The relations between the EU and the Republic of Moldova are based on the Association Agreement which was signed on the margins of the EU summit held on 27 June 2014.
Egy norvégiai civil szervezet (NPA, Norwegian People’s Aid) közreműködésével évek óta aknakereső kutyák érkeznek Bosznia-Hercegovinába.
A Vogoscsa járásbeli Blagovacon van a kiképző központ, ahol a kutyákat tartják, ahonnan az elmúlt 12 évben szerte az országban bevetésre kerültek és átvizsgáltak több mint százezer négyzetméter elaknásított területet, felfedtek több mint 4000 aknát és 300 ezer egyéb, a háborúból ott maradt robbanó szerkezetet.
2004 óta, mióta a központban aknakereső kutyákat képeznek, közel 500 kutya vett részt különböző projektekben. Jelenleg több mint 40 kutya van kiképzés alatt és 13 dolgozik az aktív aknamentesítési munkákban.
A kutyák aknakeresésre használásáról a központ szakembere azt mondja, hogy erre a feladatra nem minden fajta alkalmas.
„Mind közül a leginkább a belga juhászkutya tanítható: nagyon intelligens, energikus, engedelmes kutya, könnyen és gyorsan tanul. Ezt a kutyafajtát átlagon felüli energia jellemzi, kiemelkedően magas a zsákmányszerző ösztöne, amit jól ki lehet használni mind fizikai mind mentális aktivitásuk során.”
A módszertani kiképző központban a kutyákat vadász és nyomozó ösztönük erősítésére alapozva tanítják, hogy sikeresen és biztonságosan tudják az egyes anyagokat kiválasztani. A központ különlegessége, hogy az oktatáson kívül saját tenyésztési programjuk is van, és a kutyák körültekintő kiválasztásával biztosítják a kiváló tulajdonságokkal rendelkező utódokat.
A kutyák kiképzését már kölyökkorukban megkezdik. A tréning a szocializálódásra, más tárgyakhoz szoktatásra és ezek gyakorlására, fejlesztésére fókuszál, valamint ragadozó ösztönük stimulálására.
Amikor a kutyák már kiválóan ismerik a tárgyakat, játékosan megismerkedtek velük, akkor kezdődik a tárgyak megkerestetése. Amit a kutya keres, az az ő kedvenc játékszere. A képzés alapja a kapcsolat a játékszer és a szaga között.
Ekkor még egyszerű gyakorlatokat végeztetnek velük, mint kergetőzés, harapás, ledöntés, amiket aztán jutalmaznak is.
A későbbi fázisokban jönnek az összetett gyakorlatok, ahol a kutya több speciális jártasságot szerez: például a játék keresése, ami után a jutalom, hogy játszhat vele. A kiképzés fejlettebb szakaszában következik a játék és a szag elválasztása, a kutya speciális szagot keres, és megtalálás esetén játszással jutalmazzák.
Ha megfelelően integrálják más aknakeresési technológiákkal, akkor a kutyák rendkívül értékes segítséget nyújtanak a feltáró munkában.
Az aknakereső kutyákat mindenekelőtt kivételes szaglásuk miatt alkalmazzák. Meg tudják különböztetni az aknák szagát egyéb más robbanó eszközök szagától. A fémkereső detektorral ellentétben, melyet az aknamentesítésnél használnak, a kutyák képesek beazonosítani a fém és a plasztik aknákat is.
A kutyákat a munkára erős kötődésük motiválja kiképzőjükhöz, és a jutalom, amit az aknák megtalálásáért kapnak.
Amikor a kutya felfedez egy aknát, nyugodtan ülve marad ezzel mutatva a helyet, lehetővé téve, hogy az embertársa megjelölje azt, majd a szerkezetet kiemeljék vagy megsemmisítsék.
A norvég civil szervezet a Norvégiai Szakszervezeti Szövetség szervezete, vezető szerepet vállal a nemzeti és nemzetközi szolidaritás, az emberi méltóság, a szabadság és az egyenlőség biztosításában.
Jelenleg a világ több mint 35 országában fejtenek ki humanitárius tevékenységet, nyújtanak segítséget különféle konfliktusok utáni helyreállításban, visznek segélyeket háborús övezetekbe, elvük az emberi jogok, a szabadság, a demokratizálódás előmozdítása.
A szervezet 1996-ban kezdte meg aknamentesítő munkáját Boszniában, ezzel nagyban hozzájárultak az országban lévő aknamezők felszámolásához.
Felszámolni való pedig még van bőven. Szakértők becslése szerint 9000 helyen még legalább 120 ezer akna van a földben. 1996 óta felrobbant aknától hatszázan haltak meg.
A munkát nagyban nehezítik az árvizek és a földcsuszamlások, amik elsodorják az aknamezők megjelölésére kitett jeleket, és külön veszélyt jelent, hogy a víz az aknákat is magával viszi olyan helyre is, ahol nem számítanának rájuk.
Amikor az árvíz levonul, a szakemberek a jelzéseket újra kihelyezik és fokozott óvatosságra figyelmeztetik a lakosságot.
„Az aknamentesítő központ Bosznia-Hercegovina területén minden évben 12 ezer jelzést helyez ki. Ezek többségét az ár elviszi, és ez így megy 1996 óta minden évben.”
Civil szervezetek aktivistái járják a településeket háztól házig és magyarázzák el az embereknek, hogy mit kell tenni, ha ismeretlen, gyanús szerkezetet találnak.
A központban azt mondják, minden bejelentést komolyan vesznek. Arra oktatják a lakosságot, hogy ha bármi gyanúsat találnak, azt ék alakban három zászlóval jelöljék meg, vagy bármi mással kerítsék körül és valamilyen piros jelet tegyenek rá, és azonnal hívják a rendőrséget vagy a civil aknamentesítőket.
Boszniában az aknamentesítés megkezdése, 1996 óta közel 170 négyzetkilométernyi területet tisztítottak meg. Az elaknásított területek megtisztításának határidejét 2019-ben jelölték meg, de az árvizek és a földcsuszamlások miatt 2024-re módosították.