Mint minden alakulatnál, a taszári repülőezrednél is a mindennapi élet része volt a váratlan ellenőrzés. Az egykor MN 4563-as számot viselő repülőezred hadműveleti naplója egy ilyen, 37 évvel ezelőtti ellenőrzés rövid összefoglalóját rögzíti.
* * *
Fotó: Air Base archív
Hazánk és Dél-Korea december 4-én megállapodtak abban, hogy növeljék védelmi, kereskedelmi, és ipari együttműködésüket. A NETARZENÁL blog olvasói számára talán a katonai logisztika, a kiberbiztonság, a békefenntartás, a képzés, a kutatás és fejlesztési programok, valamint a védelmi ipari együttműködés területén lehetnek majd érdekességek a jövőben a megállapodásnak köszönhetően.
November 28-án Lengyelország megkapta az utolsó Leopard 2A5-ös páncélosát is Németországból. A korábbi német hadsereg állományát erősítő harckocsi beszerzéséről még 2013-ban született meg a 203 millió dolláros szerződés. A páncélosok a Zaganban állomásozó 34. páncélos dandár állományába kerültek, ami így 14 Leopard 2A4 és 105 újabb 2A5-ös verzióval rendelkezik. 220 egyéb jármű is (teherautók és Bergepanzer 2 műszaki harckocsik) az üzlet részét képezi, ezeket a következő évben fogják átadni.
Ezen a télen fog debütálni a kalózok elleni küzdelemben a brit haditengerészet korszerűsített Merlin MK.2 tengeralattjáró-elhárító helikoptere, ami az átalakítások befejeztével egyéb feladtok ellátására még inkább alkalmassá vált. Az MK.2-es tavaly lépett szolgálatba, de a teljes bevethetőséget csak idén nyáron érte el. A tengeri rablók elleni műveletek során az új infravörös képalkotó kamerát, a továbbfejlesztett radarrendszert, a nagyobb sebességű adatátviteli rendszert, na és persze az ajtóba szerelhető géppuskát fogják használni.
További Nagy-Britanniához kapcsolódó forgószárnyas hír, hogy december 7-én átadásra került utolsó az Boeing Chinook HC.6 szállító helikopter is a gyártó Philadelphia-i gyárában. Éppen ekkora volt 35 éve annak, hogy a szigetország haderejében szolgálatba lépett a Chinook első variánsa. A 14 megrendelt HC.6-ost (ami lényegében ugyanaz a modell, mint az CH-47F, néhány helyen brit igény szerint módosítva) 2014 decemberétől kezdték átadni.
Az Israel Aerospace Industries (IAI) Bedek csoportja fogja korszerűsíteni Franciaország négy Lockheed Martin C-130E Hercules szállítógépét. A szárny középrész cserjét is magába foglaló munkáért az izraeli cégnek a Marshall Aerospace and Defence Group, az Ogma és a Sabena Technics-t sikerült maga mögé utasítani. A további 20-30 éves üzemidőt nyerő gépek közül kettőt légi utántöltő képességgel is felruháznak.
Célegyenesbe ért Franciaországban a Dassault Mirage 2000D vadászbombázók korszerűsítési programja. Az élettartam közepén esedékes modernizálás már 2008 óta került időről-időre napirendre, majd onnan le. A deltaszárnyú csapásmérőből 1993-tól számítva 86 példány került beszerzésre, jelenleg már csak 60 viseli a kokárdás felségjelet a 225 darab Párizs fennhatósága alatt álló repülőeszközből. A Diesel becenévre hallgató 55 darab, 2019-től leszállításra kerülő korszerűsített gépek példányaira a szárazföldi csapatok számára képi információt is továbbítani tudó ROVER modul, GBU-49 Paveway II-es precíziós vezérlésű bombák, új rádió adó-vevők kerülnek integrációra. Cserére kerül az önvédelemre szolgáló MBDA R550 Magic 2 rövid hatótávolságú levegő-levegő rakéta az MBDA MICA IR variánsra, valamint a földi csapatok támogatására egy gépágyúkonténer is a fegyverzetbe kerül.
Oroszországban átadták a második Iljusin Il-80 Maxdome repülőgép-fedélzeti harcálláspontot az orosz fegyveres erők részére. A polgári légiközlekedés számára kifejlesztett Il-86-os repülőgépen alapuló típusból jelenleg négy áll szolgálatban. Ezekből a két újabb gépbe a Zveno-2-es harcvezető és harcirányító rendszer került beszerelésre, aminek segítségével az összes haderőnem irányítása lehetővé válik az Iljusin Il-80 Maxdome fedélzetéről. Jelenleg már fejlesztés alatt áll a korszerűbb Zveno-3Sz változat is.
Bár Moszkva újabb légitámaszpontot nem szándékozik használatba venni Szíriában, csapásmérő képességét mégis erősítette. Ugyanis a közelmúltbéli gépveszteség óta 11 Szuhoj Szu-24M Fencer bombázógépből 3-at, 4-et már hazahívtak és pótlásukra újabb 4 Szu-34-es Fullback került a közel-keleti államba.
Szentpéterváron a Szevernaja Verf hajógyárban egy KONI-osztályú fregatton történ robbanás. A nagyjavításon és korszerűsítésen áteső RAIS KORSO nevet viselő algériai egységen egy ember meghalt, hat másik megsebesült a biztonsági szabályokat megszegve, egyidejűleg végzett festési és hegesztési munkák eredményeképpen létrejövő balesetben.
A Washingtontól egyre inkább elforduló Egyiptom érdeklődést mutat a pakisztáni JF-17 Thunder vadászbombázó iránt. A két állam légiereje között szorosnak mondható a kapcsolat, hiszen a képzés alatt álló növendékek, egy csereprogramnak köszönhetően rendszeresen megfordulnak a másik ország pilótaakadémiáján.
Kiderült, hogy a december 10-én a németországi ThyssenKrupp Marine Systems hajógyárában vízre került Type 209/1400-es tengeralattjáró Egyiptomi megrendelésre épült. Kairó még 2012 augusztusában jelentette be négy felszín alatti egység megrendelését az európai gyártótól, ahol eddig nem közöltek semmit sem a gyártásba vett tengeralattjáró jövőbeli tulajdonosának kilétéről. A jelenleg S41-es jelzést viselő egységről nem tudni mikor kerül átadásra.
Következő év szeptemberében kerül időszakos nagyjavításra India legújabb repülőgép-hordozója az INS VIKRAMADITYA. A 45000 tonnás vízkiszorítású egység még nem tudni, hogy hazai, vagy orosz hajógyárban kerül szárazdokkba, a két pályázó közül hamarosan kiválasztásra kerül a nyertes.
NETARZENÁL GALÉRIA
British Aerospace Hawk 200RDA.
AgustaWestland AW-159 Wildcat HMA.2.
Lockheed F-104S ASA-M Starfighter.
General Dynamics F-111F Aardvark.
Lockheed Martin F-35C Lightning II.
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.
McDonnell Douglas F-4F Phantom II.
A honvédség akut (könnyű)helikopterigényét bő öt évvel az előző, nem éppen jó szocialista megoldási kísérlet pótlás nélküli fideszes elkaszálása után sikerülhet betölteni - persze csak áthidaló jelleggel, hiszen a kormány továbbra is adós marad a beígért "nagy" tenderrel. A Légimentők 2014 végén szolgálatból kivont két AS350B Ecureuil gépe információim szerint hasznosításra lelhet kiképzés-jártasságfenntartás-futár feladatokra, remélhetőleg nem kevés órát felszabadítva az amúgy sem rózsásan álló Mi-8/17-es "flotta" kötelező feladatai számára. Nem is olyan rossz dolog racionálisan gondolkodni, ugye? Továbbiak a mai Magyar Nemzetben.
Ecureuil itt még a Légimentők kötelékében egy 2007-es felvételen. Fotó: Magyar Légimentő Nonprofit Kft.
Zord
A Los Angeles Times különleges jelentésében foglalkozott azzal, hogyan tud az Iszlám Állam máig jelentős profithoz jutni a lopott iraki és szíriai olaj értékesítésével. Törökország üzleti partner a terroristák számára, az illegális olajkereskedelmet pedig helyi vállalkozások is támogatják.
Immár hat éve, hogy 2009 novemberében a Magyar Honvédség kivonta a rendszerből az L-39-es típust. Az Albatros hazai történetét szerencsére számos fotó dokumentálja. Az alábbiak valamikor a 2000-es évek közepén készültek.
A magyar Albatrosok közül a 119-es változtatta legtöbbször a színét. Volt terepszínű (német), ismét terepszínű (magyar) majd az egyik legigényesebb, legjobban sikerült festésmintát kapta, darázs lett. Nem sokáig zümmöghetett, mert fekete-fehér orrát, szárnyait és csíkos potrohát át kellett festeni egyszínű szürkére. Végül ez a gép lett Cápeti II., a szürke, ám cápaorrú repülőgép.
Az Albatros hosszan ívelt, elegáns orra ezzel a festéssel még jobban mutat.
A 119-es földközeli jobb fordulóban követi terepszínű típustestvérét.
Zümi "kinyújtott lábakkal" repül.
Egy másik repülés, másik kísérővel. Balról a 131-es zárkózik fel a pályán és a géppár felszállásra kész.
Az apró póttartályokon még a magyar színektől eltérő eredeti terepszín zöldell.
A géppár a Duna fölé ér, alattuk a dunaföldvári Beszédes József híd köti össze a két partot.
Emelkedő forduló a pápai repülőtér felett, lent leselejtezett MiG-ek hosszú sora áll.
A reptér után Pápa fölé érnek a gépek és gyorsan maguk mögött hagyják a várost.
Hazafelé a Tihanyi-félsziget és a Belső-tó felett.
A bal szárny alatt felbukkan egy MiG-29-es. A kétfarkúak az L-39-es kivonása után még egy évet kaptak, tőlük 2010 decemberében búcsúzott a honvédség.
Az L-39-es kísérője ezúttal a 11-es Nagyvas, pilótája az Alba bal szárnya mögé zárkózik.
Pillantás a Dongó század MiG-29-eséből. A szélvédő előtt a lézer távolságmérővel kombinált infravörös szenzor búrája dudorodik, alul-felül a régebbi barát-ellenség azonosító rendszer hármas antennái vannak.
Törzs alatti póttartály és egy UZR-73-as szimulátor a MiG függesztménye. Jól látszik a festett kabintető is.
MiG-29-es felülnézetből, földháttérrel, egy hátára forgatott L-39-esből nézve.
L-39 és MiG-29 géppár leszállás után, kigurulás közben, a guminyomokkal vonalkódosra csíkozott kecskeméti futópályán.
* * *
Fotó: Air Base archív
Bizalomkeltő találkozóra került sor múlt vasárnap Bangkokban India és Pakisztán között, melyen a két nukleáris hatalom nemzetbiztonsági tanácsadói vettek részt. Az előre be nem jelentett megbeszélés váratlanul érte a nemzetközi közösséget, mivel az elmúlt időszakban a két ország viszonya rendkívül feszült volt. Az eseményről szóló híreket az indiai külügyminisztérium szóvivője, Vikas Swarup tette közzé vasárnap délután a külügyminisztérium közösségi oldalán.
India és Pakisztán szembenállása a dél-ázsiai szubkontinens egyik legjelentősebb konfliktusa, melynek gyökere több mint fél évszázaddal ezelőttre nyúlik vissza. A két állam között kiéleződött feszültség fő tárgyát elsősorban a Kasmír-kérdés, azaz a tartomány vitatott hovatartozása jelenti, mely kapcsán a felek már többször keveredtek fegyveres konfliktusba.
A két ország közötti kapcsolatok augusztus óta különösen mereven és fagyosan alakultak, miután a nemzetbiztonsági tanácsadók Újdelhibe tervezett nyári találkozója végül nem került megrendezésre. A tárgyalás elhalasztásához a napirendre tűzendő kérdések kapcsán felmerülő nézeteltérések vezettek: míg India kizárólag a terrorizmus problémakörére kívánt fókuszálni, addig Pakisztán a Dzsammut és Kasmírt érintő kérdéseket akarta megvitatni, melyet India határozottan elutasított.
A vasárnapi áttörő megbeszélésre nem sokkal a Párizsban megrendezett klímacsúcs után került sor, melyen a két állam miniszterelnöke is találkozott egymással. A francia fővárosban Narenda Modi és pakisztáni kollegája, Nawaz Sharif egyetértettek abban, hogy országaiknak tárgyalóasztalhoz kell ülni, mely egyetértés kikövezte a bangkoki megbeszélés felé vezető utat. A találkozón Ajit Doval indai, és Naseer Khan Janjua pakisztáni nemzetbiztonsági tanácsadók mellett a két állam külügyi államtitkárai is részt vettek.
A nyilvánosságot teljesen kizáró tárgyalást követően a felek közös sajtóközleményt adtak ki, melyből kiderül, hogy a felölelt témák között szerepelt a béke és biztonság kérdésköre, a terrorizmus, Dzsammu és Kasmír ügye, valamint a Kasmír de facto határát képző ellenőrzési vonal (Line of Control) területének nyugalma. A felek nyilatkoztak a további együttműködés melletti elkötelezettségükről, mely az elmúlt időszak fényében kimondottan pozitívan értékelendő. A megvitatott témakörök jól mutatják, hogy Indiának és Pakisztánnak végül sikerült kompromisszumra jutnia, hiszen mind a terrorizmus problematikája, mind pedig Dzsammu és Kasmír kérdése felvetődött.
Nasheer Khan Janjuaés Ajit Dovala bangkoki találkozón. (A kép forrása: thehindu.com)A bangkoki helyszínválasztás egyébként több szempontból is érdekes. Egyrészt ez volt az első harmadik országban tartott bilaterális tárgyalás, melyen a felek a Kasmír-kérdést is megvitatták. Másrészt az eseményt annak ellenére rendezték meg a thai fővárosban, hogy az indiai miniszterelnök korábban kijelentette, egy ilyen dialógusra csakis Újdelhiben vagy Iszlámábádban kerülhet sor.
Úgy néz ki tehát, hogy egyelőre mindkét regionális nagyhatalom nyitottnak mutatkozik és konstruktív hozzáállást tanúsít. A dél-ázsiai hatalmak között kétoldalú tárgyalások Sushma Saraj indiai külügyminiszter Iszlámábádba történő látogatásával kedden tovább folytatódnak. A külügyminiszter az Ázsia Szíve konferencián vesz részt, ami három év óta India vezető diplomatájának első látogatását jelenti a pakisztáni fővárosban.
A bangkoki megbeszélést mindenképp a békés együttműködés irányába tett pozitív lépésként értékelhetjük, mely hosszú idő után megtörheti a jeget a rivális államok között. Ahogy arról az Aljazeera is beszámolt, az a tény, hogy nemzetbiztonsági tanácsadók a miniszterelnökök párizsi klímacsúcson tett látogatása után ilyen rövid időn belül találkoztak egymással arra enged következtetni, hogy a tárgyalások további folytatása mögött az indiai és pakisztáni politikai felső vezetés komoly érdekei húzódhatnak meg.
(Szerkesztette: Szabó Márk, Agócs Endre)