Biztonságpolitika

L'enquête révèle également que des documents antidatés ont permis de faire disparaître les yachts et les demeures de l'oligarque russe des comptes.

Ragebait. Das ist nicht etwa ein neuer Actionthriller aus Hollywood, sondern das Jugendwort 2026. Was es bedeutet? Zappalot hat sich auf die Suche nach Erklärungen gemacht.

Gschwellti kochen, Hackfleisch anbraten, Sauce drüber – ab in den Ofen! Im Handumdrehen ist dieser rassige Kartoffelgratin fertig und kann als leckeres Hauptgericht serviert werden. Zum Schluss verraten wir dir einen einfachen Trick, damit dein Gratin besonders knusprig wird.

Patzer vor grossem Publikum: Kronprinzessin Leonor verlor bei der Militärparade zum spanischen Nationalfeiertag in Madrid ihr Goldenes Vlies – und rettete die Insignie mithilfe ihrer Eltern.

A pilóta nélküli rendszerek alkalmazása önmagában nem új jelenség a hadviselésben. Szerepük azonban az elmúlt két évtizedben alapvetően átalakult. A terrorellenes műveletek időszakában még elsősorban nagy értékű, távolról irányított felderítő és csapásmérő platformokként jelentek meg. Az orosz–ukrán háború ezzel szemben az olcsó, kis méretű és tömegesen alkalmazható drónok jelentőségére irányította rá a figyelmet. A változás ugyanakkor túlmutat egy új fegyvertípus elterjedésén. A mesterséges intelligencia, az autonóm funkciók és a hálózatos hadviselés fejlődése olyan irányba mutat, amelyben az érzékelés, a döntéshozatal és a csapásmérés egyre szorosabban kapcsolódik össze. A drónok és autonóm rendszerek ezért nem önmagukban forradalmasítják a hadviselést: valódi jelentőségük abban rejlik, hogy egy gyorsabb, olcsóbb és hálózatba kapcsolt katonai rendszer részévé válnak.

A drónhadviselés egyik legfontosabb következménye bizonyos katonai képességek hozzáférhetőségének kiszélesedése. Michael J. Boyle szerint a dróntechnológia terjedése korábban jelentős technológiai fölényhez kötött képességeket tesz elérhetővé kisebb államok és nem állami szereplők számára is. A kereskedelmi drónok viszonylag alacsony költséggel biztosíthatnak felderítési és korlátozott csapásmérő képességet, ezáltal részben mérsékelve a katonai szereplők közötti technológiai különbségeket. Boyle a lázadó csoportok esetében kifejezetten a „játéktér” (playing field) részleges kiegyenlítődéséről beszél: a kis drónok lehetővé teszik, hogy olyan szereplők is megjelenjenek a levegőben, amelyek korábban erre nem voltak képesek.[1]

Az ukrajnai háború ezt a folyamatot új szintre emelte. Dominika Kunertova szerint a kis, olcsó és technológiailag viszonylag egyszerű drónok tömeges alkalmazása jelentős harctéri hatással jár. A kereskedelmi drónok felgyorsítják a tüzérségi célfelderítés és csapásmérés folyamatát, miközben akár a szakasz szintjén is korábban nem elérhető helyzetismeretet biztosítanak. A szerző ezért ezt nem a hagyományos légierő egyszerű kiterjesztéseként, hanem a drónok támogató funkciójának jelentős evolúciójaként értelmezi.[2] A fejlődés súlypontja ezzel részben a rendkívül fejlett és költséges platformokról a tömeges alkalmazhatóság, a gyors előállíthatóság és az adaptációs képesség irányába tolódik el.

A következő lépcsőt az autonóm funkciók és a mesterséges intelligencia egyre szorosabb integrációja jelentheti. Paul Scharre szerint az ember–gép együttműködés egyik korlátja maga az emberi reakcióidő. A „centaur” modellben[3] az emberi ítélőképesség és a gépi gyorsaság egymást kiegészítheti, de ez a modell olyan helyzetekben korlátokba ütközik, amikor a szükséges reakció gyorsabb annál, mint amire az ember képes, vagy megszakad az ember és a gép közötti kommunikáció.[4] Nagy sebességű támadások vagy drónrajok esetében ezért bizonyos műveletek automatizálása katonai szempontból elkerülhetetlenné válhat.

Az autonómia jelentősége ugyanakkor nem kizárólag abban mérhető, hogy egy fegyverrendszer képes-e emberi beavatkozás nélkül működni. Ravindra Singh Panwar szerint a mesterséges intelligencia a katonai OODA-ciklus (megfigyelés–orientáció–döntés–cselekvés) valamennyi szakaszába beépülhet. Az AI-alapú szenzorok részt vehetnek a célazonosításban, az algoritmusok a célok priorizálásában és a döntéshozatalban, majd maga a csapásmérés is automatizálható. Az AI így gyorsíthatja és javíthatja a megfigyelés, orientáció, döntés és cselekvés folyamatát.[5] A technológiai verseny tétje ezért egyre inkább az, hogy melyik fél képes a rendelkezésére álló szenzorokat, adatokat, döntéstámogató rendszereket és fegyverplatformokat gyorsabban egyetlen működési rendszerbe integrálni.

A technológiai fejlődésből azonban nem következik automatikusan a hagyományos hadviselés háttérbe szorulása. Anthony King az autonóm drónrajok „forradalmi” értelmezését vitatva három problémára hívja fel a figyelmet: túlbecsüljük az autonóm rajok képességeit, alábecsüljük más fegyverrendszerektől való függésüket, és túl könnyen feltételezzük, hogy az autonómia szükségszerűen a támadó félnek kedvez.[6] A dinamikus célazonosítás különösen komoly korlát. A változó és megtévesztéssel terhelt harctéren az algoritmusnak olyan helyzeteket is értelmeznie kellene, amelyek eltérnek a betanításához használt adatoktól. King ezért arra jut, hogy az autonóm drónrajok megbízható célkiválasztása lényegesen összetettebb annál, mint amit a technológiai fejlődés lineáris kivetítése sugall.

A drónok ráadásul nem helyettesítik a hagyományos fegyverrendszereket. Az ukrajnai tapasztalatok szerint jelentősen felgyorsíthatják például a tüzérség célfelderítését, de nem váltják ki magát a tüzérséget, ahogyan területet sem képesek elfoglalni és megtartani. King ezért az autonóm rajokat egy szélesebb fegyverrendszer részeként, hagyományos képességekkel és emberi harccsoportokkal együttműködve képzeli el.[7] A mesterséges intelligencia közeljövőbeli jelentősége pedig akár nagyobb lehet az információfeldolgozásban, mint a teljes autonómiában: Ukrajnában már megfigyelhető különböző szenzor-, műholdas, nyílt forrású és kommunikációs adatok AI-támogatott összekapcsolása a parancsnoki és logisztikai célpontok azonosítására. King szerint ezért elképzelhető, hogy az AI által előidézett változás először a katonai hírszerzésben, nem pedig az autonóm fegyverrendszerek harctéri alkalmazásában válik meghatározóvá.[8]

A drónok és autonóm rendszerek tehát nem váltják fel a hadviselés hagyományos elemeit, hanem azok alkalmazását és ezen keresztül a hadviselés módját alakítják át. A jövő meghatározó kérdése nem az lesz, hogy az ember helyét átveszi-e a gép, hanem hogy melyik fél képes hatékonyabban integrálni az emberi döntéshozatalt, a mesterséges intelligenciát, a tömegesen alkalmazható pilóta nélküli rendszereket és a hagyományos katonai képességeket. A technológiai fölényt így nem feltétlenül az biztosítja majd, aki a legfejlettebb drónnal rendelkezik, hanem az, aki gyorsabban képes tanulni, alkalmazkodni és az új technológiát koherens hadviselési rendszerbe szervezni.

 

Felhasznált irodalom

Boyle, Michael J.: The Drone Age: How Drone Technology Will Change War and Peace. Oxford University Press, New York, 2020.

Kunertova, Dominika: Europe’s Military Drone Problem. In James Patton Rogers (szerk.): De Gruyter Handbook of Drone Warfare. De Gruyter, Berlin–Boston, 2024.

Scharre, Paul: Army of None: Autonomous Weapons and the Future of War. W. W. Norton & Company, New York, 2018.

Panwar, Ravindra Singh: AI and the Rise of Autonomous Weapons. In Rajeswari Pillai Rajagopalan (szerk.): Future Warfare and Technology: Issues and Strategies. Observer Research Foundation – Global Policy Journal, New Delhi, 2022.

King, Anthony (2024): Robot Wars: Autonomous Drone Swarms and the Battlefield of the Future. Journal of Strategic Studies, 47(2), 185–213. DOI:10.1080/01402390.2024.2302585

[1] Boyle, 2020, 150-162.

[2] Kunertova 2024, 310.

[3] A „centaur” modell Scharre ember–gép együttműködésre használt fogalma: lényege a gépi gyorsaság és precizitás, valamint az emberi rugalmasság és kontextusérzékeny ítélőképesség egyesítése.

[4] Scharre, 2018, 317-321.

[5] Panwar, 2022, 71.

[6] King, 2024, 185-186, 195-199.

[7] Uo. 203-207.

[8] Uo. 211-212.

A Szári Norbert – A drónforradalom határai bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Napjainkban a hibrid fenyegetések korát éljük. Már nem kell egy államnak nyílt háborút indítania az ellenlábasa ellen, hogy komoly zavarokat, károkat okozzon. Sokkal kifinomultabb eszközök is léteznek manapság, melyek egyszerűbben, kisebb kockázattal alkalmazhatók, sőt, akár az államtól független szereplők is képesek lehetnek ezek bevetésére. Az egyik ilyen eszköz nem más, mint a kritikus infrastruktúrák, létesítmények elleni támadások mind a fizikai, mind a kibertérben. A hibrid fenyegetések pedig hibrid védelmi megoldásokat igényelnek a biztonsági szereplők részéről.

Mi is az a kritikus infrastruktúra? Az Európai Tanács irányelve1 szerint azon eszközök vagy rendszerek, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, valamint az emberek gazdasági és szociális jólétéhez. Az irányelv meghatározza továbbá az úgynevezett európai kritikus infrastruktúra fogalmát is (European critical infrastructures, ECI), amely az uniós országokban található olyan kritikus infrastruktúra, amelynek megzavarása vagy megsemmisítése jelentős hatással lenne legalább két uniós országra (pl. villamosenergia-erőművek vagy olajszállító vezetékek). Ezen infrastruktúrák vonatkozásában is alkalmazandók azok az alapelvek és védelmi mechanizmusok, amelyek kifejtésére alább sor kerül, védelmüknek részletes tárgyalása viszont meghaladná ezen esszé kereteit.

A kritikus infrastruktúra fentebb leírt fogalmából következik, hogy miért is kiemelten fontos feladat a védelme; valamely elemének zavara az egész társadalomra jelentős negatív hatást gyakorol, így ennek megelőzése nemzetbiztonsági érdek, amely közös erőfeszítést igényel több állami illetve magánszereplő részéről. Ezen folyamat fő szempontjainak bemutatása az esszé célja.

A kritikus infrastruktúra védelmének első lépése a kockázatértékelés, amely során reális képet kaphatunk, milyen elhárítani kívánt veszélyekkel kell számolnunk, milyen sérülékenységek elhárítására kell felkészülnünk. Fontos leszögezni, hogy napjainkban már nem csupán a szó legszorosabb értelmében vett védelemről beszélhetünk a kritikus infrastruktúra kapcsán, hiszen az Európai Parlament és a Tanács újabb, 2022-es irányelve2 korszerűbb felfogásban átdolgozta, kiegészítette a fentebb hivatkozott, 2008-as irányelvet. Ebben immár a reziliencia, vagyis az ellenállóképesség követelményét határozták meg, szerteágazóbb vizsgálatra van tehát szükség.

A mérlegelni szükséges főbb veszélyek közé tartoznak a természeti katasztrófák illetve a szélsőséges időjárás, ami az idei extrém szárazság tükrében különösen aktuálissá vált. Figyelembe kell venni, hogy a hőmérsékleti értékek és a csapadék mennyisége és gyakorisága megváltozott ahhoz képest, amire egy létesítmény tervezve lett akár néhány évtizeddel ezelőtt, vizsgálni szükséges tehát, milyen zavarokat okozhat ez a rendeltetésszerű működés során. Számolni kell továbbá a műszaki meghibásodásokkal, amelyek kiküszöbölése inkább mérnöki, mintsem biztonságszakmai kérdéskörbe tartozik, de a kockázatértékelés során nem mehetünk el mellette szó nélkül, különösen a reziliencia követelményére figyelemmel. Tervvel kell rendelkezni a különböző elemek, alkatrészek hibáinak elhárítására, javítására és cseréjére. Vizsgálni szükséges továbbá az ellátási láncok, függőségek témakörét, mit csinálunk például, ha nem áll rendelkezésre a működéshez elég áram, víz vagy gáz? Hogyan tudjuk a létesítményünket vagy rendszerünket működtetni csökkentett üzemmódban, honnan tudjuk pótolni a kiesett energiát, alapanyagot? Kell-e, tudunk-e diverzifikálni a beszerzések során a függőségek csökkentésére?

Térjünk rá végül az emberi tevékenység által előidézett zavarokra. Itt szó lehet szabotázsról, fizikai vagy kibertámadásról, esetleg az ellátási láncok megzavarásáról. Úgy tartják, hogy a technológia háborúban fejlődik a leggyorsabban, aminek igazáról első kézből győződhetünk meg a szomszédunkban zajló konfliktus kapcsán. Négy évvel ezelőtt még tankok vonulásáról és vadászgépek által elért légi fölényről volt szó, ma pedig a háborús felek tömeggyártott, filléres drónokkal tudnak húsba vágó károkat okozni egymás energetikai rendszereiben akár a fronttól többszáz kilométeres távolságban. Komplex tervezés szükségeltetik tehát a megfelelő védelemhez.

A kockázatértékelés fázisát követi a tervezés szakasza, amely során meghatározzuk azokat az intézkedéseket, amik alkalmasak az értékelés során feltárt veszélyek, sérülékenységek elhárítására. Ennek része kell, hogy legyen a fizikai védelem, ami ideális esetben az élőerős őrzés és az intelligens rendszerek, mint a biztonsági kamerák, mozgásérzékelők, tűzjelző rendszerek kombinációja. A biztonsági rendszerek biztosítják számunkra a folyamatos, objektív megfigyelést, míg az élő erő a rugalmasságot és a döntéshozatalt. Ki kell dolgozni az illetéktelen személyek távoltartásának módját például kerítés vagy más fizikai akadály létesítésével. Szükséges a létesítmény területére való belépési pont(ok) kijelölése és a belépés módjának meghatározása. Talán a biztonsági őrnél elhelyezett listák és az arcmemóriára való hagyatkozás ideje már lejárt, így célszerű valamilyen beléptető rendszer telepítése, ami csökkenti a hibák lehetőségét. Meg kell határozni azt is, hogy a belépésre jogosult személyek, dolgozók milyen módon azonosítják magukat a könnyebb ellenőrizhetőség érdekében, célszerű például jól látható helyen hordott belépőkártya és/vagy egyenruha viselésének előírása területen belül.

Elengedhetetlen, hogy kidolgozásra kerüljenek különböző cselekvési tervek az egyes rendkívüli események bekövetkeztének esetére, így nem fokozott stresszhelyzetben, az idő szorításában kell majd döntést hozni. Ezeket célszerű gyorsan elérhető helyen, fizikai formában tárolni, például az őrség vezetőjénél vagy más, döntéshozatalra feljogosított személynél, így egy esetleges áramkimaradás vagy az elektronikus adatok elérhetetlenné válása esetén is hozzáférhetőek maradnak.

Ezzel pedig rá is kanyarodhatunk a legújabbkori fenyegetésekre, a kibertámadásokra. Mivel egyre több adatot tárolunk elektronikusan, és sok rendszer, erőmű, közlekedési vállalat egyre inkább automatizáltan működik, ezen adatok elérhetetlenné tétele, illetéktelen törlése vagy ellopása nagyban megzavarhatja vagy akár meg is béníthatja az adott infrastruktúra működését. Fontos tehát ezeket megfelelő védelemmel ellátni a külső behatolással szemben, magától értetődő tehát egy korszerű vírusírtó és tűzfal alkalmazása, valamint biztonsági másolat készítése. Minden védelem azonban annyira erős csak, mint a leggyengébb láncszeme, ami itt nem más, mint az ember. A könnyen felismerhető tömeges spamek után megjelent a célzott adathalászat, az úgynevezett „spear phishing”, ahol az elkövetők célzott adatgyűjtést végeznek az adathalászattal megcélzott személy, munkavállaló kapcsán, majd személyre szabott üzenettel próbálják rávenni, hogy egy fertőzött fájlt, linket megnyisson, valamilyen jelszót vagy adatot megadjon részükre, esetleg pénzt utaljon át. Egy hihető történetet kreálnak, gyakran a célszemély kollégájának, főnökének vagy egy vele kapcsolatban álló cég képviselőjének adják ki magukat, általában sürgető jelleggel azonnali intézkedést kérnek, ami alkalmas lehet arra, hogy az ítélőképességet befolyásolják.3 Szükséges tehát a munkavállalók edukálása a legújabb módszerek, trendek kapcsán, hogy felismerhessék az adathalászati kísérleteket. Metodikát kell továbbá kidolgozni az esetleges adatvesztés bejelentésének módjára, következményeinek csökkentésére, a további veszteségek elhárítására.

A tervezési szakaszt követi a védelem végrehajtása. Fontos leszögezni azonban, hogy a kockázatértékelés nem egyszeri tevékenység; folyamatosan monitorozni szükséges a fennálló helyzetet, körülményeket, elemezni a rendelkezésre álló információkat, szükség szerint felülvizsgálni a kialakított cselekvési terveket.

A védelem mindig szoros együttműködést igényel a tényleges fizikai védelmet általában ellátó biztonsági szolgálat vagy az erre a feladatra rendelt rendőrök, az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorelhárítási feladatokat ellátó szerv illetve a titkosszolgálatok között, mely főleg az információmegosztáson és a koordináción, a hatáskörök tisztázásán alapul.

A világ, és így a biztonsági helyzet is gyorsabban változik, mint az emberiség történetében valaha, ezért a kritikus infrastruktúra védelméért felelős szakembereknek is naprakésznek, dinamikusnak és rugalmasnak kell lenniük, hogy lépést tarthassanak a napról napra fejlődő fenyegetésekkel.

 

Felhasznált források:

1 Az Európai Tanács 2008/114/EK irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről

2 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

3 What is spear phishing? (https://www.cisco.com/site/us/en/learn/topics/security/what-is-spear-phishing.html)

A Elek Balázs – Modern kihívások a kritikus infrastruktúrák védelmében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Nachdem Christa Pike (50) ihre Hinrichtung überlebt hat, stellt sich nun die Frage, ob die Vollstreckung des Urteils wiederholt wird. Ihre Anwälte kämpfen dagegen an.

Des cargaisons oubliées sur les quais depuis l’année 1993 viennent de quitter définitivement le port de Mostaganem. L’Entreprise Portuaire de Mostaganem (EPM) a lancé ce […]

L’article Des marchandises abandonnées depuis 1993 : Le port de Mostaganem fait le ménage dans ses « vieux » stocks est apparu en premier sur .

Fresh details reveal how the 40-year-old businessman flew and crossed regional borders while seriously ill.

Magyar katonai szaknyelv, nyelvújítási kísérletek, első kiadás :-)

Zord

Pillay is recognised for her "efforts to promote peace and international law", the Norwegian Nobel Committee says.

La cour criminelle de première instance de Dar El Beïda, à Alger, a condamné jeudi une enseignante de mathématiques à dix ans de prison pour […]

L’article Une enseignante condamnée à 10 ans de prison après la mort de son mari est apparu en premier sur .

Le projet de loi de finances 2027 prévoit plusieurs modifications du régime d’importation de véhicules accordé aux Algériens établis à l’étranger lors de leur retour […]

L’article PLF 2027 : le gouvernement prévoit 20 000 DA de redevance CCR et une taxe de 60 % est apparu en premier sur .

BBC correspondent Joe Inwood explains how Pillay's childhood in South Africa led her to become a driving force in international law from Myanmar to Gaza.

Remarks by Eurogroup President Kyriakos Pierrakakis on global energy markets, the effectiveness of public finances and fiscal challenges, progress on the capital markets union, and international economic developments.

Thursday 8 October

Source : © European Union, 2026 - EP

In Basel muss eine Tochter für ihre Mutter Bestattungsgebühren bezahlen, obwohl die Frau 85 Jahre im Dorf gelebt hatte. Kein Einzelfall: Ziehen ältere Leute weg und wollen trotzdem mit der langjährigen Heimat verbunden bleiben, geht das ins Geld.

2026 szeptembere a transzatlanti és az amerikai térségben egyaránt a védelmi architektúrák átrendeződéséről és a belső politikai törésvonalak mélyüléséről szólt.

Összeállították: Deák Botond, Nagy-Bato Jonatán és Rohoska Réka (Euramerika Műhely)

 

ÉSZAK-AMERIKA

Új biztonsági megállapodás Grönlandról

2026 szeptemberében jelentős változás következett be az Egyesült Államok, Dánia és Grönland kapcsolatában. Szeptember 22-én Donald Trump amerikai elnök, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének margóján új, Grönland védelméről szóló biztonsági megállapodást írt alá. Az egyezmény az 1951-es amerikai–dán védelmi megállapodást egészíti ki, és az Északi-sarkvidék, az Észak-Atlanti térség, valamint Észak-Amerika biztonságának megerősítését célozza.

A megállapodás jelentősen bővíti az Egyesült Államok katonai lehetőségeit Grönlandon. Washington korszerűsítheti és bővítheti a Pituffik Space Base működését, emellett két új védelmi terület létrehozását teszi lehetővé Narsarsuaq és Mestersvig térségében. Az amerikai haderő számára szélesebb hozzáférést biztosítanak a sziget területéhez, légteréhez és felségvizeihez. Az egyezmény emellett támogatja a NATO fokozottabb szerepvállalását az északi-sarkvidéki biztonságban, és szorosabb együttműködést irányoz elő az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között.

Ez a megállapodás azért fontos különösen, mert az év korábbi részében komoly diplomáciai feszültséget okozott Trump Grönland megszerzésére irányuló politikája. Washington korábban stratégiai és biztonsági okokra hivatkozva hangsúlyozta a sziget jelentőségét. A szeptemberi egyezmény azonban nem változtatja meg Grönland politikai státuszát: a terület továbbra is a Dán Királyság része, miközben a dokumentum elismeri a grönlandi nép önrendelkezési jogát. Az egyezménynek nincs meghatározott lejárati ideje, és Grönland esetleges jövőbeli függetlenné válása esetén is érvényben maradna.

A szeptember 25-i beszámolók szerint az amerikai jelenlét stratégiai jelentőségű lehet az északi tengeri útvonalak ellenőrzése, a műholdas megfigyelés, valamint az orosz katonai tevékenység nyomon követése szempontjából. Az Északi-sarkvidék jelentősége az olvadó jég miatt a hajózási útvonalak és a természeti erőforrások szempontjából is növekszik. Szeptember 28-án a dán védelmi miniszter már hosszú távú NATO-jelenlétet szorgalmazott Grönlandon és az Északi-sarkvidéken. A szeptemberi fejlemények így nemcsak a három érintett fél kapcsolatát rendezhetik, hanem az észak-atlanti és sarkvidéki biztonságpolitikai helyzetre is hosszabb távú hatással lehetnek.

Szerző: Deák Botond

 

EURÓPA

Brexit: inkább vissza az EU-ba?

Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Andy Burnham felvetette annak lehetőségét, hogy a Munkáspárt (Labour) a következő választási programjában ígéretet tesz egy újabb népszavazásra az európai uniós tagságról. Bár a kormányfő a BBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy „jelenleg nem lenne helyes” azonnal kiírni egy újabb referendumot, szerinte az országnak mindenképpen mérlegelnie kell a lehetőségeit az EU-val való kapcsolatát illetően, mivel a jelenlegi felállás „nem elég jó”.

A miniszterelnök nyilatkozata nem előzmény nélküli: a párt szeptember 27-30. közötti kongresszusán tartott beszédében már elkötelezte magát amellett, hogy az év későbbi részében esedékes csúcstalálkozón szorosabb kötelékek kiépítésére fog törekedni az európai partnerekkel. A Konzervatív Párt máris hevesen reagált, azzal vádolva Burnhamet, hogy „régi sebeket tép fel”, és lényegében újra akarja indítani a Brexit-évek csatározásait.

 

A német tartományi választások margójára:

Szeptemberben tartományi választásokat tartottak három keletnémet tartományban (Szász-Anhalt, Berlin, Mecklenburg-Elő-Pomeránia). Időrendben az első voksolásra szeptember 6-án került sor a Magdeburg központú Szász-Anhaltban. Itt a papírformának megfelelően a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) nyert Ulrich Siegmund vezetésével: a szavazatok 43,8%-ának begyűjtésével 39 helyet szereztek a 83 fős törvényhozásban. A második helyen a jobbközép CDU futott be 17,2%-kal, míg a dobogó harmadik fokát a Szociáldemokrata Párt (SPD) szerezte meg 9,3%-kal. A szász-anhalti választás történelmi jelentőségét az adja, hogy a tartomány történetében először az AfD alakíthat kormányt (a BSW külső vagy koalíciós támogatásával), ami a hagyományos pártok úgynevezett tűzfalpolitikájának kudarcát jelzi.

Kiválóan szerepelt és győzött az AfD a Mecklenburg-Elő-Pomerániában szeptember 20-án tartott választáson is. Itt a párt 38,2%-ot ért el, megelőzve az eddig kormányzó SPD-t (35,5%). Ez a választás is történelminek bizonyult, ugyanis 1949 óta először fordult elő, hogy a CDU (4,9%) nem jutott be egy tartományi parlamentbe. Az eredményeket követően többen a CDU vezetőjének, Friedrich Merz kancellárnak a lemondását követelték, ő azonban egyértelművé tette: nem távozik pozíciójából.

A mecklenburgi választással egy napon tartottak voksolást a fővárosban, a tartományi rangú Berlinben is. Itt a Die Linke tudott győzelmet aratni a szavazatok 25,7%-ával, akiket a CDU (18,8%), az AfD (16,3%), a Zöldek (14,3%), valamint az SPD (12,1%) követett. Míg Mecklenburg-Elő-Pomerániában a legvalószínűbb forgatókönyv szerint ismét az eddig is kormányzó Manuela Schwesig (SPD) alakíthat kormányt, addig Berlinben várhatóan a Die Linke és az SPD lép koalícióra. A három választásból levonható fő következtetés, hogy a mainstream pártok nem képesek feltartóztatni a rendszerkritikus pártok (AfD, Die Linke, BSW) előretörését. Emellett a szövetségi szinten kormányzó CDU olyan történelmi válságban van, amelyből a következő időszakban nehezen körvonalazódik a kiút.

 

Szerbia: Vučić megy vagy marad?

Szeptember 27-én lemondott elnöki tisztségéről Aleksandar Vučić. A döntés hátterében az október 25-i parlamenti választások állnak: bár Vučić  kimerítette az alkotmányban rögzített újraválaszthatósági korlátot, a visszavonulás helyett ismét miniszterelnöki ambíciókat dédelget. Ez a pozíció nem lenne új számára, hiszen 2014 és 2017 között már betöltötte a kormányfői tisztséget, mielőtt 2017 és 2026 között kétszer is megválasztották Szerbia elnökének. Vučić elsődleges kihívója az októberi választáson egy nemrégiben a diáklázadásokból kinőtt, új politikai formáció lesz.

 

Német-orosz találkozó az ENSZ-en

Az ENSZ Közgyűlés margóján sor került az első kétoldalú találkozóra Németország és Oroszország között az ukrajnai háború kitörése óta. A Johann Wadephul német külügyminiszter által kezdeményezett egyeztetést azonban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sikertelennek minősítette. Az orosz fél értékelése szerint: „Berlintől semmi újat nem tudtunk meg; minden, amit hallottunk, már elhangzott a hivatalos, nyilvános kommunikációban”. A találkozó rendkívül feszült geopolitikai légkörben zajlott le, mivel Németország Oroszországot tartja felelősnek a meghiúsult lipcsei terrortámadásért, míg Moszkva azzal vádolja Berlint, hogy az ukrán kormányzat és ezáltal az Oroszország elleni támadások elsődleges finanszírozója.

Szerző: Nagy-Bato Jonatán Imre

 

LATIN-AMERIKA

Narkoterrorizmus, andoki diplomácia és a UNITAS: mozgásban a déli félteke

Idén szeptemberben a térség legfontosabb fejleménye az Egyesült Államok által vezetett, kábítószer-ellenes kampány regionális intézményesülése volt. Szeptember 22-én Washington és 14 latin-amerikai és karibi állam közös nyilatkozatban foglalta össze a Shield of the Americas kezdeményezés három pillérét: gazdasági ellenállóképesség, biztonsági együttműködés és többoldalú koordináció. A koalíció 24 bűnszervezetet „narkoterrorista” szervezetként jelölt, továbbá szankciókat, vízumkorlátozásokat és büntetőügyi együttműködést ígért. Trump elnök beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államok szükség esetén „páratlan katonai erőt” fog bevetni a régió fenyegetései ellen. Az együttműködés katonai oldala is bővült. Az amerikai erők több gyanúsított kábítószer-szállító hajó ellen is felléptek a Karib-térségben, miközben a Pentagon számos további műveletet jelentett Latin-Amerikában. Washington emellett 52 millió dolláros katonai finanszírozást csoportosított át Kolumbia, Ecuador, Peru és Panama felé, és a régió felé irányította az MQ-9 Reaper drónok egy részét Afrikából.

Ebben hónapban az andoki térség kiemelt diplomáciai helyszín volt. Marco Rubio külügyminiszter szeptember 8–10. között látogatást tett Kolumbiában, Ecuadorban és Peruban, ráadásul Peru csatlakozott a Shield of the Americas-hoz, Kolumbiával pedig a Patriot Plan nevű kétoldalú katonai modernizációs programról tárgyalt.

Venezuela esetében részleges normalizálódás figyelhető meg. Szeptember 16-án az USA levette az országot a kábítószer-ellenes küzdelem „nyilvánvalóan elbukott” országainak listájáról, majd Trump szeptember 22-én Delcy Rodríguezzel tárgyalt az ENSZ közgyűlés margóján. Ez azonban természetesen nem szüntette meg a katonai nyomást vagy a venezuelai helyzet bizonytalanságát.

Haiti továbbra is a régió legsúlyosabb belbiztonsági válságával néz szembe.  Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptember 29-én hat hónappal, 2027. március 31-ig meghosszabbította a Gang Suppression Force mandátumát, bár az erő továbbra is jelentősen alul létszámozott.

Kolumbiában a hadsereg FARC-disszidens csoportoktól szabadított ki túszt, miközben a kormány elutasította az ELN feltételes túszcseréjét. A transznacionális bűnözés elleni együttműködés is erősödött: Argentína kiadott egy jelentős brazil fegyverkereskedőt, Bolívia pedig egy állítólagos PCC-tagot adott át Brazíliának.

Végül a hagyományos védelempolitikai együttműködés kiegészült kiber- és tengeri elemekkel. Peruban, Callaóban 24 ország vett részt a UNITAS 2026 hadgyakorlaton, amely több mint 5000 katonát vont be, és tengeri, kétéltű, folyami, kibervédelmi valamint magashegyi gyakorlatokat is tartalmazott.

Szerző és szerkesztő: Rohoska Réka

A Európa és Amerika hírfigyelő, 2026. szeptember bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

During a “This is Europe” debate, MEPs and Portugal’s Prime Minister focused on an ambitious EU long-term budget, a successful energy transition, and EU competitiveness.

Source : © European Union, 2026 - EP

Parliament is calling the European Commission to better protect workers from work-related psychosocial risks and stress.
Committee on Employment and Social Affairs

Source : © European Union, 2026 - EP