2016. október 5-én az ugyanezen a napon tartott, Afganisztánnal foglalkozó brüsszeli konferencián részt vevő 75 ország és 26 nemzetközi szervezet közleményt adott ki, amelyben megújította az Afganisztán nemzeti egységkormánya és a nemzetközi közösség közötti, a jólétet és a békét célzó partnerséget. A közleményben kiemelték kollektív elkötelezettségüket együttműködésük elmélyítése és megerősítése iránt annak érdekében, hogy megvalósuljon Afganisztán önállósága az átalakulás évtizedében (2015–2024), és hogy olyan politikai, társadalmi és gazdasági környezet jöjjön létre, amely lehetővé teszi Afganisztán számára, hogy megszilárdítsa a békét, a biztonságot, a fenntartható fejlődést és a jólétet. Megjegyezték, hogy noha jelentős előrelépés történt abban a tekintetben, hogy Afganisztán működő, elszámoltatható és egyre nagyobb mértékben fenntartható állammá váljon, azok a rendkívüli kihívások, amelyek még az ország előtt állnak, további erőfeszítéseket igényelnek ahhoz, hogy ezeket a közösen elért eredményeket meg lehessen óvni és azokra építeni lehessen. A továbblépés támogatása érdekében újólag megerősítették elkötelezettségüket az átalakulás évtizedének alábbi három pillére iránt:
Az EU–Kazahsztán Együttműködési Tanács 2016. október 4-én, kedden tartotta 15. ülését Brüsszelben. A találkozón Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere elnökölt. A kazah delegációt a Kazah Köztársaság külügyminisztere, Erlan A. Idriszov vezette. Az ülésen részt vett Jean-Christophe Belliard, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkárhelyettese is.
Az Együttműködési Tanács üdvözölte a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtásának megkezdését. A megállapodást 2015. május 1. óta ideiglenesen alkalmazták több területen is, így például a politikai párbeszéd, a kereskedelmi és gazdasági együttműködés, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás területén. Az Együttműködési Tanács megerősítette, hogy a felek kölcsönös érdeke a kapcsolatok és az együttműködés megszilárdítása, különösen pedig a régió stabilitásának és fejlődésének biztosítása.
Az Együttműködési Tanács továbbá egyeztetést folytatott olyan, mindkét fél számára jelentőséggel bíró kérdésekről, mint a politikai, igazságügyi és gazdasági reformok, a jogállamiság, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, valamint a nemzetközi ügyek. Az Együttműködési Tanács kitért a jó kormányzás, az emberi jogok védelme és a civil társadalommal való együttműködés kérdéseire is. Hangsúlyozta mindemellett, hogy fenn kell tartani a megfelelő egyensúlyt a terrorizmus elleni küzdelem során szükséges jogszerű biztonsági intézkedések, illetve az egyének jogai és szabadságai között.
Az Együttműködési Tanács ismét hangsúlyozta a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia keretében folytatott regionális párbeszéd fontosságát. Az Afganisztánról szóló brüsszeli konferenciával összefüggésben regionális biztonsági szempontokkal is foglalkoztak, így szóba került például a határigazgatás, valamint a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem.
Az EU üdvözölte Kazahsztán aktív részvételét az EU–Közép-Ázsia miniszteri találkozón, valamint az Afganisztánról szóló brüsszeli konferencián.
A Tanács 2016. október 4-én elfogadta a Párizsi Megállapodás uniós ratifikációjáról szóló határozatot. Ez a megállapodás határozza meg az éghajlatváltozással kapcsolatos globális fellépés kereteit.
Miután az Európai Parlament egyetértését adta, a Tanács írásbeli eljárással fogadta el a határozatot. A határozatot 2016. október 7-én, pénteken helyezik letétbe az Egyesült Nemzetek főtitkáránál, aki a Párizsi Megállapodás letéteményese. Az uniós ratifikáció a határozat letétbe helyezésének időpontjában lép hatályba.
Sólymos László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere és a Tanács elnöke kijelentette: „Európa minden lehetőt megtett eljárásainak felgyorsítása érdekében és, hogy életet leheljen a Párizsi Megállapodásba. Az, hogy a Tanács mindössze néhány óra alatt elfogadta a határozatot, jól mutatja ígéreteink betartása iránti elkötelezettségünket. A ratifikációs okiratok pénteki letétbe helyezésével lezárul az eljárás. Mindannyian büszkék lehetünk erre az eredményre.”
A tagállamok, amennyiben nemzeti eljárásaik lezárultak, az Unióval egy időben, ellenkező esetben egy későbbi időpontban a lehető leghamarabb ratifikálják a megállapodást.
A megállapodás 30 nappal azt követően lép hatályba, hogy legalább 55, az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának legalább 55%-áért felelős ország ratifikálta. Eddig 63, a globális kibocsátások 52,11%-áért felelős ország ratifikálta a megállapodást.
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. október 5-én megállapodott a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációt illető tanácsi tárgyalási álláspontról. A Coreper ezzel megerősítette a Bizottság azon javaslatát, hogy az uniós polgárok vízummentesen utazhassanak Grúzia, a grúz állampolgárok pedig az Európai Unió területére, amennyiben a tartózkodás bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.
A Tanács véleménye szerint a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációnak az új „felfüggesztési mechanizmussal” egy időben kell hatályba lépnie.
A szlovák elnökség e megbízatás az alapján fog tárgyalásokat kezdeni az Európai Parlamenttel.
„A Tanács a grúziai reformokra tekintettel a mai napon határozottan kiállt a grúz állampolgárok vízummentes utazása mellett. Az elnökség úgy véli, hogy a hiteles reformok végrehajtása a helyes irány, amit ösztönözni kell. Annak érdekében, hogy a grúz állampolgárok minél előbb vízummentesen utazhassanak, számítunk az Európai Parlament támogatására a vonatkozó eljárás lezárásához”, jelentette ki Peter Javorčík, Szlovákia EU melletti állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke.
A Bizottság 2016. március 9-én tette közzé a grúziai vízumliberalizációra vonatkozó javaslatát. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Grúzia eleget tett a vízummentességhez szükséges valamennyi követelménynek.
Azt követően, hogy a Tanács és a Parlament között megállapodás születik a Grúziára vonatkozó új vízumrendszerről és ez a megállapodás hivatalosan is elfogadásra kerül, Grúzia átkerül az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) a II. mellékletbe (vízummentességet élvező országok), ami vízummentes utazást biztosít az uniós polgároknak Grúzia, a grúz állampolgároknak pedig az EU területére, amennyiben a tartózkodás bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.
Figyelembe véve az Európai Unióban kialakult jelenlegi migrációs helyzetet, valamint a Bizottság vízummentességre irányuló javaslatait Grúzia, Ukrajna, Törökország és Koszovó vonatkozásában, továbbá a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket, a Bizottság 2016. május 4-én úgy határozott, hogy a jelenlegi felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálata céljából javaslatot nyújt be az 539/2001/EK rendelet módosítására.
A felülvizsgált rendelet fő célja a felfüggesztési mechanizmus megerősítése. A rendelet ezt úgy valósítja meg, hogy a tagállamok számára egyszerűbbé teszi az esetleges felfüggesztéshez vezető körülményekről szóló értesítést, a Bizottság számára lehetővé teszi, hogy saját kezdeményezésére indítsa meg a mechanizmust, továbbá a Bizottság feladatául jelöli meg, hogy küldjön éves jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a vízummentességet élvező harmadik országok milyen mértékben teljesítik a szükséges kritériumokat.
Kibővítették a felfüggesztés lehetséges indokait, és a mechanizmus alkalmazása is könnyebbé válik majd, mert az eljárás felgyorsítása érdekében lerövidítették a referenciaidőszakokat és a határidőket.
A Parlament és a Tanács között jelenleg még folynak a megbeszélések a vízummentesség felfüggesztésére vonatkozó mechanizmusról.
Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.