A határőrség Twitter-fiókjában közzétett bejegyzés szerint egy 90 fős, illetve egy 130 fős csoportról volt szó. A kísérlet a határőrök és a segítségükre korábban kivezényelt katonák “gyors beavatkozásának” köszönhetően meghiúsult – olvasható a bejegyzésben. Közölték azt is: szombaton és vasárnap összesen mintegy 1300 határsértési kísérletet regisztráltak a lengyel-fehérorosz határon, augusztus eleje óta pedig több mint 17 ezer ilyen eset történt.
A határőrség szóvivője, Anna Michalska későbbi sajtóértekezletén elmondta: az erőszakos határátlépési kísérletek kezelése “nagyon nehéz” a határőrök számára. “Ez kifejezetten úgy néz ki, hogy a járőrözőkre ráront egy kilencven vagy százharminc fős csoport, nekimennek a fizikai akadályoknak, és erővel próbálnak Lengyelországba behatolni” – írta le a helyzetet a szóvivő.
Az illegális bevándorlók egy része átjutott a lengyel oldalra, feltartóztatták őket. Mivel a csoportból senki sem akart nemzetközi védelemért folyamodni Lengyelországban, visszafordították őket – írta le a szóvivő a helyzetet. Beszámolója szerint a migránsokat a terepet ismerő fehérorosz tisztviselők irányítják a határvonal megfelelő pontjaira.
Michalska közölte azt is: a szombati adatok eddig rekordot jelentenek, ugyanis több mint 700 határsértési kísérlet történt. Őrizetbe vettek 15 embercsempészt is. A lengyelországi őrzött központokban jelenleg 1534 migráns tartózkodik, 19 embert, köztük hat gyermeket kórházban kezelnek – tudatta a szóvivő.
A lengyel szejm szeptember végén hosszabbította meg hatvan nappal a Fehéroroszországgal határos térségben egy hónapja érvényben lévő rendkívüli állapotot. A határszakasz védelmére két és fél méter magas, 180 kilométer hosszúra tervezett drótkerítést építenek.
Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke múlt héten megerősítette: döntés született arról, hogy a kerítést “nagyon nehezen legyőzhető akadállyal” helyettesítik, újabb fizikai akadályok mellett elektronikus riasztórendszert is alkalmaznak.
The post Lengyel határőrség: két nagy menekültcsoport próbált erőszakkal áttörni a határon Fehéroroszország felől appeared first on .
Effective good governance in preventing and combatting corruption to promote economic efficiency and favourable business investment climate was the focus of an OSCE-organized online seminar held on 14 and 15 October 2021.
Participants were representatives of the Ministry of Finance and Economyof Turkmenistan, law enforcement bodies, the Mejlis (lower chamber) of the Milli Gengesh (parliament) of Turkmenistan, financial institutions and other relevant agencies.
International experts from Latvia and Ukraine presented OSCE participating States’ best practices in promoting good governance principles, ensuring transparency, integrity and accountability in the public sector, which supports sustainable and effective economic development.
Participants discussed the investment policy of states and explored the roots of corruption based on World Bank research. Special emphasis was placed on measures to prevent corruption, including mechanisms to receive and respond to information on corruption cases in state institutions.
“Corruption is a key threat to good governance, democratic processes, economic stability and fair business practices,” said John MacGregor, Head of the OSCE Centre in Ashgabat.
He stressed that effective national anti-corruption work requires further development of institutional and legislative mechanisms, and consistent improvement of human and organizational potential.
“The OSCE and its respective structures and field missions, are undertaking consistent work to facilitate further political dialogue and the exchange of knowledge and best practices from across the OSCE region, on countering corruption threats,” added MacGregor.
Participants examined the impact of corruption on the economic growth and development of entrepreneurship. Emergence of e-corruption and the role of digitalization in anti-corruption work were also addressed.
Après son rappel par Alger, voilà que l’ambassadeur de l’Algérie en France, Mohamed Antar Daoud, revient aux devants de la scène diplomatique. À cette dernière, encore marquée par des tensions entre El Mouradia et L’Elysée, s’ajouteront dorénavant les déclarations pour le moins osées, faites aujourd’hui par le premier représentant de l’Algérie en France.
Mohamed Antar Daoud a notamment déclaré aujourd’hui, le 14 octobre, lors de son passage au Forum d’El Moudjahid, que la diaspora algérienne en France doit « constituer un levier de commande » capable d’apporter une différence dans la politique de l’Algérie, mais aussi dans celle de la France.
La diaspora, premier atout de l’Algérie en FranceL’ambassadeur de l’Algérie en France, rappelé le 2 octobre dernier suite aux déclarations du président Français Emmanuel Macron, a frappé fort aujourd’hui au niveau du siège du journal El Moudjahid.
Le diplomate a notamment indiqué qu’il est « inadmissible » que l’Algérie, avec ces 18 consulats qui représentent « la plus grande communauté étrangère en France » ne puisse pas « constituer un levier de commande pour intervenir non seulement dans la politique algérienne, mais (aussi) au niveau de la politique française », rapporte l’APS.
Cette déclaration a été faite dans le cadre de la commémoration des massacres du 17 octobre 1961. Profitant de cette occasion, l’ambassadeur a également indiqué que « la double, la triple ou la quadruple nationalité doit constituer un atout » pour l’Algérie et les Algériens. Et d’ajouter que « la communauté Algérienne en France est une communauté engagée auprès de son pays ».
Mohammed Antar Daoud a également dénoncé les dérives bureaucratiques qui constituent, selon lui, un véritable « parcours du combattant » pour « ceux qui veulent investir en Algérie« . Le diplomate algérien n’a pas omis de rappeler, enfin, le grand élan de solidarité de la diaspora algérienne en France lors de la quatrième vague et des incendies en Kabylie.
L’article Tensions avec la France : l’ambassadeur d’Algérie à paris s’exprime est apparu en premier sur .
La ville fictive d'Horketa est frappée par une épidémie mystérieuse : les habitants sont atteints d'une paralysie qui sème la panique. La peur l'emporte sur le défi sanitaire à relever collectivement, tandis que les puissances voisines leur tournent le dos en fermant leurs frontières.
Araniti Lumbardi, en charge de gérer cette crise en tant que président du Comité de Salut, n'en demeure pas moins fragile, solitaire et superstitieux. Traité comme un roi, il porte seul le fardeau des responsabilités face (...)