You are here

Európai Tanács hírei

Subscribe to Európai Tanács hírei feed
Updated: 1 month 3 weeks ago

Donald Tusk elnök heti munkaprogramja

Fri, 08/01/2016 - 17:15

2016. január 12., kedd
11.00 Újévi fogadás a Királyi Palotában (Brüsszel)
17.00 Találkozó a Zöldek/EFA képviselőcsoporttal az Európai Parlamentben (EP)
18.00 Találkozó az S&D képviselőcsoporttal az Európai Parlamentben (EP)

Az EU új vezetőt nevezett ki az ukrajnai misszió élére

Fri, 08/01/2016 - 16:20

A Tanács 2016. január 7-én Kęstutis Lančinskas litván rendőrfőtisztviselőt nevezte ki az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziójának vezetőjévé. Kęstutis Lančinskas Mizsei Kálmánt váltja ebben a tisztségben, és várhatóan 2016. február 1-jével kezdi meg tevékenységét Kijevben. 

Az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója (EUAM Ukrajna) hivatalosan 2014. december 1-jén vette kezdetét, célja pedig az, hogy támogassa az ukrán állami hatóságokat a biztonsági ágazat reformjában. A misszió fontos részét képezi annak a megerősített támogatásnak, amelyet az EU az ukrán hatóságoknak nyújt a 2013. decemberi Majdan téri felkelés óta. A misszió előzményei közé tartozik, hogy 2014-ben Ukrajna és az EU társulási megállapodást írt alá, amely egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozását is előirányozza. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség 2016. január 1-jével létrejött. 

Az EUAM Ukrajna misszió célja, hogy megerősítse és támogassa az olyan állami hatóságok reformját, mint a rendőrség, az egyéb bűnüldöző hatóságok, valamint az igazságügyi hatóságok, különös tekintettel az ügyészségre. A folyamat végső célja az, hogy helyreálljon az ukrán lakosság bizalma az ország polgári biztonsági szolgálataiban, amelyeket a vádak szerint visszaélések és korrupció jellemez.  

A mai kinevezési határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta. 

A büntetőjogból diplomázott Kęstutis Lančinskas az 1990-es években több alkalommal töltött be első titkári tisztséget Litvánia diplomáciai szolgálatánál. 1998 és 2005 között a litván belügyminisztérium nemzetközi együttműködéssel és európai integrációval foglalkozó osztályát vezette, és ennek keretében felelősségi körébe tartozott Litvániának a békefenntartó missziókban való részvétele, valamint a schengeni együttműködéshez való csatlakozása.

Kęstutis Lančinskas-t 2005-ben Litvánia országos rendőrfőkapitány-helyettesévé nevezték ki, 2009. januártól mostanáig pedig Vilnius megye rendőrfőkapitánya volt.

Az állattenyésztésről szóló rendelet: a Tanács és az Európai Parlament kompromisszumos szövege

Wed, 23/12/2015 - 11:01

A Coreper (az Állandó Képviselők Bizottsága) a luxemburgi elnökség hivatali ideje alatt, 2015. december 18-án jóváhagyta az állattenyésztésről szóló rendelet tervezetének végleges kompromisszumos szövegét. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak még hivatalosan el kell fogadnia a rendeletet.  

Az Európai Parlament és a Tanács képviselői a háromoldalú egyeztetés keretében december 16-án tartott találkozó során alakították ki a kompromisszumos szöveget.  

Állattenyésztés és kereskedelem

Az állattenyésztésről szóló rendeletet a fajtatiszta szarvasmarha, sertés, juh, kecske és ló tenyészállatoknak, a hibrid tenyészsertésnek és ezek szaporítóanyagainak az Európai Unióban való tenyésztésére, kereskedelmére és az EU-ba történő behozatalára kell alkalmazni.


Az új rendelet az eddigieknél átfogóbb, egységes jogi keretet hoz létre, amely figyelembe veszi az állattenyésztés legkorszerűbb módszereit, ugyanakkor biztosítja az értékes állati genetikai források megóvását. A rendelet elsősorban a tenyésztőszervezeteket és a hibridtenyésztő-szervezeteket érinti, amelyeknek meghatározott feltételeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy a nemzeti hatóságok elismerjék őket és jóváhagyják tenyésztési programjaikat. 

Az új jogszabály célja a belső piac működésének és a harmadik országokkal folytatott kereskedelemnek a javítása. A veszélyeztetett tenyészeteket támogató speciális szabályokat és a lótenyésztő ágazat sajátosságait figyelembe vevő rendelkezéseket is tartalmaz. 

Mivel a hatósági ellenőrzésekről szóló, jelenleg a Tanács és az Európai Parlament által tárgyalt javaslat hatálya az állattenyésztésre nem terjed ki, az új állattenyésztési rendelet az ágazat sajátosságainak megfelelő hatósági ellenőrzések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. 

A következő lépések 

A Coreper elnöke levelet fog küldeni az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elnökének, amelyben jelzi, hogy ha a Parlament plenáris ülése a Coreper által a mai napon jóváhagyott formában fogadja el a kompromisszumos szöveget, akkor a Tanács első olvasatban, módosítás nélkül fogja elfogadni azt.

Így az új jogszabály 2016 közepéig hatályba léphet, alkalmazása pedig a hatálybalépés után 28 hónappal megkezdődhet.

Növény-egészségügy: a Tanács és az Európai Parlament kompromisszumos szövege

Wed, 23/12/2015 - 11:01

A Coreper (az Állandó Képviselők Bizottsága) a luxemburgi elnökség hivatali ideje alatt, 2015. december 18-án jóváhagyta a végleges növény-egészségügyi csomagot. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak még hivatalosan szavaznia kell a rendeletről. 

A Tanács és az Európai Parlament képviselői a háromoldalú egyeztetés keretében december 16-án tartott találkozó során véglegesítették az átfogó kompromisszumos szöveget.


A növényi betegségek elleni küzdelem 

A károsítókkal szembeni védelmi intézkedésekről szóló javaslattal a jogalkotó célja, hogy kezelje az ágazatban azokat a megnövekedett kockázatokat, amelyeket új kártevők és betegségek megjelenése okoz. Ezt a kockázatalapú megközelítést előtérbe helyezve a javaslat mindemellett arra hivatott, hogy korszerűsítse az Unión belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelemmel kapcsolatos eszközöket. A növények egészségének megőrzése érdekében jobb felügyeletre, valamint az új kártevők elterjedésének korai megakadályozására van szükség. 

A növény-egészségügyi rendelettervezet célja – a (hamarosan elfogadásra kerülő) állat-egészségügyi rendelettel és a hatósági ellenőrzésekről szóló (jelenleg a Tanácsban tárgyalás alatt álló) javaslattal együtt – az egészségügyi és biztonsági előírások fokozottabb érvényre juttatása az agrár-élelmiszeripari lánc egészében.  

A következő lépések 

Az Európai Parlamentnek február végén még szavaznia kell a kompromisszumos szövegről a Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának ülésén. 

Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának elnöke levelet küld majd a Coreper elnökének, amelyben jelzi, hogy amennyiben a Tanács első olvasatban, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága által elfogadott formában elfogadja a kompromisszumos szöveget (a jogász-nyelvész szakértők általi véglegesítést követően), úgy a Parlament plenáris ülése második olvasatban ugyanazt a szöveget fogja elfogadni mindennemű módosítás nélkül. Ezzel a jogalkotási eljárás lezárul. 

Így az új növény-egészségügyi rendelet várhatóan 2016 végéig hatályba lép, az alkalmazása pedig 3 évvel a hatálybalépés után megkezdődik. A hároméves időszak alatt sor kerülhet a szükséges másodlagos jogszabályok elfogadására.

 

Oroszország: az EU hat hónappal meghosszabbítja a gazdasági szankciókat

Tue, 22/12/2015 - 15:00

A Tanács 2015. december 21-én úgy határozott, hogy 2016. július 31-ig meghosszabbítja az Oroszországgal szembeni uniós gazdasági szankciókat. 

A szankciókat Oroszország Kelet-Ukrajnában folytatott tevékenységére válaszul vezették be 2014. július 31-én, eredetileg egy éves időtartamra.

A Tanács 2015. június 22-én hat hónappal, 2016. január 31-ig meghosszabbította az intézkedések érvényességét. E döntés előzménye az volt, hogy az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. márciusi ülésén megállapodtak arról, hogy a korlátozó intézkedések időtartamát a minszki megállapodások 2015. december 31-re előirányzott teljes körű végrehajtásához kötik

Mivel azonban a minszki megállapodásokat 2015. december 31-ig nem fogják maradéktalanul végrehajtani, a Tanács meghosszabbította a szankciók időtartamát, ugyanakkor továbbra is figyelemmel kíséri a megállapodások végrehajtása terén tett előrelépéseket.

A 2014 júliusában bevezetett szankciókat a Tanács ugyanezen év szeptemberében további intézkedésekkel egészítette ki. A szankciók az Oroszországgal folytatott, a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatot, valamint a kettős felhasználású termékeket érintő bizonyos kereskedelmi kapcsolatokra irányulnak.

Csatlakozási konferencia Montenegróval: a közlekedési és az energetikai fejezet megnyitása

Tue, 22/12/2015 - 15:00

A Montenegró csatlakozását tárgyaló konferencia hetedik miniszteri szintű ülésére 2015. december 21-én került sor. A konferencia az alábbi két fejezetre vonatkozóan nyitotta meg a tárgyalásokat:

  • 14. fejezet: közlekedéspolitika;
  • 15. fejezet: energetika.

A Montenegróval folytatott csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek. A 35 fejezetből eddig huszonkettő megnyitására került sor, és ezek közül kettőt ideiglenesen lezárt a konferencia.

A Tanács második következtetései a Kereskedelmi Világszervezet tizedik miniszteri konferenciájáról

Tue, 22/12/2015 - 13:40
  1. A Bizottság tájékoztatta a Tanácsot a WTO tizedik miniszteri konferenciájával kapcsolatos legutóbbi fejleményekről. A Tanács a Bizottsághoz hasonlóan értékelte a megszületett átfogó csomagot, és üdvözölte a módosított információtechnológiai megállapodásról szóló tárgyalások lezárását.
  2. Mivel a végleges szövegek még nem állnak rendelkezésre, a Tanács megállapodott abban, hogy az EU álláspontját – amely támogatja a miniszteri ülésen elért konszenzust – a WTO elé terjesztik, és így azt a konferencia írásbeli következtetései is tükrözni fogják, az EU pedig a belső eljárásainak megfelelően, továbbá az EU és a tagállamai közötti hatáskörmegosztás sérelme nélkül fogja meghozni a miniszteri találkozó eredményeiből fakadó intézkedéseket.
    .

Közös sajtóközlemény: az EU–Ukrajna Társulási Tanács ülése

Mon, 21/12/2015 - 17:00

Az EU–Ukrajna Társulási Tanács 2015. december 7-én, hétfőn, Brüsszelben tartotta második ülését.

A Társulási Tanács számba vette az EU–Ukrajna kapcsolatok terén a Társulási Tanács első (2014 decemberi) ülése óta történteket, valamint üdvözölte az azóta elért jelentős eredményeket. Mindkét fél megerősítette, hogy fontosnak tartja a partnerséget, valamint hogy továbbra is elkötelezett az iránt, hogy a közös értékek tiszteletére és hatékony előmozdítására építve elmélyítse Ukrajnának az Európai Unióval való politikai társulását és gazdasági integrációját.

A Társulási Tanács üdvözölte, hogy a tagállamok nagy többsége megerősítette a társulási megállapodást, és kinyilvánította, hogy várakozással tekint annak teljes körű hatálybalépése elé.


Ukrajna és az EU 2016. január 1-től ideiglenesen alkalmazza majd a társulási megállapodásnak a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozásáról szóló részét. Ukrajna és az EU megállapodott arról, hogy biztosítani kell a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás keretében tett kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítését. Ehhez többek között Ukrajnának tovább kell fokoznia a megállapodás végrehajtásának előkészítésére irányuló erőfeszítéseit.  A Társulási Tanács továbbá áttekintette a szabadkereskedelmi térség megvalósítására vonatkozó háromoldalú megbeszélések eredményeit. Mind az EU, mind Ukrajna ismételten hangsúlyozta, hogy miniszteri és szakértői szinten is kész további megbeszéléseket folytatni, kihasználva a szabadkereskedelmi megállapodás szabályainak rugalmasságát. A felek nyomatékosították, hogy a lehetséges megoldásoknak összhangban kell lenniük a WTO vonatkozó rendelkezéseivel, valamint a WTO keretében tett, kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal.

Az EU üdvözölte a reformok végrehajtása terén idén elért jelentős eredményeket, különös tekintettel azt, hogy az Országos Korrupcióellenes Hivatal és az új nemzeti rendőrség megkezdte működését, lezárult a korrupció elleni ügyész kiválasztása, a Verkhovna Rada első olvasatban elfogadta az alkotmánynak a decentralizációra vonatkozó módosítását, valamint elfogadta a földgázpiacot szabályozó törvényt, melynek célja, hogy az ukrajnai gázszektor megfeleljen a harmadik energiaügyi csomag szabályainak.

Az EU elismeréssel fogadta, hogy az ukrajnai hatóságok az ország előtt álló kihívások – főként a kelet-ukrajnai konfliktus – ellenére erős politikai elkötelezettséget tanúsítanak a reformfolyamat előmozdítása iránt. 

A Társulási Tanács nyugtázta, hogy rendkívüli jelentőséggel bír az új szakpolitikák és jogszabályi keretek gyors és pontos végrehajtása és érvényesítése, valamint a politikai-gazdasági reformok további, rövid időn belüli felgyorsítása az alábbi területeken:

  • alkotmány
  • a korrupció elleni küzdelem
  • igazságszolgáltatás
  • közigazgatás
  • választási jogszabályok
  • decentralizáció
  • polgári biztonsági ágazat
  • energiaügy
  • államháztartási gazdálkodás
  • üzleti környezet

 A Társulási Tanács megállapította, hogy a reformoknak elsősorban az ukrajnai polgárok érdekeit kell szolgálniuk.

Az EU újólag hangsúlyozta szilárd elkötelezettségét a kelet-ukrajnai konfliktus békés politikai megoldása mellett. A konfliktus Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásán alapuló megoldása többek között annak révén valósulhat meg, hogy valamennyi fél teljes körűen végrehajtja a minszki megállapodásokat. E tekintetben a Társulási Tanács támogatott minden, a normandiai négyek és a háromoldalú összekötő csoport keretében tett diplomáciai erőfeszítést, valamint ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországi Föderáció elleni uniós gazdasági korlátozó intézkedések érvényességének időtartama a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásától függ. A Társulási Tanács továbbá aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben gyakrabban fordul elő a tűzszünetek megszegése, és ezek az incidensek az eddigieknél súlyosabbak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodásokkal összhangban szabadon kell bocsátani valamennyi, a kelet-ukrajnai konfliktus következtében tússzá vált és illegálisan fogva tartott személyt, többek között Nadija Szavcsenkót is.

A Társulási Tanács kiemelte, hogy továbbra is törekedni kell a konfliktus okozta humanitárius válság megoldására. Arra ösztönözte Ukrajnát, hogy könnyítse meg a humanitárius segítségnyújtás konfliktus sújtotta területekre való eljuttatását, valamint hogy átfogóan kezelje a belső menekültek jogainak és hosszú távú szükségleteinek problémáját. Az EU kifejezte, hogy kész növelni a kelet-ukrajnai aknamentesítési tevékenységekre nyújtott támogatását.

A Társulási Tanács aggodalmának adott hangot az emberi jogok helyzetének romlásával kapcsolatban a Krím félszigeten, ami többek között a krími tatár közösséget sújtja. A tanács továbbá szorgalmazta, hogy tegyék lehetővé a nemzetközi emberi jogvédők teljes körű, szabad és korlátozásmentes belépését a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol területére. Az EU megismételte azt a kérését, hogy gondoskodjanak Oleg Szencov és Olekszandr Kolcsenko azonnali szabadon bocsátásáról és Ukrajnába történő biztonságos visszatéréséről. Az EU újólag felhívta a figyelmet arra, hogy nem ismeri el és továbbra is elítéli a Krím és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását.

Ukrajna és az EU áttekintette az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tekintetében elért eredményeket, és egyetértett abban, hogy a jövőben további lépésekre lesz szükség. Az EU üdvözölte, hogy a 2015. október 25-i helyi választásokat összességében sikerült megfelelően lebonyolítani, ami előrelépést jelent a demokratikus elvek tiszteletben tartása terén. 

A Társulási Tanács elismeréssel fogadta Ukrajnának a vízumliberalizáció megvalósítása tekintetében eddig elért eredményeit. Mindkét fél érdeklődéssel várja a vízumliberalizációs cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményekről szóló következő jelentést, amelyet e hónapban adnak ki. 

A Társulási Tanács üdvözölte, hogy Ukrajnában már mutatkoznak a gazdasági stabilizáció első jelei, továbbá szorgalmazta, hogy Ukrajna folytassa a kiegyensúlyozott makrogazdasági és pénzügyi politikák végrehajtását.

Nyugtázta továbbá, hogy az EU és az európai pénzügyi intézmények 2014 óta jelentős, 7 milliárd eurót meghaladó összegű támogatást folyósítottak Ukrajnának. A Társulási Tanács hangsúlyozta, hogy a támogatás hozzájárul Ukrajna gazdaságának stabilizálásához, mivel támogatja a gazdaság nemzetközi normáknak megfelelő átalakítását és idővel a polgárok megélhetését is javítja. 

Üdvözölte a decentralizáció támogatására irányuló új uniós program 2015. december 2-i elfogadását, amely 97 millió euró összegű támogatást jelent (az összegből 90 millió euró az uniós költségvetésből, 6 millió euró Németországtól és 1 millió euró Lengyelországtól származik). A tanács továbbá üdvözölte a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében nyújtott, 10 millió euró összegű kiegészítő támogatást, amely a kelet-ukrajnai kormányzás helyreállítását és a béketeremtést célozza.  

A Társulási Tanács továbbá elismeréssel fogadta, hogy Federica Mogherini főképviselő, az Európai Védelmi Ügynökség vezetője és Sztepan Poltorak ukrajnai védelmi miniszter a mai napon aláírta az Európai Védelmi Ügynökség és Ukrajna Védelmi Minisztériuma közötti igazgatási megállapodást.  

Mindkét fél kifejezte, hogy várakozással tekint az elé, hogy a gyakorlatba is átültessék az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója (EUAM Ukrajna) megerősített megbízatását. Az intézkedés célja, hogy hatékonyabban segítse Ukrajnát abban, hogy a jelenlegi biztonsági kihívásokat is figyelembe véve tudja megreformálni polgári biztonsági ágazatát. A Társulási Tanács ugyanakkor nyugtázta a moldovai-ukrán határellenőrzést segítő európai bizottsági misszió (EUBAM) két évvel történő meghosszabbítását, valamint annak a megállapodásnak az aláírását, amely megerősíti a misszió megbízatását egyrészt a társulási megállapodások határ- és vámügyi pontjai, másrészt a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása tekintetében.

A Társulási Tanács az EU–Ukrajna kapcsolatok elmélyülésének további jeleként értékeli, hogy Ukrajna csatlakozott a Kreatív Európa programhoz és közelebb került a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós programhoz (COSME) történő csatlakozáshoz. Ukrajna és az Unió közös célja emellett, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az európai műholdas navigációs programra (EGNOS) épülő műholdas pontosságnövelő rendszer szolgáltatásainak Ukrajnára való kiterjesztéséről. Mindkét fél pozitívan értékelte, hogy Ukrajna olyan eredményeket ért el a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő Euratom kutatási és képzési programhoz (2014–2018) történő csatlakozás irányában, hogy 2016. január 1-től valóban csatlakozhat a programhoz.

A Társulási Tanács üdvözölte az idén kezdeményezett energiaügyi reformokat, különös tekintettel a gázszektorra, valamint hangsúlyozta, hogy véglegesíteni kell az energiaszabályozásra és a villamosenergia-piacra vonatkozó jogszabályi keretet. Mindkét fél kinyilvánította, hogy továbbra is kész együttműködni az energiahatékonyságnak, az ukrán gázszállítási rendszer korszerűsítésének és működtetésének, valamint a földgáz tárolásának és az Ukrajna-EU közötti gázellátás biztosításának kérdésében. Ukrajna és az EU kifejezték, hogy várakozással tekintenek az energiaügyi stratégiai partnerségre vonatkozó egyetértési megállapodás aláírásáról szóló tárgyalások megkezdése elé.

Az EU megújította az EU-Ukrajna közös légtérről szóló, a társulási megállapodásban is említett megállapodás lehető leghamarabb, 2015-ban való aláírására vonatkozó kötelezettségvállalását, emlékeztetve korábbi, a 17. EU-Ukrajna csúcstalálkozón, valamint a keleti partnerség rigai csúcstalálkozóján tett ez irányú vállalására. 

A Társulási Tanács üdvözölte a főképviselő és a Bizottság közös, november 18-án elfogadott közleményét az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról, valamint elkötelezte magát amellett, hogy a szomszédságpolitikát az azt meghatározó konfliktusmentesség jegyében hajtja végre. Ebben a tárgyban 2016-ban további megbeszélésekre kerül sor, a tevékenységek pedig a meglévő szerződéses keretek alapján folytatódnak majd. A felülvizsgált európai szomszédságpolitika irányvonala a differenciálás és a fokozott felelősségvállalás.

Ukrajna és az EU végül hangsúlyozta a hatékony stratégiai kommunikáció fontosságát, valamint megállapodott arról, hogy ebben a tekintetben szoros együttműködést folytat, többek között az újonnan létrehozott, a keleti szomszédságra és azon túlra összpontosító stratégiai kommunikációs munkacsoport révén.

Az ülést Arszenyj Jacenyuk, Ukrajna miniszterelnöke vezette. Ukrajnát továbbá a külügyminisztérium, a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztérium, valamint az igazságügyi és védelmi minisztérium képviselte. Az EU nevében Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos járt el.

Uniós adatvédelmi reform: a Tanács megerősítette az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást

Mon, 21/12/2015 - 16:50

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. december 18-án megerősítette az adatvédelmi reformra vonatkozóan az Európai Parlamenttel kialakított kompromisszumos szövegeket. A Tanács, a Parlament és a Bizottság között december 15-én jött létrejött megállapodás összhangban van az Európai Tanács azon kívánságával, hogy az adatvédelmi reformra vonatkozó tárgyalások 2015 végéig lezáruljanak.

Félix BRAZ luxemburgi igazságügy-miniszter, a Tanács elnöke kifejtette: „A megállapodás alapvető fontosságú és fontos következményekkel jár. A reform nemcsak a polgárok jogait szilárdítja meg, hanem a digitális kor igényeihez igazítja a vállalatokra vonatkozó szabályokat is, miközben csökkenti az adminisztratív terhet. Ambiciózus és előretekintő szövegeket fogadtunk el. Az eredményben joggal bízhatunk.”  

Az adatvédelem reformjára irányuló jogalkotási csomagot a Bizottság 2012-ben terjesztette elő azzal a céllal, hogy naprakésszé tegye és korszerűsítse az adatvédelemre vonatkozó szabályokat.  A reform két jogalkotási eszközt jelent: az általános adatvédelmi rendeletet (amely a 95/46/EK irányelvet hivatott felváltani), valamint a bűnüldözés területén alkalmazandó adatvédelmi irányelvet (amely a 2008-as adatvédelmi kerethatározatot hivatott felváltani). 

Az egyéneknek a személyes adataik kezelésével összefüggésben történő védelme olyan alapvető jog, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája (8. cikk) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (16. cikk) is rögzít.


Általános adatvédelmi rendelet

Az általános adatvédelmi rendelet fokozza az egyén adatainak védelmét a személyes adatok kezelése során, valamint – többek között az adminisztratív teher csökkentésével – kedvezőbb üzleti lehetőségeket teremt a digitális egységes piacon. 

Magasabb szintű adatvédelem

A személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelveknek és szabályoknak összhangban kell lenniük az alapvető jogokkal és szabadságokkal, különösen a személyes adatok védelméhez való joggal. A megerősített adatvédelmi jogok lehetővé teszik az érintettek számára (vagyis azok számára, akiknek a személyes adatait kezelik), hogy az alábbiaknak köszönhetően fokozottabb ellenőrzést gyakoroljanak személyes adataik felett: 

  • konkrétabb szabályok vonatkoznak az adatok adatkezelők (az adatok kezeléséért felelős szervek) általi kezelésére; az érintettektől például beleegyezést kell kérni
  • könnyebb hozzáférés a személyes adatokhoz
  • több információ arról, hogy mi történik az adatokkal a megosztás után. Az érintetteket például egyszerű és világos nyelvezetet használva tájékoztatni kell az adatvédelmi szabályzatról – ezt az adatkezelők szabványosított ikonok segítségével is megtehetik
  • a személyes adatok törléséhez való jog, valamint a személyes adatok eltávolíttatásához való jog. Ez például lehetővé teszi az érintettek számára, hogy a gyermekkorukban a közösségi hálózatokon közzétett vagy róluk gyűjtött adatok haladéktalan eltávolítását kérjék
  • amennyiben egy 16 éven aluli fiatal online szolgáltatást kíván használni, a szolgáltatónak meg kell kísérelnie annak megállapítását, hogy a felhasználó kapott-e ehhez szülői beleegyezést. A tagállamok e szabály alkalmazásakor alacsonyabb életkort is megállapíthatnak, ám nem határozhatnak meg 13 év alatti korhatárt
  • az adatok hordozhatóságához való jog, amely megkönnyíti az adatoknak a szolgáltatók – például közösségi hálózatok – közötti továbbítását. Ez nem csak az adatvédelem szintjét emeli, hanem fokozza a szolgáltatók közötti versenyt is
  • a közérdekhez vagy az adatkezelő jogos érdekeihez kapcsolódóan végzett adatkezelés kifogásolásához való jog. Ez a jogosultság többek között a „profilalkotás” céljából felhasznált személyes adatokra vonatkozik
  • egységes biztosítékok az archiválás érdekében történő adatkezelés olyan eseteiben, amikor az a közérdeket, valamint tudományos és történeti kutatások, illetve statisztikai munka céljait szolgálja.

A jogorvoslat földrajzi közelségének biztosítása érdekében az érintettek az adatvédelmi hatóság döntésének felülvizsgálatát nemzeti bíróságaikon is kérelmezhetik, függetlenül attól, hogy az adatkezelőnek melyik tagállamban van a székhelye. 

Kedvezőbb üzleti lehetőségek a digitális egységes piacon

A rendelet egységes szabályokat ír elő, amelyek az EU egész területén érvényesek, és az Unió területén szolgáltatásokat kínáló összes – európai és nem európai – vállalatra vonatkoznak. Az egységes szabályok nyomán megszűnnek a tagállamok közötti adatcserének a nemzeti adatvédelmi szabályok különbségeiből adódó akadályai. A rendelet egyben előírja a tagállamok közötti együttműködés fokozását is, biztosítva az adatvédelmi szabályok egységes alkalmazását az EU egész területén. Ez tisztességes verseny kialakulásához vezet és arra ösztönözi a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – hogy a lehető legjobban használják ki a digitális egységes piac kínálta lehetőségeket. 

A költségek csökkentése és a jogbiztonság megteremtése érdekében az olyan jelentős tagállamközi esetekben, amelyekben több nemzeti felügyeleti hatóság is érintett, egyetlen felügyeleti határozatot hoznak. Ez az egyablakos mechanizmus lehetővé teszi, hogy az olyan vállalatoknak, amelyek több tagállamban is működnek, csupán a székhelyük szerinti tagállam adatvédelmi hatóságával kelljen együttműködniük. Ez a mechanizmus azt is lehetővé teszi, hogy vitás esetekben a meghozott határozat az egész Unió területén érvényes legyen. 

Az adminisztratív költségek csökkentése érdekében a rendeletalkotók kockázatalapú megközelítést alkalmaztak: az adatkezelők az adott esetben fennálló kockázatok arányában hozhatnak intézkedéseket. A különböző gazdasági tevékenységek különböző adatvédelmi kockázattal járhatnak. A rendeletalkotók nem kívántak minden esetben alkalmazandó megoldást találni: a kötelezettségek úgy szigorodnak, ahogy a személyes adatokkal végzett tevékenységekhez fűződő kockázat nő. 

Több és jobb eszköz az adatvédelmi szabályok betartatásához

A rendelet számos olyan előírást tartalmaz, amely fokozza az adatkezelők felelősségét és elszámoltathatóságát, így biztosítva az új adatvédelmi szabályoknak való teljes körű megfelelést. Az adatkezelőknek számos biztonsági intézkedést kell végrehajtaniuk, többek között bizonyos esetekben értesíteniük kell az érintetteket személyes adataik biztonságának sérüléséről. Annak érdekében, hogy a rendelet megfeleljen a jövő kihívásainak, a beépített és az alapértelmezett adatvédelem alapelveit is tartalmazza. A magas kockázattal járó adatkezelési műveleteket végző vállalatoknak és hatóságoknak adatvédelmi felelőst kell kinevezniük a szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében. 

Az érintettek, valamint – bizonyos feltételek mellett – az adatvédelmi szervezetek panaszt nyújthatnak be egy felügyeleti hatósághoz vagy bírósági jogorvoslatért folyamodhatnak olyan esetekben, amikor az adatvédelmi szabályokat nem tartják be. Az adatkezelőkre kiróható büntetés akár a 20 millió EUR-t vagy globális éves forgalmuk 4%-át is elérheti. 

Garanciák a személyes adatok EU-n kívülre való továbbítására vonatkozóan

A rendelet szabályozza a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára történő továbbítását is. Az adattovábbítás abban az esetben történhet meg, ha az minden feltételnek és megkívánt biztosítéknak megfelel, azaz különösen akkor, ha a Bizottság megállapította, hogy a fogadó fél megfelelő védelmet biztosít. Az új megfelelőségi határozatokat legalább 4 évente felül kell vizsgálni. A már meglévő megfelelőségi határozatok és engedélyek mindaddig érvényben maradnak, amíg azokat nem módosítják, nem váltják fel, vagy nem vonják vissza.   

A bűnüldözés területén alkalmazandó adatvédelmi irányelv

Az irányelv célja az, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmét a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása, valamint büntetőjogi szankciók végrehajtása – többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából végzett adatkezeléssel összefüggésben. 

Alapvető fontosságú egyrészt a személyes adatok konzisztens és magas szintű védelme, másrészt ezen adatok egyes tagállamok bűnüldözési hatóságai közötti cseréjének megkönnyítése is. 

A hatály kiterjesztése

A bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása mellett az új irányelv a közbiztonságot fenyegető cselekmények elleni védelemre és azok megelőzésére is kiterjed. 

Az új irányelvet alkalmazni kell majd a személyes adatok határokon átnyúló kezelésére, valamint a személyes adatoknak a rendőri és az igazságügyi hatóságok általi, pusztán nemzeti szinten történő kezelésére egyaránt. A kerethatározat, amelyet az irányelv felvált, csupán a tagállamok közötti adatcserére terjedt ki. 

Az érintettek jogai

A szabályok egyensúlyt biztosítanak a magánélethez való jog, illetve aközött a szükségszerűség között, hogy a rendőrségnek a nyomozás kezdeti szakaszában titokban kell tartania az adatkezelés tényét. A szöveg ugyanakkor felsorolja azokat az információkat, amelyeket az érintettnek minden esetben meg kell kapnia annak érdekében, hogy megvédhesse jogait, ha úgy gondolja, hogy adatait szabálytalan módon kezelték. 

A szabályok kiterjednek majd a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő továbbítására is. 

Megfelelés

Az új irányelv adatvédelmi felelős kinevezését írja elő annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok biztosíthassák az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést. 

A megfelelés biztosításának másik eszköze a hatásvizsgálat. Abban az esetben, ha az adatkezelési tevékenység valószínűleg magas kockázattal jár az egyének jogaira és szabadságaira nézve, a hatóságoknak vizsgálatot kell folytatniuk az adatkezelési tevékenység lehetséges hatásait illetően, különösen akkor, ha az adatkezelés új technológia felhasználásával történik.   

Nyomon követés és kártérítés

Az irányelv szövege igazodik a rendelet szövegéhez annak érdekében, hogy nagy vonalakban mindkét jogszabályban azonos alapelvek érvényesüljenek. Ezen felül a felügyeleti hatóságra vonatkozó szabályok is nagymértékben hasonlóak, mert az általános adatvédelmi rendelettel létrehozott felügyeleti hatóság foglalkozik az irányelv hatálya alá tartozó kérdésekkel is. Az új irányelv ezenkívül kártérítéshez való jogot is biztosítana az érintetteknek arra az esetre, ha a szabályok be nem tartásával folytatott adatkezelés következtében kárt szenvedtek.                        

A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága december 17-én rendkívüli ülés keretében jóváhagyta a háromoldalú egyeztetés keretében elfogadott szöveget. Ez lehetővé tette a Coreper számára, hogy a mai ülésén jóváhagyja mind a rendelet, mind az irányelv végső kompromisszumos szövegét. A jogász-nyelvészi véglegesítést követően a szövegeket jóváhagyás céljából továbbítják a Tanácsnak, majd a Parlamentnek. A rendelet és az irányelv valószínűleg 2018 tavaszán lép majd hatályba.

Donald Tusk elnök nyilatkozata az Európai Tanács ülése után, 2015. december 18.

Fri, 18/12/2015 - 17:26

Reggel komoly politikai megbeszélést folytattunk a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke is csatlakozott hozzánk, és hangsúlyozta, hogy előrelépésre van szükség. Vitánk egyértelmű üzenete: az euróövezet reformjának ügyében egy pillanatra sem dőlhetünk hátra. Készen állunk arra, hogy a következő évben nehéz döntéseket hozzunk a bankunióról és a gazdasági kormányzásról. A miniszterek mihamarabb megkezdik a munkát és jövő júniusban jelentést fognak tenni.

Gratuláltunk François Hollande elnöknek a párizsi COP21 történelmi sikeréhez, és áttekintettük az energiaunió megvalósítása terén elért eredményeket. Megvitattuk, hogy az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos fő projekteknek milyen feltételeknek kell megfelelniük. Abban állapodtunk meg, hogy az új infrastruktúráknak teljes mértékben összhangban kell állniuk az energiaunió céljaival, így csökkenteniük kell az energiafüggőséget, továbbá hozzá kell járulniuk az ellátók, az energiaforrások és az útvonalak diverzifikálásához. Nem is szólva arról a nyilvánvaló kötelezettségről, hogy valamennyi projektnek meg kell felelnie az összes uniós jogszabálynak, beleértve a harmadik energiaügyi csomagot is. Mindezek teljesülése egyértelmű feltétele annak, hogy egy projekt az uniós intézmények vagy a tagállamok támogatásában részesüljenek, legyen szó akár politikai, jogi vagy pénzügyi támogatásról.

Nem fejezhetem be a mondandómat anélkül, hogy köszönetet mondanék Xavier Bettel miniszterelnöknek és csapatának. Xavier, úgy vélem, az összes uniós vezető egyetért velem abban, hogy a luxemburgi elnökség kiemelkedő munkát végzett a migrációs válság, az utas-nyilvántartási adatok és az adatvédelem területén. Egy rendkívül hatékony elnökséget tudhatunk magunk mögött. Köszönöm, Xavier, és fogadja legőszintébb elismerésemet. 

Federica Mogherini főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata a líbiai politikai megállapodás aláírásáról

Fri, 18/12/2015 - 16:53

Az Európai Unió üdvözli, hogy sor került a líbiai politikai megállapodás aláírására, és támogatásáról biztosítja a közeljövőben létrejövő nemzeti egységkormányt. 

A mai nap a béke és a stabilitás helyreállításának irányába tett történelmi lépés a líbiai nép számára. A líbiai képviselőház és az Általános Nemzeti Kongresszus tagjainak, a függetleneknek, az önkormányzatoknak, a politikai pártoknak és a civil társadalomnak a képviselői által aláírt líbiai politikai megállapodás utat nyit azon szörnyű válság békés megoldásához, amely megosztotta és elszegényítette a líbiai népet, valamint rengeteg szenvedést okozott számára. Emellett a válság nemcsak Líbiára, hanem szomszédaira, így az Unióra nézve is növekvő fenyegetést jelent. 

Az EU támogatásáról biztosítja a közeljövőben létrejövő nemzeti egységkormányt, és a továbbiakban nem tart fenn hivatalos kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik a líbiai politikai megállapodás keretében jóvá nem hagyott intézmények tagjaként lépnek fel. 

Az EU készen áll arra, hogy azonnali és jelentős támogatást nyújtson több különböző területen, melyeket illetően a prioritásokat a líbiai hatóságokkal közösen határozzuk majd meg. Ennek keretében már rendelkezésre áll egy 100 millió eurós támogatási csomag, többek között a líbiai lakosság számára égetően szükséges szolgáltatások biztosítására. 

Az EU hangsúlyozza a folyamatban való líbiai szerepvállalás, valamint annak fontosságát, hogy ez a folyamat nyitott és befogadó maradjon. A líbiaiak felelőssége a megállapodás sikeres végrehajtása, az EU és a nemzetközi közösség pedig készen áll arra, hogy támogassa őket ebben a törekvésben. Az EU köszönetet mond az ENSZ líbiai támogató missziójának (UNSMIL) és Martin Koblernek, az ENSZ Főtitkár különmegbízottjának azért az elhivatottságért és hozzáértésért, amellyel azon munkálkodtak, hogy e fontos lépés érdekében közel hozzák egymáshoz a líbiai feleket.

Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének nyilatkozata az Európai Tanács első ülésnapját követően

Fri, 18/12/2015 - 14:10

Jó estét kívánok mindenkinek! A mai napon az uniós vezetők megbeszéléseket folytattak a migrációs válság kezeléséről. A stratégia minden eleme a helyén van, de a végrehajtást illetően még mindig hiányosságok mutatkoznak az uniós tranzitzónák, a migránsok Unión belüli áthelyezése és az Unión kívülről történő betelepítése, valamint a kiutasításuk tekintetében. A legégetőbb probléma az, hogy nem sikerül megvédenünk a külső határainkat. Az uniós vezetők ezért döntöttek úgy, hogy az említett összes kérdéssel kapcsolatban felgyorsítják a végrehajtást.

Meglátásom szerint a mai nap legfontosabb megbeszélését az Unió külső határaival kapcsolatban folytattuk. Nemcsak azért gondolom így, mert a válság kezdete óta a külső határok ellenőrzését szorgalmazom, hanem azért is, mert a határaink ellenőrzése nélkül politikai közösségként sem álljuk meg a helyünket. És itt a schengeni rendszer széthullásánál potenciálisan súlyosabb következményekre gondolok. De ma este egy kicsivel derűlátóbbak lehetünk, mert az összes uniós vezető egyetértett abban, hogy meg kell óvni a schengeni rendszert. Ezzel összefüggésben megállapodtunk arról, hogy haladéktalanul megvizsgáljuk az Unió külső határainak megerősítésére irányuló európai bizottsági javaslatot és ennek keretében az európai határőrséggel kapcsolatos elképzelést is. A minisztereknek júliusig kell kialakítaniuk álláspontjukat, de a vezetők körében tapasztalható széleskörű támogatás azt jelenti, hogy a jövőben Európa nem marad sérülékeny a nem megfelelően védett schengeni határok miatt.

Ma este kedvező híreket kaptam a Frontextől is. A Frontex és Görögország között megállapodás született arról, hogy még decemberben telepítik a gyorsreagálású határvédelmi csapatot. Ez újabb jele annak, hogy a külső határok védelmét illetően az Unió a helyes irányba indult el.

Az egyesült királysági népszavazást illetően a munkavacsoránkon lényegre törő és konstruktív megbeszélésre került sor. Az ülés előtt nem kívántam túl drámai hangot megütni, de meggyőződésem, hogy a ma esti megbeszélés sorsdöntő volt. David Cameron miniszterelnök részletesen kifejtette álláspontját, különösen a szociális juttatásokat és szabad mozgást illetően. Elmondta, hogy miért gondolkodik egy négy éven alapuló modellben és újólag hangsúlyozta, hogy kész alternatív megoldásokat is elfogadni, feltéve, ha azokkal is megvalósíthatók ugyanazok a célkitűzések. Az uniós vezetők hangot adtak aggályaiknak, ugyanakkor jelezték, hogy hajlandók kompromisszumokat is elfogadni. E pozitív kicsengésű megbeszélés nyomán megállapodtunk abban, hogy közösen keresünk megoldásokat a David Cameron miniszterelnök által vázolt mind a négy követeléscsomagra vonatkozóan. Nem titok, hogy mindegyik követeléscsomag tekintetében kemény munka vár ránk. Első lépésként szorosan együtt fogunk működni az Egyesült Királysággal és a Bizottsággal. Ezt követően az Európai Tanács februári ülésének előkészítése során konkrétumokat tartalmazó dokumentumot fogok benyújtani az uniós vezetőknek.

Az Európai Tanács holnap 10 órától folytatja munkáját. A gazdasági és monetáris unióval, az energiaunióval és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdéseket fogjuk megvitatni. Köszönöm a figyelmüket!

Donald Tusk elnök nyilatkozata az Európai Tanács ülése előtt

Thu, 17/12/2015 - 17:15

Hosszú hónapok, valójában a migrációs válság kezdete óta hangsúlyozom, hogy a határok védelmének nincs igazán jó alternatívája. Ezért nagy megelégedettséggel üdvözlöm a külső határaink megerősítésére irányuló európai bizottsági javaslatot. A határellenőrzés ugyanis minden migrációs politika elengedhetetlen feltétele.  

A határok védelme elsősorban a tagállamokra hárul és rájuk kell hárulnia. Ezért alapos vizsgálat tárgyává kell tennünk azt a nagyon vitatott elképzelést, hogy az európai határőrség szuverén államok területére lépjen.

Ugyanakkor Európa nem maradhat sebezhető akkor sem, ha a schengeni államok nem képesek eredményesen védeni a határaikat. Ha elutasítjuk a Bizottság javaslatát, akkor egy másikat kell találnunk, de attól tartok, az is hasonlóan fájdalmas megoldás lesz.

Természetesen szintén kiemelkedő fontosságú az Egyesült Királysággal kapcsolatos ügy. A tagállamokkal folytatott konzultációim során minden érintett fél részéről jó szándékot tapasztaltam, de ez nem változtat azon, hogy a brit javaslat egyes részei elfogadhatatlannak tűnnek. Ugyanakkor, ha David Cameron miniszterelnöknek ma este sikerül meggyőznie az uniós vezetőket arról, hogy együtt képesek vagyunk megoldást találni mind a négy követeléscsomag tekintetében, akkor tényleges esélye van annak, hogy februárban megállapodás szülessen.

Végezetül a GMU-t illetően az a meglátásom, hogy még ha Európa számára jelenleg óriási megterhelést is okoz a migrációs válság, akkor sem halogathatjuk a szükséges reformok bevezetését. Ezen a csúcstalálkozón egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok készek-e meghozni a bankunióval és a gazdasági kormányzással kapcsolatos nehéz döntéseket.

Az Európai Tanács következtetései, 2015. december 17–18.

Thu, 17/12/2015 - 15:35

Az uniós vezetők decemberi ülésükön a migráció kérdéseiről, a terrorizmus elleni küzdelemről, az öt elnök gazdasági és monetáris unióról szóló jelentéséről, az egységes piac kiteljesítéséről és az Egyesült Királyságban tartandó népszavazásról folytattak megbeszélést. Emellett következtetéseket fogadtak el Szíriáról.

Következtetések a migrációról – Európai Tanács (2015. december 17.)

Thu, 17/12/2015 - 15:35
I. MIGRÁCIÓ

1. Az elmúlt hónapokban az Európai Tanács kidolgozta az Európába tartó, példa nélküli migránsáradat megfékezését célzó stratégiát. A stratégia eddigi végrehajtása azonban nem kielégítő, ezért fel kell gyorsítani. Schengen integritásának megóvása érdekében elengedhetetlen, hogy helyreállítsuk a rendet a külső határok ellenőrzése tekintetében. Mihamarabb orvosolni kell az uniós tranzitzónák, a migránsok EU-n belüli áthelyezése, illetve a visszaküldésük körüli hiányosságokat. Az uniós intézményeknek és a tagállamoknak sürgősen intézkedniük kell az alábbiak tekintetében:

a) meg kell szüntetniük a schengeni külső határokon fennálló hiányosságokat, mégpedig úgy, hogy biztosítják a releváns adatbázisokban szisztematikus lekérdezéssel történő biztonsági ellenőrzéseket, és meg kell akadályozniuk az okmányhamisítást;

b) orvosolniuk kell az uniós tranzitzónák működése tekintetében feltárt hiányosságokat, többek között a kitűzött célokhoz szükséges fogadókapacitás kialakításával; sürgősen megállapodásra kell jutniuk a további uniós tranzitzónák megnyitására vonatkozó pontos ütemtervről; biztosítaniuk kell, hogy a Frontex és az EASO rendelkezzen a szükséges szakértelemmel és felszereléssel; 

c) gondoskodniuk kell a migránsok személyazonosságának megállapítására irányuló eljárás szisztematikus és teljes lefolytatásáról, a regisztrálásukról és ujjnyomatuk rögzítéséről, és intézkedéseket kell hozniuk a regisztráció megtagadása ellen, valamint meg kell állítaniuk az irreguláris másodlagos migrációs mozgásokat;

d) végre kell hajtaniuk a migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, és fontolóra kell venniük, hogy az elfogadott határozatok kedvezményezettjei közé más olyan, nagy migrációs nyomásnak kitett tagállamokat is felvegyenek, amelyek ezt kérték;

e) konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy sor kerüljön az Unióban való tartózkodásra nem jogosult személyek tényleges visszaküldésére és visszafogadására, továbbá támogatást kell nyújtaniuk a tagállamoknak a visszaküldési műveletekkel kapcsolatban;

f) meg kell erősíteniük az embercsempészet és -kereskedelem elleni küzdelmet támogató intézkedéseket;

g) biztosítaniuk kell az alábbiak végrehajtását és operatív utókövetését:

• a Földközi-tenger keleti térségében és a Nyugat-Balkánon húzódó útvonallal foglalkozó magas szintű konferencia; ezzel összefüggésben fontos segíteni a nyugat-balkáni útvonal mentén elhelyezkedő nem uniós tagállamokat az uniós előírások szerinti regisztráció elvégzésében; 
• a vallettai csúcstalálkozó, különösen a visszaküldések és a visszafogadás tekintetében, valamint
• az EU és Törökország 2015. november 29-i nyilatkozata, valamint az EU-Törökország cselekvési terv; ezzel összefüggésben felkérjük a COREPER-t, hogy mielőbb zárja le annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy miként lehetne a 3 milliárd eurót a Törökországnak nyújtandó menekülttámogatási keret számára mozgósítani;

h) az elfogadott uniós betelepítési program végrehajtásának folytatása;

i) a migrációs útvonalak mentén a migrációs áramlások szoros megfigyelésének folytatása annak érdekében, hogy gyorsan reagálhassunk a fejleményekre.

2. A Tanácsnak a megszerzett tapasztalatokra építve folytatnia kell az áthelyezési válságmechanizmusra irányuló munkát és haladéktalanul ki kell alakítania álláspontját a biztonságos származási országok listájával kapcsolatban. Felkérjük a Tanácsot, hogy mielőbb vizsgálja meg az Afganisztánnal kapcsolatos helyzetet. A Tanácsnak mielőbb meg kell vizsgálnia az európai határ- és parti őrségről, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexről, a migránsok humanitárius befogadására vonatkozó, önkéntes alapon működő rendszerről és a visszatelepülői úti okmányokról szóló, december 15-i bizottsági javaslatokat. A Tanácsnak a holland elnökség alatt ki kell alakítania az európai határ- és parti őrséggel kapcsolatos álláspontját. A Bizottság mihamarabb előterjeszti a dublini rendszer felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát, addig is a meglévő szabályokat kell alkalmazni. Az intelligens határellenőrzésre vonatkozóan is előterjeszti módosított javaslatát.

3. Az elnökség, a Bizottság és a főképviselő az Európai Tanács februári ülését megelőzően jelentést fog tenni az elért eredményekről.

Iskolatej-, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program: a Mezőgazdasági Különbizottság jóváhagyta a kompromisszumos szöveget

Thu, 17/12/2015 - 14:35

A luxemburgi elnökség ideje alatt 2015. december 16-án az Európai Parlament és a Tanács hivatalos szavazásának függvényében a Mezőgazdasági Különbizottság jóváhagyta az iskolatej-, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programról szóló rendeletre irányuló javaslat végső kompromisszumos szövegét.

A Tanács és az Európai Parlament képviselői a háromoldalú egyeztetés keretében december 10-én tartott találkozó során alakították ki az átfogó kompromisszumos szöveget. Ugyanezen alkalommal a Mezőgazdasági Különbizottság jóváhagyott egy ugyanerről a témáról szóló tanácsi rendeletet is, amely kiegészíti az iskolatej-, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programot, nevezetesen az uniós támogatás meghatározása tekintetében.


Egyes élelmiszerek egészségügyi célú promóciója

Az iskolatej-, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programok eredetileg e termékek fogyasztásának előmozdítását célozták, mivel egészségügyi hatásuk kedvező és alkalmasak iskolai fogyasztásra. Ráadásul ezek az ágazatok az uniós mezőgazdaság szempontjából is jelentősek. E programok keretében a tagállamok uniós támogatást kapnak ahhoz, hogy az oktatási intézményeket ilyen termékekkel lássák el. 

Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, illetve az iskolatej-program jelenleg különálló programok. A Bizottság 2014 januárjában javaslatot nyújtott be, egyrészt a két iskolaprogram összevonására, másrészt pedig az egységes közös piacszervezésről szóló új rendeletnek a közös agrárpolitika reformja keretében történő módosítására (5958/14) és az egyes támogatások és visszatérítések meghatározásáról szóló rendeletnek a módosítására (6054/14). Az új iskolaprogram teljes éves költségvetése 250 millió euró (tejtermékek: 100 millió euró; gyümölcsök és zöldségek: 150 millió euró).

A következő lépések:

Az Európai Parlamentnek január végén még szavaznia kell a kompromisszumos szövegről a Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának ülésén.

A Mezőgazdasági Különbizottság elnöke az elnökség nevében levelet fog küldeni az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elnökének. A szóban forgó levél értelmében abban az esetben, ha a Parlament a plenáris ülésén a Mezőgazdasági Különbizottság által jóváhagyott formában megszavazza a kompromisszumos szöveget, akkor a Tanács a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően első olvasatban meg fog tudni állapodni az Európai Parlamenttel az iskolatej-, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programról. Ennek megfelelően az új program 2016 tavaszán hatályba léphetne, alkalmazása pedig 2017 augusztusától kezdődhetne meg.

A szennyező anyagok nemzeti kibocsátásai: a Tanács elfogadta az új határértékekre vonatkozó álláspontját

Thu, 17/12/2015 - 12:36

A Tanács 2015. december 16-án általános megközelítést fogadott el az egyes szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló irányelvvel (az ún. NEC-irányelv) kapcsolatban. A Környezetvédelmi Tanács ülésén elért megállapodás lesz az Európai Parlamenttel a jogszabályjavaslatról folytatott tárgyalások alapja.

A jogszabályjavaslat egyes szennyező anyagok éves nemzeti felső kibocsátási határértékeinek felülvizsgálatára irányul, és új csökkentési kötelezettségeket ír elő a 2020 és 2029 közötti időszakra, valamint 2030 utánra.

A cél a légszennyezés okozta egészségügyi kockázatok és negatív környezeti hatások csökkentése, valamint – a Göteborgi Jegyzőkönyv 2012-es módosítása nyomán – az uniós jogszabályok összhangba hozatala a nemzetközi vállalásokkal.


Szennyező anyagok

A jelenleg érvényben lévő NEC-irányelv négy szennyező anyag tekintetében határoz meg nemzeti kibocsátási határértékeket (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek és ammónia). Az új irányelvvel kapcsolatos tanácsi álláspont egy újabb szennyező anyag, a finom szálló por tekintetében is tartalmazna felső határértékeket, ugyanakkor a bizottsági javaslattal ellentétben nem határozná meg a metán kibocsátási plafonját. A metán azért maradt ki a tanácsi változat hatálya alól, mert annak szabályozása vélhetőleg átfedést képezne az éghajlatra és az energiára vonatkozó, az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó jövőbeli intézkedésekkel.

Nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek

A tanácsi álláspontban szereplő, az egyes szennyező anyagok tekintetében a 2020 és 2029 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások mértéke megegyezik a módosított Göteborgi Jegyzőkönyvben foglaltakkal. A 2030 utánra vonatkozó kibocsátáscsökkentési kötelezettségek azonban új elemként szerepelnek. A kötelezettségek az egyes tagállamok csökkentési képességének műszaki elemzésén, a nemzeti kibocsátások 2030-ra szóló becslésén, valamint a légszennyezés okozta egészségügyi kockázatok csökkentésére vonatkozó célkitűzésen alapulnak.

A Bizottság javaslatában szerepelnek a 2025-re vonatkozó köztes kibocsátási szintek is – ezeket illetően a Tanács lehetővé tenné, hogy a tagállamok nemlineáris módon csökkenthessék kibocsátásaikat, ha ez hatékonyabbnak bizonyul.

Rugalmassági rendelkezések

A Tanács további rugalmassági rendelkezések bevezetését javasolja a tagállamok tekintetében. Lehetővé teszi például átlagos éves kibocsátások meghatározását a tárgyévet megelőző, illetve az azt követő év alapján. Ezt az adott tagállam akkor alkalmazhatja, ha – például a különösen alacsony vagy magas hőmérséklet, vagy előre nem látható gazdasági változások miatt – a vonatkozó évre előírt csökkentést nem tudja teljesíteni.

Bizonyos esetekben – és korlátozott ideig – arra is lehetőség lenne, hogy amennyiben egy tagállam nem tudja teljesíteni az adott szennyező anyagra vonatkozó csökkentést, azt egy másik szennyező anyag arányos csökkentésével ellensúlyozza.

Továbbá a villamosenergia- vagy hőszolgáltató rendszer hirtelen és rendkívüli üzemzavarának vagy kapacitáscsökkenésének esetén az adott tagállam kötelezettségei teljesítettnek tekinthetők lennének.

Ütemterv és a következő lépések

A Bizottság 2013 decemberében, a levegőminőségi csomag részeként terjesztette elő javaslatát. A Tanácsban két irányadó vitára került sor, 2014, illetve 2015 júniusában. Az Európai Parlament 2015 októberében szavazott az irányelvjavaslatot illető álláspontjáról. A Tanács általános megközelítése szolgál majd alapul az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokhoz; a Tanács célja, hogy rövid időn belül létrejöjjön a megállapodás.

Carole Dieschbourg, Luxemburg környezetvédelmi minisztere, a Környezetvédelmi Tanács elnöke elmondta: „A légszennyezés minden polgárunk egészségét érinti. Sürgősen tennünk kell az európai levegőminőség javításáért. Mai ülésünkön nehéz tárgyalások során kiegyensúlyozott kompromisszum született, amelynek céljai továbbra is ambiciózusak, és amelyet számos tagállam támogat. Olyan eredmény elérésére kell törekednünk, amely megfelel az irányelvben foglalt célkitűzéseknek és tiszteletben tartja a párizsi éghajlat-változási megállapodás szellemét”.

A szabályozás javítása: a Tanács jóváhagyta az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal való megállapodást

Wed, 16/12/2015 - 15:45

Az Európai Unió javítani fogja a jogalkotási tevékenységét annak érdekében, hogy az uniós jogszabályok jobban szolgálják a polgárok és a vállalkozások érdekeit. Ez a legfőbb célja a Tanács, a Parlament és a Bizottság közötti, a szabályozás javításáról szóló megállapodásnak, amelyet a Tanács 2015. december 15-én hagyott jóvá.

Az intézményközi megállapodás biztosítani fogja, hogy az uniós jogalkotók azokra a területekre koncentráljanak, amelyeken a legnagyobb hozzáadott értéket tudják nyújtani az európai polgárok számára, továbbá, hogy a jogszabályok egyszerűek és világosak legyenek. Célja emellett a túlszabályozás elkerülése, valamint a polgárokra és a vállalkozásokra – különösen a kkv-kre – rótt adminisztratív terhek csökkentése. A megállapodás az intézmények között szorosabb együttműködést ír elő, elsősorban a jogalkotási programozás területén. Nagyobb hangsúlyt helyez az új kezdeményezésekkel kapcsolatban végzett hatásvizsgálatokra is, a jogalkotási folyamatban pedig a nagyobb átláthatóságra és a nyilvános konzultációkra.

„A szabályozás javításáról szóló megállapodás tükrözi az uniós intézmények együttes elkötelezettségét az iránt, hogy könnyebbé tegyék a polgárok és a vállalatok életét. A jogszabályoknak az érthetőség és a végrehajtás érdekében egyszerűnek kell lenniük, és a megállapodás pontosan ennek biztosítására törekszik”– fejtette ki Nicolas Schmit, munkaügyi, foglalkoztatási és a szociális és szolidáris gazdaságért felelős miniszter.


Éves és többéves programozás

A megállapodás értelmében a Bizottság az éves munkaprogramjának elfogadása előtt konzultációt fog folytatni a Tanáccsal és a Parlamenttel, és figyelembe veszi majd a véleményüket. Emellett a Bizottság munkaprogramjából kiindulva a három intézmény az elkövetkező évre közös jogalkotási prioritásokat határoz majd meg. A hosszabb távú tervezést elősegítendő, a megállapodás előírja, hogy az új Bizottság felállásakor a három intézmény véleménycserét folytasson az új hivatali időszakra vonatkozó legfontosabb szakpolitikai céljaikról. 

Hatásvizsgálatok és nyilvános konzultációk

A Bizottság a javaslatainak elfogadását megelőzően nyilvános konzultációt folytat majd, és különösen a kkv-kat arra ösztönzi, hogy ebben közvetlenül részt vegyenek. Az uniós jogszabályok minőségének javítását célzó folyamatban az új kezdeményezésekkel kapcsolatban végzett hatásvizsgálatok nagyobb szerepet fognak kapni. A hatásvizsgálatok elvégzésekor fokozott figyelmet szentelnek majd az új jogszabályok versenyképességre gyakorolt hatásának, különösen akkor, ha a kkv-k is érintettek. Felmérik majd azt is, hogy milyen költségekkel jár, ha nem kerül sor uniós szintű intézkedésre. A Tanács és a Parlament megállapodott arról, hogy a bizottsági javaslatok lényegi módosításaival kapcsolatban hatásvizsgálatot végeznek, amennyiben ezt a jogalkotási folyamat szempontjából célszerűnek és szükségesnek ítélik.

Az uniós jogszabályok egyszerűsítése 

A Tanács, a Parlament és a Bizottság arról is megállapodott, hogy az eddigieknél többet tesznek az uniós jogszabályok egyszerűsítése érdekében. A Bizottság minden évben értékelést nyújt be arról, hogy ezt milyen mértékben sikerült megvalósítani. A Bizottság adott esetben az uniós szabályozás költségeinek és előnyeinek tágabb összefüggésében meghatározza majd, hogy az egyes jogalkotási javaslatok milyen mértékben csökkentik a terheket, illetve milyen költségmegtakarítási lehetőségekkel járnak.

Átláthatóság és koordináció

A jogalkotási tevékenységük jobb hatékonysága érdekében a Tanács és a Parlament elkötelezett az iránt, hogy szorosabb együttműködést folytasson. Megállapodtak arról, hogy a teljes jogalkotási ciklus során biztosítják az átláthatóságot, a nyilvánosság felé pedig jobb kommunikációra törekednek.

Szakértői közreműködés a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében

A megállapodás értelmében a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt több szakértői konzultációt folytat majd. Ez magában foglalja a tagállamok által kijelölt szakértőkkel folytatott rendszeres konzultációt.

A következő lépések

A megállapodást a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően a három intézménynek hivatalosan is el kell majd fogadnia összhangban a belső eljárásaikkal. A megállapodást ezután mindhárom intézmény elnökének alá kell írnia, és az ugyanazon a napon lép majd hatályba.

Konzultációk az EU és a Burundi Köztársaság között a Cotonoui Megállapodás 96. cikke alapján – Az Európai Tanács következtetései

Wed, 16/12/2015 - 15:30

Az Európai Unió úgy véli, hogy a Burundi Köztársaság nem tartotta tiszteletben a Cotonoui Megállapodás 9. cikkében említett lényeges elemeket. A burundi kormánnyal folytatott politikai párbeszéd nyomán megindult a Megállapodás 96. cikke szerinti konzultációs eljárás, amelynek célja, hogy felmérjük a helyzetet, és olyan lehetséges megoldásokat keressünk, amelyek biztosítják a Megállapodás 9. cikkének (2) bekezdésében említett lényeges elemek, azaz az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartását.

A december 8-án Brüsszelben tartott konzultációkat követően az Európai Unió tudomásul vette a burundi kormány válaszait, valamint arra vonatkozó ígéretét, hogy a feltett kérdésekkel kapcsolatban felvilágosítást fognak adni, és bizonyos jogi eljárásokat is felgyorsítanak. Az Európai Unió mindezek ellenére úgy véli, hogy a kormány által kifejtett nézeteket alapul véve nem lehet átfogó módon orvosolni a Burundi Köztársasággal kialakított partnerség lényeges elemeinek megsértését. A kormány álláspontja alapján továbbá arra sincs lehetőség, hogy az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsának 2015. október 17-i és november 13-i határozata nyomán megszülessenek a megfelelő válaszlépések, különös tekintettel az arushai megállapodást tiszteletben tartó őszinte és inkluzív párbeszéd mielőbbi elindításának szükségességére.

A konzultációk lezárultak, és az Európai Unió döntéshozó szervei számára megfelelő intézkedéseket fogunk javasolni. E megfelelő intézkedések elfogadásáig a már folyamatban lévő együttműködési tevékenységekhez kapcsolódóan biztosítási intézkedések hozhatók, illetve mindennemű új tevékenységet a humanitárius vagy közvetlenül a lakosságot segítő fellépésekre kell korlátozni. Kedvező jelzésnek tekintenénk, ha a burundi kormány egyértelműen és operatív szinten vállalná a fent említett párbeszédben való mielőbbi részvételt, amint azt 2015. november 12-i 2248. sz. határozatában az ENSZ Biztonsági Tanácsa is kérte. 

Az Európai Unió továbbra is figyelemmel kíséri a burundi helyzet alakulását és újólag hangsúlyozza, hogy kész konstruktív párbeszédet folytatni, feltéve, hogy a burundi fél konkrét és hiteles kötelezettségvállalásokat tesz, amelyek biztosítják a Cotonoui Megállapodás lényeges elemeinek tiszteletben tartását. 

Az üzleti titkok védelme: a luxemburgi elnökség megegyezett a Parlamenttel

Wed, 16/12/2015 - 15:15

A luxemburgi elnökség és az Európai Parlament képviselői 2015. december 15-én ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós vállalatok üzleti titkainak és bizalmas információinak védelmére vonatkozó közös szabályokról.


„Az üzleti titkok védelmére és kezelésére a tagállamok jelenleg rendkívül eltérő rendszereket és meghatározásokat alkalmaznak. Ez az új eszköz minden európai vállalkozás számára egyértelmű jogi helyzetet és egyenlő versenyfeltételeket fog teremteni, továbbá érdekeltté teszi őket a kutatás és az innováció erősítésében.”

Etienne Schneider, luxemburgi miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter


A megállapodást a Tanácsban működő Állandó Képviselők Bizottságának még meg kell erősítenie.

Etienne Schneider, luxemburgi miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter elismerését fejezte ki az uniós intézményeknek a kiváló és eredményes együttműködésükért, majd hozzáfűzte: „Az üzleti titkok védelmére és kezelésére a tagállamok jelenleg rendkívül eltérő rendszereket és meghatározásokat alkalmaznak. Ez az új eszköz minden európai vállalkozás számára egyértelmű jogi helyzetet és egyenlő versenyfeltételeket fog teremteni, továbbá érdekeltté teszi őket a kutatás és az innováció erősítésében.” 

Az irányelv az üzleti titkok jogellenes megszerzésével, felhasználásával és nyilvánosságra hozatalával szembeni közös intézkedéseket ír, biztosítva ezzel az egységes piac zökkenőmentes működését. 

További célja, hogy az üzleti titkok jogellenes nyilvánosságra hozatalát olyan módon fékezze meg, amely ugyanakkor nem sérti az alapvető jogok és szabadságok vagy a közérdek érvényesülését, például a közbiztonságot, a fogyasztóvédelmet, a közegészséget, a környezetvédelmet vagy a munkavállalók mobilitását. 

Az oknyomozó média védelme

Az irányelv ugyan az üzleti titkok megőrzése érdekében az információk nyilvánosságra hozatalát tiltó intézkedéseket ír elő, ezek az intézkedések teljes mértékben biztosítják, hogy az oknyomozó újságírók újabb korlátozások nélkül folytathassák tevékenységüket, ideértve az újságírói források védelmét is. 

Az irányelv összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amely garantálja a média szabadságát és sokszínűségét. 

A munkavállalók mobilitása 

Az irányelv nem vezet be korlátozásokat a munkavállalókra vonatkozóan: munkaszerződéseikre továbbra is a tagállami jogszabályok vonatkoznak. A munkavállalók tehát szabadon felhasználhatják a munkavégzésük során tisztességes módon megszerzett tapasztalataikat és készségeiket

Az új feltételek nem vonatkoznak a szociális partnerek önállóságára sem, akiknek ezentúl is jogukban áll kollektív szerződést kötni

Visszaélések bejelentése 

A visszaélést bejelentő személyek – tehát akik jóhiszeműen, a közérdek védelme céljából fednek fel üzleti titkokat – megfelelő védelemben fognak részesülni. Az illetékes tagállami igazságügyi hatóságok feladata lesz annak megítélése, hogy az üzleti titok nyilvánosságra hozatalára valóban szükség volt-e valamilyen mulasztás, jogsértés vagy illegális tevékenység bejelentése érdekében. 

Az üzleti titkok tulajdonosait illető kártérítés 

Az új jogi szabályozás értelmében a tagállamoknak rendelkezniük kell az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni polgári jogi jogorvoslat elérhetőségét biztosító intézkedésekről, eljárásokról és jogorvoslati eszközökről. 

Ezeknek tisztességesnek, hatékonynak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak vagy költségesek, továbbá nem járhatnak együtt ésszerűtlen határidőkkel vagy indokolatlan késedelemmel. A követelések elévülési ideje legfeljebb hat év lehet. 

Az üzleti titok tulajdonosa kártérítést követelhet, amennyiben kár érte abból eredően, hogy jogtalanul eltulajdonítottak tőle olyan dokumentumokat, tárgyakat, anyagokat, vegyi anyagokat vagy elektronikus fájlokat, amelyek üzleti titkokat tartalmaztak, vagy amelyekből az üzleti titok kikövetkeztethető. 

Az üzleti titok szükség esetén a jogi eljárás alatt és után is megőrizhető.

A következő lépések 

A szöveg jogász-nyelvészi ellenőrzését követően az Európai Parlament a jövő évben szavazással megerősíti az irányelvet. 

Az irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését és hatálybalépését követően a tagállamoknak legfeljebb két év áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy az új rendelkezéseket átültessék a nemzeti jogukba. 

Háttérinformációk 

A vállalatok tőkét fektetnek a know-how és az információk megszerzésébe, kifejlesztésébe és alkalmazásába. Ez a szellemi tőkébe történő befektetés hatást gyakorol a piaci versenyképességükre és az innovációs teljesítményükre, ezen keresztül pedig az üzleti eredményükre, ami további innovációra ösztönözheti őket. 

Ez a bizalmasan kezelendő értékes know-how és üzleti információ az üzleti titok. 

Az üzleti titok fogalmába az információk széles köre beletartozhat, vagyis a technológiai ismereteken túl az olyan üzleti adatok is, mint az ügyfelekkel és a beszállítókkal kapcsolatos információk, az üzleti tervek, a piackutatási adatok és az üzleti stratégiák. 

A kutatás-fejlesztés és az innováció terén az üzleti titkoknak fontos szerepük van abban, hogy a vállalkozások – különösen a kkv-k – és a kutatóintézetek közötti információcsere védetten bonyolódjon le a belső piacon. 

Pages