Hogy milyen nagy jelenleg a lengyel filmgyártás, azt jól érzékelteti, hogy a Lengyel Filmtavasz idei programjában egy-két kivételtől eltekintve tűnik fel ismerős színész. Állítjuk ezt annak ellenére, hogy magazinunk már hatodik éve figyelemmel kíséri a lengyel filmgyártást. Mindez persze nem csak a lengyel filmipar méreteit hivatott érzékeltetni, hanem azt is, hogy jelenleg nem egy szűk kör kiváltsága ma Lengyelországban filmekben szerepelni. Ez kifejezetten jó hatással van a lengyel mozgóképekre, mert rendszeresen tűnnek fel új, ígéretes tehetségek. A fejlődés évről-évre tetten érhető, elég ha csak Kicsi Rózsára, az Istenekre, vagy éppen az Idára gondolunk. Utóbbi ráadásul az első lengyel Oscar-díjas alkotás.
A folyamatos színvonalemelkedés természetesen mit sem érne idehaza, a Lengyel Intézet szakértő kezei nélkül, hiszen évről-évre számtalan témát, stílust és műfajt képviselő alkotás kerülhet a magyar közönség elé. Nincs ez másképpen a 22. Lengyel Filmhéten sem, mely egy kivétellel csak tavaly készült alkotásokat mutat be. A filmmustra április 14-én, a Test (Ciało) című filmmel kezdődik, mely az anorexia témakörét járja körbe. Rendezője az a Małgorzata Szumowska, aki a 2013-as Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, az Ő nevében című filmjével Teddy-díjat nyert. A lengyel filmrendező szereti a megosztó témákat, hiszen a díjazott filmje egy meleg lengyel szerezetes történetét dolgozza fel. Április 15-én pénteken, a Lengyel Filmtavasz a Démon (Demon) című filmmel folytatódik. A műfajilag lakodalmi horrornak is nevezett alkotás egy humorral és természetfölötti mozzanatokkal átszőtt történetet mutat be.
A hétvégi filmek közül mindenképpen érdemes lesz időt szánni az Ezek az én lányaim (Moje córky krowy) című filmre, amelyet Kinga Dębska rendezett. A rendkívül aktív rendezőnő neve Lengyelország legnépszerűbb televíziós sorozata, az Sz mint szerelem ( M jak miłosc) egyes epizódjai mellett is feltűnt az elmúlt években. Tavaly elkészült alkotása, az Ezek az én lányaim mesterien ötvözi a drámát a tragikomikus helyzetekkel. Ez a film lehet az idei Lengyel Filmszemle egyik közönségfilmje, mely a magyar mozikban is szép karriert futhatna be. A film utáni beszélgetésen részt vesz a rendezőnő, valamit Zbigniew Domagalski a film producere is. Április 17-én, vasárnap este egy rendkívül aktuális, felettébb elgondolkodtató mozgóképre ülhetünk be. Krzysztof Łukaszewicz Karbala című filmje a 2004-ben, az iraki háborúban játszódik, amikor a lengyel katonák a második világháború után újra éles harchelyzetbe kerülnek a dzsihadisták által támogatott harcosokkal szemben.
Video of 160443395
Video of WRJZe72Z9DQ
Az idei lengyel filmszemle magyar vontatkozású, az Egyszer élünk című (Żyć nie umierać) című filmmel zárul április 20-án, szerdán. Maciej Migas rendezésében készült mozgóképben Bartek, egy valaha népszerű színész kerül főszerepbe, aki megtudja, hogy gyógyíthatatlan beteg és már kevés ideje van hátra. A férfi úgy dönt, hogy maximálisan kihasználja a hátralévő napjait és kibékül Budapesten élő lányával. Barteket az a Tomasz Kot játssza, akit tavaly a magyar közönség az Istenek című orvosi filmben láthatott.
Video of 160443843
A Lengyel Filmtavasz a legfrissebb filmek bemutatása mellett a lengyel filmrendező, Krzystof Zanussi munkássága előtt is tisztelegni kíván. Éppen ezért a filmmustra az április 18-i napot neki szenteli. Ezen a napon az érdeklődők személyesen is találkozhatnak Zanussival, emellett megtekinthetik a 2005-ös, Persona Non Grata című filmjét is. A neves alkotóról Pörös Géza könyvet is írt, Krzystof Zanussi világa címmel, melynek bemutatójárára a Krystof Zanussival történő beszélgetés alkamával kerül sor. A Lengyel Filmtavaszra a jegyek kedvezményes, 1100 Forintos áron válthatók, az április 18-i programok viszont ingyenesen látogathatók a Művész Moziban. Ehhez azonban a pénztárnál speciális, regisztrácós jegyet kell igényelni. Részletes programterv elérhető a Lengyel Intézet és a Művész Mozi honlapján.
Tags: lengyelfilmLengyelország Kultúra: Film
Kezdetét vették az előrehozott országgyűlési választások a Szíriai Arab Köztársaságban; nagyhatalmi paktum áll a háttérben, de a mintegy öt éve húzódó háború során sikerült megőrizni az ország stabilitását.
Since the creation of the European Defence Agency in 2004, support to the Common Security and Defence Policy (CSDP) and to EU operations has been one of EDA's core missions. Several activities are now ongoing to develop the support of CSDP military and civilian operations or missions as well as EU Battlegroups at the request of Member States.
Typically, CSDP operations and missions are deployed on short notice to manage crisis in remote areas. In some cases, shortfalls on assets and equipment arising from the force generation have led to outsourcing some key services. This has been the case for in-theatre rotary wing medical evacuation (MEDEVAC) in the CSDP military training mission in Mali (EUTM Mali) or the CSDP civilian rule of law mission in Kosovo (EULEX Kosovo).
In order to better understand the range of commercially available solutions which could fulfil possible future requirements for in-theatre helicopter MEDEVAC services and associated risks or limitations, EDA is conducting a market survey. It has to be highlighted that the objective of this survey is to identify service providers of ‘turnkey’ solutions and not manufacturers of assets or supply providers.
Operators are kindly invited to participate to the survey by submitting their answer by 6 May 2016.
Mind az örmény, mind az azeri fél a másikat vádolja az április 2-án kiújult hegyi-karabahi harcokért. A terület hovatartozása körül kialakult konfliktus immáron több, mint 20 éve rideg tűzszünetek és fegyveres összecsapások sorozata, amely kapcsán fontos kiemelni, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Oroszországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból álló Minszk Csoportja által vezetett tárgyalások azóta sem hoztak megoldást. Az idén áprilisban kiújult ellenségeskedést megelőzően legutóbb 2014-ben zajlottak hasonló intenzitású harcok.
A mostani összecsapásoknak több tucat katona, továbbá számos civil is áldozatául esett. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a harcokhoz közeli településekről evakuálták a lakosságot, továbbá a hegyi-karabahi kormány szerint 1994 óta most először került sor nehézfegyverek bevetésére.
Jelentős fejleményként könyvelhető el, hogy Azerbajdzsán megszerzett két stratégiai jelentőségű magaslatot és egy települést. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium által kiadott nyilatkozat szerint mindez megakadályozza, hogy ezekről a területekről támadásokat indítsanak országuk ellen.
Vasárnap Azerbajdzsán egyoldalúan bejelentette, hogy a nemzetközi felhívásokra való tekintettel megszünteti a támadó műveleteket, de az elfoglalt területeket megtartja, amely – ha sikerül azokat konszolidálnia – 22 év óta az egyetlen komolyabb változás lesz a konfliktusban. Az ellenségeskedésnek ezzel azonban nem szakadt vége, Örményország április 4-én folytatta műveleteit. Ezzel Azerbajdzsán tulajdonképpen kilépett az agresszor szerepéből.
A nemzetközi közösség, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök egyhangúan elítélte a támadásokat és tűzszünetre szólított fel, amelyet április 5-én orosz közvetítéssel megkötöttek. Bár ez a végleges megoldáshoz nem vitt közelebb, mind az Európai Unió, mind a Minszk Csoport nyilatkozatban üdvözölte a döntést. Ezen túlmenően Azerbajdzsán és az örmények által támogatott szeparatisták április 8-án nemzetközi szervezetek közvetítésével megállapodtak, hogy egy 5 órás időtartam erejéig semmilyen erőszakot nem követnek el annak érdekében, hogy nyugodtan kutathassanak az elesett katonák holttestei után.
A kiújult konfliktusban Oroszország ismét megragadta a közvetítő szerepet, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök örmény kollégájával való találkozója után kihangsúlyozta: Oroszország kész mediátorként fellépni a Minszk Csoporton belül és használni befolyását a megfelelő eljárásmódokkal összhangban.
A tárgyalások során egy EBESZ békefenntartó misszió felállítása is szóba került, mely kapcsán Oroszország EBESZ-hez akkreditált állandó képviselője, Alekszandr Lukasevics közölte: egyelőre fontosabb a tűzszünet betartására koncentrálni, békefenntartókat a szervezet csak egy politikai megoldás létrejötte után küldene.
A FÁK (Független Államok Közössége) biztonsági tanácsa szintén április 8-án Moszkvában ülésezett a konfliktus kapcsán. A külügyminiszterek remélik, hogy a résztvevő felek hamarosan visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, végleges megoldást találva az évtizedek óta tartó vitára.
Ennek esélyeit azonban nagy valószínűséggel csökkenteni fogja a felek gyökeresen eltérő álláspontja, ami nem nagyon változott az évek során. Azerbajdzsán csak abba hajlandó beleegyezni, ha Hegyi-Karabah visszakerül a fennhatósága alá, míg Örményország a térség függetlenségének elfogadását szeretné kiharcolni. Április 9-én örmény tüntetők New Yorkban az azeri konzulátus előtt követelték a Hegyi-Karabahi Köztársaság elismerését és kérték a nemzetközi közösséget, hogy ne hagyják annyiban Azerbajdzsán ellenük irányuló agresszióját. Fontos megjegyezni, hogy a megkötött tűzszünetet az elmúlt napokban többször megsértették a szemben álló felek, így a tartós megoldás egyelőre várat magára.