Feed aggregator

Blogger Sinikiwe Kademaunga was born with a condition that stopped the growth of her limbs.

Selon l’association RAJ plusieurs manifestants ont été arrêtés ce matin à Alger centre par des policiers en civil. Ces derniers procèdent depuis ce matin à l’interpellation de toute personne qui porte une pancarte ou un drapeau .

The post 14e vendredi : Plusieurs manifestants arrêtés ce matin à Alger [vidéo] appeared first on .

Le Service de renseignement de la Confédération (SRC) service a enregistré 66 personnes à risques et 92 voyageurs du djihad. Leur nombre n'a pas bougé depuis février.

A solution has emerged to the conflict over the construction of a cathedral in a park in the Russian city of Yekaterinburg. In the wake of ongoing protests another location has been found for the church. According to a survey by the state polling institute VZIOM, roughly three-quarters of the city's residents feel that the park in the centre of town is not the right place for the house of prayer. The Kremlin had also weighed in on the issue.

Közzétette alkotói ösztöndíjasainak listáját a Communitas Alapítvány Alkotói Ösztöndíj-bizottsága. A fiatal erdélyi magyar alkotókat, művészeket támogató ösztöndíj idén 38 nyertesnek egy éven át havonta 900 lej értékű támogatást biztosít.  A beérkezett pályázatokat a Bizottság tagjai bírálták el, többek között Markó Béla elnök, B. Fülöp Erzsébet, Béres András, Csíky Boldizsár,  Kovács András Ferenc, Schneider Tibor, Szász Attila. A díjazottak május 29-én vehetik majd át az Alkotói Ösztöndíjakat Marosvásárhelyen, az erre a célra megrendezett gálán.  

Une carte et un indice. À partir de ces deux éléments saurez-vous reconnaître ces douze villes suisses? Faites le test!

Le propriétaire d'un bâtard issu d'une race pitbull a obtenu du Tribunal fédéral qu'il puisse ramener son chien au Portugal où il est né.

Le nouveau chef du Service de renseignement de la Confédération demande à ses agents de prendre davantage de risques. Notamment pour le contre-espionnage.

(B2) Président de la Commission, président du Conseil, Haut représentant, président du Parlement, sont tous nommés par des instances et des procédures diverses. Explications... Le système de désignation au niveau européen ne ressemble à aucun des dispositifs nationaux, de régime présidentiel ou parlementaire. Le processus constitutionnel est ainsi très différent de celui existant en France […]

Cet article (B2 Pro) Les têtes de l’Europe demain. Qui les nomme ? Selon quelle procédure ? (V2) est apparu en premier sur B2 Bruxelles2.

VUDAF - « Cliquez, c’est livré ! » Tel est le slogan de Neldam résumant la simplicité du service de l’application. Créée par Mariam...

Un voisin trop bruyant peut faire ressortir toute la noirceur de la nature humaine. Et produire des histoires qui finissent devant les tribunaux.

 A brit miniszterelnök ma bejelentette, hogy június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről. A lemondását bejelentő politikus „élete legnagyobb megtiszteltetésének” nevezte, hogy a szigetország történetének második nőnemű miniszterelnöke lehetett Margaret Thatcher után. May június 7-én távozik, két nappal Donald Trump londoni látogatása után, ezután kezdődhet meg az utódlásáról szóló választási folyamat.”Mindent megtettem azért, hogy véghez vigyem a Brexitet, sajnos nem voltam rá képes” – ezzel indokolta Theresa May brit kormányfő, hogy lemond a brit konzervatív párt vezetéséről, ezzel megnyitja az utat új miniszterelnök megválasztásához. Azt is hozzátette: mélyen sajnálja, hogy nem aratott sikert. Felszólalása végén elsírta magát.Theresa May 2016 júliusában került a kormányfői székbe, miután David Cameron távozott a Brexit-referendum után. Az első pillanattól nyilvánvaló volt, és a konzervatív politikus vállalása is, hogy miniszterelnöksége fő célja a britek kilépésének levezénylése. Kormányzása azonban bukások sorozatát hozta.

A Pozsony II. Járásbíróságon folytatódott pénteken a tárgyalás Silvia Volzová meggyilkolásának előkészítése ügyében. A fővádlott Volzová egykori üzlettársa és a Markíza TV volt igazgatója, Pavol Rusko.

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A Hormuzi-szoros Irán és Omán partjai között helyezkedik el – ezzel elválasztva Iránt az Arab-félszigettől –, és a Perzsa-öblöt köti össze szűken nézve az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel, tágabb értelemben az Indiai-óceánnal. A szoros nagyjából 275 km hosszú, átlagos szélessége 80 km; ám az ománi Musandam-félsziget és  az iráni Jazireh-ye Larak-sziget közötti legszűkebb pontján csupán 34 km széles. A kőolajszállítás szempontjából a Hormuzi-szoros a világ legfontosabb fojtópontja.

A Hormuzi-szoros földrajzi elhelyezkedése.

Kőolajexport a Perzsa-öbölből

A világ kőolaj-kereskedelmének kétharmadát tengeren szállítják, a szállítási útvonalakon számos stratégiai jelentőségű fojtópont helyezkedik el. Ilyen a Malaka-szoros, a Szuezi-csatorna, a Bab el-Mandeb szoros, a Dardanellák, a Panama-csatorna vagy a Hormuzi-szoros. A Hormuzi-szoros mind közül kiemelt jelentőségű, hiszen a Perzsa-öbölnek ez az egyetlen kijárata, ahonnan napi 17 millió hordó olajat exportálnak, mely a világ kőolaj-kereskedelmének 30%-a.

A Hormuzi-szoros az Öböl-menti, kőolajban gazdag államok; Bahrein, Irán, Irak, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek számára az egyetlen tengeri kijárat, melyen keresztül hozzáférhetnek és bekapcsolódhatnak a világkereskedelembe; csupán Irán és Szaúd-Arábia rendelkezik alternatív tengeri szállítási útvonallal.

Megemlítendő azonban, hogy a szoros gazdasági jelentősége kettős. Az Öböl-államok gazdasága az olajexporttól és az olaj világpiaci árától függ; a Perzsa-öböl országainak GDP-je, főként az olajeladások miatt, 200 milliárd dollárra tehető. Ám nemcsak az export szempontjából fontos a szoros, hanem a nyersanyagok, késztermékek és élelmiszerek nagy részét ezen keresztül kapják az Öböl-államok. A tengeri kereskedelem két hajózható sávon zajlik: az egyik sáv a Perzsa-öbölbe vezet, míg a másikon az Öbölből kifelé tartó hajók közlekednek, a két sáv között pedig egy 2 tengeri mérföld széles ütközőzóna húzódik.

A kritikus fojtópont kikerülésére és a kőolaj tengeren való szállításának helyettesítésére több alternatív megoldással is próbálkoztak. Már az 1900-as évek elejétől megjelent a csővezetékes szállítás kérdése; melynek értelmében a Perzsa-öbölből az Arab-félszigeten át a Vörös-tenger vagy a Földközi-tenger partjára érkezne a kőolaj, vezetékeken keresztül. Ez ugyan gazdaságosabb, mint a tankerhajós fuvarozás, azonban a térség különböző konfliktusinak köszönhetően a vezetékek megsérültek; a szállítás akadozott vagy ellehetetlenült. Például az 1930-as évektől működő Mediterrán vezeték, mely Szíriából szállított olajat a haifai kikötőbe, azonban az első arab–izraeli háború alatt támadás érte. A másik példa az 1950-es években épült az Irak–Szíria vezeték, melyen keresztül a kőolaj-szállítás a harmadik Öbölháború alatt szűnt meg, miután légitámadás érte. De a közelmúlt eseményeihez kapcsolódóan említendő példa az Irakot Törökországgal összekötő Kirkuk–Ceyhan ikervezeték, melynek működését sokszor az ISIS tevékenysége akadályozta.

Csővezetékes szállítás az Arab-félszigeten keresztül. Említésre került vezetékek: 2: Kirkuk–Ceyhan ikervezeték, 10: Mediterrán vezeték.

Látható tehát, hogy bár költséghatékonyabb és gyorsabb a kőolaj csővezetéses szállítási módja, a konfliktusokkal terhelt közel-keleti térségben mégis a tankerhajók bizonyultak és bizonyulnak ma is a szállítás biztonságosabb útjának. Ugyanakkor a tengeri fuvarozásra való átállás egyben azt is eredményezte, hogy a kőolajszállítás útvonalán fekvő Hormuzi-szoros mint fojtópont stratégiai jelentősége felértékelődött, és a szorost lényegében felügyelő Irán befolyása megnőtt.

Irán, a Közel-Kelet regionális nagyhatalma(?)

Ugyan a Hormuzi-szoros hivatalosan Omán és Irán partjai között fekszik, a szoros szabad hajózhatósága mégis Irántól függ. Ennek egyrészt oka, hogy Omán csupán egy exklávéval, az Egyesült Arab Emírségek területén fekvő  Muszadam kormányzósággal van jelen a Hormuzi-szoros partján, így a katonai és gazdasági képességek tekintetében amúgy is gyengébb szultánság nem tudja Iránnal felvenni a versenyt, inkább a jó kapcsolat fenntartására törekszik a perzsa állammal. Jó példa erre 2019 áprilisában az ománi Muscat partjainál tartott 6 napos közös tengeri hadgyakorlat, mely az Iran­–Oman Joint Military Cooperation Committee keretei között valósult meg.

Másrészt a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése összefügg Irán közel-keleti regionális nagyhatalmi ambícióival, valamint a nemzetközi közösség és Irán kapcsolatával. Így a szorosra is hatással van az új, közel-keleti hidegháborúként emlegetett Irán–Szaúd-Arábia ellentét, ahol a vallási szembenálláson túl sokkal inkább a közel-keleti befolyásért és a regionális középhatalmi pozícióért zajlik a rivalizálás a két ország között. A szektariánus és geopolitikai törésvonal egybeesésével így egy szunnita geopolitikai régió és egy síita geopolitikai régió vetélkedik egymással, ahol az iráni befolyás alatt álló Hormuzi-szoros fontos ütőkártya lehet. A szoros feletti ellenőrzés Iránnak nemcsak azt jelenti, hogy lehetőséget kap a Perzsa- és Ománi-öbölre is kiterjeszteni érdekszféráját, hanem még az Indiai-óceánra is. A tengerszoros azonban nemcsak a közel-keleti hatalmi viszonyok és befolyási övezet kiépítésében játszik szerepet, hanem a nemzetközi közösségre nézve fontos külpolitikai eszköz. A Hormuzi-szoros esetleg lezárása vagy az áthaladó kereskedelem korlátozása ugyanis jelentős zsarolási potenciál a szankciók sújtotta Irán számára különböző engedmények kikényszerítésére – kifejezetten az Egyesült Államok irányába.

A közel-keleti “síita félhold.”

USA–Irán szembenállás és a Hormuzi-szoros

A feszült amerikai–iráni kapcsolatoknak és az Irán elleni szankciók tavaly novemberi megújításának köszönhetően újra a világ figyelmének a középpontjába került a Hormuzi-szoros, miután Irán annak lezárásával fenyegetett a szankciókra válaszul. Azonban sem a két ország közötti szembenállás, sem a szoros lezárásának a kérdése nem újkeletű, Irán számos alkalommal élt ezzel az eszközzel az elmúlt évtizedekben. Először az 1980-1988-as iraki–iráni, első Öbölháború alatt korlátozta Irán a szoros kereskedelmét az áthaladó tankerhajók megtámadásával – ezt nevezzük az 1983 és 1988 között zajló „tankerháborúnak”–, mellyel elérte, hogy a Hormuzi-szoros forgalma akár 25%-kal is csökkent. 2008-ban újra megjelent az iráni retorikában a szoros lezárásával való fenyegetőzés egy esetleges amerikai vagy izraeli támadás esetén. Majd 2010-ben és 2011-ben már az iráni atomprogram miatt bevezetett ENSZ-szankciókra adták ezt a választ, mely szigorítások során már Irán olajiparát is korlátozták.

Az iráni „atomalkut” (Joint Comprehensive Plan of Action – JCPOA) 2015. július 14-én kötötték meg az USA, Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország, illetve Irán részvételével zajló P5+1 tárgyalások keretében. A JCPOA értelmében Irán lemond katonai célú atomprogramjáról, cserébe az ellene bevezetett szankciók fokozatos feloldása következik a nemzetközi közösség részéről. Ezt a megoldás mondta fel egyoldalúan 2018 májusában Donald Trump arra hivatkozva, hogy Irán nem tartja be a JCPOA-t, illetve támogatja a terrorizmust, majd a szankciók újbóli bevezetését ígérte. A 2016-ban felfüggesztett, majd megújított szankciók 2018 novemberében léptek életbe; érintve Irán energia-, hajózási-, hajóépítési- és pénzügyi szektorát. Erre volt újfent az az iráni válasz, hogy adott esetben lezárják a Hormuzi-szorost; ezáltal pedig nemcsak Irán lesz korlátozva a kőolajexportban, hanem a Perzsa-öböl államai is.

Forrás:
https://www.aljazeera.com/news/2018/11/trump-administration-reinstates-iran-sanctions-181105051328043.html

Összegzés

A szoros stratégiai jelentősége a jövőben az olajexport várható növekedésével még jobban felértékelődik. Ugyanakkor az amerikai–iráni kapcsolatokra, illetve Irán nemzetközi közösségben elfoglalt pozíciójára nézve a szoros lezárásával való fenyegetőzés mint ütőkártya inkább retorikai fogás. A U.S Energy Information Administration jelentése szerint a szoroson áthaladó kőolaj több mint  80%-át ázsiai piacokon értékesítik; Kína, Japán, India, Dél-Korea és Szingapúr a legnagyobb felvásárlói a Perzsa-öbölből származó olajnak, akikkel Teherán a jó viszony fenntartására törekszik – a szoros feletti blokád pedig ennek pont az ellenkezőjét eredményezné.

Összességében megállapítható, hogy az Irán elleni szankciók köré épülő iráni stratégiának része a szoros lezárásával való fenyegetés, azonban hosszú távon politikailag vagy gazdaságilag nem kifizetődő megoldás a kereskedelem akadályozása, ezáltal kevésbé tekinthető valós iráni ütőkártyának.

INDEX: A brit kormányfő bejelentette, hogy június 7-én lemond a Konzervatív Párt vezetéséről. Addig marad miniszterelnök, amíg a toryk kiválasztják utódját.

British prime minister Theresa May announced on Friday she would be resigning on June 7, following her failure three times to get the Brexit withdrawal bill through parliament. "I have done everything I can to convince MPs to back that deal ... sadly I have not been able to do so." Her departure fires the starting gun on a Conservative party leadership contest, with Boris Johnson a heavy favourite.

 Az elmúlt harminc nap alatt az EP-képviselői helyekre pályázó pártok és független jelöltek nagygyűléseken, hirdetőtáblákon, hirdetéseken keresztül próbálták meggyőzni a választópolgárokat, hogy rájuk érdemes szavazni. A jelzett időszakban a Klaus Iohannis államfő által kiírt referendumról is tájékoztatást kapott a lakosság. A szavazati joggal rendelkező román állampolgárok vasárnap nyilváníthatnak véleményt az igazságügyi témájú népszavazáson is.A hatályos törvények értelmében a kampánycsend beállta után tilos bármilyen formában kampány jellegű üzenetet közvetíteni.

Vasárnap a szavazókörzeti irodák 6 órakor kezdik el tevékenységüket, a szavazóhelyiségek pedig 7 órakor nyitnak, és este 9 óráig várják az urnákhoz a választópolgárokat. A szavazás napján, 7 és 21 óra között a szavazókörzetek környékén tilos alkoholos italokat árusítani. A szavazás napján, urnazárás előtt tilos exit-poll eredményeket közölni. A vasárnap urnákhoz járuló állampolgárok három szavazólapot kapnak majd: egyet az EP-választásra, kettőt a referendum kérdéseivel. Ha a szavazó személy véletlenül nem a megfelelő urnába dobja a szavazólapot, az még nem veszíti el érvényességét. A választópolgároknak ugyanazzal a VOTAT feliratú bélyegzővel kell szavazniuk mind az EP-választáson, mind a referendumon. A népszavazáson két kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolniuk: “Egyetért-e a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában és közkegyelemben részesítésének betiltásával?” és “Egyetért-e annak megtiltásával, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket adjon ki a bűncselekmények témakörét, a büntetéseket, valamint az igazságszolgáltatás megszervezését érintően, illetve azzal, hogy terjesszék ki a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körét?” Romániában több mint 18 millió választópolgárt várnak az urnákhoz vasárnap. Az országban 18.730 szavazókörzetet alakítanak ki, a külföldön élő román állampolgárok számára pedig összesen 441 szavazókörzetet nyitnak.