As the 7th AU-EU Summit convenes in Luanda, marking 25 years of partnership, the AU-EU relationship faces a critical juncture. This Policy Brief, “From Cairo to Luanda: A 25-Year Parliamentary Stocktake of AU-EU Relations” argues that the partnership must evolve from symbolic engagement toward a genuinely equitable relationship. The brief examines persistent challenges and opportunities across four areas: geopolitical shifts and the pursuit of a partnership of equals; reframing peace and security cooperation around equity and conflict prevention; ensuring the Global Gateway fosters local prosperity, particularly in Critical Raw Materials; and addressing human capital, mobility, and debt as interconnected priorities. It underscores the essential role of the Pan-African and European Parliaments in translating high-level commitments into tangible benefits for citizens.
Jama’at Nusrat al‑Islam wal‑Muslimin (JNIM), az al-Kaida-hoz kötődő csoport, bejelentette első nigériai támadását – egy katona életét vesztette
Egy al-Kaida-hoz kötődő fegyveres csoport, amely a Száhel-övezetben aktív, bejelentette, hogy Nigériában hajtott végre támadást, amelyben egy katona életét vesztette – ez a csoport első ismert akciója az országban.
A csoport egy videóüzenetben tette közzé, hogy a támadást a nigériai Kwara State államban hajtották végre szerdán hajnalban: egy katonai járőröket érintő támadás során egy katona meghalt, illetve fegyvereket és készpénzt zsákmányoltak.
Egy katonai forrás megerősítette a Reuters hírügynökségnek, hogy a JNIM katonaságot ért támadásában valóban életét vesztette legalább egy katona. Ugyanakkor a nigériai hadsereg nem válaszolt a további kommentárra.
A JNIM eredetileg 2017-ben alakult, főként Maliban tevékenykedik, és tevékenysége Burkina Faso, Niger és más Száhel-övezeti államok felé is terjedt. Az országba való belépése komoly biztonsági kihívást jelent Nigéria számára, ahol már korábban is felléptek fegyveres csoportok – például a Boko Haram és az Islamic State West Africa Province (ISWAP) –, és amelyek több tízezer emberéletet követeltek, valamint több millió embert kényszerítettek otthona elhagyására.
Az újonnan végrehajtott támadás időzítése aggasztó: Nigéria központi-észak-közép régióiban korábban kevésbé volt jellemző ilyen típusú támadás, és ez a fejlemény jelzi, hogy a JNIM megkísérelheti terjeszkedését az országban.
Szerző: Németh Merse
Kenya és Nepál után Madagaszkár: fiatal tüntetők buktatták meg az elnököt
Megfosztották állampolgárságától az egykori madagaszkári elnököt, Andry Rajoelina-t. A rendeletet az új miniszterelnök írta alá, aki hivatkozott a helyi törvényekre, melyek kimondják, hogy aki rendelkezik külföldi állampolgársággal, az elveszítheti a madagaszkárit. Az előző elnök immár 10 éve francia állampolgár is, emiatt felmerült a követelés, hogy zárják ki a 2023-as választásokból. Ő azonban mégis indult és meg is nyerte.
Madagaszkárban szeptember vége óta zajlottak fiatalok által vezetett tüntetések, akik kezdetben a gyakran több, mint 12 órás áram- és vízkimaradások és az ország mintegy 75%-át érintő szegénység ellen tiltakoztak. A demonstrációkat egy magukat ’’Gen Z Madagascar-nak” nevező csoport vezette, akik a nepáli és a srí lankai fiatalok által vezetett felkelésekből inspirálódtak. A tüntetések ezreket vonzottak az utcákra; Rajoelina lemondását és a teljes politikai rendszer átalakítását követelték. A rendőrség a megmozdulásokra keményen reagált, gumilövedéket és könnygázt is bevetettek, aminek következtében több, mint százan megsérültek és 22-en meghaltak (azonban nem minden haláleset köthető a biztonsági erőkhöz). Az október 11-i kormányellenes tüntetés során a CAPSAT elit katonai egység a tüntetők pártjára állt, másnap pedig Rajoelina elmenekült az országból.
Az új elnökre nem kellett sokat várni; október 17-én a CAPSAT parancsnoka, Michael Randrianirina ezredes tett esküt átmeneti államfőként (amely tisztséget elmondása szerint 18-24 hónapig fog betölteni) és bejelentette, hogy a CAPSAT átveszi a hatalmat. A fiataloknak pedig külön kifejezte köszönetét. Három nappal később Randrianirina ki is nevezte az üzletember Herintsalama Rajaonarivelo-t kormányfőnek. A ’’Gen Z Madagascar” örömmel fogadta Rajoelina bukását, viszont az új miniszterelnök kinevezése ellentmondást váltott ki. Szerintük a kinevezés „konzultáció nélkül és átláthatalan módon történt” – írták egy Facebook posztban. A választásokat legfeljebb két év múlva megrendezik, addig is az új elnök biztosította a fiatalokat arról, hogy azonnal nekilátnak a Z generáció tiltakozását kiváltó okok kezeléséhez.
Szerző: Bánfi Zita
Elefántcsontpart: folytatódik a vita az elnökválasztás körül – hivatalos adatok szerint az elnök negyedik mandátumot nyert
Abidjan – Az Elefántcsontpartban lezajlott 2025. október 25-i elnökválasztáson az előzetes eredmények alapján Alassane Ouattara 83 éves államfő negyedik mandátumát szerezte meg, miután a szavazatok közel 89,7%-át kapta.
A részvételi arány körülbelül 50% volt az összes regisztrált választó közül.
Főbb részletekA két legerősebb ellenzéki kihívó, Laurent Gbagbo és Tidjane Thiam, nem vehetett részt a választáson – az ellenzék szerint ez a választás tisztaságát vetette alá, támogatóik szerint pedig a rendszer demokratikus deficitjét jelzi.
Ouattara negyedik mandátumát arra hivatkozva nyerte el, hogy „átadja a stafétát a következő generációnak”, miközben tovább kívánja fejleszteni az infrastruktúrát és a befektetéseket.
Ugyanakkor a választás körüli feltételezett korlátozások és az ellenzék kizárása miatt az ország demokráciájának jövője témaként marad.
Szerző: Németh Merse
Szerkesztő: Németh Merse
A Afrika, 2025. október 2. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Al-Fashir elesett: tömegmészárlás Szudánban
Al-Fashir Szudán nyugati részén helyezkedik el, az Észak-Dárfúri régió fővárosa. E város volt az utolsó bástya, amelyik a dárfúri régióban még a szudáni hadsereg (SAF) irányítása alatt állt.
A 2023. áprilisa óta ostrom alatt lévő város pár nappal ezelőtt, október 27-én esett el és került az RSF kezébe, viszont a városban zajló mészárlás az elfoglalást megelőző napon kezdődött. A városfoglalást követően az RSF katonái legalább 2000 ártatlan, fegyvertelen civilt gyilkoltak meg, főleg nőket, időseket és gyermekeket. A lemészárolt civilek nagy része a zaghawa etnikumhoz tartozik, akik bár muszlimok, de nem arabok. Az RSF-ről tudvalevő, hogy számos atrocitásokat követtek el nem arab kisebbségek ellen. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk erre reagálva kijelentette, hogy Al-Fashirban egyre nagyobb a kockázata az „etnikai alapú jogsértéseknek és atrocitásoknak”.
Az egyetlen, még részben működő kórházat negyedjére támadták meg a hónapban és több, mint 460 beteget és kísérőiket öltek meg, a háború kitörése óta pedig 46 egészségügyi dolgozót, csak Al-Fashirban – állítja a WHO, amely leghatározottabban elítéli a támadásokat az egészségügyi ellátás ellen. A Yale Egyetem Humanitárius Kutatólaboratóriuma a 2025. október 27-én gyűjtött műholdas képek elemzése után bizonyítékot talált az RSF által elkövetett tömeggyilkosságra. Becslésük szerint a halálesetek száma alábecsült és az áldozatok száma több tízezer főre tehető. Csak az elmúlt napokban a brutális atrocitások miatt mintegy 26 ezer ember kényszerült elhagyni a lakhelyét.
Szerző: Bánfi Zita
Újabb puccskísérletet hiúsítottak meg Guinea–Bissauban – több tábornokot letartóztattak
Guinea–Bissau fegyveres erői pénteken bejelentették, hogy több magas rangú katonatisztet őrizetbe vettek egy „az alkotmányos rend megdöntésére irányuló” kísérlet miatt. A hírt a hadsereg és a kormány is megerősítette.
A puccskísérletet állítólag olyan tisztek szervezték, akiknek nyoma veszett a hét folyamán, és a letartóztatások időzítése kiemelt figyelmet kapott, mivel néhány napon belül indul a novemberi parlamenti és elnökválasztás kampánya.
Kik kerültek őrizetbe?
A fegyveres erők vezetése közölte: az akció irányítójaként Dahaba Nawalna tábornokot, a katonai kiképzőközpont igazgatóját azonosították. Mellette több más tisztet is elfogtak, köztük Domingos Nhankét és Mario Midanát, akiket Bissau fővárosában, otthonaikban vettek őrizetbe.
Mamadou Kourouma altábornagy, a vezérkar helyettes vezetője arról beszélt, hogy a hadsereg „időben közbelépett”, és a puccskísérletet sikerült meghiúsítani. Szerinte az eset „veszélyezteti a békét és a stabilitást, amelyekre az ország jövője és gazdasági fejlődése épül”.
Politikai háttér: feszült kampánykezdet
A letartóztatások érzékeny időszakban történtek. A választásokra készülő országban heves vita zajlik arról, meddig tart Umaro Sissoco Embalo elnök mandátuma: az ellenzék februárt tartja a hivatalos lejáratnak, míg az alkotmánybíróság szeptember 4-ét jelölte meg.
Embalo a kormányülést követően kijelentette:
„Nem fogjuk eltűrni a rendbontást. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kampány biztonságos legyen.”
Az elnök 2023 decemberében már beszélt egy másik puccskísérletről, amely szintén ellene irányult.
Történelmi visszatekintés
Guinea–Bissau 1974-ben vált függetlenné Portugáliától, és azóta az egyik leginstabilabb politikai rendszerrel rendelkező ország Nyugat-Afrikában. Több mint egy tucat puccs, puccskísérlet és katonai beavatkozás rázta meg az elmúlt évtizedekben.
A mostani letartóztatások újabb jelei annak, hogy a hadsereg és a politikai vezetés közötti hatalmi harc továbbra is jelentős tényező az ország életében.
Szerző: Németh Merse
Tanzánia – Véres zavargások a választások után
Tanzániában október 29-én tartották a választásokat, amelyen a hivatalban lévő elnök, Samia Suluhu Hassan – a Tanzániai Forradalmi Párt jelöltje – a szavazatok 97,6-98 százalékát szerezte meg, így újabb öt évig maradhat hatalmon. Az ellenzék szerint azonban a folyamat nem felelt meg a demokratikus normáknak és “előre lejátszott” volt, miután több jelöltet kizártak vagy őrizetbe vettek.
A voksolás napján és azt követően országszerte erőszakos tiltakozások törtek ki, elsősorban Dar es Salaamban és a déli városokban. A biztonsági erők könnygázt és éles lőszert is bevetettek, az internetet lekapcsolták, és kijárási tilalmat vezettek be. A legnagyobb ellenzéki párt, a Chameda azzal vádolta a hatóságokat, hogy több száz tüntetőt megöltek, számos holttestet eltüntettek, valamint éjszakánként titkos “mészárlásokat” tartottak, amelyeket a médiakorlátozások miatt szinte lehetetlen dokumentálni.
Egy tanzániai diplomáciai forrás a BBC-nek elmondta: hiteles bizonyítékok támasztják alá, hogy már legalább ötszáz ember vesztette életét a zavargásokban.
A történtekkel kapcsolatban több nemzetközi szervezet és ország is aggodalmát fejezte ki: a Human Rights Watch, az ENSZ, az Afrikai Unió, valamint Kanada, Norvégia és az Egyesült Királyság külügyminiszterei elítélték az erőszakot, és önmérsékletre szólították fel a tanzániai hatóságokat.
Szerző: Danguly Ágnes
Bezárták az iskolákat Maliban a súlyosbodó üzemanyaghiány miatt
Mali október 27-től az egész országban átmenetileg bezárta az egyetemeket és iskolákat. A hírt Amadou Sy Savane oktatásügyi miniszter közölte az állami televízióban. Bejelentette, hogy november 9-ig minden oktatási intézmény zárva marad, a fővárosban kialakult üzemanyag-import blokád okozta súlyos üzemanyag hiány miatt. Mali a belföldi üzemanyag-szükségleteit importtal pótolja ki, ezért kulcsfontosságú a külföldről beáramló üzemanyag.
A jelenlegi helyzet a szeptember eleji eseményekre vezethető vissza, amikor az al-Kaidához köthető Jama’at Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM) fegyveres csoport felgyújtott és megsemmisített mintegy 100 üzemanyagot szállító tartálykocsit és néhány kocsit vezető sofőr is meghalt – a rokonok állítása szerint. Később ezt az elefántcsontparti CIVOTECH is megerősítette.
Az ország fővárosába, Bamako-ba tartó tartálykocsik Elefántcsontpartból és Szenegálból jöttek és Mali határközeli részén már támadás érte őket. A JNIM egy videóposztban jelentette be, hogy betilt minden üzemanyag-importot a szomszédos országokból. Bár Mali hadereje megpróbált néhány tartálykocsit a fővárosba szállítani, egy részüket a dzsihadista harcosok megtámadták, ezért csak kevés érkezett meg épségben. Így október elejére a bamako-i benzinkutakon kígyózó sorokban várta az összegyűlt tömeg az üzemanyagot, ami most hiánycikk az országban. Az üzemanyaghiány kockázatot jelent az amúgy is törékeny helyi gazdaságra, illetve kihat az áruk és a közlekedés árára is. Az ellátás hiánya az üzemanyag árát az egekig emelte; a drágulás kb. 500%-os.
A mali-i haderő az embargóra válaszul elkezdte bizonyos teherautó konvojok kísérését, nyomon követését Bamako és a két említett ország határai közötti utakon.
Szerző: Bánfi Zita
Szerkesztő: Németh Merse
A Afrika, 2025. október 1. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.