Feed aggregator

In einem am Donnerstag (8. Juni) veröffentlichten Urteil des Europäischen Gerichtshofs (EuGH) wurden die strengen Vorschriften Barcelonas für private Fahrdienste als "unionsrechtswidrig" bezeichnet, was EU-weite Auswirkungen haben könnte.

DENTEX Algérie 2023 est prêt à accueillir plus de 6000 professionnels du secteur dentaire du 7 au 10 juin 2023 au Palais des Expositions d’Alger […]

L’article DENTEX Algérie 2023 – Le Salon Incontournable du Secteur Dentaire en Algérie est apparu en premier sur .

Um die Verspätungen im deutschen Schienenverkehr in den Griff zu bekommen, plant die Bundesregierung eine Reform der Unternehmensstrukturen des Staatskonzerns Deutsche Bahn. Private Bahnbetreiber und die Opposition warnen jedoch, dass die Reform zu kurz greifen könnte.

Written by Clare Ferguson with Rebecca Frederick.

With only a year to go before the 2024 European elections, Members of the European Parliament meet in Strasbourg from 12 to 15 June 2023 with a very full agenda, and a focus on security. The key political debates scheduled for Wednesday morning, are expected to be on the preparation of the European Council meeting of 29‑30 June 2023 and the rule of law in Poland in the context of recent changes to the electoral law and the new investigative committee on Russian interference in Poland’s internal security. The session will open with a statement marking the World Day against Child Labour.

The President of the Republic of Kosovo, Vjosa Osmani, is expected to address a formal sitting on Wednesday morning. A ‘This is Europe’ debate with the President of Cyprus, Nikos Christodoulides, is scheduled for Tuesday morning. Following the recent deterioration on the ground, Members are due to hold a debate on Ukraine on Tuesday morning, on the humanitarian and environmental consequences of the destruction of the Nova Kakhovka dam, and the sustainable reconstruction and integration of Ukraine into the Euro-Atlantic community.

Russia’s war on Ukraine, the pandemic and the effects of climate change pose enormous challenges to food security. Although there is no shortage of food in Europe today, it is clear that food security and a resilient agricultural sector are strategic matters both for developing countries and for the EU. Parliament has long pushed for stronger strategic autonomy in food and agricultural supplies such as fertiliser. Parliament also supports measures to shield consumers from food inflation. On Tuesday afternoon, Members are due to debate a Committee on Agriculture and Rural Development (AGRI) report on ensuring food security and the long-term resilience of EU agriculture. The report recommends taking measures to ensure food safety both at home and globally, including reducing dependence on imports and supporting farmers in the search for innovative means to produce food. The AGRI report nevertheless opposes a blanket ban on the use of pesticides and fertilisers, which it states could threaten farmers’ livelihoods.

Please accept YouTube cookies to play this video. By accepting you will be accessing content from YouTube, a service provided by an external third party.

YouTube privacy policy

If you accept this notice, your choice will be saved and the page will refresh.

Accept YouTube Content

Following the discovery that government bodies from both EU and non-EU states have used Pegasus spyware and equivalents against journalists, politicians, diplomats, civil society actors and others, the European Parliament established a Committee of Inquiry to investigate the use of Pegasus and equivalent surveillance spyware (PEGA) in March 2022. In a joint debate scheduled for Wednesday afternoon, Members are due to debate the committee’s findings, with a view to making a recommendation to the Commission and the Council. The draft recommendation condemns governments’ illegitimate use of spyware. It underlines failures to implement EU law, not just by those Member States that have used spyware, but also criticises European Commission and European External Action Service support for non-EU countries to develop surveillance capacities. Parliament calls for common EU standards to regulate Member State use of spyware, better enforcement of related EU law (including data protection law and the Dual-use Regulation) and for new legislation placing due diligence requirements on producers and exporters of surveillance technologies.

The EU is keen to ensure a ‘human-centric’ approach to regulating artificial intelligence (AI), to ensure an optimum balance between the benefits and risks of these new technologies. To set Parliament’s position for trilogue negotiations with the Council, Parliament is expected to debate a joint Internal Market and Consumer Protection (IMCO) and Civil Liberties (LIBE) Committee report on Tuesday afternoon, which proposes to greatly amend the proposed artificial intelligence act. The changes proposed touch upon the definition, set a larger number of prohibited practices, and stricter categorisation of high-risk systems, such as those that risk harming people’s health, safety, fundamental rights or the environment – and social media platforms and systems used to influence political processes. The report also proposes boosting protection of fundamental rights, health, safety, the environment, democracy and the rule of law in general-purpose AI systems like ChatGPT and increasing their transparency. National governance and enforcement should be stronger, and Parliament proposes to establish a new EU AI body to ensure the rules are applied.

New technology offers the opportunity to revolutionise the exchange of evidence in criminal investigations, including across borders. Members are expected to vote on a compromise reached with the co-legislators in a joint debate on Monday afternoon. To make evidence easier for law enforcement authorities to access, two pieces of legislation would introduce a European production order and a European preservation order. The compromise text on the proposals includes a mandatory 10-day response deadline for production orders (8 hours in emergencies) and a notification system for some categories of data, among other things. Should Members adopt the agreed texts on cross-border access to electronic evidence, they then go to the Council for its adoption.

A Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs (LIBE) report sought to shift the focus away from law enforcement and control-related issues and towards harm reduction and health during interinstitutional negotiations on a proposal to strengthen the EU Drugs Agency’s mandate. The illicit drugs landscape in Europe has changed greatly since the European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA) was set up to provide scientific analysis in 2006, with drugs such as amphetamines and ecstasy increasingly produced in the EU. Members also demand greater transparency in the EMCDDA, and more focus on the human rights, age and gender dimensions of drug use and addiction. Members will vote on the adoption of the provisional text agreed in trilogue negotiations.

Batteries are found in countless everyday devices and are an important means of storing intermittent renewable energy. In its push for climate neutrality, the EU is modernising its legislative framework on batteries. A proposal on batteries and waste batteries seeks to address all steps of a battery’s life cycle, setting rules for sustainability (minimum recycled content, performance criteria, etc.), safety, labelling, and disposal. It also introduces due diligence obligations for businesses sourcing raw materials. With the goal of zero-emission mobility in mind, the European Parliament’s Committee on the Environment, Public Health and Food Safety (ENVI) seeks to widen the proposed scope to include batteries used in light transport (e.g. e-scooters). This addition, as well as tougher due diligence requirements recommended by ENVI, was included in the provisional agreement on the proposal for a new regulatory framework for batteries, concluded in interinstitutional negotiations in December 2022, on which Members are due to vote on final adoption on Wednesday.

Remoteness, insularity or small in size, with a challenging geography or climate, and a lack of economic opportunity often disadvantages those living in the EU’s outermost regions. On Monday, Parliament is expected to consider an own-initiative report from the Committee on Regional Development (REGI) on the assessment of the European Commission’s 2022 strategy to improve living conditions in the EU’s outermost regions. The REGI committee would like to see greater ambition for these regions, particularly to provide more opportunities for young people. One demand is to reproduce the compensation scheme mitigating higher prices in agriculture in the fisheries, transport, energy and other sectors. The committee underlines the importance of sustainable tourism in these regions, and highlights the need for better digital infrastructure and connectivity.

Fisheries agreements between the EU and non-EU countries generally focus on the fight against illegal, unreported and unregulated fishing. The EU/Mauritius Fisheries Partnership Agreement is part of a set of EU tuna agreements aimed at sustainable fishing in the western Indian Ocean. Signed on 21 December 2022, a new four-year protocol implementing the agreement currently applies provisionally. During the votes scheduled for Wednesday lunchtime, Members are set to decide on giving Parliament’s consent to concluding the protocol, allowing fishing opportunities for up to 40 EU vessels.

Members have an opportunity to question the High Representative/Vice-President, Josep Borrell on Tuesday afternoon on relations between Armenia and Azerbaijan and the situation in Nagorno-Karabakh and in the Lachin Corridor. He will also make statements on the situations in Lebanon and in Nicaragua, as well as on the state of the Political Dialogue and Cooperation Agreement with Cuba.

On Thursday, Members are set to vote on the composition of the European Parliament for the coming term. They are expected to propose slight adjustments in the number of Members to be elected in each Member State, to take account of population changes since the 2019 elections. The final decision will then be taken by the European Council, which must first obtain formal consent from the Parliament. The Council and Commission will earlier in the week make statements on the negotiations on the European electoral law, with little progress shown since the Parliament formally submitted its proposal to revamp the 1976 Electoral Act in May 2022.

Further reading:

• European Parliament Plenary Session – June 2023 – Agenda
• Ensuring food security and the long-term resilience of EU agriculture
• Parliament’s negotiating position on the artificial intelligence act
• Investigation of the use of Pegasus and equivalent surveillance spyware
• Cross-border access to electronic evidence
• Strengthening the EU Drugs Agency’s mandate
• New regulatory framework for batteries
• Assessment of the European Commission’s 2022 strategy to improve living conditions in the EU’s outermost regions
• EU/Mauritius Fisheries Partnership Agreement: New protocol
• Relations between Armenia and Azerbaijan and the situation in Nagorno-Karabakh and in the Lachin Corridor
• Parliament’s proposal to revamp the 1976 Electoral Act
• World Day against Child Labour (forthcoming)

La politique occidentale de sanctions à l’encontre de la Russie n’est pas exempte de critiques, en particulier en Asie centrale, selon les intervenants du premier Forum international d’Astana (AIF).

VIENNA, 9 June 2023 – Teresa Ribeiro, the Representative on Freedom of the Media (RFoM), concluded her visit to Slovakia yesterday. The purpose of the visit was to discuss persistent challenges to freedom of the media and assess the progress made in ensuring the safety of journalists in Slovakia.

During her visit, Representative Teresa Ribeiro held meetings with Minister of Foreign and European Affairs Miroslav Wlachovský, Minister of Culture Silvia Hroncová, State Secretary at the Ministry of Interior Ľubomír Šablica, and Chairperson of the Council for Media Services Marta Danielová.

She addressed the concerning backdrop of the recent acquittal in the double murder case of investigative journalist Ján Kuciak and his fiancée Martina Kušnírová. In this context, she commended Slovakia for establishing a new protection mechanism, Safe.Journalism.sk, designed to enhance the safety and security of journalists operating within the country.

Further discussions were held regarding the independence and financial sustainability of public service media in Slovakia.

"The crucial role of a vibrant and independent media sector in upholding democracy, promoting human rights, fostering diversity, and enhancing social cohesion and peacebuilding, especially in the run-up to the general election this year, cannot be overstated," Representative Ribeiro said.

The Representative on Freedom of the Media exchanged opinions with stakeholders on the measures introduced to strengthen the safety of journalists and enhance their institutional protection. Her proposals encompassed a range of measures to address existing challenges and ensure a more secure environment for media professionals to carry out their important work.

As part of her visit, Representative Teresa Ribeiro also highlighted the significance of ongoing legal reforms in Slovakia.

"These reforms play a crucial role in enabling media freedom and guaranteeing the protection of journalists' rights. They are essential to preserving freedom of the media and freedom of expression in the country while countering the proliferation of disinformation."

Moving forward, the RFoM expressed her optimism that the government of Slovakia will continue to demonstrate its commitment to media freedom and take concrete steps to implement the suggested measures. She stressed the importance of close cooperation between the government, civil society, and media organizations in fostering an environment conducive to the free flow of information, the protection of journalists, and the promotion of democratic values.

The RFoM will continue to monitor the situation closely and continue cooperating with interlocutors in Slovakia to safeguard media freedom, enhance the safety of journalists, and promote a vibrant and independent media landscape.

The EU has a rare opportunity to affect change in Laos because of its upcoming ASEAN chairmanship. Call out the communist party's abuses before the EU is compelled to play nice next year.

Retrouvez les meilleurs humoristes à Alger lors du festival Algé’Rire 2023, un événement incontournable pour les amateurs de comédie. Algé’Rire Festival signe son grand retour […]

L’article «Algé’Rire» Le Festival fait son grand retour à Alger: Une célébration hilarante à ne pas manquer est apparu en premier sur .

The Council has reached a general approach on the anti-SLAPPs directive, another step towards a finalised approach on the initiative, which will tackle attempts to shut down the work of journalists, rights defenders and others. 

A parliamentary report on foreign interference in France, prepared upon demand of  Marine Le Pen's far-right party and published on Thursday (June 8), highlighted China's growing interference, pointing to its methods that are becoming increasingly aggressive.

Recent discussions about whether or not to open a NATO liaison office in Japan showcase that the alliance is not united on how to respond to a more assertive China, writes Janne Leino.

Az évszázadok során az Jordánia területe több birodalom területét képezte, 1922-ig az Oszmán Birodalom része volt, majd az I. világháborút követően a Hidász Hasemita család vált az uralkodó dinasztává, az első uralkodó I. Abdullah király lett. Uralkodása alatt vált független királysággá Jordánia, illetve egyesült Kelet-és Ciszjordánia. Miután I. Abdullahot meggyilkolták, fia Talal lépett a trónra csupán egy évig, ekkor fogadták el az új alkotmányt, amely a mai napig hatályos és túlzott jogköröket biztosít a királynak.  Ezt követően az ő fia, Husszein vette át az uralkodói címet, aki rendkívül sokáig, 37 évig uralkodott és az egyik legjelentősebb uralkodója volt az országnak. Stratégiája a konszenzusra való törekedés és a megfontolt diplomácia volt. Számára a legnagyobb politikai kihívást az arab nacionalizmus jelentette, amely különösen a palesztin lakosság körében óriási népszerűségnek örvendett. A háborúk sorozatát kihasználva többször is felfüggesztette a parlamenti választásokat uralkodása alatt, például 1967 után nem tartottak hivatalos parlamenti választásokat, így az intézmény marginális szerepet játszott a politikai életben. Husszein király hol feloszlatta, hol összehívta a törvényhozást. 1989-tól ún. politikai nyitás figyelhető meg az országban, aminek az oka a jordán gazdaság válsága, a lakosság romló szociális helyzete, a hidegháború vége, illetve a rezsim hatalmának meghosszabbítása. A szervezett politikai pártok is 1989 után kezdtek létrejönni, amikor általános parlamenti választásokat tartottak, ami az első viszonylag szabad referendumnak tekinthető. A jelenlegi uralkodó pedig II. Abdullah király, aki apja halálát követően, 1999-ben lépett trónra. Az új király belpolitikai lépéseit is végig kísérte a palesztin-izraeli konfliktus, amely megnehezítette a királyság belpolitikai reformjainak továbbfolyását. A 2000-es évek elején jelentős anyagi támogatást kapott az ország az Egyesült Államoktól, azonban a jelentős mértékű támogatás gazdaságilag pozitív hatást fejtett ki, valójában megerősítette a tekintélyuralmi rendszert az országban, mivel nem kötötték őket feltételekhez, mint például politikai reformokhoz. Mivel Jordánia az izraeli-palesztin konfliktus és az iraki háború között ekkor a béke-szigetét jelentette, és ráadásul mérsékelt bel- és külpolitikát folytat, ezért a nyugati hatalmak eltekintettek az emberi jogok megsértésétől és a politikai szankcióktól az országgal szemben.

II. Abdullah trónra kerülése

Az 1990-as évek végén már közismert tény volt az országban, hogy az uralkodó, Huszein rákbeteségben szenved. Ekkor a koronaherceg pozícióját Abdullah testvére, Haszan bin Talal töltötte be, így mindenki arra számított, hogy ő lép a trónra. Halála előtt azonban a király másik fiára, Abdullah al-Huszeinre ruházta át titulust[1], mivel Hamzah herceget túl fiatalnak és tapasztalatlannak tartották ahhoz, hogy átvegye a trónt. 1999. február 7-én elhunyt Husszein király, így helyét legidősebb fia, a 37 éves II. Abdullah vette át, aki koronázásáig a hadsereg vezérőrnagyaként szolgált. Trónörökösévé a 18 éves féltestvérét, Hamzehet nevezte ki, amellyel célja részben a királyi családon belüli rangsor megszilárdítása volt. Míg a korábbi koronaherceg (Haszan herceg) népszerűnek számított az országban és nemzetközileg is elismerték, addig Abdullah a jordániai nép számára idegennek tűnt angol származású édesanyja és angol akcentusa miatt.[2] 2004-ben azonban Abdullah megfosztotta féltestvérét, Hamzahet a trónörökös címtől, felülbírálva néhai apjuk, Husszein király utolsó kívánságát. 2009-ben trónörököseként legidősebb fiát, Husszein bin Abdullah herceget jelölte ki. 2021-ben Hamzah herceget állítólag házi őrizetbe vettek, miután korrupcióval és inkompetenciával vádolta az ország vezetőit, majd 2022-ben lemondott királyi hercegi címéről. 2022 májusában az uralkodó megerősítette a volt trónörökös házi őrizetét és „kiszámíthatatlannak” nevezve őt egy szigorú hangvételű levélben. II. Abdullah király a közölte, hogy Hamzah herceget a palotájában tartják fogva, ahol korlátozzák kommunikációját és mozgását, mivel féltestvére aláássa Jordánia stabilitását.

Belpolitika

Az új király belpolitikai lépéseit is végig kísérte a palesztin-izraeli konfliktus, többek között a 2000-ben kirobbant második intifáda, amely „megnehezítette a királyság belpolitikai reformjainak továbbfolyását”.[1]  Abdullah uralkodásának első és legfontosabb intézkedésének a gazdaság liberalizációja tekinthető, amely során csökkentette a vámokat és átalakította a külkereskedelmi szektort. 2000-ben Jordánia csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (World Trade Organization —WTO), majd 2001-ben ratifikálta az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Ezek az események arra utaltak, hogy az ország elköteleződött a kereskedelem további liberalizációja mellett. A több évnyi küszködés után az Arab-öböl menti államokból származó „olajtámogatások” és az Egyesült Államok gazdasági támogatásának növekedése révén Jordánia gazdasága lendületet vett, és 2004-ben 7 százalékos növekedést ért el.

2000 őszén az iszlamisták, baloldaliak és a palesztin származású jordániaiak tüntetéseket szerveztek, hogy követeljék az 1994-es szerződés érvénytelenítését és kifejezzék támogatásukat a palesztin felkelés (intifáda[2]) iránt. Az egész arab világban tapasztalható demonstrációk kiemelkedőek voltak az országban, mivel a lakosság több, mint fele palesztin származású. A tüntetéseket végül 2000 végén betiltották. 2001. június 16-án a király feloszlatta a parlamentet[3] majd 2001-től kezdődően két éven át rendeletekkel kormányzott, majd polgári szabadságjogok elleni fellépés 2002-ben fokozódott: tisztességes eljáráshoz való jogot és a személyes szabadságjogokat korlátozták, majd csak 2004-ben a palota és az ellenzék közötti megállapodás tette lehetővé a polgári szabadságjogok további bővítését. A választások 2001 novemberében lettek volna esedékesek, azonban az uralkodó határozatlan ideig elhalasztotta azokat.[4]

2002-ben erőszakos zavargások robbantak ki Maan városában. A hatóságok azt állították, hogy törvénytelen és illegális banditacsoportokkal szemben kellett a megszokottnál erélyesebben fellépniük, ezért lett hat halottja és számtalan sebesültje, valamint letartóztatottja a demonstrációnak. A tüntetések kiváltó oka a hatóságok ki akartak hallgatni egy helyi iszlamista vezetőt, miután ismeretlen tettesek meggyilkolták az USAID Ammanban tartózkodó munkatársát. A férfi megtagadta a kihallgatást és az őt támogatók zaklatásként tekintettek a hatóságok fellépésére, így úrrá lett az erőszak a városban. Az incidens azért váltott ki nagy visszhangot, mivel rendkívül erőszakosan léptek fel a hatóságok, illetve déli országrész (ahol Maan városa is található) hagyományosan monarchia hűnek mondható. Viszont az elmúlt évek gazdasági és politikai reformjainak köszönhetően csökkent a életszínvonal a térségben.[5]

2005 augusztus 19-én három rakétát lőttek ki az amerikai haditengerészet két hajójára Akaba kikötőjében és november 9-én Ammánban öngyilkos merényletek 60 halottat és több mint 100 sebesültet követeltek. A merényleteket az Iraki al-Káida követte el, amelynek vezetője, Zarqawi is jordániai származású volt. Ezt követően Abdullah király egy volt tábornokot nevezett ki miniszterelnökké, Marouf al-Bakhitot, és arra kérte, hogy a gazdasági és politikai reformfolyamat fenntartása mellett foglalkozzon a biztonsági kérdésekkel. Az új kormány megkezdte a terrorizmus elleni törvénytervezet kidolgozását, amelyet 2006-ban elfogadott a parlament. A törvény büntethetővé teszi bármely terrorista csoport finanszírozását, a velük való kapcsolattartást és a terroristák toborzását.

2006-ban a király nyilvánosságra hozta a Nemzeti Programot (2006-2015). A dokumentum II. Abdullah tíz évre szóló programját tartalmazza, amelynek egyik fő célja a gazdasági reformok szorgalmazása. „A terv körülbelül 7-9 százalék közötti növekedési ütemmel, a külső adósságállomány csökkenésével, valamint a szociális problémák jelentős enyhülésével, csökkenő szegénységgel és a nők emancipációjával számol.”[6]

A kormány és a politikai pártok közötti kapcsolat azonban továbbra is feszült maradt, mivel a 2007-es választásokat szabálytalanságok és a fő ellenzéki párt, az Iszlám Akciófront (IAF) tagjainak letartóztatása árnyékolta be. A 2007. júliusi önkormányzati és a 2007. novemberi parlamenti választások előtt a kormány és a fő ellenzéki mozgalom, az Iszlám Akciófront (IAF) között egyre erősödött az ellenséges retorika. A biztonsági erők május és június között letartóztatták az IAF kilenc tagját „nemzetbiztonság veszélyeztetése” miatt. Az IAF a választások napján hivatalosan visszalépett az önkormányzati választásoktól, de a 965 megpályázott helyből 2-t elnyert. A párt azzal vádolta a kormányt, hogy biztonsági szervezeteket használt a szavazás manipulálására, a kormány pedig azzal vádolta az iszlamistákat, hogy alá akarták ásni a választásokat. A 2007. novemberi parlamenti választásokon a parlamenti helyek többségét a függetlenek szerezték meg. Az ammani székhelyű al-Urdun al-Jadid Kutatóközpont választási szabálytalanságokról számolt be, beleértve a szavazatvásárlást és a szavazók nem megfelelő személyi igazolványok használatát.

A politikai pártokról szóló ellentmondásos törvény 2008-ban lépett hatályba. A törvény 50-ről 500-ra emelte a pártok bejegyzéséhez szükséges tagok számát, és növelte azoknak a körzeteknek a számát, amelyekből a tagokat ki kell választani. Áprilisban a belügyminisztérium feloszlatott 17 olyan politikai pártot, amelyek nem feleltek meg az új követelményeknek; további öt párt más pártokkal egyesült. A változtatásoknak köszönhetően a bejegyzett pártok száma a korábbi 37-ről 14-re csökkent.

A király 2009 novemberében váratlanul feloszlatta a parlamentet, és 2010 novemberéig rendelet útján kormányzott. A nemzetközi megfigyelők a 2010. novemberi választásokat technikailag jól lebonyolítottnak ítélték, de az IAF bojkottálta azokat, arra hivatkozva, hogy a strukturális torzítások garantálták a király támogatóinak sikerét. A 2010-es választási reformnak köszönhetően megnövekedtek az alsóházi helyek, megduplázták a nők mandátumát és fenntartották a 9-9 helyet a keresztény és beduin törzsi képviselők számára is.

Jordánia nagyrészt elkerülte a 2011-ben a Közel-Keleten végig söprő széles körű politikai zavargásokat. Az év végén azonban felerősödtek a reformokat követelő felhívások, ami októberben Marouf al-Bakhit miniszterelnök és négy miniszter kivételével az összes kabinetminiszter lemondásához vezetett. A király Bakhit helyére Awn Khasawneh-et, a Nemzetközi Bíróság korábbi bíráját nevezte ki, akit reformbarátnak tartottak. Bár a király intézkedései a nép követeléseinek lecsillapítását célozták, azok nem eredményeztek jelentős változásokat. Mind az uralkodó, mind a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a parlamentnek közvetlen szerepet biztosít a kormányalakításban, valamint arra, hogy „nyilvános vitát” tartanak a választási törvény módosításáról, de ezekre nem került sor.

Az újonnan kinevezett miniszterelnök 2012 elején lemondott, helyére Fayez El-Tarawneh került, aki szintén lemondott októberben. A király ezután Abdullah Ensourt nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek egy átmeneti kormányba, amelynek feladata a választások lebonyolítása volt. Júniusban a parlament Abdullah király sürgetésére új választási törvényt fogadott el, amelyet a rezsim számos ellenfele, köztük az IAF is bírálta a törvényt, és bojkottálni igyekezett a közelgő választásokat. A kritikusok szerint az új törvény továbbra is a törzsi kapcsolatokon alapuló szavazásra ösztönöz, nem pedig a politikai és ideológiai hovatartozásra, mivel viszonylag kevés mandátumot oszt ki az arányos képviselet alapján. A parlamentet 2012 októberében feloszlatták, és 2013 januárjában új választásokat tartottak egy új keretrendszer alapján. Abdullah Ensour veterán politikust és közgazdászt márciusban ismét miniszterelnökké nevezték ki.

2014-ben Jordánia véget vetett a halálbüntetésre vonatkozó nyolcéves nem hivatalos moratóriumnak és akasztással 11 gyilkosságért elítélt férfit végzett ki. A régióban több országban is elterjedt a halálbüntetés, mint például Szaúd-Arábiában is, de ez a lépés nagy mértékben lelassította az országban elindult liberalizációs folyamatokat. 2017-ben, emberi jogi csoportok széleskörű felháborodását váltott ki 15 ember kivégzése. Az Amnesty International emberi jogi csoport szerint az akasztással végrehajtott kivégzésekre titokban került sor és nagy visszalépést jelent az emberi jogok védelme terén.

2016-ban Jordánia módosította választási törvényét, hogy új választási rendszert vezessen be a 2016-os parlamenti választásokra. Az új rendszer célja, hogy nyílt listás, arányos rendszert hozzon létre az egyes többtagú választási körzetekben, valamint megszüntesse az országos szintű egyéni választókerületet. Szeptember 20-án a jordániaiak a felülvizsgált választási törvény értelmében 150 helyett, 130 képviselőt választottak a képviselőházba, vagyis parlament alsóházába. A választási részvétel az új választási törvény miatt azonban alacsonyabb lett, mint az előző választásokon, mivel a külföldön élő jordániai állampolgárok nem szavazhattak (kb. 1 millió fő).

A 2020-as általános választásokat az ország gazdasági válsága közepette tartották, miközben a COVID-19 világjárvány miatt összeomlani készült az állam létfontosságú turisztikai szektor. 2020 márciusában a Nemzetközi Valutaalap 1,3 milliárd dollárnyi támogatást hagyott jóvá Jordániának. A járvány közepette tartott választásokon alacsony volt a részvételi arány: a mintegy 4,6 millió választásra jogosultnak mindössze 29,86 százaléka adta le szavazatát. Október 7-én pedig az uralkodó Bisher al Khasawneh korábbi diplomatát nevezte ki az ország új miniszterelnökévé, aki jelenleg is ezt a tisztséget tölti be. A legtöbb mandátumot függetlenek nyerték el, akik közül sokan a monarchiához lojálisnak tartott törzsi személyek és üzletemberek voltak. A fő ellenzéki csoport, az Iszlám Akció Front (IAF), az Islah Szövetség és a Muszlim Központ Párt egyenként 5-5 mandátumot szerzett. A 2020-as választások során egyre gyakoribbá vált a szavazatvásárlás, részben a világjárvány okozta súlyos gazdasági helyzet miatt.

Jordánia Legfelsőbb Bírósága 2020 júliusában feloszlatta a Muzulmán Testvériség helyi szervezetét arra hivatkozva, hogy nem sikerült rendeznie a jordániai törvények szerinti jogviszonyát. 2014 óta a hatóságok illegálisnak tekintik a szervezetet, arra hivatkozva, hogy a politikai pártokról szóló 2014-es törvény értelmében nem újították meg az engedélyüket.

A polgármesterek, a helyi és önkormányzati tanácsok, valamint a 12 új kormányzósági tanács megválasztására 2022 márciusában került sor. A választási részvétel 30 százalék alatt volt, és az IAF bojkottálta a szavazást. A választásokat a helyi törzsi politika uralta; mindössze 74 jelölt jelentette be hivatalosan a politikai pártokhoz való tartozását. Az Al-Hayat Centre for Civil Society Development (helyi nem kormányzati szervezet) arról számolt be, hogy a választás napján a királyság egész területén a szigorú biztonsági intézkedések veszélyeztették a szavazatok titkosságát. A szavazóközpontok bezárása után 10 településen erőszak tört ki.

Covid-19 világjárvány

Jordániában az első pozitív COVID-19-es esetet 2020. március 2-án azonosították, majd a kezdeti, első korlátozásokat két héttel később vezették be. II. Abdullah király rendeletet írt alá, hogy hatályba léptesse a nemzetvédelmi törvényt, amely a vírus terjedésének megfékezése érdekében szükségállapotot rendelt el. A miniszterelnök és a Nemzeti Válságkezelési Központ által vezetett Nemzeti Reagáló Csoport bevezette a vírus ellen védekező, szigorú lezárási és válaszintézkedéseket. Ezek közé tartozott például az iskolák és egyetemek bezárása, a légi és szárazföldi közlekedés megszüntetése, határátkelőhelyek, valamint a magánvállalkozások, bankok bezárása és a nem létfontosságú közszolgáltatások leállítása. Emellett minden nyilvános vallási összejövetelt és társadalmi eseményt megtiltottak. 2020 augusztusáig a napi esetek száma Jordániában alacsony maradt, ezért a kormány enyhíteni kezdte a korlátozásokat. Nem sokkal a november 11-i parlamenti választások után azonban a napi fertőzések száma megugrott, és megközelítette a 8000-et. Második lezárást és részleges kijárási tilalmat vezettek be, beleértve az üzletek lezárását 2021 márciusában megkezdődött a világjárvány második hullámba, amikor már napi több, mint 9500 esetet regisztrálták. Az ország 2021 januárjában elindította az oltási kampányát.

A kormány számos intézkedést vezetett be, hogy enyhítse a válság emberekre és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásait. Ezek közé tartozik több ösztönző intézkedés is, amely a magánszektort célozza, ilyenek voltak például a támogatási csomagok, amelyek azonban nem voltak olyan hatékonyak, mint várták.[1] A rendszeres állami támogatásban részesülő jordániai háztartások aránya 2021 augusztusában csökkent. A jordániai háztartások mindössze 34 százaléka számolt be arról, hogy 2021 júniusában és 2021 augusztusában támogatást kaptak, szemben a 2021. februári 43 százalékkal.

A kormány gazdasági embargót rendelt el a járvány kitörése után, amely a vírus megfékezése érdekében korlátozta a nem létfontosságú gazdasági tevékenységeket és az emberek mozgását. A nemzeti GDP a becslések szerint 23 százalékkal csökkent a lezárás ideje alatt. A legsúlyosabban a szolgáltatási ágazatot érintette a világjárvány, ahol a becslések szerint közel 30 százalékkal esett vissza a termelés. A háztartások jövedelme átlagosan körülbelül egyötödével csökkent a zárlat miatt, ami elsősorban a szolgáltatási szektorban folytatott tevékenységek csökkenésének, a feldolgozóipari tevékenység lassulásának és a külföldről érkező hazautalások csökkenésének tudható be. A világjárvány tulajdonképpen tönkretette Jordánia gazdaságát, amely alapvetően is megnövekedett munkanélküliséggel és növekvő adóssággal küzd. A világjárvány kezdete idején (2020 márciusa és 2020 szeptembere között) elrendelt intenzív zárlatot és egy erőteljes vakcinaprogramot követően Jordánia elkezdett kilábalni a COVID-19 okozta sokkból, és 2021 szeptemberében újra megnyitotta gazdaságát. Jordánia gazdasága számos versenytársát felülmúlta, 2020-ban csak 1,6%-kal csökkent, és 2021 első negyedévében 0,3%-kal nőtt.

Jelenlegi alkotmányos berendezkedés és választási rendelkezések

„A Freedom House által a politikai jogokról és a polgári szabadságjogokról világszerte készített éves tanulmány szerint Jordánia nem tekinthető szabad országnak.”

A Jordán Hásimita Királyság alkotmányos monarchia, amely kétkamarás parlamenttel rendelkezik. A király, II. Abdullah széles körű végrehajtó hatalommal rendelkezik. Ő nevezi ki és menti fel a miniszterelnököt és a kabinetet, valamint számos más tisztséget, például a trónörököst és a régenst, és saját belátása szerint feloszlathatja a kétkamarás nemzetgyűlést. A király uralja a politikai döntéshozatalt és a jogalkotási folyamatot is. Bár a kinevezett kormány, vagy több törvényhozóból álló csoportok törvényjavaslatokat terjeszthetnek a képviselőház elé — amely jóváhagyhatja, elutasíthatja vagy módosíthatja a törvényjavaslatokat —, minden törvényhez a kinevezett szenátus és a király jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen. Egyéb királyi előjogok mellett a király egyoldalúan nevezi ki a fegyveres erők, a hírszerző szolgálat és a csendőrség vezetőit is.

A parlament alsóházát választják, bár a választási rendszer hátrányos helyzetbe hozza az ellenzéket, és a kamara a gyakorlatban korlátozott hatáskörrel rendelkezik. A király nevezi ki a parlament felsőházának, a szenátusnak a 65 tagját. Az alsóházat, a 130 fős képviselőházat négy évre választják. A lemondott vagy elhunyt képviselőket az adott választókerületben időközi választással pótolják. Az Nemzetgyűlés rendes mandátuma négy év, a parlament pedig évente csak négy havonta ülésezik. A fennmaradó időben a kormány és a király kormányoz az Országgyűlés hozzájárulása nélkül. Az egységes, át nem ruházható szavazati rendszert, 21, többmandátumos választókerületben alkalmazzák. Minden választópolgár egy szavazatra jogosult, az egyes választókerületekben a mandátumok száma kilenc (a kisebbségi mandátummal együtt) és kettő között változik. A 80 mandátum elosztása a különböző választókerületekben rendkívül kiegyensúlyozatlan: míg kevesebb szavazatra van szükség egy jelölt megválasztásához a kevésbé lakott és törzsek által uralt déli régiókban, több szavazatra van szükség ahhoz, hogy képviselőt válasszanak Amman, Zarqa vagy Irbid egyik, főként palesztinok lakta negyedében. A 80 mandátumból 18-at az etnikai és vallási kisebbségek kapnak: kilencet a keresztények, hármat a cserkeszek és a shishenek, hatot pedig a beduinok. A kisebbségi mandátumok rögzített kvótaként szerepelnek, és a kisebbségi jelöltek a szunnita muszlim többség jelöltjeivel együtt mutatkoznak be. A választók szabadon szavazhatnak a saját választókerületükben minden jelöltre, de csak egy szavazatuk van, vagyis a kisebbségi jelölteket a szunnita muszlim többségű szavazók is megválaszthatják, és fordítva. A beduin jelöltek csak a három beduin választókerület egyikében kampányolhatnak, ezért csak az ezekben a választókerületekben élő beduin szavazók választják meg őket.

A választásokat a Független Választási Bizottság (IEC) irányítja, amely a nemzetközi megfigyelők általánosságban pozitív kritikát kap a technikai irányítás tekintetében, bár továbbra is érkeznek jelentések szabálytalanságokról. Az IEC tagjait azonban a király nevezi ki rendelettel. A 2022 áprilisában elfogadott új nemzeti választási törvény 25 évre csökkentette a jelöltek választhatósági korhatárát, és növelte a nők előírt arányát a pártlistákon.

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-61 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Photo by Hisham Zayadneh on Unsplash

[1]Tewodros Aragie Kebede, Svein Erik Stave. Impact of COVID-19 on Enterprises in Jordan: One year into the pandemic. Fafo 2021. ISBN 978-82-324-0615-9. 13. o.

[1]Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 232. o.

[2]A zavargásokat az izraeli ellenzéki vezető, Ariel Sharon látogatása váltotta ki a vitatott jeruzsálemi vallási 1Hterületen, amely az al-Aksza mecsetet is magában foglalja.

[3]Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 235. o.

[4]Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 235. o.

[5]Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 236. o.

[6] Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 241. o.

[1]Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 232. o.

[2]Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 232. o.

A A Jordán Hásimita Királyság II. Abdullah király uralkodása alatt bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

This week was originally meant to be the moment where EU agrifood stakeholders finally find out whether the Commission has chosen to take a gamble on gene editing – but instead, the proposal has found itself on the betting table...

A parliamentary report on foreign interference in France, prepared upon demand of  Marine Le Pen's far-right party and published on Thursday (June 8), highlighted China's growing interference, pointing to its methods that are becoming increasingly aggressive.

The world's largest ruby, described it as a "once-in-a-lifetime" jewel, fetches $34.8m at auction.

Jonathan Shapiro - the cartoonist known as Zapiro - talks to HARDtalk's Stephen Sackur about some of his most controversial work.

Le Conseil fédéral veut allouer une enveloppe destinée à la culture d’un peu plus d’un milliard de francs pour la période 2025-2028.

Dernière marche avant la vie estudiantine, l’épreuve du Baccalauréat est l’un des tournants capitaux dans le parcours scolaire des élèves. En Suède, c’est une Algérienne […]

L’article Une Algérienne s’illustre aux épreuves du Baccalauréat en Suède est apparu en premier sur .

Written by Vivienne Halleux (1st edition).

As required by EU water legislation, and in line with the European Green Deal’s zero pollution ambition, on 26 October 2022 the European Commission tabled a proposal to revise the lists of surface water and groundwater pollutants that need to be monitored and controlled for the purpose of protection of EU freshwater bodies, and the associated environmental quality standards. The proposal also seeks to remedy shortcomings identified in the current framework as regards chemical pollution in waters, and notably to enable swifter adaptation to scientific knowledge.

Stakeholders’ views on the proposed text are mixed. Non-governmental organisations are pushing for more ambition, for instance on chemical mixtures, pesticides, deadlines, and producers’ responsibility for covering monitoring costs. Industry representatives have meanwhile expressed some concerns, notably about the achievability and scientific grounding of certain new standards.

In Parliament, the Committee on the Environment, Public Health and Food Safety (ENVI), responsible for the file, is scheduled to vote on its legislative report before summer 2023.

Versions

• June 2023: Pollutants in EU waters: Update of chemical substances listed for control (1st edition)

Proposal for a directive of the European Parliament and the Council amending Directive 2000/60/EC establishing a framework for Community action in the field of water policy, Directive 2006/118/EC on the protection of groundwater against pollution and deterioration and Directive 2008/105/EC on environmental quality standards in the field of water policy Committee responsible:Environment, Public Health and Food Safety (ENVI)COM(2022) 540
26.10.2022Rapporteur:Milan Brglez (S&D, Slovenia)2022/0344(COD)Shadow rapporteurs:Dace Melbārde (EPP, Latvia)
Róża Thun und Hohenstein (Renew, Poland)
Ville Niinistö (Greens/EFA, Finland)
Karol Karski (ECR, Poland)
Rosanna Conte (ID, Italy)
Marina Mesure (The Left, France)Ordinary legislative
procedure (COD)
(Parliament and Council
on equal footing – formerly
‘co-decision’)Next steps expected: Vote in committee on draft report

La météo, élément omniprésent dans notre vie quotidienne, se montre capricieuse ces derniers temps, oscillant entre des averses conséquentes et des pics de températures. Pour […]

L’article BMS Météo Algérie 9 juin 2023 : alerte pour plusieurs wilayas est apparu en premier sur .