A Tanács 2016. október 27-én további 10 személyt vett fel a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe, annak okán, hogy e személyek felelősek a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve összeköttetésben állnak ilyen személyekkel.
Ez a határozat a Tanács 2016. október 17-i következtetései és az Európai Tanács 2016. október 20–21-i következtetései nyomán született.
A listára vett újabb személyek között magas rangú katonai tisztségviselők és a rezsimhez kapcsolódó vezető személyiségek is szerepelnek. Ezzel a határozattal immár összesen 217 személyre vonatkozik utazási tilalom és eszközbefagyasztás a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásért.
Ezenfelül az EU 69 szervezetet sújt vagyoni eszközök befagyasztával. Általánosabb szinten, a Szíriát sújtó jelenlegi szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, egyes befektetésekre korlátozások vonatkoznak, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül, továbbá kiviteli korlátozás vonatkozik azokra a berendezésekre és technológiára, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak. Ezeket az intézkedéseket legutóbb 2016. május 27-én hosszabbították meg, és 2017. június 27-ig vannak érvényben.
Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy a szíriai konfliktus tartósan rendeződjön, mivel nincs katonai megoldása a szíriai polgárháborúnak. Az EU-nak eltökélt szándéka, hogy életeket mentsen, ezért folytatja intenzív humanitárius diplomáciai erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a segély eljusson Aleppóba és mindenhová, ahol arra szükség van, és a sebesülteket kimenekítsék az érintett területekről.
A Tanács által elfogadott jogi aktusok – melyekben szerepel az érintett személyek neve is – a Hivatalos Lap 2016. október 28-i számában jelennek meg. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.
A Tanács 2016. október 26-án értesítette az Európai Parlamentet, hogy nem tudja elfogadni az EU 2017. évi költségvetéséhez előterjesztett, a Parlament által aznap elfogadott módosításokat.
Ezzel háromhetes egyeztetési időszak veszi kezdetét, melynek során – október 28-tól – a Tanács és a Parlament rendezheti a nézetkülönbségeket.
„Örömmel látom, hogy a Tanács és a Parlament azonos célokra törekszik az EU 2017. évi költségvetése kapcsán: mindkét intézmény képessé akarja tenni az Uniót a migrációs válság kezelésére, a biztonság megerősítésére, valamint a növekedés fellendítésére és új munkahelyek teremtésére. Ennélfogva biztos vagyok abban, hogy meg fogunk tudni egyezni az EU szempontjából a lehető legjobb költségvetésről – egy olyan költségvetésről, amely előnyös az EU adófizetői, az európai polgárok és vállalkozások számára” – nyilatkozott Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke.
A Tanács álláspontja szerint a 2017. évi uniós költségvetésről való egyezségre jutás legfőbb kihívásai az alábbi tényezők tiszteletben tartásával függenek össze:
A 2017. évre szóló költségvetési tervezetében a Bizottság azt javasolta, hogy a kötelezettségvállalások összértékét 157,66 milliárd euróban, a kifizetések összértékét pedig 134,90 milliárd euróban állapítsák meg.
A szeptember 12-én elfogadott tanácsi álláspont 156,38 milliárd EUR kötelezettségvállalást és 133,79 milliárd EUR kifizetést irányoz elő.
A Parlament azt kéri, hogy a kötelezettségvállalások teljes összegét emeljék 162,42 milliárd euróra, a kifizetések teljes összegét pedig 138,03 milliárd euróra. Ez a többéves uniós keretet 3,26 milliárd euróval meghaladó teljes kötelezettségvállalást jelentene.
Ami az alkalmazottak létszámát illeti, a Bizottság által az intézmények mindegyike tekintetében egyenlően alkalmazott módszertan szerint 2013 és 2017 között a Tanács és a Bizottság 5,0%-kal csökkenti a létszámtervében szereplő álláshelyek számát; a Parlament létszámcsökkentése ezzel szemben ugyanazon időszakban az 1,8%-ot fogja elérni. 2013 decemberében mindhárom intézmény vállalta, hogy 2013 és 2017 között 5%-kal csökkenti személyzeti állományát.
Az egyeztetések során szó lesz az 1/2017. sz. módosító indítványról is, amelynek célja a növekedés fellendítését célzó támogatás növelése, a munkahelyteremtés és a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint a költségvetés-tervezetnek a mezőgazdaságra vonatkozó legfrissebb igénybecslések fényében való kiigazítása. Sem a Tanács, sem a Parlament nem alakított még ki álláspontot a módosító indítvánnyal kapcsolatban.
A következő lépésekAz egyeztetőbizottság november 8-án és 16-án fog ülésezni. Ez utóbbi ülés alkalmával az ECOFIN Tanács (Költségvetés) ülésére is sor kerül majd, hogy a miniszterek iránymutatással szolgálhassanak az elnökség számára a Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. Amennyiben az egyeztetési időszak végéig, azaz november 17-ig nem jön létre egyezség, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania 2017-re vonatkozóan.
Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) október 25-én Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) megállapodást írt alá az Európai Unió–Latin-Amerika és Karib-térség Alapítvány (EU–LAC Alapítvány) mint nemzetközi szervezet létrehozásáról. A megállapodás az EU, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok külügyminiszterei találkozójának az egyik legfontosabb eredménye.
Az ünnepélyes aláíráson részt vett Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Miguel Vargas a Dominikai Köztársaság külügyminisztere, továbbá jelen voltak az EU és a CELAC-országok külügyminiszterei. A rendezvényen ott volt az EU–LAC alapítvány elnöke, Leonel Fernández is.
Az EU–LAC Alapítványban az Európai Unió és 28 tagállama, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) és 33 tagállama vesz részt az alábbi célokkal:
– a két régió közötti további kölcsönös megismerés és megértés ösztönzése;
– a CELAC–EU biregionális partnerségi folyamat erősítése a civil társadalom fokozott részvételével;
– a két régió, valamint maga a biregionális partnerség kölcsönös láthatóságának javítása.
Az EU–LAC Alapítvány céljai többek között a következő tevékenységek révén valósulnak meg: a vita ösztönzése szemináriumok, konferenciák és publikációk révén; a CELAC–EU csúcstalálkozók témáihoz kapcsolódó rendezvények előmozdítása; biregionális programok indítása és cserék szervezése; tanulmányok ösztönzése és új kapcsolatteremtési lehetőségek kialakítása.
Az EU–LAC Alapítvány székhelye Hamburgban (Németország) található. A 2011-ben létrehozott átmeneti EU–LAC Alapítvány ezzel megszűnik.