Les cours de l’euro et du dollar se sont stabilisés ce dimanche 31 octobre 2021, face au dinar algérien dans les cotations officielles de la Banque d’Algérie et sur le marché parallèle.
En effet, le taux de change de l’euro à la Banque centrale d’Algérie a affiché de 158,97 dinars à l’achat et 159,04 dinars à la vente. Sur le marché parallèle, il s’échange contre toujours aux environs de 213 dinars à la vente et 215 dinars à l’achat.
Même constat pour la monnaie étasunienne. Le dollar s’est, en effet, stabilisé dans les cotations officielles à 137,15 dinars à l’achat et 137,16 dinars à la vente. Sur le marché parallèle, il est proposé cotre à 189 dinars à l’achat et 185 dinars à la vente.
Le taux de change de la livre sterling à la Banque d’Algérie a atteint, dans les cotations commerciales d’ouverture de ce dimanche, les 188,57 dinars à l’achat, et 188,64 dinars à la vente. Dans le marché informel, il est à 244 dinars à l’achat et 242 dinars à la vente.
Le taux de change de monnaies de pays arabes face au dinarLe prix du riyal saoudien dans les cotations officielles est également resté stable à 36,56 dinars à l’achat et 36,57 dinars à la vente. Sur le marché parallèle, il s’échange à 47,99 dinars à l’achat et 48,52 dinars à la vente.
Le cours du dirham émirati est proposé, dans les transactions de la Banque centrale d’Algérie, à 37,33 dinars à l’achat et 37,34 dinars à la vente. Dans le marché parallèle, il s’échange contre 49,01 dinars à l’achat et 49,55 dinars à la vente.
Concernant le dinar koweïtien, les cotations officielles de la BA font état de 453,99 dinars à l’achat et 455,24 dinars à la vente. Sur le marché parallèle, il est à 596,68 dinars à l’achat et 603,31 dinars à la vente.
L’article Taux de change du dinar : les cotations de ce dimanche 31 octobre est apparu en premier sur .
L’ensemble des wilayas côtières seront au rendez-vous ce dimanche 31 octobre 2021, avec des vents violents pouvant atteindre les 60 km/h. Ces rafales devront également provoquer l’agitation de la mer.
Selon la carte de vigilance publiée par Météo Algérie, plusieurs wilayas côtières sont placées en vigilance orange (vents violents). D’autres wilayas du littoral du pays sont placées en vigilance jaune (vagues dangereuses).
Les zones côtières concernées par la vigilance orange sont les côtes de Béjaia, Jijel, Azefoun (Tizi Ouzou), Dellys, Alger, Bouharoune et Ténès.
Pour ce qui est de la vigilance jaune, l’Office de météorologie a indiqué qu’il s’agit de : Annaba, El Kala, Skikda, Mostaganem, Arzew, Oran, Béni Saf, Ghazaouat et Marsa Ben Mhidi.
Vitesse du vent et validité du bulletinLes rafales attendues devront atteindre ou dépasser les 60 km/h provoquant l’agitation de la mer avec des vagues pouvant atteindre les 3 mètres de hauteur, et ce, pour les zones placées en vigilance orange.
La validité du bulletin s’étalera de la matinée de ce dimanche jusqu’à minuit de la même journée, notamment sur les zones côtières du centre du pays.
Concernant les zones placées en vigilance jaune, notamment à l’ouest et l’est du pays, les rafales atteindront les 50 km/h avec des vagues de 2 mètres de hauteur. La validité de l’alerte s’étalera de 06 h 00 du matin de ce dimanche jusqu’à l’aube de demain lundi.
L’article Météo : vents violents sur plusieurs zones côtières ce 31 octobre est apparu en premier sur .
Les résultats de l'examen national de Licence, session 2021 sont déjà disponibles en ligne sur la plateforme eRESULTATS.
Les candidats à l'examen de Licence session 2021 peuvent consulter leurs résultats en ligne sur la plateforme http://www.eresultats.bj. Le candidat doit une fois sur le site choisir l'examen concerné puis renseigner le numéro de table. L'examen national Licence 2021 a enregistré 963 candidats inscrits dans vingt (20) filières.
A.A.A
A jobboldali-konzervatív napilap tudósítása szerint David Thompson tábornok, az idén már hároméves amerikai űrhadsereg műveleti másodparancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Washingtonnak erőteljesen fel kell gyorsítania a kritikus új technológiák telepítését, ha szeretné megtartani az előnyét a jövőbeni űrbeli hadviselés területén.
Mindazonáltal leszögezte: jó hír, hogy a Pentagon, az amerikai védelmi minisztérium legújabb haderőneme ígéretesen halad a kulcsfontosságú katonai komponensek telepítésének felgyorsításával, amelyekkel szembeszállhat Kína gyorsan növekvőnek ítélt képességeivel, beleértve az amerikai műholdak megtámadásának képességét.
Thompson tábornok exkluzív interjút adott a lapnak, számos egyéb témát is érintve. Kiemelte a többi között, hogy az amerikai űrhadsereggel kapcsolatban a kongresszusi politikai megosztottságnak nem tulajdonít nagy jelentőséget. Mint mondta, a Donald Trump által 2019-ben újonnan létrehozott űrhaderőt a republikánusok általánosságban támogatják, de a demokrata párti politikusok körében továbbra is éles bírálatokat vált ki. Egyes demokraták még az űrhadsereg megszüntetését is követelik, mondván, hogy ez az űr “militarizálását” szolgálja.
Az interjúban Thompson hangsúlyozta, hogy a következő évtized kulcsfontosságú lesz, mivel Kína és Oroszország egyre hatékonyabb űrvédelmi képességekre tesz szert. Szerinte a következő években eldől, hogy az Egyesült Államok meg tudja-e tartani azt a versenyelőnyt, amelyet kiépített, mielőtt még Kína képességei drámaian megnőnek.
“A 2020-as évtizedről beszélünk. Ebben a kiemelt időszakban kell jelentős előrelépést elérnünk az űrben. Szorosan figyelemmel kísérik, hogy mit csinálunk” – hangsúlyozta a tábornok.
Az amerikai légierő egyik friss jelentése közben arra mutat rá: a kínai néphadsereg jelenleg űrhadviselési fegyverek egész arzenálját építi ki és telepíti, többek között műholdak lelövésére alkalmas rakétákat és más kiberfegyvereket, amelyeket arra terveztek, hogy az űr irányítása segítségével földi uralmukat erősítsék.
The post Növekvő kínai fenyegetésre figyelmeztet az amerikai űrhadsereg egyik parancsnoka appeared first on .
A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádirata szerint a hatvanas éveiben járó anya és büntetett előéletű fia 2017-től munkahellyel, legális jövedelemmel nem rendelkezett. Magánszemélyeket, cégeket, valamint egy daganatos betegeket támogató alapítványt kerestek meg telefonon azzal, hogy a fiúnak különböző daganatos betegségei vannak, és műtétre, gyógyszerek kiváltására, egészségügyi ellátások fedezetére adományt kértek.
Az anya telefonon, síró, könyörgő hangon kérte a támogatást, többször azt állította, hogy a fia meghal, ha nem kap segítséget. A sértettek ötezer forinttól több százezer forintig terjedő adományokat utaltak az anya és a fiú számláira. A pénzt általában a fiú vette fel, a bankszámlákon egy fillér sem maradt.
A fiú 2017-ben egy alapítványt keresett meg, amelytől támogatást kért nem létező daganatos betegségei kezelésére. Szerződést is aláírtak, és az alapítvány rendszeresen utalta a pénzt. 2018-ban orvosi igazolást kértek a férfitől, aki ekkor egy hamis házi orvosi igazolást mutatott be nekik. Az alapítvány több év alatt csaknem négymillió forint támogatást adott a vádlottaknak.
Az ügyészség 160 rendbeli csalással és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az anyát és fiát. Ha beismerő vallomást tennének és nem kérik a tárgyalást, akkor az anyára két év börtön, százezer forint pénzbüntetés, a fiúra pedig három év börtön és szintén százezer forint pénzbüntetés kiszabását indítványozza az ügyészség. Mindkét vádlott esetében a bűncselekménnyel szerzett vagyon elkobzását is indítványozta az ügyészség, valamint a férfi esetében a korábban lopás miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását is – áll az ügyészségi közleményben.
The post Daganatos betegségre hivatkozva csaltak ki milliókat, vádat emeltek ellenük appeared first on .
Az elnök ezt újságírók előtt mondta, reagálva arra, hogy Moszkva után a német és a francia külügyminisztériumban is kifejezték aggodalmukat egy Bayraktar drón bevetése miatt a Donyec-medencében. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők a drónokat kizárólag védelmi célból veti be. “Ukrajna saját területét és szuverenitását védi, ami a kötelessége az esküje szerint mindazoknak, akik ma (a hadseregben) szolgálnak, akik védik az ukrán államiságot. Nem támadunk, csak válaszolunk” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfőt.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Kijev ezzel nem sérti meg a tűzszünetet. “A tűzszüneti megállapodásoknak megfelelően reagálunk. Ukrajna ebben a formában fog fellépni” – szögezte le. Hozzátette: “amikor az ukrán hadsereg úgy érzi, hogy meg kell védenie a földjét, megteszi. És a jövőben is pontosan ennek az elvnek megfelelően cselekszik”.
Közben az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége szintén reagált pénteken a török drón bevetésére. A külképviselet hazugságnak nevezte azokat a moszkvai kijelentéseket, amelyek szerint a drón bevetésével Ukrajna tovább élezte a Donyec-medencei válságot. “Felszólítjuk a Donyec-medencei konfliktusban szemben álló mindkét oldalt, hogy tartsák be a tűzszünet feltételeit, de tisztázzuk: az oroszok által támogatott fél többször is bevetett tarack tüzérséget és drónokat az ukrán erők ellen, ezzel megsértve a tavaly elfogadott intézkedéseket. A hivatalos orosz retorika, miszerint Ukrajna súlyosbítja a helyzetet, nemcsak megtévesztő, hanem hozzájárul a feszültség fokozásához is” – írta az amerikai nagykövetség a Twitteren.
Az ukrán fegyveres erők Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök utasítására október 26-án vetettek be első alkalommal Bayraktar csapásmérő drónt a kelet-ukrajnai szakadárok egyik állása ellen, és a kijevi katonai jelentés szerint megsemmisítettek egy tarackágyút. A támadást azután hajtották végre, hogy a szakadárok ágyúzása következtében egy ukrán katona életét vesztette, kettő pedig megsebesült. Az ukrán fél megpróbálta az EBESZ megfigyelői küldöttségén és diplomáciai csatornákon keresztül rábírni a szakadárokat, hogy tartsák magukat a tűzszünethez, és vessenek véget az ágyúzásnak. Mivel a támadó fél ezekre nem reagált, döntöttek a drón bevetéséről – közölte a kijevi hadműveleti parancsnokság.
Szerhij Najev, a Donyec-medencében harcoló Egyesített Erők parancsnoka egy lapinterjúban elmondta, hogy bár a Bayraktart eddig csak egyszer vetették be, ilyen drónok már több mint hat hónapja készenléti szolgálatban vannak éjjel-nappal, és nemcsak a Donyec-medencei frontvonalnál, hanem Ukrajna északi és déli határainál is végeznek megfigyeléseket velük.
Ukrajna még 2018-ban kötött megállapodást Törökországgal csapásmérő drónok vásárlásáról. 2019-ben kezdte el az ukrán hadsereg a Bayraktar drónok tesztelését és 2021 júliusában kapta meg az első pilóta nélküli gépet Törökországtól – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.
The post Zelenszkij: Ukrajna védelmi célokra használja a török katonai drónokat appeared first on .
Croatie : Nasta Rojc, peintre, féministe et combattante
Croatie : Lana Barić, une féministe des deux côtés de la caméra
Croatie : Vesna Kesić, l'infatigable « sorcière » féministe, s'en est allée
Croatie : Nasta Rojc, peintre, féministe et combattante
Croatie : Lana Barić, une féministe des deux côtés de la caméra
Croatie : Vesna Kesić, l'infatigable « sorcière » féministe, s'en est allée
Roumanie : des artistes font revivre la station thermale de Băile Herculane
Été 2020 • revisiter les Balkans : le casino de Constanţa va-t-il enfin retrouver sa gloire passée ?
Bucarest : le patrimoine en péril de la capitale roumaine
Une promenade dans le Bucarest historique, caché aux touristes par les immeubles communistes
Élections au Kosovo : avec le Parti fort, le roi est nu
Blog • Des chroniques sur les Balkans pour ne pas oublier et continuer à penser
A holland hatóságok tavaly év elején tartóztatták le az iráni származású Eisa S.-t, miután a holland titkosszolgálat dekódolta az iráni ellenőrzőpontok, rendőrőrsök elleni támadások szervezésére utaló 2017-2020 között küldött chat-üzeneteit. A végrehajtott terrorcselekmények között szerepelt az Irán Forradalmi Gárdája ellen 2018 szeptemberében elkövetett, 25 halálos áldozatot követelő támadás. Az ASMLA három vezetőjét Dániában, Eisa S. letartóztatásával egy időben vették őrizetbe.
Az AMSLA szeparatista mozgalom célja, hogy független államot hozzon létre az Irakkal határos, olajban gazdag délnyugat-iráni Huzisztán tartományban, amelynek központja Ahváz városa. Eisa S. a bíróságon tagadta részvételét a terrortámadások szervezésében, azt állítva, hogy az iráni titkosszolgálatok rá akarták terelni a gyanút. A bíróság azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a férfi levelezését feltörték volna.
A bírák szerint “Eisa S. jelentős szerepet játszott a támadások tervezésében, kapcsolatot tartott fenn a terroristákkal, utasításokat adott, és koordinálta a terrorcselekmények végrehajtását is”. A férfi ügyvédje korábban kijelentette: ha a bíróság bűnösnek találja védencét, akkor az “ellenállás jogára” fog hivatkozni, ahogyan valaha Nelson Mandela dél-afrikai elnök – és sok más aktivista is – tette az apartheid elleni harca során. A bírák azonban az AMSLÁ-t bűnelkövető terroristaszervezetnek minősítették, és egyöntetűen kijelentették, hogy nem létezik olyan “általános ellenállási jog”, amely az erőszakot igazolná.
“Az összehasonlítás a dél-afrikai apartheid elleni küzdelemmel, vagy a második világháborús holland ellenállással nem helytálló” – állapították meg. Eisa S. 2014-ben kapott menekültstátuszt Hollandiában, miután elmenekült Iránból, ahol politikai tevékenysége miatt korábban többször is bebörtönözték.
The post Hollandiában négy év börtönt kapott egy iráni menekült terrortámadás szervezéséért appeared first on .
A Fehéroroszországnak a Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal közös határán fennálló helyzetet Kaminski az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimjének “kíméletlen és politikailag motivált tevékenységével” hozta összefüggésbe. “Ez annak a hibrid háborúnak a része, amely Lengyelország és az Európai Unió ellen folyik Vlagyimir Putyin teljeskörű hozzájárulásával” – fogalmazott Kaminski.
Megköszönte Seehofernek a lengyel és a német rendvédelmi szervek együttműködésének megerősítésére tett ajánlatát. A német szövetségi belügyminiszter ugyanis az előző nap ismertetett levélben a közös járőrözés megerősítését javasolta Kaminskinek a német-lengyel határon. Erre a javaslatra Kaminski konkrétan nem reagált, bár méltatta az évek óta már működő lengyel-német járőrök munkáját. Rámutatott viszont, hogy a 2015-ös évhez hasonlóan a migrációs válság ösztönzésében kulcsszerepet játszanak az embercsempészetet folytató szervezett bűnözőcsoportok.
“Meg vagyok győződve, hogy e szégyenletes mechanizmus ellen irányuló határozott támadás változtatni fog a közös határunkon fennálló helyzeten” – fogalmazott a lengyel miniszter.
Felajánlotta a lengyel rendőrség és a belügyi tárca által irányított titkosszolgálatok “teljes támogatását” az embercsempészbandák elleni harcban. A lengyel titkosszolgálatok információi szerint az embercsempészet sok szervezője legálisan tartózkodik Németország területén – tette hozzá Kaminski. Készségét fejezte ki részletes lengyel nyomozati eredmények továbbítására a német félnek. Az együttműködést annak fényében is tartja fontosnak, hogy a menekültek többsége számára továbbra is éppen Németország számít célországnak.
Kaminski aláhúzta: Lengyelország támogatja a Lukasenka-rezsimmel szembeni szankciók bővítését, valamint a Fehéroroszországba illegális bevándorlókat szállító légitársaságok elleni szankciók kivetését is. Varsó Berlin fellépésére is számít a nemzetközi színtéren a visszafogadási és visszaküldési politika ügyében, és nyitott közös lépésekre ez ügyben – húzta alá a lengyel miniszter.
Azt is javasolta, hogy Lengyelország és Németország “közös, valódi segítséget nyújtsanak” Litvániának és Lettországnak a külső uniós határ védelmében.
A lengyel határőrség csütörtökön közölte: Lengyelország tranzitországnak számít a migránsok szemében, elsősorban Németországba, illetve Franciaországba tartanak. Az év eleje óta a lengyel-fehérororsz és a lengyel-litván határ közelében 337 embercsempészt vettek őrizetbe, további több mint száz ilyen személyt a lengyel-német határnál fogtak el. Sokan közülük németországi tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek.
The post Varsó az embercsempészek elleni közös fellépést javasolja Berlinnek appeared first on .