Feed aggregator

It's vital Europe takes up the leadership in the fight against tax evasion, Nobel Prize-winning economist Joseph E. Stiglitz told Parliament's inquiry committee investigating the Panama papers on 16 November. Stiglitz, who served as an advisor to the Panama government following the revelations, said the US was unlikely to be effective in tackling the issue: "When your [future] president is evader-in-chief, it’s hard to have confidence in where we are going to go."
Committee of Inquiry to investigate alleged contraventions and maladministration in the application of Union law in relation to money laundering, tax avoidance and tax evasion

Source : © European Union, 2016 - EP

It's vital Europe takes up the leadership in the fight against tax evasion, Nobel Prize-winning economist Joseph E. Stiglitz told Parliament's inquiry committee investigating the Panama papers on 16 November. Stiglitz, who served as an advisor to the Panama government following the revelations, said the US was unlikely to be effective in tackling the issue: "When your [future] president is evader-in-chief, it’s hard to have confidence in where we are going to go."
Committee of Inquiry to investigate alleged contraventions and maladministration in the application of Union law in relation to money laundering, tax avoidance and tax evasion

Source : © European Union, 2016 - EP

Six ans après la révolution tunisienne, l’Instance vérité et dignité (IVD) entame les auditions publiques des victimes du régime de Zine el-Abidine Ben Ali. Un moment historique visant à faire la lumière sur les exactions de la dictature.

Le nouveau numéro de Terre information magazine est en ligne. Ce mois-ci, plongez dans l’univers des forces spéciales et retrouvez un dossier détachable de 12 pages regroupant des témoignages de l’engagement de l’armée de Terre sur le territoire national. 

Déjà primé par le prix du roman Fnac et le prix du Premier roman, Petit pays de Gaël Faye a été couronné ce jeudi 17 novembre par le prix Goncourt des lycéens. Rejoint au téléphone par la présidente du jury, réuni dans la ville bretonne de Rennes, l’auteur franco-rwandais de 34 ans a fait part de sa fierté et de son émotion.

You can read here the article on new developments in the Eastern Mediterranean after Trump’s victory, which was written by Director General of ELIAMEP Dr Thanos Dokos. This commentary was published in Kathimerini on 16 November 2016 [in Greek].

These days, my bedtime reading consists of books on the EU referendum: The Brexit Club, Bad Boys of Brexit, Unleashing Demons and (currently) All Out War. All have provided another level of understanding to what happened over the past year or two, confirming some suspicions and challenging some assumptions.

Most strikingly so far has been the strategising that took place. From the Tate plot, to the Parliamentary manouvering on the Referendum Bill to the failed coup against Dominic Cummings, there are repeated instances of political actors working two steps ahead of their opposition.

Given the success that such an approach has had, and given the lack of apparent strategising going on in government on Article 50, this post tries to imagine what the two critical groups in Brexit might do, now and in the future. To be clear, I am not suggesting that this is what they are actually going and any examples I provide should not be taken as implementations of such ideas; instead, the intention is to scope out what the path ahead looks like at a critical juncture in British politics, where much feels contingent and open to change.

Let’s start by looking at those who have made most of this strategic approach to date, those pushing for a hard Brexit.

Harder still

The underlying situation is well-placed for hard brexiteers: they have the momentum from the referendum and own much of the media debate. However, David Cameron’s resignation immediately after the referendum meant that progress to Article 50 has become stalled.

The priority objective here has to be to get to Article 50 as soon as possible. This matters because it locks the UK much more firmly into leaving and because it opens up much more chance of making that departure a full one.

To tackle this last point first, Article 50 has a timetable and an extended number of veto players, anyone one of whom can block the conclusion of a negotiated deal. Failure to reach a deal means that the UK leaves after two years with a rupture. Either that is the objective, or it prompts the kind of crisis talks that lead to a deal in which the UK might have more opportunity to secure the trade-based relationship that many hard brexiteers want. In any case, the absence of agreement moves the UK very firmly – and possibly permanently – into the hard Brexit position.

Hence, getting to Article 50 matters. This means stamping hard on any sign of delay by the government, as well as calling out any and all who question any aspect of the situation, even if they are nominally ‘friendly’. Thus the various court cases might not question whether notification or Brexit should happen – only how – but by ramping up public dissent it makes it much more difficult for anyone to leverage those cases into further diversionary or limiting action.

Likewise, Parliament becomes a battleground, with a hard core of hard Brexiteers able to deprive the government of its majority, possibly to link up with an acquiescent Labour party in inflicting defeats on any area of policy that might cause Theresa May to think hard about defining them. Within the Tory party, that power also potentially extends to raising a challenge to their leader more directly, by triggering a leadership contest. While more of a nuclear option, it does have weight behind it, made more credible by the copious demonstrations of willingness to unleash havoc.

In short, the hard brexiteers probably do best by being unrelenting in their criticism of anyone who doesn’t cleave to the view that Brexit is quick and simple, pushing as hard as possible to get to Article 50, and then being unhelpful in finding a basis for cooperation, so that exit occurs on hard (ie. no) terms.

Whoa, Nelly!

If hard brexiteers might to push on being obstructive, then those that still want to fight for no brexit have a very different challenge.

For them, the referendum is a big, unavoidable problem and there is no easy way around it. So let’s assume that they will not directly challenge it. This opens up two lines of action, one short-term, the other longer.

In the short-term, the priority would have to be killing the momentum of the process. Cameron’s non-notification on 24th June opened up a big opportunity, but now it needs more work.

The logical first port of call is the Supreme Court next month. While neither party in Miller & dos Santos looks like changing their basic argument, the involvement of representation from the Scottish government and (possibly) the joining of the defeated Northern Irish action mean that there is scope for new elements to be introduced. To pick a recent idea, arguing that Article 50 notification needs not only the Act required by the High Court but also repeal of the 1972 European Communities Act would throw a huge spanner in the works, as this latter might mean years of legal unpicking before notification can happen.

The fall-back would be Parliament and efforts to expand the notification bill not only to improve oversight but to add further hurdles to getting to notification – such as the agreement of devolved assemblies – or the requirement for a second referendum to approve the final deal. Again, there are enough no-brexiteers in Tory ranks to cancel out the government majority, so work on getting Labour on-side would have to be a priority. Here, repeals would need to be multi-faceted, speaking to values and ideas that will resonate strongly with the leadership, i.e. not simply the benefits of EU membership.

Delaying notification is central in all of this, since it opens up the longer-term perspective, namely to effect a change in wider circumstances that make over-turning the referendum more feasible. That might include economic costs becoming more obvious, but also allowing more political events to accumulate. To take the most recent example, a Trump administration might be willing to cut a quick trade deal with the UK, but if that doesn’t happen then it makes the brexiteers’ argument about being a global player more difficult. Likewise, elections in France and the Netherlands in the first half of 2017 open up paths to more radical change within the EU that might render leaving moot.

Really?

Both these paths – hard brexit and no-brexit – are difficult and problematic. There is much to question about them and I’d have serious doubts about the viability of either.

However, the middle path – that of a managed brexit – is little easier. There have been some good pieces of late about how to strategise this, but that does not disguise the many pitfalls and bear-traps that exist. Perhaps the value of thinking more radically is that it exposes these, so that we might have more of a chance of getting to a sustainable future policy position.

The post How to win at Brexit appeared first on Ideas on Europe.

Budapesttől alig 15 kilométerre, Solymár közelében helyezkedik el a brit katonai temető, 211 katona végső nyughelye, akik a Royal Air Force Magyarország fölött lelőtt bombázóin vesztették életüket 1944-ben. A lezuhanás helyén vagy annak közelében eltemetett holttesteket 1947 után kezdhették exhumálni, miután a brit nemzetközösség hadisírokkal foglalkozó bizottsága (CWGC - Commonwealth War Graves Comission) engedélyt és területet kapott a temető létrehozására. 

A bejárat mellett angol és magyar nyelvű tábla hirdeti, hogy a Solymár községtől 1946-ban vásárolt földet katonai temető létesítésére a brit kormánynak ajándékozták.

A nemzetközösség 173 katonája - ausztrálok, britek, dél-afrikaiak, kanadaiak, új-zélandiak - mellett egy francia és 37 lengyel nyugszik.

A temetőben négy parcellát alakítottak ki.

Őszi csend és nyugalom. A parcellákat övező fákról egyre több elsárgult levél kerül a gondozott gyepre.

A 21 éves ausztrál Lawrence Geoffrey Robertson RAF egyik kétmotoros Vickers Wellington közepes bombázóján szolgált bombacélzóként. Szombathelyi célpontot támadó gépét német éjszakai vadászok lőtték le 1944. október 21-én.

Az új-zélandi Donald Ansley Sandman ugyanazon a Wellingtonon szolgált pilótaként, amelyen Robertson.

Néhány sírnál képet hagytak a hozzátartozók, így a 24 évesen elhunyt új-zélandi bombacélzó, Frederick George Stowell sírjánál is. 1944. augusztus 8-án éjszaka Stowell Wellingtonja egy nagyobb kötelék részeként a szombathelyi repteret támadta. Miután találat érte, az ötfős személyzetből négyen kiugrottak, de Stowell nem élte túl az ugrást; a kis magasság miatt ejtőernyője nem nyílt ki.

Samuel Noah Kwinter szintén bombacélzó volt. A 23 éves kanadai már túl volt 22 bevetésen, amikor 1944. augusztus 22-én négymotoros Halifax bombázója Magyarország fölé repült és többé nem tért vissza olaszországi támaszpontjára. 

A dél-afrikai W.B. Kewley hadnagy a maga 31 évével idősnek számított a repülők között. Lövészként szolgált egy olyan B-24 Liberator fedélzetén, amelyen csak tisztekből állt a személyzet.

Mind a négy parcellában találunk lengyel sírokat.

Akinek nevét csak Isten tudja. Solymáron három ismeretlen katona nyugszik.

A brit katonai temető egyetlen francia halottja. Marcel Tilmont a Royal Air Force önkénteseként repült lövészként. A 148. századnál szolgált, amelynek Halifax gépei Lengyelországba és Jugoszláviába szállítottak ügynököket, hírszerzőket. Tilmont gépét valószínűleg egy német éjszakai vadász lőtte le 1944. július 4-én éjjel Kaposvár közelében. A roncsok között csak a nyolcfős személyzet maradványait találták meg, a gépen szállított négy utas már korábban kiugrott. 

Henry James Cullimore képesített matróz az egyetlen a temetőben nyugvók közül, aki nem a második világháborúban halt meg. 1919. november 24-én a Dunán őrjáratozó királyi gyorsnaszád fedélzetén keletkezett tűzben vesztette életét. Rajta kívül még három brit haditengerész nyugszik magyar temetőkben.

A temető bejáratának belső oldalán ajtóval zárt falfülkét alakítottak ki.

A falfülke csak kilincsre van zárva, itt tartják a látogatók könyvét, a temető leírását és néhány írást az elhunytakról.

A fedélzeti lövészeknek emléket állító vers is a falfülkében található. A brit bombázókon a távírász lövész is volt egyben (WOP/AG - Wireless Operator / Air Gunner).

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Adatok: www.cwgc.org, www.rafcommands.com, www.cjhn.ca

A Tanács és az Európai Parlament 2016. november 17-én megállapodott a 2017-es uniós költségvetésről, amely határozottan tükrözi az EU szakpolitikai prioritásait. A kötelezettségvállalások teljes összegét 157,88 milliárd euróban, a kifizetéseket pedig 134,49 milliárd euróban állapították meg.

„A 2017-es költségvetés erőssége abban rejlik, hogy olyan kiemelt területekre összpontosít, mint a migráció kezelése, beleértve a kiváltó okok megszüntetését is, valamint a beruházások ösztönzése a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében. Ezáltal a költségvetés a lehető legjobban szolgálja az uniós adófizetők, az európai polgárok és a vállalkozások érdekeit. Emellett tekintetbe veszi az államháztartás konszolidációja érdekében hozott folyamatos tagállami erőfeszítéseket” – mondta Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke.

Több pénz jut a migrációra és a biztonságra

A kötelezettségvállalások összegét 5,91 milliárd euróban határozták meg, ami azt jelenti, hogy mintegy 11,3%-kal több pénz áll majd rendelkezésre a migrációs válság kezelésére és a biztonság növelésére, mint 2016-ban. Az összegből a tagállamok segítséget kapnak a menekültek áttelepítéséhez, befogadóállomások létrehozásához, a menekültek beilleszkedésének támogatásához, valamint a jogszerűtlenül itt tartózkodók visszaküldéséhez. Felhasználható továbbá a határvédelem erősítésére, bűnmegelőzésre, a terrorista cselekmények elleni küzdelemre és a kritikus infrastruktúra védelmére.

Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe

Az intézmények az 1a. alfejezeten belül (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért) 21,3 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot hagytak jóvá a gazdasági növekedés fellendítésére és munkahelyteremtésre. Ez 2016-hoz viszonyítva mintegy12%-os növekedést jelent. A költségvetés e részébe tartoznak az olyan eszközök, mint az Erasmus+ és az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelyek költségvetését 19%-kal 2,1 milliárd euróra, illetve 25%-kal 2,7 milliárd euróra növelték. A 2017-es uniós költségvetés 500,00 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot foglal magában az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés céljára, amelynek feladata a fiatalok munkába állásának elősegítése. További 500,00 millió eurót hagytak jóvá a tejtermelők és más állattenyésztők támogatására júliusban bejelentett kiegészítő támogatási intézkedések fedezésére.

A Tanács és a Parlament emlékeztette az uniós intézményeket arra, hogy a tagállami konszolidációs intézkedésekhez igazodva 2017-ig végre kell hajtaniuk a 2013-ban elhatározott 5%-os létszámcsökkentést.

  FejezetekAz EU 2017. évi költségvetése (millió EUR)  KötelezettségvállalásokKifizetések 1. Intelligens és inkluzív növekedés74 89856 521 – 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért21 31219 321 – 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió53 58737 201 2. Fenntartható növekedés58 58737 101 3. Biztonság és uniós polgárság4 2843 787 4. Globális Európa10 1879 483 5. Igazgatás9 3959 395 Speciális eszközök534390 ÖSSZESEN157 883134 490Következő lépések

A 2017-es uniós költségvetést a Tanács várhatóan november 29-én, a Parlament pedig december 1-jén fogadja el hivatalosan.

Der Rat und das Europäische Parlament haben am 17. November 2016 Einigung über einen EU-Haushaltsplan für 2017 erzielt, der von den wichtigsten politischen Prioritäten der EU geprägt ist. Die Mittel für Verpflichtungen werden auf insgesamt 157,88 Mrd. € und die Mittel für Zahlungen auf insgesamt 134,49 Mrd. € festgelegt.

"Der EU-Haushaltsplan für 2017 zeichnet sich aus durch den Schwerpunkt auf vorrangigen Maßnahmen wie Migrationsbewältigung, einschließlich durch Bekämpfung der ihr zugrunde liegenden Ursachen, und Förderung von Investitionen als Weg zur Anregung von Wachstum und Schaffung von Arbeitsplätzen. Damit wird ein größtmöglicher Nutzen für die europäischen Steuerzahler, Bürgerinnen und Bürger sowie Unternehmen erzielt. Zudem werden die anhaltenden Bemühungen der Mitgliedstaaten zur Konsolidierung ihrer öffentlichen Finanzen gewürdigt", erklärte Ivan Lesay, Staatssekretär für Finanzen der Slowakei und Präsident des Rates.

Mehr Mittel für Migration und Sicherheit

Mit den vereinbarten Verpflichtungen in Höhe von 5,91 Mrd. € stehen ca. 11,3 % mehr Mittel zur Bewältigung der Migrationskrise und Verstärkung der Sicherheit zur Verfügung als 2016. Diese Mittel werden dazu verwendet, den Mitgliedstaaten bei der Neuansiedlung von Flüchtlingen, der Schaffung von Aufnahmeeinrichtungen, der Unterstützung von Integrationsmaßnahmen und der Rückführung jener, die kein Bleiberecht haben, zu helfen. Ferner werden damit die Bereiche Grenzschutz, Kriminalprävention, Terrorismusbekämpfung und Schutz kritischer Infrastrukturen unterstützt.

Investitionen in Wachstum und Beschäftigung

Zur Förderung des Wirtschaftswachstums und der Schaffung von Arbeitsplätzen wurden unter der Teilrubrik 1a (Wettbewerbsfähigkeit für Wachstum und Beschäftigung) Verpflichtungen in Höhe von 21,3 Mrd. € vereinbart. Dies entspricht einer Steigerung um rund 12 % gegenüber 2016. Dieser Teil des Haushaltsplans betrifft Instrumente wie Erasmus+ (Steigerung um 19 % auf 2,1 Mrd. €) und den Europäischen Fonds für strategische Investitionen (Steigerung um 25 % auf 2,7 Mrd. €). Der EU-Haushaltsplan für 2017 umfasst auch 500 Mio. € an Verpflichtungen für die Beschäftigungsinitiative für junge Menschen zur Hilfe bei der Arbeitssuche. Weitere 500 Mio. € wurden für die Unterstützung von Milchbauern und Viehzüchtern vereinbart, wobei im Juli zusätzliche Unterstützungsmaßnahmen bekanntgemacht wurden.

Im Hinblick auf die Unterstützung der von den Mitgliedstaaten auf nationaler Ebene unternommenen Konsolidierungsbemühungen erinnerten der Rat und das Parlament alle EU-Institutionen daran, die 2013 vereinbarte Personalreduzierung um 5 % bis 2017 vollständig umzusetzen.

  RubrikenEU-Haushaltsplan 2017 (in Mio. €)  VerpflichtungenZahlungen  Intelligentes und integratives Wachstum74.89856.521 – 1a. Wettbewerbsfähigkeit für Wachstum und Beschäftigung21.31219.321 – 1b. Wirtschaftlicher, sozialer und territorialer Zusammenhalt53.58737.201  Nachhaltiges Wachstum58.58737.101  Sicherheit und Unionsbürgerschaft4.2843.787  Europa in der Welt10.1879.483  Verwaltung9.3959.395 Besondere Instrumente534390 INSGESAMT157.883134.490Weiteres Vorgehen

Die förmliche Annahme des EU-Haushaltsplans für 2017 durch den Rat und durch das Parlament erfolgt voraussichtlich am 29. November bzw. am 1. Dezember.

Drohnen werden nicht nur vom Militär eingesetzt. Ob privater Spaß oder professionelle Anwendungen, die Zahl der "Unbemannten Luftfahrzeuge" wächst rasant. Neben den wirtschaftlichen Chancen müssen auch Gefahren und Risiken betrachtet werden.

Dauer des Videos : 165'
Sie können dieses Video manuell herunterladen im WMV (1.3Gb)-Format

Haftungsausschluss : Die Verdolmetschung der Debatten soll die Kommunikation erleichtern, sie stellt jedoch keine authentische Aufzeichnung der Debatten dar. Authentisch sind nur die Originalfassungen der Reden bzw. ihre überprüften schriftlichen Übersetzungen.
Quelle : © Europäische Union, 2016 - EP

Length of video : 165'
You may manually download this video in WMV (1.3Gb) format

Disclaimer : The interpretation of debates serves to facilitate communication and does not constitute an authentic record of proceedings. Only the original speech or the revised written translation is authentic.
Source : © European Union, 2016 - EP

On 17 November, the Permanent Representatives Committee (Coreper) agreed, on behalf of the Council, a negotiating position on visa liberalisation for Ukraine. It confirmed the Commission proposal to provide for visa-free travel for EU citizens when travelling to the territory of Ukraine and for citizens of this country when travelling to the EU, for a period of stay of 90 days in any 180-day period.

The Council takes the view that the entry into force of visa liberalisation for Ukraine should be at the same time as the entry into force of the new suspension mechanism.

On the basis of this mandate, the presidency will start negotiations with the European Parliament.

"By giving its green light today, the Council has demonstrated its commitment to visa-free travel for citizens of Ukraine, taking into account that all requirements have been met. Credible reform is the right path and should be encouraged. I am also delighted that our decision is able to send a positive message in the run up to the EU-Ukraine Summit on 24 November."

Peter Javorčík, Permanent Representative of Slovakia to the EU, and President of the Permanent Representatives Committee
Background

In December 2015 the Commission concluded that Ukraine had met all the benchmarks for the exemption of the visa requirement. On 20 April 2016 the Commission published the proposal for visa liberalisation.

Once the new visa regime for Ukraine is agreed with the Parliament and formally adopted, it will  move the country from Annex I of Regulation 539/2001 (countries whose nationals need a visa to enter the Schengen area) to Annex II of the same regulation (visa free countries), thus providing for visa-free travel for EU citizens when travelling to the territory of Ukraine and for citizens of this country when travelling to the EU, for a period of stay of 90 days in any 180-day period.

In the context of the current migratory situation in the European Union and taking into account the Commission's proposals for visa liberalisation of Georgia, Ukraine, Turkey and Kosovo and the discussions with member states, the Commission decided on 4 May 2016 to present a proposal to amend Regulation 539/2001 to revise the current suspension mechanism.

The main objective of the revised regulation is to strengthen the suspension mechanism. It does this by making it easier for member states to notify circumstances which might lead to a suspension, by enabling the Commission to trigger the mechanism on its own initiative, and by tasking the Commission to send an annual report to the European Parliament and Council on the extent to which visa-exempt third countries continue to meet the necessary criteria.

The possible grounds for suspension have been extended and the use of the mechanism will also be facilitated by shortening reference periods and deadlines in order to allow for a faster procedure.

The discussions between the Parliament and the Council on the visa suspension mechanism are still ongoing.

Ireland and the United Kingdom will not be subject to the application of these measures, in accordance with the protocols annexed to the EU treaties. The visa regime of these member states remains subject to their national legislation.

Les fossoyeurs de l'entente cordiale avaient enterré un peu trop vite la coopération opérationnelle
Plus d'infos »

On s'attendait à ce que les débat sur le prélèvement à la source soient sportifs. Ce fut effectivement le cas. Jeudi matin, les députés du groupe Les Républicains étaient présents en nombre. Leur but: adopter les amendements de suppression de l'article en question (article 38).

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

1. EMLÉKEZTETVE a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról és a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházásokról szóló hatodik jelentésről szóló, 2014. november 19-i következtetéseire[1], a kohéziós politika (2014–2020) végrehajtásával kapcsolatos kihívásokról szóló, 2015. június 23-i következtetéseire[2], az „Egyszerűsítés: A tagállamok prioritásai és várakozásai az európai strukturális és beruházási alapok tekintetében” című, 2015. november 18-i következtetéseire[3], a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című bizottsági közleményről szóló, 2016. március 15-i következtetéseire[4], valamint a kutatást és az innovációt jobban elősegítő, intelligensebb és egyszerűbb kohéziós politikáról és általában az európai strukturális és beruházási alapokról szóló, 2016. június 24-i következtetéseire[5];

2. EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkében foglaltaknak megfelelően az Uniónak úgy kell alakítania és folytatnia tevékenységét, hogy erősítse az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, továbbá, hogy a kohéziós politika sajátos célja a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentése;

3. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy uniós szinten a kohéziós politika jelenti azt a fő beruházási politikát, amellyel az Európa 2020 stratégiában kitűzött célok megvalósíthatók; továbbá HANGSÚLYOZZA a kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) hozzáadott értékét, különösen az alábbiak terén:

a) szilárd, hosszú távú uniós keretet és pénzügyi eszközöket biztosítanak a foglalkoztatást és a növekedést célzó beruházásokhoz, valamint a strukturális reformok megvalósításához az Unió tagállamainak és különböző régióinak helyzetéhez igazított, integrált beavatkozásokkal;

b) a megosztott irányítási mód keretében mozgósítják és koordinálják a tagállami és az az alatti szintet képviselő szereplőket oly módon, hogy a partnerség elvére alapozva társfinanszírozott projektek révén közvetlenül bevonják őket az uniós prioritások megvalósításába;

c) elsőként alkalmaznak tényeken alapuló, eredményorientált megközelítést az uniós beruházásokra vonatkozóan;

d) pozitív ösztönzőket biztosítanak számos tagállam és a tagállam alatti szintet képviselő számos szereplő számára a strukturális reformok végrehajtásához, valamint a stratégiai tervezés, az adminisztratív kapacitás és az együttműködés erősítéséhez.

I. A kohéziós politika 2007 és 2013 közötti programjainak értékelése

4. ÜDVÖZLI az ERFA és a Kohéziós Alap (2007–2013) utólagos értékeléséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot[6], amely arról tanúskodik, hogy a 2007–2013-as programozási időszakban a kohéziós politika számottevő mértékben hozzájárult a növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és a társadalmi befogadás lehetőségeihez az Unió különböző típusú régióiban, az uniós stratégiákban meghatározott célokhoz, valamint a tagállamok közötti regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez;

5. HANGSÚLYOZZA, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap utólagos értékelésében szereplő eredményeket olyan helyzetben sikerült elérni, amelyben gazdasági és társadalmi kihívásokkal kellett szembenézni: többek között egy mély, globális gazdasági és pénzügyi válsággal, a gazdasági, infrastrukturális és adminisztratív kapacitások erősítésének szükségességével – különösen az Unióhoz 2004-től csatlakozó 13 tagállam esetében –, továbbá azzal, hogy uniós szinten módosultak a stratégiai politikai prioritások és új kihívások merültek fel;

6. FELHÍVJA A FIGYELMET különösen az ERFA és a Kohéziós Alap utólagos értékelésében szereplő alábbi megállapításokra:

a) a Bizottság által elvégzett gazdasági modellezés becslése szerint a 2007–2013-as időszakban az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból finanszírozott 270 milliárd EUR összegű beruházás a nemzeti társfinanszírozással együtt 2023-ig 1 billió EUR összegű GDP-növekedést fog eredményezni a tagállamokban;

b) a tagállamok irányító hatóságaitól származó adatok azt mutatják, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap közel egy millió új munkahelyet fog eredményezni, ami az uniós gazdaságban az időszakban létrejött összesen nettó 3 millió munkahely jelentős hányadát képviseli;

c) az ERFA-programok keretében nyújtott pénzügyi támogatás 400 000 kkv számára jelentett segítséget ahhoz, hogy ellen tudjon állni a gazdasági és pénzügyi válság hatásainak, valamint innováció révén növelni tudja versenyképességét és kivitelét;

d) a kohéziós politika hozzájárult az uniós belső piac szorosabb integrációjához – különösen a közlekedési összeköttetések (elsősorban a TEN-T folyosók) fejlesztése révén –, az energiahatékonyság, a víz- és a szennyvízkezelés, valamint a hulladékgazdálkodás javításához, az oktatási és az egészségügyi infrastruktúra modernizálásához, továbbá a kutatás és az innováció erősítéséhez;

e) az európai területi együttműködési programok (Interreg) keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek révén fokozódott az együttműködés a különböző tagállamok szomszédos régiói között, Unió-szerte az egyes tagállamok között, valamint a tagállamok és a nem uniós országok között is; e finanszírozás hatásai ugyanakkor szélesebb körűek is voltak, mindenekelőtt a különböző ágazatok közötti együttműködést gátló, meghatározott akadályok csökkentése, valamint a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi integráció javítása révén, ily módon az uniós hozzáadott érték kiváló példáját jelenti;

7. a kohéziós politika 2007 és 2013 közötti pozitív eredményei ellenére MEGÁLLAPÍTJA, hogy az időszakban hiányosságok is tapasztalhatók voltak, különösen:

• az intézkedések helytállósága, nyomon követése, eredményessége és koherenciája több esetben elégtelennek bizonyult, ami azt mutatja, hogy nem kapott kellő hangsúlyt az eredményorientáltság; valamint
• a programok irányítási szintjén nem állt rendelkezésre kellő adminisztratív kapacitás, az adminisztratív terhek és költségek pedig túlzottak voltak;

8. MEGJEGYZI, hogy a szolgálati munkadokumentum alapjául szolgáló értékelések a 2014 végi állapotot tükrözik, amikor a programok keretében még nem kerülhetett sor a teljes körű jelentéstételre a célok és a célértékek teljesítéséről;

9. NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság az Európai Szociális Alap (ESZA) utólagos értékelését is elvégezte, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy a Bizottság a kapcsolódó szolgálati munkadokumentumban beszámoljon az eredményekről; FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy az esb-alapok jövőbeli értékeléseinek eredményeit koordinált módon ismertesse a teljes körű értékelés megkönnyítése érdekében, ugyanakkor adott esetben szenteljen különös figyelmet a helyi adottságokból kiinduló megközelítésnek;

10. HANGSÚLYOZZA, hogy a – szigorú értékelések átfogó rendszerével kiegészülő – kohéziós politika a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal bevált gyakorlatát képviseli, mely példaként szolgálhat az uniós költségvetésből finanszírozott más uniós politikák számára is;

11. FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az összes érdekelt féllel együttműködésben széles körben tájékoztassák a nyilvánosságot a kohéziós politikának a rendelkezésre álló értékelésekkel alátámasztható eredményeiről és előnyeiről;

II. A kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok vonatkozásában a 2014 és 2020 közötti időszakra bevezetett egyes új elemek értékelése

12. KIEMELI azt, hogy a 2007 és 2013 közötti programozási időszakhoz viszonyítva új elemekkel egészült ki a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó jogszabályi keret az esb-alapok hatékonyságának és eredményorientáltságának fokozása, valamint uniós hozzáadott értékének növelése érdekében. Az egyes új elemekkel, így különösen az eredményességmérési kerettel, a tematikus koncentrációval, az előzetes feltételrendszerrel és az uniós gazdasági kormányzással fennálló kapcsolattal összefüggő első konkrét tapasztalatok a tagállamokban jelentkeztek a partnerségi megállapodásaik és a programjaik kidolgozása során. Az új elemek gyakorlati alkalmazása gondos előkészítést igényelt mind időben, mind pedig a forrásokat illetően, így lehetett ugyanis biztosítani a források hatékony felhasználásához szükséges feltételek kialakítását, beleértve az új irányítási és kontrollrendszereket is. Mindazonáltal a jogi keret új eszközei, például az együttes cselekvési tervek, az integrált területi beruházások vagy a közösségi irányítású helyi fejlesztési stratégiák új lehetőségeket nyitnak meg a tagállamok előtt;

13. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a 2014 és 2020 közötti időszak végrehajtási szakasza késedelmet szenvedett, ami az átfogó programozásnak, valamint az ahhoz társuló olyan egyéb körülményeknek tudható be, mint a jogi aktusok tervezettnél későbbi elfogadása, a 2007 és 2013 közötti időszak lezárásának párhuzamos előkészítése, továbbá a hatóságok kijelölésének a vártnál hosszabb ideig történő elhúzódása; ARRA SZÁMÍT ugyanakkor, hogy az elkövetkező években megtérülnek majd a tagállamok és a Bizottság által a programozási folyamat során tett erőfeszítések azáltal, hogy kiváló minőségű programok hatékonyabban kerülnek végrehajtásra és a mostani időszakban elért minőségi javulásra a jövőben is építhetünk; FELSZÓLÍTJA a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy felgyorsuljon a jelenleg futó programok végrehajtása és az azok előrehaladásáról szóló jelentések elkészítése;

14. EMLÉKEZTET arra, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) – az ESZA által támogatott hagyományos fellépések mellett és a nemzeti stratégiai kereteket többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén kiegészítve – célzott támogatást biztosít az ifjúsági munkanélküliség kezeléséhez; valamint NYUGTÁZZA a Bizottságnak azt a nemrégiben közzétett közleményét[7], amelyben beszámol az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2013 óta tartó végrehajtásának eredményeiről;

15. FELSZÓLÍTJA a Bizottságot arra, hogy a 2018-as évben minél hamarabb terjessze elő az esb-alapok soron következő programozási időszakára vonatkozó jogalkotási javaslatait, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a társjogalkotók időben megállapodásra juthassanak és korán megkezdődhessen a programozási folyamat;

16. FELSZÓLÍTJA a Bizottságot annak megfontolására, hogy célszerű lenne-e az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb uniós szakpolitikák számára követendő példaként megjelölni az európai strukturális és beruházási alapok új elemeit a 2015-ben „Eredményközpontú uniós költségvetés” címmel útjára indított kezdeményezése[8] keretében;

Eredményességmérési keret

17. EMLÉKEZTET arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapok képezték az első olyan uniós finanszírozási eszközt, amely mérhető mutatókra épülő eredményességmérési keretet és eredményességi tartalékkal párosuló értékelést vezetett be, amely tartalékot a 2019-es év folyamán a tagállami programoknak kizárólag azon prioritásai céljára fognak odaítélni, amelyek esetében sikerült elérni a programok eredményességmérési keretében meghatározott mérföldköveket;

18. ELISMERI a tagállamok és a Bizottság által az esb-alapokhoz tartozó programok intervenciós logikájának és eredményességmérési keretének – és különösen megbízható mutatóknak, valamint az azokhoz kapcsolódó alap- és célértékeknek – a kifejlesztése érdekében tett erőfeszítéseket, valamint az általuk e célokra fordított forrásokat; NYUGTÁZZA, hogy ennek a folyamatnak a nyomán hasznos elmélkedés és eszmecsere indult el a célok meghatározásáról és az előrehaladás nyomon követéséről, továbbá az hozzájárult ahhoz a szemléletváltáshoz, amelynek következtében a tagállamokban és a Bizottságon belül nagyobb hangsúly helyeződött az eredményekre és az eredményességre;

Tematikus koncentráció

19. EMLÉKEZTET arra, hogy az esb-alapok vonatkozásában a tematikus koncentráció jogi követelményei érvényesülnek, aminek következtében egyrészt a pénzügyi támogatás kevesebb területen, nagyobb mértékben koncentrálódik, ezzel a lehető legjobban hozzájárulva az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött célok eléréséhez, másrészt pedig várhatóan jobb eredmények születnek;

20. ÜDVÖZLI, hogy a tagállamoknak az ERFA és az ESZA keretében kidolgozott programjaiban sikerült megvalósítani a tematikus koncentrációt, és több esetben a minimálisan elvárt mértéknél is nagyobb mértékben; ÚGY ÍTÉLI MEG azonban, hogy egyensúlyban kell tartani egyrészt azt a szempontot, hogy az előre meghatározott követelményeknek megfelelően korlátozott számú tematikus területen kell megvalósulnia a koncentrációnak, másrészt pedig azt, hogy a tagállamoknak mire van szükségük, ideértve azt is, hogy a programozási időszak alatt szükség lehet annyi rugalmasságra, amely lehetővé teszi egyes meghatározott nemzeti és regionális kihívásoknak a kezelését;

Előzetes feltételrendszer

21. EMLÉKEZTET arra, hogy az előzetes feltételrendszert a 2014 és 2020 közötti időszakban annak biztosítására vezették be, hogy az esb-alapokból finanszírozott beruházásokat megelőzően a tagállamokban már ki legyenek alakítva a források eredményes felhasználásához szükséges feltételek;

22. ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy ugyan az előzetes feltételrendszernek bizonyos esetekben a jogszabályi változtatások vagy komplex reformok végrehajtásához szükséges jelentős mértékű idő- és forrásráfordítás árán lehet megfelelni, mindez azonban több tagállamban kedvező hatást gyakorol a beruházási környezet egészére, az adminisztratív kapacitás erősítésére és a jó kormányzásra; ÜDVÖZLI azt, hogy az előzetes feltételrendszer megkönnyíti a tervezett projektek és a stratégiai dokumentumok, így az intelligens szakosodási stratégiák előkészítését, továbbá az uniós vívmányok gyorsabb végrehajtásához is hozzájárul;

Az uniós gazdasági kormányzással fennálló kapcsolat

23. EMLÉKEZTET arra, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó jogszabályi keretben olyan intézkedések kerültek bevezetésre, amelyek biztosítják, hogy az esb-alapokból finanszírozott többéves beruházások vegyék figyelembe a vonatkozó országspecifikus ajánlásokat. A programozás eredményeként az esb-alapok jelenleg futó programjait úgy alakították ki, hogy az európai szemeszter folyamatának keretében kijelölt uniós prioritásokkal összhangban támogassák a strukturális reformokat;

24. ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy a releváns országspecifikus ajánlásokat figyelembe vevő beruházások hozzájárulnak a strukturális reformok megvalósításához és az érintett tagállamok átfogó makrogazdasági helyzetének javításához;

25. ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy a jövőben arra kell törekedni, hogy az esb-alapok hatékonyságát a gazdasági kormányzással összekötő különféle intézkedések konzisztensebbek legyenek, és ennek során az előzetes feltételrendszer bevezetésével kapcsolatos első pozitív tapasztalatokra kell építeni és figyelembe kell venni azt, hogy választ kell adni a társadalmi, gazdasági és területi kihívásokra, valamint biztosítani kell a többéves programok folyamatosságát és stabilitását;

Egyszerűsítés

26. SAJNÁLATOSNAK TARTJA, hogy az esb-alapokra vonatkozó jogszabályi keretnek a hatékonysága és eredményorientáltsága a túlszabályozás és a túlzottan sokszintű szabályok és a sokszereplős ellenőrzés (EU, nemzeti és regionális szint) miatt nem tud teljes mértékben kibontakozni; EMLÉKEZTET arra, hogy a szereplők közötti bizalom alapvető fontosságú a megosztott irányítási mód hatékony működéséhez, amelyet az esb-alapok egyszerűsítése, valamint a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatások számára hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tétele révén tovább kell erősíteni; ebben a tekintetben ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy nagy a jelentősége a korai előrejelző mechanizmusoknak, valamint annak, hogy megerősödjön az audit uniós és nemzeti szinten betöltött megelőző szerepe;

27. ÜDVÖZLI az esb-alapok kedvezményezettjeit szolgáló egyszerűsítések nyomon követésével foglalkozó, a Bizottság által létrehozott magas szintű munkacsoport által eddig közzétett megállapításokat és ajánlásokat és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT annak jövőbeli, a 2020 utáni programozási időszak előkészítésével foglalkozó munkája elé;

28. TUDOMÁSUL VESZI a Bizottság által a Tanácsnak 2016 szeptemberében benyújtott azon jogalkotási javaslatot, amelynek célja az esb-alapoknak a jelenleg futó programozási időszakra vonatkozó egyszerűsítése, és TOVÁBBRA IS ELKÖTELEZETT annak gyors elfogadása mellett; FESZÓLÍTJA a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy optimálisan vegyék igénybe a jogszabályi keretben rendelkezésre álló összes olyan lehetőséget (beleértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok korai szakaszban történő előkészítését is), amelyek elősegítik az esb-alapok jelenleg futó programjai végrehajtásának az egyszerűsítését;

29. ELKÖTELEZETT a jelentős mértékű egyszerűsítés mellett, amelynek során egyensúlyba kell hozni a stabilitás és a folytonosság igényét és az adminisztratív terheknek és költségeknek a 2020 utáni időszakra vonatkozó jelentős lecsökkentését; ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy – az e tárgyban a jövőben hozandó döntések sérelme nélkül – az alább felsorolt irányokat és új utakat kellene alaposan megvizsgálni:

a) egyszerű, világos és könnyített szabályozás bevezetése az esb-alapok vonatkozásában, amelynek keretében nagyobb hangsúlyt kap az integrált megközelítés (pl. több alapból finanszírozott programok és közös szabályok az esb-alapok közé tartozó valamennyi alap esetében), biztosítva ugyanakkor azt, hogy az esb-alapok közé tartozó minden egyes alap képes legyen hatékonyan és eredményesen teljesíteni a saját küldetését, továbbá azt, hogy a szóba jöhető megoldások közül a legegyszerűbb kerüljön kiválasztásra;

b) még jobban egymáshoz kellene igazítani az esb-alapokra vonatkozó szabályokat és a többi uniós alapra, valamint az esb-alapok végrehajtását befolyásoló egyéb uniós politikákra vonatkozó szabályokat (különösen az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat) annak érdekében, hogy a kedvezményezettek számára könnyebbé váljon az uniós alapok végrehajtása, szinergia és komplementaritás alakuljon ki a különböző programok között és egyesülhessenek a különböző források, valamint annak érdekében is, hogy a hatékonyságuk és az eredményességük szempontjából összehasonlíthatóvá váljanak a különböző uniós finanszírozási eszközök;

c) az egyszerűsített költségopciók teljes skálája átvételének és hatékony alkalmazásának további elősegítése, amit az azok ellenőrzésére és auditjára vonatkozó világos követelmények kísérnek;

d) egyszerűbb és ésszerűbb megosztott irányítási modell bevezetése, amely a megfelelés helyett az eredményességen alapul, annak érdekében, hogy javuljon az esb-alapok eredményorientáltsága, nem tévesztve szem elől ugyanakkor a megelőzés, az arányosság és az ár-érték arány elvének a jelentőségét;

e) annak értékelése, hogy a más uniós szakpolitikai területeken alkalmazott végrehajtási mechanizmusokból levont tanulságok hozzá tudnak-e járulni a kohéziós politika és az esb-alapok hatékonyságának javításához;

f) az arányosság elvének szélesebb körű alkalmazása, valamint annak a bevezetése, hogy az esb-alapokhoz tartozó programok végrehajtása a programokra vonatkozó objektív kritériumok és pozitív ösztönzők alapján differenciálttá váljon;

30. TOVÁBBRA IS ELKÖTELEZETT amellett, hogy az Általános Ügyek Tanácsában ülésező megfelelő miniszterek rendszeresen politikai szinten megvitassák a kohéziós politika és az esb-alapok végrehajtását és eredményeit, valamint támogassák a 2020 utáni időszakra szóló szakpolitikai keret előkészítését.

[1] 15802/14.
[2] 9622/1/15 REV 1.
[3] 14266/1/15 REV 1.
[4] 7075/16.
[5] 10668/16.
[6] 12371/16.
[7] 12749/16 + ADD 1-3.
[8] http://ec.europa.eu/budget/budget4results/index_en.cfm

 

Share on Facebook Share on Twitter Share on Google+ Share on LinkedIn+var sbFBAPPID = '457641991045477';

The surprise victory of Donald Trump in the presidential election of the United States makes headlines around the world. One area it could make big change is the Middle East and particularly Iran.

During the eight years of President Barack Obama in the White house, Iran’s leaders effectively managed to impose their hegemony on the whole region. They started with Iraq where their protégé, the sectarian Shiite Prime minister Nouri Al-Maliki, made sure that US troops would leave as soon as possible only to start an ethnic cleansing of the Sunni population and expel them from jobs and public offices, torturing and killing many dissidents under bogus claims of fighting terrorism.

In Syria, Iran helped the Alawite sectarian President Bashar Al Assad to oppress the Sunnis and wage a brutal war against the entire population who had called for democracy and regime change.

The US indecision towards the crisis in Syria – especially after Obama chose inaction in response to the violation of his declared “Red Line” on the use of chemical weapons by Assad -, emboldened the Iranian regime to push further its sectarian agenda which ultimately led to the increased radicalisation of young Sunnis and the emergence of the ISIS.

When the mullahs started bearing the consequences of the war and were receiving serious setbacks in key areas in Syria, the notorious Iranian General Ghassem Souleimani went to Moscow and asked Mr Putin to enter the game.

Had the US foreign policy shown some more strength under President Obama, the Russians would never have even thought of setting foot in the region. Learning from the Iranian experience of using force to impose foreign agendas, Mr Putin couldn’t be more relieved when he successfully annexed Ukraine’s Crimea to the Russian Federation in 2014 and later sent his warplanes to take control of Syrian skies in 2015.

More than half a million innocent civilians have been killed in Syria in the nearly 6-year war which could have been easily avoided had Mr Obama acted more sensibly and responsibly.

President Trump has now a big task to resolve in his first year in office. The US led coalition might finally succeed in expelling ISIS from Iraq and Syria; but to end the war and the threat of terrorism and to give a prospect of peace to millions of displaced Syrians, the most important element is to remove Bashar Assad from power and let a national conciliation government take over. This could start by US declaring a no-fly zone in Syria and ask the Russians to withdraw their troops so that the democratic opposition can make progress and replace Assad.

But the idea of removing Assad from power will not happen as long as Iran is allowed to have the upper hand in Syria. The US should therefore impose new means of strong pressure on the Iranian regime and against its proxy militia groups such as the Hezbollah and force them to give up the idea of having the whole region under their domination.

The best way to weaken the theocratic regime in Tehran and to force it to release its claws from other countries in the region is to boost and support the Iranian people and the democratic opposition movement who has proven itself ready and eager to change the regime. In 2009, following the fraudulent presidential election in Iran when millions poured into the streets of the Iranian capital and other major cities against the regime, one of the protesters’ main slogans was “Obama, Obama, ya ba ona ya ba-ma” which means: Obama, Obama, either with them or with us! Had president Obama responded positively to those cries for freedom, the Middle East region and the whole word could be in a different state right now.

The post President Trump, US policy, Iran and the Middle East appeared first on New Europe.

https://tvnewsroom.consilium.europa.eu/uploads/council-images/thumbs/uploads/council-images/remote/http_7e18a1c646f5450b9d6d-a75424f262e53e74f9539145894f4378.r8.cf3.rackcdn.com/d68254fc-054b-11e5-9717-bc764e084e2e_140.86_thumb_169_1477322683_1477322683_129_97shar_c1.jpg

EU Ministers of Justice and Home Affairs meet in Brussels on 18 November 2016 to discuss security issues.

Download this video here.