Európai Unió : hírek magyarul

Általános : Az Európai Parlamentbe látogattak az Európai Ifjúsági Károly-díj idei nyertesei hétfőn és kedden. A fiatalok bemutatták nyertes projektjüket a kulturális szakbizottságnak és találkoztak Martin Schulz EP-elnökkel is. A díjat minden évben olyan 16 és 30 év közötti fiatalok projektjei kapják, amelyek elősegítik a kölcsönös megértést, a közös európai azonosságtudat kialakulását és gyakorlati példát mutatnak európaiak közösségként való együttélésére.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Environment MEPs advocate a full and immediate EU-wide ban on ivory and rhinoceros horn trade, and call for common sanctions at EU level against wildlife trafficking, in a resolution voted on Thursday. Wildlife trafficking is worth an estimated €20 billion annually. It has grown in recent years, becoming one of the biggest and most profitable forms of organised cross-border crime.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2016 - EP

Általános : Ötven magánszemély és szervezet, köztük Major Balázs és Kozma Imre vehette át az Európai Polgár díjat október 12-én Brüsszelben. A kitüntetést azoknak ítéli oda az EP, akik az európai együttműködés és a közös értékek előmozdításáért dolgoznak. Sylvie Guillaume, az EP alelnöke elmondta, hogy bár Európa nagyon nehéz időszakon megy keresztül és sokszor úgy tűnik, hogy bármikor széteshet, az európai polgárok bizonyítják, hogy Európa él, ők pedig az európai értékrend szerint élnek minden nap.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

An EU country facing an emergency gas shortage could call on other member states to supply it with gas via “supply corridors” that would link EU countries into seven transnational regions, under a draft law enshrining a “regional solidarity mechanism”, as amended and approved by the Energy Committee on Thursday. The committee also approved a separate draft law that would require member states to notify the EU Commission when they negotiate energy supply deals with third parties.
Committee on Industry, Research and Energy

Source : © European Union, 2016 - EP

A Tanács 2016. október 13-án megállapodást ért el álláspontjáról azon irányelvet illetően, amelynek célja, hogy segítse a munkavállalók védelmét a munkahelyeken a rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való expozícióval szemben. Ezzel lehetővé vált, hogy a Tanács és az Európai Parlament megkezdje tárgyalásait az irányelvről.

A Tanács elnöke, Jan Richter szlovák munkaügyi, szociális és családügyi miniszter szerint „A Tanácsban a rákkeltő anyagok és mutagének határértékeiről ma elért megállapodás fontos lépés: segít megoldást találni azokat az anyagokat illetően, melyek a munkavégzéshez kapcsolódóan a legtöbb halálesetet okozzák az Európai Unióban. Célunk, hogy 100 000 munkavállaló életét segítsük megóvni az elkövetkező ötven évben. A Tanács ma megmutatta, hogy szilárdan elkötelezett a munkavállalók védelme iránt.”

Az irányelvjavaslat a 2004-es jogszabályhoz képest további tizenegy rákkeltő anyag tekintetében határoz meg expozíciós határértéket. Ezek a következők:

• a kristályos szilícium-dioxid belélegezhető pora
• 1,2-epoxipropán
• 1,3-butadién
• 2-nitropropán
• akrilamid
• bizonyos króm(VI) vegyületek
• etilén-oxid
• o-toluidin
• tűzálló kerámiaszálak
• brómetilén
• hidrazin

Az irányelv kidolgozása során a jogalkotók felülvizsgálták a vinilklorid monomerre és a keményfaporokra vonatkozó határértékeket is az újabb tudományos eredmények fényében.

Minimumkövetelmények meghatározására kerül sor a rákkeltő anyagok és a mutagének kiiktatására és csökkentésére vonatkozóan. A munkaadóknak fel kell tárniuk és értékelniük kell, hogy milyen kockázatokkal jár a munkavállalókra nézve a rákkeltő anyagoknak (és mutagéneknek) való expozíció, és kockázat fennállása esetén meg kell előzniük azt.

Ha műszakilag megoldható, akkor a kockázatos folyamatokat és vegyi anyagokat veszélytelenekkel vagy kevésbé veszélyesekkel kell helyettesíteni.

A foglalkozási betegségekre vonatkozó becslések tanúsága szerint a rákkeltő anyagoknak való expozícióból eredő, munkához kapcsolódó rákos megbetegedések továbbra is problémát jelentenek, és ez várhatóan nem lesz máshogy a jövőben sem. A rák okolható a munkavégzéshez kapcsolódó legtöbb halálesetért az EU-ban. Évente a munkavégzéshez kapcsolódó halálesetek 53%-át tulajdonítható rákos megbetegedéseknek, míg a keringési rendellenességek a halálesetek 28%-áért, a légúti megbetegedések pedig azok 6%-áért felelősek.

A következő lépések

Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága novemberben fogja megvizsgálni a témában készült jelentéstervezetet. Az elfogadásra várhatóan 2017 februárjában kerül sor.

Mikołajczyk
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
EU law applies to an action for annulment of marriage brought by a third party following the death of one of the spouses

New rules to curb the growing influx into the EU of plant pests, such as olive grove killer Xylella fastidiosa, and better equip member states to tackle their spread, were endorsed by the Agriculture Committee on Thursday. The draft rules, informally agreed by MEPs and member states last year, will introduce new preventive and rapid response mechanisms for suspect plant imports, step up pest surveillance efforts in the EU and require all member states to draw up outbreak contingency plans.
Committee on Agriculture and Rural Development

Source : © European Union, 2016 - EP

Mi lesz a Londonban dolgozó magyarokkal? A brit nagykövetét kérdeztük róluk és a brexitről.

Az év végéig csak Nagy-Britanniában, Franciaországban és Magyarországon lesz teljesen működőképes utasnyilvántartó rendszer – állapítja meg a biztonsági unió végrehajtásáról készült első havi jelentésében az Európai Bizottság.

Az olasz miniszterelnök kevesebbet adna a következő uniós költségvetésből azoknak, akik nem hajtják végre a közös menekültügyi döntéseket.

Általános : A vadon élő állatok és növények kereskedelme a negyedik legjövedelmezőbb illegális üzlet a világon, ami miatt elefántok, orrszarvúk és tigrisek ezrei pusztulnak el és fajok kerülnek a kihalás szélére. A Parlament környezetvédelmi szakbizottsága csütörtökön szavaz Catherine Bearder (liberális, brit) EP-képviselő jelentéséről, amely lépéseket javasol a tagállamok számára a vadon élő fajok védelme érdekében. Infografikánkon bemutatjuk, hogyan alakul a vadon élő fajok kereskedelme számokban.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Általános : Az ötödik születésnapját ünnepli a brüsszeli Parlamentárium, az EP látogatóközpontja október 13-án. A Parlamentáriumban a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a képviselők munkáját és az európai integráció történetét, de emellett számos időszaki kiállítással, október 13-án este pedig egy születésnapi rendezvénnyel is várja az érdeklődőket.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

A Tanács október 13-án jóváhagyott egy irányelvet, mely jogerőre emeli azt a megállapodást, mely az EU-nak a tengeri halászati ágazatba tartozó szociális partnerei (a Cogeca, az ETF és az Europêche) között született.

A szociális partnerek megállapodása lehetővé teszi, hogy az EU-ban is alkalmazzák a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi egyezményét.

A Tanács elnöke, Jan Richter szlovák munkaügyi, szociális és családügyi miniszter elmondta: „Fontos előrelépés ez, mellyel segítünk javítani a halászok munka- és életkörülményein, ugyanakkor kitűnő példa a sikeres ágazati szociális párbeszédre. Ma elértük, hogy e munka uniós jogszabály szintjére emelkedjen, és ez EU-szerte minden halász javát szolgálja.”

A megállapodás célja a valamely uniós tagállam lobogója alatt közlekedő hajókon dolgozó halászok számára jobb munkakörülményeket és tisztességes munkát biztosítani, az uniós vizeken kívül is. Az irányelv minimumkövetelményeket fogalmaz meg a tengeren dolgozó halászok számára a munka- és a pihenőidőre, a munkafeltételekre, a munkahelyi biztonságra, a munkával kapcsolatos betegség esetén nyújtott védelemre, a sérülés vagy halál esetén érvényes eljárásokra, a fedélzeti egészségügyi ellátásra, a halászok fizetésére, szállására és étkezésére vonatkozóan.

Az irányelv a hatályos uniós jogszabályokat összhangba hozza az ILO-egyezmény új rendelkezéseivel.

Háttér

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló (C188) egyezményét 2007-ben fogadták el. A tengerjáró halászhajók valamennyi típusára érvényes, tekintet nélkül azok méretére, és célja, hogy minimumelőírásokat határozzon meg a halászok munkavégzésükkel kapcsolatos védelmére.

A Bizottság 2007-ben felkérte az EU szociális partnereit, hogy vizsgálják meg, milyen lehetőségek vannak egy arra irányuló együttes kezdeményezésre, hogy a C188. számú egyezmény rendelkezéseit az EU-ban is alkalmazzák.

Az EU-szintű szociális partnerek – az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) és az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA) – 2013 májusában megállapodást kötöttek. A megállapodás célja az uniós vívmányoknak és a C188. számú ILO-egyezmény rendelkezéseinek az ötvözése volt. A szociális partnerek felkérték a Bizottságot, hogy a megállapodást irányelv formájában ültesse át az uniós jogba. A Bizottság 2016. április 28-án terjesztette be irányelvjavaslatát a Tanácsnak.

A következő lépések

Az irányelv hivatalos elfogadására a Tanács egyik soron következő ülésén kerül majd sor.

International Trade Committee MEPs, farmers, businesses, public health and trade union representatives debated the Comprehensive Economic and Trade Agreement (CETA) between the EU and Canada on Wednesday morning. CETA can only enter into force with the European Parliament’s approval.
Committee on International Trade

Source : © European Union, 2016 - EP

There is a need to ensure a strategic framework for the cultural and creative industries as they now represent a major and growing part of our economies, Members of the Culture Committee and of National Parliaments agreed on Tuesday evening at the interparliamentary meeting on the subject.
Committee on Culture and Education

Source : © European Union, 2016 - EP

A Tanács 2016. október 11-én jóváhagyta a Monacóval való adóügyi megállapodás megkötését, amelynek célja, hogy javuljon az adózási fegyelem a magánmegtakarítások viszonylatában.

A megállapodás kötelezővé teszi az EU tagállamai és Monaco közötti automatikus információcserét, segítve ezzel az adókijátszás megelőzését.

Ily módon lehetővé válik, hogy ezeknek az országoknak az adóhatóságai a határokon túl jobban hozzáférjenek az egymás lakosainak pénzügyi számláit érintő információkhoz.

A megállapodás azt a 2004. évi megállapodást aktualizálja, amely kötelezte Monacót, hogy a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló uniós irányelvvel egyenértékű rendelkezéseket alkalmazzon.

Az új megállapodást 2016. július 12-én írták alá, megkötésére pedig a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (október 11-i) ülésén került sor, vita nélküli napirendi pontként.

„1. ÜDVÖZLI a Párizsi Megállapodásban foglalt célt, miszerint a megállapodás részes felei a források áramlását az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlesztésre irányuló célokhoz igazítják. ISMÉTELTEN HANGSÚLYOZZA, hogy ez minden fél részéről mind egyéni, mind kollektív fellépést kíván.

2. MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai annak a globális törekvésnek a részeként, melynek élén a fejlett országok állnak, eltökélten fokozni kívánják az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását, különösen azzal a céllal, hogy támogassák a fejlődő országokat abban, hogy az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás tekintetében végrehajtsák saját nemzeti stratégiáikat és különösen nemzeti vállalásaikat. KIEMELI, hogy az EU és egyes tagállamai Párizsban, az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek 21. Konferenciáján bejelentették, hogy az elkövetkező években megnövelt összegeket különítenek el az éghajlatváltozás elleni küzdelem közforrásokból való finanszírozására, ami révén a kiszámíthatóságot is fokozzák. HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és tagállamai biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó közfinanszírozás jelentős részét, és ennek kapcsán RÁMUTAT arra, hogy a fejlett országok között méltányosan meg kell osztani a terheket, és hogy a jövőben a hozzájárulók szélesebb körének részvételére lenne szükség. HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén az eredményorientáltságot középpontba helyező megközelítésre van szükség, ami biztosítja, hogy a rendelkezésre bocsátott és mozgósított források a lehető legnagyobb hatást érjék el.

3. ÜDVÖZLI a fejlett országok arra irányuló munkáját, hogy a jelentős mérséklési intézkedések és a végrehajtás átláthatósága összefüggésében konkrét menetrendet dolgozzanak ki azon cél teljesítésére vonatkozóan, hogy 2020-ig a források széles körének bevonásával – köz- és magán-, kétoldalú és többoldalú forrásokból, beleértve alternatív forrásokat is – évente közösen 100 milliárd USD-t mozgósítsanak az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedésekre. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az ütemtervnek – a még az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek 22. Konferenciája (COP 22) előtt esedékes – elkészülte elé.

4. KIJELENTI, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek amellett, hogy kivegyék részüket a fejlett országok által kitűzött azon cél megvalósításából, hogy 2020-ig a források, eszközök és csatornák széles körének bevonásával évente együttesen 100 milliárd USA-dollárt mozgósítsanak az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazodást szolgáló intézkedésekre.

5. ISMÉTELTEN KIJELENTI, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában a közforrások továbbra is jelentős szerepet fognak betölteni. MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai a továbbiakban is biztosítanak ilyen közforrásokat az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás céljára.

6. FELKÉRI a Bizottságot, hogy nyújtson be a Tanácsnak áttekintést arról, hogy az Unió és tagállamai 2015-ben hogyan finanszírozták az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, hogy a Tanács az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek 22. Konferenciája (COP 22) előtt jóváhagyhassa azt.

7. HANGSÚLYOZZA, hogy növelni kell az azon fejlődő országok támogatását célzó forrásokat, amelyeket különösen súlyosan érintenek az éghajlatváltozás káros következményei, és amelyek komoly kapacitásbeli korlátokkal küszködnek.

8. ÜDVÖZLI, hogy a multilaterális fejlesztési bankok többsége a közelmúltban vállalta, hogy megbízatásának keretein belül fokozottan beépíti a portfólióiba az éghajlatváltozás mérséklésével, az ahhoz való alkalmazkodással és a vele szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos szempontokat; e vállalás az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó beruházásaik növelésére is kiterjed. ARRA ÖSZTÖNZI a nemzetközi és regionális pénzügyi intézményeket és ENSZ ügynökségeit, hogy az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye titkárságán keresztül tájékoztassák a Feleket arról, hogyan építik be az éghajlattal kapcsolatos céljaikat és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség növelésére irányuló intézkedéseiket az általuk kínált fejlesztési támogatásba és az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását célzó programokba.

9. MEGELÉGEDÉSÉRE SZOLGÁL, hogy egyes feltörekvő gazdaságok és fejlődő országok számottevő mértékben hozzájárultak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. KIEMELI, hogy a Párizsi Megállapodás arra ösztönzi azokat Feleket, amelyekre nézve az Egyezmény nem kötelező, hogy biztosítanak vagy továbbra is biztosítsanak önkéntes alapon pénzügyi forrásokat.

10. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a magánszektor kulcsfontosságú finanszírozási forrást jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az egyéb releváns beruházások szempontjából. ELISMERI, hogy az olyan területeken, ahol közfinanszírozásra van szükség, a magánszektortól érkező finanszírozás kiegészítő szerepet tölt be, és nem helyettesítheti a közforrásokból való finanszírozást. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az EU a nemzetközi éghajlat-politikai intézkedések érdekében a magánszektorból érkező finanszírozás – többek között a helyi magánszektor forrásainak – mozgósítását célzó eszközök széles körével rendelkezik, és azokat tovább fogja fejleszteni.

11. ÜDVÖZLI, hogy a Párizsi Megállapodás határozott jelzést küld a magánszektornak, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb beruházásokra fordítsa forrásait. NYUGTÁZZA az Unión belül annak érdekében kifejtett erőfeszítéseket, hogy a beruházási ösztönzőket – például a tőkepiaci unió és európai beruházási terv keretében – az éghajlat-politikai uniós célokhoz igazítsák; ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a G20-ak és a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkáját, ami nagyban hozzájárul magánberuházások terén a súlypontáthelyezéshez. HANGSÚLYOZZA, hogy a beruházási súlypontáthelyezést lehetővé tévő feltételeket biztosító környezet egyik fő összetevője a szén-dioxid-árazás, amely többféle eszközzel is megvalósítható, többek között szabályozás, kibocsátáskereskedelem és adóztatás révén. Ezzel összefüggésben TÁMOGATJA a szén-dioxid-árazási kezdeményezéseket, a környezeti és gazdasági szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetését előmozdító kezdeményezéseket, valamint a kibocsátásintenzív projektek finanszírozásának leépítését.

12. KIEMELI az EU és tagállamai által az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának fokozására tett, az alkalmazott stratégiákról és megközelítésekről szóló 2016. évi dokumentumokban ismertetett erőfeszítéseket. EMLÉKEZTET arra, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának fokozása lépésről lépésre haladó folyamat, amely elválaszthatatlan azoktól a lépésektől, amelyeket a kormányok tesznek a keretfeltételeket biztosító környezet, beruházási stratégiák, projektek és programok kialakítása érdekében, amelyekben mindig helyet kell kapniuk a magánszektor szerepvállalását elősegítő intézkedéseknek is. Ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a fejlődő országok erőfeszítéseit.

13. RÁMUTAT ARRA, hogy fontos támogatni az alkalmazkodást annak elősegítése érdekében, hogy a fejlődő országok fejlesztési stratégiáiban is kiemelt helyet kapjanak az éghajlatpolitikai célok, illetve hogy olyan megélhetési módok alakulhassanak ki, amelyek ellenállóbbak az éghajlatváltozás hatásaival szemben. HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás következményeinek enyhítését szolgáló finanszírozás olyan egyensúlyára kell törekedni, amely összhangban van az adott országok sajátos prioritásaival és célkitűzéseivel, és KIEMELI, hogy az EU és tagállamai most is és a jövőben is tesznek arra irányuló intézkedéseket, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó közfinanszírozás jelentős része az alkalmazkodás elősegítésére irányuljon, és ennek keretében lépéseket tesznek mindenekelőtt a legszegényebb és leginkább kiszolgáltatott helyzetű fejlődő országok – így például a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok – szükségleteinek kielégítésére.

14. KIEMELI, hogy az átláthatósági keret döntően fontos elem a Párizsi Megállapodás sikeres végrehajtása szempontjából, hiszen elszámoltathatóbbá teszi az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását. HANGSÚLYOZZA, hogy a keretnek biztosítania kell a nyújtott, mozgósított és kapott támogatás egyértelműen nyomonkövethetőségét, és ezzel elő kell segítenie a globális helyzetfelmérést, ideértve azokat az intézkedéseket is, amelyek célja, hogy a források áramlása az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlesztésre irányuló célokhoz igazodjon. A kerethez világos és közös módszertannak kell kapcsolódnia, amelynek a már meglévő módszertanokra és az OECD/CPI tanulmány keretében elért eredményekre kell épülnie. TÁMOGATJA, hogy az közfinanszírozású beavatkozások révén nyújtott és mobilizált pénzügyi források tekintetében számviteli szabályokat dolgozzanak ki, hogy ezzel is hiteles módon tükrözzék a felek erőfeszítéseit, bármilyen forrásból származzanak is. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását célzó forrásáramlásoknak a finanszírozással foglalkozó állandó bizottság által készített kétévenkénti értékelése és áttekintése elé, amely iránymutatást nyújt majd a támogatások nyomon követési, jelentési és ellenőrzési rendszerével (MRV-rendszer) kapcsolatos további munkához.

15. KIEMELI, hogy támogatni kell az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tervezéssel és a tervek eredményes és hatékony megvalósításával összefüggő kapacitásépítést. HANGSÚLYOZZA egyrészt azt, hogy ki kell dolgozni a rendelkezésre álló projekt- és programtervek tárát annak érdekében, hogy minél több finanszírozási forrást lehessen bevonni, és a maximális hatékonyság érvényesülhessen, másrészt annak fontosságát, hogy a közfinanszírozás hatására a magánfinanszírozás bővüljön, és hogy a fejlődő országok hozzájuthassanak a rendelkezésre álló forrásokhoz. KIEMELI, hogy az Uniónak és tagállamainak továbbra is támogatniuk kell az arra rászoruló fejlődő országok kapacitásépítését, többek között a technológiai együttműködés terén. HANGSÚLYOZZA, hogy a pénzügyi mechanizmus keretében egyszerűsített jóváhagyási eljárás révén könnyen hozzáférhetővé kell tenni az országok által meghatározott stratégiák támogatását célzó pénzügyi forrásokat, és még inkább késznek kell mutatkozni a fejlődő országok, és különösen a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok támogatására.

16. ELISMERI és egyben KIEMELI azt, hogy rendkívül fontos a nemzeti vállalások céltudatos végrehajtása globális szinten. KIEMELI, hogy az EU és a tagállamok által harmadik országokkal kialakított fejlesztési együttműködés során maradéktalanul figyelembe kell venni az egyrészről az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, másrészről a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben, az addisz-abebai fejlesztésfinanszírozási cselekvési menetrendben és az egyéb nemzetközi menetrendekben elfogadott fenntartható fejlesztési célok közötti szinergiákat. RÁMUTAT ARRA, hogy a nemzeti vállalások végrehajtásának finanszírozását illetően döntő jelentőségű a felek között koordináció: az intézményeknek koordináltan, egymással partnerségben kell fellépniük, hogy az adott országban a lehető legnagyobb hatást lehessen elérni.

17. ÜDVÖZLI, hogy a Párizsi Megállapodásban is az Éghajlat-változási Keretegyezmény pénzügyi mechanizmusát alkalmazzák. RÁMUTAT ARRA, hogy az Éghajlat-változási Alap kulcsfontosságú multilaterális eszközként kiemelt szerepet játszik abban, hogy segítse a fejlődő országokat a paradigmaváltás előmozdításában, és így ezek az országok elmozdulhassanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló fejlesztés irányába. ÜDVÖZLI a további projektek és programok jóváhagyását, VALAMINT ÜDVÖZLI az Éghajlat-változási alap stratégiai tervének jóváhagyását, amely terv célja elősegíteni, hogy az alap valódi változást hozzon. KIEMELI, hogy az elkülönített és rendelkezésre álló források jelentős része (47 %) uniós tagállamoktól származik. ÜDVÖZLI, hogy a fejlődő országok hozzájárulásokat tettek az Éghajlat-változási Alapba, és minden országot arra BÁTORÍT, hogy ha módjában áll, tegyen ilyen hozzájárulást.”

„A Tanács:

1. ELISMERI az adóztatás méltányosabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá tételére irányuló ambiciózus uniós ütemterv végrehajtása, valamint az Unió egészében az adóhatóságok közötti együttműködés megerősítése terén elért eredményeket;

2. MEGERŐSÍTI az uniós és a nemzetközi adózási keretek javításának fontosságát a határokon átnyúló adóvisszaélések és illegális pénzügyi tevékenységek megelőzése céljából;

3. ÜDVÖZLI az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem fokozása érdekében hozott további intézkedésekről szóló, 2016. július 5-i bizottsági közleményt;

4. EGYETÉRT azzal, hogy a feltételes adómegállapításokkal és a multinacionális vállalatcsoportok országonkénti adóügyi jelentéseivel kapcsolatos, a tagállamok illetékes hatóságai között folytatandó automatikus információcserére vonatkozó, a közelmúltban elfogadott uniós jogszabályok komoly előrelépést jelentenek;

5. KÉRI az arra vonatkozó lehetőségek megvizsgálását, hogy miként fokozható az illetékes hatóságok közötti közigazgatási együttműködés az Unión belül és azon túl, ideértve az OECD információcserével és együttműködéssel foglalkozó közös munkacsoportja (JITSIC) tevékenységének köszönhetően feltárt lehetőségek megvizsgálását is;

6. időszerűnek ÍTÉLI a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv, illetve a pénzmosás elleni irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatot, figyelembe véve a két terület közötti szinergiákat, és TÖREKSZIK e jogszabályok mielőbbi elfogadásának elősegítésére az uniós jogalkotási eljárásokkal összhangban;

7. MEGERŐSÍTI az adóhatóságok, valamint az adókijátszás, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben részt vevő egyéb szervezetek közötti eredményesebb és hatékonyabb együttműködés szükségességét, a megfelelő jogi biztosítékokkal összhangban;

8. HANGSÚLYOZZA, hogy meg kell előzni a vagyoni eszközök jelentős nagyságrendben történő elrejtését, mivel ez hátráltatja az adókijátszás, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni eredményes küzdelmet, továbbá gondoskodni kell arról, hogy a társaságok, jogi személyek és jogi konstrukciók tényleges tulajdonosainak személyazonossága ismert legyen;

9. ÜDVÖZLI a végső tényleges tulajdonosokkal kapcsolatos automatikus információcserére irányuló kezdeményezést, amelynek keretében számos állam, illetve terület – köztük valamennyi uniós tagállam – hozzájárult ahhoz, hogy a társaságok, jogi személyek és jogi konstrukciók tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkat cseréljen, és ezzel kapcsolatban gyors nemzetközi előrehaladásra SZÁMÍT;

10. FELKÉRI a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a nemzetközi szinten jelenleg folyó munkára építve javaslatot dolgozzon ki a végső tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk határokon átnyúló hozzáférhetőségének javításával kapcsolatban;

11. MEGJEGYZI, hogy a G20-ak a 2016. októberi ülésükön meghallgatták az átláthatósággal – többek között a tényleges tulajdonosra vonatkozó információk hozzáférhetőségével – kapcsolatos nemzetközi standardok végrehajtásának javítására irányuló, az OECD és az FATF által kidolgozott első javaslatokat;

12. EMLÉKEZTET arra, hogy javítani kell az agresszív adótervezést lehetővé tévő és támogató szereplők felügyeletét, és hatékonyabb, visszatartó erejű intézkedéseket kell bevezetni az ilyen tevékenységekkel szemben;

13. ÜDVÖZLI a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy 2016 őszén nyilvános konzultációt kezdeményezzen, és annak keretében visszajelzéseket gyűjtsön arról, hogy milyen megközelítéssel lehetne biztosítani a nagyobb átláthatóságot az adókijátszást és adókikerülést lehetővé tevő rendszerek működését segítő közvetítők tevékenységével kapcsolatban;

14. NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság fel kívánja tárni az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos projektjének (OECD BEPS) 12. fellépésén alapuló kötelező adatszolgáltatási szabályok kidolgozásának lehetőségeit – figyelembe véve egyes uniós tagállamok e téren szerzett tapasztalatait –, hogy amennyiben lehetséges, 2017-ben erre vonatkozó javaslatot nyújthasson be;

15. arra ÖSZTÖNZI a Bizottságot, hogy kezdje meg annak mérlegelését, hogy milyen lehetőségei vannak az említett információk uniós adóhatóságok közötti jövőbeli cseréjének;

16. HANGSÚLYOZZA, hogy az e területre vonatkozó nagyobb átláthatóságot célzó esetleges globális megközelítés kialakítása érdekében szorosan együtt kell működni az OECD-vel és más nemzetközi partnerekkel;

17. TÁMOGATJA a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó szigorúbb nemzetközi standardok előmozdítását, és MEGJEGYZI, hogy a Tanácsban már megkezdődött az ezzel kapcsolatos munka a magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) keretében, amelynek feladata, hogy 2017 folyamán elkészítse a nem együttműködő harmadik országok és területek uniós jegyzékét, és ezzel összefüggésben kidolgozza az országok, illetve területek jegyzékbe vételének kritériumait és megvizsgálja a lehetséges ellenintézkedéseket is;

18. EGYETÉRT azzal, hogy fontos a visszaélést bejelentő személyek védelme, és arra ÖSZTÖNZI a Bizottságot, hogy – a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett – vizsgálja meg az uniós szintű jövőbeli intézkedések lehetőségeit;

19. ELISMERI, hogy az Unión belüli adózási biztonság javítása hozzájárulhat az uniós vállalkozások versenyképességének további növeléséhez, és NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság javaslatokat kíván előterjeszteni, amelyek az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás, valamint az adókikerülés elleni küzdelemre, és ezzel egyidejűleg a stabil és kiszámítható adózási környezet biztosítására és a kettős adóztatás megszüntetésére – konkrétan a vitarendezés javítására és a KKTA-javaslat újbóli vizsgálatára – irányulnak.”

Ranks és Vasiļevičs
Szellemi és ipari tulajdon
Egy számítógépi program korlátlan használati engedéllyel ellátott példányának eredeti megszerzője jogosult e használt példányt és engedélyét egy későbbi vásárlónak eladni

Heteken, de akár már napokon belül is pont kerülhet annak a vitának a végére, ami eddig blokkolta az úgynevezett aszfaltügy lezárását és a 2014 és 2020 közötti forrásfelhasználásra is hatással lehet – tájékoztatták megbízható források a BruxInfót. Brüsszel első körben nem fogadta el az energiahatékonysági operatív program módosítására a kormány által benyújtott kérelmet és indoklást vár.