Conflit du nom : un accord « historique » enfin trouvé après 27 ans de querelle entre la Grèce et la Macédoine
Avec Macron, la France contre l'intégration des Balkans dans l'UE ?
Rapport d'étape de la Commission européenne : feu vert à la Macédoine et l'Albanie
Sommet de Sofia : le bien timide retour des Balkans sur l'agenda européen
Conflit du nom : un accord « historique » enfin trouvé après 27 ans de querelle entre la Grèce et la Macédoine
Avec Macron, la France contre l'intégration des Balkans dans l'UE ?
Rapport d'étape de la Commission européenne : feu vert à la Macédoine et l'Albanie
Sommet de Sofia : le bien timide retour des Balkans sur l'agenda européen
Kosovo : les familles des victimes des crimes du SHIK réclament justice
Mafia et politique au Kosovo : le rapport de l'Otan qui accable Hashim Thaçi, le PDK et le Shik (1/2)
Mafia et politique au Kosovo : des services de renseignements gangrenés par le crime organisé (2/2)
Kosovo : les secrets de Polichinelle d'Eulex
Kosovo : Un journaliste kosovar albanais assassiné
Kosovo : les familles des victimes des crimes du SHIK réclament justice
Mafia et politique au Kosovo : le rapport de l'Otan qui accable Hashim Thaçi, le PDK et le Shik (1/2)
Mafia et politique au Kosovo : des services de renseignements gangrenés par le crime organisé (2/2)
Kosovo : les secrets de Polichinelle d'Eulex
Kosovo : Un journaliste kosovar albanais assassiné
BERN - Frauenrentenalter 65 und 1,5 Prozent mehr Mehrwertsteuer – diese Pfeiler sollen die Sanierung der AHV tragen. Zückerli wie in der letzten Reform gibt es nur für Frauen, die heute mindestens 52 Jahre alt sind.
Kernstück der Vorlage von Sozialminister Alain Berset (46) zur Sanierung der AHV ist die Erhöhung des Frauenrentenalters auf 65 Jahre. Das Rentenalter soll ab 2022 jährlich um drei Monate erhöht werden. Das würde die AHV bis 2030 um 10 Milliarden Franken entlasten.
Ältere Frauen bekommen ein ZückerliDie Erhöhung wird aber abgefedert für Frauen, die heute zwischen 52 und 60 Jahre alt sind. Der Bundesrat schlägt zwei Varianten vor.
Die knapp 10 Milliarden Franken, welche die Frauen zur Entlastung der AHV beitragen, reichen aber nicht aus, um diese zu sanieren – zumal sich dieser Betrag auf 6,2 Milliarden verringern würde, wenn sich die Kompensationsmassnahme 2 durchsetzt.
Das heisst: Die AHV braucht immer noch Geld. Das will der Bundesrat durch die Mehrwertsteuer eintreiben. Er schlägt vor, diese um 1,5 Prozentpunkte zu erhöhen. Der Normalsatz wird von 7,7 auf 9,2 Prozent erhöht, der Satz für die Güter des täglichen Bedarfs von 2,5 auf 3 Prozent und der Sondersatz für das Tourismusgewerbe von 3,7 auf 4,4 Prozent.
Eine Reform mit UnsicherheitenDoch daran könnte noch geschraubt werden. Denn der Ständerat hat die Reform der Unternehmenssteuern mit der AHV verknüpft: Als «sozialen» Ausgleich für die Senkung der Gewinnsteuern für Unternehmen soll die AHV zusätzlich Geld bekommen, finanziert durch den Bund und durch zusätzliche Lohnprozente.
Setzt sich dieser Kuhhandel auch im Nationalrat durch, hätte das Auswirkungen auf Bersets Vorschläge. Dann bräuchte die AHV nämlich nur noch 23 Milliarden Franken. Berset schlägt vor, die Mehrwertsteuer in diesem Fall nur um 0,7 Prozentpunkte zu erhöhen.
Das dürfte zu reden geben. Unbestrittene Massnahmen sieht Bersets Vorschlag aber auch vor:
Berset betonte an der Medienkonferenz, wie dringlich eine Reform sei. Die AHV ist unter Druck. Seit 2014 gibt das wichtigste Sozialwerk der Schweiz mehr durch Rentenzahlungen aus, als es über Beiträge einnimmt. Wird nichts gemacht, vergrössert sich dieses Umlagedefizit bis 2030 auf 43 Milliarden Franken. Denn in den nächsten Jahren erreichen immer mehr Schweizer das Rentenalter. Heute gibt es rund 2,6 Millionen AHV-Rentner, im Jahr 2030 werden es 3,6 Millionen sein.
Der Bundesrat gibt diese Vorschläge nun in die Vernehmlassung. Diese dauert bis in den Herbst. Angesichts der Dringlichkeit will der Bundesrat dem Parlament die Botschaft bis im Frühling 2019 unterbreiten.
A magyar és román nyelvű próbafelvételire július 10-ig lehet jelentkezni, a diákszövetség és az egyetem honlapján. A próbavizsga július 14 és 15-én lesz. A részvételi díj a próbavizsgán 50 lej, amelyet a diákszövetség székhelyén lehet befizetni. Az orvosi egyetemen július 25-én tartják a valódi felvételit. Az idei felvételiről az egyetem honlapján, a www.umftgm.ro oldalon lehet tájékozódni.
Döntő házként elfogadta tegnap a képviselőház az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó törvény módosítását. A jogszabály értelmében az élelmiszereket a lejárati határidejük előtti 10 napban át lehet adni adományként, kivételt képez néhány romlandó termék, amelyet kormányhatározatban fognak felsorolni. A lejárati idejükhöz közeledő, adományozott élelmiszereket tilos pénzért továbbadni. Azok a cégek, amelyek adományoznak élelmiszereket, adókedvezményekben részesülnek az adótörvénykönyvben foglaltak alapján. Alkoholos italokat tilos adományozni. Az előírások áthágása 1.000 és 10.000 lej közötti bírsággal sújtható. A képviselőház döntő fórum volt ebben az ügyben.
Az amerikai elnök tegnap a portugál államfővel tartott megbeszélései előtt nyilatkozta az újságíróknak, hogy a július 11-12-én Brüsszelben tartandó NATO-csúcs után, valószínűleg a finn fővárosban találkozik az orosz elnökkel. A csúcstalálkozón elsősorban Szíriáról és az ukrajnai helyzetről lesz szó.
Carina Turcant (a név orosz változata szerint Karina Curkant) június 14-én vették őrizetbe, másnap a bíróság elrendelte előzetes letartóztatását, amit a gyanúsított múlt szerdán megfellebbezett. Turcan 2016-ban felvette az orosz állampolgárságot és lemondott moldovai útleveléről, de Bukarest szerint román állampolgársággal is rendelkezik.
Arról, hogy a Krím és a Luhanszk áramellátásának megszervezéséről információ szivárgott ki, az RBK szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) szerzett tudomást. Az ügyben az FSZB elhárítási és gazdaságbiztonsági részlege járt el. Turcant több mint egy éven át megfigyelték; a művelet áprilisban-májusban lépett aktív szakaszában.
Az RBK szerint 2014-ben, amikor Ukrajna azzal fenyegetőzött, hogy lekapcsolja az áramot a Krímben, az Inter RAO egyik leányvállalata, a COR szervezte meg az Ukrajnába irányuló energiaszállításokat, ahonnan az áram a félszigetre ment tovább. A szállítási rendszert Turcan dolgozta ki, aki ismerte az orosz tisztségviselők minden ukrajnai kapcsolatát.
Mint arról a lap beszámolt, a Krím orosz elcsatolását követően Oroszországnak meg kellett állapodnia Ukrajnával a saját villamosenergia-termeléssel szinte nem rendelkező félsziget ellátásáról. Ennek üzemeltetője egy, az Inter RAO és a COR által 2014 áprilisában létrehozott cég volt, amely Rinat Ahmetov Donyec-medencei oligarcha DTEK Krimenergo vállalatának közvetítésével vásárolt áramot Ukrajnától, amit aztán a Krímbe szállított.
2014 nyarán az ukrán kormány rendkívüli állapotot vezetett be a belső árampiacon, a Donyec-medencei szénszállítások akadozása miatt, és azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a Krím áramellátását. Ekkor az Inter RAO elkezdett elektromos energiát Ukrajnába szállítani, amit a Krímbe továbbított. A két fél 1,5 GW 2015-ben történő szállításáról állapodott meg. A COR kilowattóránként 2,4 rubelért szállította az energiát Ukrajnába, amelyből a Krím számára 2,99 rubelért vásárolt vissza tőle. (1 rubel a jelenlegi árfolyamon mintegy 4,4 forintot ér.)
2015 novemberében ismeretlenek felrobbantották az Ukrajna területén át vezető, a Krímbe irányuló távvezetékek tartóoszlopait. Szélsőségesek megakadályozták, hogy Kijev ezeket helyre tudja állítani. Az Oroszországból a Krímbe vezető “energiahíd” első vezetékét egy hét múlva helyezték üzembe. A COR-t 2018 májusában számolták fel.
A Donyec-medencével kapcsolatban az RBK azt tudta meg, hogy 2015 nyara óta, amikor Ukrajna megtagadta, hogy tovább fizesse az el nem ismert “köztársaságokba” irányuló orosz áramszállításokat, ezeket a tételeket az orosz FSZK áramszállító vállalat az ipari fogyasztók számára megszabott tarifa rovására, “normatív veszteségként” kezdte el kezelni. A lap rámutatott, hogy sem az orosz energiaügyi minisztérium, sem pedig a FSZK nem ismerte el, hogy a Donyec-medencébe történő szállításokat veszteségként könyvelik el. A “Luhanszki Népköztársaság” évi 2,5 milliárd kilowattórával való ellátása 2,5-3 milliárd rubelbe kerül. A másik donyec-medencei szakadár entitás, a “Donyecki Népköztársaság” áramból önellátó.
A lap úgy értesült, hogy Turcan őrizetbe vételét követően a hatóságok átkutatták Vjacseszlav Kravcsenko energiaügyi miniszterhelyettes irodáját és lakását. Kravcsenkót azonban az Interfax hírügynökség szerint nem gyanúsítottként, hanem tanúként kezelik. Turcan a vallomásában további három minisztériumi tisztségviselőről tett említést.
Az RBK értesüléseit sem az energiaügyi tárcánál, sem az Inter RAO-bál, sem az SZRV-nél, sem pedig az FSZB-nél nem kommentálták.