Serbie : comment le pouvoir fait régner la terreur au Parlement et dans les municipalités
Kosovo : « Oliver Ivanović se sentait menacé, il avait averti les services secrets »
Le Kosovo soupçonne la Serbie de bloquer l'enquête sur le meurtre d'Oliver Ivanović
Meurtre d'Oliver Ivanović : « les criminels font la loi dans tout le Nord du Kosovo »
La Serbie d'Aleksandar Vučić sonne la charge contre le journalisme indépendant
Journalisme en Serbie : les meurtres sans coupables de l'époque Milošević
This report is for the media and the general public.
At 14:03 on 14 June, an SMM patrol consisting of six members and two armoured vehicles was in Pikuzy (formerly Kominternove, non-government-controlled, 23km north-east of Mariupol) on the corner of roads T-0519 and C-051235, where it stopped to observe fresh tracks from what it assessed to be an infantry fighting vehicle (BMP-type) on the asphalt.
One of the patrol members exited his car, after which the entire patrol heard two short bursts of small-arms fire. From inside one of the vehicles, one of the SMM patrol members saw two men in military-style clothing standing about 50m south on the road. One of the men was armed with an assault rifle (AK-74) and firing his weapon, pointed in the general direction of the SMM, at an upwards 45-degree angle. The armed man then took two to three steps in the direction of the SMM, and fired another shot into the air in the general direction of the SMM, at an upwards 45-degree angle. After the last shot, both men turned and walked south along road C-051235.
The SMM assessed that the shots were fired to warn the patrol and force it to leave the area. The SMM immediately departed and returned safely to its base in Mariupol.
The Border Security and Management Unit (BSMU) of the OSCE’s Transnational Threats Department, in close co-operation with the OSCE Project Co-ordinator in Uzbekistan, organized a workshop on establishing an Advance Passenger Information (API) system in Uzbekistan from 13 to 14 June. The event was aimed at detecting and preventing the movement of foreign terrorist fighters (FTFs), particularly those returning or relocating from conflict zones.
An API system is an electronic system through which biographic data from a traveller’s passport and flight details are collected by airlines. They are then transmitted to the relevant national authorities at the border before the departure or arrival of a specific flight. By checking the data against law enforcement watch lists, such as those of INTERPOL, border officials can know in advance whether FTFs or other passengers with suspicious profiles are attempting to enter their country.
The event brought together 45 representatives from all the national agencies involved in passenger processing. They included the Head of the Aviation Security Department, police and customs officers, members of the State Security Service and the State Personalization Centre, as well as representatives from the INTERPOL National Central Bureau.
The main purpose of the workshop was to draft a tailored action plan outlining the relevant technological and operational procedures for setting up an API system in Uzbekistan. The workshop was also attended by border control officers from Australia, Hungary and the United States, as well as commercial services providers and representatives from Uzbekistan Airways, who shared their experience in implementing and using API systems.
Ambassador John MacGregor, OSCE Project Co-ordinator in Uzbekistan, said: “Establishing an API system can play a crucial role in enhancing border management and ensuring a more efficient co-ordination between national law enforcement authorities in the fight against organized crime and terrorism, which is one of the commitments included in Uzbekistan’s Development Strategy for 2017-2021.”
The path to the establishment of an API system in Uzbekistan was paved by the adoption on 21 December 2017 of the Decision of the Cabinet of Ministers, which grants border and customs officers the authority to collect, store and process passenger data while fully respecting citizens’ right to privacy. The Decision sets 2020 as the deadline for the establishing of the API system in the country.
The event in Uzbekistan was the eighth workshop on API that has been organized in the OSCE region since December 2016. TNTD/BSMU will conduct one more workshop in 2018, which will take place in Chișinău (Moldova) from 10 to 12 July.
Nemzeti Kommunikációs Hivatal
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. • (1) bekezdése alapján
pályázatot hirdet
közbeszerzési osztályvezető
munkakör betöltésére.
A kormánytisztviselői jogviszony időtartama:
határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszony.
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye:
Budapest, 1054 Budapest, Garibaldi utca 2.
A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:
Közbeszerzési eljárások bonyolításához kapcsolódó osztályvezetői feladatok ellátása ajánlatkérői oldalon, így különösen:
Jogállás, illetmény és juttatások:
A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
Elvárt kompetenciák:
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.
A pályázat benyújtásának határideje: 2018. június 30.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának határideje: 2018. július 5.
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2018. május 28.
A pályázati kiírás közzétevője a személyügyi központ. A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a személyügyi központ részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.
Karcagi Tankerületi Központ
Köznevelési, Jogi és Humánpolitikai Főosztály
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. • (1) bekezdése alapján
pályázatot hirdet
pályázati referens
munkakör betöltésére.
A kormánytisztviselői jogviszony időtartama:
határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszony.
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
A munkavégzés helye:
Jász-Nagykun-Szolnok megye, 5300 Karcag, Horváth Ferenc utca 7. I/6.
A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján a munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:
3. sz. melléklet 47. pont: gazdálkodással kapcsolatos feladatkör
A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:
Hazai és európai uniós pályázatokkal kapcsolatos feladatkör a Karcagi Tankerületi Központ, valamint az általa fenntartott köznevelési intézmények vonatkozásában.
Jogállás, illetmény és juttatások:
A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései az irányadók.
Pályázati feltételek:
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.
A pályázat benyújtásának határideje: 2018. június 27.
A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Kissné Soós Ágnes nyújt, a 0659795207 -os telefonszámon.
A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázat elbírálásának határideje: 2018. június 30.
A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:
A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot a pályázati eljárás indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítására.
A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2018. június 6.
A pályázati kiírás közzétevője a személyügyi központ. A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a személyügyi központ részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.
BERN - Postauto hat schon seit 20 Jahren Buchungen gefälscht und so unrechtmässig Steuergelder einkassiert. Zurückzahlen will sie nur den Schaden bis 2007. Doch nun gibt es Widerstand.
«Postauto wird jeden geschuldeten Franken zurückzahlen.» Das versprach Postpräsident Urs Schwaller (65) am Montag. Um wie viel es dabei geht, ist aber umstritten. Das Bundesamt für Verkehr (BAV) geht von 78 Millionen Franken aus, die die Posttochter zwischen 2007 und 2015 mit Buchungstricks von Bund und Kantonen erschlichen hat. Die von der Post eingesetzten Experten kommen hingegen auf eine andere Summe: 90,9 Millionen.
Postauto betrügt seit 20 JahrenIn Tat und Wahrheit dürfte es noch viel mehr Geld sein. Denn wie Schwaller am Montag auch sagte, hat der Bschiss am Steuerzahler schon viel früher begonnen, «wahrscheinlich vor dem Jahr 2000». Ob dieses Geld an Bund und Kantone zurückgezahlt wird, ist aber unsicher. Rein rechtlich ist die Verjährungsfrist von zehn Jahren verstrichen.
Ausgerechnet ein Anwalt stellt diese Begründung nun in Frage. «Es stellt sich die Frage, ob es reicht, wenn die Post nur zurückzahlt, was sie zwischen 2007 und 2015 ertrickst hat», findet der Aargauer FDP-Nationalrat Thierry Burkart (42).
Er fordert, dass die Post unabhängig von der Verjährungsfrist für den gesamten Schaden aufkommt, und hat gestern einen entsprechenden Vorstoss eingereicht. «Die Post sollte sich als staatliches Unternehmen, das gegenüber Bund und Kantonen eine gesteigerte Verantwortung hat, nicht nur an der juristischen Verjährung orientieren», sagt er.
Auch Bund und Kantone wollen mehr Geld zurückBurkart ist nicht der Einzige, der eine weitergehende Rückzahlung fordert. Auch das BAV, das den Postauto-Bschiss im Februar aufgedeckt hat, denkt in diese Richtung. «Das BAV überlegt, ob es auch für die Jahre vor 2007 entsprechende Rückzahlungen einfordern wird», bestätigt Sprecher Gregor Saladin.
Und auch die Kantone wollen sich nicht einfach abspeisen lassen. Die Konferenz der kantonalen Verkehrsdirektoren steht deswegen in engem Kontakt mit dem BAV. Der Berner Regierungsrat Christoph Neuhaus (52) dürfte für viele seiner Kollegen sprechen, wenn er sagt: «Es gibt nicht nur eine juristische, sondern auch eine moralische Verantwortung. Für mich ist klar: Zu Unrecht bezogene Steuergelder müssen zurückgezahlt werden.»
Der Aufwand soll sich in Grenzen haltenMuss die Post jetzt nochmal über die Bücher, um herauszufinden, ab wann genau getrickst wurde und um welche Summe der Steuerzahler gebracht wurde? Und ist das überhaupt möglich? Viele Dokumente von damals dürften längst vernichtet sein.
«Sicher wäre es zu viel verlangt, die Vorjahre minutiös zu prüfen», gibt sich Burkart kulant. Aber: Mit einer Hochrechnung aufgrund der zwischen 2007 und 2015 unrechtmässig bezogenen Subventionen könnte eine plausible Summe benannt werden, meint er. Eine andere Möglichkeit wäre, dass Bund und Kantone mit der Post verhandeln, wie viel für die Jahre vor 2007 fällig ist.
BELLINZONA TI - Drei Vorstandsmitglieder des Islamischen Zentralrats Schweiz (IZRS) standen wegen des Vorwurfs der unerlaubter Propaganda für Al-Kaida und verwandte Organisationen vor Gericht. Jetzt hat das Bundesstrafgericht zwei frei- und einen schuldiggesprochen.
Wegen des Vorwurfs der unerlaubten Terror-Propaganda für Al-Kaida und verwandte Organisationen standen drei Vorstandsmitglieder des Islamischen Zentralrats Schweiz (IZRS) in Bellinzona TI vor Gericht.
Die Bundesanwaltschaft (BA) forderte beim Prozess Mitte Mai für die Angeklagten Naim Cherni, Qaasim Illi und Nicolas Blancho bedingte Freiheitsstrafen von 24 Monaten. Deren Verteidiger plädierten auf Freispruch.
20 Monate bedingt für IZRS-Mitglied Naim Cherni
Jetzt hat das Bundesstrafgericht ihr Urteil gefällt und bekanntgegeben. Cherni wird schuldiggesprochen. Er bekommt 20 Monate Freiheitsstrafe bedingt mit zwei Jahren Bewährung. Zudem muss er die Verfahrenskosten tragen.
Illi und Blancho werden freigesprochen. Illi bekommt zudem eine Entschädigung über 2000 Franken zugesprochen. Eine Genugtuung hingegen bekommen Illi und Blancho beide nicht. Die Eröffnung der Urteile wurde anfänglich von Zwischenrufen aus dem Publikum unterbrochen.
«Dokumentarfilm» als Grundlage für AnklageGrundlage der Anklage bildeten zwei von Naim Cherni hergestellte Videos. Bei einem der Filme handelt es sich um ein Interview mit Abdallah Al-Muhaysini. Der andere ist ein «Dokumentarfilm». Das Material stammt von einer Syrien-Reise Chernis im Herbst 2015.
Der interviewte Al-Muhaysini ist gemäss BA ein Mann aus der Führungsriege der Al-Kaida. Die Vorstandsmitglieder des IZRS vertreten hingegen die Auffassung, Al-Muhaysini sei ein Brückenbauer und Mediator zwischen den dschihadistischen Gruppierungen.
Er gehöre nicht der Al-Kaida oder einer anderen Gruppierung an. Ansonsten wäre er von den verschiedenen Fraktionen im syrischen Bürgerkrieg nicht als Vermittler anerkannt worden.
Mitglied von Al-Kaida?Die BA versuchte im Prozess vor dem Bundesstrafgericht mit Beispielen aus Internet-Videos aufzuzeigen, welche Rolle Al-Muhaysini im Krieg in Syrien hat und hatte. Bis zum Strafverfahren gegen den IZRS war er in der Schweiz weitgehend unbekannt.
Von den USA wurde er gemäss BA nach der Anklageerhebung als ein wichtiger Al-Nusra-Führer eingestuft. Die Al-Nusra ist der syrische Ableger der Al-Kaida. Bis heute ist er hingegen nicht auf der SECO-Sanktionsliste aufgeführt.
Damit eine Verurteilung der drei IZRS-Mitglieder möglich ist, muss nachgewiesen werden, dass Al-Muhaysini ein Mitglied der Al-Kaida oder einer verwandten Organisation ist. Ansonsten werden die den Angeklagten vorgeworfenen Taten nicht vom Bundesgesetz über das Verbot der Gruppierungen Al-Kaida und Islamischer Staat sowie verwandter Organisationen erfasst.
Angeklagte beantworteten keine FragenDie zweite zentrale Frage in diesem Fall war, ob es sich bei den von Cherni hergestellten Videos tatsächlich um Propaganda handelt oder um journalistische Werke.
Die Rolle von Qaasim Illi und Nicolas Blancho bestand vor allem darin, die Videos zu bewerben. Illi segnete gemäss BA die Veröffentlichung ab.
Die Angeklagten bezeichneten das gegen sie geführte Strafverfahren als politisch motiviert. Aus diesem Grund beantworteten sie während des Prozesses keine Fragen. Die drei Männer verwiesen auf einen Bericht, den der IZRS zu den Vorwürfen der BA im April verfasst und zu den Akten gegeben hatte. (SDA/rad)
Duda tavaly május elején jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez, mely útmutatást adna egy új alkotmány későbbi kidolgozásához, illetve a jelenleg hatályos lengyel alkotmány módosításához. A lengyel elnök kedden ismertette azokat a kérdéseket, amelyekről véleménynyilvánító népszavazást kezdeményezne. Duda a tanácsadó testületének keddi ülésén ismertette azt a 15 kérdést, amelyet a népszavazáson feltenne.
Megkérdezné többek között az állampolgároktól, hogy akarják-e Lengyelország EU- és NATO-tagságának megerősítését az alkotmányban. Egy másik kérdés arra vonatkozna, hogy megerősítsék-e Lengyelország EU-n belüli szuverenitását és a lengyel alaptörvény elsőbbségét az uniós joggal szemben.
Arról is megkérdeznék az állampolgárokat, hogy az alkotmány preambuluma hivatkozzék-e Lengyelország és Európa keresztény hagyományára. Megkérdeznék a szavazóktól továbbá, hogy megerősítik-e a – Lengyelországban közvetlenül választott – államfő hatáskörét.
A társadalompolitikai témájú kérdések többek között a családok támogatására, ezen belül az 500+ családi pótlékra való jogosultság sérthetetlenségére, valamint a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatár (a nők esetében 60, a férfiaknál 65 év) alkotmányban való rögzítésére vonatkoznának. Az 500+ program keretében a családok a második gyermek megszületésétől gyermekenként havonta 500 zlotyt (mintegy 35 ezer forint) kapnak a gyermek 18. születésnapjáig.
Külön kérdést tennének fel arról, hogy megerősítsék-e az alaptörvényben a család, ezen belül az anya mellett az apa szerepének védelmét is, amelyről nem szól a jelenlegi alkotmány.
Korábbi bejelentések szerint Duda júliusban folyamodik hivatalosan a lengyel parlament felsőházához a népszavazás jóváhagyásáért, amelyet tervei szerint idén november 10-én vagy 11-én, a lengyel függetlenség visszaszerzésének 100. évfordulóján tartanának meg.
A lengyel kormánypárti parlamenti többség politikusai többször felvetették az új alkotmány kidolgozásának szükségességét, nem rendelkeznek azonban kétharmados többséggel, amely szükséges lenne az új alkotmány elfogadásához. Emellett többen tartózkodóan nyilatkoztak a Duda által javasolt időzítésről, például azért, mert október végén, november elején esedékes a helyhatósági választások megtartása is.
Az új alkotmány gondolatát elvetik az ellenzéki pártok, kivéve a harmadik legnagyobb lengyel parlamenti tömörülést, az ellenzéki Kukiz’15-öt, amely viszont a változás erőteljes híve.
A jelenlegi alkotmányt a lengyel parlament mindkét házának együttes ülésén hagyták jóvá 1997 áprilisában – vagyis az EU- és a NATO-csatlakozás előtt -, elfogadását pedig egy hónappal később népszavazásban erősítették meg.