Európai Unió : hírek magyarul

A vallonok továbbra is blokkolják az EU és Kanada közötti átfogó szabadkereskedelmi megállapodást (CETA), de az Európai Bizottság és Ottawa még mindig nem mondott le teljesen arról, hogy csütörtökön mégis sor kerülhet Brüsszelben az aláírásra.

2016. október 24., hétfo
18.15 Telefonbeszélgetés Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel

2016. október 25., kedd
Strasbourg
18.00 Beszéd a Becsületrend Lovagja kitüntetés átadási ünnepségén; kitüntetett: Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke

2016. október 26., szerda
Strasbourg
09.00 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács 2016. október 20–21-i ülésérol

2015-ben ugrásszerűen megnőtt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni fellépéshez a fejlődő országok részére nyújtott uniós és tagállami hozzájárulások mértéke, különösen az alkalmazkodásra szánt források tekintetében.

A teljes összeget az EU Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága 2016. október 24-én erősítette meg, az ENSZ márrákesi éghajlatváltozási konferenciáját megelőzően.

A 2015. évi uniós és tagállami hozzájárulás összesen 17,6 milliárd EUR-t1 tett ki, ami 2014-hez képest jelentős növekedés. A hozzájárulásokat ténylegesen a fejlődő országokban folyó, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó kezdeményezésekre fordították.

Ez a hozzájárulás komoly előrelépést jelent a 2015 decemberében Párizsban elért, jogilag kötelező erejű éghajlatváltozási megállapodás végrehajtása szempontjából.

Számszerűleg igazolja, hogy az EU elkötelezett az iránt, hogy fokozatosan növelje az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi pénzügyi hozzájárulását az évi 100 milliárd USD célösszeg eléréséig, amelyet az iparosodott országok tekintetében 2020-ig, majd azt követően 2025-ig meghatároztak. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének részes felei még 2025 előtt új kollektív célösszeget fognak meghatározni.

Ami a 2015-ös párizsi konferencia eredményét illeti, a tagállamok különösen üdvözlik a fejlett országok által készített konkrét „ütemtervet”, amely szemlélteti, hogy ezek az országok milyen intézkedésekkel kívánják elérni a 100 milliárd USD összegű célt. Az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló hozzájárulásokat egyszerre számos különböző forrásból – így magán- és közpénzekből, két- és többoldalú eszközökből, többek között alternatív finanszírozási forrásokból – biztosítják majd, szavatolva egyúttal a végrehajtás átláthatóságát.

1 – Ez az összeg magában foglalja az állami költségvetésekből és egyéb fejlesztésfinanszírozási intézményektől származó, az éghajlatváltozás finanszírozását célzó forrásokat, a tagállamok által az 525/2013/EU rendelet 16. cikke alapján tett jelentések szerint. Magában foglal továbbá az uniós költségvetésből származó 1,5 milliárd EUR-t, valamint az Európai Beruházási Bank által nyújtott 2,2 milliárd EUR-t.

A Tanács jóváhagyta a közös kül- és biztonságpolitikáról (KKBP) szóló jelentést.

Ma a kereskedelempolitikával foglalkoztunk. Hamarosan átadom a szót Jean–Claude Junckernek, de elotte kérem engedjék meg, hogy két rövid megjegyzést tegyek.

Eloször is: polgárainak körében no az aggodalom annak kapcsán, hogy az általunk tárgyalt kereskedelmi megállapodások valóban az o érdekeiket szolgálják-e. Attól tartok, hogy a jövoben nem tudunk szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat folytatni, ha nem teszünk a gyakorlatban tanúbizonyságot arról, hogy komoly feladatunknak tekintjük az európai fogyasztók, munkavállalók és vállalatok érdekeinek védelmét.

Ma ezen a téren sikerült némi elorelépést tennünk. A vezetok elkötelezettek az iránt, hogy a leheto leghamarabb megállapodás jöjjön létre az Unió piacvédelmi eszközeinek korszerusítésérol. Azzal bíztuk meg kereskedelmi minisztereinket, hogy lendítsék ki a holtpontról a tárgyalásokat.

Másodszor: rendkívül fontos, hogy jó kereskedelmi megállapodásokat kössünk az olyan szoros partnerekkel, mint amilyen Kanada is. Európa jó hírneve forog kockán. Egy kivételével mindegyik tagállam jóváhagyta a megállapodást, és munkánkat a leheto legjobb szándékkal, a Bizottság teljes köru szerepvállalása mellett folytatjuk tovább. Átadom a szót Jean-Claude-nak. Köszönöm figyelmüket.

„Syrians Got Talent” néven zenél a négy menekült muzsikus. Nyelvórára járnak, tanulnak, munkát keresnek. Kicsit megtanultak magyarul is a kedvünkért.

A magyar miniszterelnök szerint a „szolidaritás” tartalmát eddig többnyire azok határozták meg, „akik például méretük folytán hangosabban tudnak beszélni”. Magyar részről most értésre adták, hogy az európai uniósnak is minősülő magyar határvédelemre fordított pénzt, eszközt, forrást szintén a szolidaritás megnyilvánulásának tekintik.

Reméli, más baloldali lapoknál kapnak állást a lap újságírói.

Általános : Munkahelyteremtés, gazdasági növekedés, a beruházások ösztönzése - néhány prioritás az Európai Bizottság programjából, amelyet Jean-Claude Juncker elnök a 2014-es választások után vázolt fel a Parlamentnek. Az EP is hozzájárul, hogy ezek a tervek megvalósuljanak a gyakorlatban, és mostantól a Jogalkotási menetrenden keresztül is nyomon követi Juncker 10 pontból álló programját. A menetrend bemutatja, hogy mit érdemes tudni az érintett jogszabályokról és hogy áll a jogalkotási folyamat.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Általános : Máris látszik a brit EU-tagságról szóló népszavazás eredményének negatív hatása az EU 2017-es költségvetésén, de az Európai Parlament dolgozik azon, hogy megfelelően kezelje az új helyzetet - mondta Jens Geier (szocialista, német) parlamenti témafelelős szerkesztőségünknek. A Parlament az október 26-i plenáris ülésen szavaz az Unió jövő évi költségvetéséhez fűzött álláspontjáról.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Bizonyára tudják, hogy ma este rengeteg kérdésről tárgyaltunk. Hadd beszéljek először a migrációról.

A Földközi-tenger középső térségében húzódó, azaz Afrikából Olaszországba tartó útvonalon érkező irreguláris migránsok száma még mindig túl magas, és nem is igen változott az elmúlt két évben. Ezért megvitattuk, hogyan fűzhetnénk szorosabbra együttműködésünket Afrikával. A főképviselő ismertette, hogyan állnak diplomáciai tárgyalásai az öt leginkább érintett afrikai országgal, név szerint Szenegállal, Malival, Nigerrel, Nigériával és Etiópiával. Célunk az, hogy megelőzzük az Olaszországba és Európa többi részére irányuló illegális migrációt, és biztosítsuk az irreguláris migránsok tényleges visszaküldését. A főképviselőt biztosítottuk támogatásunkról, és decemberben felmérjük az addig elért eredményeket.

A Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalat illetően a helyzet javult: tavaly óta 98%-kal csökkent az Unióba érkező migránsok száma. Ennek köszönhető, hogy a vezetők ma vitát folytathattak a schengeni rendszer visszaállításáról. Egyetértettünk abban, hogy a cél idővel megszüntetni az ideiglenes határellenőrzéseket a belső határokon, ezzel párhuzamosan azonban a külső határokat meg kell erősíteni. A vezetők megvitatták továbbá azt is, hogy miként érvényesüljön a tagállamok egymás iránti szolidaritása a migrációs válság közepette. A konkrét javaslatokról majd decemberben tárgyalunk, mai fontos döntésünk azonban az, hogy kimondtuk: az à la carte szolidaritás nem járható út. Azon fogunk ugyanis fáradozni, hogy tényleges legyen a szolidaritás.

Ma este átfogó megbeszélést tartottunk Oroszországról is. A vezetők rámutattak az ország részéről tapasztalt legkülönfélébb cselekményekre: légterek megsértése, félretájékoztatási kampányok, kibertámadások, beavatkozás a politikai folyamatokba az EU-n belül és azon túl, hibrid hadviselési eszközök a Balkánon, valamint az MH17-re vonatkozó vizsgálat ügye. E példák fényében világos, hogy Oroszország stratégiai célja az EU gyengítése. Ez a realitás: helyzetértékelésünk józan, és nincsenek illúzióink. Nem az a célunk, hogy kiélezzünk a viszonyt Oroszországgal, mindössze reagálunk az ország lépéseire. Az EU természetesen mindig is készen áll a dialógusra, de értékeinkből, elveinkből nem engedünk. Ezért a vezetők megállapodtak abban, hogy továbbra sem változtatunk a politikánkon, és mindenekelőtt megőrizzük az EU egységét.

Szeretnék külön szólni az MH17-re vonatkozó vizsgálatról. A vezetők kifejezték, hogy maradéktalanul támogatják a holland kormányt a vizsgálat ügyében. Minden állam, amely segíteni tud a vizsgálatban és a felelősök vád alá helyezésében, köteles ezt megtenni.

A vezetők Szíria ügyét is megvitatták. Határozottan elítélték a szíriai rezsim és szövetségesei, különösen Oroszország által az aleppói civil lakosság ellen végrehajtott támadásokat. Az EU felszólítja az érintetteket, hogy vessenek véget az atrocitásoknak és haladéktalanul szüntessék be az összetűzéseket. Ha a jelenlegi atrocitások folytatódnak, az EU minden lehetőséget mérlegelni fog. Felkértük a főképviselőt, hogy folytassa diplomáciai és humanitárius törekvéseit.

Végül hadd mondjam el, hogy nagy örömmel köszöntöttük körünkben Theresa May miniszterelnököt, aki most vett először részt az Európai Tanács ülésén. A miniszterelnök megerősítette, hogy az Egyesült Királyság még jövő március előtt aktiválni fogja az 50. cikket. Amíg ez meg nem történik, a tárgyalások nem kezdődhetnek meg, ennek megfelelően ma nem volt napirenden a kilépés kérdése. Továbbra is kitartunk azonban az alapvető elvek és szabályok mellett, konkrétan az egységes piac, valamint a négy szabadság elválaszthatatlansága terén. Köszönöm figyelmüket.

Ki fogják találni, hogyan legyenek hatékonyan szolidárisak egymással az uniós országok, ígérte Donald Tusk.

Nem lehet majd tetszőlegesen válogatni szolidaritás és szolidaritás között a menekültkérdésben – jelentette ki az Európai Tanács ülésének első napját követően Donald Tusk. A brit miniszterelnök megerősítette, hogy március vége előtt hivatalosan is kezdeményezni fogja a kilépést. Pénteken folytatódnak az EU-kanadai szabadkereskedelmi megállapodás megmentésére irányuló erőfeszítések.

Jó napot kívánok. Elnézést, de rövid leszek, mert még több előkészítő megbeszélésen kell részt vennem a csúcstalálkozó előtt.

Hadd beszéljek először a CETA-ról. A tárgyalások jelen pillanatban is folynak. Remélem, hogy Belgium ismét a kompromisszumok bajnokának bizonyul majd, és pénteken olyan megállapodás jön létre, amely megnyitja az utat a CETA aláírása előtt. A kérdés azonban túlmutat a CETA-n. Ha nem tudjuk meggyőzni az embereket arról, hogy a kereskedelmi megállapodások az ő érdekeiket szolgálják, ha nem tudjuk őket meggyőzni arról, hogy képviselőink éppen az ő érdekeiket védik, amikor szabadkereskedelmi megállapodásokról tárgyalnak, akkor nem tudjuk biztosítani a szabad kereskedelem támogatását a nyilvánosság körében. Ez pedig attól tartok, azt jelentené, hogy a CETA lehet az utolsó szabadkereskedelmi megállapodásunk. Ezért fontos az is, hogy hatékony eszközökkel tudjuk magunkat megvédeni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, és ezért olyan jelentős a piacvédelmi eszközökről szóló mai eszmecsere.

Beszélni fogunk Oroszországról, valamint az ország szerepéről Európában és a szomszédságunkban. Meglehetősen nehéz, sőt lehetetlen anélkül beszélni erről, hogy ne utalnánk az aleppói civilek és kórházak elleni támadásokra. A mai nap nem a döntéseké, de szeretném kiemelni, hogy az EU-nak minden lehetőséget nyitva kell hagynia – így a szankciókét is –, ha a bűntettek tovább folytatódnak.

Végül hadd mondjam el, hogy nagy örömmel köszöntöm majd körünkben Theresa May miniszterelnököt. Egyes sajtóorgánumok azt írták, hogy most, amikor először vesz részt az Európai Tanács ülésén, oroszlánverembe kell besétálnia. Ez nem így van: sokkal inkább galambdúcnak mondanám. Teljes biztonságban lesz velünk. Remélem, hogy ő is ráébred majd, hogy az Európai Unió a legjobb társaság a világon.

2016. október 19-én a Tanács szlovák elnöksége felszólította az Európai Parlamentet, hogy a 2017. évi uniós költségvetésre vonatkozó módosításainak elfogadásakor vegye figyelembe a 2016-os költségvetés végrehajtásával kapcsolatos legfrissebb számadatokat.

„Lássuk be: a 2016-os költségvetés a tényleges szükségletekhez képest bőven túltervezett volt. Ebből okulva a 2017-es uniós költségvetést úgy kell megtervezni, hogy a jövő évi kiadásokra vonatkozó legreálisabb előrejelzéseket tükrözze” – mondta Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke a Parlament és a Bizottság képviselőivel tartott háromoldalú egyeztetést követően.

Szeptember 30-án a Bizottság javaslatot tett a 2016-os uniós költségvetés kifizetési előirányzatainak 7,27 milliárd euróval való csökkentésére annak érdekében, hogy a költségvetés jobban megfeleljen a szükségletekre vonatkozó legfrissebb becsléseknek.

Kilátások 2017-re

A 2016-ban az előzetesen várttól elmaradó szükségletek fő oka az, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló programok egy része még nem indult be teljesen. Különösen igaz ez a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területére, amelynek esetében a programok végrehajtása várhatóan még 2017-ben sem kapcsol teljes sebességre. A Bizottság ezért a 2017-es uniós költségvetésben az elfogadott 2016-os költségvetésben foglaltnál 23%-kal kevesebbre becsülte az erre a szakpolitikai területre vonatkozó kifizetési szükségleteket. A Bizottság által 2017-re javasolt összegek még a 2016-os költségvetésnek a tényleges szükségletekhez való hozzáigazítását követően is 10%-kal elmaradnak a 2016-os összegektől.

A 2017-es uniós költségvetést illetően az elnökség aggályosnak tartja, hogy a Parlamentben jelenleg tárgyalt módosítások ezzel teljesen ellentétes irányba mutatnak. A Parlament ugyanis szinte minden szakpolitikai területre vonatkozóan növelni szeretné a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatokat, aminek következtében ezek jóval meghaladnák az Unió többéves pénzügyi keretében meghatározott kiadási plafonokat. Mindez sem a jelenlegi szükségleteket nem tükrözi, sem a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodást nem tartja tiszteletben.

Előtérben a legfontosabb prioritások

Az elnökség arra kérte a Parlamentet, hogy a rendelkezésre álló forrásokat az EU jelenlegi két legfontosabb prioritásához rendelje hozzá. Az első prioritást azok az intézkedések jelentik, amelyek célja a migrációs válság kezelése és a kiváltó okok megszüntetése, ezen belül a határellenőrzés megerősítése, élelem, egészségügyi ellátás és oktatás biztosítása a Görögországban és Bulgáriában rekedt menekültek számára, valamint a származási és tranzitországok támogatása. A másik prioritás az uniós gazdaság versenyképességének növelése és a munkahelyteremtés.

Az elnökség továbbá felkérte az uniós intézményeket, hogy felelősen használják fel az uniós adófizetők pénzét, aminek azt is magában kell foglalnia, hogy a 2013-as vállalásoknak megfelelően 2017-re 5%-kal csökkentik alkalmazottaik számát.

Az elnökség arra is emlékeztetett, hogy a 2017-es uniós költségvetésről szóló tárgyalások és a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata két külön folyamat, amelyekkel külön-külön kell foglalkozni.

A következő lépések

A Parlament várhatóan október 26-án szavaz a 2017-os uniós költségvetésre vonatkozó tanácsi álláspont módosításairól. Október 28-én egy háromhetes egyeztetési időszak kezdődik, amelynek során a Tanácsnak és a Parlamentnek arra kell törekednie, hogy november 17-ig áthidalják az álláspontjaik között egyelőre fennálló különbségeket.

Háttér

A 2016-os uniós költségvetés 7,27 milliárd eurós csökkentésével a kifizetési előirányzatok összege 136,61 milliárd euróra változik. Ez jelentősen alacsonyabb annál a 146,46 milliárd eurónál, amelyet a 2016-os uniós költségvetésről szóló múlt évi tárgyalások során a Parlament szorgalmazott, és annál a 142,12 milliárd eurónál is, amelyet ugyanekkor a Tanács javasolt.

 

The inquiry committee into emission measurements in the car industry (EMIS) continued its work on Thursday morning by hearing Alexander Dobrindt, the German Federal Minister of Transport and Olaf Lies, Lower Saxony’s State Minister for the Economy, Labour and Transport.
Committee of Inquiry into Emission Measurements in the Automotive Sector

Source : © European Union, 2016 - EP

Az őszi szociális csúcstalálkozó résztvevői „Európa közös kihívásainak megválaszolása: a növekedés ösztönzése, munkahelyteremtés és a méltányosság biztosítása” címmel tartottak megbeszélést. A résztvevők mindenekelőtt a következő témákról fejtették ki a véleményüket:

• a legfontosabb kihívások a 2017. évi éves növekedési jelentés fényében;
• az Új európai készségfejlesztési program gyakorlati megvalósítása: a szociális partnerek kulcsfontosságú szerepe;
• a menekültek integrálása a munkaerőpiacra és a társadalomba: a mostanáig levont tanulságok.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta: „A Brexitről szóló népszavazásnak volt néhány, csak az Egyesült Királyságra jellemző vonása. Ám botorság lenne figyelmen kívül hagynunk mindazt, amire e népszavazás rávilágított a nyilvánosságnak a globalizációról alkotott véleményével kapcsolatban. A globalizációval kapcsolatos negatív véleményeket nagyon sokan osztják Európa-szerte. A pozsonyi nyilatkozat legfőbb célja is az, hogy erre a jelenségre választ adjunk. E nyilatkozat fordulópontot jelentett annak felismerésében, hogy ahelyett, hogy kioktatnánk a polgárokat az európai integráció előnyeiről, sokkal komolyabban kell vennünk a biztonsággal kapcsolatos valós félelmeiket. Gondolok itt a biztonságra úgy is mint a határok biztonságára és a közbiztonságra, de úgy is mint az emberek jólétének és megszokott életmódjának biztosítására. Olyan Európára van szükségünk, amely megvédi polgárait; olyan Európára, amelyre biztonságos helyként tekinthetünk. A szociális csúcstalálkozón az is egyértelművé vált számunkra, hogy az egész Európai Unió közös felelőssége, hogy ígéretes gazdasági jövőt biztosítson mindenkinek.”

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: „Az EU világos ütemtervvel rendelkezik az európai munkahelyteremtésre, növekedésre és társadalmi igazságosságra vonatkozóan, és határozottan elkötelezett e célok iránt. Az elmúlt két évben sok intézkedést hoztunk, az európai beruházási tervtől kezdve az egységes piac egyértelmű és méltányos szabályok alapján történő elmélyítésén, az ifjúsági garancia bevezetésén és az Új európai készségfejlesztési program elindításán át a szociális jogok európai pilléréről folytatott konzultációkig. A munkanélküliség immár csökken, de sok még a tennivalónk. A szociális partnerek szerepe kulcsfontosságú; »a szociális párbeszéd új kezdete« pedig további uniós és nemzeti szintű intézkedések előtt nyithatja meg az utat. Várakozással tekintünk az elé, hogy megbeszéléseket folytassunk az Unió prioritásairól ebben a fontos pillanatban.”

A soros elnökség nevében Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke elmondta: „javítanunk kell a kommunikációt – mind a tagállamok között, mind az uniós intézményekkel, de mindenekelőtt a polgárokkal. Egyértelműbbé kell tennünk döntéseinket. Világosan és őszintén kell beszélnünk. A polgárok elvárásait kell a középpontba helyeznünk, és határozottan szembe kell helyezkednünk az országainkban meglévő szélsőséges és populista politikai ellenzék által felvetett, a végletekig leegyszerűsített megoldási javaslatokkal. A szociális párbeszéd hozzájárulhat a társadalmi harmóniához és azoknak a kötelezettségvállalásoknak a teljesítéséhez, amelyeket a pozsonyi csúcstalálkozón tettünk. Az elkövetkező hónapokban olyan vonzó uniós jövőképet tárunk majd polgáraink elé, amely iránt bizalommal viseltethetnek és amelyet támogatni tudnak. A mai háromoldalú szociális csúcstalálkozó lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a szociális partnerek véleményét ezekkel a fontos kérdésekkel kapcsolatban. A szociális partnerek közvetlen kapcsolatban állnak a dolgozó emberekkel, a munkavállalókkal, és egyaránt jól ismerik a munkaerőpiac helyzetét és az üzleti környezetet, mindez pedig segítheti az előttünk álló nehézségek megoldását.”

Emma Marcegaglia, a munkáltatókat képviselő BusinessEurope elnöke kijelentette: „Európa válaszúthoz érkezett. Erős és hatékony uniós intézményekre van szükség, amelyek azonos irányban haladnak az EU három legfontosabb gazdasági pillérének megerősítése érdekében. E pillérek: az egységes piac, a közös nemzetközi kereskedelmi politika és az euró. Mind az Unió hitelessége, mind a munkahelyteremtés szempontjából létfontosságú, hogy létrejöjjenek az EU-nak adott megbízással összhangban kialakított kereskedelmi megállapodások. Gyarapítani kell a magán- és közfinanszírozású termelő beruházásokat. Ezért támogatjuk a Juncker-féle beruházási terv kiterjesztését, és sürgetjük az EU-t és tagállamait, hogy távolítsák el a beruházások útjában álló akadályokat. Az uniós szociális partnerek hangsúlyozták azt is, hogy nem engedhető meg, hogy a vállalkozások és a munkavállalók fizessék meg a Brexit árát. Célunk, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a lehető legszorosabb gazdasági kapcsolatok maradjanak fenn, de ezzel együtt meg kell őriznünk az egységes piac integritását is. Nem engedhetjük meg, hogy bárki csak a neki tetsző elveket mazsolázza ki és tartsa tiszteletben az áruk, a szolgáltatások, a tőke, illetve az emberek szabad mozgásának elve közül.”

Az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) nevében a szövetség főtitkára, Luca Visentini elmondta: „a szakszervezetek és a munkáltatók egyetértenek abban, hogy az Európát sújtó sokféle nehézségre európai megoldásokat kell találnunk. A növekedés ösztönzéséhez és a minőségi munkahelyek létrehozásához több köz- és magánfinanszírozású beruházásra van szükség egész Európában. E beruházásokra olyan aranyszabályt kell alkalmazni, amely kivonja őket az uniós hiány- és adósságcélok hatálya alól, ezért felkérjük az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki ambiciózus európai iparpolitikát. Támogatjuk azt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság között minél szorosabbak legyenek a gazdasági kapcsolatok, mindazonáltal ne sérüljön az egységes piac és a személyek szabad mozgásának elve. Párbeszédet akarunk folytatni a tárgyalókkal, hogy olyan megoldásokat sikerüljön kidolgozni, amelyek minimálisra csökkentik a vállalkozások és a munkavállalók, valamint a munkavállalói jogok szempontjából jelentkező káros hatásokat. Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a szociális védelmet, és ugyanolyan fontosságot kell tulajdonítania a szociális Európának, mint az EU gazdasági kormányzásának.”

Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek / szervezetek álláspontját tükrözik, és nem jelentik együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács állásfoglalását.

Intel Corporation kontra Bizottság
Verseny
Wahl főtanácsnok megítélése szerint helyt kellene adni az Intel azon fellebbezésének, amelyet az ellen nyújtott be, hogy az erőfölényével való visszaélés miatt 1,06 milliárd euró bírságot szabtak ki vele szemben

Az Európai Tanács következtetéseket fogadott el a migrációról.

IV. KÜLKAPCSOLATOK

20. Az Európai Tanács határozottan elítéli a szíriai rezsim és szövetségesei, különösen Oroszország által az aleppói civil lakosság ellen végrehajtott támadásokat. Felszólítja őket, hogy vessenek véget az atrocitásoknak, és sürgősen tegyenek lépéseket annak szavatolása érdekében, hogy a humanitárius segítség akadálytalanul eljusson Aleppóba és az ország más részeibe. Az Európai Tanács az összetűzések azonnali beszüntetésére és egy hiteles politikai folyamatnak az ENSZ égisze alatt történő újraindítására szólít fel. A nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok nemzetközi jogának megsértéséért felelős személyeket felelősségre kell vonni tetteikért. Ha a jelenlegi atrocitások folytatódnak, az EU minden lehetséges megoldást mérlegelni fog. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető legtovább tartson a tűzszünet, a humanitárius segítség eljusson a polgári lakossághoz, és megfelelő feltételek alakuljanak ki a szíriai politikai átmenetről folytatandó tárgyalások megkezdéséhez.

21. Az Európai Tanács felkéri a főképviselőt és a Bizottságot, hogy az ENSZ-szel együttműködve folytassák az EU humanitárius kezdeményezésének végrehajtását és a sebesültek evakuálását, továbbá a kulcsfontosságú regionális szereplőkkel kezdjék meg a politikai átmenetre, valamint a konfliktus utáni megbékélés és újjáépítés előkészítésére irányuló munkát.

22. Az Európai Tanács stratégiai irányadó vitát tartott az EU-Oroszország kapcsolatokról.