Gyerekek közreműködésével valósult meg a huszti római katolikus egyházközségben a passiójáték. A hittanosok ez alkalommal úgy készültek fel a keresztút járásra, hogy minden egyes stációnál különböző szerepeket vállalva eljátszották a Jézus szenvedésének történetét. A passiójátékról külön jelenetekből álló kisfilm készült, mely során a gyerekek egyben egy forgatáson vettek részt.
A keresztutat egy gyors, de annál különlegesebb felkészülés előzte meg. Az ötlet az egyik hitoktató fejében született meg. Néhány óra alatt el is készült a forgatókönyv. A terveket bemutatták a gyerekeknek. Megtörtént a casting, vagyis kiválasztották a megfelelő szereplőket. Két-három nap után meg is valósult a keresztút. Valójában nem volt szükség hosszabb próbákra, legfontosabb a beleélés képessége, a történet átélése volt.
A legelső jeleneteket a Szent Anna és Joakim Plébániatemplom területén vették fel: Jézus az olajfák hegyén, Jézus Pilátus előtt, halálra ítélése. A további felvételek a huszti várrom felé vezető úton készültek. Itt találkozott Jézus Máriával, Veronikával, a síró asszonyokkal, Cirenei Simonnal, valamint a keresztre feszítést is itt jelenítették meg.
A befejező állomást a várdombon található kápolna mellett játszották el, ahol Jézust sírba helyezték. A keresztút után angyalnak öltözött gyerekek fogadták a szereplőket, akikkel együtt vitték be a kápolnába Jézus szenvedésének szimbólumait: a töviskoszorút, az ostort, a szegeket, a kötelet és más eszközöket.
A felvétel március 9-én valósult meg.
Március 28-án a gyerekek az egyházközség keresztútján ismételten eljátszották a stációknál a szenvedéstörténetet, ez alkalommal a hívek, Szulincsák Sándor huszti plébános és Szamborszkij atya jelenlétében. A keresztút a város utcáin haladt végig a templomtól a várdombon lévő kápolnáig.
A kisfilm a következő szavakkal ér véget: “Mert a szeretet mindennél erősebb”. A film segít abban, hogy mélyebben átélhessük Jézus Krisztus történetét, fájdalmát és megtaláljuk az ő szenvedésében életünk értelmét. Hiszen mindannyian visszük a keresztjeinket és gyakran elesünk, néha pedig segítségünkre siet egy-egy „Cierenei Simon”.
A passiójátékban 13 gyerek vett részt Csendes Erika, Dán Marianna és Lipcsei Szilvia hitoktatók csoportjából. A forgatókönyvet Moroz Szvitlána írta, aki a kisfilm készítője is volt egyben.
Fehér Rita
The post Passiójáték a huszti római katolikus egyházközségben appeared first on Kárpátalja.ma.
A jövőről nem sokat tudok,
de a végítéletet magam előtt látom.
Az a nap, az az óra, mezítelenségünk
fölmagasztalása lesz.
A sokaságban senki se keresi egymást.
Az Atya, mint egy szálkát, visszaveszi
a keresztet, s az angyalok, a mennyek
állatai, fölütik a világ utolsó lapját.
Akkor azt mondjuk: szeretlek. Azt mondjuk:
nagyon szeretlek. S a hirtelen támadt
tülekedésben sírásunk még egyszer fölszabadítja
a tengert, mielőtt asztalhoz ülnénk.
The post Pilinszky János: Mielőtt appeared first on Kárpátalja.ma.
Az autizmus világnapját 2008-tól tartják április 2-án az ENSZ kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarra, amely ma már tíz milliókat érint világszerte. Bár az autizmus spektrumzavar az egyik leggyakrabban diagnosztizált fejlődési rendellenesség, a társadalomban még mindig viszonylag torz kép él róla.
Az autizmust legtöbben a szellemi visszamaradottsággal járó betegségek köré sorolják, azonban jóval összetettebb zavarról van szó. Az autista emberek intelligenciája nem sérült, sőt az emlékezőképességük sok esetben átlagon felüli. Elsősorban a viselkedésben és a társas kapcsolatokban nyilvánul meg a zavar, az érintettek ugyanis nehezen találják meg a hangot kortársaikkal, nem tudnak azonosulni a társadalmilag elfogadott viselkedési formákkal, illetve nem képesek a másik ember fejével gondolkodni, hogy megértsék a helyzetét.
Nehéz meghatározni, hogy hány embert érint ez a zavar. A nemzetközi adatok szerint 0,6 százalékos az előfordulása, de egyes kutatások szerint még ennél is nagyobb az arány, és világszerte minden századik embernél kimutatható. Az érintettek köre nagyon változatos, súlyosságától függően pedig számos tünettel és viselkedésformával jelentkezhet, emiatt az utóbbi években autizmus spektrum zavarként utal rá a szakirodalom. A fejlődési zavar pontos okát a mai napig nem ismerik a kutatók, annyi azonban biztos, hogy kialakulását a genetikai háttér is meghatározza. Sem a rossz nevelés, sem pedig a káros környezeti hatások nem felelősek a kialakulásáért, legalábbis a kutatási eredmények cáfolták az összefüggést.
Az autizmus első jeleiÁltalában kétéves kor körül jelentkezhetnek az autizmus első tünetei , bár egyes tesztek már korábban is felhívhatják rá a figyelmet. A zavarok általában a társas viselkedésben nyilvánulnak meg: jellemzően a gyermek kevésbé érdeklődik a környezetében lévő emberek iránt, és elutasítja a testi kontaktust – nem szereti például, ha ölbe veszik, megsimogatják. Ennek ellentéte is előfordulhat, amikor idegeneket is a bizalmába fogad, ölükbe ül, és kérdés nélkül használni kezdi a személyes tárgyaikat.
Az autista gyermek kerüli a szemkontaktust, beszédfejlődése sem a megfelelő ütemben zajlik, és ezt más módon (például gesztikulációval) sem kompenzálja. Emberek helyett gyakran tárgyakkal alakít ki bensőséges viszonyt, egy-egy játékhoz megrögzötten ragaszkodik. Érzelmeit sem fejezi ki a megszokott módon, ha bánatos, nem keres vigasztalást, és örömét sem osztja meg a körülötte lévőkkel.
Leginkább a kortársak között tűnnek fel ezek a zavarok, az autista gyermek ugyanis csak ritkán kezdeményez közös elfoglaltságot, nem vonja be társait a játékba. Előfordulhat ugyan, hogy közeledik a másikhoz, de nem a megszokott módon, ami miatt a többi gyermek elzárkózik tőle. Sokszor furcsa, korának nem megfelelő dolgok szórakoztatják, és gyakran ismételget monoton cselekvéssort: tárgyakat pörget meg újra és újra, egymásra pakol tárgyakat, majd szétszedi és megismétli. Túlságosan ragaszkodik az állandósághoz, és összezavarodik, ha a megszokott cselekményláncolat valamilyen váratlan ok miatt megszakad.
A felsorolt tünetek nem jelentkeznek minden autista gyermeknél, és nem is igazolják egyértelműen a betegséget. Ha azonban az autizmus tényét igazolják, a gyermeknek szakember segítségére lesz szüksége. Mivel sajátos nevelési igényű emberekről van szó, kezelésük elsősorban nem orvosi feladat. Speciális óvodai, iskolai nevelésre van szükségük, ahol autizmus szakos gyógypedagógusok segíthetik a felzárkózásukat. A fejlesztés célja, hogy a gyermek a zavar súlyossági fokához mérten a lehető legnagyobb önállósági szintet érhesse el, amelyben nagy segítség lehet számára a családja is.
Kapcsolódó: Az autizmus legnyilvánvalóbb tüneteiForrás: hazipatika.com
The post Április 2.: az autizmus világnapja appeared first on Kárpátalja.ma.