Crimes oustachis en Croatie : le négationnisme en toute impunité
Croatie : le gouvernement bien seul aux commémorations de l'insurrection du camp de Jasenovac
Jasenovac : une exposition à New York divise (encore) Serbes et Croates
Mémoire de la Seconde Guerre mondiale : Jasenovac et Bleiburg divisent toujours les Croates
Croatie : à Bleiburg, mémoire des oustachis et révisionnisme historique
Seconde Guerre mondiale : deux rescapés roms du camp de concentration de Jasenovac témoignent
Crimes oustachis en Croatie : le négationnisme en toute impunité
Croatie : le gouvernement bien seul aux commémorations de l'insurrection du camp de Jasenovac
Jasenovac : une exposition à New York divise (encore) Serbes et Croates
Mémoire de la Seconde Guerre mondiale : Jasenovac et Bleiburg divisent toujours les Croates
Croatie : à Bleiburg, mémoire des oustachis et révisionnisme historique
Seconde Guerre mondiale : deux rescapés roms du camp de concentration de Jasenovac témoignent
Après quelques mois d'absence, le maire de la ville de Cotonou, Luc S. Atrokpo est rentré au bercail ce dimanche 20 septembre 2020. Il a été accueilli par ses proches aux environs de 20 heures à l'aéroport international Cardinal Bernardin Gantin de Cotonou.
Elu à la tête de la municipalité de Cotonou au terme des dernières élections communales et municipales, le nouvel édile de la capitale économique du Bénin pour des raisons de santé a dû abandonner momentanément son fauteuil. Pendant plusieurs mois, il a suivi des soins en France.
De retour au pays, il pourra désormais reprendre les commandes pour les six prochaines années à tête de la municipalité de Cotonou.
Pendant son absence, c'est le 1er adjoint au maire, Randyx Ahouandjinou qui a assuré l'intérim de Luc S. Atrokpo, président de l'Association nationale des communes du Bénin.
F. A. A.
Le groupe de la Banque Mondiale a publié, mercredi 16 septembre 2020, le rapport 2020 sur l'indice de capital humain (ICH). Selon les données de l'indice qui prennent en compte la santé et l'éducation dans 174 pays, le Bénin affiche un indice de 0,40 (40%).
Le Bénin occupe ainsi la 147e place sur 174 pays. Pour David Malpass, président du Groupe de la Banque mondiale, la pandémie de coronavirus a « un impact économique particulièrement brutal sur les femmes et les familles les plus défavorisées, exposant de nombreux individus vulnérables à l'insécurité alimentaire et à la pauvreté » dans les pays à faible revenu. Le rapport préconise de « protéger les populations et investir dans leur avenir » en vue « d'un redressement durable et sans exclusion et d'une croissance dynamique ».
M. M.
13987 professeurs de l'enseignement secondaire, technique et de la formation professionnelle répartis sur 114 sites et 468 ateliers ont participé aux journées pédagogiques nationales du 17 au 18 septembre 2020. Une visite effectuée le jeudi 17 septembre par le ministre Kakpo Mahougnon aux participants des sites du Lycée Technique de Ouidah, du CEG 2 Ouidah, du CEG 1 Allada, du Lycée Agricole Mèdji de Sékou et du Lycée Technique d'Amitié Sino-Béninoise d'Akassato, a permis de constater que tout se déroule normalement. Selon le ministre, le Gouvernement a positionné et viré sur le compte des enseignants, les primes des Journées Pédagogiques avant la tenue des travaux. Cependant, il y a des enseignants qui ont perçu leur prime de déplacement et n'ont pas participé aux travaux. Un manquement grave et une absence de responsabilité de la part des mis en cause que le ministre entend sanctionner. “Les instructions que j'ai données à cet effet, c'est de prendre la liste des présences pour que nous puissions procéder à la défalcation de cette Journée des salaires de ces enseignants qui n'auraient pas répondu », a martelé le ministre de l'enseignement secondaire, technique et de la formation professionnelle.
M. M.
Le maire Angelo Evariste Ahouandjinou a tenu ce mercredi 16 septembre 2020 une séance de travail avec les opérateurs économiques opérants sur le territoire de la commune d'Abomey-Calavi. L'objectif est de renforcer le partenariat public-privé pour le développement de la commune.
Au cours de la séance, plusieurs sujets ont été débattus tels que : la question de l'entrepreneuriat des jeunes, la promotion et la consommation des produits locaux, le développement des secteurs industriels et commercial au profit de la commune.
Au terme de échanges, le maire Ahouandjinou a procédé à la désignation de certains représentants issus de tous les secteurs concernés pour définir les stratégies de coopération.
La séance initiée par le maire a connu la présence de la Vice-présidente de la Chambre de Commerce et d'industrie du Bénin Christiane Codjo Tossou, du directeur général de la Législation et des Relations internationales de la Douane Issa Idrissou, et du receveur des Douanes Éloïse Dossa Akinotcho.
A.A.A
Selon un communiqué du gouvernement, le Bénin a exporté environ 120.082 tonnes d'amandes de karité lors de la campagne 2019-2020.
Cette quantité exportée selon le communiqué rapporté par le site COMMODAFRICA, a généré 26,42 milliards de francs CFA, soit 40,2 millions d'euros.
Pour ce qui concerne le beurre de karité, 162,8 tonnes ont été produites pour une valeur de 142.450.000 FCFA, soit 216 768 euros.
A l'occasion du lancement de la campagne 2020-2021 mardi dernier à Gogounou dans le département de l'Alibori, le ministre du commerce et de l'industrie, Shadiya Assouman a souligné que malgré le prix plancher fixé à 100 francs CFA à la campagne dernière, des producteurs ont réussi à vendre le kilogramme d'amende de karité à 250 francs CFA. « Des prix qui restent les plus élevés de la sous-région », a-t-elle ajouté insistant sur les dispositions nécessaires prises par le gouvernement pour la réussite de la campagne, notamment l'interdiction d'exporter par voies terrestres.
La campagne 2020-2021 s'achève le 31 mai prochain.
F. A. A.
Le Conseil d'Administration du Millennium Challenge Account-Bénin II (MCA-Bénin II) a tenu ce jeudi 17 septembre 2020 sa 20eme session ordinaire à l'hôtel Golden Tulip. La session a réuni entre autres le Ministre d'Etat, chargé du Plan et du Développement, Président du Conseil d'Administration de MCA-Bénin II Abdoulaye Bio Tchané, les membres du Conseil d'Administration de MCA-Bénin II et le Directeur Résident du Millennium Challenge Corporation.
En dépit de la crise mondiale de la Covid-19, les activités prévues se sont déroulées conformément aux autorisations reçues du dernier Conseil d'Administration. Selon le Coordonnateur National de MCA-Bénin II, Gabriel Dégbègni, le trimestre sous revue a été marqué par la poursuite des travaux de construction du Dispatching, la mise à disposition des différents sites aux entrepreneurs, la mise en place des bases-vie des entreprises pour la construction des lignes et des postes électriques, la finalisation des Plans de gestion environnementale et sociale.
Le trimestre qui s'achève notifie-t-il a également été marqué par « l'instruction des dossiers pour les titres d'exploitation des mini-réseaux électriques, et la poursuite des travaux avec l'Agence Béninoise pour l'Environnement (ABE) sur les Plans de gestion environnementale et sociale des projets de mini-réseaux électriques bénéficiaires des cofinancements de la Facilité d'Energie Propre Hors réseau (OCEF) ».
A l'en croire, au titre du trimestre Juillet-Septembre 2020, le taux de réalisation des engagements du Fonds Compact est estimé à 94,01% et celui des décaissements à 32,56%. « Ces pourcentages prouvent qu'en dépit des efforts consentis par les acteurs à divers niveaux, nous sommes encore loin du compte », a-t-il déclaré.
Pour Gabriel Dégbègni, l'exécution des projets appellent des défis successifs à relever. Il cite entre autres : la gestion des contrats des grands travaux, le rebond de la crise sanitaire dans la plupart des pays d'origine des contractants, et des usines de fabrication des matériels et équipements électriques, et l'obtention des autorisations préalables aux travaux dans l'emprise des routes et voies urbaines.
Impulser l'exécution rapide des travaux en cours
Du 28 au 30 août 2020, le Ministre d'Etat, chargé du Plan et du Développement, Président du Conseil d'Administration de MCA-Bénin II Abdoulaye Bio Tchané a apprécié l'évolution de certaines activités de MCA-Bénin II sur le terrain. Dans son discours d'ouverture de la session, il a salué « les efforts des uns et des autres qui ont permis de maintenir sereinement le cap vers l'atteinte des objectifs fixés ».
Adressant ses encouragements au Coordinateur National et à l'ensemble de ses collaborateurs, le Président du Conseil d'Administration de MCA-Bénin Il a exprimé sa gratitude au gouvernement des Etats-Unis d'Amérique et au peuple américain pour leur soutien à la mise en œuvre effective de ce deuxième Compact.
La 20eme session ordinaire du Conseil d'Administration s'est tenue autour de trois points à savoir : la revue des documents de décaissement des ressources financières du Programme pour le trimestre d'Octobre à Décembre 2020 et celle des rapports subséquents ; l'examen du Plan de Passation des Marchés qui présente les opportunités d'affaires qu'offre MCA-Bénin II pour la période du 1er octobre 2020 au 30 septembre 2021 et l'étude et l'approbation de différents mémorandums relatifs à divers avenants et documents de travail de MCA-Bénin II.
Abdoulaye Bio Tchané a également attiré l'attention sur le décompteur mis en marche le 22 juin 2017. « Aujourd'hui, il reste 1 an et 277 jours pour la fin du Compact. Il nous faut une feuille de route permettant de nous assurer que nos objectifs seront atteints », a-t-il souligné.
Il a exhorté le Conseil à émettre des décisions spécifiques pour impulser l'exécution rapide des travaux en cours dans les différents projets du Programme.
A.A.A
Trois mois après son investiture, le Président burundais, Evariste Ndahishimiye, prend ses marques dans les challenges diplomatiques. Multiplication des rencontres avec des diplomates, et quête du renforcement des liens avec d’autres Etats, le successeur de feu Pierre Nkurunziza veut mettre fin à « l’isolement politique » du Burundi. Rencontre avec des diplomaties, dont de l’Union […]
L’article Burundi, Tanzanie : focus sur le rapprochement entre Evariste Ndahishimiye et John Magufuli est apparu en premier sur Afrik.com.
The OSCE Programme Office in Nur-Sultan, in co-operation with the National Commission for Women, Family and Demographic Policy under the President of Kazakhstan, the UN Women Office in Kazakhstan, and the OSCE Office for Democratic Institutions and Human Rights (ODIHR) organized an online event for women politicians and those that aspire to become politically active, from 16 to 19 September 2020.
The seminar was designed to broaden participants’ understanding of the key components of leadership, the tools and strategies of effective political campaigns, as well as to develop and practice skills in public speaking and effective communication. Forty-eight women representatives from political parties, academia, business and civil society organizations participated.
This event will be followed by a four-day module in Kazakh language for Kazakh speaking participants scheduled for 23- 26 September.
Both events are part of the Programme Office’s continuous efforts to support gender mainstreaming and economic empowerment initiatives in the host country.
Ebben az esszében hazánk katonái, mint individuumok és a Magyar Honvédség, mint szervezet társadalmi megbecsültségét igyekszünk felmérni. Motivációként ehhez a munkához amellett, hogy a hadsereg jó megítélése stratégiai fontosságú az utánpótlás biztosítása szempontjából, az a meggyőződés szolgál, hogy a jó állam lehetőségeihez mérten köteles olyan szervezeteket létre hozni és fenntartani, amik nem pusztán elsődleges funkciójukban szolgálják a társadalmat, hanem – amennyire ez csak lehetséges – minden feladatukat a társadalom megelégedésére hajtják végre.
Munkamódszerünk a következő. Cecil C. North és Paul K. Hatt (1947) empirikus kutatása azonosította elsőként egy foglalkozás társadalmi megítélésének összetevőit. Eszerint egy adott pozíció funkcionalitása, azaz társadalmi hasznossága, presztízse és képzettségi követelményei mellett az állás betöltésével elérhető jövedelem is fontos szerepet játszik annak betöltőjének társadalmi megítélésében. Ezt a négy aspektust külön-külön megvizsgáljuk külföldi felmérésekre támaszkodva. Majd ezen kutatások kérdéseit felhasználva egy olyan kérdőívet szerkesztünk, amivel a magyar társadalom véleménye közvetlenül összehasonlíthatóvá válik a külföldi felmérések országaiéval. Ezt a kérdőívet a közösségi médiában adjuk közre, így nem számíthatunk reprezentatív mintára, viszont a válaszadók demográfiai adatait összegyűjtjük és válaszaikat ezek szerint súlyozva átlagoljuk. A kérdőív demográfiai változói a következőek: korosztály, nem, legmagasabb iskolai végzettség és település típus. Sajnos a KSH legutóbbi, 2016-os mikrocenzusa nem publikálja ezeknek a közös eloszlását, csak kétdimenziós eloszlásokat tartalmaz. Ezért a (korosztály, iskolai végzettség) eloszlás mellé a többi két változót függetlennek veszük. Itt megjegyezzük, hogy mivel ismerősök osztották meg a kérdőívet ismerősökkel, ezért a válaszok nem függetlenek egymástól. Ezért ennek eredménye mindenképp csak indikatív jellegű lehet. A kérdőív ezen a webcímen elérhető. A válaszokat pedig a Melléklet tartalmazza.
A foglalkozási körök társadalmi megítélése többféle képen mérhető. Talán az egyik legkifejezőbb ilyen módszer az igazmondási (veracity) index. Ez azt méri, hogy a társadalom tagjai mekkora arányban hiszik el az adott foglalkozásúról, hogy igazat mond. 2019-ben Ipsos a 15 éves vagy annál idősebb brit emberek között végzett kutatása szerint a katonák (81%) közvetlenül a kutatók (84%) és a bírók (81%) alatt, és a rendőrök (76%) felett helyezkednek el ebben a rangsorban. Viszonyításul, az utca emberének a brit társadalom 65 százaléka hisz, míg a politikusoknak csak 14 százalékuk. Ami viszont érdekes, az az, hogy bármennyire is magas a katonák társadalmi megítélése és bármennyire törekszenek rá, hogy függetlennek lássák őket a politikától, a két nagy párt szavazói vélekedése között mégis van különbség: míg a Konzervatív Párt szavazók 87 százaléka, addig a Munkás Párt szimpatizánsainak csak 69% bízik a katonák szavában. A diplomások és az egyeteminél alacsonyabb végzetségűek vélekedése között viszont nincs számottevő eltérés (78%/80%). (Ipsos MORI 2019)
Ipsos Igazmondás index 2019 a különböző foglalkozások körében (Forrás: Ipsos MORI 2019)Ugyan ezt a kérdést, azaz „általában bízik Ön abban, hogy az alábbi foglalkozásúak igazat mondanak vagy sem?” tettük fel a saját felmérésünkben. Eszerint a kutatók szavában a hazai válaszadók egyaránt 90 százaléka bízik, míg a rendőrökében 81, a bírók szavában pedig 78 százalékuk. Ezek nagyjából megegyeznek az Ipsos (2019) által a brit társadalom körében mért adatokkal. A katonák szavában viszont jobban bíznak itthon, mint az Egyesült Királyságban: a válaszadók 90 százaléka felelte, hogy „teljesen” vagy „inkább igen” megbízik benne. Ezeket az adatokat tulajdonképpen az utca embere bizalmi indexéhez érdemes hasonlítani, hiszen az emberek hajlamosak az átlaghoz viszonyítva gondolkodni. Eszerint hazánkban még ennél is nagyobb bizalmat élveznek a katonák, ugyanis az átlagember szavában a válaszadóknak csak a 37 százaléka bízik meg; ez az arány majdnem a fele az Egyesült Királyságban mértnek.
Veracity index az összes válaszadó körében, n=189A katonák társadalmi megítélése nem választható el a társadalom az ország fegyveres erejébe, mint szervezetbe vetett bizalmától. Ezt a kérdést vizsgálja Rácz Attila (2018) hazánkban a 2016-os mikrocenzus alapján. A mikrocenzushoz csatlakozó Szubjektív jólét című reprezentatív mintán végzett felmérés többek közt azt a kérdést is feltette, hogy „mennyire bízik a Magyar Honvédségben?” A válaszadók 48 százaléka inkább bízott a szervezetben minthogy nem, míg 32 százalékuk inkább nem bízott benne minthogy igen. (A kérdőív a semleges válaszokat is megengedte.) A szerző rámutat, hogy egy, a menekültválság előtti 2004-es felmérés ugyanezen kérdésére adott válaszai pont ennek a fordítottját jelezték: akkor még a válaszadóknak csak a 17 százaléka inkább bízott a Honvédségben és 47 százalékuk inkább nem (ECHO Survey 2004). Azt, hogy a menekültválság szerepet játszott a társadalom a Honvédség iránti bizalmának növekedésében bizonyítja, hogy a leginkább érintett határmenti Csongrád megyében különösen magas volt a Honvédségben megbízók aránya.
A társadalmi vélekedés egy másik dimenziója a foglalkozás presztízse. Az emberek mások objektív sajátosságait egyfajta kulturális lencsén keresztül látják. Így van ez a foglalkozások esetében is. A hadsereget tekintve ráadásul az objektív sajátosságok nem is biztos, hogy a társadalom számára megismerhetőek vagy megmérhetőek. Ki tud arra válaszolni például, hogy tavaly hány magyar katona esett el külföldön vagy, hogy milyen hatékonyan látták el feladatukat? Ha választ is kapunk az utca emberétől ezekre a kérdésekre, akkor az egy szubjektív értékítélet lesz, amit a hollywoodi filmstúdiók, hírszerkesztők és megmondó emberek alakítanak.
A 2016-os mikrocenzushoz csatlakozó Szubjektív jólét „mennyire bízik a Honvédségben?” kérdésével az a probléma, hogy túl általános. Pontosan mit ért a válaszadó alatta? Ezért érdemes lehet ezt két részre bontani: egy szubjektív, a saját személyünkre vonatkozó kérdésre és egy másikra, ami a védekezés kollektív eredményességére kérdez rá. A felmérésünkben így azt a két kérdést tettük fel, hogy „veszélyhelyzetben Ön rábízná-e az életét a Magyar Honvédségre?”, illetve azt, hogy „egy váratlan támadás esetén képes lenne-e a Honvédség elfogadható veszteségek árán megvédeni hazánkat?”. Eszerint, személyes szemszögből, a válaszadók 69 százaléka bízná rá az életét veszélyhelyzetben a Honvédségre, és kevesebb mint tizedük mondta azt, hogy nem bízná rá azt. Viszont a kollektív eredményesség szempontjából már egészen más válaszokat kapunk. A válaszadók 45 százaléka szerint a Honvédség nem tudná megvédeni hazánkat, és csak egynegyedük válaszolta ennek ellenkezőjét. Azért, hogy megérthessük ennek okát lehetőséget adtunk a szabad válaszra: „ha nem, akkor mi ennek az oka?” A 78 válaszból 43 említette a létszámbeli hiányosságot; 34 a felszerelés, technika elavultságát (ezzel kapcsolatban többen megjegyezték, hogy ez most változóban van); 13 válasz volt elégedetlen a kiképzettséggel; 12 az irányítással, a szervezetlenséggel; hatan a politikusokat okolják; szintén hatan az alacsony fizetéseket és a megbecsülés hiányát, négyen a sikertelenséget az alacsony morál és az elszántság hiánya számlájára írják, míg szintén négyen a fatalista elemeket említették: hazánk kicsi ország és védhetetlen földrajzi elhelyezkedésű.
A Magyar Honvédség missziós szerepválásának értékelésével külön foglalkozunk. A válaszadók véleményét a szerepvállalás fontosságát illetően négy szempont szerint kértük ki. A legtöbben (92%) hazánk szövetségesi kötelezettségei teljesítése szempontjából tartják fontosnak a Honvédség külföldön végzett feladatait. De a válaszadók fontosnak tartják a missziókat humanitárius szempontból (83%) és az instabil régiók fentartható fejlődésének elősegítése szemszögéből (73%) is. Az ország biztonsága szempontjából viszont a válaszadóknak csak kicsivel kevesebb mint a fele (49%) tartja fontosnak a külföldi szerepvállalást. A 18-37 év közötti korosztályban különösen magas azok aránya, akik humanitárius (91%) vagy a távoli régiók fentartható fejlődésének biztosítása (82%) szempontjából tartja fontosnak a missziós szolgálatot. Végül, rákérdeztünk a missziós tevékenységekkel való elégedettségre is: „saját megítélése szerint a Magyar Honvédség mennyire sikeresen teljesíti nemzetközi vállalásait?” A válaszadók 58 százaléka inkább elégedet mint ahogy nem a Honvédségnek ebben a dimenzióban nyújtott teljesítményével és csak 4 százalékuk mondta, hogy inkább elégedetlen vele, mint ahogy nem. Magas azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy nem tudják megítélni. Ehhez kapcsolódik, hogy a válaszadók szerint a missziós emberélet veszteségeket illetően a Honvédség inkább titkolózó (34%) mint nyílt (18%). Ez azért érdekes, mert ugyanakkor azok a válaszadóknak, akiknek nincs katona vagy rendőr ismerősük egy jelentős része (20%) részt venne egy olyan elesett katona temetésén is, akit személyesen nem ismertek. Tehát a társadalom maga nem feltétlenül kezeli az emberélet veszteséget tabuként.
Hannah Pollack (2014) a különböző foglalkozások presztízséről 2538 amerikai felnőttet kérdezett meg. A válaszadóknak egy 23 foglalkozásból álló listát mutattak, amin osztályozniuk kellett az egyes foglalkozások presztízsét: nagy presztízsű/van presztízse/alacsony presztízsű/egyáltalán nincs presztízse. Ezek szerint a legmagasabbra értékelt foglalkozások az amerikai társadalomban 2014-ben az orvosi (a válaszadók 88% nevezte magas presztízsűnek), a katonatiszti (78%), a tűzoltói (76%) és a kutatói (76%) voltak. Az összehasonlítás végett, a lista alján áll az értékpapír kereskedő (38%), a szakszervezeti vezető (35%) és végül az ingatlanközvetítő (27%). Az látszik ebből, hogy azoknak a foglalkozásoknak magas a presztízse, amiket az emberek a társadalom szempontjából fontosnak tartanak.
Ugyanezt a kérdést feltettük hazai válaszadóknak is. Itthon a válaszadók 61 százaléka nevezte a katonai vezetőt nagyon magas a presztízsű foglalkozásnak, míg további 28 százalékuk mondta azt, hogy van presztízse. Tehát a mi nem reprezentatív mintánkon 11 százalék ponttal magasabb a katonatiszteknek presztízsének a megítélése, mint Amerikában volt 2014-ben.
Hannah Pollack (2014) egy inkább a jövőre mutató, a foglalkozások megítélésének a dinamikáját mérő kérdést is feltett a felmérésben résztvevőknek: „az alábbi foglalkozások közül melyeket ajánlana egy gyermek figyelmébe?” Az erre adott válaszoknál a katonai vezető már lényegesen hátrébb sorolódott; 11 helyen végzett a 23 foglalkozás közül. A válaszadók 65% tartotta a gyerekek figyelmére érdemesnek ezt a foglalkozást, a tanár (81%), könyvelő (78%), tűzoltó (77%) és a jogász (69%) után. Generációs bontásban a válaszadók közül a legidősebbek (69 évnél idősebbek) tartják a legtöbben jó ötletnek a katonai pályát (79%), míg az Y és X nemzedék tagjainak csak 60%-a ajánlaná a gyerekeknek a katonai vezetői pályát.
Az egész mintát tekintve a válaszadók 56 százaléka ajánlaná itthon a katonai hivatást egy pályaválasztás előtt álló fiatal számára. Bár ez nem sokkal marad el a Hannah Pollack (2014) mért aránytól az Egyesült Államokban a felmérésünkben a 18-25 év közötti korcsoport és azok, akiknek vannak rendőr vagy katona ismerőseik erősen felülreprezentáltak. A katona vagy rendőr ismerőssel nem rendelkezőek körében az 1. táblázat mutatja a katonai hivatást ajánlók arányát. Azt látjuk, hogy a 37 évesnél idősebb válaszadók száma viszonylag alacsony.
18-37 év közöttiek (Y nemzedék) 38-49 év közöttiek (X nemzedék) 50-68 év közöttiek 69 évnél idősebbek Egyesült Áll. 60% 61% 67% 79% Magyarországn=51 48% 0% 40% 0%
1. táblázat: A katonai hivatást gyermekek figyelmébe ajánlani szándékozók aránya az egyes generációkban (Hannah Pollack 2014)
Cecil C. North és Paul K. Hatt (1947) megállapítja, hogy a képzettségi követelményeket is meghatározóak az adott foglalkozás társadalmi megítélésével kapcsolatban. Bár napjainkban egyre inkább felértékelődik a felsőfokú végzettség a katonák esetében is, hiszen a modern haderőnek szüksége van idegennyelveket beszélő diplomás gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, informatikusokra, vegyészekre, orvosokra, pszichológusokra, testnevelőkre, nyelvészekre és jogászokra. Emellett a különleges alakulatok is előnybe részesítik a legjobb egyetemeken végzetteket pusztán kitűnő puha készségeik miatt. A csapatmunkára, a munkaetikára, és a kommunikációs, problémamegoldó, vezetői képességek fejlesztésére különös hangsúlyt fektet az amerikai felsőoktatás, de pontosan a munkaadók elvárásai miatt a hazai egyetemeken is egyre inkább előtérbe kerülnek ezek a hasznos készségek, amiket életkori sajátosságok miatt, az érzelmi intelligencia és problémamegoldó képességtől eltekintve a középiskolákban legfeljebb csak megalapozni lehet. A felsőoktatás mellett a hadseregek természetesen a kiképzett legénységi és altiszti állományra is támaszkodnak. Ez azonban csak akkor vezethet a katonai hivatást választók presztízsének devalválódásához, ha a felkészítés minősége alacsony. Magyarországon a 10-11 hetes alapkiképzést, szakkiképzés, iskolalövészetek követik és végül a combat ready státuszt egy hadgyakorlaton való részvételhez kötik. Nem győzzük hangsúlyozni a folyamatos felkészítés fontosságát!
Az Egyesült Államokban több katonai akadémia működik: a szövetségi akadémiák a West Point, Anapolis, Colorado Springs, New London és a Kings Point. A katonai oktatási intézmények többnyire középiskolák, de vannak főiskolák is; összesen 65 ilyen intézmény működik, többségük a keleti parton. A haditengerészet külön is rendelkezik képzőintézményekkel. (Millitaryschoolusa 2020) Hazánkban a haderő méretének megfelelően a tiszt és altiszt képzések központosítottak. De Közszolgálati Egyetem és a szentendrei Altiszti Akadémia mellett egy középiskola is működik Debrecenben. A katonai középszintű oktatásnak nem a szakmai felkészítést, hanem a katonai pályán kívül is fontos erkölcsi értékek átadását kell célul kitűznie, ha az életpálya társadalmi megítélésében gondolkozunk. A tengerentúli katonai oktatás ebben nagyon erős, aminek konkrét példája Omar Khadr pere.
A 15 éves Omar Khadr tűzharc közben fogták el Afganisztánban 2002-ben és Christopher Speer őrmester meggyilkolásával vádolták meg egy amerikai katonai bizottság előtt. Bár tény, hogy Khadr kapcsolatban állt az Al-Kaidával és segített útszéli robbanó eszközöket telepíteni, magának Speer megölésének nem volt szemtanúja és az ezzel kapcsolatos jelentés szövegét is több hónappal később úgy változtatták meg, hogy a fiú bűnösségét indikálják vele. A Guantanamoban lefolytatott katonai eljárás alatt Khadr kirendelt védője John Merriam százados tapasztalatlansága miatt nem vállalta el a képviseletet, ki kellett cserélni a bírót és az ügyészt kétszer leváltani ahhoz, hogy az eljárás végén mégis sikerüljön Khadrt egy vádalku keretében elítélni. (Meserve 2010)
Végül a társadalmi hasznosság és megbecsültség egyik mércéje a munkáért járó fizetség is. A hasznosság a munkaerő piac kereslet oldalán, míg a megbecsültség a kínálat oldalán jelentkezik. A könnyebb összehasonlíthatóság miatt kezdő (legalább 4 hónap kiképzés utáni) fizetésekkel dolgozunk, mert a kezdő katonák fizetése nem tartalmazza a különféle plusz jutatásokat mint például a családalapítási támogatást, veszélyességi pótlékok stb. Mikor a medián jövedelemmel vetjük össze a fizetéseket, szem előtt kell tartanunk, hogy a katonáknak ingyenes étkezés és lakhatás jár. Lásd 2. táblázat.
Ország Kezdő legénységi állománykategória Kezdő tiszti állomány kategória Medián havi kereset2018-ban Amerikai Egyesült Államok $1 680 $3 188 $2 894 Egyesült Királyság $2 083 $2 841 $2 057 Franciaország $1 550 $1 851 $2 129 Magyarország $677 $1 078 $744
2. táblázat: Kezdő katonák havi fizetése (USD)
Az Egyesült Államokban a kezdő legénységi és tiszti fizetések között arányaiban véve nagyobb a különbség, mint Magyarországon, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. Európában a fizetésben a tiszti állomány nem szakad el annyira a legénységtől, mint a tengerentúlon. Mivel nemzetközi szinten nincs nagy verseny a munkaerőpiacon a különböző nemzetek professzionális hadseregei között, csak a nemzeti medián fizetésekkel van értelme összevetni az egyes hadseregek által kínált járandóságokat, egymás fizetéseivel nincs. A fizetéseket a medián kereset százalékaként kifejezve az látszik, hogy Magyarországon a többi munkavállalóhoz képest jobban fizetettek a kezdő katonák, mint az angolszász országokban. Legénységi állománykategóriában csak az Egyesült Királyságban keresnek jobban, mint Magyarországon, sőt a magyar kezdő tisztek a medián fizetéshez viszonyítva a négy ország közül a legjobban keresnek. Lásd 3. táblázat.
Ország Kezdő legénységi állománykategória Kezdő tiszti állomány kategória Amerikai Egyesült Államok 58% 110% Egyesült Királyság 101% 138% Franciaország 72% 87% Magyarország 91% 145%3. táblázat: Kezdő katonák havi fizetése a medián fizetés százalékában kifejezve
Összegezve, hazánk katonáinak a társadalmi megítélése összevethető a külföldiekkel; szinte a megítélés egy aspektusában sem marad el szövetségeseik haderejétől. Sőt a magyar katonák iránti bizalom még a brit kollégáik irántinál is magasabb. Egy kicsi lemaradás tapasztalható a képzés presztízsének terén és a katonák javadalmazásának bizonyos aspektusaiban, de ezeken az elkövetkezendő haderőfejlesztési reformok minden bizonnyal változtathatnak.
További hivatkozott irodalom:
Írta: Kvasznicza Imre