Európai Tanács hírei

Az alkotmánybíróság április 4-én megerősítette a kongói elnökválasztás eredményét.

Annak ellenére, hogy a választások irányításában komoly hiányosságok tapasztalhatók, melyeket az Európai Unió a február 19-i nyilatkozatában már kiemelt, a választáson az ellenzéki jelöltek és a választók nagy számban vettek részt, ami a kongói nép demokrácia iránti vágyáról tanúskodik. A választást követő eljárások során megsértették az emberi jogokat, az ellenzék és a média körében pedig letartóztatásokra és megfélemlítésre került sor. Mindez kétségbe vonja az eredmények hitelességét.

Az április 4-i brazzaville-i erőszakos cselekmények veszélyeztetik Kongó stabilitását. Az EU valamennyi érintett felet felszólítja arra, hogy tanúsítson önmérsékletet és tartózkodjon mindennemű erőszakos és manipulatív cselekedettől.

Az ország stabilitásának és fejlődésének legfőbb záloga a demokratikus vitákban és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartásában rejlik. Az elkövetkező parlamenti választásokra tekintettel a kongói kormánynak és valamennyi érintett félnek gondoskodnia kell az alapvető szabadságok tiszteletben tartásáról, hogy valóban a nép akaratát tükröző, átlátható szavazásra kerülhessen sor. Ezzel összefüggésben az EU újólag megerősíti, hogy kész folytatni a párbeszédet Kongóval.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e nyilatkozathoz.

* – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. április 28-án a Tanács nevében megállapodott tárgyalási álláspontjáról azzal a javaslatcsomaggal kapcsolatban, melynek célja egy évvel későbbre halasztani az értékpapírpiacokra vonatkozó új szabályok átültetését és alkalmazását.

Az egyéves halasztás kihatással lesz mind a pénzügyi eszközökbe való befektetésekre vonatkozó szolgáltatások nyújtására, mind a szabályozott pénzügyi piacok működésére. A Coreper felkérte a holland elnökséget, hogy mihamarabb kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy a halasztást hatályba léptető rendeletet első olvasatban el lehessen fogadni.

A pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályok közelmúltbeli felülvizsgálatának az volt a célja, hogy előmozdítsa az uniós pénzügyi piacok integrációját, versenyképességét és hatékonyságát. A Tanács e szabályokat 2014 májusában fogadta el, módosítva és felváltva a meglévő „MIFID”-szöveget, mely jelenleg a pénzügyi eszközök piacait szabályozza.

Az új szabályokat két jogalkotási eszköz képezi:

• a 600/2015 („MIFIR”) rendelet, melynek célja a kereskedési tevékenységek átláthatóságának és versenyének javítása a közzétételre vonatkozó követelményeket érintő mentességek alkalmazásának korlátozásával [1], és valamennyi pénzügyi eszköz tekintetében a kereskedési helyszínekhez és a központi szerződő felekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosításával, valamint annak előírásával, hogy a származtatott termékekkel szervezett helyszíneken kereskedjenek;
• a 2014/65/EU („MIFID II”) irányelv, mely módosítja a befektetési szolgáltatások nyújtóira vonatkozó engedélyezési és szervezeti követelményeket érintő és a befektetővédelmi szabályokat. Az irányelv ezenfelül bevezet egy új típusú kereskedési helyszínt is: a szervezett kereskedési rendszert. A standardizált származtatott ügyletek forgalma egyre nagyobb ezeken a platformokon, melyek ennek ellenére jelenleg nem tartoznak szabályozás alá.

A tanácsi megközelítés értelmében

• a tagállamoknak 2017. július 3-ig kellene átültetniük a MIFID II-t nemzeti jogrendjükbe;
• Az alkalmazás kezdő időpontja 2018. január 3. lenne mind a MIFID II, mind a MIFIR esetében.

A Tanács ezenfelül a tárgyalási megbízási szövegébe néhány módosítást is beillesztett a bizottsági javaslat szövegéhez képest. Ezek a saját számlás kereskedésre, az ún. ügyletcsomagokra, az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló uniós irányelvhez való igazításra és a piaci visszaélésről szóló rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazási időpontjára vonatkoznak.

Mind az irányelv, mind a rendelet eredetileg a hatályba lépéstől számított 30 hónaptól, azaz 2017. január 3-ától kezdve lett volna alkalmazandó, azzal, hogy az irányelv átültetési határidejeként a tagállamok számára 2016. július 3. volt megszabva. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és az illetékes tagállami hatóságok előtt álló, technikai megvalósítással kapcsolatos kihívások miatt a szükséges adatinfrastruktúrák nem lesznek üzemkészek 2017. január 3-ra.

Az új keretrendszerben ugyanis a kereskedési helyszíneknek és a rendszeres internalizálóknak olyan referenciaadatokat kell szolgáltatniuk az illetékes hatóságok számára, amelyekkel egységes módon jellemezhetők a MiFID II hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök A hatékony és összehangolt adatgyűjtés érdekében új adatgyűjtő infrastruktúrát kell kifejleszteni. Az ESMA-nak tehát az illetékes hatóságokkal közösen ki kell alakítania egy olyan adatrendszert, amely a pénzügyi eszközök szélesebb körére kiterjed, összhangban a MIFID II kibóvült hatályával.

Az ESMA 2015. október 2-án arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a MiFID II technikai végrehajtásának késedelme nem kerülhető el. Sem az illetékes hatóságok, sem a piaci szereplők nem lesznek készen arra, hogy 2017. január 3-tól alkalmazzák a szabályokat. Ez jogbizonytalanságot és adott esetben piaci zavarokat is okozna.

[1] Oly módon, hogy a rendelet a referenciaárra vonatkozó mentesség és az előre letárgyalt ügyletekre vonatkozó mentesség esetében felső értékhatárt határoz meg egyrészt az egész EU szintjén, másrészt az egyes kereskedési helyszínekre vonatkozóan.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. április 28-án a Tanács nevében elfogadta annak a strukturálisreform-támogató program létrehozásáról szóló rendeletjavaslatra vonatkozó tárgyalási álláspontját. A program célja, hogy segítsen a tagállamoknak a reformok végrehajtásában.

A tervek szerint a program a 2017. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra jön létre, 142,8 millió eurós pénzügyi keretösszeggel.

A Coreper felkérte a holland elnökséget arra, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

A program célja, hogy többek között az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásához nyújtott segítség révén, elsősorban a gazdasági kormányzási folyamatok keretében elősegítse a tagállamok intézményi, igazgatási és strukturális reformjait annak érdekében, hogy javuljon a versenyképesség, a termelékenység, a növekedés, a munkahelyteremtés, a kohézió és hogy fokozódjanak a beruházások. A program keretében európai hozzáadott értékkel bíró intézkedéseket és tevékenységeket finanszíroznak majd.

A tagállamoknak minden naptári évben október 31-éig kell majd benyújtaniuk a pénzügyi támogatás iránti kérelmüket. A program keretében igénybe vehető pénzügyi forrásokat olyan egyéb technikai segítségnyújtási programoktól csoportosítják majd át, amelyek a strukturális alapokra és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá tartoznak.

A programot a Ciprusnak és Görögországnak biztosított technikai segítségnyújtás során bevált gyakorlatokra támaszkodva a Bizottság fogja végrehajtani. A Bizottság emellett nyomon követi majd a program révén finanszírozott intézkedések megvalósítását.

2016. április 23., szombat
Látogatás Gaziantepbe (Törökországország) Angela Merkel német szövetségi kancellárral és Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével
- Látogatás a nizipi menekülttáborban
- Látogatás egy gyermekvédelmi központban
20.00 Donald Tusk elnök, Angela Merkel kancellár, Frans Timmermans első alelnök és Ahmet Davutoğlu miniszterelnök közös sajtókonferenciája
- A vezetők ülése

2016. április 26., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével (Berlaymont)

2016. április 27., szerda
11.30 Találkozó Bujar Nishanival, Albánia elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom és sajtónyilatkozat ±12.00)

A Tanács 2016. április 21-én jóváhagyta a San Marinóval létrejött adóügyi megállapodás megkötését, amelynek célja, hogy a magánmegtakarítók jobban megfeleljenek az adószabályoknak.

A megállapodás kötelezővé teszi az EU tagállamai és San Marino közötti automatikus információcserét, így segíti az adókijátszás elleni fellépés hatékonyságának növelésére irányuló törekvéseket.

Ezáltal lehetővé válik, hogy ezeknek az országoknak az adóhatóságai a határokon túl is hozzáférhessenek az egymás lakosainak pénzügyi számláit érintő információkhoz.

A megállapodás korszerűsíti a 2004. évi megállapodást, amely biztosította, hogy San Marino a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló tanácsi irányelvvel egyenértékű rendelkezéseket alkalmazzon. A megállapodás célja annak megakadályozása, hogy az adózók olyan, jövedelmet vagy vagyont megtestesítő tőkét rejtsenek el, amelyre vonatkozóan az adót még nem fizették meg. Ennek érdekében bővül a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcsere köre.

Az új megállapodást a felek 2015. december 8-án írták alá, ugyanezen a napon hasonló megállapodás megkötésére került sor Lichtensteinnel és Svájccal. A megállapodást a tagállamok képviselői a Bel- és Igazságügyi Tanács (április 21-i) ülésén hagyták jóvá, vita nélküli napirendi pontként.

2016. április 22-én az EU és 28 tagállama ünnepélyes keretek között New Yorkban (USA) alá fogja írni a Párizsban megkötött globális éghajlat-változási megállapodást. Ez a megállapodás az ENSZ 2015 decemberében Párizsban megtartott éghajlat-változási konferenciáján (az úgynevezett COP21 konferencián) jött létre, és egy évig áll nyitva aláírásra.

Sharon Dijksma, Hollandia környezetvédelmi minisztere és a Tanács elnöke így nyilatkozott: „A mai nap történelmi jelentőségű az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem szempontjából. A párizsi megállapodás valódi fordulópontot jelent a hőmérséklet emelkedésének korlátozása és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok megelőzése terén. A megállapodás aláírása egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az EU elkötelezetten megtesz minden tőle telhetőt a párizsi konferencián elért eredmények továbbvitele érdekében. Ehhez további folyamatos munkára van szükség.”

Az EU részéről Sharon Dijksma és Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke fogja aláírni a megállapodást.

A párizsi megállapodás akkor lép majd hatályba, amikor legalább 55, az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának összesen legalább 55%-áért felelős ország megerősítette. A megállapodás ekkortól válik majd kötelező erejűvé az azt megerősítő országok számára.

Az Európai Tanács 2016 márciusában hangsúlyozta, hogy az Uniónak és tagállamainak mielőbb meg kell erősíteniük a párizsi megállapodást, mégpedig kellő időben ahhoz, hogy annak hatályba lépésétől részes felei lehessünk.

A párizsi megállapodás célul tűzi ki, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C alatt kell tartani, törekedve arra, hogy az emelkedés (az iparosodás előtti szinthez viszonyítva) legfeljebb 1,5°C legyen. E cél elérése érdekében az egyes országoknak intézkedéseket kell hozniuk kibocsátásuk csökkentésére.

A megállapodás végrehajtását ötévente felül fogják vizsgálni, melynek során számba veszik az elért eredményeket és hosszabb távra szóló ambiciózusabb célokat tűznek ki. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében az egyes országok által tett kötelezettségvállalások teljesítését nyomon fogják követni. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy valamennyi országnak előkészületeket kell tennie és meg kell erősítenie rezilienciáját annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás következményeihez.

Az EU és más fejlett országok azzal mutatják ki szolidaritásukat, hogy kötelezettséget vállalnak arra, hogy a továbbiakban is nyújtanak támogatást a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához.

1. Az EU üdvözli, hogy az elnöki tanács tisztségviselői 2016. március 30-án megérkeztek Tripoliba, és elismerését fejezi ki Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnöknek, az elnöki tanács többi tagjának és a helyszíni támogatóknak a bátorságukért és elszántságukért. Ez a fejlemény hozzájárul ahhoz, hogy az országot ténylegesen irányítani tudja a nemzeti egységkormány, valamint megnyitja az utat a líbiai nép szükségleteinek kielégítése előtt.
2. A nemzeti egységkormány sikere a líbiai nép és valamennyi vezető közös erőfeszítésein és együttműködésén múlik majd. Az EU kiemeli a politikai folyamatban való líbiai szerepvállalást és az inkluzivitás fontosságát, amelynek különösen a politikai és a helyi szereplők, a nők és a civil társadalom folyamatos részvételével kell megvalósulnia. Az EU a Líbiával szomszédos országokkal, az ENSZ-szel és a nemzetközi közösséggel együtt készen áll arra, hogy a nemzeti egységkormány kérésére támogatást nyújtson a kormánynak a líbiai béke és stabilitás helyreállításához.
3. A líbiai politikai előrelépés alapja továbbra is a 2015. december 17-én Skhiratban aláírt líbiai politikai megállapodás, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa a 2015. december 23-án egyhangúlag elfogadott 2259. sz. határozatával jóváhagyott. A líbiai politikai megállapodást az EU teljes mértékben támogatja, a nemzeti egységkormányt pedig Líbia kizárólagos törvényes kormányának tekinti. Az EU valamennyi – különösen a térségben tevékenykedő – érdekelt felet felszólítja, hogy továbbra is sürgessék a líbiai feleket arra, hogy konstruktívan működjenek együtt a nemzeti egységkormánnyal és a líbiai politikai megállapodásban szereplő összes egyéb intézménnyel. Az EU hangsúlyozza, hogy a 2259. sz. ENSZ BT-határozat felszólít azon párhuzamos intézmények támogatásának és a velük való hivatalos kapcsolatnak a megszüntetésére, amelyek magukat törvényes hatóságnak tekintik ugyan, de nem szerepelnek a politikai megállapodásban.
4. Az EU üdvözli, hogy a nemzeti egységkormány fennhatóságát számos nemzeti intézmény elismeri, a központi bankot, a nemzeti olajvállalatot és a Líbiai Beruházási Hatóságot, valamint a líbiai települési hatóságokat is ideértve. Az EU várakozással tekint az elé, hogy a nemzeti egységkormánynak azonnal, rendezett és békés módon átadják a hatalmat, és felszólítja a fennálló milíciákat és fegyveres csoportokat, hogy ismerjék el a nemzeti egységkormány fennhatóságát. Ezzel összefüggésben az EU arra sürgeti a képviselőházat és a többi intézményt, köztük a születendő államtanácsot is, hogy teljesítsék a számukra a líbiai politikai megállapodásban megjelölt feladatokat.
5. Az EU ismételten teljes körű támogatásáról biztosítja az ENSZ líbiai támogató misszióját (UNSMIL) és Martin Koblert, az ENSZ-főtitkár különleges képviselőjét az irányú erőfeszítéseikben, hogy biztosítsák a líbiai politikai megállapodás valamennyi fél általi maradéktalan végrehajtását, és továbbra is aktívan támogatni fogja a tevékenységüket.
6. Az EU korlátozó intézkedéseket alkalmaz három olyan személlyel szemben, akik akadályozzák a líbiai politikai megállapodás végrehajtását és a politikai átmenetet. Az EU felül fogja vizsgálni ezeket a korlátozó intézkedéseket, amennyiben az említett személyek változtatnak magatartásukon, és szükség esetén további korlátozó intézkedéseket alkalmazhat egyéb olyan személyekkel szemben is, akik Líbia békéjét, stabilitását vagy biztonságát fenyegetik, vagy veszélyeztetik az országban folyamatban lévő politikai átmenetet.
7. Az EU újólag hangsúlyozza arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a nemzeti egységkormányt és a líbiai népet támogató, azonnali és jelentős intézkedésekből álló – 100 millió euró összértékű – csomagot bocsát teljes körűen rendelkezésre, amely számos különböző területen felhasználható. E területeket és fontossági sorrendjüket a nemzeti egységkormánnyal szoros együttműködésben és az UNSMIL-lel egyeztetve kell meghatározni. Az EU üdvözli, hogy április 12-én Tuniszban – az UNSMIL és az Egyesült Királyság elnökletével – megbeszélésre került sor azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi közösség milyen módon tud támogatást nyújtani azoknak a nemzeti egységkormány által meghatározott kiemelt feladatoknak a végrehajtásához, amelyek a békét, a biztonságot, a stabilitást és a jólétet hivatottak biztosítani a líbiai nép számára. Ebben a tekintetben fontos szerepet játszik majd a Líbia számára újonnan létrehozott stabilizációs eszköz. Az EU különböző finanszírozási eszközök keretében továbbra is nyújt rövid távú segítséget, többek között települések támogatása és alapvető szolgáltatásoknak a rászoruló líbiai lakosság részére történő nyújtása révén. A hatékony uniós segítségnyújtást megkönnyítené, ha a helyszínen jobbak lennének a biztonsági körülmények. Az EU az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel szorosan együttműködve kész támogatni a nemzeti egységkormányt a migráció és a menekültügy kezelésében, és ehhez figyelembe fogja venni a vallettai csúcstalálkozó eredményeit.
8. Az EU nyomatékosan elítéli a líbiai stabilizációs folyamat megzavarására irányuló összes kísérletet, és ismételten mély aggodalmának ad hangot a növekvő – többek között a Dáis és a hozzá kapcsolódó szervezetek általi – terrorfenyegetettség kapcsán. Ez a fenyegetettség rámutat arra, hogy a nemzeti egységkormánynak valamennyi régióból sürgősen egyesítenie kell a líbiai erőket, mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy Líbia a béke, a stabilitás és a jólét felé vezető útra lépjen, és egyúttal meg tudja őrizni egységét és területi integritását.
9. Az EU kész a biztonsági ágazat területén támogatást nyújtani, ha azt a nemzeti egységkormány kéri. Amennyiben Líbiától megkeresés érkezik, a líbiai felekkel folytatott konzultációt követően egy esetleges polgári KBVP-misszió révén támogatás nyújtható a líbiai törekvések megvalósításához, többek között tanácsadás és kapacitásépítés formájában, egyebek között a következő rendőrségi és büntető igazságszolgáltatási területeken: a terrorizmus elleni küzdelem, határigazgatás, fellépés az irreguláris migráció, az embercsempészés és az emberkereskedelem ellen, a biztonsági ágazat reformjához nyújtott szélesebb körű támogatás részeként. Az említett lehetséges misszióhoz az EUBAM Líbia jelenlegi tervezési kapacitását is igénybe lehetne venni. A lehetséges polgári misszió mellett meg kell vizsgálni továbbá az EUNAVFOR MED Sophia művelet keretében nyújtható, oly módon megvalósuló támogatás lehetőségét is, hogy megerősítjük arra irányuló képességét, hogy ellehetetlenítse az embercsempészek és a csempészhálózatok üzletszerű tevékenységét és hozzájáruljon a szélesebb értelemben vett biztonsághoz a legitim líbiai hatóságoknak például a líbiai parti őrség részére biztosítandó esetleges kapacitásépítés révén való támogatása és a nemzetközi jog végrehajtásának elősegítése céljából. Az EU gondoskodni fog arról, hogy hozzájárulása megfeleljen a líbiai hatóságok kéréséinek és igényeinek – szavatolva egyúttal a teljes körű líbiai szerepvállalást –, továbbá összehangolt és koherens legyen az UNSMIL által koordinált többi nemzetközi támogatással. Az EU megállapítja továbbá, hogy Líbia határainak biztonsága alapvető fontosságú a térség és Európa biztonságának szempontjából. Az EU ezzel összefüggésben megvizsgálja majd, hogy mi módon növelhetné támogatását a térségben, többek között a Száhil övben jelenleg is folyó KBVP-tevékenységek révén.
10. Az EU ismételten kijelenti, hogy nyomatékosan elítéli az emberi jogok mindennemű megsértését Líbiában. Az EU határozottan támogatni fogja a nemzeti egységkormányt az emberi jogok védelme és előmozdítása terén.
11. Az EU mély aggodalmát fejezi ki a humanitárius helyzet romlása miatt, és sürgős intézkedéseket szorgalmaz annak érdekében, hogy a leginkább érintett területeken, köztük Bengáziban kezelni lehessen a helyzetet. Az EU ezzel összefüggésben üdvözli az ENSZ humanitárius segítségnyújtási tervét, és ehhez kész további segítséget nyújtani. Az EU felszólítja az összes líbiai felet, hogy a szükséget szenvedő polgári lakosság megsegítésének és védelmének megkönnyítése érdekében biztosítsák a humanitárius segítség akadálymentes célba juttatását és a humanitárius dolgozók biztonságát.

A mai napon megerősítjük az Európai Unió (EU) és Tunézia kölcsönös elkötelezettségét kiemelt partnerségünk elmélyítése iránt, amely tükrözi egyrészt a tunéziai átmenet kivételes jellegét, másrészt közös törekvésünket arra, hogy kapcsolatainkat minden területen szorosabbra fűzzük.

A felülvizsgált európai szomszédságpolitika révén könnyebbé válik céljaink megvalósítása, mivel megfelelő keretként fog szolgálni az EU–Tunézia kiemelt partnerség megerősítéséhez. Az új keret révén mindkét fél megerősítheti azon szándékát és törekvését, hogy minden szinten széles körű, globális és elmélyült együttműködést alakítson ki.

Az EU a 2011-es forradalom óta a tunéziai átmenet első számú támogatója. Hangsúlyozza eltökéltségét a tekintetben, hogy támogassa a kormánynak és a civil társadalomnak a demokratikus vívmányok és a jogállamiság – az új alkotmány alkalmazásával történő – megszilárdítására, valamint a gazdasági, társadalmi és biztonsági kihívások kezelésére irányuló erőfeszítéseit. Tunézia bátran és eltökélten halad előre a demokrácia és a sikerhez elengedhetetlen társadalmi-gazdasági reformok útján.

A terrorizmusra, amely Tunéziára és Európára is súlyos csapásokat mért 2015-ben és 2016-ban, a jelenség kiváltó okait kezelő, a közös értékeinket, azaz a demokráciát és az emberi jogokat tiszteletben tartó, holisztikus és összehangoltabb választ kell adni. Ez a közös fenyegetés csak még inkább összekovácsol minket, mintsem megoszt. 2015 során az EU és Tunézia mind bilaterális szinten, mind pedig nemzetközi partnereikkel érezhetően elmélyítette az e téren folyó párbeszédet és együttműködést. Örömmel nyugtázzuk a biztonsági ágazat reformjához nyújtott jelentős uniós támogatási program elindítását, és eltökélt szándékunk, hogy a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem globális tunéziai stratégiájának támogatása érdekében hatékonyan és gyorsan végrehajtsuk e programot.

A Tunéziában fennálló társadalmi-gazdasági helyzet kezeléséhez új és gyors kezdeményezésekre, valamint a partnerek által nyújtott nagyfokú támogatásra van szükség. A tunéziai hatóságok által javasolt – a gazdasági és szociális szereplőkkel egyeztetett – nagyszabású reformok és projektek alapján, az EU minden olyan szükséges eszközt rendelkezésre fog bocsátani, amely támogathatja a társadalmi-gazdasági reformokat, amelyek célja, hogy a tunéziaiaknak és különösen a fiataloknak munkahelyeket teremtsen, társadalmi fejlődési és beruházási lehetőségeket kínáljon, valamint csökkentse a régiók közötti különbségeket.

Hangsúlyozzuk e tekintetben annak jelentőségét, hogy az ország társadalmi-gazdasági fejlődése érdekében fokozatosan integrálni kell a tunéziai gazdaságot az EU belső piacába. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalásokkal párhuzamosan az EU technikai és pénzügyi támogatást fog nyújtani. E megállapodásnak hozzá kell járulnia a Tunézia és az EU között fennálló kapcsolatok – mindkét fél érdekét szolgáló – tényleges megerősítéséhez. Tunézia polgárainak szempontjából a megállapodás várhatóan hozzájárul a gazdasági lehetőségek növeléséhez és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint további könnyítéseket biztosít majd a tunéziaiaknak az EU-ba való mobilitásához.

A társadalmaink és népeink közötti cserekapcsolatok a jövőben is a Tunézia és az EU közötti kapcsolat középpontjában állnak majd, és alapvető eszközei a két fél tényleges közeledésének. Tunézia és az EU kötelezettséget vállal arra, hogy a mobilitási partnerség keretében szorosabban együttműködik a migráció területén, és hogy az Erasmus+ és a Horizont 2020 keretében fokozzák – különösen a fiatalok esetében – a mobilitást, főként az oktatás, a kutatás és az innováció területén.

Az EU-nak és Tunéziának meggyőződése, hogy a civil társadalom jelentősen hozzájárulhat a demokratikus átalakuláshoz és a polgárok várakozásainak megfelelő politikai, gazdasági és szociális modell kialakításához, és ezért fokozni fogják a háromoldalú (EU, kormányzat, civil társadalom) párbeszédet és azt kiterjesztik a kétoldalú kapcsolatokat érintő minden olyan fontos kérdésre, amelyeknél biztosítani kell a korlátlan átláthatóságot és amelyekről Tunéziában és Európában valódi nyilvános vitát kell folytatni.

Ahhoz, hogy Tunézia a jelenlegi kulcsfontosságú szakaszban fel tudjon nőni az előtte álló feladatokhoz és kihívásokhoz, a nemzetközi közösségnek – pénzügyileg is – fokozottan támogatnia kell az országot. Az EU fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a további támogatáshoz minden lehetőséget kimerítsen, és olyan új eszközöket és utakat keressen, amelyekkel több és hatékonyabb támogatást tud nyújtani. E tekintetben az EU és tagállamai megvizsgálják annak lehetőségét, hogy olyan egyedi és különleges eljárásokat vezessenek be a Tunéziának nyújtott pénzügyi támogatás növelése és optimalizálása céljából, amelyek révén gyors és látható eredmények születnek.

Tunézia nagy várakozásokat fűz ehhez, és szorgalmazza, hogy az európai támogatást innovatív mechanizmusok segítségével jelentősen megnöveljék, és a maga részéről olyan intézkedéseket fog bevezetni, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi támogatás jobb felhasználását és a nemzetközi adományozók közötti szorosabb koordinációt.

A Társulási Tanács ülése alkalmat kínált a közös érdekű regionális kérdésekről – különösen a líbiai helyzetről – magas politikai szinten folytatott megbeszélésekre. Az EU és Tunézia üdvözli e tekintetben az elmúlt hetekben Líbiában végbement kedvező fejleményeket, és megerősítik, hogy készen állnak a nemzeti egységkormány támogatására, hogy az kezelni tudja a terrorizmus jelentette kihívásokat, illetve biztosítani tudja a lakosság számára az alapvető szolgáltatásokat.

Megállapodtunk arról, hogy találkozóinkat olyan gyakorisággal tartjuk, ahogyan az a legfontosabb ügyek előre viteléhez szükséges.

A Tanács 2016. április 21-én elfogadta annak az irányelvnek a végleges szövegét, amely a büntetőeljárás alá vont gyermekek jogait hivatott megerősíteni. Az irányelv számos eljárási biztosítékot ír elő azon gyermekek (18 éven aluliak) számára, akiket azzal gyanúsítanak vagy vádolnak, hogy bűncselekményt követtek el. A jogszabály tulajdonképpen azokat a biztosítékokat egészíti ki, amelyek jelenleg a gyanúsított vagy vádlott felnőttek esetében alkalmazandók.

Az irányelv egyik legfontosabb rendelkezése az ügyvéd általi jogi segítségnyújtásra vonatkozik. Ennek értelmében a tagállamoknak – szükség esetén költségmentesség biztosításával – gondoskodniuk kell arról, hogy a gyanúsított vagy vádlott gyermeket ügyvéd segítse, kivéve ha ez az ügy körülményeire figyelemmel aránytalan intézkedést jelentene. Egy másik, ugyancsak döntő jelentőségű rendelkezés a jogokról való tájékoztatás mellett olyan pontokat érint, mint az egyéni értékeléshez való jog, az orvosi vizsgálathoz való jog, valamint a kihallgatás audiovizuális úton való rögzítése. Az irányelvben emellett külön biztosítékok védik a gyermekek jogait a szabadságelvonás, és különösen a fogvatartás ideje alatt.

Az irányelv végleges elfogadására azt követően kerülhetett sor, hogy a két jogalkotó 2015 decemberében politikai megállapodásra jutott, majd az Európai Parlament 2016. március 9-én jóváhagyta a szöveget. Az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt követően a tagállamoknak három év áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy az irányelvet nemzeti jogukba átültetessék. Dánia, az Egyesült Királyság és Írország úgy döntött, hogy nem vesz részt az irányelv alkalmazásában, ezért az rájuk nézve nem kötelező.

A gyanúsítottak és a vádlottak számára a büntetőeljárás során biztosított eljárási jogok megerősítését célzó uniós munkának az az ütemterv ad irányt, amelyet a Tanács 2009. november 30-án fogadott el. A Tanács az ütemtervben fokozatosságon alapuló megközelítést ír elő, amelynek eredményeként teljes körűen rendelkeznének azokról az eljárási jogokról, amelyek a gyanúsítottakat és a vádlottakat a büntetőeljárásokban megilletik.

Az ütemterv alapján az EU eddig az alábbi négy irányelvet fogadta el: 2010/64/EU irányelv a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról, 2012/13/EU a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról, 2013/48/EU irányelv az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, (EU) 2016/343 irányelv a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről.

A holland elnökség 2016. április 19-én informálisan megállapodott az Európai Parlamenttel a tagállamok belföldi vasúti személyszállítási piacainak megnyitásáról és a pályahálózat-működtetők függetlenségének megerősítéséről az infrastruktúra hatékony és megkülönböztetéstől mentes igénybevételének biztosítása céljából. A megállapodás ideiglenes és a Tanács jóváhagyásától függ.

A tárgyaló felek a negyedik vasúti csomag piaci pillérére vonatkozó mindhárom javaslatról megegyeztek, azaz a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseket szabályozó módosított rendeletről, az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló módosított irányelvről és a vasúti vállalkozások elszámolásainak normalizálásáról szóló rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletről.

Az új szabályok az európai vasúti szolgáltatások színvonalát és hatékonyságát hivatottak javítani. További céljuk a beruházások és az innováció ösztönzése és a tisztességes verseny biztosítása a vasúti piacon. A negyedik vasúti csomag műszaki pillérével együtt fontos előrelépést jelentenek az egységes európai vasúti térség kialakítása felé.

Sharon Dijksma, a holland Infrastrukturális és Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára kijelentette: „Az érintettek együttműködésének és rugalmasságának köszönhetően ambíciózus ideiglenes megállapodás született. Miután a tagállamok jóváhagyták ezt a megállapodást, az európai vasúti szolgáltatások színvonala és hatékonysága javulni fog.”

Az elnökség az Állandó Képviselők Bizottságának április 27-i ülésére fogja benyújtani a tárgyalások eredményét, hogy a tagállamok jóváhagyják azt.

A Tanács 2016. március 4-én elfogadta a (KKBP) 2016/318 tanácsi határozatot[1].

A tanácsi határozat a 2017. március 6-ig tartó időszakra meghosszabbítja a korlátozó intézkedéseket 16 személy esetében, valamint módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek a 2014/119/KKBP határozat mellékletében szereplő jegyzékét.

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2016. március 5-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 60., 76. o.).

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2016. március 10-én elfogadta a (KKBP) 2016/359 tanácsi határozatot[1].

A tanácsi határozat 2016. szeptember 15-ig meghosszabbítja a hatályos intézkedéseket, valamint módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2016. március 12-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 67., 37. o.).

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2016. március 18-án elfogadta a 2011/172/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2016/411 tanácsi határozatot[1]. A tanácsi határozat a 2017. március 22-ig tartó időszakra megújítja a hatályos intézkedéseket.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2016. március 19-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 74., 40. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2016. február 25-én elfogadta a 2012/642/KKBP tanácsi határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/280 tanácsi határozatot[1].

A határozat a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékéből törölt 170 olyan személyt, illetve 3 olyan szervezetet, akit/amelyet a 2012/642/KKBP határozat alapján vettek jegyzékbe. Mindazonáltal a határozat egy évvel meghosszabbítja a hatályos intézkedéseket, többek között a Fehéroroszországgal szembeni fegyverembargót, és négy, a 2012/642/KKBP határozat I. mellékletében említett személy esetében továbbra is fenntartja az utazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland, Liechtenstein és Norvégia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2016. február 27-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 52., 30. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Április 10-én, vasárnap az ország egészére kiterjedő tűzszünet lépett hatályba Jemenben, amelyről a jelenlegi konfliktus fő felei állapodtak meg.

Helyénvaló, hogy most minden érintett fél kamatoztassa az erőszak és a katonai tevékenységek érezhető csökkentésében elértt eredményeket és ezekre, valamint a szaúdi vezetésű koalíció azon bejelentésére alapozva, miszerint a főbb harci műveletek a végükhöz közelednek, állapodjon meg az állandó tűzszünetről, valamint fogadja el egy olyan fenntartható politikai megoldás paramétereit, amely garantálja Jemen egységét, szuverenitását, függetlenségét és területi integritását. A Jemenen belüli, inkluzív politikai tárgyalások képezik az egyetlen útját annak, hogy meg lehessen szüntetni a jelenlegi konfliktust, megfelelő és hatékony módon véget lehessen vetni az állam több részre bomlásának és az emberi szenvedésnek, valamint fel lehessen lépni a terrorista csoportok egyre növekvő fenyegetésével szemben.

Az EU köszönetét fejezi ki a kuvaiti hatóságoknak azért a nagylelkű felajánlásukért, hogy április 18-tól helyt adnak Kuvaitvárosban az ENSZ segítségével zajló tárgyalásoknak. Újólag hangsúlyozza továbbá, hogy teljes mértékben támogatja az ENSZ főtitkárának és jemeni különmegbízottjának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy áttörést érjenek el az inkluzív politikai tárgyalásokban, összhangban az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) kezdeményezésével, a nemzeti párbeszédre irányuló konferencia eredményeivel, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival, különösen a 2216. sz. határozattal.

Az EU sürget minden felet, hogy előfeltételek nélkül, jóhiszeműen és építő szellemben vegyen részt a tárgyalásokban, valamint hajtson végre gyakorlati jellegű bizalomépítő intézkedéseket, elsősorban úgy, hogy maradéktalanul betartja a jelenlegi tűzszünet előírásait és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban garantálja a biztonságos, gyors és akadálytalan bejutást humanitárius segítségnyújtás céljából. Az ellenségeskedések beszüntetése alapvető fontosságú ahhoz, hogy életmentő segítséget lehessen nyújtani emberek milliói számára Jemen nehezen megközelíthető részeiben.

Az EU készen áll arra, hogy továbbra is kivegye a részét a humanitárius, fejlesztési, megbékélési és reformerőfeszítésekből és ezzel minden jemeni polgár javát szolgálja, kiemelve azt is, hogy az ország újjáépítéséhez összehangolt és koordinált megközelítésre van szükség a nemzetközi közösség és a jemeni kormány részéről.

A Tanács 2016. április 21-én elfogadta az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a terrorista bűncselekmények és a súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására való felhasználásáról szóló irányelvet.

Az irányelv annak szabályozását célozza, hogy a nemzetközi járatok utasairól a légitársaságoknak milyen adatokat és hogyan kell továbbítaniuk a tagállamoknak, és hogy az illetékes hatóságoknak hogyan kell kezelniük ezeket az adatokat. Az irányelv értelmében az összegyűjtött PNR-adatokat kizárólag a terrorista és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében szabad kezelni.

Az új irányelv értelmében a légi fuvarozók kötelesek lesznek átadni a tagállami hatóságoknak az EU-ba tartó vagy onnan induló repülőjáratokra vonatkozó utas-nyilvántartási adatállományt. Az irányelv nem írja elő kötelező jelleggel, de lehetővé teszi azt is, hogy a tagállamok egyes kiválasztott, EU-n belüli járatokra vonatkozóan is bekérjék az utas-nyilvántartási adatállományokat. Az Európában jelenleg fennálló biztonsági helyzetre tekintettel azonban az összes tagállam kijelentette, hogy az irányelv átültetésének határidejéig teljes körűen él azzal a 2. cikk által biztosított lehetőséggel, hogy egyes kiválasztott EU-n belüli járatokra is kiterjessze az irányelv alkalmazását.

Minden tagállamnak úgynevezett utasnyilvántartó hatóságot is létre kell hoznia; a légi fuvarozók e hatóság részére küldik meg a PNR-adatokat.

Az új szabályok uniós előírást fogalmaznak meg ezen adatok felhasználására vonatkozóan, továbbá rendelkezéseket tartalmaznak a következőkre nézve:

• azok a célok, amelyek tekintetében a PNR-adatokat bűnüldözési összefüggésben kezelni lehet (az utasokra vonatkozó érkezés előtti kockázatértékelés előre meghatározott kockázati kritériumok alapján vagy konkrét személyek azonosítása érdekében; konkrét vizsgálatok / büntetőeljárások során történő felhasználás; felhasználás kockázatértékelési kritériumok kidolgozásához);
• ezen adatok tagállamok közötti, illetve tagállamok és harmadik országok közötti cseréje;
• adattárolás (az adatokat elsődlegesen 6 hónapig, ezt követően adatmaszkolással személytelenítve további 4 és fél évig tárolják, és az adatokba való teljes betekintést szigorú eljáráshoz kötik);
• olyan egységes eljárások és adatformátumok, amelyeket a légi fuvarozóknak alkalmazniuk kell akkor, amikor PNR-adatokat továbbítanak az utasnyilvántartó hatóságokhoz; valamint
• szigorú védintézkedések a magánélet és a személyes adatok védelme érdekében, beleértve a nemzeti felügyeleti hatóságok szerepét, és adatvédelmi tisztviselő kötelező kinevezését minden utasnyilvántartó hatóságnál.

PNR-adatokat már eddig is tároltak a légi fuvarozók foglalási rendszereiben. Ezek olyan információk, amelyeket az utasok szolgáltatnak a légi fuvarozók részére légi utazásaik foglalásakor és a légi járatokra való bejelentkezéskor. A PNR-adatok közé tartozik a név, az utazási időpontok, az útvonal, a menetjegyre vonatkozó információk, az elérhetőségi adatok, a menetjegy foglalását végző utazási ügynök neve, az igénybe vett fizetési mód, az ülésszám és a poggyászra vonatkozó információk.

Szintén nem újdonság, hogy konkrét ügyekben a tagállamok bűnüldöző szervei is felhasználják ezeket az adatokat. Több tagállam már most is használ PNR-adatokat bűnüldözési célokra, vagy erre vonatkozó jogszabály vagy általános jogi felhatalmazás alapján. A PNR-adatok gyűjtése és felhasználása alapvető fontosságúnak bizonyult egyes határokon átnyúló bűncselekmények, például a kábítószer-kereskedelem, az ember- vagy gyermekkereskedelem elleni küzdelemben. Eddig azonban nem alakult ki egységes uniós megközelítés ezen a területen.

Az Egyesült Királyság és Írország – Dániával ellentétben – úgy határozott, hogy részt vesz ezen irányelv alkalmazásában.

A tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésükre ahhoz, hogy hatályba léptessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

2016. április 21., csütörtök
11.00 Találkozó Joko Widodo indonéz elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. április 22., péntek
11.00 Találkozó Filipe Nyusi mozambiki elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. április 23., szombat
Látogatás Törökországban
Az EU és Törökország között március 18-án létrejött politikai megállapodást követően Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke április 23-án, szombaton a törökországi Gaziantepbe látogat. A látogatáson Angela Merkel német szövetségi kancellár és Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is részt vesz.

A Tanács rendeletet fogadott el abból a célból, hogy előmozdítsa a tej, a gyümölcsök és a zöldségek fogyasztását az iskolákban.

Az új iskolaprogram teljes éves költségvetése 250 millió euró (tejtermékek: 100 millió euró; gyümölcsök és zöldségek: 150 millió euró). Ez az uniós támogatás azt a célt szolgálja, hogy a tagállamok az oktatási intézményeket az említett termékekkel lássák el.

Azzal, hogy támogatja kiválasztott mezőgazdasági termékek diákok részére történő kiosztásának finanszírozását, az EU arra törekszik, hogy előmozdítsa az egészséges táplálkozási szokások kialakulását és a helyi termékek fogyasztását.

Az új rendszer egyik újdonsága, hogy még nagyobb hangsúlyt helyez az olyan oktatási célú tevékenységekre, mint például a mezőgazdasági üzemekben tett tanulmányi látogatások.

A programban való részvétel a tagállamok számára önkéntes lesz, hogy figyelembe lehessen venni az Unióban fennálló eltérő fogyasztási szokásokat. A részt vevő országok és régiók maguk választhatják meg, hogy a program keretében támogatható termékek közül melyeket kívánják kiosztani a tanulók körében, de elsőbbséget kell biztosítaniuk a friss és egészséges élelmiszerek számára.

Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, illetve az iskolatej-program jelenleg különálló programok, melyeket az új rendelet egybe fog olvasztani.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon fontos folytatni és megerősíteni a két iskolaprogramot, különösen amiatt, hogy napjainkban csökken a friss gyümölcs és zöldség, illetve a tej fogyasztása, különösen a gyermekek körében, miközben az egészségtelen fogyasztási szokások következtében egyre nő a kórosan elhízott gyermekek száma.

A tanév rendjére figyelemmel az új rendelet 2017 augusztusától lesz alkalmazandó.

A magyar és a holland delegáció a rendelet elfogadása ellen szavazott, az Egyesült Királyság pedig tartózkodott.

A gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a banán és a tej kiosztásának az előbbiekben ismertetett támogatásával kapcsolatos új keret – beleértve az uniós támogatás összegére vonatkozó rendelkezéseket, illetve a támogatás tagállamok közötti elosztásának szabályait is – szükségessé teszi az 1370/2013/EU rendelet módosítását, amely a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szól. Az új rendelet módosítja továbbá az 1308/2013/EU és az 1306/2013/EU rendeletet is.

1. Az Európai Tanács megerősíti a migrációs válság kezelésére irányuló átfogó stratégiáját. A közös európai válaszintézkedés több eleme már ma is eredményesen működik. Nagy erőkkel munkálkodunk a többi elem előmozdításán is, hogy mihamarabb végre lehessen őket hajtani. Továbbra is kiemelt célt jelent, hogy helyreállítsuk a rendet külső határaink ellenőrzése tekintetében.

2. Az állam-, illetve kormányfők március 7-i döntéseit követően, és az EU-Törökország közös cselekvési terv és annak kiterjesztése alapján az Európai Tanács kijelenti, hogy az alábbiakra van szükség:

• az uniós tranzitzónákkal kapcsolatban további lépéseket kell tenni; sok eredmény született az uniós tranzitzónák teljesen működőképessé tétele és fogadókapacitásuk fokozása terén; folytatni kell ezt a munkát, az EU teljes körű támogatásával, ideértve a görög menekültügyi intézményrendszer támogatását is,
• minden eszközzel támogatni kell Görögország arra vonatkozó kapacitását, hogy a görög-török visszafogadási jegyzőkönyv, valamint az EU-Törökország visszafogadási megállapodás keretében az irreguláris migránsokat 2016. június 1-jétől kezdődően vissza tudja küldeni Törökországba. A tagállamok kinyilvánítják, hogy készen állnak rövid időn belül Görögország rendelkezésére bocsátani a szükséges eszközöket, többek között határőröket, menekültügyi szakértőket és tolmácsokat. Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot a Görögországnak nyújtandó minden szükséges támogatás koordinálására az EU-Törökország nyilatkozat teljes körű végrehajtása érdekében, valamint arra, hogy dolgozzon ki műveleti tervet. A Bizottság - a tagállamokkal és az ügynökségekkel együttműködésben - meg fogja szervezi és koordinálja fogja e terv hatékony végrehajtásához szükséges támogató struktúrák létrehozását. A terv végrehajtásáról a Bizottság rendszeresen beszámol majd a Tanácsnak,
• vészhelyzeti támogatást kell nyújtani Görögországnak, hogy képes legyen kezelni a humanitárius helyzetet. Fontos lépést jelent e tekintetben a vészhelyzeti támogatásról szóló rendelet mielőbbi elfogadása. A Bizottság által előterjesztett költségvetés-módosítási tervezetet haladéktalanul el kell fogadni. Felkérjük a tagállamokat, hogy a polgári védelmi mechanizmus keretében haladéktalanul járuljanak hozzá még nagyobb mértékben ezekhez az erőfeszítésekhez, és nyújtsanak kétoldalú humanitárius támogatást,
• fel kell gyorsítani a Görögországból történő áthelyezéseket, ideértve a szükséges biztonsági ellenőrzéseket is; amint az a március 16-i bizottsági jelentésből is látszik, a kérelmek száma jelenleg meghaladja a felkínált helyek számát, ezért a tagállamoknak haladéktalanul további helyeket kell felajánlaniuk, a korábban tett vállalásokkal összhangban.

3. Az Európai Tanács nyugtázza "Az EU és Törökország között a migráció területén folytatott együttműködés soron következő operatív lépései” című bizottsági közleményt, különösen az arra vonatkozó leírást, hogy milyen módon lehet elfogadhatatlanná minősíteni egy Törökországból Görögországba átkelő migráns menedékjog iránti kérelmét "az első menedék országa”, illetve a "biztonságos harmadik ország” fogalmának alkalmazásával, az uniós és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett.

4. Az Európai Tanács újfent kijelenti, hogy az EU-Törökország nyilatkozat nem hoz létre semmilyen új kötelezettséget a tagállamok számára a migránsoknak az EU határain kívülről történő áttelepítését, illetve a és Unión belüli áthelyezését illetően.

5. Az EU ismételten kijelenti, hogy elvárja, hogy Törökország a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok, így a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása terén tartsa tiszteletben a legmagasabb szintű normákat.

6. Az Európai Tanács újólag megerősíti, hogy támogatja Jordániát és Libanont. Sürgeti a felajánlások mielőbbi kifizetését, valamint a két országgal kötendő uniós paktumok] véglegesítését a két országban tartózkodó menekültek és az őket befogadó közösségek támogatásának fokozása érdekében.

7. Az Európai Tanács szorgalmazza az együttműködés megerősítését a nyugat-balkáni országokkal a migrációs válság kezelése területén és az Európai Tanács céljainak elérése érdekében.

8. Az Európai Tanács a 2016. februári következtetései nyomán felkéri az Európai Beruházási Bankot, hogy a júniusi európai tanácsi ülésre nyújtson be konkrét kezdeményezést, amelynek célja, hogy gyors ütemben kiegészítő finanszírozást lehessen mozgósítani a déli szomszédság országaiban és a nyugat-balkáni országokban a fenntartható növekedés, a létfontosságú infrastruktúrák és a társadalmi kohézió támogatása érdekében.

9. Az Európai Tanács rendkívül éberen ügyel az irreguláris migránsok potenciális új útvonalaira, és felhív minden, e vonatkozásban esetleg szükségessé váló intézkedés megtételére. Ezzel kapcsolatban továbbra is kulcsfontosságú, hogy az embercsempészek ellen mindenütt és minden megfelelő eszközzel folytassuk a küzdelmet. Az EU készen áll arra, hogy támogassa a nemzeti egységkormányt mint Líbia egyetlen legitim kormányát, többek között - a nemzeti egységkormány kérésére - olyan területeken is, mint például az ország stabilitásának visszaállítása, a terrorizmus elleni küzdelem és a Földközi-tenger középső térségében a migráció kezelése.

10. Az Európai Tanács megerősíti előző következtetéseit az átfogó stratégia különböző elemeiről, és örömmel nyugtázza az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló javaslattal kapcsolatban elért eredményeket. A javaslatot a lehető leghamarabb el kell fogadni. Folytatódni fog az uniós migrációs rendszer, így a dublini rendelet jövőjével kapcsolatos munka is.

11. Az Európai Tanács a 2016. évi európai szemeszterről folytatandó tanácsi megbeszélések vezérfonalaként jóváhagyta az éves növekedési jelentésben megjelölt szakpolitikai prioritásokat, melyek a következők: a beruházások újraindítása, a gazdaságaink korszerűsítését célzó strukturális reformok folytatása, valamint a felelős államháztartási gazdálkodás. A tagállamok ezeket a prioritásokat hamarosan benyújtandó nemzeti reformprogramjukban, valamint stabilitási, illetve konvergenciaprogramjukban is meg fogják jeleníteni. Az ilyen jellegű szakpolitikai intézkedések segítenek majd tartós alapokra helyezni a jelenlegi fellendülést, és a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzéséhez is hozzájárulnak. Az Európai Tanács nyugtázza a Bizottság által szociális kérdésekről tartott konzultációt, és hangsúlyozza a jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek fontosságát.

12. Júniusi ülésén az Európai Tanács megvitatja majd a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése terén elért eredményeket. Ezenfelül el fogja fogadni az egységes piac valamennyi vonatkozásának megvalósítására irányuló menetrendet - ideértve az egységes piacra, a digitális egységes piacra és a tőkepiaci unióra vonatkozó bizottsági stratégia megvalósítását is -, a benne rejlő kihasználatlan növekedési és termelékenységi potenciál maradéktalan kiaknázása érdekében.

13. Figyelemmel arra, hogy az európai acélágazat a globális szintű túltermeléssel összefüggésben nehéz helyzetben van, az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a Bizottság közleményét annak érdekében, hogy határozott intézkedéseket hozzanak e probléma kezelésére.

14. Az Európai Tanács nyugtázza a különösen a tej- és sertéságazatban dolgozó mezőgazdasági termelők helyzetét, akiket súlyosan érint az árak esése. Felkéri a Bizottságot, hogy gyorsan tegye meg a Mezőgazdasági Tanács március 14-i ülésének eredményeit követő intézkedéseket. Az Európai Tanács szorosan figyelemmel fogja kísérni e szektor helyzetének alakulását, mivel Európa szempontjából jelentős szerepet játszik.

15. Az Európai Tanács nyugtázza, hogy a Bizottság nemsokára közleményt készül kiadni a héára vonatkozó cselekvési tervről. Üdvözli, hogy a Bizottság szándéka, hogy a közleménybe a tagállamok számára fokozott rugalmasságot célzó javaslatokat is belefoglaljon a kedvezményes héakulcsokra vonatkozóan. Így a tagállamoknak módjuk lenne arra, hogy a higiéniai és egészségügyi termékekre nulla héakulcsot vezessenek be.

16. Az Európai Tanács üdvözli, hogy a Bizottság benyújtotta az energiabiztonságra vonatkozó csomagot, valamint a párizsi megállapodást követő időszakról szóló közleményt. Arra bíztatja a jogalkotókat, hogy korábbi következtetései és az Európai Tanács által jóváhagyott vonatkozó stratégiák alapján, kiemelt kérdésként folytassák a javaslatokkal kapcsolatos munkát az Unión belüli energiabiztonság erősítése érdekében. Ezenfelül emlékeztetett a teljes körűen működő és összekapcsolt energiapiac fontosságára. Az éghajlatváltozásról szóló közlemény alapján hangsúlyozza, hogy az EU az Európai Tanács 2014. októberi megállapodásának megfelelően kötelezettséget vállalt az üvegházhatást okozó gázok Unión belüli csökkentésére, a megújuló energiaforrások arányának növelésére és az energiahatékonyság javítására. Továbbra is prioritás a jogszabályok kiigazítása e keret végrehajtása céljából. Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot arra, hogy e célból mielőbb nyújtsa be a még szükséges, releváns javaslatokat, hogy mihamarabb megkezdődhessen a jogalkotási folyamat. Az Európai Tanács várakozással tekint a párizsi megállapodás április 22-i, New York-i aláírása elé, továbbá hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak a lehető leghamarabb és kellő időben készen kell állniuk a párizsi megállapodás megerősítésére annak érdekében, hogy a megállapodás hatálybalépésének időpontjától annak részes felei legyenek.

I. MUNKAHELYTEREMTÉS, NÖVEKEDÉS ÉS VERSENYKÉPESSÉG

1. Az Európai Tanács a 2016. évi európai szemeszterről folytatandó tanácsi megbeszélések vezérfonalaként jóváhagyta az éves növekedési jelentésben megjelölt szakpolitikai prioritásokat, melyek a következők: a beruházások újraindítása, a gazdaságaink korszerűsítését célzó strukturális reformok folytatása, valamint a felelős államháztartási gazdálkodás. A tagállamok ezeket a prioritásokat hamarosan benyújtandó nemzeti reformprogramjukban, valamint stabilitási, illetve konvergenciaprogramjukban is meg fogják jeleníteni. Az ilyen jellegű szakpolitikai intézkedések segítenek majd tartós alapokra helyezni a jelenlegi fellendülést, és a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzéséhez is hozzájárulnak. Az Európai Tanács nyugtázza a Bizottság által szociális kérdésekről tartott konzultációt, és hangsúlyozza a jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek fontosságát.

2. Júniusi ülésén az Európai Tanács megvitatja majd a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése terén elért eredményeket. Ezenfelül el fogja fogadni az egységes piac valamennyi vonatkozásának megvalósítására irányuló menetrendet - ideértve az egységes piacra, a digitális egységes piacra és a tőkepiaci unióra vonatkozó bizottsági stratégia megvalósítását is -, a benne rejlő kihasználatlan növekedési és termelékenységi potenciál maradéktalan kiaknázása érdekében.

3. Figyelemmel arra, hogy az európai acélágazat a globális szintű túltermeléssel összefüggésben nehéz helyzetben van, az Európai Tanács felhívja a Tanácsot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a Bizottság közleményét annak érdekében, hogy határozott intézkedéseket hozzanak e probléma kezelésére

4. Az Európai Tanács nyugtázza a különösen a tej- és sertéságazatban dolgozó mezőgazdasági termelők helyzetét, akiket súlyosan érint az árak esése. Felkéri a Bizottságot, hogy gyorsan tegye meg a Mezőgazdasági Tanács március 14-i ülésének eredményeit követő intézkedéseket. Az Európai Tanács szorosan figyelemmel fogja kísérni e szektor helyzetének alakulását, mivel Európa szempontjából jelentős szerepet játszik.
5. Az Európai Tanács nyugtázza, hogy a Bizottság nemsokára közleményt készül kiadni a héára vonatkozó cselekvési tervről. Üdvözli, hogy a Bizottság szándéka, hogy a közleménybe a tagállamok számára fokozott rugalmasságot célzó javaslatokat is belefoglaljon a kedvezményes héakulcsokra vonatkozóan. Így a tagállamoknak módjuk lenne arra, hogy a higiéniai és egészségügyi termékekre nulla héakulcsot vezessenek be.

II. ÉGHAJLAT- ÉS ENERGIAPOLITIKA

6. Az Európai Tanács üdvözli, hogy a Bizottság benyújtotta az energiabiztonságra vonatkozó csomagot, valamint a párizsi megállapodást követő időszakról szóló közleményt. Arra bíztatja a jogalkotókat, hogy korábbi következtetései és az Európai Tanács által jóváhagyott vonatkozó stratégiák alapján, kiemelt kérdésként folytassák a javaslatokkal kapcsolatos munkát az Unión belüli energiabiztonság erősítése érdekében. Ezenfelül emlékeztetett a teljes körűen működő és összekapcsolt energiapiac fontosságára. Az éghajlatváltozásról szóló közlemény alapján hangsúlyozza, hogy az EU az Európai Tanács 2014. októberi megállapodásának megfelelően kötelezettséget vállalt az üvegházhatást okozó gázok Unión belüli csökkentésére, a megújuló energiaforrások arányának növelésére és az energiahatékonyság javítására. Továbbra is prioritás a jogszabályok kiigazítása e keret végrehajtása céljából. Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot arra, hogy e célból mielőbb nyújtsa be a még szükséges, releváns javaslatokat, hogy mihamarabb megkezdődhessen a jogalkotási folyamat. Az Európai Tanács várakozással tekint a párizsi megállapodás április 22-i, New York-i aláírása elé, továbbá hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak a lehető leghamarabb és kellő időben készen kell állniuk a párizsi megállapodás megerősítésére annak érdekében, hogy a megállapodás hatálybalépésének időpontjától annak részes felei legyenek.