Feed aggregator

Beyond Ukraine's borders, Russia's invasion of its neighbour has upended parts of the world order, including the forming of new blocs not seen since the Cold War.

Wirikuta, in the northern Mexican state of San Luis Potosí, is a sacred site for the Wixárika people, threatened by mining concessions and large-scale agriculture. CREDIT: Wixárika Research Center

By Emilio Godoy
MEXICO CITY, Feb 14 2023 (IPS)

Tatei Haramara, one of the sacred sites of the Wixárika indigenous people in the state of Nayarit in northwestern Mexico, has shrunk in size from its original area and is suffering from a lack of legal protection.

Also known as Isla del Rey, off the port of San Blas, six hectares are under protection as sacred, although the San Blas city council approved another 29 hectares. But now the ancestral land faces the threat of a ferry dock and other tourism projects.

The problem is not exclusive to Tatei Haramara, the name of the mother of five-colored corn and of the sacred gateway to the fifth world, represented by the white stones Tatei Waxieve and Tatei Cuca Wima, which rise up in front of the island.“If the resources we need are not allocated, the justice plan will not be completely fulfilled. We are concerned that this will happen. We are facing difficulties in how to get resources in order to work, with respect to all of the issues. The plan must come up with something fair. We don’t just want it to be empty words." -- Paulita Carrillo

Abandonment of ceremonies, lack of legal protection and budget, as well as poverty, violence and environmental damage undermine the application of the Mexican government’s Justice Plan for the Wixárika, Na’ayeri and O’dam peoples, who are from the states of Durango, Jalisco, Nayarit, Zacatecas and San Luis Potosí.

This is stated in the document “Systematization of proposals: Justice Plan for the Wixárica, Na’ayeri and O’dam peoples”, drawn up by the government’s National Institute of Indigenous Peoples (INPI), and seen by IPS, which was among the thousands of emails from the ministry of national defense that the hacktivist Grupo Guacamaya leaked in September.

The assessment, dated July 2022 and 102 pages long, identifies insufficient coordination and communication between the authorities of the Wixárika people to make offerings in sacred places and the Na’ayeri people for the management, protection and conservation of their sacred spots, as well as deterioration and difficulties for the use of sacred places and the tangible and intangible heritage of the three groups due to lack of physical and legal protection.

In Mexico, justice plans for indigenous peoples were created in 2021 by the current government of Andrés Manuel López Obrador as a mechanism to identify and respond to the just demands and historical needs of native communities, including the issue of sacred sites.

But although it is a public policy, it is not legally binding.

Since then, the government has promoted six justice plans for the Yaquis, Yoreme-Mayos, Seris, and Guarijíos in the state of Sonora, the Rarámuris in Chihuahua, and the Wixárika, Na’ayeris, O’dams and Mexikans. But very few of them have been published.

Paulita Carrillo, who has participated in the process of debate and drafting of the plan for her people, the Wixárika, said the programs are not moving forward but are barely dragging along.

“They are moving slowly. It’s not like we thought it would be, it’s a lot of work. There are several factors: you have to engage in dialogue with the institutions of each state; the strength is in the protection of sacred places, and they are located in the four states. And it is difficult to do that,” she told IPS from San Andrés Cohamiata (TateiKie, in Wixárika), in the municipality of Mezquitic, some 460 kilometers from Mexico City, in the western state of Jalisco.

With regard to the Wixárika, “we drew up the proposals, they were gathered in each community,” she added, explaining that for their part they carried out the necessary work.

According to official data, there are nearly 17 million indigenous people belonging to 69 different peoples and representing 13 percent of the population of Mexico, the second-largest Latin American country in population and economy after Brazil, and the third in size, following Brazil and Argentina.

The program for the Wixárika, Na’ayeris and O’dams represents an update of the Hauxa Manaka Pact for the preservation and development of the Wixárika culture, which the governments of the five states involved, the federal administration and the indigenous leadership signed in 2008, but which has remained dead letter.

The Wixárika people have 17 sacred sites, the O’dam and A’daum groups share 17 and the A’daum have another 10.

The federal government has not yet published the decree for the defense and preservation of the sacred places of the Wixárika, Naáyeri, O’dam and Mexikan peoples, because the survey has not been completed of the Tee ́kata site, place of the original fire, where the sun was born, located in Santa Catarina Cuexcomatitlán (Tuapurie) in Mezquitic, a protected area covering 100 hectares.

Irene Alvarado, an academic with the Intercultural Indigenous Program at the private Western Institute of Technology and Higher Studies of the Jesuit University of Guadalajara, told IPS that the plans are aimed at creating a different kind of relationship with native groups.

“You have to understand how systematically the native peoples have been made invisible. We are in a system that denies and imposes its own culture and does not recognize that they are ancient cultures. The plans are an exercise in analysis and discussion with authorities and representatives of the peoples to examine problems and propose collective solutions. They have emerged to meet these ignored demands,” she said from the city of Guadalajara.

The plan for the Yaquis includes the construction of an aqueduct for water supply, the creation of an irrigation district and the installation of an intercultural university under their management.

 

Recognition of sacred sites constitutes a fundamental element of the Wixárika, Na’ayeri, O’dam and Mexikan Justice Plan, created by the Mexican government and these indigenous groups. The photo shows a ceremony held on Nov. 25, 2022 at the Hauxa Manaka site, located in Cerro Gordo, in the community of San Bernardino de Milpillas Chico, in the northern state of Durango. CREDIT: INPI

 

Fragmented

But ancestral territory is a fundamental element for native groups, and without it the exercise of their rights is limited. For this reason, five communities in the states of Durango, Jalisco and Nayarit have denounced the invasion of 91,796 hectares of land of which they say they were dispossessed by third parties.

In these same states, eight communities are demanding the adequate execution of judicial sentences and presidential resolutions for the recognition and titling of 23,351 hectares.

In addition, 27 communities maintain conflicts over the limits of communal “ejido” lands in this area and another 15 are engaged in border disputes between the states of Durango, Jalisco, Nayarit and Zacatecas.

The question of territory has an impact on the sacred sites. For example, Xapawiyemeta, located on Lake Chapala in Jalisco, only measures 377 square meters due to the reduction of the original site. In the north-central state of San Luis Potosí, the Wixárika people have 140,212 hectares under protection, but suffer from mining concessions and large-scale tomato and chili pepper production.

Three copper, gold, silver and zinc mines operate in the Wixárika zone and another five projects are in the exploration phase in San Luis Potosí. In this state and in Zacatecas, there are 203 mining concessions.

But some native communities have set conditions for participating. For example, San Sebastián Teponahuaxtlán, in the municipality of Mezquitic in Jalisco, will participate when 10,500 hectares are returned to it. Meanwhile, the Bancos de San Hipólito community, in Durango, is about to recover 10,720 hectares, in compliance with a 2008 court ruling.

 

The Mexican government and indigenous peoples have been drawing up six justice plans since 2021 to remedy the historical injustice and neglect suffered by these groups. The photo shows Mayo-Yoreme indigenous people dancing during a working session with government representatives on Jan. 27, 2023 in the northern state of Sonora. CREDIT: INPI

 

Constitutional reform – a bogged-down promise

However, the government initiative for constitutional reform on the rights of indigenous and Afro-Mexican peoples, also drafted in 2021, has not advanced in the legislature.

But the measures contain contradictions. In the south and southeast of the country, the government is building the Mayan Train, the administration’s flagship megaproject, which has brought it into confrontation with native Mayan groups in that area.

In fact, the office in Mexico of the United Nations High Commissioner for Human Rights said the indigenous consultation undertaken by the Mexican government in 2019 failed to comply with international standards.

In the southern state of Oaxaca, the government is pushing for an industrial corridor to connect the Pacific coast with the Gulf of Mexico in the Atlantic, which has brought it to loggerheads with indigenous populations in the area.

 

Funds are declining

The justice plans depend on the budget allocated both to native peoples and to the plans themselves.

Since 2018, INPI funds have steadily shrunk, from 316.52 million dollars that year to 242.07 million dollars in 2023.

In 2020, the programs for economic empowerment, education, infrastructure and indigenous rights totaled 77 million dollars, the execution of which was affected by the COVID pandemic that hit the country in February of that year. The following year, the amount had dropped to 39.63 million and in 2022, to 27.26 million dollars.

At a round table held on Jan. 17 in Durango, it was agreed that 382,803 dollars were needed from four institutions for the protection of sacred places, culture and identity of the Wixárika, Na’ayeri, O’dam and Mexikan peoples.

Carrillo said the lack of budget funds jeopardizes the execution of the plans.

“If the resources we need are not allocated, the justice plan will not be completely fulfilled. We are concerned that this will happen. We are facing difficulties in how to get resources in order to work, with respect to all of the issues. The plan must come up with something fair. We don’t just want it to be empty words,” said the Wixárika activist.

In 2021, INPI did not examine whether the Program for the Comprehensive Well-being of Indigenous Peoples assisted the development of indigenous and Afro-Mexican communities, according to an analysis by the government’s Superior Auditor of the Federation.

Alvarado said there is a large variety of challenges to provide justice for indigenous people.

“It is difficult to address complex issues,” said the researcher. “There are many good intentions, but the question is how to bring them to fruition. In the justice plans, most of the projects focus on infrastructure, but you can’t just think about that. The development vision is broader; it involves building a model based on the conception of native peoples.”

Related Articles

• The Mayan Train and the Fight for Mexico’s Ancient Jungle
• Indigenous Women in Mexico Take United Stance Against Inequality
• Indigenous Peoples in Mexico Defend Their Right to Water

MTI: Az eurót kedd reggel hét órakor 382,75 forinton jegyezték az előző este hat órai 382,68 forint után. A dollár jegyzése 356,60 forintra csökkent 357,02 forintról, ami a forint 0,1 százalékos erősödésének felel meg. A svájci frankkal szemben 0,1 százalékkal gyengült a forint, a frank jegyzése 388,33 forintra emelkedett 387,80 forintról.

Polen wird seine guten Beziehungen zu Ankara nutzen, um den türkischen Präsidenten Recep Tayyip Erdoğan davon zu überzeugen, Schwedens NATO-Beitritt endlich zu genehmigen, sagte Premierminister Mateusz Morawiecki bei einem Besuch in Stockholm.

The European Commission published a long-awaited set of rules on Monday (13 February) defining what can be considered as “renewable” hydrogen, drawing praise from industry and mixed reactions from campaigners.

Da die finnische Staatsverschuldung auf 144 Milliarden Euro und rund 26.000 Euro für jeden Bürger angestiegen ist, ist die Reduzierung der Schuldenlast zum wichtigsten Thema in den Debatten vor den Wahlen geworden.

Aujourd’hui dans l’Expresso : projets climatiques bloqués à Berlin, décryptage du « Buy European Act », le New York Times attaque la Commission européenne pour les SMS avec Pfizer

Versorgungssicherheit und die Vereinfachung von Investitionen für die Transformation der Energiewirtschaft sollten im Mittelpunkt der EU-Strommarktreform stehen, so das tschechische Industrie- und Handelsministerium.

Les prévisions météorologiques indiquent que le beau temps va encore persister aujourd’hui dans la majorité des régions du pays avec un soleil éclatant et un ciel d’azur. Toutefois, le retour de la pluie affectera une wilaya de notre grand sud ce mardi. Quelles sont les prévisions météo en Algérie ce mardi 14 février 2023 ? […]

L’article Prévisions météo Algérie : quel temps fera-t-il ce mardi 14 février ? est apparu en premier sur .

Bulgarien boykottiert eindeutig die EU-Sanktionen gegen russische Bürger:innen und Unternehmen, die nach der Annexion der Krim im Jahr 2014 in mehreren Phasen verhängt wurden.

Les partis de droite italiens ont réalisé de très bons scores lors des élections régionales qui se sont tenues dans deux des régions les plus peuplées d’Italie, confirmant le leadership de la Première ministre Giorgia Meloni ainsi que le déclin de l’opposition de gauche.

Cinq Etats membres de l'Union européenne ainsi que le Groupe BEI, dont fait partie la Banque européenne d'investissement, vont participer au lancement d'un fonds d'investissement doté de 3,75 milliards et destiné à soutenir les futurs champions de la tech, a annoncé lundi la BEI.

When Russia's President Vladimir Putin ordered the invasion of Ukraine on 24 February 2022, he started a war that has killed tens of thousands of people, ravaged cities, and pummelled the country's economy.

Ukrajna fegyverzetének pótlásáról tárgyalnak kedden a NATO-tagországok képviselői Brüsszelben. A kérdés kulcsfontosságú, hiszen a szervezet szerint Oroszország elsöprő offenzívát indított a fronton.

Les membres de l'Otan tenteront mardi d'accélérer leurs livraisons d'armements et de munitions à l'Ukraine et discuteront de la fourniture d'avions de combat pour lui permettre de résister à la nouvelle offensive préparée par la Russie.

Der Oberste Gerichtshof Spaniens hat am Montag (13. Februar) die Verurteilung des katalanischen Unabhängigkeitsbefürworters Oriol Junqueras zu 13 Jahren politischem Berufsverbot aufrechterhalten, obwohl das Strafgesetzbuch vor kurzem reformiert wurde, um einige Strafen zu mildern.

A vádirat szerint mintegy 460 millió forint forgalmi adót és járulékot nem fizettek be azok az őrző-védő cégek, amelyek vezetőinek pere hétfőn kezdődött el a Szegedi Törvényszéken.

A négy férfit bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja az ügyészség.

A vádirat szerint az első- és a másodrendű vádlott 1998-tól foglalkozik őrzés-védelemmel. A két férfi 2013-ban és 2015-ben vásárolt meg egy-egy országszerte tevékenykedő, őrzés-védelemmel foglalkozó céget. A harmadrendű vádlottal 2015-ben ismerkedtek össze, és megállapodtak abban, hogy a férfi valótlan tartalmú alvállalkozói számlákat biztosít számukra.

A bűnszervezet előbb kétlépcsős-, majd később háromlépcsős céghálózatot épített fel. Céljuk az volt, hogy munkavállalóik után ne kelljen közterheket, valamint a vagyonvédelem, az általuk nyújtott szolgáltatás után áfát fizetni.

A harmadrendű vádlott toborozta az ügy további 11 vádlottját, az időnként cserélgetett, az ügyészség által bukócégeknek nevezett vállalkozások fiktív vezetőit. A harmadrendű vádlott előbb hat, majd nyolc százalék jutalék ellenében biztosított alvállalkozói számlákat a két őrző-védő cég vezetőinek. A bukócégekhez jellemzően napi két órára jelentették be a munkavállalókat, de ők legalább napi nyolc, heti negyven órát dolgoztak le, előfordult, hogy havonta 250-300 órát is szolgálatban voltak.

2015 és 2019 között a cégháló legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás után fizetendő áfát bár részben bevallották, de azt csak elvétve – legfeljebb néhány százezer forintnyi nagyságban – fizették meg. A vagyonőrök beosztását, a dolgozók átjelentését, az új munkavállalók bejelentését a szolgálatvezetői feladatokat ellátó negyedrendű vádlott végezte.

Az ügyészség az első- és a másodrendű vádlottra nyolc-nyolc év, a harmadrendű vádlottra öt év, a negyedrendűre öt és fél év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta arra az esetre, ha beismerő vallomást tesznek és lemondanak a tárgyalás jogáról. A bűnszervezetben részt vevő vádlottakkal szemben több millió forintos pénzbüntetés és vagyonelkobzás kiszabását is kérte a vádhatóság.

A további vádlottakra három, illetve két év börtönbüntetést kért az ügyészség, egy részük esetében lehetőséget látva a szabadságvesztés felfüggesztésére. Az eljárás februárban a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

 

The post Őrző-védő cégek csalással vádolt vezetőinek pere kezdődött el Szegeden appeared first on .

Hivatalos személy elleni erőszak miatt vádat emelt a Kiskőrösi Járási Ügyészség egy akasztói nő ellen, aki a vele szemben indult birtokvédelmi eljárásban a hatósági helyszíni szemlén előbb a szomszédjára támadt, majd az idős nő védelmére siető jegyzőt és főelőadót egy fakaróval bántalmazta.

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a közleményében azt írta: állattartásból eredő vita miatt az ügy vádlottjával szemben a szomszédja birtokvédelmi eljárást kezdeményezett, ezért az akasztói jegyző és a hivatal főelőadója 2022. október 12-én helyszíni szemlét tartott. A hatósági eljárás kezdetén a vádlott csak azt követően volt hajlandó beengedni udvarába a szomszédot, hogy a jegyző a szemle akadályozása miatt rendőri közreműködést helyezett kilátásba.

Amikor a szomszéd a hátsó udvaron elkezdte sorolni sérelmeit, a vádlott kiabálva rávetette magát az idős nőre, aki egy farakásra esett. A vádlott ezután a védtelen asszony arcát karmolta, haját tépte és ütlegelte. A jegyző a megtámadott szomszéd segítségére sietett, közéjük ugrott, hogy megakadályozza a további bántalmazást. Miután a felek átmentek az első udvarba, a vádlott ismét rátámadt a szomszédjára, nekitaszította a ház falának, cibálni, ütni és karmolni kezdte, mire a jegyző és a főelőadó közrefogta a támadót.

Ekkor a dühös nő felkapott a földről egy 80 centiméter hosszú fakarót, és a magasba lendítve megütötte a főelőadó kezét, valamint a jegyző lábszárát. A további bántalmazásnak az vetett véget, hogy a kiabálást meghallva belépett az udvarra egy közelben dolgozó mester, emiatt a vádlott egy pillanatra megtorpant. Ezt kihasználva a sértettek kimenekültek az utcára. A bántalmazás következtében mindhárom sértett nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, emiatt kérték a vádlott megbüntetését.

Az ügyészség a nőt hivatalos személy elleni erőszakkal és könnyű testi sértéssel vádolja, és börtönbüntetés kiszabását indítványozza. A jelenleg távoltartás hatálya alatt álló nő bűnösségéről a Kiskőrösi Járásbíróság hoz döntést – áll az ügyészségi közleményben.

 

The post Nem könnyű a jegyzők élete sem: ütik, verik, rúgják, harapják őket appeared first on .

Le New York Times attaque en justice la Commission européenne au motif que l'institution n'a pas rendu publics les textos échangés par sa présidente Ursula von der Leyen et le PDG du géant pharmaceutique Pfizer lors de la pandémie de Covid-19.

The EU Commission published detailed rules defining hydrogen and when it can be counted as green, but experts slam reporting requirements on renewables as too weak, opening the door for increased fossil fuel burning.