Biztonságpolitika

A Lengyel Légierő Szu-22 és TS-11 típusaihoz, illetve helikoptereihez szeretne hagyományos bombákat beszerezni. A mintegy 3 500 darabos tender célja a régebbi típuson repülő gépszemélyzetek gyakoroltatásához biztosítani a muníciót.

2015. november 30-án, mintegy 4 évtizednyi szolgálat után hivatalosan is kivonták az Argentin Légierő állományából a Dassault Mirage típuscsaládot. Bár augusztusban mi is megírtuk, hogy a nagyközönségtől elbúcsúztak a gépek, úgy látszik, azóta módosult az eredeti terv, ugyanis az ünnepélyes típuskivonáshoz kapcsolódó légi bemutató nagy nyilvánosságot kapott.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsa minden évben egyszer, a naptári év utolsó hónapjaiban hív össze találkozót. A külügyminiszterek idén december 3-án és 4-én tárgyalnak a szervezet 22. ülésén Belgrádban, az EBESZ soros elnökének, Ivica Dačić szerb külügyminiszternek a meghívására. A találkozón összesen 40 állam külügyekért felelős minisztere képviselteti magát három kontinensről: Észak-Amerikából, Európából és Ázsiából.

A tárgyalások fő témáit az Ukrajna körül kialakult helyzet, a migráció, a terrorizmus és a tágabb értelemben vett európai biztonság képezik. Az ülés ugyanekkor előkészíti a soros elnökség Németország általi átvételét.

A konferencia előtt Ivica Dačić kiemelte az EBESZ Nyugat-Balkánon a térség stabilitásáért végzett hat helyi missziójának (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia, és Szkopje) fontosságát. A szerb külügyminiszter hangsúlyozta: a térséget sújtó problémák komplexitása miatt minden ország érdeke az együttműködés folytatása és megerősítése.

Az ülés első napján a Parlamenti Közgyűlés elnöke, Ilkka Kanerva felhívta a figyelmet arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megoldást kell találni az ukrán válságra, a migrációra és terrorizmus jelentette veszélyre egyaránt. „Ha nem tudunk kiterjedt lépéseket tenni most, hogy a Helsinki záróokmány 40 éves lett és a fenyegetések alapjaiban rázzák meg a biztonságunkat, vajon mikor leszünk rá képesek?” – tette fel a kérdést az országok külügyminisztereinek címezve.

Az EBESZ hegyi-karabahi konfliktussal foglalkozó Minszk csoportja is összeült. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, John Kerry amerikai külügyminiszter és Harlem Désir Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára közös nyilatkozatban elítélte a helyzet eszkalációját és sürgette a békés megoldást.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is felszólalt a konferencia első napján. Mogherini egy bilaterális tárgyalás keretében találkozott Szergej Lavrovval, hogy a szíriai helyzetről és a békefolyamatról, valamint az ukrán válságról és a minszki megállapodás kivitelezéséről egyeztessenek.

A miniszteri tanácsnak ülésének élő közvetítése az EBESZ honlapján elérhető.

Görögország honvédelmi minisztere, Panosz Kammenosz egy televíziós interjú során kifejtette Görögország hivatalos álláspontját az orosz-török vadászrepülőgép-incidens ügyében. Mint kiderült, nem a NATO hivatalos állásfoglalását képviselik.

Tovább olvasom

Műholdas fotók sokasága bizonyítja, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet a török-szír határon át ipari mennyiségben csempészi az illegálisan kitermelt olajat. A török államfő és családja közvetlen profitál a lopott olaj újraértékesítéséből.

Tovább olvasom

A-10-es repülőgépeket tekintett meg december 2-án, Pápán Colleen Bell amerikai nagykövet a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség több vezetője társaságában. A felek méltatták a két ország közötti katonai együttműködést, és hitet tettek annak további erősítése mellett.

A Georgia állambeli Moody légierő bázis 74. expedíciós repülőszázadának A-10-esei szeptember közepe óta vannak Európában. Amikor az Észtországba telepített repülőgépek októberben Magyarországra érkeztek, úgy volt, hogy decemberig maradnak. A hajmáskéri gyakorlótér felett még láthattuk őket, aztán szép csendben távoztak. A napokban nyolc cápafogas A-10C visszatért Pápára, ahol két hétig maradnak és részt vesznek a Thunder Cloud 2015 elnevezésű közös kiképzésen.

A-10C-k és magyar műszakiak az északi zónában. Az A-10-esek a kilencvenes évek közepén a sötétszürke-sötétzöld festés helyett világosszürkét kaptak, ez jobban megfelelt az új koncepciónak, a nagyobb magasságból történő alkalmazásnak. Az igazi változás azonban tíz évvel ezelőtt kezdődött, az A-10A-k korszerűsítésével C változattá. 

Az amerikai műszakiak átrendezik a parkoló gépeket és az egyik A-10-est vontatásra készítik elő. Bár a típus a hasonlóan strapabíró és robusztus, második világháborús P-47-es után hivatalosan a Thunderbolt II elnevezést kapta, alig akad valaki, aki így nevezi. A Varacskos Disznó (Warthog) vagy egyszerűen a Disznó (Hog) a mindennapokban használt elnevezés. 

Vontatáskor mindig ül valaki a fülkében, aki a fékezést segíti. A fülke mögött a műholdas kommunikáció antennája látható. Az A-10C pilótafülkéjében két színes kijelző segíti a pilóta munkáját, a jobb gázkart az F-15E fedélzetén használatosra cserélték, a botkormány markolatát pedig az F-16-oséra így a pilótának már nem kell levennie a kezét botról és a gázkarokról. 

A Varacskos Disznó oldalnézetből. Az A-10-es sárkányát relatíve kis sebességű repülésre optimalizálták. Ezen a hegyesebb orrú gépek pilótái előszeretettel viccelődnek, mondván, hogy a sebességmérő helyére az A-10-esen elég a naptár is és madárral csak úgy ütközik, ha az hátulról nekirepül... 

Megérkezik az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének repülőgépe, egy C-12 Huron. A King Air-en alapuló típust az USAF rövidtávú személyszállításra és a követségek kiszolgálására használja.

A géppel Colleen Bell nagykövet, Siklósi Péter védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár és Eric Vollmecke vezérőrnagy, USAFE tábornok érkezett Pápára.  

A repülés egy géppár áthúzásra korlátozódott. Az adatátvitel révén egy A-10C pilótája megjelenítheti a kijelzőn és megoszthatja a kötelék más pilótájával a saját erők helyzetét vagy tájékozódhat arról, hogy a többi gépnek mennyi üzemanyaga és fegyvere maradt. 

A földön A-10-es pilóták és műszakiak gyülekeznek Vollmecke vezérőrnagy üdvözlésére. 

Átstartolás, háttérben a vaszari templommal.

A gép mindhárom futóját előre húzza be. A főfutók kerekei a belépőél elé nyúló gondolákba húzódnak be úgy, hogy részben kilógnak. Ezekkel a gondolákkal érték el a tervezők, hogy a három főtartós szárnyat ne kelljen megbontani a futók elhelyezése miatt. 

Az orrfutót a gépágyú miatt a középvonaltól jobbra kellett elhelyezni.

Az amerikai vontató járművek mellett a gépágyúk töltéséhez használt berendezésből is van kettő. 

A General Electric TF34-GE-100-as hajtóműveket magasan helyezték el, így elkerülhető az idegen tárgy beszívása által okozott sérülés (FOD). A 74. expedíciós repülőszázadot a 74. és a 75. századok közösen alkotják. A vezérsík tetején látható kockás jelzés a 75-ösöké.

Alulról és hátulról a vízszintes és az osztott függőleges vezérsíkok árnyékolják a hajtóművek fúvócsövét, ami nem egy hátrány, ha le kell jönni földközelbe, a vállról indítható légvédelmi rakéták megsemmisítési zónájába. A gép védelmét a farokkúpon elhelyezett szenzorok is növelik.

Zavarótöltet kivetők a futógondola mögött ... 

... és a szárnyvégbe építve is.

A nagyméretű csűrőlapok kétfelé nyitva féklapként használhatóak. Kis sebességű repüléskor a csűrőlapok hatásosságát a lefelé kerekített Hoerner szárnyvég növeli, amely egyben csökkenti az indukált ellenállást is. Ez kisebb fogyasztást eredményez, a gép tovább maradhat a harctér felett. 

Az A-10-esen 11 függesztési ponttal gazdálkodhatnak a fegyveresek, akik háromfős csapatot alkotva fegyverzik fel a Varacskos Disznót. A futógondolák és a törzs közötti tartókra ezúttal egy-egy települő konténert függesztettek, a hajózók személyes holmijának szállítására. Kifelé haladva egy AGM-65 Maverick levegő-föld rakéta gyakorló változata és egy Litening célzókonténer látható. Az A-10-es pilóták magyar előretolt repülésirányítókkal (JTAC) is dolgoznak majd a Thunder Cloud 2015 során.

A '91-es Öböl-háború után az orr-részt díszítő festmények átkerültek az összecsukott kabinlétrát takaró ajtó belső felére.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Egy nemrég publikált tanulmány szerint az Iszlám Állam legkevesebb 300 aktivistát működtet abból a célból, hogy a közösségi hálón kedvezőbb színben tüntesse fel és népszerűsítse magát az amerikai felhasználók körében.

Tovább olvasom

Ismét A-10-esek érkeztek Magyarországra, hogy dolgozzanak a Thunder Cloud fedőnevű, majd a Wise Foresight gyakorlatok alájátszóiként. A TSP-keret azért is érdekes, mert összefüggésben áll az ugyanerről a bázisról (Moody, FT) érkezett incirliki anti-IS akcióval. De transzparenciát elvárni ezekben az időkben irreális, annyi jut, amit az ember magának megteremt.

Ugyebár itt a kérdés: miért van a hivatalosan 74. EFS településben 75. századi gép is? Előtérben az előbbi parancsnoka, France alezredes (kopasz).

Továbbmenetel közben jön be a futó, háttérben a vaszari templomtorony.

Az AVG, avagy a Repülő Tigrisek hagyatéka a gépek orrán látható festmény.

Érkezik a Colleen Bell nagykövetet is szállító C-12-es Pápára.

Távozik az USAFE C-21-ese.

Amitől az A-10C (többek között) nagyot ugrott: EO indításjelzők és sisakcélzó.

A Litening konténer hasán a ROVER rendszer antennái. Legalább van kitől venni lesugárzást a magyar JTAC-ek jó ideje meglévő (amerikai segélyből kapott) termináljain. A konfiguráció azért érdekes, mert amikor a ROVER megjelent a podokba integrálva, először csak az apró, kúpban végződő hengeres antenna volt (elöl), a hátsó rövid késantenna később jelent meg.

Klasszik Ikarus az új toronnyal. 

Zord

A Szabad Szíriai Hadsereg bejelentette, hogy másolatai vannak olyan szerződésekről, melyeket Törökország írt alá az Iszlám Állammal a Szíriában és Irakban illegálisan kitermelt olaj felvásárlásáról.

Tovább olvasom

Irak miniszterelnöke tegnapi nyilatkozatában üdvözölte az USA által az Iszlám Állam elleni harchoz biztosított segítséget, de a Washington által kezdeményezett földi beavatkozás lehetősége kapcsán egyértelművé tette; "Nincs szükségünk idegen harci csapatokra iraki földön."

Tovább olvasom

Andrej Klisasz, az orosz parlament felsőháza alkotmányügyi bizottságának elnöke a legfőbb ügyészhez intézett beadványában indítványozta a törökországi Szürke Farkasok szervezetének terrorszervezetté nyilvánítását és Oroszország területén való működésének törvényen kívül helyezését. A Szu-24 lelövését követően az ő tagjaik voltak azok, akik a katapultálás után a levegőben lőtték le a pilótát.

Tovább olvasom

A magyar katonai repülés ügyének egyik egészében sikeresnek értékelhető lépéseként egy MiG-21-es került az újdonsült kecskeméti körforgalomba, hogy hirdesse, miről (is) hírös ez a város.

Zord 

Recep Tayyip Erdogan török államfő bejelentette, hogy készen áll lemondani az államfői posztról, amennyiben bizonyítékok jutnak nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy országa az Iszlám Állam terrorszervezet olaját vásárolja fel.

Tovább olvasom

Amíg a világ és a sajtó figyelme a Szíriában lelőtt orosz SzU-24-es vadászbombázó körüli eseményekre koncentrál, a szomszédos Irak területén egy kisebb szárazföldi offenzíva indult Ramádi felszabadításáért.

Az offenzíva november 25-én, szerdán kezdődött, és az iraki haderő szárazföldi alakulatai – melyek számára kulcsfontosságú légi támogatást nyújtottak az Egyesült Államok által vezetett Iszlám Állam elleni koalíció tagjai – sikerrel elfoglalták a Ramáditól észak-nyugatra fekvő „Palesztin hidat”, ami a terrorszervezet számára logisztikai szempontból kiemelt jelentőséggel bír. A koalíció és az Iszlám Állam elleni amerikai Operation Inherent Resolve hadművelet szóvivője, Steve Warren ezredes megerősítette, hogy a szerdai siker egy nagyobb művelet része, mely számos más városra is – Bajdzsi, Fallúdzsa, Mahmúr, Moszul, Szindzsár, Szultán Abdullah és Tell-Áfár – kiterjed.

Ramádi Anbár tartomány központja, ahol a 2006-ban lezajlott felkelők elleni műveletek a legvéresebb harcok közé tartoztak, melyek során megközelítőleg 70 amerikai katona vesztette életét. A város még májusban az Iszlám Állam fennhatósága alá került, ez a hír pedig sok amerikai veterán számára csalódás volt, ezért a Ramádi elleni offenzíva a koalíció morálján is javíthat.

A Ramádi felszabadításáért küzdő iraki alakulatok létszáma jelenleg 8000 és 10 000 fő között mozog, míg a várost védő Iszlám Állam erői a becslések szerint az 1000 főt sem érik el. „Arra számítunk, hogy az irakiak hamarosan végeznek a műveletekkel, […] értesüléseink szerint az iraki kormány már kidolgozta a tartomány stabilizációjára vonatkozó terveket” – nyilatkozta Steve Warren.

Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője nyílt levelet fogalmazott meg a nyugati ifjúsághoz, melyben felhívást intéz a nyugati fiatalokhoz az iszlám világgal való együttműködés tekintetében. A kapcsolatok új alapokra helyezéséhez azonban világosan kell látni, hogy a nyugati kultúra jelenleg milyen szerepet tölt be a más kultúrákkal folytatott interakciókban.

Tovább olvasom

November 27-én, a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében immáron harmadik alkalommal került megrendezésre a “Biztonságpolitikai Szakmai Kupa” nevet viselő vetélkedő, melynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara adott otthont. A rendezvényt a HHK dékánja, Dr. Boldizsár Gábor ezredes nyitotta meg, majd ezt követően kezdetét vette a különböző ügyességi feladatokból, valamint a biztonság- és védelempolitikához kötődő szellemi vetélkedőből álló verseny, amelyen a résztvevők összemérhették elméleti tudásukat és ügyességüket.

A rendezvény ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult, amelyen a Kupa zsűrije (Dr. Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesületének elnöke, Dr. Németh József Lajos, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke, valamint Dr. Nagy László, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke) átadta az értékes nyereményeket és a Kupát. A jutalmakat a Magyar Hadtudományi Társaság, a honvedelem.hu szerkesztősége, a Biztonságpolitikai Szakkollégium, valamint az Antall József Tudásközpont ajánlotta fel.

A vetélkedő végeredménye:

• Első helyezett: NKE-HHK csapat (Juhász Anita, Szabó Albert, Jorge Kristóf Asqui, Kukovics Mihály);
• Második helyezett: A három testőr csapat (Al-Agha Cintia Asoum, Bartók András, Czottner Balázs, György Dániel);
• Harmadik helyezett: Black Friday csapat (Ottmayer-Réti Bence, Bene Róbert, Budai Roland, Géczi Attila);
• Negyedik helyezett: Tudósok csapat (Horváth Tamás, Takács Dávid, Ludányi Ágnes, Tóth Hanna)

Ezúton köszönjük a csapatok részvételét és a felsorolt szervezetek támogatását, egyúttal gratulálunk az elért eredményekhez!

Michal Jach, a lengyel parlament védelmi bizottságának elnöke szerint Lengyelország a fegyveres erők létszámának 50%-os növelését tervezi, melynek révén a jelenleg nagyjából 100 000 fős haderő 150 000 főre bővülne. Már az előző lengyel kormány is ígéretet tett arra, hogy a védelmi költségvetésük növelésével el kívánják érni a GDP-hez viszonyított 2%-os NATO-elvárást, és ezzel párhuzamosan jelentős haderőfejlesztési programba fogtak.

A tervek mögött a fegyveres erő alkalmazásától sem visszariadó orosz külpolitikával kapcsolatos aggodalmak húzódnak meg, amit alátámaszt az is, hogy az új lengyel vezetés a megszokottnál keményebb retorikával él Oroszországgal szemben. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök Oroszországot Lengyelország ellenségének nevezte, és a kormány több tagja is gyanakodva tekint az orosz külpolitikára.

Antoni Macierewicz lengyel védelmi miniszter célul tűzte ki a lengyel fegyveres erők teljes átalakításának minél gyorsabb végrehajtását. Michal Jach szerint a haderő tervezett növelése ennek a mélyreható reformnak lenne a része, melyre a Lengyelország területi integritását garantáló műveleti képesség elérése miatt van szükség.

A taszári 101. Felderítő Repülő Század fénykora a nyolcvanas évekre tehető. A felderítő és csapásmérő feladathoz megkapták a Szu-22-est és a „hozzávalókat” és rövid időn belül ütőképes repülőszázaddá kovácsolódtak. A kilencvenes évek elején felvették a Fürkészdarázs nevet és innen számítható a század lassú leépülése is, amit a megszűnés és a Szu-22-es kivonása követett 1997-ben. 

Az első részben a Szuhoj század kezdeti éveiről volt szó. Most a mindennapokba, a szárazföldi erőkkel közösen végrehajtott feladatokba enged betekintést a század egykori parancsnoka, Balogh Imre nyugállományú altábornagy, aki felidézi az utolsó éveiben Fürkészdarázs nevet viselő század lassú leépülését és megszűnését is.

*

- A szárazföldi csapatokkal közösen rengeteg gyakorlaton vettünk részt és sokat tanultunk mind a döntéshozatalban, mind az együttműködésben. Nagyon hasznos időszak volt. A Csapatrepülő Parancsnokság alaphelyzetben nem volt alárendelve a szárazföldi parancsnokságnak, de mozgósításkor a szárazföld határozta meg a feladatokat. Az együttműködés úgy ment, hogy a szárazföldi felderítő főnök - akinek az alárendeltségében dolgoztunk a gyakorlatokon - szabott feladatokat. Például olyat, hogy derítsük fel a tapolcai rakétadandárt. Ők elrejtőztek az erdőben, nekünk fel kellett felderíteni a települési helyüket és légi felvételt kellett készíteni róluk.

KKR felderítő konténer és hordozója.

Aztán felfújható MiG-21-esekkel – nem tudom honnan voltak, talán az oroszoktól kértek ilyeneket - berendeztek egy füves repteret. Azokat kellett felderíteni és megállapítani, hogy valódiak vagy sem. Volt, amelyikről könnyű volt megállapítani, mert leeresztett a szárnya…

Ugyanígy volt légvédelmi rakéta állvány makett is. Olyan is volt, hogy feladatot szabtak, hogy egy adott útvonal szakaszon, két, három vagy négy járműből álló gépjárműoszlop halad, keressük meg őket. Nem volt mellébeszélés, nekünk felderítőfotókkal kellett igazolni, hogy valóban láttuk őket.

Volt egy saját kiértékelő részlegünk, amely a felderítő konténerek által begyűjtött adatokat és légi felvételeket értékelte. A felderítő adatokat továbbküldtük arra a parancsnokságra, amelynek alá voltunk rendelve, vagy saját gyakorlaton magunk elemeztük. Ugyancsak a kiértékelő részleg foglalkozott a repülési adatrögzítőkkel is.

*

- Egy alkalommal Schmidt vezérőrnagy, a honi légvédelemmel egyeztetve, egy többnapos gyakorlatot rendelt el. Mi voltunk az ellenség, a védekezésre a kecskeméti ezred vadászrepülőit és a sárbogárdi légvédelmi rakétaezredet jelölték ki.

A 05-ös pilótája a műszaki segítségével köti be magát az ülésbe. A gépre UB blokk van függesztve és az APA-kocsi kábelét is csatlakoztatták már az indításhoz.

Részünkről a teljes század részt vett a feladatban, valamennyi gépünk repült. A CsRP kiadta a Kecskeméthez közeli felderítő légtereket, ahol többek között álcázott felfújható repülőgépek voltak kihelyezve. Azokat kellett felderíteni, vagy egy bizonyos objektumot. Megkaptuk a szárazföldi harcérintkezés vonalát is. Le kellett küzdeni a légvédelmet, kirepülni a felderítési körzetbe, végrehajtani a felderítést és a csapásmérést, majd visszajönni a harcérintkezés vonalán keresztül. Magassági korlátozás nem volt, csak a terepakadályokat kellett figyelembe venni és saját hatáskörben dönthettem a végrehajtásról. Mi dolgoztuk ki a feladatot, a célleküzdést, a rejtőzködést, a manővereket a vadászok ellen, mindent.

Ismerve a rádiólokátorok felderítési képességeit, a légvédelem és a vadászok képességeit, nem volt nehéz döntést hozni. A Szu-22-esre függeszthető zavaró berendezés a teljes köteléket le tudta fedni. Emellett minimális magasságon kellett repülni a légvédelmi objektum felé, azon a magasságon, ahol a lokátor felderítési zónája már nem teszi lehetővé a légvédelmi rakéták indítását. Akkor derítettek föl bennünket, amikor mi már csapást mértünk rájuk és már éppen hagytuk el a körzetet. Ezután szintén minimális magasságon berepültünk a felderítési körzetbe.

A műszaki a 08-as Szu-22UM3 előkészítésén dolgozik a perzselő napon.

Egy rajba két felderítő konténeres gép került. Egy másik raj előre ment, kiiktatta a légvédelmet és utána visszarepült a bázisra vagy kísérte a köteléket és az imitált csapatlégvédelmi eszközökre dolgozott. Ha esetleg fülest kaptak, hogy mikor szállunk fel és hol van a felderítési körzetünk, számítások alapján megpróbálhatták kideríteni, hogy hol lehetünk.

Az mindenképpen segítette őket, hogy Budapestről kijelöltek két szemlélőt, akik MiG-21-esekkel repülve csatlakoztak egy-egy Szuhoj kötelékhez, hogy leellenőrizzék a feladat végrehajtását. Ezek a kötelékek nem a sárbogárdi ezredre mértek csapást, hanem a felderítési körzet felé repültek a terep felett 100 méteren, 1000 km/órával. A szemlélők a MiG-21-eseikkel nem mertek lejönni, hanem 200-300 méteren próbálták követni a köteléket, elárulva annak pozícióját. Ennek ellenére számunkra sikeres volt a gyakorlat, mert a légvédelem elmondása szerint, csak utánlövéssel sikerült megsemmisíteni egy-két gépünket. Az más kérdés, hogy ha mi csapást mértünk egy ütegre vagy egy objektumra, ott már nem volt utánlövés…

Dübörög az utánégető; felszálláshoz gyorsít a 10-es Szu-22M3.

A vadászoknak is gondjaik voltak velünk, mert nagy sebességgel kis magasságon repültünk és csak a csapásmérés vagy a felderítő felvételek elkészítése miatt emelkedtünk magasabbra. Utána azonnal visszasüllyedtünk kis magasságra és maximális sebességgel elhagytuk a légteret. Kaptam is utána, hogy Balogh elvtárs, ilyen nincs, ez nem így működik!

Ez egyébként egy igazi komplex gyakorlat volt, köszönhetően a hajózó, a műszaki és a törzs állományának. Mi egy ezrednyi törzzsel rendelkeztünk, hogy majd később ne kelljen a törzset újra létrehozni és összekovácsolni, hiszen létrehozásunkkor egy háromszázados ezredben gondolkodtak. A századunknak megvolt a tartalékos állománya is. Mozgósítottunk kb. kétszer annyi embert, mint az eredeti századlétszám volt. Velük is foglalkozni kellett, feladatot adni nekik, hogy legyen értelme a mozgósításnak. A légierőnél, különösen az intenzív háromváltásos repülések időszakában a sorállomány munkája nélkülözhetetlen volt a repülések kiszolgálásánál. Nagyon értelmes és szorgalmas emberekkel dolgoztunk.

*

- A legnagyobb kihívás egy Szu-22-es pilótának a különböző fegyverekkel, kötelékben, bonyolult időjárási körülmények között végrehajtott földi csapásmérés volt. Ilyenkor magasságot kellett választani, hogy a felhő alatt vagy felett repüljünk, hiszen a Szu-22-esben nem volt lokátor, amivel felhőben lehetett volna kötelékezni, majd kötelékben visszatérni a bázisra. Hogy erre képesek legyünk, változtatni kellett az addigi módszereken.

Széttárt szárnyakkal, leszálló irányon.

Akárcsak a vadászok, hétfőn mi is felkészültünk, aztán volt egy repülés előtti pontosítás, de bevezettük azt, hogy ha a feladat harcászati, márpedig többnyire az volt, akkor igenis harcászati felkészülést csinálunk.

A felkészülés módosítását jóváhagyattuk az elöljáróval. Minden harcászati feladatot ki kellett dolgozni térképen egy fiktív helyzetre, elhatározást kellett hozni a kötelék parancsnokának, amelyet jelenteni kellett a század vezetésének.

A repüléseken pedig úgy próbáltuk gyakoroltatni a derítsd fel és semmisítsd meg elvet, hogy a repülési váltás idején az általunk kiválasztott műrepülő légtér alá kiküldtünk kocsival és rádióval az egyik rajparancsnokot, akinek joga volt földi lövészetet vezetni. A feladata az volt, hogy látható, de nehezen felderíthető helyet foglaljon el, viszont alkalmas legyen harci manőverek végrehajtására. Az elfoglalt helyéről engem és a repülésvezetőt tájékoztatta, de a repülésen résztvevő pilótákat nem.

Megszabtuk a feladatot: kirepülsz, felderítesz és csapást mérsz. Keress egy gépjárművet! Egy térképen lerajzoltuk, hogy hogyan küzdje le a légvédelmet, mikor kezdje a zavarást, milyen manővereket hajtson végre, hogyan jöjjön haza. Aztán, ha lerepülte, nem az volt, hogy szevasz, elfáradtam, megyek haza, hanem a rajparancsnoknak és a század-légilövésznek ki kellett értékelni, és csak utána mehetett másik feladatra.

Olyat is csináltunk, hogy a pilóta elvégezte a felderítést, bejött egy touch and go-ra és továbbment egy csapásmérésre. Kombináltuk a feladatokat, hogy ne kelljen leállítani és újra előkészíteni a gépet.

Az egyik kétüléses Szuhoj személyzete körbejárva ellenőrzi a gépet, mielőtt beülne a fülkébe.

Azután mindig vittük az objektív kontroll anyagot, a felderítő konténerrel készített éjjeli és nappali fotót vagy a rádiófelderítés anyagát a kiértékelő csoporthoz. Itt konkrét és kézzelfogható anyagot kellett produkálni, nem lehetett objektív kontroll anyagot hozni másról, például rakétaindítást imitálni egy csillagra infra rakétával, mivel a felvételekről azonnal ki lehetett deríteni az igazat.

Az elején nehezen jöttek bele a srácok, de belejöttek és jól csinálták! Azután már bármit kellett repülni, a hajózók simán vették az akadályokat. Ehhez persze kellettek a műszakiak, hogy minden rendben legyen a géppel, a fegyveresek, hogy a meghatározott függesztéshez előhozzák a tárolóból a fegyvereket és összehangolt munkával a megadott időpontra függesszék azokat.

*

A 12-es gépből múzeumi darab lett, kazettás töltetek dobására készült KMGU konténerrel függesztve volt látható a szolnoki Repülőmúzeumban.

- 1989 októberében új hajózókat kaptunk. A fiatalok Szu-25-ösre kaptak volna képzést, amelynek az elméleti részét el is kezdték Krasznodarban, de a gyakorlatit már nem, mert addigra eldőlt, hogy nem lesz csatarepülő ezred és így Szu-25-ös sem.

A századhoz összesen három fiatal hajózó érkezett, akiket átképeztünk Szu-22-esre. Egy fő közülük a polgári életben kapott ajánlatot miután egészségileg letiltották a repülésről, ketten viszont maradtak. Ők a teljes kiképzést megkapták és a század felszámolásáig repülték a Szu-22-est.

A műszakiaknál többen nyugdíjba mentek, a helyükre újabbak érkeztek. Jó csapat volt, az öregek helyére érkezett fiatalokból három éven belül kitűnő műszaki századparancsnok lett. Le a kalappal előttük! Ez is mutatja, hogy ha jól irányítják és tanítják a fiatalokat, akkor jó szakember válik belőlük és kitűnően tudnak dolgozni.

2003 decemberében a taszári műszakiak a 01-es gépet készítik elő ... egy fotózásra.

A repidő csökkenésével csökkent az éleslövészetek és a bombázások száma is. A képességek egy ideig megmaradtak, de innen már csak lejtmenet volt a Szuhoj század számára.

Amíg létezett a Csapatrepülő Parancsnokság és nem kezdődött meg a honvédség különböző elképzeléseknek megfelelő leépítése, addig folyamatosan szükség volt a század tevékenységére, a hadműveleti tervezésekben számoltak a Szu-22-essel. Amikor 1991-ben a CsRP feloszlott és egyesültek a honi légvédelemmel, egyre jobban előjöttek az anyagi gondok, amely ahhoz vezetett, hogy a légierőtől fokozatosan elvonták a pénzeket és végül a Szu-22-esek leállítása mellett döntöttek. Először az együléses gépeket konzerválták le azzal, hogy háromhavonta kikonzerválják őket. Akkor még az volt az elképzelés, hogy a kétüléses gépekkel egy szűkített állomány tovább repül, és fenntartja a képességet.

Nagyjavítva, átadva, félretolva. Szu-22-esek Pápán, 2007-ben.

Ebből sem lett semmi, a nagyjavított gépeket átrepülték Pápára és ott maradtak. Ezzel a nagyon rossz lépéssel egy komoly és a végén már az egyetlen csapásmérő képességtől fosztották meg a szárazföldi csapatokat és a honvédséget.

***

Fotó: Balogh-archív és Szórád Tamás

November 23-án az Egyesült Királyság kormánya nyilvánosságra hozta a Stratégiai Védelmi és Biztonsági Felülvizsgálatát. A dokumentum alapvető célja, hogy a 2010-es Nemzeti Biztonsági Stratégiában meghatározott általános és fejlesztési irányelveket az elmúlt évek történéseinek fényében áttekintse, illetve ha szükséges módosítsa azokat.

Öt esztendővel ezelőtt a konzervatív Cameron-kormány a gazdasági válság okozta deficit kiegyensúlyozása érdekében jelentős költségcsökkentést, átszervezéseket, valamint egyes beszerzések átütemezését irányozta elő. Az elmúlt évek negatív biztonságpolitikai tendenciái azonban arra sarkallták a politikai vezetőket, hogy – elsősorban a beszerzések terén – némileg növeljék  a 2015-2020-as időszak katonai kiadásait. A gyorsreagálási képesség fejlesztésére szánt plusz 12, összességében 178 milliárd font előnyeit főként a légierő és a haditengerészet fogja élvezni.

Az Egyesült Királyság a korábban ígért nyolc helyett 24 darabbal több F-35-ös vadászbombázót kíván beszerezni, így a tervek szerint 2030-ra 138 darab ilyen típusú repülőgéppel fog rendelkezni. Emellett döntés született a jelenleg rendszerben álló Eurofighter Typhoon vadászbombázók élettartamának 2040-ig történő megnöveléséről, valamint további két Typhoon század felállításáról is. A haditengerészet új zászlóshajója, az HMS Queen Elizabeth 2020-as üzembe helyezése mellett a következő időszakban kilenc darab P-8 Poseidon haditengerészeti járőrrepülőgép beszerzése várható, melynek elsősorban a tengeri határvédelemben lesz kulcsszerepe. Ezen felül a hajópark további része is jelentősen átalakul, hiszen az elképzelések szerint a következő évtized közepére megjelenő Type 26-os hadihajók mellett 19 darab modern romboló, illetve fregatt fog hozzájárulni a brit fegyveres erők haditengerészeti feladatainak minél eredményesebb ellátásához.

A korábbi tervekhez képest több F-35-ös fog brit zászló alatt repülni. (A kép forrása: aviationnews.eu)

A szárazföldi alakulatok tekintetében elsősorban az újabb átszervezés jelenti a legnagyobb változást. Az elkövetkező években kialakításra kerül két darab 5000 fős gyorsreagálású gépesített lövészdandár. Az Egyesült Királyság célja, hogy segítse szövetségeseit a terrorellenes küzdelemben, ezért a terveik szerint kiképzési és támogatói feladatok lebonyolítása érdekében néhány tapasztalt zászlóaljukat felajánlják számukra, hogy az elmúlt időszakban történt terrorcselekményekhez hasonlók többé ne fordulhassanak elő.

A Közel-Keleten tapasztalt instabilitás megfékezése érdekében az Egyesült Királyság jelentősen mértékben kívánja növelni jelenlétét a térségben, ennek első lépéseként a helyi kormányzat segítségével és támogatásával Bahreinben egy új, állandó támaszpontot hoznak létre, melynek alapkőletételére november 1-én került sor. Emellett a világ egyéb pontjain kialakuló konfliktusok stabilizálása érdekében a britek a tervek szerint megduplázzák az ENSZ békeműveleteiben résztvevő katonák számát.

Phil Hammond brit és Khalid bin Ahmed Al Khalifa sejk bahreini külügyminiszter november 1-én, a manámai támaszpont alapkőtételén. (A kép forrása: bbc.com)

A szakértők és a politikusok egyaránt pozitívan fogadták a megjelenő dokumentumot és annak célkitűzéseit. David Cameron egy november 24-i interjújában kifejtette, hogy partnereik, köztük az Egyesült Államok és személyesen Barack Obama elnök is elégedettségét fejezte ki az Egyesült Királyság terveivel és döntéseivel kapcsolatban. A szakma részéről Royal United Services Institute (RUSI) kutatóintézet igazgatója, Malcolm Chalmers „pozitív elmozdulásként” értékelte a dokumentumot, különösen az elmúlt öt esztendő tükrében, amely nagyrészt leépítésekről és csökkentésekről szólt.

(Szerkesztette: Agócs Endre)