Bizonyára tudják, hogy ma este rengeteg kérdésről tárgyaltunk. Hadd beszéljek először a migrációról.
A Földközi-tenger középső térségében húzódó, azaz Afrikából Olaszországba tartó útvonalon érkező irreguláris migránsok száma még mindig túl magas, és nem is igen változott az elmúlt két évben. Ezért megvitattuk, hogyan fűzhetnénk szorosabbra együttműködésünket Afrikával. A főképviselő ismertette, hogyan állnak diplomáciai tárgyalásai az öt leginkább érintett afrikai országgal, név szerint Szenegállal, Malival, Nigerrel, Nigériával és Etiópiával. Célunk az, hogy megelőzzük az Olaszországba és Európa többi részére irányuló illegális migrációt, és biztosítsuk az irreguláris migránsok tényleges visszaküldését. A főképviselőt biztosítottuk támogatásunkról, és decemberben felmérjük az addig elért eredményeket.
A Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalat illetően a helyzet javult: tavaly óta 98%-kal csökkent az Unióba érkező migránsok száma. Ennek köszönhető, hogy a vezetők ma vitát folytathattak a schengeni rendszer visszaállításáról. Egyetértettünk abban, hogy a cél idővel megszüntetni az ideiglenes határellenőrzéseket a belső határokon, ezzel párhuzamosan azonban a külső határokat meg kell erősíteni. A vezetők megvitatták továbbá azt is, hogy miként érvényesüljön a tagállamok egymás iránti szolidaritása a migrációs válság közepette. A konkrét javaslatokról majd decemberben tárgyalunk, mai fontos döntésünk azonban az, hogy kimondtuk: az à la carte szolidaritás nem járható út. Azon fogunk ugyanis fáradozni, hogy tényleges legyen a szolidaritás.
Ma este átfogó megbeszélést tartottunk Oroszországról is. A vezetők rámutattak az ország részéről tapasztalt legkülönfélébb cselekményekre: légterek megsértése, félretájékoztatási kampányok, kibertámadások, beavatkozás a politikai folyamatokba az EU-n belül és azon túl, hibrid hadviselési eszközök a Balkánon, valamint az MH17-re vonatkozó vizsgálat ügye. E példák fényében világos, hogy Oroszország stratégiai célja az EU gyengítése. Ez a realitás: helyzetértékelésünk józan, és nincsenek illúzióink. Nem az a célunk, hogy kiélezzünk a viszonyt Oroszországgal, mindössze reagálunk az ország lépéseire. Az EU természetesen mindig is készen áll a dialógusra, de értékeinkből, elveinkből nem engedünk. Ezért a vezetők megállapodtak abban, hogy továbbra sem változtatunk a politikánkon, és mindenekelőtt megőrizzük az EU egységét.
Szeretnék külön szólni az MH17-re vonatkozó vizsgálatról. A vezetők kifejezték, hogy maradéktalanul támogatják a holland kormányt a vizsgálat ügyében. Minden állam, amely segíteni tud a vizsgálatban és a felelősök vád alá helyezésében, köteles ezt megtenni.
A vezetők Szíria ügyét is megvitatták. Határozottan elítélték a szíriai rezsim és szövetségesei, különösen Oroszország által az aleppói civil lakosság ellen végrehajtott támadásokat. Az EU felszólítja az érintetteket, hogy vessenek véget az atrocitásoknak és haladéktalanul szüntessék be az összetűzéseket. Ha a jelenlegi atrocitások folytatódnak, az EU minden lehetőséget mérlegelni fog. Felkértük a főképviselőt, hogy folytassa diplomáciai és humanitárius törekvéseit.
Végül hadd mondjam el, hogy nagy örömmel köszöntöttük körünkben Theresa May miniszterelnököt, aki most vett először részt az Európai Tanács ülésén. A miniszterelnök megerősítette, hogy az Egyesült Királyság még jövő március előtt aktiválni fogja az 50. cikket. Amíg ez meg nem történik, a tárgyalások nem kezdődhetnek meg, ennek megfelelően ma nem volt napirenden a kilépés kérdése. Továbbra is kitartunk azonban az alapvető elvek és szabályok mellett, konkrétan az egységes piac, valamint a négy szabadság elválaszthatatlansága terén. Köszönöm figyelmüket.
Jó napot kívánok. Elnézést, de rövid leszek, mert még több előkészítő megbeszélésen kell részt vennem a csúcstalálkozó előtt.
Hadd beszéljek először a CETA-ról. A tárgyalások jelen pillanatban is folynak. Remélem, hogy Belgium ismét a kompromisszumok bajnokának bizonyul majd, és pénteken olyan megállapodás jön létre, amely megnyitja az utat a CETA aláírása előtt. A kérdés azonban túlmutat a CETA-n. Ha nem tudjuk meggyőzni az embereket arról, hogy a kereskedelmi megállapodások az ő érdekeiket szolgálják, ha nem tudjuk őket meggyőzni arról, hogy képviselőink éppen az ő érdekeiket védik, amikor szabadkereskedelmi megállapodásokról tárgyalnak, akkor nem tudjuk biztosítani a szabad kereskedelem támogatását a nyilvánosság körében. Ez pedig attól tartok, azt jelentené, hogy a CETA lehet az utolsó szabadkereskedelmi megállapodásunk. Ezért fontos az is, hogy hatékony eszközökkel tudjuk magunkat megvédeni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, és ezért olyan jelentős a piacvédelmi eszközökről szóló mai eszmecsere.
Beszélni fogunk Oroszországról, valamint az ország szerepéről Európában és a szomszédságunkban. Meglehetősen nehéz, sőt lehetetlen anélkül beszélni erről, hogy ne utalnánk az aleppói civilek és kórházak elleni támadásokra. A mai nap nem a döntéseké, de szeretném kiemelni, hogy az EU-nak minden lehetőséget nyitva kell hagynia – így a szankciókét is –, ha a bűntettek tovább folytatódnak.
Végül hadd mondjam el, hogy nagy örömmel köszöntöm majd körünkben Theresa May miniszterelnököt. Egyes sajtóorgánumok azt írták, hogy most, amikor először vesz részt az Európai Tanács ülésén, oroszlánverembe kell besétálnia. Ez nem így van: sokkal inkább galambdúcnak mondanám. Teljes biztonságban lesz velünk. Remélem, hogy ő is ráébred majd, hogy az Európai Unió a legjobb társaság a világon.
2016. október 19-én a Tanács szlovák elnöksége felszólította az Európai Parlamentet, hogy a 2017. évi uniós költségvetésre vonatkozó módosításainak elfogadásakor vegye figyelembe a 2016-os költségvetés végrehajtásával kapcsolatos legfrissebb számadatokat.
„Lássuk be: a 2016-os költségvetés a tényleges szükségletekhez képest bőven túltervezett volt. Ebből okulva a 2017-es uniós költségvetést úgy kell megtervezni, hogy a jövő évi kiadásokra vonatkozó legreálisabb előrejelzéseket tükrözze” – mondta Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke a Parlament és a Bizottság képviselőivel tartott háromoldalú egyeztetést követően.
Szeptember 30-án a Bizottság javaslatot tett a 2016-os uniós költségvetés kifizetési előirányzatainak 7,27 milliárd euróval való csökkentésére annak érdekében, hogy a költségvetés jobban megfeleljen a szükségletekre vonatkozó legfrissebb becsléseknek.
Kilátások 2017-reA 2016-ban az előzetesen várttól elmaradó szükségletek fő oka az, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló programok egy része még nem indult be teljesen. Különösen igaz ez a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területére, amelynek esetében a programok végrehajtása várhatóan még 2017-ben sem kapcsol teljes sebességre. A Bizottság ezért a 2017-es uniós költségvetésben az elfogadott 2016-os költségvetésben foglaltnál 23%-kal kevesebbre becsülte az erre a szakpolitikai területre vonatkozó kifizetési szükségleteket. A Bizottság által 2017-re javasolt összegek még a 2016-os költségvetésnek a tényleges szükségletekhez való hozzáigazítását követően is 10%-kal elmaradnak a 2016-os összegektől.
A 2017-es uniós költségvetést illetően az elnökség aggályosnak tartja, hogy a Parlamentben jelenleg tárgyalt módosítások ezzel teljesen ellentétes irányba mutatnak. A Parlament ugyanis szinte minden szakpolitikai területre vonatkozóan növelni szeretné a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatokat, aminek következtében ezek jóval meghaladnák az Unió többéves pénzügyi keretében meghatározott kiadási plafonokat. Mindez sem a jelenlegi szükségleteket nem tükrözi, sem a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodást nem tartja tiszteletben.
Előtérben a legfontosabb prioritásokAz elnökség arra kérte a Parlamentet, hogy a rendelkezésre álló forrásokat az EU jelenlegi két legfontosabb prioritásához rendelje hozzá. Az első prioritást azok az intézkedések jelentik, amelyek célja a migrációs válság kezelése és a kiváltó okok megszüntetése, ezen belül a határellenőrzés megerősítése, élelem, egészségügyi ellátás és oktatás biztosítása a Görögországban és Bulgáriában rekedt menekültek számára, valamint a származási és tranzitországok támogatása. A másik prioritás az uniós gazdaság versenyképességének növelése és a munkahelyteremtés.
Az elnökség továbbá felkérte az uniós intézményeket, hogy felelősen használják fel az uniós adófizetők pénzét, aminek azt is magában kell foglalnia, hogy a 2013-as vállalásoknak megfelelően 2017-re 5%-kal csökkentik alkalmazottaik számát.
Az elnökség arra is emlékeztetett, hogy a 2017-es uniós költségvetésről szóló tárgyalások és a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata két külön folyamat, amelyekkel külön-külön kell foglalkozni.
A következő lépésekA Parlament várhatóan október 26-án szavaz a 2017-os uniós költségvetésre vonatkozó tanácsi álláspont módosításairól. Október 28-én egy háromhetes egyeztetési időszak kezdődik, amelynek során a Tanácsnak és a Parlamentnek arra kell törekednie, hogy november 17-ig áthidalják az álláspontjaik között egyelőre fennálló különbségeket.
HáttérA 2016-os uniós költségvetés 7,27 milliárd eurós csökkentésével a kifizetési előirányzatok összege 136,61 milliárd euróra változik. Ez jelentősen alacsonyabb annál a 146,46 milliárd eurónál, amelyet a 2016-os uniós költségvetésről szóló múlt évi tárgyalások során a Parlament szorgalmazott, és annál a 142,12 milliárd eurónál is, amelyet ugyanekkor a Tanács javasolt.
Az őszi szociális csúcstalálkozó résztvevői „Európa közös kihívásainak megválaszolása: a növekedés ösztönzése, munkahelyteremtés és a méltányosság biztosítása” címmel tartottak megbeszélést. A résztvevők mindenekelőtt a következő témákról fejtették ki a véleményüket:
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta: „A Brexitről szóló népszavazásnak volt néhány, csak az Egyesült Királyságra jellemző vonása. Ám botorság lenne figyelmen kívül hagynunk mindazt, amire e népszavazás rávilágított a nyilvánosságnak a globalizációról alkotott véleményével kapcsolatban. A globalizációval kapcsolatos negatív véleményeket nagyon sokan osztják Európa-szerte. A pozsonyi nyilatkozat legfőbb célja is az, hogy erre a jelenségre választ adjunk. E nyilatkozat fordulópontot jelentett annak felismerésében, hogy ahelyett, hogy kioktatnánk a polgárokat az európai integráció előnyeiről, sokkal komolyabban kell vennünk a biztonsággal kapcsolatos valós félelmeiket. Gondolok itt a biztonságra úgy is mint a határok biztonságára és a közbiztonságra, de úgy is mint az emberek jólétének és megszokott életmódjának biztosítására. Olyan Európára van szükségünk, amely megvédi polgárait; olyan Európára, amelyre biztonságos helyként tekinthetünk. A szociális csúcstalálkozón az is egyértelművé vált számunkra, hogy az egész Európai Unió közös felelőssége, hogy ígéretes gazdasági jövőt biztosítson mindenkinek.”
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: „Az EU világos ütemtervvel rendelkezik az európai munkahelyteremtésre, növekedésre és társadalmi igazságosságra vonatkozóan, és határozottan elkötelezett e célok iránt. Az elmúlt két évben sok intézkedést hoztunk, az európai beruházási tervtől kezdve az egységes piac egyértelmű és méltányos szabályok alapján történő elmélyítésén, az ifjúsági garancia bevezetésén és az Új európai készségfejlesztési program elindításán át a szociális jogok európai pilléréről folytatott konzultációkig. A munkanélküliség immár csökken, de sok még a tennivalónk. A szociális partnerek szerepe kulcsfontosságú; »a szociális párbeszéd új kezdete« pedig további uniós és nemzeti szintű intézkedések előtt nyithatja meg az utat. Várakozással tekintünk az elé, hogy megbeszéléseket folytassunk az Unió prioritásairól ebben a fontos pillanatban.”
A soros elnökség nevében Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke elmondta: „javítanunk kell a kommunikációt – mind a tagállamok között, mind az uniós intézményekkel, de mindenekelőtt a polgárokkal. Egyértelműbbé kell tennünk döntéseinket. Világosan és őszintén kell beszélnünk. A polgárok elvárásait kell a középpontba helyeznünk, és határozottan szembe kell helyezkednünk az országainkban meglévő szélsőséges és populista politikai ellenzék által felvetett, a végletekig leegyszerűsített megoldási javaslatokkal. A szociális párbeszéd hozzájárulhat a társadalmi harmóniához és azoknak a kötelezettségvállalásoknak a teljesítéséhez, amelyeket a pozsonyi csúcstalálkozón tettünk. Az elkövetkező hónapokban olyan vonzó uniós jövőképet tárunk majd polgáraink elé, amely iránt bizalommal viseltethetnek és amelyet támogatni tudnak. A mai háromoldalú szociális csúcstalálkozó lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a szociális partnerek véleményét ezekkel a fontos kérdésekkel kapcsolatban. A szociális partnerek közvetlen kapcsolatban állnak a dolgozó emberekkel, a munkavállalókkal, és egyaránt jól ismerik a munkaerőpiac helyzetét és az üzleti környezetet, mindez pedig segítheti az előttünk álló nehézségek megoldását.”
Emma Marcegaglia, a munkáltatókat képviselő BusinessEurope elnöke kijelentette: „Európa válaszúthoz érkezett. Erős és hatékony uniós intézményekre van szükség, amelyek azonos irányban haladnak az EU három legfontosabb gazdasági pillérének megerősítése érdekében. E pillérek: az egységes piac, a közös nemzetközi kereskedelmi politika és az euró. Mind az Unió hitelessége, mind a munkahelyteremtés szempontjából létfontosságú, hogy létrejöjjenek az EU-nak adott megbízással összhangban kialakított kereskedelmi megállapodások. Gyarapítani kell a magán- és közfinanszírozású termelő beruházásokat. Ezért támogatjuk a Juncker-féle beruházási terv kiterjesztését, és sürgetjük az EU-t és tagállamait, hogy távolítsák el a beruházások útjában álló akadályokat. Az uniós szociális partnerek hangsúlyozták azt is, hogy nem engedhető meg, hogy a vállalkozások és a munkavállalók fizessék meg a Brexit árát. Célunk, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a lehető legszorosabb gazdasági kapcsolatok maradjanak fenn, de ezzel együtt meg kell őriznünk az egységes piac integritását is. Nem engedhetjük meg, hogy bárki csak a neki tetsző elveket mazsolázza ki és tartsa tiszteletben az áruk, a szolgáltatások, a tőke, illetve az emberek szabad mozgásának elve közül.”
Az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) nevében a szövetség főtitkára, Luca Visentini elmondta: „a szakszervezetek és a munkáltatók egyetértenek abban, hogy az Európát sújtó sokféle nehézségre európai megoldásokat kell találnunk. A növekedés ösztönzéséhez és a minőségi munkahelyek létrehozásához több köz- és magánfinanszírozású beruházásra van szükség egész Európában. E beruházásokra olyan aranyszabályt kell alkalmazni, amely kivonja őket az uniós hiány- és adósságcélok hatálya alól, ezért felkérjük az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki ambiciózus európai iparpolitikát. Támogatjuk azt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság között minél szorosabbak legyenek a gazdasági kapcsolatok, mindazonáltal ne sérüljön az egységes piac és a személyek szabad mozgásának elve. Párbeszédet akarunk folytatni a tárgyalókkal, hogy olyan megoldásokat sikerüljön kidolgozni, amelyek minimálisra csökkentik a vállalkozások és a munkavállalók, valamint a munkavállalói jogok szempontjából jelentkező káros hatásokat. Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a szociális védelmet, és ugyanolyan fontosságot kell tulajdonítania a szociális Európának, mint az EU gazdasági kormányzásának.”
Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek / szervezetek álláspontját tükrözik, és nem jelentik együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács állásfoglalását.
Az Európai Tanács következtetéseket fogadott el a migrációról.
20. Az Európai Tanács határozottan elítéli a szíriai rezsim és szövetségesei, különösen Oroszország által az aleppói civil lakosság ellen végrehajtott támadásokat. Felszólítja őket, hogy vessenek véget az atrocitásoknak, és sürgősen tegyenek lépéseket annak szavatolása érdekében, hogy a humanitárius segítség akadálytalanul eljusson Aleppóba és az ország más részeibe. Az Európai Tanács az összetűzések azonnali beszüntetésére és egy hiteles politikai folyamatnak az ENSZ égisze alatt történő újraindítására szólít fel. A nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok nemzetközi jogának megsértéséért felelős személyeket felelősségre kell vonni tetteikért. Ha a jelenlegi atrocitások folytatódnak, az EU minden lehetséges megoldást mérlegelni fog. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető legtovább tartson a tűzszünet, a humanitárius segítség eljusson a polgári lakossághoz, és megfelelő feltételek alakuljanak ki a szíriai politikai átmenetről folytatandó tárgyalások megkezdéséhez.
21. Az Európai Tanács felkéri a főképviselőt és a Bizottságot, hogy az ENSZ-szel együttműködve folytassák az EU humanitárius kezdeményezésének végrehajtását és a sebesültek evakuálását, továbbá a kulcsfontosságú regionális szereplőkkel kezdjék meg a politikai átmenetre, valamint a konfliktus utáni megbékélés és újjáépítés előkészítésére irányuló munkát.
22. Az Európai Tanács stratégiai irányadó vitát tartott az EU-Oroszország kapcsolatokról.
Az Európai Tanács következtetéseket fogadott el a migrációról, a kereskedelemről, a globális és gazdasági kérdésekről, valamint a külkapcsolatokról.
E heti találkozónkon három fontos kérdést vitatunk majd meg: a migráció, a kereskedelem és Oroszország kérdését.
A migrációt illetően elmondható, hogy lassan fordulóponthoz érkezünk. Intézkedéseinknek a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon van a legnagyobb látszata, itt ugyanis tavaly és idén szeptember között 98%-kal csökkent az Unióba érkező irreguláris migránsok száma. Az európai uniós intézmények fokozott erőfeszítéseket tettek annak elősegítése érdekében, hogy a harmadik országok visszafogadják az állampolgáraikat. A Frontexnek ez év júniusáig már kétszer annyi irreguláris migránst sikerült visszaküldenie, mint 2015-ben összesen. Emellett az EU a közelmúltban olyan megállapodást kötött Afganisztánnal, amely hatékonyabb együttműködést tesz lehetővé a migráció területén.
A Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalon nagyságrendileg ugyanannyian érkeznek, mint 2014-ben és 2015-ben. Éppen ezért az októberi találkozónkon mindenekelőtt az afrikai származási és tranzitországokkal végzett tevékenységünkre kell összpontosítanunk. Az Európai Bizottság elnökétől és a főképviselőtől tájékoztatást kapunk majd arról, hogy állunk az egyes országokkal kialakított hatékony partnerségi együttműködési keretek, az úgynevezett migrációs paktumok végrehajtásával.
Ami a kereskedelempolitikát illeti, az Európai Tanácsban különös felelősségünk van a Kanadával kötendő megállapodást illetően. Van még e téren tennivalónk, de remélem, hogy sikerül előbbre jutnunk.
A kereskedelem erőteljes ösztönző a munkahelyek, a növekedés és a jobb életkörülmények megteremtése szempontjából, mégis egyre többször kétségbe vonjuk annak hozadékát. Meggyőződésem, hogy együtt olyan kereskedelempolitikát tudunk kialakítani, amely megfelelő választ ad napjaink problémáira és a jövő kihívásaira. Végső soron ugyanis rajtunk múlik, hogy mennyire vagyunk képesek megvédeni magunkat és polgárainkat az esetleges tisztességtelen gyakorlatoktól. Ahhoz ugyanis, hogy a kereskedelem szabad legyen, tisztességesnek kell lennie. Az Európai Tanácsban ezért megbeszélést folytatunk majd a kereskedelmi védelmi eszközök korszerűsítéséről, valamint a fő partnereinkkel kötendő szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásainkról.
A vacsora során stratégiai megbeszélést folytatunk Oroszországról. Célunk, hogy átfogóan és távlati szempontból értékeljük kapcsolatainkat e fontos szomszédunkkal. Szem előtt tartva, hogy decemberben milyen döntéseket kell majd meghoznunk, az Oroszországgal folytatott tárgyalások során továbbra is az egység jelenti legnagyobb erősségünket. Nézetkülönbségeink ellenére ezt mindeddig sikeresen meg tudtuk őrizni, és ebből a továbbiakban sem engedhetünk.
E megbeszélések keretében a Szíriában tapasztalható drámai fejleményekre is ki kell térnünk. A főképviselő ismertetni fogja a tanácsi megbeszélések eredményét, amelynek alapján következtetéseket fogadunk el.
Az Európai Unió és az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás keretében létrejött Együttműködési Tanács 2016. október 18-án, Brüsszelben tartotta második ülését. A találkozót Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az uniós delegáció vezetője nyitotta meg. Az iraki delegációt Ibrahim al-Dzsafári iraki külügyminiszter vezette, és tagja volt Faláh Musztafa Bakir, az Iraki Kurdisztáni Régió külügyi hivatalának vezetője is. A tematikus megbeszéléseken Hrísztosz Sztilijanídisz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos és Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője is részt vett.
Figyelembe véve, hogy épp folyamatban van az a katonai művelet, melynek célja felszabadítani Moszult a Dáis általi megszállás alól, a megbeszélések elsősorban Irak közvetlen humanitárius, illetve a stabilitást érintő nehézségeire összpontosultak. A későbbiekben szó esett az ország hosszabb távú szükségleteiről is.
A találkozón az EU elismerését fejezte ki az iraki kormánynak a jelenlegi válsághelyzet kezelése érdekében tett erőfeszítéseiért. Felvázolta továbbá, hogyan járul hozzá az ország közvetlen szükségleteinek kielégítéséhez a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott humanitárius segítség és támogatás, ezen belül a lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekeknek nyújtott oktatás révén, figyelemmel e személyek rövid és hosszabb távú szükségleteire egyaránt. Az EU és Irak képviselői megvitatták továbbá a megszállás alól frissen felszabadított területek stabilizálására vonatkozó prioritásokat, ideértve a rögtönzött robbanószerkezetek eltávolítását is, ami a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérésének alapvető feltétele.
Nagyobb távlatokat tekintve minden Irakot érintő megbeszélésnek elengedhetetlen és központi elemét kell képeznie az egyesített, befogadó iraki állam és az ennek keretein belül folytatandó békeépítés és megbékélés kérdésének. Megállapítva ugyanakkor azt, hogy a jelenlegi iraki válság és az ország stabilitására és jólétére vonatkozó hosszabb távú kilátások szorosan összefüggenek, a miniszterek alaposan megvitatták Irak hosszú távú jólétének kérdését, valamint azt, hogy az EU–Irak kapcsolatok miként járulhatnak hozzá az ország lehetőségeinek teljes mértékű kiaknázásához. Az Együttműködési Tanács ezért nemcsak a politikai, hanem a gazdasági és társadalmi befogadás fontosságát is kiemelte. A résztvevők ezen belül külön hangsúlyozták, hogy az EU-nak és Iraknak egymással párhuzamosan kell erőfeszítéseket tennie a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása, továbbá a gazdaság és a kereskedelem élénkítése érdekében, valamint azért, hogy Irak teljes mértékben kiaknázhassa energiapotenciálját.
A már meglévő együttműködés áttekintésén túl a találkozó résztvevői megvitatták a következő lépéseket is: megállapodtak többek között arról, hogy létrehoznak egy, az energiaügyi együttműködéssel foglalkozó munkacsoportot, valamint felmerült a migrációról szóló nem hivatalos párbeszéd elindításának lehetősége is.
Végezetül az EU–Irak Együttműködési Tanács áttekintette Irak regionális kapcsolatait. Az EU ismételten kijelentette, hogy kiáll Irak szuverenitása és területi integritása, valamint az ezek megőrzéséhez való joga mellett. Hangsúlyozta továbbá az Irak és a régió más országai közötti párbeszéd jelentőségét.