Magyarország igazságügyi reformja orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, ami azt jelenti, hogy a kohéziós politikai finanszírozás egy része feloldható, Magyarország akár 10,2 milliárd euró körüli megtérítést is igényelhet – tájékoztatott az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben.
Az uniós végrehajtó testület közölte: Magyarország megtette a vállalt intézkedéseket, emiatt a bizottság úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő elővárások teljesülnek a bírói függetlenség tekintetében.
“Magyarország olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek jelentősen megerősítik az igazságszolgáltatás függetlenségét az országban. Ez a reform megfelel a Magyarország helyreállítási tervében tett kötelezettségvállalásoknak” – fogalmaztak.
A tagállamoknak a kohéziós politika teljes időtartama alatt biztosítaniuk kell az előfeltételek teljesülését. Ha a testület bármikor úgy ítéli meg, hogy a szükséges előfeltételek már nem teljesülnek, ismét dönthet a finanszírozás blokkolásáról – figyelmeztettek.
Az uniós bizottság közölte: fenntartja a költségvetési feltételességhez kapcsolódó intézkedéseket, Magyarország ugyanis nem foglalkozott a jogállamiság elvei megsértésének kérdésével. Ez azt jelenti, hogy a 6,3 milliárd euró összköltségvetésű három kohéziós politikai program továbbra is felfüggesztve marad.
A koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő forrásokkal kapcsolatban azt írták, hogy Magyarország 27 szupermérföldkő teljesítése mellett kötelezte el magát az unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében. A tervben szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó négy szupermérföldkő, amelyek a fentiek alapján megfelelnek a Magyarországtól kért intézkedéseknek, valamint 21 olyan szupermérföldkő, amelyek megfelelnek a költségvetési feltételrendszer mechanizmusa szerinti korrekciós intézkedéseknek. Tekintettel arra azonban, hogy a szupermérföldköveket Magyarország még nem teljesítette maradéktalanul, jelenleg nem lehet jóváhagyni a teljes összegre vonatkozó kifizetési kérelmet.
A Magyarország számára zárolt finanszírozás összesen mintegy 21 milliárd eurót tesz ki – tették hozzá.
Közölték továbbá: annak ellenére, hogy Magyarország előre lépett az igazságszolgáltatás függetlensége terén, továbbra is aggályok merülnek fel az “úgynevezett gyermekvédelmi törvényével, a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot fenyegető súlyos kockázatokkal kapcsolatban”. Jogorvoslatra van szükség továbbá az Integritás Hatóság megbízatása, a közvagyon-nyilatkozatok és a közérdekű vagyonkezelők helyzetét érintően is – írták. Amíg ezeket az aggályokat Magyarország nem oszlatja el, a testület több program esetében nem tudja megtéríteni a kapcsolódó kiadásokat, illetve nem tudja javasolni a források zárolásáról szóló intézkedések kiigazítását vagy megszüntetését – tették hozzá.
MTI
VIENNA, 13 December 2023 – Today, Canada held its closing plenary meeting as Chair of the OSCE’s Forum for Security Co-operation (FSC).
Canada’s Minister of Foreign Affairs Mélanie Joly issued the following comment expressing the importance of the FSC and Canada’s commitment to it: “The OSCE was created in an era of division, and it once again finds itself divided – between an aggressive Russia and participating States that respect and defend their OSCE commitments and obligations under international law. While the FSC faces challenges, we remain convinced that it will play an important role in restoring the Euro-Atlantic security architecture.”
“Canada is honoured to have chaired the FSC, which remains an important forum for politico-military dialogue among participating States, especially in the context of Russia's war of aggression against Ukraine,” emphasized Ambassador Jocelyn Kinnear, Permanent Representative of Canada to the OSCE.
Taking into account the current security situation in the OSCE region, and with the objective of stimulating frank and constructive discussion, during its four-month Chairpersonship Canada organized five security dialogues and side events on politico-military subjects including:
Prominent Canadian experts featured among the panelists during the events. Professor Valerie Oosterveld from Western University shared her extensive experience building legal cases relating to command responsibility and international humanitarian law, including cases of sexual and gender-based violence. Major-General Marc Bilodeau, Canadian Armed Forces Surgeon General, addressed the progress made by the Canadian Armed Forces in understanding and addressing the mental health impacts of war on its military personnel. Speaking on the WPS panel, Lieutenant-General Jennie Carignan, Chief of Professional Conduct and Culture, Canadian Armed Forces, presented compelling arguments on the important impacts that gender equality has in the security sphere.
For media enquiries, please contact fsc2023.canada@international.gc.ca.