan. It highlights feasible measures that can be taken even as ceasefire negotiations remain elusive, including the following:

• Navigating a Divided Security Council: Security Council members, particularly the three African members, could pursue a new resolution on Sudan with backing from the African Union (AU); utilize informal mechanisms like Arria-formula meetings and subsidiary bodies of the council to build consensus; and organize a field visit to Sudan to engage stakeholders and elevate international attention.
• Leveraging the Role of the General Assembly: The General Assembly could continue to hold the Security Council accountable by convening debates following any future vetoes, support UN and AU fact-finding missions, and exercise normative power by adopting a resolution on civilian protection in Sudan.
• Foresight and Planning by the UN Secretariat: The UN Secretariat could undertake proactive scenario-based planning for the deployment of a future protection force or ceasefire monitoring mechanism, including by developing a comprehensive political strategy and implementation framework.
• Joint Efforts with Regional Actors: The AU should ensure it has a cohesive approach to the protection of civilians in Sudan by enhancing communication among African capitals and between Addis Ababa and New York. The UN and AU should also ensure their efforts are complementary, including by collaborating on their fact-finding missions and improving engagement between their genocide prevention offices.
• Contact Group to Steer the Protection Agenda in Sudan: A coalition of committed member states could establish a contact group on Sudan to develop a coherent political strategy, engage the warring parties and their backers with sustained diplomatic pressure, and create a dedicated mediation track for civilian protection.

Download

The post Keeping Sudan in Focus: Policy Options for the Protection of Civilians appeared first on International Peace Institute.

1989. november 6-án az amerikai haditengerészet A-6 Intruder géppárja gyakorló bombázásra szállt fel a Whidbey Island tengerészeti légibázisról. Röviddel az indulás után az egyik gépen műszaki meghibásodás lépett fel. A kétfős személyzet ezután újabb problémákkal szembesült, és végül katapultálásra kényszerült.

Ha az amerikai haditengerészet Whidbey Island légibázisa után kutatunk a térképen, az ország északnyugati szegletében, a Washington állambeli Seattle közelében kell keresgélnünk. A légibázis nagyjából 150 kilométerre van a Csendes-óceántól, annak az öblökből, szorosokból és szigetekből álló víziút-rendszernek a partján, amelyet nemcsak a szabadidős hajósok, hanem a kanadai Vancouver kikötőjébe tartó vagy onnan a nyílt óceán felé igyekvő kereskedelmi hajók is használnak. Whidbey Island három évtizeden át a Csendes-óceáni flotta A-6-os századainak otthona volt, de az Intruderek mellett itt települt a haditengerészet összes EA-6B Prowler elektronikai hadviselési gépe és napjainkban innen repülnek a Prowlereket váltó EA-18G Growlerek is. Ha a századok éppen nem egy repülőgép-hordozóval járták a tengereket, vagy az ország más pontjain repültek, a bázis szűkebb és tágabb környéke is bőven kínált lehetőséget a gyakorlásra.

[...] Bővebben!

Zord

Le cabinet de chasse de tête Sonnar et l’Institut Choiseul publient une enquête inédite sur les trajectoires des talents de l’hypercroissance.

Alors que les entreprises européennes doivent relever les défis de transformation, de croissance durable et de souveraineté économique, un levier majeur reste encore trop peu activé : le vivier de talents formés dans les startups et scale-ups de la tech. Ces profils, rodés à l’exécution rapide, à la culture du résultat et à l’innovation produit, cherchent aujourd’hui à mettre leur expertise au service de projets plus structurés et à impact concret. Pourtant, selon l’étude menée par Sonnar, cabinet de chasse de tête, et l’Institut Choiseul sur un échantillon de 215 répondants, seuls 6,1 % d’entre eux ont opéré une transition du Venture Capital vers le Private Equity.

Une génération tech arrivée à maturité, en quête d’impact concret sur l’économie réelle

Les talents interrogés dans le cadre de cette étude sont pour la grande majorité des profils expérimentés : 85 % ont plus de 5 ans d’expérience professionnelle et 71 % occupent aujourd’hui des postes de direction, de management ou d’expertise stratégique.

Au-delà du prestige des parcours, c’est une véritable évolution des aspirations qui se dessine. Cette génération, qui a contribué à construire les fleurons de la tech européenne, cherche désormais à s’inscrire dans des dynamiques de transformation plus tangibles :

• 70 % des répondants indiquent que leur principal moteur professionnel est de générer un impact tangible sur l’économie (créer de l’emploi, faire croître des entreprises, participer à la relocalisation de filières stratégiques, ou encore accompagner la modernisation d’acteurs industriels.).

• Ils manifestent un intérêt croissant pour des projets capables d’allier ambition, responsabilité, ancrage territorial et stabilité à long terme.

Private Equity : un environnement stratégique encore peu lisible pour les talents de la tech

L’univers du Private Equity offre des conditions propices à l’expression de ce nouveau projet professionnel : des entreprises matures à transformer, des trajectoires entrepreneuriales dans l’existant (PME/ETI en croissance, transmission, digitalisation), et un cadre stratégique structuré.

Pourtant, les passerelles concrètes entre ces deux univers restent trop faibles : seuls 6,1 % des talents interrogés ont effectué une transition du Venture Capital vers le Private Equity, et moins de 5 % dans l’autre sens. Les mouvements restent donc marginaux, malgré une convergence croissante des enjeux de pilotage, d’innovation et de croissance durable.

Ce décalage entre l’envie et la réalité s’explique par des freins clairement identifiés :

• Une incompréhension culturelle (63,7 %) entre les codes managériaux de la tech et ceux des entreprises plus traditionnelles,

• Une difficulté d’adaptation mutuelle (57,1 %), en raison d’environnements radicalement différents en termes de temporalité, gouvernance et processus,

• Un manque de structures d’accueil adaptées ou visibles (37,3 %), comme des dispositifs de transition, mentoring ou missions mixtes,

• Une sous-valorisation de l’expérience startup dans les processus de recrutement classiques (27,8 %).

Trois leviers pour créer des ponts entre VC et PE

Face à cette situation, l’étude menée par Sonnar et l’Institut Choiseul ne se limite pas à un constat. Elle propose des actions concrètes pour mieux faire circuler les compétences entre deux écosystèmes qui ont tout à gagner à se rapprocher.

• Repenser les pratiques de recrutement : les talents issus de la tech sont souvent cantonnés à des filières « VC uniquement » ou « startup uniquement », par habitude ou méconnaissance de leur transférabilité. Il est urgent pour les RH et les cabinets de recrutement de valoriser leur capacité d’exécution, l’agilité organisationnelle et le sens du résultat comme des compétences activables.

• Déployer des missions de secondment : sur le modèle des cabinets de conseil, ces immersions temporaires de 6 à 12 mois permettraient à des profils issus du VC ou de la tech de s’engager dans des projets PE (dans les fonds ou en entreprise) et inversement.

• Renforcer les formations ciblées : les compétences tech (produit, data, stratégie go-to-market) sont souvent bien maîtrisées par ces talents, mais il leur manque parfois les fondamentaux du Private Equity : structuration financière, logique LBO, gouvernance consolidée.

Un moment charnière pour réconcilier innovation et solidité

Les signaux sont là : les talents tech veulent sortir de l’hypercroissance pour investir leur expertise dans des modèles plus stables. De l’autre côté, les entreprises PE-backed ont besoin de profils capables d’accélérer leur modernisation, de digitaliser leur offre, de structurer leur organisation.

Organiser la rencontre entre ces deux mondes est un enjeu stratégique pour toute l’économie européenne. Il ne s’agit plus d’opposer agilité et rigueur, innovation et rentabilité — mais de penser leur complémentarité.

Le surplus militaire en France suscite un engouement constant, porté par la passion de ceux qui cherchent des pièces à la fois solides et chargées d’histoire. Derrière l’uniforme, il y a souvent une utilité précise, un savoir-faire hérité, une technicité discrète. Pourtant, face à la diversité des équipements proposés, il devient difficile de savoir vers […]

Ma tartották a "0"-ponton a Saber Guardian 2025 hadgyakorlat látogatói napját, melyen a szövetséges (magyar, spanyol, amerikai) kontingensek hagyományos, látványos és nehéz fegyvernemeinek összehangolt tevékenységére helyezték a hangsúlyt. A statikuson közben szerényen meghúzódott egy idehaza új eszközkategória, ami napjaink harcmezőinek leuralásával ténylegesen mutatja, hol tart ma valójában a hadviselés.

A cirkáló lőszerek, avagy a kamikáze drónok úttörője az Magyar Honvédségnél, az UVision Hero 30-asa. Az indítócső a háromlábú állványon elhelyezett omni és irányított adatátviteli antennával.

Az indítócső, a színkód jelzi, hogy ebben egy éles madár lapul.

Pillantás a "tubusba" 

Pillantás a lőszer elrendezésére és kialakítására (nyitott szárnyakkal és vezérsíkokkal) egy korábbi kiállításon.

A "tubus kupakja", az irányító tablet és a levegőpalack a kivetéshez/indításhoz.

Második újdonságnak pedig a felderítő szenzorok járműfedélzeti integrációjának egy hatékonyabb, fenntartatóbb kivitelét hoznám fel, melyben a hazai ProPatria egy stabil, hozzáférhető platformra (Toyota) telepítette ismert Beagle radarját, kamerarendszerét és az C2 elemet.  

...na de szép új jövő ide vagy oda, amikor a légierő odacsap, az a valami :-) A CombatantBlogger végigkövetett Gripen/GBU-12 vetése tudtommal az első ilyen videó idehaza. 

Az amerikai szárazföldi haderőben a csapatlégvédelem perifériára (NG) szorított fegyvernemét az elmúlt években nagy lendülettel hozták vissza a fókuszba. Ennek eredménye a Stryker bázusú M-SHORAD, melyet tavaly hivatalosan is elneveztek Sgt. Stout-nak.

Stinger MANPADS érdeklődő magyar páncélos vitéz kezében. A típus akármi is lehetne, a lényeg a kategória és hogy 2011 óta nincs. Mert korszerű csapatlégvédelem (hagyományos+ C-UAS+C-RAM) nélkül a nehézdandárok se jutnak messze.

Zord

 

 

Az ötvenes években egy együléses, egy hajtóműves, szuperszonikus vadászgép jelent meg az amerikai haditengerészetnél, az F8U-1 Crusader. A műszaki fejlődés akkoriban olyan gyors ütemű volt, hogy egy-egy új típust rövidesen egy még újabb váltott fel. A Crusader volt az első, amely hosszú ideig szolgálatban maradt, de ebben szerepe volt annak is, hogy felderítő változata is létezett.

Az Egyesült Államokban a légierőhöz hasonlóan a haditengerészet is a negyvenes-ötvenes évek fordulóján lépett be a sugárhajtású korszakba és az ekkor kibontakozó hidegháború miatt igyekezett létrehozni a saját felderítő képességét. Taktikai felderítőgépei egy már meglévő sugárhajtású vadászgép áttervezéséből születtek, ami azzal járt, hogy a repülőgépek orr-részét a kamerák elhelyezése miatt átalakították, megtoldották. Ezek a célirányos átalakítások jócskán megváltoztatták az adott típus „személyleírását” és nem pozitív értelemben. Aztán jött egy új gép, amelynél ilyen drasztikus átalakításra nem volt szükség, mert a törzse alsó részében jutott hely a kameráknak is. Egy kevés módosítás kellett csak, de a gép elegáns vonalvezetését sikerült megőrizni, és ezzel elhagyni a korábbi felderítők ormótlan és a repülési jellemzőkre is kiható formavilágát. Ez az új típus az RF-8 Crusader volt.

[...] Bővebben!

Az amerikai szárazföldi haderő Németországban (Katterbach) állomásozó 12. Helikopterdandárjának harci helikopterei repülnek néhány héten keresztül az MH bakonyi lőtérkomplexumában a Saber Guardian 2025 gyakorlat keretében. 

2002, 2019 és 2021 után újra Apache-ok éleslövészetére kerül sor Magyarországon.

APG-78 Longbow radarral felszerelt AH-64E közelíti meg a "0"-pont melletti helikopterleszállót.

Amíg a lőtér felszabadul, közbejöhet egy hosszas járó hajtóműves vagy legalábbis APU-s várakozás. Egy ilyen végén rugaszkodik el és indul lőfeladatára ("firing table") ez a Covet.

Haladó repülésben dolgozik a 30 milis chain gun, hullanak az üres hüvelyek.

Gépágyúlövészet függeszkedésből.

Hydra indul a "0"-ponthoz közeli terepszakaszon...

...ez a 70 milliméteres lövészet meg már a Móroc-alatti célterületet veszi célba.

Még egy rakétalövészet oldalról és kissé távolabbról :-) 

Földközeli függeszkedésből nagyobb távolságra történő lövészet. A rakéták itt emelkedéssel kezdik pályájukat.

Már teljes sötétségben, a hosszú záridejű fotón az Apache repülési pályája és két tűzcsapása négy rakétával, valamint a rakéták pályájának kezdeti szakasza.

Töltött 19-es M261 indító elölről...(a középső négy csőből kilógó rakéták orr-részén látható "köldökzsinór" általában a résztöltet hordozására alkalmas változatokat jelöli, mint például a célmegjelölő Willie/Red Pete, vagy a MPSM illetve annak gyakorlója)

..és hátulról, mellette a szokásos négyes Hellfire indtón egy gyakorló rakéta árválkodik.

Zord

Valérie Bony reçoit Kossi Mawum, artiste musicien togolais qui sort l'album "Culte". (Photo par Kpoti Dasilveira)

Miközben a Saber Guardian keretében ismét külföldi harci helikopterek vendégeskednek Magyarországon, felmerül a kérdés, hogy a "kinetikus hatások kiváltása" tekintetében milyen szerep hárulhat a jövőben a forgószárnyasokra. A legfrissebb műveleti tapasztalatok szerteágazóak, pro és kontra; újonnan megjelent eszközkategóriák rontják a korábban biztos "piacot". A dolog úgy nem megy, mint régen, a rendszerben gondolkodás, pl. az UAS befűzése, a hálózatiság fontosabb, mint valaha. Temetni ezért talán mégis kissé elhamarkodott lenne a fedélzeti fegyverzet alkalmazására képes helikoptert, legyen az dedikált harci, vagy felfegyverzett többfeladatú (könnyű vagy közepes).

A rendkívül széleskörű és színes tapasztalati anyagok tudományos feldolgozása alapján a potenciális megoldások és módszertanok közül elvetendő:

-"Jurassic park" fenntartási koncepció

-"A vitéz harcoljon, ne helikoptert szereljen" politoplutokrettáns szösszenet

-Leállítom hogy visszahozhassam de minek típusú határozott, egyenes ívű képességfejlesztés

-Harci marci vagyok, de a munkaeszközömért nem harcolok attitűd

-A releváns pusztítóeszköz nélküli kinetikus hatás-illúzió abszurdumának jól megfontolt, elnyújtott fenntartása (platforméletciklussal összevetve szignifikáns időintervallumban, hogy eljöhessen a "már minek?" pillanat)

-DOTMLPFI, az meg mi? típusú tudatlanság (képességösszetevők biztosítása, te pupák)

-Összfegyvernemi kitekintésben a lomha, hatásterületet napok, hetek alatt váltani képes, ellenben legalább nagyfokú célpont- és hősgyártó képességet biztosító "kétdimenziós" eszközkategóriák aránytalan preferálása amúgy is illuzórikus atlanti buksisimi reményében

-Stb (lenne még, de minek).

Zord

Event Video 
Photos

jQuery(document).ready(function($){$("#isloaderfor-rvoyxc").fadeOut(300, function () { $(".pagwrap-rvoyxc").fadeIn(300);});});

IPI and the Geneva Centre for Security Sector Governance (DCAF) cohosted an event on “Modular, Effective, and Sustainable? Leveraging Insights from Security Sector Governance to Shape Tomorrow’s Peace Operations” on June 3rd.

Recent discussions at the UN Peacekeeping Ministerial in Berlin emphasized the urgent need for more modular peace operations, improved mission effectiveness, and strengthened sustainability, particularly in the context of transitions and long-term peacebuilding. As the UN undertakes the review on the future of all forms of peace operations mandated by the Pact for the Future and undertakes efforts to shift toward more focused, adaptable models, key questions arise about how to reshape peace operations to meet today’s challenges.

Insights from peace operations’ support to security sector governance and reform (SSG/R) offer critical lessons. One concern is that modularity may lead to fragmented efforts, particularly if SSG/R continues to be treated as a stand-alone activity rather than a means to achieve broader strategic goals. DCAF’s recent study, “Review of Security Sector Reform Language in the Mandates of UN Peace Operations,” commissioned by Switzerland, highlights missed opportunities and recommendations to improve such efforts.

Opening Remarks:
Riccarda Chanda, Deputy Permanent Representative of Switzerland to the United Nations
Beatrice Godefroy, Deputy Director of DCAF – Geneva Centre for Security Sector Governance (virtual)

Speakers:
Vincenza Scherrer, Head of Policy Engagement, DCAF – Geneva Centre for Security Sector Governance
Daniel Prins, Chief of SSR Unit, UN Department of Peace Operations
Carole Baudoin, Security Sector Reform Chief, MINUSCA
David Haeri, Director, Division for Policy, Evaluation and Training, UN Department of Peace Operations

Closing Remarks:
Ed Caelen, Military Advisor, Permanent Mission of the Kingdom of the Netherlands to the United Nations

Moderator:
Jenna Russo, Director of Research and Head of the Brian Urquhart Center for Peace Operations, International Peace Institute

The post Modular, Effective, and Sustainable? Leveraging Insights from Security Sector Governance to Shape Tomorrow’s Peace Operations appeared first on International Peace Institute.

Tavaly novemberben ismét levegőbe emelkedett a hazai mentőrepülés egykori L-410-es repülőgépe. Nem saját erejéből tette ezt, egy daru emelte a magasba, hogy azután az Aeropark kiállított gépei között tegye le. A típus üzemeltetése a légimentésben, a magyar polgári repülés történetének egyik érdekes, kevéssé ismert fejezete, amelyre sok és változatos repülési feladat jutott.

A Magyarországon 1957-ben létrehozott mentőrepülésben hosszú évtizedekig merevszárnyú gépek is üzemeltek. Az L-410-est megelőzően olyan típusok repültek az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ), mint a Jak-12-es, az Aero-45-ös, az L-200 Morava vagy a szocialista érában beszerzett nyugati kakukktojás, a svájci Pilatus PC-6-os. A nyolcvanas évek második felére három Mi-2-es helikopter mellett két PC-6-os képezte a gépparkot.

[...] Bővebben!

A hazai katonai repülőhajózó képzés helyreállításának egyik, technikai összetevőjeként ma megérkezett Kecskemétre az Aero Vodochody Aerospace L-39NG (immáron Skyfox) haladó kiképző repülőgépek első szállítmánya (a leszállás sorrendjében: 142-0540, 144-0518, 141-0539) Kecskemétre. 

Titánék elfogták az új gépek hármas raját, és bekísérték Kecskemétre.  

Útvonal a gyár otthonából, Odolena Vodából az Alföldre.

Az érkezés örömteli pillanatai LHKE közelkörzetében :-)

A leszállás előtti rózsa analitikus megközelítésben, szintén az ADS-B Exchange jóvoltából.

Az első hazai leszállás utáni kigurulás 30-as irányba.

Immár "kötelező" az érkezéskor a tűzoltókocsis locsolás.

MiG-15 és Il-28 a háttérben, jó helyen járunk :-)

 

Mindhárman a NATO-hangárral szemközi zónában.

Pillantás az első...

...és a hátsó kabinba. Az NG-ben, magasabban ül az oktató, mint az eredeti Albán, de műszerfal tetején azért jól jön egy HUD repeater, ami persze szintén többfunkciós.

A múltba vezető vaskos kötelék. Fotók előző Albáinkról a bázis bejáratával szemközti Pilóta Presszóból (ismeretlen szerző)

Zord

Az elmúlt két hétben zajlott a Dunántúlon, pápai bázissal - az Európai Védelmi Ügynökség kezdeményezte, de azóta saját lábra állt - Többnemzeti Helikopter Képzési Központjának (MHTC) keretrendszerében, a Helikopteres Gyakorlati Program (HEP) modul részeként a Fire Blade 2025 forgószárnyas hadgyakorlat. A magyar házigazdákon kívül Ausztria, Svájc, Szlovákia és Szerbia képviseltette magát (megjegyzem, nekem speciel geopolitikailag is teccccik ez a sor...). A program évek óta az MH legfontosabb helikopterharcászati/műveleti képzési és tudásforrása. Bár a szeszélyes áprilisi májusi időjárás sajnos meghiúsította a szervezők lőtéri sajtónapra tett kísérletét (igencsak hasznos pápai statikussal kárpótoltak minket, amiért köszönet), a Blade sorozat idei tagja szokás szerint így is nagyon érdekesnek és tanulságosnak bizonyult a "látni akarók" számára.

Apró pont az égen, ami lát, és "leadja a szót". A gyakorlatra tökéletesen megfelel, a valóságban, így a szomszédban zajló háborúból is tudjuk, itt egy drón orbitnak lenne helye, nem egy közepes helikópáternek. De érezzük és méltányoljuk az innovációt, és egy tiszteletbeli Misty FAC-A csgn-t is megszavazunk a nagy elődök emlékére.

Egy TTH és egy SOF Pápán, földi takarókkal fedett szenzortornyaikkal.

A "hangárpartin" részt vett 80-as SOF 15 inches "varázsgömbje".

Ez már egy másik őrszem az égen, az elnyűhetetlen osztrák Pilatus PC-6-os...

...mely szintén tekintélyes szenzortornyot hordoz a hasa alatt...

...és dedikált operátori munkahely is van a fedélzetén. Ám ebben a műfajban a védett, lehető legnagyobb hatótávú lesugárzás a legfontosabb...hogy lényegében overhead, a SAM envelope közepén ne kelljen drága emberéleteket kockáztatni. Komolyra fordítva a szót, a 21. század harmadik évtizedében mindkét platformot és az FB25-ön játszott ilyetén szerepüket "drone surrogate" angolszász terminológiával illethetjük. Azaz "itt roppant hasznos, de".  

A légvédelem elnyomása (SEAD) lehet a repülőkötelék, így a helikopter COMAO kijelölt, illetve támogató erőinek feladata, de azt meg is oszthatják a szárazföld megfelelő eszközeivel, így a tüzérséggel is. Itt menetben a tüzér alegység PzH 2000 önjáró tarackja és Gidránja...

...itt pedig már tüzelőállást foglalva, SEAD célú tüzet vált ki, "jobb későn mint soha" jeligére.

A Gripenek gépágyújukkal tovább puhítják a szállító helikopterek leendő leszállási zónájának (LZ) környékét. Mondhatjuk, hogy a tüzérségi SEAD megnyithatja egy ilyen mozzanat előtt az utat, de valószínűleg akkor járunk el helyesen, ha az ilyen hatásokat inkább a lehető legnagyobb távolságból váltjuk ki, PGM-el. Stand-off fegyver híján a megfelelő eljárást (földközeli ingress és toss) választva a meglévő "direct attack" fegyverzeti eszköz maximális dobási távolságának eléréséhez (lásd Ukrajna). 

További puhításhoz érkezik a magyar-szerb vegyes felfegyverzett H145M géppár a várakozási légtérbe.

A FAC-A először a szenzortornyos, L80-07 rakétakonténeres szerb gépet hívja be... 

...mely Sz-8-as nem irányított rakétákkal dolgozik. Az éles helyzet itt is földközeli (NOE) berepülést és ugrásból hajítást követelne meg a hordozó maximális túlélőképessége érdekében. Az MWS és az automatikus (reaktív) infracsapda kivetés csak extra biztosítás, nem megoldás, pláne nem garancia önmagában. 

A sorozat első kettő rakétája, az elől lévő a hajtómű kiégését követően, a hátsó éppen égésvégi pillanatban.

Másodiknak jön be NC612-el, EOS nélkül a húszas MP-nk...

...hogy jó közelről, 20 milliméteres lövedékekkel szórja meg a célterületet. 

Ugyanaz a két gép (a magyar 20-as és a szerb 14503-as) , immár a pápai hangárban egymás mellett.

A számunkra idén legérdekesebb, immár éleslövészeten is látott "szerszám", az L80-07, melyhez az eredeti orosz mellett saját gyártású Sz-8-asokat is használ déli szomszédunk.

A hangár előtt az HForce rendszerrel felszerelt H145M irigylésre méltó flexibilitását mutatja be az többcélú (MP) konfigurációban érkezett, de immár könnyű többfeladatúként (LUH) hasznosított szerencsés 13-as.

Háttérben a pétihegyi mérőtorony, magyar TTH vezeti az LZ-re a szállítóhelikopterek első kötelékét...

...melynek része egy osztrák (korszerűsített) AB212 és a közelbiztosítást végző Kiowa is...

...valamint egy svájci Cougar, itt már csak pár méterre a földet éréstől.

Ez már az egress, azaz a célterület elhagyása. Az osztrák indiánok mögött a "0"-ponti célterület ég a párhuzamosan zajló szárazföldi gyakorlat eredményeként.

A köteléket egy Medevac gép követi, ezúttal egy eperjesi Black Hawk képében.

Egy újabb vegyes géppár a várakozási légtérben: magyar H145M és osztrák Black Hawk.

Először a magyar gép vereti MAG-jával a célterületet...

...majd Winchester után húz el a fotós mellett...

...kifelé menet, hátulról jól láthatóvá téve a doorgunner fegyverét.

Aztán a Bundesheer S-70-ese következik...

...szintén 7,62-es tüzet zúdítva a körös-hegyi lőtérrészre.

Kompozíció Black Hawk-kal, az éleslövészetet jelző piros zászlóval és JTAC-kel.

Panorámakép a második, az elsővel megegyező szállítókötelék távozásáról.

Zord

Face à la raréfaction du foncier, l’urgence écologique et la transformation des modes de vie, la ville de demain ne pourra plus s’étendre indéfiniment. Notre dernier Briefing Choiseul Ville de demain, consacré aux nouveaux modèles urbains, souligne une priorité : réinventer l’usage plutôt que l’espace.

Valoriser l’invisible : Yespark et l’espace sous-utilisé

Parmi les solutions innovantes, Yespark propose une réponse concrète au manque de stationnement en zone tendue : revaloriser les parkings privés inoccupés. Grâce à une application simple, les automobilistes accèdent à des places souterraines proches, limitant la congestion urbaine. Ces espaces deviennent des ressources actives : recharge électrique, autopartage, stationnement vélo… Une transition soutenue par une fiscalité adaptée, à l’image de la réglementation COBRACE en Belgique.

Mutualiser les logements pour limiter l’artificialisation

Dans les métropoles sous tension, de nouveaux modèles de coliving émergent, inspirés de plateformes comme Airbnb, mais tournés vers l’usage intermittent et complémentaire d’un même bien immobilier. Le logement devient un lieu partagé, ajusté aux rythmes de vie contemporains. Une manière d’accueillir sans construire, en s’appuyant sur le numérique comme levier d’efficacité.

Réversibilité du bâti : Covivio et la reconversion des bureaux

Enfin, la reconversion des bâtiments tertiaires en logements constitue un levier stratégique pour répondre à la crise du logement sans artificialiser davantage les sols. Covivio illustre cette approche à travers des opérations emblématiques, comme la transformation des anciens locaux d’IBM à Bordeaux en 700 logements. Malgré les obstacles techniques et réglementaires, ces projets démontrent que réhabiliter vaut souvent mieux que démolir.

La ville de demain se construit sur l’existant. Entre transformation du bâti, partage des usages et valorisation du foncier invisible, elle invente un urbanisme de l’intelligence collective, au service d’un espace public apaisé, adaptatif et résilient.

A nagysebességű  és a forgószárnyas díszelgő kötelékek útvonala.

Egy képen az összes résztvevő.

Jómadarak.

Restaurációs kísérletek.

Az egyik 225-ös SOF-os, a másik TTH volt.  Itt fegyverfüggesztő pilonjaival a 83-as...

....itt pedig a "sima" 72-es a nagy csörlővel.

Zord

Immár sokadik alkalommal került megrendezésre Veszprémben honvédelem napja a Laczkó Dezső Múzeum raktárának udvarán ugyan, de az "ügy" iránti egyéni elkötelezettség, kitartás kivételes példájaként.

A közponban Balogh Âkos, Mi-24-es helikoptere és az ezres nagyságrendű látogató.

A számtalan kiálító közül idén is mindenki megtalálhatta a maga számára kedveset. A légierőbloggernek a 12. arrabonások NASAMS indítója és annak telepítése volt az.

A lepakolás előtti manőverezés pillanatai.

Zord