Feed aggregator

The news quickly gained traction: In July, the Chinese electric vehicle (EV) manufacturer BYD (Build Your Dreams) announced its intention to invest USD 1 billion in Turkey. In the western part of the country, in the industrial city of Manisa, BYD intends to build a manufacturing compound capable of producing 150,000 electric and hybrid vehicles. Moreover, BYD also plans to establish a research and development centre near Izmir.

BYD’s choice of Turkey is an industrial policy success for Turkey’s president, Recep Tayyip Erdoğan. In addition, it further cements the growing economic cooperation and logistical linkages between Ankara and Beijing.

A stepping stone into the European market

BYD’s investment signals the entry of the world’s leading EV manufacturer into the Turkish market. This development has major implications for European competitors in the sector and the European Commission in Brussels. Turkey’s customs union with the European Union (EU) plays a decisive role for BYD’s manufacturing and export capacity. Because it will be producing automobiles in Turkey, BYD can expand its supply chains in Europe without having to pay the additional custom duties on Chinese EVs that were introduced by the Commission in July 2024. With such strategic “tariff jumping”, BYD obtains pricing advantages on EU markets.

Selecting Turkey as the location for a new EV manufacturing plant is an acknowledgement of the changing production potential of the Turkish automotive industry. Chinese investors such as BYD are taking advantage of the sector’s growing export capacity. In recent years, the industry has expanded its innovation ecosystem with the manufacture of Turkey’s first domestic EV, the Togg. 

It is equally noteworthy that BYD’s decision to invest in Turkey contained a key “sweetener”. The government in Ankara suspended import levies totalling 40 per cent (on top of the purchasing price) for EVs from China. Suspending tariffs to encourage manufacturers such as BYD to invest and produce in Turkey is paying off for both sides. Ankara leveraged its position because BYD does not have to pay Turkish levies now or EU tariffs in the future.

The Sino-Turkish agreement also has another notable characteristic: The joint venture is being welcomed across the party spectrum in Ankara. Given the political polarisation in Turkey, this is not a given. It underlines the significance of the bilateral agreement, which constitutes the single-largest Chinese foreign direct investment in Turkey of the past decade. BYD’s commitment will invigorate the Turkish automotive supply industry and trigger a technological windfall in the country’s manufacturing sectors.

Global implications and European challenges

BYD’s choice of Turkey is unchartered territory for the EV manufacturer. In the medium term, it will establish a valued-added network for electric mobility and lead to the import of raw materials for battery production, and ultimately the final assembly of various EV models within the growing BYD portfolio. 

The joint venture further opens European export markets and provides access to destinations in the Middle East, neighbouring Turkic states, and on the African continent. In sum, BYD’s Turkish initiative is more than a regional manufacturing project – it reinforces the global expansion strategy of the Chinese EV manufacturer.

This raises the question as to how the EU should react to such a challenge. Apart from the focus on Turkey, BYD’s European manufacturing expansion also includes the EU member stat Hungary, where a second EV production facility is being built. Investments by the Chinese EV industry in countries such as Turkey and Hungary are based on a strategic calculation. Both countries’ bilateral relations with China are not defined by trade disputes and the potential imposition of sanctions.

BYD’s investments illustrate how Chinese EV manufacturers are implementing strategies to circumvent protectionist measures through the back door. Turkey is a key corridor to that end. The future of EV mobility is increasingly being decided at the crossroads between East and West, with Turkey playing a central connecting role.

Avoiding EU tariffs on Chinese EVs opens the door for BYD to make lucrative sales in the Single Market. In light of this challenge, the EU must reconsider its trade policies towards non-EU countries. In that respect, the current discussions about a modernisation of the customs union with Turkey should receive added urgency and relevance. Expanding the customs union should therefore include issues such as the transparency of supply chains and revised subsidy regulations regarding the manufacture of Chinese EVs in Europe.

Die Nachricht ließ aufhorchen: Der chinesische Elektroautohersteller BYD (Build Your Dreams) kündigte Anfang Juli eine Milliardeninvestition in der Türkei an. Im Westen des Landes, in der Industriestadt Manisa, soll ein Werk entstehen, das jährlich 150.000 Elektro- und Hybridfahrzeuge produziert. In der Nähe von Izmir plant BYD zudem ein Forschungs- und Entwicklungszentrum.

Die Standortwahl zugunsten der Türkei ist ein industriepolitischer Erfolg für den türkischen Präsidenten Recep Tayyip Erdoğan und unterstreicht die wachsenden wirtschaftspolitischen Verflechtungen zwischen Ankara und Peking.

Sprungbrett in den europäischen Markt

Die Investition von BYD markiert nicht nur den Eintritt Chinas in den türkischen Markt, sondern hat auch erhebliche Implikationen für Europa. Die Zollunion der Türkei mit der EU spielt eine entscheidende Rolle für die europäische Exportorientierung. BYD kann durch die Vereinbarung seine Lieferketten nach Europa ausbauen, ohne die von der EU-Kommission im Juli 2024 eingeführten zusätzlichen Zölle auf chinesische Elektroautos zahlen zu müssen. Durch strategisches »Tariff Jumping« verschafft sich BYD Preisvorteile in den EU-Absatzmärkten.

Die Entscheidung für die Türkei als Produktionsstandort ist auch ein Vertrauensbeweis in die türkische Automobilindustrie, deren wachsende Exportfähigkeit Investoren wie BYD nutzen. Das Land hat seine Innovationskraft im Bereich der Elektromobilität in den vergangenen Jahren deutlich ausgebaut, nicht zuletzt durch den Erfolg des heimischen Elektroautoherstellers Togg. Schließlich wird die Investition von BYD dadurch begünstigt, dass die Regierung Erdoğan bestehende Importzölle in Höhe von 40 Prozent des Verkaufspreises für chinesische Autohersteller, die in der Türkei produzieren, suspendiert hat.

Besonders bemerkenswert ist die parteiübergreifende Zustimmung zu dem Joint Venture in der politisch gespaltenen Türkei. Dies unterstreicht die Bedeutung der Vereinbarung, die als größte chinesische Direktinvestition in der Türkei seit zehn Jahren gilt. Die Milliardeninvestition von BYD wird die türkische Zulieferindustrie weiter stärken und technologische Mitnahmeeffekte in der gesamten Branche auslösen.

Globale Auswirkungen und Chancen

Mit der Türkei als Produktionsbasis betritt BYD industriepolitisches Neuland. Mittelfristig entsteht eine Wertschöpfungskette für Elektromobilität, vom Import der Rohstoffe über die Batteriefertigung bis hin zur Endmontage verschiedener Elektroautomodelle aus dem wachsenden BYD-Portfolio. Das Joint Venture eröffnet BYD zudem nicht nur den europäischen Markt, sondern auch neue Absatzmärkte im Nahen Osten, den angrenzenden Turkstaaten und Afrika und ist damit mehr als ein regionales Projekt - es markiert den globalen Expansionskurs des Unternehmens.

Die Frage, wie die EU auf diese Entwicklungen reagiert, ist von entscheidender Bedeutung. Neben der Türkei konzentriert sich die europäische Standortpolitik von BYD auf Ungarn, wo ebenfalls ein neues Elektrowerk entsteht. Die Expansion der chinesischen Elektroauto-Industrie in Länder wie die Türkei und dem EU-Mitglied Ungarn folgt dem strategischen Kalkül, dass deren bilaterale Beziehungen zu China nicht von Handelskonflikten und Sanktionspolitik geprägt sind. 

Die Milliardeninvestition von BYD ist mehr als nur eine Erfolgsgeschichte in einer Kernindustrie für Ankara. Sie unterstreicht auch, wie chinesische Elektroautohersteller Strategien entwickeln, um protektionistische Maßnahmen durch die Hintertür zu umgehen. Der Türkei kommt dabei eine zentrale Brückenfunktion zu. Die Zukunft der Elektromobilität wird zunehmend an der Schnittstelle zwischen Ost und West entschieden - und die Türkei könnte dabei eine Schlüsselrolle spielen.

Der Wegfall der EU-Sonderzölle auf chinesische Elektroautos eröffnet BYD lukrative Absatzpotenziale im Binnenmarkt. Angesichts dieser Herausforderung muss die EU ihre Handelspolitik gegenüber Drittstaaten überdenken. Die Diskussion über eine Modernisierung und inhaltliche Erweiterung der Zollunion mit der Türkei gewinnt dadurch an Relevanz. Diese Erweiterungsdiskussion sollte Aspekte wie die Transparenz von Lieferketten und Subventionsregeln bei der Produktion von Elektroautos berücksichtigen. 

Elérhetővé vált a 0%-os hitelprogram Budapesten is! A fővárosi KKV-k számára új távlatokat nyit a GINOP Plusz-1.4.4-24 Technológiai Hitelprogram, amely 2024. október 21-től indul és 2025. december 30-ig nyújt lehetőséget a kölcsönkérelmek beadására. A program célja a hazai vállalkozások versenyképességének növelése technológiai korszerűsítésen keresztül, lehetővé téve a legmodernebb megoldások bevezetését.

A program célja

A hitelprogram elsődleges célja, hogy a vállalkozások korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességeit támogassa, valamint lehetőséget biztosítson az energiahatékonysági beruházásokra, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását. Ezzel segít a vállalkozásoknak nem csak a hatékonyság, de a fenntarthatóság terén is fejlődni.​

Hitelfelvevők köre

A GINOP Plusz-1.4.4-24 Technológiai Hitelprogram keretében a hitelfelvevők köre elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozásokból áll, amelyek Budapesten kívánják megvalósítani projektjeiket. A támogatás célja, hogy segítséget nyújtson azon KKV-knak, amelyek gazdaságilag életképesek, de nem rendelkeznek megfelelő mértékű finanszírozással.

A hitelprogramot azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek:

• Magyarország területén rendelkeznek székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térségben székhellyel és Magyarországon fiókteleppel.

• Legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkeznek.

• Legalább egy főt foglalkoztatnak.

• Projektjüket budapesti megvalósítási helyszínen tervezik

A GINOP Plusz-1.4.4-24 Technológiai Hitelprogramban nem vehetnek részt azok a vállalkozások, amelyek bevételeik jelentős részét mezőgazdasági tevékenységekből szerzik. Emellett azok a cégek, amelyek főként az élelmiszeriparban tevékenykednek. Továbbá a kezdő vállalkozások, amelyek még nem rendelkeznek legalább egy lezárt üzleti évvel.

Támogatható tevékenységek a 0%-os hitelprogramban

A GINOP Plusz-1.4.4-24 Technológiai Hitelprogram számos fejlesztési lehetőséget támogat, amely segíti a vállalkozásokat a modernizációban és a fenntarthatóság felé való elmozdulásban.

A hitelprogram keretében számos beruházás támogatható:

• Technológiai korszerűsítés: Új, modern eszközök beszerzése, ide tartoznak a technológiai korszerűsítést elősegítő gépek és IKT eszközök is, sőt akár a tisztán elektromos járművek beszerzése is, különböző értékhatárokkal a jármű kategóriájától függően.

• Ingatlanfejlesztés: Átalakítások, bővítések, és korszerűsítések, szintén támogathatóak, amelyek hozzájárulnak a vállalkozás infrastruktúrájának fejlesztéséhez.

• Megújuló energia alkalmazása: Ezek mellett a program elősegíti a megújuló energiaforrásokat alkalmazó projektek megvalósítását is, mint például napelemek telepítését, amelyek a költségek maximum 30%-át tehetik ki.

A program emellett a szakértői tanácsadás és képzések költségeit is fedezheti, a projekt összköltségének maximum 5%-áig.

Hitelkeret és feltételek

A hitelprogram rendkívül kedvező feltételekkel érhető el:

• Hitelösszeg: Minimum 5 millió, maximum 50 millió forint, amelyet kamatmentesen igényelhetnek a vállalkozások. A kölcsön maximális összegét a vállalkozás előző évi üzemi eredménye alapján határozzák meg​.

• Futamidő: A kölcsön futamideje az eszközök amortizációs ideje szerint változik, de megújuló energiaforrást tartalmazó projektek esetén akár 10 év is lehet​.

• Kamat: 0%.

• Saját forrás: A projekt költségeinek minimum 10%-át saját forrásból kell biztosítani​.

Miért éri meg a budapesti cégeknek a 0%-os hitelprogram?

Ez a program kiváló lehetőséget nyújt a budapesti vállalkozásoknak, hogy modernizálják eszközeiket és fejlesztéseiket megvalósíthassák, mindezt kamatmentes hitellel. A fenntartható megoldások előtérbe helyezése segíti a költséghatékonyságot, hosszú távon pedig hozzájárul a vállalkozások fenntartható működéséhez is.

Ne maradjon le erről az egyedülálló lehetőségről, és fejlessze vállalkozását még ma!

Várjuk egy díjmentes tanácsadáson, melyen cégére szabottan vizsgáljuk meg lehetőségeit!

Pályázni szeretne, vagy további kérdése lenne?

Igényeljen ingyenes fejlesztési tanácsadást! Vezetéknév

Keresztnév

Cégnév

Adószám

Email

Telefon

Fejlesztési elképzelés

[Ha konkrét elképzelése, vagy kérdése van, ossza meg velünk!]

Feliratkozom a hírlevélre

igennem Source

Medium

Campaign

Adatkezelési hozzájárulás

Hozzájárulok,
hogy a(z) Goodwill Consulting Kft.
CRM rendszerében
kezelje az adataimat.

var utms = ["utm_source", "utm_medium", "utm_campaign"]; var fields = ["Source", "Medium", "Campaign"]; var input = document.querySelectorAll('input[name^="Project"]')[0].name; var formId = input.substring(8, input.search("]")); var urlparams = decodeURIComponent(window.location.search); var params = new URLSearchParams(urlparams); for (var i = 0; i < utms.length; i++) { var param = (params.get(utms[i])) ? params.get(utms[i]) : null; var node = document.getElementById("Project_" + fields[i] + "_" + formId); if (param) { node.value = params.get(utms[i]); } node.previousSibling.parentElement.style.setProperty("display", "none", "important"); }

The post Megjelent! – 0%-os hitelprogram Budapesten appeared first on Goodwill Consulting.

Durée de la vidéo : 166'

Clause de non-responsabilité : L'interprétation des débats facilite la communication mais ne constitue en aucun cas un enregistrement authentifié des débats. Seuls le discours original ou la traduction écrite révisée du discours original peuvent être considérés authentiques.
Source : © Union européenne, 2024 - PE

Un candidat à un emploi peut-il se voir accorder ou refuser l'embauche sur la base de critères ethniques ? La question agite la classe politique macédonienne alors que la Cour constitutionnelle a décidé de geler l'un des outils du principe de représentation équitable mis en place il y a dix ans.

- Le fil de l'Info / Courrier des Balkans, Macédoine du Nord, minorités macédoine, Populations, minorités et migrations, Economie, Politique, Politique Macédoine

A verseci repülőképzés 100. évfordulója előtt tisztelegve rendeztek ma repülőtalálkozót ("Aeromiting"-et) az Alföld peremén, a Déli-Kárpátok legnyugatibb nyúlványai* lábánál elterülő repülőtéren.  

A program utolsó előtti pontja volt a batajnicai "Vitézek" korszerűsített MiG-29-eseinek gyakorló légiharca, melyet a 01-es irány szerinti áthúzás zárt. A csodás helyszínre tekintettel a verseci várat is magába foglaló széles kivágás mellett döntöttem. 

A YU-YAF lajstromú G-2 Galeb bemutatója.

A Belügyminisztérium találó, YU-MUP lajstromú H145-ese leborítás közben.

A nap fénypontja(i) a statikuson lévő katonai és belügyi típusok hazaindulása volt. Itt a 101-es Mi-35M emelkedik el. Ugyan a 01-19-es pálya elhelyezkedése nem tökéletes, a hegyhátteres fotózásnak azért nyílik tere... 

...amit a 12491-es Mi-17V-5 távozása is igazolt szerencsére...

...illetve a Batajnicáról érkezett Laszta elköszönése.

A YU-HHJ, a MUP három H215-ösének egyike indul. Beszédes, egyúttal dicséretes, hogy a belügyi gépekre is raktak indításjelzőt.

Míg a MUP Helikopreszka Jedinica statikuson részt vett YU-SVS lajstromú Ka-32A11BC-ese kutató-mentő konfigurációban volt...

...addig a dinamikus végrehajtó YU-HRS tűzoltó képességeiből adott ízelítőt. 

Zord

*Más értékelés szerint a Bánsági-hegyvidék különálló képződmény, mindenesetre nyugat, azaz Újvidék és Nagybecskerek felől közeledve és a térképre pillantva személy szerint kiegyezem a fenti leírással.

 

Au Mali, au Niger et au Burkina Faso, l’on est désormais loin de l’enthousiasme des manifestations « spontanées » durant lesquelles, dans l’oubli de ce que l’armée française avait fait pour ces pays, le drapeau français était brûlé et le drapeau russe brandi. Certains reconnaissent même, et de plus en plus ouvertement, qu’à l’époque de Barkhane, les GAT (Groupes armés terroristes) ne faisaient pas la loi. Aujourd’hui, ce n’est plus le cas. Depuis le départ des forces françaises consécutif aux putschs militaires au Mali (2020 et 2021), au Burkina Faso (deux en 2022) et au Niger (2023), en dépit de l’intervention russe, les attaques et les embuscades contre les forces de sécurité sont désormais quotidiennes. Au Burkina Faso et au Mali, les armées locales étant  en perdition, la situation  est même hors contrôle.
Au Mali, les paramilitaires russes de l’Africa Corps - anciennement Groupe Wagner -, accueillis hier en libérateurs, n’ont jusqu’à présent fait la preuve que de leur piètre valeur militaire. Ils ont même subi une humiliante et sanglante défaite les 25-27 juillet 2024 à Tinzaouaten, près de la frontière algérienne où, face aux Touareg, ils ont en effet laissé sur le terrain au moins 50 morts, deux prisonniers, ainsi que tout leur équipement (véhicules, armes, moyens de transmission etc.). Quant à l’armée malienne, les FAMA, ses pertes se comptèrent en plusieurs dizaines de morts. De plus, les mercenaires russes qui ne sont donc pas, pour le moment du moins, le joker de la junte malienne, sont régulièrement accusés de massacrer les populations, comme à Moura,  au mois de mars 2022, où 500 civils furent tués.
Le plus inquiétant pour l’Alliance des États du Sahel regroupant les juntes militaires du Mali, du Niger et du Burkina Faso, est que l’armée malienne et ses encadreurs russes se voient peu à peu quasiment encerclés dans Bamako. Se profile en effet le scénario catastrophe d’une conquête de la capitale par le chef touareg ifora Iyad Ag Ghali. L’homme avec lequel, et comme je n’ai cessé de le dire depuis 2013, il était nécessaire de discuter puisque, et qu’on le veuille ou non, il est à la fois la cause et la solution du problème du nord du Mali. La question de la région des Trois frontières est différente car ce ne sont pas les Touareg qui y sont à la manœuvre, mais les Peul. Toujours cette question ethnique engerbant toutes les autres, mais que les décideurs français ont obstinément refusé de prendre en compte car, selon les « africanistes » du CNRS et de Science Po qui les ont « formatés », les ethnies africaines sont des fantasmes « coloniaux » !!!

Le Mali va-t-il donc sombrer ? Les évènements récents pourraient le laisser penser. En effet, le 17 septembre 2024, la capitale Bamako a subi une double attaque coordonnée qui a permis au Gsim (Groupe de soutien à l’Islam et aux musulmans), une coalition dirigée par Iyad Ag Ghali, de prendre d’assaut deux sites éloignés l’un de l’autre d’une dizaine de kilomètres, à savoir l’école de gendarmerie et l’aéroport. Si aucun bilan officiel n’a été donné par les autorités maliennes, le nombre des victimes dépasse probablement la centaine. Plusieurs mercenaires russes ont également perdu la vie, eux dont la mission primordiale était pourtant de sécuriser Bamako et son aéroport…

En réalité, le Gsim et ses alliés sont en train d’encercler peu à peu la capitale malienne, dans un double mouvement d’étranglement. Au nord, ils étendent leur tache d’huile en repoussant peu-à-peu les FAMA, détruisant systématiquement leurs positions militaires et effaçant ainsi la très fragile « légitimité » de la junte au pouvoir. Quant à l’assaut sur Bamako, il pourrait se faire à partir de la Guinée, l’armée malienne ayant récemment perdu plusieurs positions stratégiques sur la route y menant après avoir retraité en panique, abandonnant tout son armement aux assaillants.

Le numéro du mois de novembre de l’Afrique Réelle que les abonnés recevront le 1er novembre, sera consacré à la situation actuelle au Sahel. Pour approfondir la question, on se reportera à mon livre Histoire du Sahel des origines à nos jours 
 

L'Église orthodoxe de Macédoine espère toujours qu'un décret du patriarcat œcuménique reconnaîtra définitivement son autocéphalie. Pour autant, elle refuse tout rapprochement avec l'Église d'Ukraine reconnue par Constantinople et cultive plutôt son amitié avec le patriarcat de Moscou...

- Articles / Radio Slobodna Evropa, Macédoine du Nord, Religions, Relations internationales, orthodoxie, Ukraine

Dans le cadre des Jeux paralympiques qui se dérouleront du 24 août au 8 septembre 2024 à Paris, le projet « Art et sport » a pour but de montrer le potentiel créatif des personnes handicapées à travers une exposition de tableaux et de photographies, mais également grâce à des contenus multimédias et à une performance qui se déroulera lors de l'inauguration du projet. L'exposition présente des tableaux aux motifs sportifs et représentant des athlètes paralympiques, et sont peints par des (…)

- Agenda / Région parisienne, Serbie

Dans le cadre des Jeux paralympiques qui se dérouleront du 24 août au 8 septembre 2024 à Paris, le projet « Art et sport » a pour but de montrer le potentiel créatif des personnes handicapées à travers une exposition de tableaux et de photographies, mais également grâce à des contenus multimédias et à une performance qui se déroulera lors de l'inauguration du projet. L'exposition présente des tableaux aux motifs sportifs et représentant des athlètes paralympiques, et sont peints par des (…)

- Agenda / Région parisienne, Serbie

Source : © Union européenne, 2024 - PE

Source : © Union européenne, 2024 - PE

Source : © Union européenne, 2024 - PE

Recently, the Third International Conference on Mine Action titled “Mitigating Environmental Impact of Landmines: Resource Mobilization for Safe and Green Future” was held in Azerbaijan.   It was critical to host this conference ahead of the COP29 Conference in Azerbaijan due to the role that landmines play in raising the threat of climate change.

According to the Conflict and Climate Observatory, “Conflict-affected countries are among the most vulnerable to the effects of climate change. Climate finance to support fragile and conflict-affected states is grossly inadequate and, in an example of climate injustice, without significant changes in access to climate funds, these communities will become more vulnerable and less able to cope.”

They added: “Climate change can impact areas affected by explosive remnants of war (ERW) contamination in several ways. Extreme weather events such as flooding and heatwaves can increase the risks posed by ERW contamination; remobilizing ERW or triggering landscape fires. ERW clearance and removal operations will need to adapt to meet the challenges of climate change, while local communities may need assistance and support to build climate resilience.”

Even before Russia’s invasion of the Ukraine, 60 million people worldwide live in areas affected by the explosive remnants of war.   According to the Cluster Munitions Monitor, “Since the full-scale invasion of Ukraine by Russia in February 2022, over a thousand cluster munition casualties have been recorded in Ukraine.  In Ukraine alone, more than 50 cluster munition attacks were reported in 2023 where the number of casualties that occurred was not noted.”

They added: “New casualties from cluster munitions were recorded in nine countries—Azerbaijan, Iraq, Lao PDR, Lebanon, Mauritania, Myanmar, Syria, Ukraine, and Yemen—in 2023.    In 2023, 101 casualties from cluster munition remnants were recorded in Azerbaijan, Iraq, Lao PDR, Lebanon, Mauritania, Syria, Yemen, and Ukraine.”    Regarding the Karabakh region of Azerbaijan, the Cluster Munitions Monitor stressed: “a survey by The HALO Trust in the aftermath of the 2020 conflict found that 68% of inhabited settlements had experienced cluster munition use and contamination.”

Since 1991, more than 3,429 of Azerbaijan’s citizens including 358 children and 38 women have been adversely affected by landmines.   In response to this reality, the Azerbaijani National Agency for Mine Action and the United Nations Development Program established the Center for Excellence for mine action training in Azerbaijan.   It is set to become a vital platform for exchanging demining experience and technologies with other countries experiencing similar problems.

At the UNDP/Anama Conference, Azerbaijani President Ilham Aliyev emphasized that one of the main reasons for the high number of mine victims is Armenia’s refusal to hand over landmine maps: “The responsibility for that rests with Armenia.”    He also noted that from 2020 to 2023, new mined areas extending up to 500 km were created in Azerbaijan: “Challenges we face on demining also hamper our development and recovery efforts, creating serious obstacles for the return of 800,000 formerly displaced persons.   Mines that remain buried in the ground for a long time leads to harmful chemical reactions.   Land left unused due to mines undergoes natural erosion and degradation.”   

So far, Azerbaijan has demined 140,000 hectares of its territory, neutralizing 119,946 mines and unexploded ordinances.   Azerbaijan las year declared humanitarian demining the 18th National Sustainable Development Goal and signed a document with UNDP, highlighting the global importance of international cooperation in the field of demining.   Azerbaijan hopes to continue to share its experience with demining with the global community. 

The German global health strategy review process offers the opportunity to place a stronger focus on the horizontal integration of Germany’s global health efforts with those of European partners. This is urgently needed as the German strategy makes little reference to the European Union (EU) and entirely excludes EU member states. However, Germany’s consideration of the strategic priorities of these actors would enable it to proceed in a united, coherent manner and to form new partnerships in specific policy areas. The systematic analysis of the strategies of other EU countries provides starting points for these considerations, as the identification of country-specific strategic priorities can shed light on opportunities for better linkages and coordination with the global health policies of other EU member states. Based on this, the partners that are particularly relevant for Germany in specific fields of action can be determined, and blind spots in German global health policy can be identified.