CHISINAU, 31 January 2019 – The Head of the OSCE Mission to Moldova, Claus Neukirch, today expressed his concern that recent developments with regard to the village of Varnita and the opening of a Transdniestrian socio-cultural centre in Moscow could undermine the trust and confidence built over the past years in the Transdniestrian settlement process.
“As the OSCE mediator in the Transdniestrian settlement process, I call on both Sides to keep to the course of constructive interaction and confidence building and to refrain from any unilateral actions which could be perceived as provocative or would lead to tensions,” Neukirch said.
He underlined that the 57 OSCE participating States confirmed at the OSCE Ministerial Meeting in Milan last December once again their commitment to a comprehensive, peaceful and sustainable settlement of the Transdniestrian conflict based on the sovereignty and territorial integrity of the Republic of Moldova within its internationally recognized borders with a special status for Transdniestria that fully guarantees the human, political, economic and social rights of its population.
“It is equally clear that the village of Varnita is administered by the local authorities confirmed in the Moldovan local elections of June 2015,” the Head of Mission added.
A találkozón Callamard kéttagú kísérete, Helena Kennedy angol ügyvédnő és Duarte Nuno Vieira portugál igazságügyi orvosszakértő is részt vett.
A küldöttség a hét folyamán Törökországban tartózkodik. Látogatásuk során várhatóan megbeszélést folytatnak Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszterrel, valamint Irfan Fidan isztambuli főügyésszel is.
A Habertürk tekintélyes török hírportál hétfőn azt írta: Callamard kérelmet nyújtott be a szaúdi hatóságoknak, hogy felkereshesse a csaknem négy hónappal ezelőtti gyilkosság helyszínét, az isztambuli szaúdi főkonzulátust, továbbá az ankarai szaúdi nagykövetet, de a jelentéstevő Rijádból egyelőre nem kapott választ a megkeresésre.
Az ENSZ emberi jogi főbiztossága múlt pénteken jelezte, hogy Callamard saját hatáskörében nyomoz, és nem ENSZ-vizsgálatról van szó. Callamard-t az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa törvényen kívüli, önkényes gyilkosságokkal foglalkozó különleges jelentéstevővé nevezte ki. Az NTV török hírtelevízió úgy tudja, hogy Callamard elsősorban tehát emberi jogi szempontból fogja elbírálni az érintett “államok és egyének felelősségének mértékét, valamint a válaszlépéseket, amelyeket az egyes kormányok tettek” az incidenst követően. A vizsgálatának eredményeit és javaslatait tartalmazó jelentést júniusban nyújtja majd be az emberi jogi tanács elé.
A gyilkosság ügyében a török kormány, az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala (OHCHR) és civil szervezetek már korábban is független és nemzetközi vizsgálatot követeltek, António Guterres ENSZ-főtitkár azonban múlt pénteken elmondta, hogy saját jogkörében nem kezdeményezhet vizsgálatot. Annak lefolytatására az ENSZ Biztonsági Tanácsa, illetve bizonyos feltételek mellett az ENSZ Közgyűlése hatalmazhatja fel. Guterres hozzátette: eddig egyetlen ország, sem pedig ezek a testületek nem terjesztettek elő erre vonatkozó hivatalos kérést nála.
Cavusoglu múlt csütörtökön azt nyilatkozta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök utasította a török hatóságokat, hogy tegyenek előkészületeket az ügy nemzetközi szintre viteléhez.
Az isztambuli főügyészség szerint a szaúdi királyi családot élesen bíráló Hasogdzsit október 2-án előre kitervelt módon azonnal megfojtották, mihelyt belépett a szaúdi külképviselet épületébe, holttestét pedig feldarabolták, majd megsemmisítették. A gyilkosság hátterében több ország Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörököst sejti, ami miatt szankciókat hozott Rijád ellen. A szaúdi vezetés kezdetben tagadta az újságíró-gyilkosságot, majd a fokozódó nemzetközi nyomás hatására kijelentette: Hasogdzsi egy spontán dulakodás közben halt meg.
Január elején Szaúd-Arábiában megkezdődött a gyilkossággal vádolt tizenegy gyanúsított pere, akik közül a végrehajtókra, jelenleg legkevesebb öt emberre halálbüntetés vár. Rijád szerint a trónörökös nem tudott előzetesen a gyilkosságról, így nem is gyanúsított a perben. Az eljárás tisztaságában a nemzetközi jogvédő szervezetek kételkednek. Erdogannak az a meggyőződése, hogy a gyilkosságra a szaúdi kormányzat legmagasabb köreiből érkezett a parancs, és többször szorgalmazta a kitervelők elszámoltatását rangjuktól függetlenül.
A magyar külkereskedelmi és külügyminiszter Bukarestben az Unió külügyminisztereinek kétnapos informális találkozója előtt nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint Szerbia és Montenegró már a 2025-re kitűzött csatlakozási határidő előtt megérdemelné, hogy az Európai Unió tagja legyen. Szerinte a közép-európai országoktól eltérően egyes nyugat-európai országok nem értik, hogy a két ország csatlakozása Európa gazdaságának és biztonságának a javára válna. Az EU-hoz csatlakozni szándékozó országoknak összesen 35 tárgyalási fejezetet kell átvenniük az uniós illetékesekkel, és megállapodásra kell jutniuk abban, hogy milyen módon és ütemezésben veszik át ezeket az elvárásokat a saját nemzeti jogrendjükbe.