Európai Tanács hírei

Az EU 2016. május 25-én új szabályokat fogadott el az orvostechnikai eszközökre és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozóan.

A Tanács holland elnöksége és az Európai Parlament képviselői politikai megállapodást értek el, melyhez még a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága és a parlamenti ENVI bizottság jóváhagyására is szükség van.

A megállapodás tárgyát képező két rendelettervezet várhatóan kettős célt teljesít: annak biztosítása, hogy az orvostechnikai eszközök és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök biztonságosak legyenek, egyszersmind lehetővé téve, hogy a betegek indokolatlan késlekedés nélkül innovatív egészségügyi ellátásban részesülhessenek.

Az orvostechnikai eszközök és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök termékek széles körét ölelik fel a ragtapasztoktól a csípőprotézisekig, és a terhességi tesztektől a HIV-tesztekig.

„Fontos megállapodás ez a polgárok számára: előbb vagy utóbb mindenki kapcsolatba kerül a betegségek diagnosztizálására, megelőzésére, kezelésére vagy enyhítésére szolgáló orvostechnikai eszközökkel. A megállapodás révén a betegek egészségi állapota és a fogyatékossággal élők életminősége is javulni fog. Ezenfelül biztosítani fogja az egyenlő versenyfeltételeket az EU-ban működő 25 000 orvostechnikaieszköz-gyártó (köztük sok kkv) számára, akik több mint félmillió munkavállalót alkalmaznak” – mondta Edith Schippers, holland egészségügyi miniszter, a Tanács elnöke.

A rendszer megerősítése

Az elért megállapodás célja az orvostechnikai eszközök biztonságának garantálása, mégpedig két módon: az eszközök piaci forgalmazására vonatkozó szabályok megerősítése és a forgalmazott eszközök ellenőrzésének szigorítása révén.

A megállapodás tovább szigorítja az azon független szervekre vonatkozó szabályokat, melyek az orvostechnikai eszközök piaci forgalmazást megelőző értékeléséért felelnek. Az új szabályok meg fogják erősíteni az úgynevezett bejelentett szervezetek tagállami hatóságok által végzett ellenőrzését. Az új szabályok révén e szervezeteknek jogában állna és egyben feladata is lenne az, hogy a gyártók üzemeiben be nem jelentett helyszíni ellenőrzéseket végezzenek. A bejelentett szervezeteknek biztosítaniuk kell majd, hogy megfelelő képesítéssel rendelkező személyzetet alkalmazzanak.

A rendelettervezetek arra vonatkozó kifejezett rendelkezéseket is meghatároznak, hogy a gyártók feladata legyen a forgalomba hozott eszközök minőségének, működésének és biztonságosságának a nyomon követése. Ezzel a gyártóknak aggályok felmerülése esetén módjában áll majd gyorsan reagálni, és a naprakész adatok alapján folyamatosan javítani tudják majd eszközeiket. A gyártóknak és más gazdasági szereplőknek egyértelműen meghatározott feladatkörük lesz, például a felelősséget illetően, illetve az eszközök miatti panaszok felvétele is az ő feladatuk lesz. A rendelettervezetek az eszközökre vonatkozóan rendelkezésre álló klinikai adatok rendelkezésre állását is javítani fogják. A klinikai vizsgálatokban részt vevő betegek védelmét is megerősítik.

 A magas kockázatú eszközökre vonatkozó szabályok megerősítése

Egyes magas kockázatú eszközöket, például az implantátumokat további szakértői ellenőrzésnek lehet alávetni, mielőtt forgalmazásra kerülnének. A szakértői bizottságok és a laboratóriumok kulcsszerepet játszanak majd a jogalkotási rendszer támogatásában azzal, hogy szaktanácsadással és iránymutatással szolgálnak a klinikai aspektusokról a bejelentett szervezetek, az illetékes hatóságok és a gyártók számára.

Az új uniós szabályok kifejezetten kiterjednek egyes olyan eszközökre is, melyek orvosi célt ugyan nem szolgálnak, de az orvostechnikai eszközökhöz hasonló jellemzőkkel bírnak. Ilyenek például a kozmetikai célokat szolgáló töltőanyagok és színes kontaktlencsék.

Nagyobb átláthatóság a betegek számára és fokozott nyomonkövethetőség

Központi adatbázist hoznak létre, hogy jobb rendszert alakítsanak ki az összes releváns információ kezelésére. Az adatbázis kiterjed majd a gazdasági szereplőkre, a bejelentett szervezetekre, a piacfelügyeletre és -ellenőrzésre, a klinikai vizsgálatokra és a tanúsítványokra is. Ezenfelül átfogó információkkal szolgál majd a betegek, az egészségügyi szakemberek és a nagyközönség számára az EU-ban kapható termékekkel kapcsolatban, hogy döntésüket a kellő információk ismeretében hozhassák meg. A beültetett eszközzel rendelkező betegek megkapják az eszközzel kapcsolatos legfontosabb adatokat, beleértve az esetleges elővigyázatossági megfontolásokat is.

Az eszközök egyedi azonosítószámot kapnak, hogy nyomon lehessen őket követni az ellátási láncban egészen a végfelhasználóig vagy a betegig.

Következő lépések

A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága valószínűleg 2016 júniusának közepén kap majd felkérést, hogy hagyja jóvá a megállapodást. Amint a Parlament ENVI bizottsága is megerősítette, hogy elfogadja a kompromisszumot, a Tanács felkérést kap a megállapodás megerősítésére. A szövegek jogász-nyelvészi ellenőrzését követően a két rendeletet a Tanács és a Parlament hivatalosan is elfogadja. Az új szabályokat a kihirdetésük után három évvel, míg az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozóakat a kihirdetést követő öt év elteltével kell alkalmazni.

A Tanács 2016. május 26-án általános megközelítést fogadott el a széles sávú szolgáltatások élénkítésére vonatkozó határozattervezetről. Ennek értelmében a nagysebességű adatforgalmat és kiterjedt lefedettséget lehetővé tevő 700 MHz-es frekvenciasávot 2020-ig felszabadítanák a vezeték nélküli széles sávú kommunikáció számára Európában. A 700 MHz alatti frekvenciasávok esetén legalább 2030-ig megmaradna a műsorszóró szolgálatok elsőbbsége.

Henk Kamp holland gazdasági miniszter szerint „a 700MHz-es frekvenciasáv felszabadítása a széles sávú mobilkommunikáció számára fontos lépés abba az irányba, hogy a széles sávú szolgáltatások mindenki számára elérhetők legyenek Európában. A gyors internetkapcsolat nem csupán az EU gazdaságának fejlődése, hanem az uniós polgárok mindennapi élete szempontjából is fontos. A 700 MHz-es frekvencia a kapcsolódó intézkedésekkel együtt lehetővé teszi, hogy 2020-ra egész Európa egész területén gyors internetkapcsolat épüljön ki.”

A 700 MHz frekvenciasáv használatának módosítása harmonizált műszaki feltételek mellett

A Tanács álláspontja szerint az uniós tagállamoknak – harmonizált műszaki feltételek mellett – 2020. június 30-ig kell majd a 700 MHz-es (694–790 MHz) frekvenciasávot a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások számára újrakiosztani. Amennyiben ezt nem tudják megtenni, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy indokolt esetben a sáv rendelkezésre bocsátását legfeljebb két évvel elhalasztják. A halasztást indokolhatja például a megoldatlan káros zavarás vagy a határokon átívelő koordinációval kapcsolatos lezáratlan kérdések.

A tagállamoknak 2018. június 30-ig nemzeti menetrendet kell elfogadniuk a határozat végrehajtásának módjáról. E menetrendek nyilvánosak lesznek.

A hagyományos televíziós szolgáltatások védelme

A tanácsi határozat arra kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti szükséglet függvényében legalább 2030-ig tartsák fenn a 700 MHz alatti(470 – 694 MHz) frekvenciasávot a digitális televízió és a vezeték nélküli mikrofonok számára. Ez hosszú távú szabályozási biztonságot ad az audiovizuális ágazatnak abból a szempontból, hogy elegendő spektrum áll rendelkezésére, így az ágazat továbbra is nyújthatja és fejlesztheti szolgáltatásait és biztosítani tudja a szükséges beruházásokat.

A tagállamok bizonyos feltételek mellett ezt a sávot másra is használhatják, például vezeték nélküli internetszolgáltatások nyújtására.

Nagy sebességű vezeték nélküli szolgáltatások Európában

A 470–790 MHz terjedő frekvenciasávot jelenleg széles körben használják digitális televíziós műsorszórásra, valamint vezeték nélküli mikrofonok üzemeltetéséhez például színházakban, koncerteken és sporteseményeken.

A 700 MHz-es sáv ugyanakkor nagy sebessége és jó penetrációja miatt ideális a vezeték nélküli internetszolgáltatásokhoz. A frekvenciasáv összehangolt használata elő fogja mozdítani a 4G elterjedését és a jó minőségű európai széles sávú szolgáltatást. Ezt követően könnyebb lesz majd az 5G szolgáltatások bevezetése is, amikor azok (2020 körül) elérhetővé válnak. Mindez lehetővé teszi olyan innovatív szolgáltatások Európa-szerte történő hatékony elterjesztését, mint például az összekapcsolt autók, az intelligens városok vagy a távegészségügyi ellátás.

Hogyan tovább?

Az általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A Parlament még nem fogadta el az álláspontját. Mindkét intézménynek el kell fogadnia a szöveget, mielőtt az jogszabállyá válna.

A Tanács:

1. MEGERŐSÍTI, hogy folytatni kell és intenzívebbé kell tenni az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni fellépést nemzeti, uniós és globális szinten egyaránt, az Európai Tanács 2013. májusi felkérésének megfelelően, amire a miniszterek a 2016. április 22-i nem hivatalos ECOFIN ülésen is emlékeztettek;

2. EMLÉKEZTET arra, hogy fontos hatékony lépéseket tenni az adókijátszás, az adócsalás és az adókikerülés, valamint a pénzmosás elleni küzdelem érdekében különösen költségvetési megszorítások idején;

3. ezért ÜDVÖZLI az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló bizottsági közleményt, és NYUGTÁZZA az adóegyezményekkel való visszaélések elleni intézkedések végrehajtásáról szóló bizottsági ajánlást;

4. EMLÉKEZTET arra, hogy az ECOFIN miniszterek az amszterdami nem hivatalos ülésen folytatott megbeszéléseik során jelezték, hogy támogatják a koordinált óvintézkedéseket és egy uniós jegyzék létrehozását a nem együttműködő országokról és területekről; mindkettőt a Tanácsnak kell meghatároznia;

A külső stratégiáról szóló közleménnyel kapcsolatban a Tanács:

5. az OECD által kidolgozott és nemzetközileg elfogadott átláthatósági és információcsere-előírások mielőbbi és átfogó végrehajtására SZÓLÍT FEL, és arra ÖSZTÖNÖZ minden országot és területet, hogy kötelezze el magát a nemzetközi előírások mielőbbi végrehajtása mellett, továbbá késedelem nélküli csatlakozásra SZÓLÍTJA FEL azokat az országokat, amelyek még nem részesei az OECD átfogó keretrendszerének;

6. MEGÁLLAPODIK arról, hogy a Tanács létrehozza a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékét és megvizsgálja az uniós szintű koordinált óvintézkedések lehetőségét, a tagállami hatáskörök sérelme nélkül;

7. HANGSÚLYOZZA, hogy szorosan és párhuzamosan együtt kell működni az OECD-vel, hogy nemzetközi kritériumokat dolgozzunk ki erre a területre vonatkozóan, és a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének összeállításakor figyelembe kell venni a globális fórum tevékenységét;

8. KIJELENTI, hogy a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének összeállítására vonatkozó átláthatósági kritériumoknak meg kell felelniük a nemzetközileg elfogadott átláthatósági és adóügyi információcsere-előírásoknak, különös tekintettel az OECD által kidolgozott előírásokra, mind a megkeresés alapján történő, mind az automatikus információcsere esetében (közös jelentéstételi standard);

9. FELKÉRI a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy mérlegeljen egy további kritériumot a nem együttműködő országok és területek jegyzékbe vételére vonatkozóan az alapján, hogy nem létezik a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex kritériumai értelmében vett káros adóügyi rendelkezés , valamint további esetleges kritériumokat, amelyeket különösen az OECD BEPS cselekvési tervéből lehetne meríteni;

10. FELKÉRI a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy 2016 szeptemberéig kezdje meg a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének összeállítására irányuló munkát, és a Bizottság által végzett első átvilágítás alapján határozza meg, hogy mely harmadik országokkal célszerű megkezdeni a párbeszédet, annak érdekében, hogy sor kerüljön a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének létrehozására és az uniós szintű koordinált óvintézkedések felmérésére, és a Tanács 2017-ben ezeket jóváhagyhassa. Fontolóra lehet venni, hogy az óvintézkedések az adóügyi és a nem adóügyi területre egyaránt vonatkozzanak;

11. ÜDVÖZLI a végső tényleges tulajdonosra vonatkozó automatikus információcsere kísérleti projektjét, amelyet minden tagállam támogatott, és amelynek célja a közös normák kidolgozása;

12. FELKÉRI a Bizottságot, hogy mérlegeljen az OECD BEPS projekt 12. pontja alapján kötelező adatközlési szabályokra vonatkozó jogalkotási kezdeményezéseket, az adókijátszáshoz, illetve adókikerüléshez segítséget nyújtó közvetítők tevékenységének hatékonyabb visszaszorítása érdekében;

13. TÁMOGATJA azt, hogy aktualizálni kell a jó adóügyi kormányzás elveit, amelyek új alapként szolgálhatnak majd a harmadik országokkal folytatandó tárgyalásokon, és FELKÉRI a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy vizsgálja meg, milyen alapvető elemeket kellene tartalmaznia az EU és az érintett országok közötti megállapodásokhoz fűzött záradéknak;

14. EGYETÉRT azzal, hogy a fejlődő országok számára lényeges a jó adóügyi kormányzás, mert így hatékonyabban tudják mozgósítani belföldi bevételeiket, és HANGSÚLYOZZA, hogy segítséget kell nyújtani számukra a jó adóügyi kormányzás megteremtéséhez;

15. HANGSÚLYOZZA az addisz-abebai adózási kezdeményezés jelentőségét, amelynek fő vállalása, hogy megkétszerezzük vagy legalábbis jelentősen növeljük az adózással és a belföldi források mozgósításával kapcsolatos szakmai együttműködéshez nyújtott támogatást, és amelyhez már tizenkét tagállam csatlakozott, továbbá FELSZÓLÍTJA a többi tagállamot a kezdeményezéshez való csatlakozásra;

16. KÉSZEN ÁLL azon javaslat megvizsgálására, hogy az aktualizált jó adóügyi kormányzási uniós előírásokat a harmadik országokkal kapcsolatban beépítsük az EU költségvetési rendeletébe, amint a Bizottság benyújtja az új javaslatát;

Az adóegyezményekkel való visszaélések elleni intézkedések végrehajtásáról szóló ajánlással kapcsolatban a Tanács:

17. NYUGTÁZZA a Bizottság ajánlását, miszerint biztosítani kell, hogy az OECD BEPS 5. és 7. fellépésre vonatkozó ajánlásainak végrehajtása összhangban legyen az uniós joggal;

18. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy konkrét és koherens intézkedéseket kell hozni az adóztatás olyan kettős elmaradása ellen, amelyet a kettős adóztatást kizáró egyezmények kihasználásával végrehajtott adókijátszás és adókikerülés révén érnek el, tiszteletben tartva egyrészt a tagállamok azon hatáskörét, hogy a kettős adóztatást kizáró egyezményeket tárgyaljanak meg kétoldalúan, másrészt a szubszidiaritás elvét;

19. ÜDVÖZLI azt a javaslatot, hogy a tagállamok által kötendő kétoldalú adómegállapodások tartalmazzanak a tranzakciók elsődleges céljának vizsgálatára és a telephelyre vonatkozó rendelkezéseket, egyúttal ELISMERI, hogy a kétoldalú adómegállapodások továbbra is tagállami hatáskörbe tartoznak, továbbá az OECD BEPS 6. intézkedése keretében kidolgozott egyéb intézkedések – például a kedvezmények korlátozása – hasznosak lehetnek.

1. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság közzétette az egyes tagállamok által folytatott gazdaságpolitikák elemzését tartalmazó országjelentéseket, amelyek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggésben elkészített részletes vizsgálatokról is beszámolnak, valamint üdvözli a részletes vizsgálatok legfontosabb eredményeit összefoglaló bizottsági közleményt.

I. RÉSZLETES VIZSGÁLATOK

2. ÚGY VÉLI, hogy az országjelentések kulcsfontosságú részét képező részletes vizsgálatok jól felépítettek, és HANGSÚLYOZZA annak jelentőségét, hogy minden vizsgált tagállam tekintetében alapos elemzés készül az egyensúlyhiányokról, mivel ez a többoldalú felügyelet, a reformok iránti fokozott tagállami elkötelezettség és a hatékony szakpolitikai kiigazítások alapja. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az elemzés kitér a más országokat és adott esetben az euroövezetet is érintő lehetséges átgyűrűző hatásokra, különbséget tesz a ciklikus tényezőknek, illetve a strukturális változásoknak köszönhető kiigazítások között, és figyelembe veszi az egyes országok egyedi körülményeit. Az egyes gazdaságok előtt álló sajátos kihívásokat figyelembe véve a részletes vizsgálatok során megfelelő elemzési eszközök igénybevételére is sor kerül, és szükség esetén ezt minőségi elemzés egészíti ki.

3. ÜDVÖZLI a Bizottságnak a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás átláthatóbbá tételére irányuló erőfeszítéseit: ide tartozik többek között az egyensúlyhiány-kategóriák számának csökkentése és véglegesítése, az eljárás végrehajtásával kapcsolatos lényeges információkat összegző kiadvány közzététele, valamint új összefoglaló táblázatok (a makrogazdasági egyensúlyhiányt értékelő mátrixok) alkalmazása a részletes vizsgálatok során. NYUGTÁZZA a Bizottság arra vonatkozó tervét, hogy egyedileg nyomon kövesse, hogy az egyensúlyhiány vagy túlzott egyensúlyhiány által érintett tagállamok hogyan hajtják végre a Tanács ajánlásait, és ezáltal biztosítsa a feltárt egyensúlyhiányok megszüntetésére irányuló szakpolitikai intézkedések fokozott felügyeletét. FELKÉRI a Bizottságot, hogy készítsen javaslatot a nyomon követés pontos ütemezésére és tartalmára vonatkozóan, ismertetve többek között, hogy hogyan valósulna meg az egyensúlyhiány mértéke szerinti különbségtétel, valamint az egyéb felügyeleti eljárásokkal, például az érintett országok programot követő utólagos felügyeletével való összehangolás a párhuzamosságok elkerülése érdekében, a bevált gyakorlatnak megfelelően. HANGSÚLYOZZA a hatékonyság, az átláthatóság és a kiszámíthatóság fontosságát a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás során a makrogazdasági egyensúlyhiányok értékelésében. Ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy az országelemzéseket és az egyensúlyhiány értékeléséről szóló következtetéseket együtt kell benyújtani, az európai szemeszter ütemtervének megfelelően.

4. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy a vizsgált tagállamok közül tizenháromban (Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Finnország és Svédország) különböző jellegű és mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható.

5. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, hogy 6 tagállamban áll fenn túlzott egyensúlyhiány (Bulgária, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus és Portugália). A Tanács gondosan elemezni fogja a Bizottság Horvátországról és Portugáliáról készítendő újabb vizsgálatát, amelynek benyújtására május végén kerül sor, és amelyben figyelembe kell venni a két ország nemzeti reformprogramjában ismertetett szakpolitikai intézkedéseket annak megállapításához, hogy szükség van-e további lépésekre. HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával.

6. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy a vizsgált tagállamok közül hatban (Belgium, Észtország, Magyarország, Ausztria, Románia és az Egyesült Királyság) nem tapasztalható a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében vett makrogazdasági egyensúlyhiány.

7. HANGSÚLYOZZA, hogy valamennyi tagállamban folyamatosan szakpolitikai intézkedésekre és a strukturális reformok melletti szilárd elkötelezettségre van szükség, mindenekelőtt akkor, ha a GMU zavartalan működését veszélyeztető makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Az egyensúlyhiányt fenntartható módon kell kezelni, a legfontosabb kihívásokra összpontosítva, csökkentve a kockázatokat, elősegítve az uniós gazdaságok új egyensúlyának megteremtését és megteremtve a feltételeket a fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez.

8. ELISMERI a tagállamok által a külső és belső egyensúlyhiányaik korrekciója terén tett további előrelépéseket, amivel hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához az EU-ban és az euroövezeten belül. Ugyanakkor HANGSÚLYOZZA, hogy egyes tagállamokban még mindig jelentős kockázatok állnak fenn. Habár a folyó fizetési mérlegeknek a válság előtti időszakban jellemző hiánya mára számottevően csökkent vagy többletbe fordult, néhány nettó adós ország esetében továbbra is sérülékenység forrása a külső kötelezettségek magas szintje. ELISMERI, hogy a költség-versenyképesség általánosságban javult azokban az országokban, amelyekben korábban jelentős külső hiány volt jellemző; kevesebb jel utal azonban a nem költségalapú versenyképesség javulására. Ugyanakkor egyes tagállamokban a folyó fizetési mérleg továbbra is jelentős többletet mutat, a leépítendő hitelállomány pedig alacsony, és ez bizonyos körülmények között a megtakarítások és befektetések közötti nagymértékű egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni.

9. HANGSÚLYOZZA, hogy a magánszektor adósságállományának és az államadósságnak a magas szintje – az alacsony inflációval és a mérsékelt ütemű növekedéssel összefüggésben – több tagállamban továbbra is komoly problémát jelent. Az érzékelhető előrelépés ellenére még további strukturális reformokat kell végrehajtani ahhoz, hogy fokozni lehessen a növekedési potenciált és csökkenjen a magas munkanélküliség, különösen a fiatalok és a tartósan munkanélküli személyek körében.

II. AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA

10. ÜDVÖZLI a 2015. évi országspecifikus ajánlások végrehajtása tekintetében elért eredményeket. A Bizottság 2015-ben kevesebb számú és célzottabb országspecifikus ajánlást adott ki, ami elősegíti, hogy a tagállamok a legsürgetőbb problémákra és a tartósan fennálló makrogazdasági egyensúlyhiányokra összpontosítsanak. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a reformok végrehajtása a különböző szakpolitikai területek és a különböző országok vonatkozásában nem volt egyenletes, továbbá hogy csak néhány esetben tapasztalható számottevő előrelépés az országspecifikus ajánlások végrehajtásában. HANGSÚLYOZZA, hogy az alábbiakban felsorolt szakpolitikai kihívások kezelése érdekében fokozni kell a reformok végrehajtását, és EMLÉKEZTET annak fontosságára, hogy a Tanács időben, az új ajánlások elkészítését megelőzően értékelje az országspecifikus ajánlások végrehajtását annak érdekében, hogy le lehessen vonni a megfelelő következtetéseket, növelni lehessen a tagállami tudatosságot és minden tagállamban hatékonyan lehessen végrehajtani a reformokat.

11. HANGSÚLYOZZA, hogy további strukturális reformokra van szükség a szolgáltatások és a termékek piacain és a munkaerőpiacokon, továbbá felelős és következetes költségvetési politikát kell folytatni a kedvező gazdasági folyamatok erősítése és fenntartása, a káros hatásokkal járó egyensúlyhiány kiküszöbölése, a költségvetés fenntarthatóságának megvalósítása, a beruházási feltételek könnyítése és az egységes piac megerősítése érdekében, kiaknázva a tagállami gazdaságok növekedési potenciálját.

12. ELISMERI azokat az eredményeket, amelyeket a tagállamok az üzleti környezet javítására, az adókikerülés elleni küzdelemre, valamint az igazgatás javítására irányuló országspecifikus ajánlások végrehajtása terén értek el. Az érintett tagállamoknak folytatniuk kell az erőfeszítéseiket. HANGSÚLYOZZA, hogy nagyobb előrelépést kell tenni a vállalkozás- és foglalkoztatásbarát szabályozási környezet kialakítása, a nők munkaerőpiaci részvételének növelése, a bürokrácia csökkentése, a közigazgatás hatékonyságának és a szabályozás minőségének javítása, valamint a szolgáltatási ágazatot érintő korlátozások számának csökkentése terén, mindenekelőtt a szolgáltatók határokon átnyúló működésének jelentős könnyítésével. Egyes nemzeti költségvetési keretek hiányosságainak és gyengeségeinek kezelése területén születtek ugyan eredmények, de néhány tagállamban ezek még csekélyek; az erőfeszítéseket a nemzeti költségvetési keretek hatékony működésének biztosítására kell összpontosítani a felelős költségvetési politikák végrehajtásának támogatása érdekében. A nemzeti költségvetési kereteket összhangba kell hozni az uniós követelményekkel.

13. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy sürgősen javítani kell a befektetési feltételeket annak érdekében, hogy növekedjen a reálgazdaságba történő magánbefektetések volumene és biztosítottak legyenek a jó minőségű állami beruházások és infrastruktúrák. Lassan halad a reformok végrehajtása az ágazatspecifikus szabályozást érintő problémák és a beruházások útjában álló egyéb akadályok felszámolása, továbbá a közigazgatás, az igazságügyi rendszerek, a fizetésképtelenségi eljárások, valamint az üzleti környezet korszerűsítése terén, ideértve a finanszírozáshoz jutás lehetőségeit is. Némi haladás történt ugyan, de sok tagállamban továbbra is akadályokba ütköznek a beruházások egyes kulcsfontosságú ágazatokban. Különösen igaz ez a szolgáltatások, a hálózatos iparágak és az építőipar esetében.

14. ÜDVÖZLI a munkaerőpiaci reformok terén elért eredményeket, ugyanakkor megállapítja, hogy jelentős kihívások és végrehajtási hiányosságok vannak ezen a területen. Lenne még lehetőség az adóalap szélesítésére és a munkát terhelő adók csökkentésére. Néhány tagállamnak kiemelt figyelmet kell fordítania a migránsok és menekültek sikeres integrációjára. Bár a munkanélküliek munkaerőpiacra való visszatérése tekintetében történtek előrelépések, továbbra is szükség van a foglalkoztatást támogató újabb strukturális reformokra és aktív munkaerőpiaci intézkedésekre.

A Tanács 2016. május 25-én irányelvet fogadott el, amelynek értelmében a héa minimális általános mértéke további két évig 15% marad.

A héa minimális általános mértékét azért határozták meg, hogy megelőzhető legyen az egyes a tagállamokban alkalmazott héakulcsok túlzott eltérése, és az ennek következtében létrejövő strukturális egyenlőtlenség vagy versenytorzulás. A 15%-os minimális általános héa-mértéket 2015. december 31-ig kellett alkalmazni.

Az egységes európai héaövezet végleges szabályairól folyó tárgyalások fényében az irányelv a jogbiztonság garantálásához elegendő ideig meghosszabbítja a héa minimális általános mértékét. Ennek értelmében ez 2016. január 1-től 2017. december 31-ig ez a mérték 15% marad.

Az irányelv elfogadására vita nélkül, a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén került sor.

Azt követően, hogy Dél-Szudánban 2016. április 29-én átmeneti nemzeti egységkormány alakult, a Tanács következtetéseket fogadott el Dél-Szudánról. A következtetésekben az EU többek között arra ösztönzi az átmeneti kormányt, hogy tegyen gyors és határozott lépéseket annak érdekében, hogy az országban helyreálljon a béke és a stabilitás, valamint gyors ütemben haladjon előre a dél-szudáni konfliktus megoldásáról szóló 2015. évi megállapodás végrehajtásával.

A Tanács következtetéseket fogadott el az EU Szíriára és Irakra, valamint a Dáis jelentette veszélyre vonatkozó regionális stratégiájáról. A következtetésekben felvázolta az annak érdekében folytatott tevékenységére jellemző prioritásokat, hogy Szíriában és Irakban, továbbá a tágabb térségben megvalósuljon a tartós béke, stabilitás és biztonság, és hogy véget érjen a szíriai és az iraki nép szenvedése.

A Tanács áttekintette a migráció külső vonatkozásaival összefüggő legutóbbi fejleményeket. A miniszterek megvitatták, hogy miként lehetne tovább erősíteni a származási és a tranzitországokkal folytatott együttműködést.

2016. május 21., szombat
Látogatás Montenegróban: részvétel a függetlenség 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen
13.00 Munkaebéd, majd kétoldalú találkozó Filip Vujanović elnökkel
Donald Tusk elnök és Filip Vujanović elnök első alkalommal találkoznak. Megbeszélésük során a nyugat-balkáni országok uniós perspektívájára és a Montenegróban a függetlenségi nyilatkozat óta elért eredményekre fognak összpontosítani

17.45 Kétoldalú találkozó Milo Đukanović miniszterelnökkel
Találkozója során Tusk elnök és Milo Đukanović miniszterelnök számba veszi az uniós csatlakozás folyamatában elért eredményeket, különösen a közelmúltbeli politikai megállapodás fényében

20.10 Beszéd a Köztársaság téren Podgoricában
Tusk elnök látogatása végén beszédet mond a Montenegró függetlenségének 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen

2016. május 24., kedd
14.00 Találkozó a Bizottság, az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnökével

2016. május 26., csütörtök
G7-csúcstalálkozó – Ise-Shima (Japán)
(helyi idő szerint)
09.00 Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója
Shinzō Abe miniszterelnök hivatalosan köszönti a résztvevőket
Munkaülések
Közös fénykép
Munkaülések

2016. május 27., péntek
G7-csúcstalálkozó – Ise-Shima (Japán)
(helyi idő szerint)
Munkaülés
Munkaülések a kapcsolatépítésben érintett partnerekkel

A Tanács 2016. május 19-én 18 személyt és 1 szervezetet vett fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) szembeni uniós korlátozó intézkedések által érintettek jegyzékébe. Ezek az új uniós intézkedések kiegészítik a korlátozó intézkedéseknek az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott több határozatban is előírt rendszerét.

A Tanács határozatában foglalt korlátozó intézkedések által érintett személyek többsége olyan magas rangú katonatiszt, aki részt vesz olyan kulcsfontosságú szervekben, melyek a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért vagy előmozdításáért felelősek. Az újonnan jegyzékbe vett szervezet részt vesz ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programok kidolgozásában és operatív végrehajtásában. A korlátozó intézkedések között utazási korlátozások mellett egy esetben vagyoni eszközök befagyasztása is szerepel.

A határozattal az uniós korlátozó intézkedések által érintett személyek, illetve szervezetek száma 66-ra, illetve 42-re emelkedett.

A jogi aktusokat, így az érintett személyek és szervezet nevét is a Hivatalos Lap 2016. május 20-i számában hirdetik ki. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.

Az EU 2006-ban vezetett be korlátozó intézkedéseket a KNDK-val szemben. A hatályos intézkedések végrehajtják az ENSZ BT összes azt követően elfogadott határozatát, hogy a KNDK nukleáris kísérleteket végzett és rakétákat lőtt ki ballisztikusrakéta-technológiát alkalmazva, és köztük az EU további önálló intézkedései is megtalálhatók, melyek elsősorban a KNDK nukleáris programjával és tömegpusztító fegyverekkel, illetve ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjait célozzák. Többek között az olyan fegyverek, áruk és technológia exportjára és importjára vonatkozó tilalmakat is magukban foglalnak, amelyek felhasználhatók ezekben az illegális programokban. Mindemellett az ENSZ és az EU önállóan is rendelkezett olyan további, a fentiekhez kapcsolódó korlátozó intézkedésekről, amelyek a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem és a szállítás tágabb ágazatát érintik. Az EU legutóbb 2016. március 31-én, a 2270. sz. ENSZ BT-határozat átültetésével erősítette meg saját intézkedéseit.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. május 18-án a Tanács nevében jóváhagyta az Európai Parlamenttel való megállapodást az új értékpapír-piaci szabályok egy évvel való elhalasztásáról.

Az átültetés és az alkalmazás időpontjának egy évvel való elhalasztása kihatással lesz mind a pénzügyi eszközökbe való befektetésekre vonatkozó szolgáltatások nyújtására, mind a szabályozott pénzügyi piacok működésére. Az Európai Parlamenttel való ideiglenes megállapodás 2016. május 2-án született meg, és most hivatalosan is elfogadják a halasztást hatályba léptető rendeletet.

A „MiFID” és a „MiFIR”

A pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályok közelmúltbeli felülvizsgálatának az volt a célja, hogy előmozdítsa az uniós pénzügyi piacok integrációját, versenyképességét és hatékonyságát. A Tanács e szabályokat 2014 májusában fogadta el, módosítva és felváltva a meglévő „MiFID”-szöveget, mely jelenleg a pénzügyi eszközök piacait szabályozza.

Az új szabályokat két jogalkotási eszköz képezi:

• a 600/2014/EU („MiFIR”) rendelet, melynek célja a kereskedési tevékenységek átláthatóságának és versenyének javítása a közzétételre vonatkozó követelményeket érintő mentességek alkalmazásának korlátozásával [1], és valamennyi pénzügyi eszköz tekintetében a kereskedési helyszínekhez és a központi szerződő felekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosításával, valamint annak előírásával, hogy a származtatott termékekkel szervezett helyszíneken kereskedjenek;
• a 2014/65/EU („MiFID II”) irányelv, mely módosítja a befektetési szolgáltatások nyújtóira vonatkozó engedélyezési és szervezeti követelményeket érintő és a befektetővédelmi szabályokat. Az irányelv ezenfelül bevezet egy új típusú kereskedési helyszínt is: a szervezett kereskedési rendszert. A standardizált származtatott ügyletek forgalma egyre nagyobb ezeken a platformokon, melyek ennek ellenére jelenleg nem tartoznak szabályozás alá.

Új időpontok

Az Európai Parlamenttel közösen elfogadott megközelítés értelmében:

• a tagállamoknak 2017. július 3-ig kell átültetniük a MiFID II-t nemzeti jogrendjükbe;
• Az alkalmazás kezdő időpontja 2018. január 3. lesz mind a MiFID II, mind a MIFIR esetében.

További rendelkezések

A két intézmény a halasztáson túl további módosításokról is megállapodott a saját számlás kereskedésre, az ún. ügyletcsomagokra, az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló uniós irányelvhez való igazításra, valamint a piaci visszaélésről szóló rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazási időpontjára vonatkozóan.

Megvalósítási nehézségek

Mind az irányelv, mind a rendelet eredetileg a hatályba lépéstől számított 30 hónaptól, azaz 2017. január 3-ától kezdve lett volna alkalmazandó, azzal, hogy az irányelv átültetési határidejeként a tagállamok számára 2016. július 3. volt megszabva. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és az illetékes tagállami hatóságok előtt álló, a technikai megvalósítással kapcsolatos kihívások miatt azonban a szükséges adatinfrastruktúrák nem lesznek üzemkészek 2017. január 3-ra.

Az új keretrendszerben ugyanis a kereskedési helyszíneknek és a rendszeres internalizálóknak olyan referenciaadatokat kell szolgáltatniuk az illetékes hatóságok számára, amelyekkel egységes módon jellemezhetők a MiFID II hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök. A hatékony és összehangolt adatgyűjtés érdekében új adatgyűjtő infrastruktúrát kell kifejleszteni. Az ESMA-nak tehát az illetékes nemzeti hatóságokkal közösen ki kell alakítania egy olyan adatrendszert, amely a pénzügyi eszközök szélesebb körére terjed ki, összhangban a MiFID II kibővült hatályával.

Az ESMA 2015. október 2-án arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a MiFID II technikai végrehajtásának késedelme nem kerülhető el. Sem az illetékes hatóságok, sem a piaci szereplők nem lesznek készen arra, hogy 2017. január 3-tól alkalmazzák az új szabályokat. Ez jogbizonytalanságot és adott esetben piaci zavarokat is okozna.

A MiFID II átültetési határidejének és a MiFID II és a MiFIR alkalmazási időpontjának elhalasztásáról szóló rendeletet várhatóan első olvasatban hagyja jóvá az Európai Parlament. Ezután benyújtják a Tanácsnak elfogadásra.

[1] Oly módon, hogy a rendelet a referenciaárra vonatkozó mentesség és az előre letárgyalt ügyletekre vonatkozó mentesség esetében felső értékhatárt határoz meg egyrészt az egész EU szintjén, másrészt az egyes kereskedési helyszínekre vonatkozóan.

A Tanács 2016. április 8-án elfogadta első olvasatban kialakított álláspontját az adatvédelmi reformra vonatkozóan, így az Európai Parlament az áprilisi plenáris ülésén már véglegesen elfogadhatja a jogalkotási csomagot.

A Tanács első olvasatban kialakított álláspontjának hivatalos elfogadására az Európai Parlamenttel 2015 decemberében létrejött kompromisszum alapján került sor.

A tanácsi álláspont elfogadását követően Ard van der Steur holland igazságügy-miniszter a következőket mondta: „Az Európai Parlament biztosított afelől, hogy a tanácsi álláspont elfogadására tekintettel már áprilisban sor kerülhet mind az adatvédelmi csomaggal, mind az utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelvvel kapcsolatos parlamenti szavazásra. A március 22-i brüsszeli támadások ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy sürgősen el kell fogadni az utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelvet.”

Az adatvédelem reformjára irányuló jogalkotási csomag célja, hogy naprakésszé tegye és korszerűsítse az adatvédelemre vonatkozó jelenlegi szabályokat. A reform két jogalkotási eszközt foglal magában: az általános adatvédelmi rendeletet (amely a 95/46/EK irányelvet hivatott felváltani), valamint a bűnüldözés területén alkalmazandó adatvédelmi irányelvet (amely a 2008-as adatvédelmi kerethatározatot hivatott felváltani).

Az egyéneknek a személyes adataik kezelésével összefüggésben történő védelme olyan alapvető jog, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája (8. cikk) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (16. cikk) is rögzít.

Általános adatvédelmi rendelet

Az általános adatvédelmi rendelet fokozza az egyén adatainak védelmét a személyes adatok kezelése során, valamint – többek között az adminisztratív teher csökkentésével – kedvezőbb üzleti lehetőségeket teremt a digitális egységes piacon.

Magasabb szintű adatvédelem

A személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelveknek és szabályoknak összhangban kell lenniük az alapvető jogokkal és szabadságokkal, különösen a személyes adatok védelméhez való joggal. A megerősített adatvédelmi jogok lehetővé teszik az érintettek számára (vagyis azok számára, akiknek a személyes adatait kezelik), hogy az alábbiaknak köszönhetően fokozottabb ellenőrzést gyakoroljanak személyes adataik felett:

• konkrétabb szabályok vonatkoznak az adatok adatkezelők (az adatok kezeléséért felelős szervek) általi kezelésére; az érintettektől például beleegyezést kell kérni
• könnyebb hozzáférés a személyes adatokhoz
• több információ arról, hogy mi történik az adatokkal a megosztás után. Az érintetteket például egyszerű és világos nyelvezetet használva tájékoztatni kell az adatvédelmi szabályzatról – ezt az adatkezelők szabványosított ikonok segítségével is megtehetik
• a személyes adatok törléséhez való jog, valamint a személyes adatok eltávolíttatásához való jog. Ez például lehetővé teszi az érintettek számára, hogy a gyermekkorukban a közösségi hálózatokon közzétett vagy róluk gyűjtött adatok haladéktalan eltávolítását kérjék
• amennyiben egy 16 éven aluli fiatal online szolgáltatást kíván használni, a szolgáltatónak meg kell kísérelnie annak megállapítását, hogy a felhasználó kapott-e ehhez szülői beleegyezést. A tagállamok e szabály alkalmazásakor alacsonyabb életkort is megállapíthatnak, ám nem határozhatnak meg 13 év alatti korhatárt
• az adatok hordozhatóságához való jog, amely megkönnyíti az adatoknak a szolgáltatók – például közösségi hálózatok – közötti továbbítását. Ez nem csak az adatvédelem szintjét emeli, hanem fokozza a szolgáltatók közötti versenyt is
• a közérdekhez vagy az adatkezelő jogos érdekeihez kapcsolódóan végzett adatkezelés kifogásolásához való jog. Ez a jogosultság többek között a „profilalkotás” céljából felhasznált személyes adatokra vonatkozik
• egységes biztosítékok az archiválás érdekében történő adatkezelés olyan eseteiben, amikor az a közérdeket, valamint tudományos és történeti kutatások, illetve statisztikai munka céljait szolgálja.

A jogorvoslat földrajzi közelségének biztosítása érdekében az érintettek az adatvédelmi hatóság döntésének felülvizsgálatát nemzeti bíróságaikon is kérelmezhetik, függetlenül attól, hogy az adatkezelőnek melyik tagállamban van a székhelye.

Kedvezőbb üzleti lehetőségek a digitális egységes piacon

A rendelet egységes szabályokat ír elő, amelyek az EU egész területén érvényesek, és az Unió területén szolgáltatásokat kínáló összes – európai és nem európai – vállalatra vonatkoznak. Az egységes szabályok nyomán megszűnnek a tagállamok közötti adatcserének a nemzeti adatvédelmi szabályok különbségeiből adódó akadályai. A rendelet egyben előírja a tagállamok közötti együttműködés fokozását is, biztosítva az adatvédelmi szabályok egységes alkalmazását az EU egész területén. Ez tisztességes verseny kialakulásához vezet és arra ösztönözi a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – hogy a lehető legjobban használják ki a digitális egységes piac kínálta lehetőségeket.

A költségek csökkentése és a jogbiztonság megteremtése érdekében az olyan jelentős tagállamközi esetekben, amelyekben több nemzeti felügyeleti hatóság is érintett, egyetlen felügyeleti határozatot hoznak. Ez az egyablakos mechanizmus lehetővé teszi, hogy az olyan vállalatoknak, amelyek több tagállamban is működnek, csupán a székhelyük szerinti tagállam adatvédelmi hatóságával kelljen együttműködniük. Ez a mechanizmus azt is lehetővé teszi, hogy vitás esetekben a meghozott határozat az egész Unió területén érvényes legyen.

Az adminisztratív költségek csökkentése érdekében a rendeletalkotók kockázatalapú megközelítést alkalmaztak: az adatkezelők az adott esetben fennálló kockázatok arányában hozhatnak intézkedéseket. A különböző gazdasági tevékenységek különböző adatvédelmi kockázattal járhatnak. A rendelet nem egyenmegoldást kínál: a kötelezettségek úgy szigorodnak, ahogy a személyes adatokkal végzett tevékenységekhez fűződő kockázat nő.

Több és jobb eszköz az adatvédelmi szabályok betartatásához

A rendelet számos olyan előírást tartalmaz, amely fokozza az adatkezelők felelősségét és elszámoltathatóságát, így biztosítva az új adatvédelmi szabályoknak való teljes körű megfelelést. Az adatkezelőknek számos biztonsági intézkedést kell végrehajtaniuk, többek között bizonyos esetekben értesíteniük kell az érintetteket személyes adataik biztonságának sérüléséről. Annak érdekében, hogy a rendelet megfeleljen a jövő kihívásainak, a beépített és az alapértelmezett adatvédelem alapelveit is tartalmazza. A magas kockázattal járó adatkezelési műveleteket végző vállalatoknak és hatóságoknak adatvédelmi felelőst kell kinevezniük a szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

Az érintettek, valamint – bizonyos feltételek mellett – az adatvédelmi szervezetek panaszt nyújthatnak be egy felügyeleti hatósághoz vagy bírósági jogorvoslatért folyamodhatnak olyan esetekben, amikor az adatvédelmi szabályokat nem tartják be. Az adatkezelőkre kiróható büntetés akár a 20 millió EUR-t vagy globális éves forgalmuk 4%-át is elérheti.

Garanciák a személyes adatok EU-n kívülre való továbbítására vonatkozóan

A rendelet szabályozza a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára történő továbbítását is. Az adattovábbítás abban az esetben történhet meg, ha az minden feltételnek és megkívánt biztosítéknak megfelel, azaz különösen akkor, ha a Bizottság megállapította, hogy a fogadó fél megfelelő védelmet biztosít. Az új megfelelőségi határozatokat legalább 4 évente felül kell vizsgálni. A már meglévő megfelelőségi határozatok és engedélyek mindaddig érvényben maradnak, amíg azokat nem módosítják, nem váltják fel, vagy nem vonják vissza.

A bűnüldözés területén alkalmazandó adatvédelmi irányelv

Az irányelv célja az, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmét a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása, valamint büntetőjogi szankciók végrehajtása – többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából végzett adatkezeléssel összefüggésben.

Alapvető fontosságú egyrészt a személyes adatok konzisztens és magas szintű védelme, másrészt ezen adatok egyes tagállamok bűnüldözési hatóságai közötti cseréjének megkönnyítése is.

A hatály kiterjesztése

A bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása mellett az új irányelv a közbiztonságot fenyegető cselekmények elleni védelemre és azok megelőzésére is kiterjed.

Az új irányelvet alkalmazni kell majd a személyes adatok határokon átnyúló kezelésére, valamint a személyes adatoknak a rendőri és az igazságügyi hatóságok általi, pusztán nemzeti szinten történő kezelésére egyaránt. A kerethatározat, amelyet az irányelv felvált, csupán a tagállamok közötti adatcserére terjedt ki.

Az érintettek jogai

A szabályok egyensúlyt biztosítanak a magánélethez való jog, illetve aközött a szükségszerűség között, hogy a rendőrségnek a nyomozás kezdeti szakaszában titokban kell tartania az adatkezelés tényét. A szöveg ugyanakkor felsorolja azokat az információkat, amelyeket az érintettnek minden esetben meg kell kapnia annak érdekében, hogy megvédhesse jogait, ha úgy gondolja, hogy adatait szabálytalan módon kezelték.

A szabályok kiterjednek majd a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő továbbítására is.

Megfelelés

Az új irányelv adatvédelmi felelős kinevezését írja elő annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok biztosíthassák az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést.

A megfelelés biztosításának másik eszköze a hatásvizsgálat. Abban az esetben, ha az adatkezelési tevékenység valószínűleg magas kockázattal jár az egyének jogaira és szabadságaira nézve, a hatóságoknak vizsgálatot kell folytatniuk az adatkezelési tevékenység lehetséges hatásait illetően, különösen akkor, ha az adatkezelés új technológia felhasználásával történik.

Nyomon követés és kártérítés

Az irányelv szövege igazodik a rendelet szövegéhez annak érdekében, hogy nagy vonalakban mindkét jogszabályban azonos alapelvek érvényesüljenek. Ezen felül a felügyeleti hatóságra vonatkozó szabályok is nagymértékben hasonlóak, mert az általános adatvédelmi rendelettel létrehozott felügyeleti hatóság foglalkozik az irányelv hatálya alá tartozó kérdésekkel is. Az új irányelv ezenkívül kártérítéshez való jogot is biztosítana az érintetteknek arra az esetre, ha a szabályok be nem tartásával folytatott adatkezelés következtében kárt szenvedtek.

Következő lépések

Az Európai Parlament várhatóan a jövő hét csütörtöki, április 14-i plenáris ülésen második olvasatban szavazásra bocsátja a vonatkozó szövegeket, ami egyúttal azt is jelenti, hogy módosítás nélkül jóváhagyja a Tanács első olvasatban kialakított álláspontját, és a jogalkotási folyamat ezzel lezárul.

Ezt követően a jogszabályok szövegét kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Tanács 2016. május 17-én hivatalosan elfogadta a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban történő megerősítésére vonatkozó új szabályokat.

A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv elmélyíti a tagállamok közötti együttműködést a létfontosságú kiberbiztonság terén. Meghatározza az alapvető szolgáltatásokat nyújtó (többek között az energia, a szállítás, az egészségügy és a pénzügy kritikus ágazatában működő) gazdasági szereplők és a digitális szolgáltatók (az online piacterek, az online keresőprogramok és a számításifelhő-szolgáltatások) biztonsági kötelezettségeit Minden uniós tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több nemzeti hatóságot és ki kell dolgoznia a kiberfenyegetések kezelésére vonatkozó stratégiát.

A holland elnökség és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) már megkezdte az irányelv végrehajtásának előkészítését. A számítógépes biztonsági eseményekre reagáló nemzeti csoportok (CSIRT) hálózata, amelyet hivatalosan az irányelv hoz majd létre, április 5-én Hágában tartotta első informális ülését, majd május 10-én Rigában ült össze ismét.

A Tanács ma első olvasatban elfogadott álláspontja megerősítette az Európai Parlamenttel 2015 decemberében elért megállapodást. Az eljárás akkor zárul majd le, ha az Európai Parlament második olvasatban jóváhagyja a jogi aktust. Az irányelv várhatóan 2016 augusztusában lép majd hatályba.

Bővebb információkat a 2015. decemberi sajtóközleményünkben olvashat az alábbi linkre kattintva.

A Tanács 2016. május 17-én új szabályokat fogadott el a pénzügyi referenciamutatók pontosságának és integritásának javítása érdekében.

A rendelet célja, hogy a közelmúlt manipulációs botrányait követően helyreállítsa a bizalmat a pénzügyi referenciamutatóként használt indexek iránt. A cél, hogy javuljon a referenciamutatók megalapozottsága és megbízhatósága, és ezáltal erősödjön a pénzügyi piacok iránti bizalom.

A referenciamutatók manipulálása

A referencia-kamatlábak (pl. Libor és Euribor) közelmúltbeli manipulálásának esetei rámutattak a referenciamutatók jelentőségére és sérülékenységére. Számos pénzügyi eszköz és pénzügyi ügylet árazása a referenciamutatók pontosságától függ. A referenciamutatóként használt indexek integritásával szembeni kételyek alááshatják a piaci bizalmat, veszteséget okozhatnak a fogyasztóknak és a befektetőknek, valamint torzíthatják a reálgazdasági folyamatokat.

Célkitűzések

A referenciamutatók manipulálásának veszélyével állunk szemben minden olyan esetben, amikor összeférhetetlenség áll fenn, illetve mérlegelési jogkör gyakorolható, és ezekre vonatkozóan a felügyelet nem megfelelő. A rendelet céljai a következők:

• a referenciamutató-előállítási folyamat irányítási és kontrollkörnyezetének javítása, különösen annak biztosítása céljából, hogy a referenciamutató-kezelők elkerüljék az összeférhetetlenségeket, de legalábbis kezeljék azokat megfelelően
• a referenciamutató-kezelők által használt bemeneti adatok és módszerek minőségének javítása
• annak biztosítása, hogy a referenciamutatók adatszolgáltatóit és az általuk szolgáltatott adatokat megfelelően ellenőrizzék, különös tekintettel az összeférhetetlenségek elkerülésére
• a fogyasztók és a befektetők védelme az átláthatóság javítása és megfelelő jogorvoslati lehetőségek révén

A rendelet

A rendelet jogilag kötelező magatartási kódexet vezet be az adatszolgáltatókra vonatkozóan, amely megalapozott módszerek alkalmazására, valamint elegendő mennyiségű megbízható adat figyelembevételére kötelezi őket. A konkrét előírások között szerepel, hogy amennyiben azok rendelkezésre állnak, tényleges ügyletekre vonatkozó bemeneti adatokat kell használniuk. Azokban az esetekben azonban, amikor az ügyleti adatok nem elegendők, más adatok is felhasználhatók.

Bár a rendelet széles hatályú, a kritikusnak ítélt referenciamutatókra szigorúbb szabályokat állapít meg, így például az érintett illetékes hatóságok hatásköre kiterjed a bemeneti adatok szolgáltatásának előírására is. A rendelet nem vonatkozik a központi bankok, és bizonyos körülmények között a központi szerződő felek és a hatóságok által nyújtott referenciamutatókra.

A referenciamutató-kezelőknek az elhelyezkedésük szerinti ország illetékes hatóságához kell majd engedélyért fordulniuk, és annak felügyelete alá tartoznak. Ha egy referenciamutató-kezelő nem felel meg a rendelet előírásainak, az illetékes hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti az engedélyét. A referenciamutató-kezelőknek az összeférhetetlenségek elkerülését biztosító irányítási és ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazniuk.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) fogja koordinálni a referenciamutató-kezelőknek a nemzeti ellenőrző hatóságok általi felügyeletét. A kritikus referenciamutatókkal kapcsolatos döntéshozatal céljából felügyeleti kollégium jön létre, amelyben a nemzeti felügyeletek mellett az ESMA is részt vesz.

A referenciamutatók három kategóriája

A referenciamutatókra a méretüktől és jellegüktől függő követelmények vonatkoznak majd, ugyanakkor az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) nemzetközileg elfogadott elveivel összhangban egy minimális követelményrendszert minden esetben be kell tartani.

• Kritikus referenciamutatók: a valamely pénzügyi eszközhöz vagy pénzügyi ügylethez referenciaként alkalmazott, vagy egy befektetési alap teljesítményének mérésére használt mutatók, amennyiben a mutatóban szereplő összes futamidő figyelembevételével ezek összértéke eléri az 500 milliárd eurót; illetve az elsősorban egy adott tagállamban található adatszolgáltatók adatszolgáltatásán alapuló referenciamutatók, amennyiben ebben a tagállamban kritikusnak minősülnek. A 400 milliárd eurót elérő referenciamutatók szintén kritikusnak tekinthetők, ha nincs vagy csak nagyon kis számú piaci alapú helyettesítőjük van, és hiányuk jelentős mértékű kedvezőtlen hatást gyakorolna a piacok integritására, a pénzügyi stabilitásra, a fogyasztókra, a reálgazdaságra vagy a háztartások és a vállalkozások finanszírozására.
• Jelentős referenciamutatók: a valamely pénzügyi eszközhöz vagy pénzügyi ügylethez referenciaként alkalmazott, vagy egy befektetési alap teljesítményének mérésére használt mutatók, amennyiben a mutatóban szereplő összes futamidő figyelembevételével ezek összértéke hat hónap átlagában eléri az 50 milliárd eurót. Az említett küszöbértéket el nem érő referenciamutatók is jelentősnek minősülhetnek, ha piaci hatásuk számottevő, és nincs vagy csak nagyon kis számú piaci alapú helyettesítőjük van.
• A nem jelentős referenciamutatók a „tartsd be vagy indokold meg” elven alapuló, egyszerű szabályozás alá tartoznak, nevezetesen a nemzetközileg elfogadott IOSCO-elvekkel összhangban levő általános elvek vonatkoznak rájuk.

Külön szabályozási rendszerek

Az árupiaci és a szabályozott piaci referenciamutatókra, valamint a referencia-kamatlábakra külön szabályozás vonatkozik.

• Árupiaci referenciamutatók: a 100 millió eurót meghaladókra az olajpiaci árakat szolgáltató ügynökségekre vonatkozó, 2012. október 5-én közzétett IOSCO-elvek alkalmazandók. A G20-ak által 2012-ben jóváhagyott elvek a referenciamutatókra vonatkozó szabályozási követelmények globális standardjaként szolgálnak, és a kormányzati struktúrákra, az ellenőrzésekre, az integritásra és az összeférhetetlenségek kezelésére terjednek ki.
• Referencia-kamatlábak: mivel esetükben nagyobb az összeférhetetlenség és az adatmanipuláció veszélye, a bemeneti adatokra és az adatszolgáltatókra további követelmények is vonatkoznak.
• Szabályozott piaci referenciamutatók: mentesülnek egyes követelmények alól, mert a mutatók meghatározásához felhasznált adatok jellege miatt kisebb a manipuláció és az összeférhetetlenség veszélye.

Harmadik országokra vonatkozó szabályozás

A nem uniós országok által előállított referenciamutatókat – amennyiben azok megfelelnek az IOSCO-elveknek – az uniós felügyelt szervezetek „elismerési” vagy „jóváhagyási” rendszer alapján alkalmazhatják.

Ezenfelül egy részleges egyenértékűségi rendszer fogja megkönnyíteni az egyenértékűség biztosítását olyan harmadik országok viszonylatában, amelyek nem tervezik, hogy a közeljövőben minden típusú referenciamutatóra vonatkozó teljes rendszert vezessenek be, viszont adott referenciamutatókra – például egyes referencia-kamatlábakra – vagy ezek kezelőire különös szabályokat vezettek vagy vezethetnek be.

Európai Parlament

A rendeletről 2015 novemberében megállapodás született az Európai Parlamenttel. A Parlament 2016. április 28-án első olvasatban jóváhagyta a szöveget.

A rendeletet a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén, vita nélkül fogadták el.

A Tanács 2016. május 17-én elfogadta a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésére, kereskedelmére és az Unióba történő beléptetésére vonatkozó feltételekkel kapcsolatos új szabályokat, megerősítve az Európai Parlamenttel 2015 decemberében létrejött megállapodást.

Egységes és átfogóbb jogi keret

Míg a területre vonatkozó korábbi uniós szabályozás állatfaj szerint szerveződött, az új rendelet egyetlen szövegben tartalmazza a szarvasmarhafélékre, a sertésfélékre, a juhfélékre, a kecskefélékre és a lófélékre vonatkozó közös, egyszerűsített előírásokat, figyelembe véve a lótenyésztő ágazat egyedi sajátosságait is. A módosított szabályok számos kérdésre kiterjednek, többek között a tenyésztéssel foglalkozó szervezetek elismerésére, tenyésztési programjaik jóváhagyására, az állatok törzskönyvekbe és tenyésztési nyilvántartásokba való bejegyzésére, a teljesítményvizsgálatra és a tenyészértékbecslésre, valamint a származási igazolások tartalmára.
Az új rendelet emellett az állattenyésztési ágazathoz igazított hatósági ellenőrzések végzésére vonatkozóan is tartalmaz előírásokat.

A belső piac és a kereskedelem működésének javítása

Az új szabályok célja az uniós jogszabályok tagállami átültetéséből adódó kereskedelmi akadályok kiküszöbölése, továbbá a jóváhagyott tenyésztőszervezetek több tagállamra kiterjedő tevékenységei során fennálló problémák és indokolatlan korlátozások megszüntetése.

Az állatgenetikai erőforrások és a veszélyeztetett fajták megőrzése

Az állattenyésztésről szóló rendeletet hozzá fog járulni az értékes állatgenetikai erőforrások megőrzéséhez, a biológiai sokféleség védelméhez, valamint a jó minőségű, adott régióra jellemző termékek előállításához.

E célt elérendő, a nemzeti hatóságok megtagadhatják az olyan tenyésztési programok jóváhagyását, amely az adott fajtára nézve kockázatos. A már veszélyeztetett fajták esetében a nemzeti hatóságok átmeneti jelleggel akár maguk is végrehajthatnak az adott fajtára vonatkozó tenyésztési programot, hogy biztosítsák annak megóvását.

Végül pedig: a rendelet konkrét szabályokat tartalmaz az olyan fajták rekonstrukciójára vonatkozóan, amelyek már eltűntek, vagy amelyeket komolyan fenyeget a kihalás veszélye.

A következő lépések

A rendelet 2016 közepén lép hatályba és 2018 második felétől lesz alkalmazandó.

A homofóbia, a transzfóbia és a bifóbia elleni világnap alkalmával az EU ismételten kiáll minden egyes ember egyenlősége és méltósága mellett, függetlenül szexuális irányultságuktól és nemi identitásuktól.

Bár az elmúlt időszakban világszerte történtek előrelépések, még mindig majdnem 80 államban büntetik az azonos neműek közötti kapcsolatot. A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek sok helyütt nap mint nap szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel és erőszakkal. Az EU ismételten felszólítja a világ országainak kormányait, hogy teljesítsék nemzetközi emberi jogi kötelezettségeiket, ítéljék el az intoleranciát és segítsék elő az egyenlőséget az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és más eszközöknek megfelelően.

A mai napon az EU egyúttal tiszteleg az emberi jogok védelmezői, az aktivisták, az újságírók és a civil társadalmi szervezetek előtt bátorságukért, mellyel az LMBTI-személyeket érő jogsértések ellen küzdenek. Munkájuk nélkülözhetetlen e kérdések előtérbe helyezéséhez, a visszaélések dokumentálásához és az alapvető emberi jogok hathatós képviseletéhez egyaránt.

Az LMBTI személyek emberi jogaival kapcsolatos uniós iránymutatásokkal és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban továbbra is együtt dolgozunk majd minden partnerünkkel azon, hogy az emberi jogok minden emberre vonatkozóan és világszerte érvényesüljenek.

2016. május 17., kedd
Látogatás Dániába és Grönlandra
Dánia
09.30 Találkozó Lars Løkke Rasmussen dán miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó alkalom)
10.30 Közös sajtótájékoztató
Grönland (helyi idő)
Egy gleccser és a jégtakaró megtekintése
19.30 Munkavacsora Lars Løkke Rasmussen dán és Kim Kielsen grönlandi miniszterelnökkel

2016. május 18., szerda
Látogatás Dániába és Grönlandra
Grönland (helyi idő)
08.45 Találkozó a grönlandi kormánnyal (hivatalos sajtófotó alkalom)

2016. május 21., szombat
Montenegró
13.00 Munkaebéd, majd kétoldalú találkozó Filip Vujanović elnökkel
17.00 Kétoldalú találkozó Milo Đukanović miniszterelnökkel
20.30 Beszéd a Montenegró függetlenségének 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen

Donald Tusk kedd reggel találkozik Lars Løkke Rasmussen miniszterelnökkel Koppenhágában, hogy megvitassák az aktuális uniós ügyeket, így többek között az Európai Tanács júniusi ülésének témáit.

A találkozót és a sajtókonferenciát követően, Kim Kielsen grönlandi miniszterelnök és a dán miniszterelnök meghívására Donald Tusk kétnapos látogatást tesz Grönlandon. Utazásának fő célja, hogy meggyőződjön az éghajlatváltozás globális hatásairól, amelyek – a visszahúzódó gleccserek látványa révén – leginkább Grönlandon figyelhetők meg. Az utazásra a párizsi megállapodás végrehajtásának, valamint a G7-ek japán és a G20-ak kínai csúcstalálkozóján az éghajlatváltozásról folytatandó megbeszéléseknek az összefüggésében kerül sor. A grönlandi látogatás lehetőséget kínál továbbá az Európai Unió és Grönland közötti kapcsolatok még szorosabbra fűzéséhez.

A rendkívüli körülmények esetén végzett ideiglenes belső határellenőrzés fenntartását lehetővé tevő ajánlást a Tanács 2016. május 12-én elfogadott végrehajtási határozata tartalmazza.

Az ajánlás elfogadásának napjától Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának legfeljebb hat hónapos időtartamon át továbbra is ajánlott arányos ideiglenes határellenőrzést fenntartania a következő belső határokon:

• Ausztria az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén szárazföldi határon
• Németország a német–osztrák szárazföldi határon
• Dánia a Németországba kompjáratokat üzemeltető dán kikötőkben és a dán–német szárazföldi határon
• Svédország a déli és nyugati rendőrségi körzetben található svéd kikötőkben és az Öresund hídon
• Norvégia a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben

Az említett ellenőrzések bevezetését megelőzően azonban az érintett tagállamnak véleménycserét kell tartania az érintett szomszédos tagállammal (tagállamokkal) annak biztosítása érdekében, hogy a belső határellenőrzésre a belső határnak csak azokon a szakaszain kerüljön sor, ahol az a Schengeni határ-ellenőrzési kódex szerint szükségesnek és arányosnak minősül.

A határellenőrzést célzottan kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét tekintve pedig szigorúan a közrendet vagy a belső biztonságot az irreguláris migránsok továbbutazása miatt fenyegető súlyos veszély kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozni.

Az ajánlás nem irányozza elő a légi vagy tengeri úton Görögországból érkező vagy oda induló utasok ellenőrzését.

Háttérinformációk

A 2013/1053/EU tanácsi rendelettel létrehozott schengeni értékelési mechanizmus a schengeni szabályok betartásának ellenőrzésére szolgál. Az ellenőrzést az adott tagállamba kiküldött, a Bizottság és a tagállamok által kijelölt szakértők csoportjai végzik ellenőrző látogatások keretében, melyek lehetnek előre bejelentettek vagy váratlanok is. Ezek alapján elkészül a schengeni értékelési jelentés, amelyet a tagállami szakértőkből álló schengeni értékelési bizottság is jóváhagy. Amennyiben a jelentés a schengeni vívmányok kérdéses területét illető hiányosságokat állapít meg, a Bizottság korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatot nyújt be a Tanácsnak.

A Bizottság 2016. február 2-án fogadta el a Görögországra vonatkozó schengeni értékelési jelentést, majd ajánlást nyújtott be a Tanácsnak a külső határellenőrzés egyes hiányosságainak orvoslására. A Tanács 2016. február 12-én elfogadta az ajánlást és javaslatot tett Görögországnak a korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

Amennyiben a tanácsi ajánlás elfogadása után három hónappal továbbra is súlyos hiányosságok mutatkoznak és az addigi intézkedések elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság elindíthatja a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke szerinti eljárást.

E cikk értelmében a Bizottság végső esetben javasolhatja a határellenőrzés visszaállítását egy vagy több tagállam határának teljes hosszán vagy egy részén. A javaslatot a Bizottság a Tanácsnak nyújtja be, amely azt minősített többséggel fogadhatja el. A belső határellenőrzést legfeljebb hat hónapos időszakra lehet visszaállítani. Ez az időszak további hat hónapos időszakokkal meghosszabbítható összesen legfeljebb kétéves időtartamra.

Görögország, annak ellenére, hogy jelentős haladást ért el, a három hónapos határidő elteltével nem tudta az értékelésben megállapított súlyos hiányosságok mindegyikét megfelelő módon és teljes mértékben megszüntetni. A Bizottság ezért 2016. május 4-én úgy vélte, hogy a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke szerinti körülmények továbbra is fennállnak, így ajánlást nyújtott be a Tanácsnak az öt schengeni tagállam által bevezetett ideiglenes belső határellenőrzések meghosszabbítására vonatkozóan.

2016. május 3., kedd
EU–Japán vezetői találkozó
17.25 Abe Sinzó miniszterelnök érkezése. Fogadja: Donald Tusk és Jean-Claude Juncker
17.30 Sajtónyilatkozatok
17.45 Vezetői találkozó
18.30 Munkavacsora
A média képviselői az eseményre történő regisztrációról itt olvashatnak bővebben

2016. május 5., csütörtök
Róma
16.30 Kétoldalú találkozó Sergio Mattarella elnökkel
18.30 Kerekasztalvita az Európai Unió helyzetéről Donald Tusk, Jean-Claude Juncker, Martin Schulz és Matteo Renzi miniszterelnök részvételével

2016. május 6., péntek
Róma
09.20 Kétoldalú találkozó Matteo Renzi miniszterelnökkel
10.30 Közös audiencia Ferenc pápával

A Nemzetközi Nagy Károly-díj ünnepélyes átadása Ferenc pápának
12.22 Beszéd: Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke
12.28 Beszéd: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke
12.34 Beszéd: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke