Biztonságpolitika

Írtam a 24.hunao egy cikket a terrortámadás másnapján, arról amit addig lehetett tudni. Pár dolgot már meghaladtak az események, párat még nem. A terrortámadás sikerét szerintem végső soron az jelentette, hogy azt Belgiumból/Brüsszelből szervezték meg, nem Franciaországból, így a hatóságok előtt rejtve maradhatott. Ez már előrevetíti, hogy még tovább fogják javítani a titkosszolgálati együttműködést.

Nyilván a legnagyobb kérdés a sajáz szempontomból, hogy a feltételezett menekült az elkövetők között hogyan került oda. A cikkben még azt írtam, többen is lehettek, de egyelőre úgy hallom csak egy személyről feltételezik, hogy menekült volt. Akinek a nevén jött, az a mai hírek szerint még nyáron meghalt Szíriában a kormány oldalán. A megtalált szíriai útlevél kapcsán egyelőre nem láttam semmilyen jó magyarázatot rá, hogy ha valaki felrobbantja magát, akkor hogyan marad meg az útlevele. De igazából mindegy is. Eddig is azt mondtam (remélem, és nemcsak utólag magyarázom át), hogy a valószínűsége kicsi annak, hogy az Iszlám Állam a menekültek között akar terroristákat dugni és utána terrorcselekményt elkövetni. Ez még mindig ááll, a kicsit valószínűség. A terrorakciót azok tervelték ki, és hajtották végre többségben, akit mindig is fő fenyegetésként jelöltem meg: helyben radikalizálódó és/vagy visszatért szélsőségesek. És van egy feltételezett személyünk a kb. 800.000 menekültből/gazdasági migránsból (legalábbis ez az utolsó emlékem), akik lehet, hogy terrorista céllal érkezett. Még kell egy fél év, év, hogy kiderüljön tévedtem-e vagy sem. A kutatóknál ilyen időigényes ez.

Mint szitne mindig, most is kiderült, hogy a hatóságok tudtak/ismerték a későbbi elkövetőket, de nem tudták megfelelően súlyozni az általuk jelentett fenygetést. Ez nem hibáztatás, mint a cikkben is írom,  jóval több terrorcselekményt hiusítottak meg a franciák, mint amennyi bekövetkezett, de biztos találnak majd most is hibákat.

A francia elnök már egy pár bejelentést tett, hogy hogyan akarják erősíteni a szolgálatokat és fegyveres erőket. Ez már a második lépés lesz a nyári reformok után.

A nyugati és orosz fogadkozások ellenére (ma az oroszok is elismerték, hogy felrobbantották a gépüket a Sínai felett), az Iszlám Államot nem lehet legyőzni egyszerűen, bombázással, katonailag. A fő ellenséget csak a nyugatnak jelenti, a helyi szereplőknek a fő ellenség mindig valaki más. Olivier Roy neves kutató ebben a cikkében világosan szétszedi a szálakat.

The Attacks in Paris Reveal the Strategic Limits of ISIS

De a saját cikkem miatt írom a posztot, úgyhogy jöjjön az :)

A mostaninál sokkal nagyobb bajba kerülhet Európa, 2015. november 16.
részlet ...
Egyelőre nagyon kevés ismerettel rendelkezünk az elkövetőkről. Amit már tudni lehet (2015. november 15-én, vasárnap hajnali négykor), hogy legalább ketten Franciaországban született és élő személyek voltak, legalább ketten menekültként érkeztek hamis útlevéllel Görögországba, majd – horvát sajtóhírek szerint – Opatovácban (Apátiban) október 8-án regisztrálták. Az elkövetőek egy része a halottkém szerint nagyon fiatal, 15-18 év közötti volt. Az öngyilkos merénylők TATP robbanószert használtak a vizsgálatok szerint, amelyet egyrészt több meghiúsított francia merényletnél is használtak, másrészt egy belga dzsihadistához, Abdelhamid Abouadhoz köthetőek (Abouad az Iszlám Állam egyik jól ismert embere, aki Szíriában a francia és belga önkéntesekkel „foglalkozik). A támadók két autót használtak, legalább az egyiket Belgiumban bérelték, a másikat a támadás után állították meg a francia-belga határon. A belga hatóságok szombaton legalább három rajtaütést hajtottak végre a főváros melletti Molebeek-Saint-Jean-ban. Itt a januári párizsi terrortámadás után is voltak letartóztatások az Iszlám Állam egyik sejtje ellen, amikor szintén találtak TATP robbanóanyagot. ...

A magyar Baltic Air Policing misszióval kapcsolatos szállítási feladatokba a litván légierő C-27-esei is besegítenek, de a munka oroszlánrésze a kecskeméti An-26-osokra hárul. Feladatuk többek között a személyi állomány szállítása is. A szeptember óta kint szolgáló magyarok váltása november 5-én, két An-26-ossal érkezett Litvániába. A feladatok átadás-átvétele után, a hazatérő állományt két nappal később szintén két Ancsa repítette haza. Az első gép még délelőtt indult a kecskeméti repülőbázisra, a második a délutáni órákban.

A második Ancsa utaslistájának egyeztetése. A kérdésre a válasz: parancs!

A névsor egyeztetését a mérlegelés előzte meg, minden csomag súlyát lemérték.

Ancsára várva, a sátorhangárok viszonylagos szélárnyékában, kis csoportokban, immár kint a betonon beszélgetnek a hazatérők. Kecskeméttől nagyjából három óra választja el őket.

Megérkezett a 603-as és a felvezető kocsi mögött gurul az állóhelyre.

Pontosan érkeznek a földi kiszolgálók is. 

Mehet a beszállás, az utasok megcélozzák a rámpát. 

Az An-26-os fedélzete már magyar terület.

Utazómagasságon az An-26-os. A kecskeméti időjárás messze van az ideálistól, de remélhetőleg alkalmas lesz a leszállásra.

A délnyugati napfény beragyogja a pilótafülkét, annyira, hogy némi védelem is kell ellene. 

A rádiós menetiránynak háttal lévő munkahelye talán még a navigátorénál is szűkebb.

Az erős, hullámzó zajban ki-ki a maga módján próbálja elütni a Kecskemétig hátralévő időt. Mivel az előző napi légifotózás során volt módunk megtapasztalni a C-27J fedélzetén uralkodó zajszintet, elmondható, hogy a Spartan füldugó nélkül is kevésbé hangos, mint az Ancsa füldugóval.

A két és félórás útvonalon hátszél segíti a 603-ast.

Ismét Kecskeméten, a pilótafülkében már csak a parancsnok van.

Az An-26-os személyzetéért minibusz jött, a két hónapos távollét után hazatérő utasok már a kapu felé sietnek.

A négyrészes beszámolót a szállítórepülők zónájában kezdtem, ott is fejezem be. Abban a zónában, ahol még jó ideig An-26-osok állnak majd.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A LégierőBloggernek ezúttal személyesen sikerült eljutnia a csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság kiáltásának évfordulóját (idén a 32-iket) kísérő katonai parádékra Lefkosában (Nicosia) és Girnében (Kyrenia). Vajon most, hogy jószerivel összeomlott a szomszédos Közel-Kelet, vajon a ciprusi kérdés megoldása kerülhet-e közelebb?

Konkurszos katona a lefkosai felvonuláson.

A Solo Türk bemutatóját filmezi a közönség és egy drón.

A Perry osztályú Gökova fregatt felett a Török Csillagok egyik gépe.

Zord

A harci gépek gyártói folyamatosan harcban vannak a megrendelések elnyerésért. Éppen ezért, vagyis a lehetséges megrendelések elnyerésért az Eurofighter konzorcium is mindent megtesz. Az egyik lépés a létszámcsökkentés a gyártósorok mellett, hogy a kiadások csökkentésével próbálják meg az árakat minél alacsonyabbra szorítani. Egy másik fronton viszont éppen a fejlesztés dominál, ugyanis a Typhoon képességei még messze nincsenek kihasználva. Az egyik ilyen, eleddig elhanyagolt pont a hajók elleni harcra specializált fegyverzet integrációja.

A Dubai Air Show-n a vadászbombázó hat légiharc-rakéta mellett, hat MBDA Marte ER rakétával került kiállításra. A 260 kilogrammos fegyver mellett az elmúlt években nagyobb hatótávolságú hajók elleni robotrepülőgépek merültek fel, mint integrálásra kerülő fegyverzet. Az amerikai Boeing AGM-84 Harpoon három példányát lenne képes hordozni az Eurofighter, de a Saab RBS15-ös is szóba került, mint lehetséges alternatíva.

Washingtonban jóváhagyásra került két Lockheed C-130J Super Hercules teherszállító és két KC-130J tankergép eladása Franciaország számra. A 650 millió dolláros üzletben a gépek felszereltségébe az AAR-47A(V)2 rakétaszenzor, az ALE-47-es infracsapda/dipólszóró és az AN/ALR-56M radar besugárzásjelző egyaránt megtalálható.

Párizs a jelenleg még a tengeren gyakorlatozó CHARLES DE GAULLE (R 91) nukleáris meghajtású repülőgép-hordozót még ebben az évben újra harcba küldené az Iszlám állam fegyveresei ellen. A CHARLES DE GAULLE 20 harci gépéből álló repülőegysége jelentősen növelné az iszlám radikálisok ellen hadakozó francia repülőerők erejét, melyet jelenleg három Mirage 2000D és három Mirage 2000N, valamint hat Rafale vadászbombázó alkot. A Mirage-ok otthona Jordánia, míg a Rafale gépek az Egyesült Arab emírségekből járnak bevetésre. A francia hordozó gépei február 23. és április 18 közötti időszakban már hajtottak végre bevetéseket.

Ez az újabb időszak akár hosszabb is lehet, hiszen a repülőgép-hordozó 2016 szeptemberétől 2018 februárjáig egy átfogó felújításon fog átesni. Ez idő alatt nagyjából 1,3 milliárd eurót fognak elkölteni a hajóra, ekkora méretű munkálatokat legutóbb 2008 és 2009 között végeztek a CHARLES DE GAULLE-on. Az egységet a 2013-as évben a Toulon-i kikötőben vette kezelésbe a DCNS irányította 950 szakember. A korszerűsítést érintette a harcrendszert, a kommunikációs eszközöket, de a szálláshelyek és a konyha is átalakításra került az 1 millió munkaóra alatt. Teljesen lecserélték a hajó stabilitásáért felelős számítógépet, valamint további 35 km-nyi kábelt építettek be a jövőbeli számítógépes hálózat adattovábbításának kiszolgálására.

Ghána légiereje átvette a harmadik Airbus C295-ös szállító repülőgépét is. a típusból az első 2011 novemberében, a második 2012 áprilisában érkezett meg a fekete kontinensre.

A dél-koreai Doosan DST és a belga CMI Defence közös erőfeszítéseinek eredménye egy könnyű harckocsi lehet. Ugyanis az ázsiai országban gyártott K21-es gyalogsági harcjármű páncéltestére egy 105 milliméteres löveget befogadó XC-8-as torony kerül majd felszerelésre.

Indonézia élénken érdeklődik a japán gyártmányú ShinMaywa US-2-es repülőcsónakok iránt. A japán fegyverexporton lazító törvény megszületése óta sorra bukkannak fel a szigetország fegyveriparának termékei iránt érdeklődő országok küldöttségei Japánban. A héten egy indonéz küldöttség érkezett Tokióba, a beszerzés lehetősége felől érdeklődni.

Ausztráliában november 7-én kivonásra került a HMAS SYDNEY fregatt. A 32 évnyi szolgálatot a háta mögött tudó ADELAIDE-osztályú egység a névadó városában kötött ki utoljára a flotta lobogóját viselve.

Az amerikai haditengerészet számára 48 darab, növelt hatótávolsággal bíró Bell-Boeing V-22 Osprey variáns jó eséllyel nem tud majd annyi munkát biztosítani a gyártósornak, hogy az hosszú ideig fennmaradhasson. Ez természetesen a típust legnagyobb példányszámban szolgálatba állító amerikai tengerészgyalogságot érintené a legérzékenyebben, akik szeretnék minél tovább gyártás alatt tudni egyik kedvencüket. A jelenlegi költségvetési tervezetben 2018-ig készülnek majd a bőrnyakúak konvertiplánjai, míg a flotta HV-22-es jelzést viselő billenőrotorosait 2020 utáni évekig. A gyártott mennyiség visszaesése így nagyjából eme két időpont közé tehető. Ennek elkerülésére jól jönne néhány külföldi megrendelés az idén befutott japán mellé. Ezek a közel-kelet államai mellett akár Európából is érkezhetnek, a cégtől származó információk szerint ugyanis 3-4 európai ország érdeklődik komolyabban a típus iránt.

Biztosabbnak tűnik az UH-72A Lakota jövője, ugyanis az Egyesült Államok hadserege 65,8 millió dollárértékben újabb egy tucatnyi európai eredetű forgószárnyast szerez be 2017-től kezdődően.

Argentína utolsó pillanatban táncolt vissza az izraeli Israel Aerospace Industries Kfir Block 60-as vadászbombázók beszerzésétől. A Block 60-as változat hajtóműve az amerikai exportkorlátozás alá már nem eső General Electric J79-es maradt. A C.7-es Kfirek sárkányszerkezetét megerősítik, illetve több elemét kicserélik, így élettartamuk 8000 repült óra, vagy 40 év lesz. A pilótafülke szélvédőjét egy darabból készültre cserélik le és lehetőség lesz egy fix utántöltő csonk felszerelésére is. Az orrkúp alá az AESA antennával ellátott Elta EL/M-2052-es fedélzeti rádiólokátor kerül beszerelésre. Ez több üzemmóddal, valamint SAR és ISAR képességgel is rendelkezik, egyidejűleg 64 célpontot tud nyomon követni égen, földön, vízfelszínen.

A pilótafülkébe három, nagyméretű színes kijelzőn lesznek megjeleníthetők az adatok, de a pilóta számára integrálásra kerül a sisakkijelző is. Továbbá a Block 60-as fel lesz szerelve elektronikai önvédelmi rendszerekkel és Link 16-os adatátviteli rendszerrel is. Légi célok elleni fegyverzetét Derby és Python 5 légiharc-rakéták alkotják majd, a földi célok elleni precíziós fegyverzet irányítását a Litening célzókonténer segítheti. A hírek 14 vadászbombázó beszerzéséről szóltak, de a 220-360 millió dollár közé saccolt üzlet eddig nem valósult meg. Az ország védelmi minisztere, Agustín Rossi ugyanis elnapolta a beszerzést, mivel hamarosan választásokra került sor a dél-amerikai országban.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Changhe Z-10.

McDonnell Douglas F-4F Phantom II.

Dassault Mirage F1C.

Canadair CT-114 Tutor.

Grumman E-2T Hawkeye 2000.

Aerospatiale AS-532UL Cougar.

Gloster Meteor NF.13.

McDonnell Douglas F-15C Eagle.

MiG-29.

Airbus A400M Atlas.

Boeing EA-18G Growler.

English Electric Canberra PR.7.

Lockheed Martin F-22A Raptor.

Dassault Rafale C.

Boeing CH-147F Chinook.

McDonnell F-4E Phantom II.

Szuhoj Szu-22M4.

Grumman A-6E Intruder.

Gloster Javelin T.3.

General Dynamics F-16C Fighting Falcon.

Boeing RC-135W Rivet Joint.

PZL-Swidnik W-3PL Gluszec.

Bármennyit is fotózunk a szállítógépek vagy helikopterek fedélzetén, az ablakon át, a nyitott rámpás fotózás másfajta élményt nyújt. Ott hasalsz vagy térdelsz a rámpán, ami egyszer csak lenyílik veled együtt. Nem sokat mozdul lefelé, de éppen elég ahhoz, hogy úgy érezd, kiesel a semmibe. Az addigi surrogó zaj még hangosabb lesz és a visszaörvénylő hideg levegőt is érzed. Persze tudod, hogy egy teljes testheveder biztosít, aminek kötele a tehertér rögzítési pontjaihoz van kapcsolva, de mégis furcsa érzés. Aztán felbukkan egy vadászgép, majd még egy és még kettő. Egyre közelebb jönnek, nincs közted és köztük más csak a levegő és ahogy egymás után készülnek a képek, azon gondolkodsz, hogy a rendelkezésre álló kevéske időből mennyit szakíts magadnak, hogy fotózás helyett pusztán élvezd a látványt.  

A nyitott rámpás légifotózáshoz kijelölt C-27J Spartan. A 2006 és 2009 között rendszeresített kéthajtóműves típussal az An-26-osokat váltotta a litván légierő. 

A gép külső ellenőrzését az egyik loadmaster hajtja végre. A pilóták csak az indulás előtt jöttek ki a géphez.

A loadmaster a hatágú kompozit légcsavarokat ellenőrzi. A földi energiaellátást biztosító Hamilton Standard segédhajtómű (APU) a futóműgondolába, a fekete csík előtti részbe van beépítve. Praktikus megoldás az is, hogy a beszálláshoz nem kell létra, az ajtó lépcsőként is funkcionál. 

A gép orrkúpját jobbra lehet kihajtani, hogy karbantartáskor a műszakiak a radarhoz férjenek. Két oldalon a rakétaindításra figyelmeztető berendezés, mögötte pedig a besugárzásjelző mellső szenzorai dudorodnak ki a törzsből.

A pilótafülke a tehertér padlószintjétől magasabban van. A gép vezetéséhez csak két fő kell, de középen van egy lehajtható ülés egy harmadik embernek. A két pilóta éppen a hajtóműveket indítja.

Kétoldalt egy-egy műszaki figyeli, ahogy a Rolls-Royce hajtóművek forgatni kezdik a légcsavarokat. A tehertérben alig nő a zajszint.

A fotós társaságra két loadmaster ügyel a nyitott rámpánál. A testheveder használata kötelező. Akinek nem volt sajátja, a fedélzeten kapott egyet. 

A kétrészes hátsó ajtó felső része nyitva, a horizont csíkján látszik, hogy a Spartan jobb fordulóban van. A rámpa is elindul lefelé, mert rövidesen megérkeznek a vadászok. A fotózásra a Siauliai bázis felett és két felhőréteg között kerül sor.

Elsőként a Gripenek érkeznek meg, de rövidesen felbukkan a német Eurofighter géppár is.

A Luftwaffe vadászai az észtországi Amariból érkeztek Siauliai fölé.

A magyar-német vegyes kötelék a Spartanhoz igazodik. A sebesség 180 csomó (325 km/óra) körül van.

Néhány perc után az eurokacsák átrendezik a köteléket. A Gripenek egy kis időre félrehúzódnak, hogy a Eurofightereké lehessen a főszerep.

A németek harmadszor repülnek Eurofighterrel a BAP-on, az első alkalommal még F-4F Phantommal megosztva adtak készültséget.

Búcsúznak az első világháborús német ász, Oswald Boelcke nevét viselő 31. ezred gépei. A két Eurofighter egyforma függesztménnyel, két  póttartállyal, két AMRAAM és két IRIS-T légiharc rakétával repült.

A magyar gépek Sidewindereket hordoznak az AMRAAM mellett és a németekhez hasonlóan két póttartállyal repülnek a BAP-on.

A Gripenek alatt egy pillanatra felvillan a föld. A kötelék láthatóan nem repül magasan.

A loadmasterek felügyelete mellett dolgozik a nemzetközi fotóscsapat. Litvániába havi-kéthavi rendszerességgel érkeznek fotósok, hogy megörökítsék a BAP aktuális típusait.

Az utolsó mozzanatok egyike; a Gripenek közelebb lopakodnak. A szívócsatorna alatt látszik a másik kecskeméti gép orra.

A két pilóta előtt egy-egy repülési és navigációs kijelző van, középen pedig egy ötödik, amely a hajtóművek paramétereit jeleníti meg. 

A parancsnok előtt nyúlik előre a fix töltőcső. A Spartan a kosaras töltőrendszerből vételezhet üzemanyagot. A Head Up Display kijelzőjére ezúttal nincs szükség, felhajtott helyzetben marad. 

Ismét a földön. A litván légierő másfél óra C-27-es időt áldozott a légifotózásra.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Következik: Baltic Air Policing - Hazafelé

Félig működő intézményekkel nem lehet sem a válságokat kezelni, sem pedig irányítani az uniót; Európa annak dacára is felkészületlen, hogy 2005 óta találkozott már gazdasági, biztonsági és migrációs kihívásokkal is – mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja november 5-én csütörtökön, Budapesten, a Stefánia palota - Honvéd Kulturális Központban tartott konferencián.

A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely - a Pécsi Tudományegyetem Afrika Kutatóközpont, valamint a hongkongi Alfred Nobel Open Business School támogatásával - november 12-én 9 órától tudományos konferenciát rendez Budapesten, a Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központban. A konferencia fókuszában Afrika áll.

Élettérháborúk, globális migrációs kihívások, terrorizmus – ezek voltak a főbb témái annak az előadásnak, amelyet dr. Isaszegi János nyugállományú. vezérőrnagy tartott új könyve megjelenése és dedikálása alkalmából október 29-én, csütörtökön, Budapesten, a Stefánia Palotában.

A NATO Terrorizmus Elleni Védelem Kiválósági Központ (Center of Excellence Defence Against Terrorism) „Terrorism Experts Conference” címmel rendezett konferenciát a törökországi Ankarában október 13-14-én.

Még nem lehet a harmadik intifádának nevezni az izraeli eseményeket, mert a palesztin támadásokból hiányzik a szervezettség és a felszereltség, márpedig késekkel, botokkal és kövekkel nem lehet felkelést nyerni - vélte a lapunknak nyilatkozó Közel-Kelet-szakértő.

Afrika: kihívások és lehetőségek címmel meghívásos tudományos konferenciát tart a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely november 12-én, Budapesten, a Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központban.

A világ egyik leghidegebb területe körül kezd forróvá válni a helyzet. Oroszország „bejelentkezett” az Északi-sark ellenőrzésére.

Sem az iraki, sem a szíriai, sem az afganisztáni helyzet nem rendezhető tartósan a Közel-Kelet síita nagyhatalma, Irán nélkül, de annak ellenére, hogy ezzel mindenki tisztában van, Teheránhoz mégsem egyszerű a közelítés, és nem is feltétlenül értenek egyet az érintettek abban, mi lenne a követendő politika vele szemben. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk Iránról és a perzsa állam szerepéről a közel-keleti helyzet vonatkozásában.

Gyerekkatonák a történelem során mindig is voltak, most is vannak és sajnos úgy tűnik, hogy még hosszú ideig lesznek is. Sokáig csak a társadalom egy kis része ismerte és használta a fogalmat, napjainkban azonban – elsősorban az Iszlám Állam és a Boko Haram terrorszervezetek rémtetteinek köszönhetően – egyre gyakrabban találkozhatunk a médiában a „gyermekkatona” kifejezéssel. A fogalomról és a jelenség hátteréről Faragó Ágota főhadnaggyal, a győri MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred pszichológusával beszélgettük.

Helikopterek zajától volt hangos az MH Bakony Harckiképző Központ táborfalvai lőtere, ahol a szolnoki alakulat egyik forgószárnyasa és néhány helikopterszemélyzet hajtott végre lőgyakorlatot.

A hatósági vizsgálati eredmények szerint nincs összefüggés a Magyar Honvédség három repülőgépének nyáron történt balesete között, rendszerszintű üzemeltetési problémát nem tártak fel - hangsúlyozta dr. Simicskó István honvédelmi miniszter az Országgyűlési honvédelmi és rendészeti bizottságának november 11-i, szerdai ülésén.

Garantáltan kellemes időjárás és garantált biztonság fogadja azokat az utasokat, aki az izraeli Eilat tengerparti üdülőhelyére utaztak a mai napon a Ryanair Ovda repülőtérére tartó új járatával. A máris szinte teljesen teltházas gép az eilati partvidék közelében lévő repülőtérre viszi az utasokat a Sínai-félsziget déli részén.

A Baltic Air Policing váltások bázisául szolgáló repülőtér Litvánia északi részén van, az ország negyedik legnagyobb városa, Siauliai szomszédságában. A szovjet időkben a bázis egyike volt annak a hat repülőtérnek, amelyről M-4-es bombázók üzemelhettek. Később Tu-126-osok, MiG-23-asok, MiG-27-esek, An-12-esek is üzemeltek Siauliaiból.

Az első néhány BAP váltás még igen mostoha körülmények között dolgozott. A helyzet azóta sokat javult, új készültségi épület és négy korszerű hangár épült a számukra.

A táblák a felfegyverzett repülőgépre, a belépési engedélyre és arra hívják fel a figyelmet, hogy továbbhaladás előtt a kocsikat ellenőrizni kell, nehogy a kerekükkel bevigyenek valamit - például egy kődarabot - a gurulóútra. Egy ottfelejtett kő, kavics vagy bármilyen idegen tárgy a hajtóműbe kerülve megrongálhatja azt (FOD - Foreign Object Damage). 

Attól, hogy egy tábla nem szabványos, a lényeg még rajta van.

A hangárban álló Gripen számítógépeinek és kondicionáló rendszerének hűtőlevegőjét valamint a repülőgép elektromos táplálását földi energiaellátó rendszer biztosítja. Otthon mindez rendelkezésre áll a hangárban, településkor a MAGG-konténer kell hozzá.

A magyar gépek könnyűszerkezetes hangárokban állnak, amelyek a 2004-es első brit váltás által hátrahagyott sátorhangárokat váltották a közelmúltban. A puhafalúak eltűntek a készültségi zónából és felújítás után további sátorhangárokkal együtt a repülőtér más pontjára telepítették azokat. Így bármely szövetséges használhatja, aki vadászgépeivel hosszabb-rövidebb időre vagy egy gyakorlatra Siauliaiba települ.

Műszakiak … ellenőriznek, előkészítenek gépet és fegyvert egyaránt, tankolnak, hibát olvasnak, döntenek, élik a szakmai mindennapokat … Siauliaiban is.

Az első két váltás 2004-ben még a hidegháború évtizedeiből hátramaradt megerősített fedezékekből üzemelt. Ezekben ma már csak kiszolgáló eszközöket és járműveket tárolnak; a magyar tartálykocsik is egy ilyen fedezékben leltek garázsra.

2013 októbere óta egy új készültségi épületből futnak ki a pilóták. A régi épületet elbontották, csak az emléke maradt.

A hangárok közel vannak, de nem annyira, hogy a hajózók teljes felszerelésben fussák le a távot, ezért minibusz viszi őket a gépekhez.

Gyakorló (Tango) vagy éles (Alpha) a riasztás, egyre megy. A hajózók ugyanazt a tempót diktálják.

Amikor minden másodperc számít. A pilóta jól kiszámított és begyakorolt mozdulattal csusszan az ülésbe.

A bázis két 14/32-es irányú futópályával rendelkezik, amelyből az egyik 3500 méteres, a másik valamivel rövidebb. 2004-ben a második BAP váltás dán F-16-osai már olyan pályáról üzemelhettek, amelynek betonfelületét aszfaltréteggel látták el a futóművek kímélése és a betonillesztésekről letöredező darabok beszívásának elkerülése miatt.

Indul a készültség, a felszálló irány ezúttal délkeleti. A repülőtéren zajkorlátozás nincs, a környéken épülő családi házakban élők pedig bizonyára tisztában vannak azzal, hogy repülőtér mellé építkeztek.

A kísérő is levegőben van.

A korszerű torony bő tíz éve nőtt ki a földből. Az épületegyüttes az irányítás mellett egyéb szolgálatoknak is helyet ad. 

Siauliai vegyes katonai és polgári forgalmat bonyolít le, hiszen nemzetközi repülőtér is egyben, de ennek az Airbusnak jobban örültünk, mint mondjuk egy A320-asnak. A Royal Air Force Airbus A400M szállítógépe ma még ritka fotóscsemege. 

A katonai Airbus is a Marcinkus előtéren (lásd előző bejegyzés) kapott helyet az előző nap érkezett magyar An-26-os közelében.

Felhőalapon húz át a visszatérő készültségi géppár.

Kacsaszárnyak és törzsféklapok feszülnek a levegőnek.

A készültségi szektort külön kerítés védi, a Gripen a dróton belülre igyekszik.

Minden józan megrendelő átgurulós hangárban gondolkodik, ami nem luxus, ellenben a gépek gyorsan és egyszerűbben jutnak fedett helyre, mintha ugyanezt a manővert vontatókkal kellene elvégezni.

A biztosítékok a helyükön, a pilóta még a fülkében van és már egyeztetett a műszakival, aki éppen lejött a létrán.

Siauliaiban valamivel komfortosabb az ismételt előkészítés, mint a kecskeméti zónában ahol, ha esik, ha fúj, a szabadban kell ellenőrizni a Gripeneket.

Az elfogyasztott kerozin is pótlásra kerül. 

A magyarok saját tartálykocsikból töltik az üzemanyagot a Gripenekbe.

24 órás készültségben, ahogyan otthon, Kecskeméten is.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Következik: Baltic Air Policing - Felhők között a BAP

2015. november 8-12. között, immáron 14. alkalommal rendezik meg a Dubai Airshow-t, melyet a Közel-Kelet legjelentősebb repülési szakkiállításai között tartanak számon. A rangos eseménynek az Al Maktoum Nemzetközi Repülőtér (Dubai World Central) ad otthont, ahol kiállítókból, dinamikus bemutatókból, nagy üzletekből idén sem lesz hiány, katonai és polgári repülésben egyaránt. 60 országból több, mint 1 100 kiállító érkezett a helyszínre, a kiállított repülőgépek száma pedig eléri a 160-at. Olvasóinknak most egy képgalériát állítottunk össze a Dubai Airshow első napjairól, ahol többek között látható volt a dinamikus programban az Amerikai Légierő F-22 Raptor, illetve a B-1B Lancer típusa is! Kérjük, tekintsék meg galériánkat!

1993-ban az egész világot bejárták a mogadishui csata képsorai. A Black Hawk Down film történetét is inspirált eseményekről most személyesen az egyik túlélő és résztvevő, a szomáliai milicisták fogságát is megjárt Michael J. Durant beszélt Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen november 9-én.