Európai Tanács hírei

A Tanács 2016. június 6-án 4 925 000 euróval növelte az Európai Unió mali KBVP-missziójának költségvetését, amelynek 2016. évi teljes költségvetése ezzel 19 millió euróra emelkedett. Az uniós polgári misszió célja, hogy támogassa Maliban a három belbiztonsági erőt, azaz a rendőrséget, a csendőrséget és a nemzeti gárdát.

A Tanács azt követően határozott az EUCAP Száhil Mali költségvetésének növeléséről, hogy Bamakóban több biztonsági incidens is történt: 2015 novemberében túszdráma zajlott a Radisson Hotelben, 2016 márciusában pedig támadás érte az uniós kiképzési misszió katonai bázisát. A nagyobb költségvetési keret elősegíti, hogy a misszió eredményesebben tudja támogatni a mali biztonsági ágazat reformját, emellett pedig megfelelő biztonsági intézkedéseket tesz lehetővé a misszió személyzetének védelmére.

Az EUCAP Száhil Mali támogatást nyújt a mali államnak ahhoz, hogy biztosítani tudja az alkotmányos és demokratikus rendet, kialakítsa a tartós béke feltételeit, valamint gyakorolhassa fennhatóságát az ország teljes területén. A misszió a mali rendőrségnek, csendőrségnek és nemzeti gárdának, valamint az érintett minisztériumoknak nyújtott képzéssel és stratégiai tanácsadással járul hozzá a biztonsági ágazat reformjának támogatásához. A misszió része annak az átfogó uniós megközelítésnek, ami a Száhel-övezet biztonságát és fejlesztését célozza. A térségben két másik KBVP-misszió is működik: az EUTM Mali ugyancsak kiképzéssel és tanácsadással járul hozzá a mali fegyveres erők szerkezetátalakításához és átszervezéséhez, az EUCAP Száhil Niger pedig a szervezett bűnözés és a terrorimus elleni küzdelem előmozdítására hivatott.

Az EUCAP Száhil Mali misszió 2014. április 15-én vette kezdetetét. A misszió vezetője a német Albrecht Conze, akinek megbízatását nemrégiben újították meg 2017. január 14-ig. A misszió parancsnokságának székhelye Bamakóban (Mali) található.

2016. június 8., szerda
11.30 Találkozó Giorgi Margvelashvili grúz elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok 12.00 körül) – A Justus Lipsius épület VIP-bejáratán át történő belépéshez különleges akkreditáció vagy féléves belépő szükséges.

19.00 Munkavacsora Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

2016. június 10., péntek
15.30 Találkozó Lars Løkke Rasmussennel, Dánia miniszterelnökével és a dán Liberális Párt vezetőtestületével

A Tanács 2016. május 25-én szabályokat fogadott el a multinacionális vállalatok adózásával kapcsolatos adatok szolgáltatásáról és ezen adatoknak a tagállamok közötti megosztásáról.

Ez az irányelv annak a 2016. januári bizottsági javaslatcsomagnak az első eleme, melynek célja a vállalati adókikerülés megakadályozását célzó uniós szabályok szigorítása. Az irányelv alapját az OECD által 2015-ben jóváhagyott azon ajánlások képezik, amelyek az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni fellépés jegyében születtek.

Az irányelv a multinacionális vállalatok általi országonkénti adatszolgáltatás vonatkozásában jogilag kötelező erejű uniós eszközbe ülteti át az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni 13. intézkedését. Az irányelv hatálya alá azok a vállalatcsoportok tartoznak, amelyek összevont, csoportszintű bevétele legalább 750 millió EUR.

Az irányelv főként annak megelőzését célozza, hogy az adókötelezettségek csökkentése vagy elkerülése érdekében a multinacionális vállalatok kihasználják valamely adórendszer technikai részletszabályait, illetve a különböző adórendszerek közötti eltéréseket.

A multinacionális vállalatok által szolgáltatandó adatok

Az átláthatóság fokozása érdekében az irányelv előírja, hogy a multinacionális vállalatok szolgáltassanak részletes országonkénti bontásban adatokat a következőkről: bevétel, nyereség, megfizetett adók, tőke, eredménytartalék, tárgyi eszközök és az alkalmazottak létszáma.

Ezeket az adatokat már a 2016-os pénzügyi évre vonatkozóan szolgáltatni kell azon tagállam adóhatóságának, ahol a csoport anyavállalata adóügyi illetőséggel rendelkezik.

Amennyiben a vállalatcsoport anyavállalata nem rendelkezik az EU-ban adóügyi illetőséggel és nem szolgáltat adatokat, ezt az uniós leányvállalatain keresztül kell megtennie. Ez a „másodlagos adatszolgáltatás” 2016-ban még önkéntes alapon működik majd, de a 2017-es pénzügyi évtől kötelező lesz.

Információcsere

Az irányelv értelmében az adóhatóságoknak automatikusan meg kell osztaniuk egymással ezeket a szolgáltatott adatokat annak érdekében, hogy felmérhetők legyenek a transzferárazáshoz[1] kapcsolódó adókikerülési kockázatok. E célból az irányelv előirányozza az adóhatóságok közötti automatikus információcsere hatályos, a 2011/16/EU irányelvben meghatározott uniós keretének alkalmazását. Az adóhatóságok egy, már létező közös kommunikációs hálózatot fognak használni, így mérsékelhetők a végrehajtás költségei.

Az irányelv az alábbi határidőket állapítja meg:

• a vállalatoknak a pénzügyi év végét követő 12 hónapon belül kell benyújtaniuk az információkat;
• az adóhatóságoknak további 3 hónap áll rendelkezésükre az automatikus információcseréhez.

Az irányelv előírja, hogy a tagállamok határozzanak meg szabályokat, amelyek a rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkoznak.

Közös uniós megközelítés

Az irányelv biztosítja az OECD országonkénti adatszolgáltatásra vonatkozó ajánlásának harmonizált végrehajtását az Unióban.

A 2016. március 8-án született megállapodás nyomán a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén vita nélkül elfogadták az irányelvet.

Egyéb kezdeményezések

A 2016. januári, adókikerülés elleni csomag néhány 2015-ös uniós kezdeményezére épül. E kezdeményezések közé tartozik a határokon átnyúló adószabályokról szóló, 2015 decemberében elfogadott irányelv.

Az Európai Tanács 2014 decemberében jelezte, hogy „sürgősen elő kell mozdítani az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket mind globális, mind uniós szinten”.

 

[1] Transzferárazás: a vállalatcsoporton belüli, azaz a részvállalatok közötti áruértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás árazása.

 

A Tanács 2016. június 1-jén felhatalmazást adott az Európai Unió és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) GPM-csoportja közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására és ideiglenes alkalmazására. A SADC-GPM csoport tagjai Botswana, Lesotho, Mozambik, Namíbia, Dél-Afrika és Szváziföld.

A SADC–EU gazdasági partnerségi megállapodás ünnepélyes aláírására 2016. június 10-én kerül sor a botswanai Kasane-ban.

A gazdasági partnerségi megállapodások célja, hogy az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokban elősegítsék a regionális integrációt és a gazdasági fejlődést. Alapjuk a piacok aszimmetrikus megnyitásának elve, ami azt jelenti, hogy az AKCS-partnerországok számára megkönnyítik az uniós piacokhoz való hozzáférést. Egyedülálló piaci lehetőségeket kínálnak többek között a mezőgazdasági és halászati termékek esetében. A gazdasági partnerségi megállapodások az AKCS-országok tekintetében korábban alkalmazott piacra jutási rendszer, az egyoldalú kedvezmények helyébe léptek.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. június 1-jén a Tanács nevében jóváhagyta azt a határozatot, amely alapján Tunézia legfeljebb 500 millió eurós makrogazdasági pénzügyi támogatásban részesülhet.

A támogatás célja az ország gazdasági stabilizációjának és a nagyszabású reformprogramnak az elősegítése, hozzájárulva ezáltal a külső finanszírozási hiány csökkentéséhez. A támogatásban az IMF is közreműködik, amely 2016. május 20-án a kibővített megállapodás keretében 2,9 milliárd dollárt hagyott jóvá Tunézia számára.

Az Európai Parlament várhatóan a 2016. június 6–9-i plenáris ülésén első olvasatban jóváhagyja a fenti határozatot. A Tanácsnak ezután el kell fogadnia a Parlamenttel egyeztetett szöveget, amely nem tartalmaz módosításokat a bizottsági javaslathoz képest.

Hitelek

A támogatás két és fél éves időtartamon belül, három részletben folyósítandó hitel formájában vehető igénybe. A hitel maximális átlagos futamideje 15 év.

Feltételrendszer

A támogatás feltétele, hogy a Bizottság és Tunézia között egyetértési megállapodás jöjjön létre, amelyben egyértelműen rögzítik a gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a strukturális reformok és a rendezett államháztartás kérdéseire.

A makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Tunézia tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat a makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követi ezen előfeltétel teljesülését.

A Tanács a főbb sportesemények tisztaságának, átláthatóságának, illetve azok során a jó kormányzás elve alkalmazásának a javításáról szóló következtetéseiben több tagállami és európai szintű intézkedést is javasol arra vonatkozóan, hogy ezeket az elveket hogyan lehetne érvényre juttatni az említett sportesemények valamennyi szakaszában (megvalósíthatóság vizsgálata, pályáztatás, előkészítés, szervezés, értékelés, további tevékenységek), valamint azok lezárulását követően is.

A következtetések hangsúlyozzák, hogy rendszeres párbeszédre van szükség a tagállamok, a Bizottság és a sportmozgalom között, valamint kiemelik a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságoknak a finanszírozás, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a biztonság és a védelem, illetve az ilyen sportesemények fenntarthatóságának megtervezése és biztosítása terén betöltött szerepét.

Az Europeanának az európai kulturális örökség digitális hozzáférhetőségében, ismertségében és felhasználásában játszott szerepéről elfogadott tanácsi következtetések az Europeana finanszírozásáról, kormányzásáról, a portálon keresztül hozzáférhető adatok minőségéről és a portál felhasználóbarát kialakításáról szólnak. A Tanács következtetései emellett azt a célt is kitűzték, hogy a tagállamok részvételének és szerepvállalásának fokozása, valamint az Europeana tartós finanszírozásának biztosítása révén növekedjen az Europeana mint kulturális és digitális innovációs projekt értéke.

A Tanács a médiaműveltségnek és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről elfogadott következtetéseiben elismeri, hogy az internet és a közösségi média számos előnyt és lehetőséget nyújthat, ugyanakkor az általuk jelentett potenciális fenyegetésekre és veszélyekre is rámutat. A Tanács hangsúlyozza továbbá, hogy az oktatásnak és a képzésnek alapvető szerepe van abban, hogy a fiatalok szert tegyenek a médiaműveltségre és később felelős polgárrá váljanak.

A Tanács e következtetésekben kiemeli azt a felbecsülhetetlen szerepet, amelyet az ifjúsági munka, az önkéntes és a kulturális tevékenységek, valamint a sport tölthetnek be az olyan fiatalokkal való kapcsolatteremtés érdekében, akik egyébként könnyebben a radikális eszmék célpontjaivá válhatnának.

A humanitárius csúcstalálkozóra május 23–24-én Isztambulban kerül sor: a következtetések tartalmazzák az Unió és a tagállamok álláspontját.

1. Világszerte több mint 60 millióra tehető azoknak az embereknek (menekülteknek és belső menekülteknek) a száma, akik a konfliktusok, az erőszak és az emberi jogok megsértése miatt lakóhelyük elhagyására kényszerülnek. Az Európát is érintő globális menekültügyi- és migrációs válság fényében a Tanács úgy véli, hogy ezek az adatok komoly aggodalomra adnak okot. Mindezt tovább súlyosbítják az olyan tényezők, mint az éghajlatváltozás, a természeti és az ember által okozott katasztrófák, valamint a fejlődési lehetőségek és a humánbiztonság hiánya. A Tanács emlékeztet arra, hogy világszerte a menekültek 86%-a fejlődő régiókban él, valamint arra, hogy a világ menekültjeinek 25%-át a legkevésbé fejlett országok fogadták be. A Tanács újólag hangsúlyozza, hogy elkötelezetten törekszik a konfliktusok békés megoldásának elősegítésére, valamint arra, hogy tartós és az emberi méltóságot nem sértő megoldások szülessenek a menekültek és a belső menekültek helyzetére – beleértve a biztonságos és önkéntes visszatérés lehetőségét is –, továbbá hangsúlyozni kívánja azt is, hogy a megelőzés és a kapacitásépítés fontos szerepet játszik a reziliencia szempontjából.

2. A Tanács emlékeztet a migrációról és a fejlesztésről folytatott 2013. évi magas szintű párbeszédről, valamint a fejlesztés és a migráció kapcsolatának bővítéséről szóló, 2013. július 19-i következtetéseire[1], továbbá „A migráció az uniós fejlesztési együttműködés összefüggésében” című 2014. decemberi következtetéseire[2], amelyben arra szólított fel, hogy kerüljön sor „koherens és koordinált fejlesztési megközelítés kidolgozására [...] a menekültekkel és a belső menekültekkel kapcsolatos kérdések tekintetében”, valamint arra, hogy e célra „megfelelő finanszírozási lehetőségeket” kell biztosítani. Ezt a kérését a Tanács a 2015. május 26-i ülésén megismételte.

3. A Tanács hangsúlyozza, hogy sürgősen hathatós szakpolitikai intézkedéseket kell tenni a lakóhelyüket kényszerből hosszú időre elhagyó személyek helyzetének kezelése érdekében, és ennek megfelelően üdvözli a „Méltóságban élni: a segélyfüggőségtől az önállóságig – Kényszerű lakóhelyelhagyás és fejlesztés” című bizottsági közleményt.

4. A Tanács tudatában van annak, hogy a kényszerű lakóhelyelhagyás nemcsak az érintett egyénekre és családtagjaikra gyakorol drámai hatást, hanem az őket befogadó országokra és közösségekre is. A humanitárius rendszer önmagában nem képes kielégíteni a lakóhelyüket kényszerből elhagyó emberek és az őket befogadó országok és közösségek növekvő és változó igényeit, különösen azért, mert egyre több elhúzódó válsággal vagyunk kénytelenek szembenézni. A kényszerű lakóhelyelhagyás politikai, emberi jogi, biztonsági, fejlesztési és gazdasági szempontból egyaránt kihívást jelent, amit tovább súlyosbít az embercsempészet, az emberkereskedelem és a kizsákmányolás. A kényszerű lakóhelyelhagyás következtében felmerülő problémák kezelésére szükségletalapú szemléletet kell alkalmazni, amelyet az emberi jogok összességének figyelembevételével kialakított jogalapú megközelítésnek kell kiegészítenie, és olyan hosszú távú fejlesztési támogatással kell megvalósítani, amelybe amikor csak lehet és rendszerint már a korai szakaszban, ezt követően pedig a válság ideje alatt végig be kell vonni a fejlesztési szereplőket – többek között a helyi fejlesztési szereplőket is –, ezzel koordinált és koherens módon egészítve ki a politikai párbeszéddel is támogatott humanitárius megközelítést. Azt kell célként meghatározni, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők helyzetére olyan fenntartható globális és helyi megoldások szülessenek, amelyek a kiváltó okokat kezelik és hozzájárulnak ahhoz, hogy a kényszerű lakóhelyelhagyás ne húzódjon el hosszabb időre, emellett pedig javítják ezen személyek életkörülményeit és elősegítik az elmozdulást a segélyfüggőségtől az önállóság felé. Ezenkívül a befogadó országok és közösségek részére is megfelelő és tartós támogatást kell nyújtani, ugyanakkor a lehető legjobban ki kell használni a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyekben rejlő lehetőségeket. A fejlesztési szempontú megközelítés és a humanitárius megközelítés közötti stratégiai és műveleti kapcsolat szorosabbra fűzésével egy olyan keret kialakítására kell törekedni, amely a lakóhelyüket kényszerből elhagyó emberek és az őket befogadó közösségek számára fokozottabb védelmet, valamint tartós társadalmi és gazdasági lehetőségeket biztosító átfogó partnerségeket hív életre, beleértve az oktatás valamennyi szintjét, figyelembe véve az őket befogadó országok és közösségek prioritásait, pénzügyi körülményeit és szükségleteit.

A kényszerű lakóhelyelhagyásra vonatkozó koherens és fejlesztésvezérelt megközelítés

5. A Tanács üdvözli az annak elismerésére épülő megközelítést és irányelveket, hogy a menekültek és a belső menekültek képesek aktív részvételükkel hozzájárulni az őket befogadó országok és közösségek gazdaságához és társadalmához mindaddig, amíg lehetőségük nem nyílik a biztonságos hazatérésre. A Tanács úgy véli, hogy a befogadó államok kormányait segíteni kell abban, hogy a saját országukban olyan, a nemzetközi standardoknak megfelelő jogrendszereket és szakpolitikákat alakítsanak ki és hajtsanak végre, amelyek elősegítik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek önállóságát, és ezzel gondoskodnak jogaik védelméről és lehetővé teszik emberi méltóságuk megőrzését. Az EU a befogadó államok kormányaival és a helyi hatóságokkal együtt olyan tervek és szakpolitikák fokozatos megvalósítására fog törekedni a helyi és nemzeti fejlesztési tervek keretében, amelyek lehetővé teszik a lakóhelyüket kényszerből elhagyó emberek társadalmi-gazdasági beilleszkedését. Ebből a szempontból rendkívül fontos biztosítani a lehetőséget a munkaerőpiacra lépésre, az oktatásban való részvételre és a szolgáltatások igénybevételére. A munkát az összes fejlesztési szereplővel, többek között a diaszpórákkal kialakított partnerségekre kell alapozni. Központi a jelentősége annak, hogy a helyi civil társadalom és a magánszektor bevonására is sor kerüljön, például a köz- és magánszféra közötti partnerségeken keresztül, mert ennek révén lehet olyan szolgáltatásokat nyújtani, illetve olyan foglalkoztatási, üzleti és beruházási lehetőségeket teremteni, amelyek a lakóhelyüket kényszerből elhagyó emberek és az őket befogadó közösségek számára egyaránt égetően szükségesek. Ezeket az erőfeszítéseket szolidaritással, a helyi közösségek felelősségvállalásával, a fenntarthatóság biztosításával és az emberi jogok tiszteletben tartásával kell támogatni és azoknak a menekültek és belső menekültek befogadásával járó valamennyi hatás és következmény figyelembevételével összeállított konkrét gazdasági és társadalmi tényadatokra kell épülniük.

6. A Tanács elkötelezett aziránt, hogy szisztematikus és átfogó módon bevonja a lakóhelyüket kényszerből elhagyó embereket és az őket befogadó közösségeket a nemzetközi együttműködési és segítségnyújtási kezdeményezések kialakításába, programozásába és megvalósításába, és erre szólítja fel az EU-t, a tagállamokat és a nemzetközi szereplőket is. A fenntartható megoldásokat célzó kezdeményezéseknek az adott körülményekhez kell igazodniuk, és meg kell felelniük – nem csupán a jogállást figyelembe véve – a lakóhelyüket kényszerből elhagyó emberek konkrét igényeinek és kiszolgáltatottságuk sajátosságainak. Lehetőség szerint minden esetben már az adott válság kezdetén biztosítani kell – a humanitárius szereplők sürgősségi és a korai helyreállítás terén végzett közreműködésének kiegészítéseként, valamint arra építve – a politikai és fejlesztési szereplők bevonását és a velük való szoros koordinációt, teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzetközi humanitárius jogot, a menekültjogot és az emberi jogi normákat. Ez összhangban van azzal a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben rögzített vállalással, hogy senki sem maradhat ki a fejlődés folyamatából, és ehhez a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket, köztük a menekülteket és a belső menekülteket kell előtérbe helyezni. Különös figyelemben kell részesíteni a nőket, a fiatalokat és a gyermekeket, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat, többek között a fogyatékossággal élő személyeket. E tekintetben hosszú távon az oktatás rendkívüli jelentőségű.

7. A Tanács elismeri, hogy a tényeken alapuló, eredményorientált szakpolitikák kidolgozásához elengedhetetlenek a szilárd bizonyítékok, a közös fejlesztésre és a humanitárius helyzetre vonatkozó felmérések, a megbízható adatok, valamint a menekült- és migránsáramlatoknak és az általuk a befogadó közösségre gyakorolt hatásoknak az átfogó elemzése. Mindezek javítása érdekében a Bizottság szolgálatai és a tagállamok együtt fognak működni valamennyi érintett szereplővel.

8. E koherensebb szemlélet alkalmazásának célja megfelelőbbé, eredményesebbé és költséghatékonyabbá tenni a lakóhelyüket kényszerből hosszú időre elhagyó emberek esetében nyújtott uniós segítségnyújtást, és ezzel koordinált módon kiegészíteni a humanitárius segítségnyújtást a sürgős és a középtávú szükségletek kielégítése érdekében, olyan fejlesztési megközelítést alkalmazva, amely a hosszú távú szemléletet is érvényesíti és megőrzi a lakóhelyüket kényszerből elhagyó emberek méltóságát, előmozdítja önállóságukat, továbbá a befogadó közösségek és országok rezilienciáját, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a humanitárius segítségnyújtás alapját képező humanitárius elveket.

A következő lépések rövid és hosszú távon

9. A Tanács elismeri, hogy az európai migrációs stratégia részeként jelenleg kidolgozás alatt állnak olyan jelentős új programozási és finanszírozási eszközök, amelyek az azonnali segítséget a közép- és hosszú távú támogatással párosítják, mind a lakóhelyüket kényszerből elhagyó emberek, mind a befogadó közösségek esetében. Ezek közé tartoznak többek között a célzott uniós vagyonkezelői alapok, a törökországi menekülteket támogató eszköz, a befogadó országokkal, például Jordániával és Libanonnal kötendő paktumok, valamint a regionális fejlesztési és védelmi programok a Közel-Keleten, Afrika szarván és Észak-Afrikában. Ezzel összefüggésben a Tanács érdeklődéssel várja a – többek között a finanszírozási eszközökre vonatkozó – soron következő felülvizsgálatokat, amelyek támpontot nyújtanak majd az uniós programozáshoz; a cél az, hogy az eszközök alkalmasabbak legyenek a kiváltó okok megfelelő kezelésére, hogy ezáltal javuljanak a befogadó közösségek, a menekültek, a belső menekültek, valamint az önkéntes visszatelepülők hosszú távú kilátásai. A Tanács ennek érdekében felhívja a bizottsági szolgálatokat és az EKSZ-t, hogy a nemzetközi megállapodásokat betartva erősítsék meg az együttműködést a partnerországokkal a releváns programok megvalósítása terén.

10. Az EU eltökélt aziránt, hogy megteremtse azt a szakpolitikai keretet, amelyben hatékonyabban, a konkrét körülményekhez igazodva és méltóságteljes módon lehet kezelni a kényszerű lakóhelyelhagyást világszerte, és amelyben a menekülteknek és belső menekülteknek nyújtott uniós támogatás a lehető legnagyobb hatást fejti ki, mindezt az európai migrációs stratégiával összhangban, különös hangsúlyt fektetve a lakóhelyüket kényszerből hosszú időre elhagyó emberek ügyére, amely hosszú távú fejlesztési kihívást jelent. Kiemelt feladatként kell küzdeni a nők elleni erőszak visszaszorításáért. Az erőfeszítéseknek a befogadó országok, valamint a nemzetközi, illetve civil szervezetek jelenlegi munkájára kell épülniük, hogy az intézkedések teljes egészet alkossanak, kiterjedve az alábbiakra: oktatás, alapvető szolgáltatások, megélhetés, tisztességes munkalehetőségek, a magánszektor bevonása és a kereskedelem, különös figyelmet szánva a lakóhelyüket kényszerből elhagyó emberek, legfőképpen a legkiszolgáltatottabbak, köztük a gyermekek védelmére és teljes körű részvételére. Ehhez az EU-nak jelentős erőfeszítéseket kell tennie, és a szóban forgó országoknak teljes mértékben együtt kell működniük, de ezek olyan feltételek, amelyek megteremtésért az EU és a tagállamok – a nemzetközi pénzügyi intézmények, például az Európai Beruházási Bank támogatása mellett – sokat tehetnek innovatív és hatékony fejlesztési együttműködéssel, gazdasági segítségnyújtással, infrastrukturális és vállalkozásokba irányuló beruházásokkal, valamint politikai párbeszéddel és intézkedésekkel.

11. A Tanács üdvözli a 2016 májusában tartandó, az ENSZ által szervezett humanitárius csúcstalálkozót, ezen belül is az ENSZ főtitkárának jelentése keretében előterjesztett „Program az emberiségért” kezdeményezést, valamint az ENSZ-közgyűlés 2016 szeptemberében tartandó, a menekültekkel és a migránsokkal foglalkozó magas szintű ülését, amely alkalmat ad majd a politikai, fejlesztési és humanitárius szereplőknek arra, hogy elkötelezzék magukat – az általánosabb migrációs stratégia részeként – a kényszerű lakóhelyelhagyás ügyére irányuló, az eddiginél koherensebb és holisztikusabb globális megközelítés mellett.

12. A Tanács felhívja a bizottsági szolgálatokat, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy valósítsák meg a kényszerű lakóhelyelhagyás ügyére irányuló új szakpolitikai keretet: hozzák meg a szükséges politikai, szakpolitikai, jogi és pénzügyi intézkedéseket és biztosítsák a megvalósítás konkrét, intézkedés- és eredményorientált utókövetését. A Tanács felhívja továbbá a bizottsági szolgálatokat és az EKSZ-t, hogy 2016-tól kezdve rendszeresen számoljanak be a Tanácsnak a meghozott intézkedésekről és a megvalósítás állásáról, és mozdítsák elő az érdekelt felek további bevonását.

[1] 12415/13.

[2] 16901/14.

A Tanács következtetéseket fogadott el a Kongói Demokratikus Köztársaságról. Ezekben felszólította a kormányt és mindent érintett felet arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2277. számú határozatának megfelelően teremtsék meg a szabad, átlátható és békés választások megtartásának feltételeit.

2016. május 25-én lesz harmadik éve, hogy Libanonban nincs hivatalban lévő államelnök. Libanon szuverenitása, stabilitása, területi integritása és függetlensége fontos az Európai Unió számára. Libanon a régióban követendő példa a szabadság, a sokszínűség és a tolerancia terén, de az elhúzódó politikai válság miatt az ország és intézményei egyre nehezebben tudnak megbirkózni az előttük álló számos nehézséggel. Libanon nem várhat az elnökválasztással arra, hogy a régióban megoldódjanak a problémák.

Az EU ismételten arra sürgeti a libanoni politikai erőket és az összes érdekelt felet, hogy tegyék félre egyéni és pártérdekeiket, és találjanak megvalósítható kompromisszumos megoldást, hogy mielőbb sor kerülhessen az elnökválasztásra. Az EU támogatja azokat az intézkedéseket, amelyeket a libanoni kormány ebben a nehéz helyzetben annak érdekében hozott, hogy a véleménykülönbségek ne lehetetlenítsék el teljes mértékben a libanoni intézmények működését és ne hátráltassák a nemzetközi segítség célba juttatását. Ezzel összefüggésben az EU elismerését fejezi ki a libanoni fegyveres erőknek az ország biztonsága érdekében tett erőfeszítéseikért. Üdvözlendő, hogy a felek több kezdeményezést is indítottak a különböző politikai erők közötti kommunikáció biztosítása, valamint a politikai környezet további romlásának megelőzése érdekében, többek között nemzeti párbeszéd és más közvetítési törekvések keretében. Az EU üdvözli, hogy helyhatósági választásokra, valamint egy felszabadult parlamenti képviselői hely betöltéséhez időközi parlamenti választásokra került sor, és felszólítja valamennyi felet, hogy teremtsék meg a feltételeket a parlamenti választások megtartásához.

Az EU teljes mértékben tudatában van annak, hogy a menekültválság további kihívásokat rejt magában Libanon stabilitását illetően. Az EU elismeréssel adózik a libanoni népnek a szíriai konfliktus elől menekülők befogadásával kapcsolatban tett erőfeszítéseiért, és hangsúlyozza, hogy valamennyi félnek tiszteletben kell tartania a Szíriából elmenekült személyek biztonságos és önkéntes visszatéréshez való jogát. Amint azt a londoni konferencián tett uniós kötelezettségvállalás és végrehajtásának megkezdése is alátámasztja, az EU és tagállamai elkötelezetten támogatják Libanont, az ország fogadó intézményeit és közszolgáltatóit az arra irányuló tevékenységeikben, hogy ki tudják elégíteni valamennyi kiszolgáltatott helyzetben lévő befogadó közösség és menekült egyre növekvő szükségleteit. Az EU üdvözli azt a szándéknyilatkozatot, amelyet Libanon a londoni konferencián tett, és teljes mértékben támogatja annak végrehajtását.

Az EU újólag hangsúlyozza, hogy elkötelezett a Libanonnal folytatott partnerség mellett, továbbá ismételten megerősíti, hogy együtt kell működni annak érdekében, hogy a közös problémákra a közös értékeinken – köztük az emberi jogok, a demokrácia és a sokszínűség tiszteletben tartásán – alapuló választ tudjunk adni.

Jó reggelt kívánok. おはようございます.

Engedjék meg, hogy egy rövid történeti kitekintéssel kezdjek. Itt Japánban, a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság értékei iránt elkötelezett G7-országok csúcstalálkozóján semmiképp sem feledhetjük: ez az együttműködés annak köszönhető, hogy levontuk sötét történelmünk tanulságait. 71 évvel ezelőtt még hadban álltunk egymással, és a háború több tízmillió emberéletet követelt világszerte. Ma pedig arra vállalunk kötelezettséget, hogy egy mindenki számára biztonságosabb világot építünk fel.

A G7-csoport a szabályokon alapuló nemzetközi rend legjelentősebb védelmezője. Ennek pedig nem az az oka, hogy a gazdagokat akarjuk védeni. A szabályok ugyanis elsősorban az elesettek védelmét szolgálják, míg egy szabályok nélküli világban mindig a legerősebb és a legerőszakosabb lesz a győztes. Nem feledkezhetünk meg erről az egyszerű igazságról, különösen most, amikor egyesek megkérdőjelezik a szabályokon alapuló világrendet. Az, hogy a G7 keretében képesek vagyunk úgy versenyezni, hogy közben együtt is működünk, és hogy nem kizárólag saját érdekeinket vesszük figyelembe, követendő példaként szolgál.

Most pedig hadd szóljak néhány szót a migrációs és menekültválságról. Tudjuk, hogy a földrajzi adottságok miatt a legnagyobb felelősséget Európának kell vállalnia, és ez a jövőben is így lesz. Ugyanakkor elvárjuk a nemzetközi közösségtől, hogy tanúsítson szolidaritást és ismerje el, hogy világméretű válságról van szó. Ezért három ügyben kérjük a G7-csoportot alkotó partnereink támogatását.

Először is azt kérem, hogy vállalják: fokozott segítséget nyújtanak világszerte annak érdekében, hogy a menekültek és befogadó közösségeik szükségleteit mind rövid, mind hosszú távon ki lehessen elégíteni. A nemzetközi közösségnek el kell ismernie, hogy amikor Törökország, Libanon és Jordánia segítséget nyújt a menekülteknek, valójában a globális közjót szolgálják. A globális közjót pedig a globális közösségnek kell finanszíroznia.

Második kérésem, hogy a G7-országok ösztönözzék a pénzügyi intézményeket és más adományozókat arra, hogy tovább növeljék támogatásukat. Ehhez jó példát mutatnak a szíriai és az afrikai válság kezelésére szolgáló uniós alapok és a Törökországnak nyújtott uniós támogatás, valamint az Európai Beruházási Bank munkája.

Harmadszor pedig arra kérem a G7-eket, hogy támogassák az áttelepítési programok létrehozását és a migráció más jogszerű formáit világszerte. Amint azt Önök is tudják, Európa sokat tesz ez ügyben, és szívesen megosztjuk tapasztalatainkat is. A világban azonban ma nagyobb a menekültek, menedékkérők és belső menekültek száma, mint a második világháború óta bármikor. Ezért még többet kell tenni a migráció legális csatornáinak megnyitása érdekében. Akik ma kritizálnak minket, azoknak inkább azon kellene gondolkodniuk, hogyan tudják növelni az általuk nyújtott támogatást – mert amit Európa nyújt, már így is rengeteg.

Mindhárom említett kérdésben szükség van a G7-ek vezető szerepére. És, őszintén szólva, ha mi nem vállalunk vezető szerepet ennek a válságnak a leküzdésében, senki nem fog. Arra kérem a G7-ek vezetőit, hogy vállalják magukra ezt a feladatot.

Két évvel ezelőtt, az ukrajnai konfliktus kitörésekor a G7-ek Európával közös platformra helyezkedtek. Ezen a téren nem történt változás. Az Európai Unió, csakúgy mint a G7-ek mindegyik tagja, továbbra is meg van győződve arról, hogy azt a válságot is kizárólag a nemzetközi jog teljes mértékű betartásával lehet megoldani, különös tekintettel az Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének tiszteletére vonatkozó jogi kötelezettségre. Világosan ki kell mondanom: az Oroszországgal kapcsolatos álláspontunk – a gazdasági szankciókat is ideértve – mindaddig nem fog változni, amíg Oroszország teljes körűen végre nem hajtja a minszki megállapodásokat. Sajnos lényegesen kevesebb előrelépés történt a minszki megállapodások végrehajtása terén, mint amit egy évvel ezelőtt az elmaui kastélyban reméltünk.

Ha már a szabályokon alapuló nemzetközi rendről van szó, kiemelném azt is, hogy e szabályokat nemcsak Ukrajnában, hanem a világ minden táján, szárazföldön és tengeren egyaránt be kell tartani. A G7-ek politikája egyértelmű: minden tengeri vagy területi követelést a nemzetközi jog alapján meg kell indokolni, és minden felmerülő nézeteltérést békés úton kell megoldani. Az egyoldalú akciók, az erőszak és a kényszer alkalmazása elfogadhatatlan.

Végül engedjék meg, hogy az európai helyzetről is szóljak. Örömmel jelenthetem ki, hogy az eurócsoportban született megállapodás fontos üzenetet hordoz a stabilitásról nemcsak Görögország és az euróövezet, hanem a világgazdaság számára is. Itt szeretnék köszönetet mondani a görög népnek, különösen pedig Alékszisz Cíprasz miniszterelnöknek eltökéltségéért az iránt, hogy az ország megreformálásával véget vessen a válságnak. Ezt a görög tragédiát nem visszük még egyszer színpadra.

Itt a G7-csúcstalálkozón az Egyesült Királyság uniós tagságáról szóló népszavazásról és annak következményeiről is beszélni fogunk. Önök jól tudják, azt remélem, hogy az Egyesült Királyság az Unió tagja marad – biztosíthatom Önöket, hogy a G7-vezetők mindegyike hasonlóképp érez.

Mielőtt befejezném, még egy dolgot szeretnék mondani. A G7-csoport hitelességét teszi próbára, hogy valóban képesek vagyunk-e közös értékeink védelmére. Ezt a próbát pedig akkor álljuk ki, ha határozott álláspontot alakítunk ki az itt, Isze-Simában megvitatott összes kérdésre vonatkozóan. Itt elsősorban a Dél-, illetve Kelet-kínai-tenger tengerhajózási biztonságának kérdésére, az orosz-ukrán helyzetre és a szabad és tisztességes kereskedelem ügyére gondolok. Értékeink védelméhez manapság nem elég, ha csupán hiszünk bennük. Készen kell állnunk tettekkel is megvédeni őket. Különösen nagy kihívást jelent az, hogy ezeket az értékeket nemcsak egyes, a szabályokon alapuló nemzetközi rendet aláásó országok kérdőjelezik meg, hanem saját országainkból való ellenfeleink is. Belső ellenfeleink is megítélnek minket majd azzal kapcsolatban, hogy meg tudtuk-e védeni ezeket az értékeket. Ezért aztán nagy határozottságra van szükségünk.

Köszönöm a figyelmüket. ありがとうございました

Az uniós intézmények nyílt napja keretében az Unió tagállamait képviselő két intézmény, az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa, május 28-án, szombaton 10 és 18 óra között idegenvezetéssel, változatos programokkal és tájékoztató standokkal várja a látogatókat.

Idegenvezetés az épületben

A látogatókat a Tanács Főtitkárságának alkalmazottai kísérik körbe azon az útvonalon, ahol a 28 tagállam állam-, illetve kormányfői szoktak végighaladni a Tanács épületébe érkezésüktől, azaz a VIP-bejárattól a tárgyalótermekig. Idegenvezetést francia, holland, német és angol nyelven biztosítunk 10-től 17 óráig.

A tagállamok standja

A 28 tagállam egy közös standon lesz jelen; itt a látogatók megtudhatják, hogy hogyan vesznek részt az egyes tagállamok az Unió munkájában, és megismerhetik a tagállamok kulturális és természeti értékeit, sőt néhány hagyományos ételt is megkóstolhatnak. Néhány tagállam – például Ciprus, Szlovénia és Magyarország – hagyományos zenéit és/vagy táncait is bemutatja a látogatóknak. A tagállami stand teljes programját a nyílt nap weboldala tartalmazza. (Kattintson a lap alján található linkre.)

Központi archívum / Nemzetközi Megállapodások Hivatala

A Tanács központi archívumának munkatársai ismertetik a látogatókkal, hogy mikor és hogyan került sor a Szerződések és más fontos európai megállapodások aláírására. A látogatók néhány történelmi jelentőségű okmány eredeti vagy hasonmás példányát is megtekinthetik: például az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Gazdasági Közösség között létrejött, 1975-ben aláírt egyezmény eredeti példányát, vagy az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó, 1957-ben Rómában aláírt szerződés hiteles másolatát.

A Tanács az interneten: a látogatók interaktív játékokban vehetnek részt, meglepő tényeket tudhatnak meg Európáról, fényképeket készíthetnek, és a közösségi médiában megoszthatják ismerőseikkel a Tanácsról szerzett benyomásaikat.

A Tanács épületében külön tájékoztató standokon mutatkoznak be más uniós intézmények és ügynökségek is, mint például az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Beruházási Bank (EBB) és a Frontex. Jelen lesz az EUNAVFOR MED Sophia művelet is: ez az a művelet, amely az embercsempészés és az emberkereskedelem visszaszorításáért küzd a Földközi-tengeren.

Gyakorlati információk

A nyílt nap helyszíne a Justus Lipsius épület, melynek címe: 175 rue de la Loi/Wetstraat, Brüsszel.

Tekintettel arra, hogy Belgiumban jelenleg fokozott készültség van érvényben, az uniós intézmények közelében fokozott biztonsági ellenőrzések lesznek. Az ellenőrzések megkönnyítése érdekében arra kérjük a látogatókat, hogy ne hozzanak magukkal csomagokat és nagyméretű tárgyakat.

Javasoljuk továbbá a tömegközlekedés használatát. Az európai negyed épületei között egész nap kisvasút közlekedik majd.

Sajtókapcsolat és belépés

Kérjük a média azon képviselőit, akik a nyílt napon szeretnének a Justus Lipsius épületbe látogatni, hogy forduljanak a sajtóirodához kérdéseikkel és a belépésre vonatkozó kérésükkel.

A Tanács 2016. május 27-én további korlátozó intézkedéseket fogadott el a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) szemben. Az új intézkedések kiegészítik és megerősítik az ENSZ szankciórendszerét, amelyet a Biztonsági Tanács (ENSZ BT) által elfogadott határozatok szabnak meg.

A KNDK 2016. január 6-én atomkísérletet hajtott végre, február 7-én pedig ballisztikus technológiát használva fellőtt egy rakétát: erre válaszul az ENSZ BT 2016. március 2-án elfogadta a 2270 sz. határozatot, újabb korlátozó intézkedéseket vezetve be a KNDK-val szemben. Ezt a határozatot a Tanács 2016. március 5-én és 31-én átültette az uniós jogba.

Tekintve, hogy a KNDK lépései súlyos fenyegetést jelentenek a békére és biztonságra a térségben és azon túl is, az EU úgy határozott, hogy tovább bővíti azokat a szankciókat, amelyek a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaira irányulnak. Az új intézkedések értelmében:

• a kereskedelmi ágazatban: tilos a kőolajtermékek és luxustermékek KNDK-ból való behozatala, a kettős felhasználású termékekkel és technológiával kapcsolatos egyes további áruk, anyagok és berendezések KNDK részére történő szolgáltatása, eladása és átadása, valamint a KNDK-val folytatott kereskedelem bármilyen állami pénzügyi támogatása;
• a pénzügyi ágazatban: tilos a pénzeszközök átadása a KNDK-ba és a KNDK-ból, kivéve ha az bizonyos előre meghatározott célokból történik, és előzetesen engedélyezik;
• a beruházások terén: tilos a KNDK részéről bármilyen beruházás az EU területén; uniós polgárok vagy szervezetek számára tilos a beruházás a bányászati, olajfinomító és a vegyipari ágazatban, valamint a KNDK illegális programjaiban részt vevő bármely szervezetben;
• a közlekedési/szállítási ágazatban: a KNDK-beli fuvarozók által üzemeltetett, valamint a KNDK-ból induló légi járművek számára tilos az EU területén le- vagy felszállni, illetve az EU területe felett átrepülni; a KNDK tulajdonában lévő, a KNDK által üzemeltetett vagy legénységgel ellátott vízi jármű számára tilos uniós kikötőbe behajózni.

Az EU 2006. december 22-én vezetett be korlátozó intézkedéseket a KNDK-val szemben. A hatályos uniós intézkedések mindazokat a határozatokat végrehajtják, amelyeket az ENSZ BT a KNDK ballisztikus rakétatechnológiát alkalmazó nukleáris kísérleteit és rakétakilövéseit követően fogadott el, valamint további önálló intézkedéseket is tartalmaznak. A nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programokhoz felhasználható fegyvereknek, áruknak és technológiának a kivitelére és behozatalára vonatkozó tilalom, illetve a pénzügyi, kereskedelmi és közlekedési/szállítási ágazatra vonatkozó egyéb korlátozások már korábban is érvényben voltak.

A Tanács 2016. március 5-én átültette az ENSZ BT 2270 sz. határozatában foglalt intézkedések egy részét: 16 személyt és 12 szervezetet vett fel azoknak a jegyzékébe, akik az utazási korlátozások és a vagyoni eszközök befagyasztása hatálya alá esnek. A Tanács 2016. május 19-én további intézkedéseket fogadott el, és ezzel a KNDK-val szembeni uniós szankciók már 66 személyt és 42 szervezetet érintenek.

A jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2016. május 28-i száma tartalmazza. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.

A Tanács 2016. május 27-én meghosszabbította a szíriai rezsimmel szembeni uniós szankciókat 2017. június 1-jéig. A döntés összhangban van a 2014 decemberi tanácsi következtetésekkel, melyben a Tanács kijelentette, hogy az EU mindaddig nem hagy fel a rezsimmel és annak támogatóival szembeni szankciók kiszabásával és érvényesítésével, amíg az elnyomás folytatódik.

Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy a szíriai konfliktus tartósan rendeződjön. Amint azt a Tanács a Szíriáról, Irakról, valamint a Dáis jelentette veszélyről szóló következtetéseiben kijelentette, az EU továbbra is támogatni fogja a Szíriát támogató nemzetközi csoportot (ISSG) abban, hogy újult erővel igyekezzen elősegíteni az összetűzések beszüntetését. Az EU fokozott politikai szerepet kíván játszani a szíriai béketárgyalások hiteles újrakezdésének elősegítésében. A tárgyalásokat az ENSZ különmegbízottja, Staffan de Mistura koordinálja, és a cél az, hogy az ISSG 2016. május 17-i bécsi nyilatkozatával összhangban megállapodás szülessen egy valós politikai átmenetről. Az EU továbbra is támogatást nyújt ahhoz, hogy a humanitárius segélyeket el lehessen juttatni valamennyi rászoruló szír számára, aki ostromlott és más nehezen megközelíthető területeken él.

A jelenlegi szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, egyes befektetésekre korlátozások vonatkoznak, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül, továbbá kiviteli korlátozás vonatkozik azokra a berendezésekre és technológiára, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak. Továbbá 200 személyre és 70 szervezetre vonatkozik utazási tilalom és eszközbefagyasztás a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásért.

A jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2016. május 28-i számában teszik közzé. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. május 25-én megerősítette az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást a közszféra weboldalainak és mobil alkalmazásainak az egész Unióban való hozzáférhetőbbé tételére vonatkozó első szabályokkal kapcsolatban.

A vonatkozó irányelvtervezet értelmében az uniós tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közszektorbeli szervezetek weboldalai és mobil alkalmazásai megfeleljenek a hozzáférhetőségre vonatkozó közös európai előírásoknak. Emellett biztosítani kell a polgárok számára azt is, hogy ha egy tartalom nem hozzáférhető, akkor arra vonatkozóan meghatározott információkat kérhessenek.

Az új előírásoknak köszönhetően a tartalmak hozzáférhetőbbé és jobban felhasználhatóvá válnak minden felhasználó számára, de mindenekelőtt a fogyatékosságuk vagy koruk miatt nehézségekkel szembesülők számára.

Melyek a következő lépések?

A megállapodás szerinti szöveget a jogász-nyelvész szakértők véglegesítik, ezt követően pedig először a Tanácsnak, majd a Parlamentnek hivatalosan is jóvá kell hagynia azt. Az eljárás várhatóan ősszel zárul le.

Bővebb információkat a 2016. május 3-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).

A Tanács megállapodott az online tartalomszolgáltatásoknak a belső piacon való, határokon átnyúló hordozhatóságáról szóló rendelettervezetre vonatkozó általános megközelítésről.

A megállapodással a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében tárgyalásokat kezdhet az Európai Parlamenttel, amint ez utóbbi elfogadja tárgyalási álláspontját.

A Tanács elnöke és Henk Kamp holland gazdasági miniszter így nyilatkozott: „E kezdeményezés megkönnyíti az európai polgárok életét utazásaik során, mivel akkor is hozzáférhetnek majd a saját tagállamukban törvényesen megszerzett vagy előfizetett online tartalmakhoz, ha éppen ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodnak. Vagyis ha egy polgár egy másik tagállamba utazik nyaralni vagy üzleti céllal, éppúgy élvezheti a zenéket, filmeket, játékokat vagy éppen a sporteseményekkel kapcsolatos tartalmakat, mint otthon.”

Az online tartalomszolgáltatásokra való előfizetések hordozhatósága

Egyre jobban terjed a hordozható eszközök, például a táblagépek és az okostelefonok használata, és ez elősegíti az online tartalomszolgáltatások igénybevételét függetlenül attól, hogy a fogyasztó éppen hol tartózkodik.

A fogyasztók részéről gyorsan növekvő igény tapasztalható az iránt, hogy a tartalomhoz és az innovatív online szolgáltatásokhoz ne csak a lakóhelyük szerinti országban férhessenek hozzá, hanem akkor is, ha ideiglenesen külföldön tartózkodnak. Ezért fel kell számolni az egységes piacon az online tartalomszolgáltatásokhoz való hozzáférés és az azok igénybevétele előtt álló akadályokat.

Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága előtti akadályok jelenleg abból fakadnak, hogy a szerzői és/vagy szomszédos jogokkal védett tartalom, például audiovizuális alkotások vagy a kiemelt sportesemények közvetítésére való jogosultság területi engedélyhez kötött.

Az általános megközelítés értelmében a rendeletet azokra az online tartalomszolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyeket díjfizetés ellenében nyújtanak. Az ingyenes tartalmakat közvetítő szolgáltatók, például az állami adók számára is előnyös e rendelet, amennyiben ellenőrzik, hogy előfizetőik melyik országban tartózkodnak.

A Bizottság 2015 decemberében nyújtotta be az eredeti javaslatot. A javaslat a digitális egységes piaci stratégia keretében indított első kezdeményezések egyike, amelynek célja a digitális tartalmak és szolgáltatások belső piacának megteremtése.

A Tanács 2016. május 26-án az alábbi következtetéseket fogadta el: