Európai Unió : hírek magyarul

Magyarország egyre többet költ oktatásra, de még nem értük el a 2010-es szintet. A romák továbbra is kiszorulnak a többségi oktatásból.

Általános : Európa-szerte bemutatják a Lux-díj idei három döntős filmjét a következő hónapokban, Magyarországon november 16. és 18. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Ma Vie de Courgette (Életem cukkiniként), az À Peine J´ouvre les Yeux (Felnyitom a szemem) és a Toni Erdmann című filmeket az EU mind a 24 hivatalos nyelvén feliratozzák, hogy a nyelvi határokat lebontva népszerűsítsék az európai filmművészet legjavát. Az EP filmdíjának győztesét a november 23-i plenáris ülésen jelentik be.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Általános : Az EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) és az EU kereskedelmi politikájáról vitáznak az EP-képviselők szerdán és csütörtökön. Az emberi jogi szakbizottság az EU–USA adatvédelmi keretmegállapodáshoz fűzött ajánlásairól dönt kedden, emellett a Panama-iratok botránya, valamint a repülésbiztonság és a drónok szabályozása is napirenden lesz a héten az EP-ben.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Az önkormányzat lemeszelné a péniszt ábrázoló falfestményt, ami egy éjjel megjelent egy forgalmas kereszteződésben. A járókelők jót röhögnek a képen.

2016. november 7., hétfő
14.00 Találkozó Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével

2016. november 8., kedd
15.00 Találkozó Bakir Izetbegović-csal, Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
16.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása

2016. november 10., csütörtök
10.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
13.45 Találkozó Sauli Niinistövel, Finnország elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)

A brit miniszterelnök telefonon győzködte Angela Merkelt: tartani akarja a Brexit-menetrendet.

Az Európai Bizottság nem elégedett a reklámadó módosításával sem. A kormánynak el kell törölnie az indokolatlanul diszkrimináló szabályokat.

Általános : Milyen az Európai Parlament belülről? Hogyan is néznek ki az üléstermek, ahol a fontos döntéseket hozzák az EP-képviselők, milyen Martin Schulz irodája, és hogyan zajlik egy sajtótájékoztató az EP szóvivőjével? A virtual reality (VR), vagyis virtuális valóság technikájának köszönhetően ezt most könnyedén megmutathatjuk önnek úgy, hogy közben ki sem kell mozdulnia otthonról. Fedezze fel a Parlamentet okostelefonja, vagy számítógépe segítségével.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Egy bírósági ítélet szerint a brit kormánynak a parlamenttel kellene megszavaztatnia a kilépést az EU-ból.

Talán még Orbán Viktor is megsüvegelné a focipályát Eleonaszban.

2016. október 30-án Brüsszelben, a 16. EU–Kanada csúcstalálkozón találkozott egymással Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke. Aláírták az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) és a stratégiai partnerségi megállapodást, és együttes nyilatkozatot adtak ki az EU és Kanada közötti partnerségről.

A Tanács 2016. október 28-án írásbeli eljárással elfogadta a Kanadával való átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásra vonatkozó határozatcsomagot, amely a következőket foglalja magában:

• a megállapodás aláírásáról szóló határozat
• a megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló határozat
• döntés arra vonatkozóan, hogy a megállapodás megkötésével kapcsolatban kérni kell az Európai Parlament egyetértését

A tagállamok képviselői elfogadtak továbbá egy közös értelmező okmányt is. Ez a Kanadával közösen elfogadott szöveg kötelező értelmezéssel szolgál majd az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban szereplő, konkrét kérdésekre vonatkozó feltételeket illetően.

„Örömömre szolgál, hogy megerősíthetem, hogy az EU kész aláírni a Kanadával való átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást. Az EU kereskedelempolitikájának ez fontos mérföldkövét jelenti, ami egyúttal tanúsítja az iránta való elkötelezettségünket is” – mondta Robert Fico, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Szlovákia miniszterelnöke. „Az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás korszerű és progresszív megállapodás, amely új lehetőségek előtt nyitja meg az ajtót, ugyanakkor védi a fontos érdekeinket. Megvan benne továbbá az ahhoz szükséges potenciál, hogy irányt mutasson a jövőbeli kereskedelmi megállapodások számára.”

A megállapodás eltörli az EU és Kanada között jelenleg fennálló kereskedelmi vámok több mint 99%-át, és szigorú előírásokat tartalmaz a fogyasztók, a környezet és a munkavállalók védelmével kapcsolatban.

A megállapodás az áruk, a szolgáltatások, a közbeszerzések és a beruházások előtti piacnyitás mellett olyan kérdésekről rendelkezik, mint a szellemitulajdon-jog, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, a fenntartható fejlődés, a szabályozási együttműködés, a kölcsönös elismerés, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, a nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködés, a vitarendezés, valamint a kereskedelem technikai akadályai.

A Kanadával folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízást a Tanács 2009-ben fogadta el. Miután 2011 szeptemberében sor került egy tanácsi határozat elfogadására, a megállapodásra irányuló tárgyalások kiegészültek a beruházások védelméről folytatott megbeszélésekkel.

A Bizottság 2016. július 5-én azt javasolta, hogy a megállapodást „vegyes” megállapodásként írják alá és kössék meg. Ez azt jelenti, hogy az Unió részéről azt mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak alá kell írniuk, és valamennyi releváns nemzeti és regionális parlamentnek meg kell azt erősítenie.

Azt követően, hogy az Európai Parlament egyetértését adta a megállapodás megkötéséhez, az ideiglenesen alkalmazásra kerül mindaddig, amíg valamennyi tagállam meg nem erősíti. Az ideiglenes alkalmazás lényegében csak az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó rendelkezéseket érinti.

Stratégiai partnerségi megállapodás

A Tanács határozatot fogadott el továbbá az EU és Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról is. E megállapodás célja az EU és Kanada közötti politikai párbeszéd és együttműködés intenzívebbé tétele, és megerősíti a közöttünk fennálló kapcsolatokat az olyan területeken, mint például az emberi jogok, a nemzetközi béke és biztonság, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés, valamint a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság.

Hiába az ellentüntetők támadása a csúcs helyszínén, az unió vezetői aláírták a kanadai liberális sztárkormányfővel a CETA kereskedelmi megállapodást.

Az év végéig szeretne megegyezni a görög és a török ciprusi vezető, jövő tavasszal népszavazással egyesítenék az ország két felét.

1. Mi, a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) külügyminiszterei, az Európai Unió külügyminiszterei és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2016. október 25-én és 26-án a Dominikai Köztársaságban tartottuk a csúcstalálkozók közötti, első időközi találkozónkat.

2. Hangsúlyozzuk partnerségünk fontosságát és megerősítjük elkötelezettségünket az állam-, illetve kormányfőink csúcstalálkozóin az 1999. évi Rio de Janeiró-i csúcstalálkozó óta elfogadott valamennyi biregionális nyilatkozat mellett. E nyilatkozatok a nagy jelentőségű ügyekről alkotott közös elképzeléseinket tükrözik.

3. Emlékeztetünk az állam-, illetve kormányfők által 2015 júniusában „Partnerség a következő nemzedékért” címmel elfogadott politikai nyilatkozatban kapott azon megbízatásunkra, hogy kötelezzük el magunkat a biregionális kapcsolatok jövőjének átfogó és inkluzív átgondolása mellett, régóta fennálló biregionális stratégiai partnerségünk elmélyítése érdekében, mely történelmi, kulturális és emberi kötelékeken, a nemzetközi jogon, az ENSZ Alapokmányban foglalt valamennyi cél és alapelv, valamint az emberi jogok és a területi integritás kivétel nélküli és teljes tiszteletben tartásán, illetve közös értékeken és elveken, továbbá egymás tiszteletén és közös érdekeken alapul. Ismételten leszögezzük, hogy elutasítunk minden olyan egyoldalú, extraterritoriális hatású kényszerítő intézkedést, amely ellentétes a nemzetközi joggal, és újólag megerősítjük elkötelezettségünket a vitás kérdések békés rendezése mellett.

4. Megerősítjük „A csúcstalálkozókon elfogadott programok és intézkedések értékelése” című dokumentum alapján megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak ehhez a reflexióhoz. Ez az értékelés pozitív hozzájárulásnak bizonyult a sikeres biregionális kezdeményezések feltérképezése, illetve azon területek meghatározása szempontjából, ahol további munkára van szükség, továbbá változtatási javaslatokat tartalmazott a munkamódszereinket illetően, melyeknek köszönhetően konkrétabb és értékesebb eredményeket tudunk majd elérni. Ezeket az ajánlásokat figyelembe kell venni az EU–CELAC cselekvési terv további végrehajtása és alakítása során. Abban is egyetértünk, hogy erősíteni kell az együttműködési programok és a CELAC–EU cselekvési terv közötti koordinációt.

5. Egyetértünk abban, hogy ezen az első időközi találkozónkon – annak érdekében, hogy egy ambiciózusabb, stratégiaibb és kiegyensúlyozottabb társulás kristályosodjon ki, amelynek alapját olyan egyértelműen meghatározott közös érdekek alkotják, amelyek keretét képezik majd biregionális kapcsolatunk jövőbeli alakulásának is – építeni fogunk azokra a következtetésekre, amelyekkel a csúcstalálkozókon elfogadott programok és intézkedések értékeléséről, a biregionális párbeszéd megerősítéséről és a kölcsönös kapcsolatok elmélyítéséről, valamint a fejlesztéssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozásról folytatott megbeszéléseink zárultak.

6. Meggyőződésünk, hogy együtt fontos politikai szerepet tölthetünk be az előttünk álló és az újonnan felmerülő globális kihívások közös kezelésében. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy új lendülettel és nagyobb gyakorisággal folytatjuk a közös biregionális célkitűzéseinken alapuló politikai párbeszédet. Méltányoljuk a biregionális párbeszédet, amely a globális kérdésekkel foglalkozó, nagyszabású nemzetközi konferenciák, csúcstalálkozók és rendkívüli ülések előkészítéseképpen zajlik, így különösen a harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia, az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozója (2015) – amelyen sor került a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a fenntartható fejlesztési célok elfogadására –, továbbá az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája (UNFCCC COP 21), az ENSZ-közgyűlésnek a globális kábítószer-problémáról szóló rendkívüli ülésszaka (UNGASS 2016) – , valamint az ENSZ-közgyűlésnek a menekültek és migránsok tömeges mozgásával foglalkozó magas szintű ülése (2016) kapcsán is. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy – adott esetben – közös céljaink elérése érdekében továbbra is együttműködünk a többoldalú fórumokon, többek között az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 22. konferenciáján, melyre 2016 novemberében kerül sor Marrákesben, valamint a Nyílt Kormányzati Együttműködés 2016. decemberi párizsi csúcstalálkozóján.

7. Üdvözöljük a régóta tartó gazdasági kapcsolataink dinamizmusát, ugyanakkor elismerjük, hogy gazdasági partnerségünknek új lendületre van szüksége. Emlékeztetünk a Santiago de Chilében és Brüsszelben tett korábbi kötelezettségvállalásainkra, melyek értelmében térségeinkben előmozdítjuk a fenntartható fejlődést és az inkluzív gazdasági növekedést, többek között a beruházások növelése és diverzifikálása révén. Elismerjük, hogy a fenntartható és inkluzív fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a gazdasági növekedés a környezeti és társadalmi felelősségvállalást szem előtt tartó szakpolitikai kereten belül valósuljon meg. Országaink számára közös kihívást jelent a termelékenységnövekedés fokozása, és mindannyian nyernénk azzal, ha szorosabbra fűznénk az e téren folytatott együttműködésünket. Javasoljuk egy olyan, katalizáló hatású környezet kialakítását, amely a biregionális kapcsolatoknak a 2015-ben elfogadott brüsszeli EU–CELAC-nyilatkozat 45–49. pontjában meghatározott termelékenységgel kapcsolatos összes aspektusára kiterjed. Ennek megfelelően megbízzuk a CELAC–EU vezető tisztviselőket, hogy egy esetleges, e területen létrehozandó CELAC–EU partnerség céljainak és feltételeinek a feltérképezése céljából több különböző szinten szervezzenek konzultációt az üzleti élet képviselőivel és más érdekelt felekkel, és a következő csúcstalálkozón számoljanak be az eredményről.

8. Elismerjük, hogy adóügyi kérdésekben nyitott, konstruktív párbeszédre és szorosabb együttműködésre van szükség, és megoldást kell találni az adókijátszással, valamint az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos kérdésekre. Elismerjük továbbá, hogy e párbeszédet valamennyi fél oldaláról meg kell erősíteni, és nyugtázzuk, hogy egyes országok már tettek bizonyos vállalásokat az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórum által felügyelt és értékelt standardoknak megfelelően.

9. Hangsúlyozzuk a biregionális együttműködés fokozásának szükségességét, valamint azt, hogy ennek érdekében integrált módon igénybe kell venni minden rendelkezésre álló eszközt. Az EU–CELAC cselekvési terv kialakítása és végrehajtása során figyelembe kell venni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásával kapcsolatos új kihívásokat Ezért megbízzuk a CELAC–EU vezető tisztviselőket, hogy indítsanak el erről a kérdésről egy közös gondolkodási, illetve konzultációs folyamatot valamennyi érintett partnerrel, és 2016 vége előtt ismertessék az első eredményeket annak érdekében, hogy a konzultációk eredményét a 2017. évi csúcstalálkozó elé lehessen terjeszteni. Tekintettel arra, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) milyen jelentős ösztönző a fenntartható fejlesztési célok eredményes végrehajtása szempontjából, ennek a gondolkodási folyamatnak ki kell terjednie a fokozatosság szempontjára is annak érdekében, hogy megfelelően érvényesüljenek a latin-amerikai és a karibi államok lakosságát érintő kihívások és realitások, valamint a biregionális együttműködésünket érintő esetleges mellékhatások.

10. Elismerjük, hogy a társadalom valamennyi szegmensét és az érintett szervezeteket széles körű részvételre kell ösztönözni, valamint hogy a biregionális kapcsolatok előbbrevitele elkötelezettséget kíván. Biztosítani kívánjuk továbbá az ifjúság és a nők megfelelő képviseletét, valamint meg kívánjuk vizsgálni, hogy – közös stratégiai célkitűzéseink megvalósításának előmozdítása érdekében – partnerségünk hogyan tehető hatékonyabbá, láthatóbbá, fokozottabb részvételen alapulóvá és inkluzívabbá.

11. Üdvözöljük az EU–LAC Alapítvány kormányközi jelleggel működő nemzetközi szervezetté alakulásáról szóló megállapodás aláírását, amelynek révén fontos eszközzel gazdagodtak biregionális kapcsolataink. Elismerjük, hogy a megállapodás alapján nyújtott pénzügyi hozzájárulások önkéntes alapúak, és arra ösztönzünk minden országot, hogy segítsék elő az EU–LAC alapítvány feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, jogi és politikai támogatását.

12. Üdvözöljük a külügyminisztereknek a csúcstalálkozók közötti, ezen első időközi találkozóján született eredményeket, amelyek maguk is hozzájárulnak a stratégiai partnerség erősítéséhez. Az állam-, illetve kormányfőinknek a 2015. évi EU–CELAC csúcstalálkozón született határozata értelmében a csúcstalálkozók között rendszeres, időközi miniszteri találkozókat fogunk tartani a csúcstalálkozókon hozott határozatok átfogó nyomon követésének biztosítása, valamint a két régió közötti rendszeres magas szintű párbeszéd fenntartása érdekében.

13. Elismeréssel adózunk a Dominikai Köztársaságnak e miniszteri találkozó megrendezéséért, amely gazdagította a biregionális menetrendet és lényeges szerepet töltött be abban, hogy jelentős előrelépéseket érhessünk el, valamint jelentősen hozzájárult a 2017 második felében, El Salvadorban megrendezésre kerülő következő CELAC–EU csúcstalálkozó előkészítéséhez.

Általános : Tizenhat és harminc év közötti fiatal vagy, érdekel Európa és van egy jó ötleted? Akkor pályázz az Európai Ifjúsági Károly-díjra! A díjat minden évben olyan fiataloknak ítélik oda, akik tevékenységükkel hozzájárulnak az európaiak közti kölcsönös megértés javításához. A győztes projekteket népszerűsítik majd a médiában Európa-szerte és pénzjutalmat kapnak, hogy továbbfejleszthessék programjaikat. A pályázatok beadási határideje 2017. január 30.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Általános : A jazidi közösség jogaiért küzdő Nádia Murádnak és Lámia Adzsi Bassárnak ítélte az EP a Szaharov-díjat 2016-ban. Az EP-képviselők uniós határértéket kértek a Bizottságtól az ipari transzzsírsavakra, és elfogadták a jövő évi EU-s költségvetéshez fűzött álláspontjukat, amelyben több forrást javasoltak a fiatalok foglalkoztatására, a gazdasági növekedésre és a migráció kezelésére. Összefoglaló a plenáris ülésről.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Hatáskörök és jogi háttér hiányában az Európai Bizottság aggodalmának hangoztatásán kívül nem sokat tud tenni a Népszabadság és felfüggesztett újságíróinak érdekében. Lényegében ezt ismerte el hat magyar európai parlamenti képviselő megkeresésére Frans Timmermans, a testület első alelnöke.

Az Európai Tanács a múlt heti ülésén három fő témával foglalkozott: a migrációval, a kereskedelemmel, valamint Oroszországgal, ezen belül is Oroszország szíriai szerepével

A migráció kérdésével kezdem. Több mint egy éve ez volt az első olyan alkalom, hogy az Európai Tanács nem válságülést tartott e témában. A görög szigetekre 98%-kal kevesebben érkeztek,mint egy évvel korábban. A Földközi-tenger középső térségében húzódó, azaz Afrikából Olaszországba tartó útvonalon érkező irreguláris migránsok száma azonban még mindig rendkívül magas, és nem is igen változott az elmúlt két évben. Ezért megbeszéléseink középpontjában javarészt az Afrikával való együttműködés állt. A vezetők meghallgatták a főképviselő beszámolóját arról, hogy milyen kezdeti eredményeket hoztak azok az erőfeszítések, melyeket az EU a kulcsfontosságú országokkal partnerségben végez a Földközi-tenger középső térségén áthaladó menekültáramlások megfékezésére. Sikerült jó alapokra helyezni az együttműködést Szenegállal, Malival, Nigerrel, Nigériával és Etiópiával az ún. „migrációs paktumokkal” kapcsolatban. Az Európai Tanács decemberben áttekinti az első eredményeket. A cél az, hogy megelőzzük az Olaszországba és Európa többi részébe irányuló illegális migrációt, és biztosítsuk az irreguláris migránsok tényleges visszaküldését.

A vezetők a schengeni rendszer visszaállításáról is tárgyaltak. Célunk továbbra is az, hogy idővel megszűnjenek az ideiglenesen bevezetett belső határellenőrzések. Ehhez azonban a külső határok további megerősítésének kell társulnia. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri és értékeli a helyzetet, és annak alapján tesz majd ajánlásokat.

A közös európai menekültügyi rendszer reformjának kérdése is terítékre került, többek között az, hogy a jövőben hogyan érvényesítsük a szolidaritás és a felelősségvállalás elveit. Megegyeztünk abban, hogy decemberben visszatérünk erre az érzékeny kérdésre, a szlovák elnökség konkrét javaslatai alapján.

Témánk volt Oroszország is. Több vezető elmondta, hogy országa milyen cselekményeket tapasztalt: félretájékoztatási kampányok, kibertámadások, beavatkozás a politikai folyamatokba az EU-n belül és másutt, a légtér megsértése, közösségi konfliktusok szítása Ukrajnában, a Balkánon és másutt a térségben. Az MH17-re vonatkozó vizsgálat fejleményei is zavaró kérdéseket vetnek fel. Ez a realitás: helyzetértékelésünk józan, és nincsenek illúzióink. Nem célunk, hogy kiélezzük a viszonyt Oroszországgal. Egyszerűen csak reagálunk azokra a lépésekre, amelyeket Oroszország tesz, komoly és koncentrált energiát fektetve abba, hogy gyengítse és megossza az EU-t. Tartósan továbbra is arra törekszünk, hogy megtaláljuk az együttélés módját. Ez azt jelenti, hogy ragaszkodunk az értékeinkhez és érdekeinkhez, de nyitva hagyjuk az ajtót a párbeszéd előtt. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy Oroszországgal való viszonyában Európa legnagyobb ereje az egysége. Ezért tehát továbbra is egységet fogunk alkotni.

Szíriát is megvitattuk. Határozottan elítéljük a szíriai rezsim és szövetségesei, különösen Oroszország által végrehajtott támadásokat az aleppói civil lakosság ellen. Az EU felszólítja az érintetteket, hogy vessenek véget az atrocitásoknak és haladéktalanul szüntessék be az összetűzéseket. Felkértük a főképviselőt, hogy folytassa diplomáciai és humanitárius munkáját. Amennyiben tovább folytatódnak az atrocitások, minden lehetőséget mérlegelni fogunk. A szíriai nép érdekében azonnali és tartós tűzszünetet kell bevezetni, és újra meg kell nyitni a légifolyosókat a humanitárius segélyek szállításához.

Megbeszéléseinket a kereskedelem témájával zártuk. Polgáraink körében egyre nő az aggodalom annak kapcsán, hogy az általunk kialkudott kereskedelmi megállapodások valóban az ő érdekeiket szolgálják-e. Attól tartok, hogy a jövőben nem tudunk szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat folytatni, ha nem teszünk tanúbizonyságot arról, hogy komolyan gondoljuk az európai fogyasztók, munkavállalók és vállalatok érdekeinek védelmét. Vitánk során éles választóvonalat húztunk a védelem és a protekcionizmus között. Ennek szellemében a vezetők kifejezték elkötelezettségüket az iránt, hogy a lehető leghamarabb megállapodás jöjjön létre az EU piacvédelmi eszközeinek korszerűsítéséről. Tudom, hogy Önök, az Európai Parlament kész minket támogatni ebben. Azzal bíztuk meg kereskedelmi minisztereinket, hogy lendítsék ki a holtpontról a tárgyalásokat.

Ami a CETA-t illeti, az EU még mindig nem áll készen a Kanadával kötendő megállapodás aláírására. Belgium azonban ma délelőtt is folytatja az egyeztetéseket. Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik elősegítették ezeket a megbeszéléseket: kiváltképp Martin Schulznak és Jean-Claude Junckernek, akik valódi vezetői képességükről és felelősségérzetükről tettek tanúbizonyságot. Köszönet a segítségükért. De végső soron csak Belgium dönthet a belga álláspontról. Mély benyomást tett rám, ahogy az utolsó órákban is eltökélten igyekeznek megegyezésre jutni. Még mindig remélem, hogy Belgium bebizonyítja, hogy a konszenzusteremtés bajnoka, és így rövidesen véglegesíthetjük a megállapodást. Hálával tartozunk továbbá a kanadai félnek együttműködési készségéért és kitartásáért. Ha nem leszünk képesek megkötni a szabadkereskedelmi megállapodást Kanadával, a legeurópaibb országgal Európán kívül, szoros barátunkkal és szövetségesünkkel, annak nyilvánvaló következményei lesznek Európa világban betöltött pozíciójára nézve. De még korai erről beszélni. Még mindig, ebben a pillanatban is van esély arra, hogy holnap megtartsuk a csúcstalálkozót.

Az Ukrajnával kötött társulási megállapodást, valamint mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást illetően a holland miniszterelnök tájékoztatta az Európai Tanácsot a megerősítés nehézségeiről. Mark Rutte miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a következő napokban igyekszik megoldást találni a holland parlamenttel a vitás kérdésekre. Bármi is lesz a hollandiai vita kimenetele, világos, hogy olyan megoldást kell találnunk, amely a többi 27 tagállam és Ukrajna számára is elfogadható.

Végül hadd mondjam el, hogy örömmel köszöntöttük az Európai Tanács ülésén Theresa May miniszterelnököt, aki megerősítette, hogy az Egyesült Királyság a jövő év március végéig aktiválni fogja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét. Következetesen betartva azon elvünket, hogy a hivatalos értesítésig nem tárgyalunk, a Brexit nem került szóba. Tekintve azonban, hogy Theresa May miniszterelnök megerősítette az 50. cikk jövőbeli aktiválását, hadd idézzem fel az EU-27 június 29-i álláspontját. Szándékunk, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatot alakítsuk ki az Egyesült Királysággal. Egyensúlyt kell teremtenünk a jogok és a kötelezettségek között. Az Egyesült Királyság továbbra is részese lehet az egységes piacnak, ehhez azonban el kell fogadnia mind a négy szabadságot.

Végezetül hadd ejtsek pár szót a 27 uniós vezető részvételével szeptemberben megtartott pozsonyi találkozóról. Nem hivatalos találkozónkon azt vitattuk meg, hogy milyen jövő áll Európa előtt a Brexitről tartott egyesült királysági népszavazás eredményének fényében. A csúcstalálkozón több intézkedést is felvázoltunk az európai polgárok legfőbb aggályainak eloszlatása érdekében, és ezt a pozsonyi ütemtervben rögzítettük. Ezek az aggályok főként a migrációval, a belső és külső biztonsággal és a gazdasági nehézségekkel kapcsolatosak. Most a tagállamokon és az uniós intézményeken a sor, hogy az ütemtervet meg is valósítsák. Ez valójában már meg is kezdődött. Október 5-én az EU ratifikálta az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást. Másnap – rekordidőn belül – megkezdte működését az Európai Határ- és Parti Őrség. Hadd köszönjem meg ezzel kapcsolatban az Európai Parlamentnek a kitűnő, gyors együttműködést. Múlt héten pedig a bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov mondott köszönetet kollégáinak, amiért segítettek országának a Törökországgal közös határok védelmében, a Pozsonyban hozott döntés nyomán. Köszönöm figyelmüket.

Áttörést értek el csütörtök délelőtt az EU-kanadai átfogó szabadkereskedelmi megállapodás útjában álló „belgaközi” tárgyalásokon, így a szükséges procedúrák átfuttatása után talán már a közeli napokban sort keríthetnek az eredetileg október 27-re tervezett aláírásra.