Európai Tanács hírei

Két évvel telt azóta, hogy az Orosz Föderáció jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát. Az Európai Unió továbbra is ugyanolyan szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, mint két évvel ezelőtt. 

Az Európai Unió megismétli, hogy nem ismeri el és elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot. A félsziget annektálása továbbra is közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi jogrendre nézve is. 

Az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy az annektálás el nem ismerését a gyakorlatban is maradéktalanul érvényesítse, többek között korlátozó intézkedésekkel is. Az EU ismételten felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy mérlegeljék az el nem ismerésnek érvényt szerző hasonló intézkedések foganatosítását, összhangban az ENSZ Közgyűlésének 68/262. sz. határozatával. 

Az EU ismételten megerősíti, hogy mélységesen aggasztja a Krím félszigeten tapasztalható fokozott katonai jelenlét és az emberi jogi helyzet romlása, így többek között a véleménynyilvánítás szabadságának, a békés gyülekezés szabadságának, a vallás és a meggyőződés szabadságának megtagadása, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek, különösen a krími tatárok üldöztetése. Különösen aggasztó fejlemény, hogy be akarják tiltani a krími tatárok önkormányzati szervének, a medzslisznek a tevékenységét, arra hivatkozva, hogy az szélsőséges szervezet. Az EU felszólít a nemzetközi emberi jogi normák maradéktalan betartására és a nemzetközi jog szerinti más kötelezettségek teljesítésére. Alaposan ki kell vizsgálni minden olyan folyamatban lévő esetet, amelyben többek között erőszakos eltüntetések, kínzások és gyilkosságok révén emberi jogok sérültek.

Haladéktalanul szabadon kell bocsátani Oleh Szencov és Olekszandr Kolcsenko ukrán állampolgárokat, akiket a nemzetközi jogot megsértve ítéltek el és tartanak fogva, és garantálni kell Ukrajnába való biztonságos visszatérésüket. Továbbra is felszólítjuk a feleket arra, hogy a nemzetközi emberi jogi szereplőknek engedélyezzenek teljes körű, szabad és korlátozásmentes belépést és mozgást Ukrajna egész területén, a Krím félszigetet és Szevasztopolt is beleértve.

A Tanács 2016. március 16-án megállapodott arról, hogy az Unió költségvetéséből forrásokat használjanak fel annak a vészhelyzeti támogatásnak a finanszírozására, amelyet az EU Görögországnak és azoknak a tagállamoknak nyújt, amelyeket szintén különösen súlyosan érint a menekültválság. 

A Bizottság 2016. március 9-én nyújtotta be a vonatkozó, 1. sz. költségvetés-módosítási tervezetet. A tervezetnek megfelelően a Tanács 100 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat és 80,2 millió EUR összegű kifizetési előirányzat rendelkezésre bocsátásáról döntött a 2016. évi uniós költségvetés terhére.

„Ez a döntés lehetővé teszi az EU számára, hogy kielégítse a menekültek tömeges beáramlásából adódó azonnali és sürgős finanszírozási igényeket. A lehető legrövidebb időn belül szeretnénk javítani az Unióban a migránsok humanitárius körülményeit. Ez az uniós vészhelyzeti támogatási mechanizmus lényege”– mondta Jeroen Dijsselbloem, holland pénzügyminiszter, a Tanács elnöke.

A Tanács által jóváhagyott források az EU többéves pénzügyi keretének 3. fejezetén (Biztonság és uniós polgárság) belüli átcsoportosítás révén állnak rendelkezésre. A változó igények függvényében a Bizottság további javaslatokat tehet annak érdekében, hogy biztosított legyen a súlyos humanitárius válsággal – így például a hozzájuk érkező menekültek nagy számával – szembesülő országoknak nyújtott vészhelyzeti támogatás finanszírozása. 

A Bizottság becslései szerint a menekültválsághoz kapcsolódóan 2016-ban mintegy 300 millió euró, 2017-ben és 2018-ban pedig további 200–200 millió euró összegű vészhelyzeti támogatásra lesz szükség. 

Az 1/2016. sz. költségvetésmódosítás-tervezet elfogadásával a Tanács egyúttal jóváhagyta az Europolon belül létrehozott, a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó központ (Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja) személyi állományának bővítését is. A bővítésre azért van szükség, hogy a 2015. november 13-i párizsi terrortámadásokat követően az ügynökség központi szerepet tölthessen be abban a küzdelemben, amelyet az EU folytat a terrorizmus ellen. 

Az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia az 1/2016. sz. költségvetésmódosítás-tervezetet. Ha a Parlament elfogadja a Tanács álláspontját, a költségvetés-módosítás elfogadásra kerül. Ha Parlament módosítja a tervezeteket, akkor egy háromhetes egyeztetési időszak veszi kezdetét. 

Az 1/2016. sz. költségvetésmódosítás-tervezet jóváhagyására azért volt szükség, mert az intézmények 2016. március 15-én létrehoztak egy uniós vészhelyzeti támogatási mechanizmust. A Tanács még ugyanaznap aktiválta is ezt az új eszközt, hogy segítsen Görögországnak és más tagállamoknak kezelni a menekültek beáramlása miatt kialakult helyzetet.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) nyugtázta azt az ideiglenes megállapodást, amely 2016. március 15-én jött létre a holland elnökség és az Európai Parlament képviselői között a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri halászatára vonatkozó többéves tervvel kapcsolatban. A megállapodás részleteit a Corepernek kell megerősítenie a következő hetekben.

Martijn van Dam holland mezőgazdasági miniszter a megállapodásról szólva elmondta: „ez lesz az első új típusú többéves halászati terv a közös halászati politika 2013-as reformja óta. A halászati terv teljes mértékben összhangban van e nagy jelentőségű reform elveivel. Az új halászati tervvel kapcsolatban elért megállapodás megnyitja az utat az előtt, hogy más földrajzi területekre vonatkozóan is ugyanezt a mintát követő többéves halászati terveket dolgozzunk ki. Elsőként az Északi-tengerre vonatkozó többéves halászati tervet fogjuk megújítani.” A miniszter elismerését fejezte ki a korábbi elnökségek által elvégzett munkával, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a megállapodás elérésére irányuló kiváló együttműködésével kapcsolatban. 

Az új terv a közönséges tőkehal balti-tengeri állományaira vonatkozó jelenlegi, 2007 óta hatályban lévő gazdálkodási terv helyébe lép, ám azzal ellentétben több fajra – így a közönséges tőkehal mellett a hering- és a sprattállományokra – is kiterjed. Ez utóbbi fajokra eddig nem vonatkozott gazdálkodási terv. 

A terv célja, hogy biztosítsa ezen állományok fenntartható kiaknázását és a halászati lehetőségek stabilitását, ugyanakkor azt is, hogy az erőforrásokkal való gazdálkodás a legfrissebb tudományos ismereteken alapuljon. Az új halászati terv a földrajzi területet legjobban ismerők bevonására épít, hiszen ők lesznek azok, akik regionális szinten az érintett halászati tevékenység jellegzetességeihez igazíthatják az intézkedéseket. 

Ez a terv már a többéves halászati gazdálkodási tervek új generációjába tartozik. Az új gazdálkodási tervek a megújított közös halászati politika fontos operatív eszközei.   

Azt követően, hogy a Coreper jóváhagyja a rendelettervezetet, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek kell hivatalosan elfogadnia a rendelet végleges szövegét, majd pedig azt kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.   

A Bizottság 2014 októberében terjesztette elő a több faj balti-tengeri állományaira vonatkozó halászati tervről szóló rendeletre irányuló javaslatát. A Tanács 2015. április 20-án fogadta el az általános megközelítését, az Európai Parlament pedig 2015. április 28-án szavazott a javaslatra vonatkozó módosításokról.

Ma van a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja. 

Annak ellenére, hogy szerte a világban számos pozitív lépés történt a faji megkülönböztetés felszámolása érdekében, még mindig komoly akadályokba és kihívásokba ütközünk.  

Múlt év szeptemberében a világ és Európa vezetői elfogadták az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjét, vállalva, hogy közösen küzdenek azért, hogy a világon mindenhol megszűnjön a szegénység és megvalósuljon a fenntartható fejlődés. Ezzel szemben napjainkban egyre súlyosabb nehézségekkel kell szembenéznünk a globális gazdasági válság, a migráció, a terrorizmus, a szegénység és a fokozódó egyenlőtlenségek kapcsán. 

Ezek a nehézségek leginkább azokat sújtják, akiknek már eddig is hátrányos megkülönböztetést kellett elszenvedniük bőrszínük, faji hovatartozásuk, származásuk, kasztba tartozásuk, illetve etnikai származásuk vagy nemzetiségük miatt. Az Európai Unió továbbra is azon fáradozik, hogy megszűnjön a megkülönböztetés minden formája Európán belül és az egész világon egyaránt annak érdekében, hogy mindenki kivétel nélkül és korlátozásoktól mentesen érvényesíthesse emberi jogait és alapvető szabadságait. Az EU emellett határozottan küzd a gyűlöletbeszéd ellen is. Minden ember egyenlő méltósággal születik és joga van ahhoz, hogy érvényesítse az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogait.   

A nemzetközi nap alkalmából az Európai Unió ismételten felszólít minden államot, hogy váljon részes felévé a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezménynek, amennyiben ezt még nem tette meg. Ha meg akarjuk akadályozni és fel akarjuk számolni a faji megkülönböztetést, elszántan és eredményesen kell fellépnünk nemzeti, regionális és nemzetközi szinten egyaránt.   

Az Európai Unió továbbra is szorosan együtt fog működni valamennyi partnerországával, a regionális és nemzetközi szervezetekkel, valamint a civil társadalommal, hogy a világon mindenhol megszűnjön a faji megkülönböztetés.

Jó estét kívánok mindenkinek! A háromoldalú szociális csúcstalálkozó hasznos ülésén vagyunk túl. Örülök, hogy megváltoztattuk a formátumot, mert így megfelelő távolság van e találkozó és az Európai Tanács ülése között. Az új körülmények között jobban figyelembe tudjuk venni a szociális partnerek véleményét. Úgy hiszem, mindenki örömmel fogadta az oldottabb légkört, amely érdemi eszmecserét tett lehetővé.

Mai témánk a munkahelyteremtés és az inkluzív növekedés volt. Az Európai Unióban korántsem vészterhes a helyzet – az átlagos munkanélküliségi ráta mostanra kilenc százalék alá csökkent. Ugyanakkor továbbra is komoly problémákkal kell megküzdenünk, ezért a fellendülésnek folytatódnia kell. E tekintetben elengedhetetlenül fontos, hogy végrehajtsuk a gazdaságaink növekedési potenciálját fellendítő reformokat. Meg kell mutatnunk, hogy a jólét valóban visszatérőben van. Verseny ez mind az idővel, mind a populistákkal szemben.

A migrációs válság mindannyiunkat érint, de a szociális partnerek vívják a valódi elővédharcot. Ezért ma arról tárgyaltunk, hogy miként védhetjük meg népeinket a jelenlegi válság negatív hatásaitól, miközben teljesítjük a kötelességünket azokkal szemben, akik nemzetközi védelmet kérnek. Örömmel jelenthetem ki, hogy a partnerek a mai napon nem csupán aggályaikat hozták a tárgyalóasztalhoz, hanem konstruktív ötleteiket is. Megvizsgáltuk a menedékkérők munkaerőpiaci integrációjának lehetőségeit és kihívásait.

Szavaimat az Európai Tanács holnapi és pénteki, migrációval foglalkozó üléséhez kapcsolódó megjegyzésekkel szeretném zárni. Először is – a csúcstalálkozó célja világos: megállapodást kell kötnünk a Törökországgal folytatott együttműködésünk megerősítése érdekében, hogy megfékezzük az onnan Európába irányuló menekültáramlatot. Ugyanakkor mind az utóbbi tíz napban folytatott tárgyalásaim, mind tegnapi nicosiai és ankarai látogatásaim azt bizonyították, hogy további kemény munkára van szükség ahhoz, hogy olyan megállapodásra jussunk, amely a 28 uniós tagállam mindegyikének és Törökországnak egyaránt megfelel.

Másodszor – számos olyan problémát kell megoldanunk, amellyel kapcsolatban jelenleg is folyik a munka. Ezek közül a legfontosabb – és amellyel kapcsolatban nem tudunk és nem fogunk kompromisszumot kötni – az, hogy feltétlenül tiszteletben kell tartanunk az európai és nemzetközi jogot. Ez elengedhetetlen. Európa enélkül nem lenne többé Európa.

Végül, bár mindannyian arra összpontosítunk, hogy miképpen lehet szorosabbra fűzni együttműködésünket Törökországgal a migráció kérdésében és azon túlmenően, nem szabad megfeledkeznünk a tágabb perspektíváról sem. Bármennyire is kedvező egy ilyen megállapodás és bármilyen nagy változást is lesz képes előidézni, magában nem lesz elég a migrációs válság megoldására. Ugyanakkor hozzá tud járulni ahhoz – ahogy hozzá is kell járulnia. Ezért nem hagyatkozhatunk kizárólag erre a megállapodásra, és ezért kell elkötelezettnek maradnunk egy közös átfogó európai stratégia mellett, amely túlmutat Törökországon. Köszönöm figyelmüket.

Tisztelt Kollégák!

Az Európai Tanács csütörtöki és pénteki ülésén, a török miniszterelnökkel tartott találkozónkat is beleértve, a központi témát – a 10 nappal ezelőtt tartott üléshez hasonlóan – ismét a migrációs válság fogja jelenteni.

Március 7-i ülésünkön Törökország új javaslatot terjesztett elő az EU és Törökország közötti együttműködés elmélyítésére vonatkozóan, de ezt túl későn kaptuk kézhez, ezért ott és akkor nem született közös döntés a javaslatról. Önök ehelyett azzal bíztak meg, hogy a nyilatkozatunkban körvonalazott több elv alapján készítsem elő a megállapodást. A cél egyértelmű: olyan megállapodásnak kell születnie, amely a 28 tagállam és török partnereink számára is elfogadható. A munka jó ütemben halad, de sok még a tennivaló.

Munkatársaimat arra kértem, hogy még a mai napon terjesszék elő a nagyköveteknek az EU–Törökország együttes nyilatkozat első teljes tervezetét, hogy továbbléphessünk a múlt heti ülésünkön felvetett problémás kérdések megoldását célzó megbeszéléseinkben. Ahhoz, hogy meg tudjuk kötni a megállapodást, még sok kérdést kell rendeznünk. Rendkívül fontos, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek mind az uniós jogot, mind a nemzetközi jogot tiszteletben tartják. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy miként vehetnénk elejét annak, hogy új tengeri és szárazföldi útvonalak nyíljanak meg az irreguláris migránsok előtt Törökországból az Unióba. Emellett készen kell állnunk arra, hogy segítséget nyújtsunk Görögországnak az új visszaküldési mechanizmus gyakorlati végrehajtásához az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalon keresztül, illetve szükség esetén a tagállamoktól érkező közvetlen támogatások révén is.

Kiemelten fontos feladat megvizsgálni azt is, hogy miként gyorsíthatnánk fel a 3 milliárd euró folyósítását a Törökországban tartózkodó és ideiglenes védelemben részesülő szír állampolgárok megsegítésére. Ugyanígy a migránsoknak az Unión kívülről történő önkéntes áttelepítésére vonatkozó részletes szabályokat is meg kell vitatnunk.

Az ülés előkészítésként tegnap intenzív megbeszéléseket folytattam Nicosiában és Ankarában. Ami a csatlakozási folyamatot illeti, meggyőződésem, hogy megoldást kell találnunk arra, hogy milyen módon tudnánk kihasználni az EU és Törökország közötti – a migráció kérdésén messze túlnyúló – kapcsolatok felfrissítésének folyamatát arra, hogy ez a folyamat egyúttal lehetőséget adjon a ciprusi helyzet rendezésére irányuló tárgyalások támogatására is. Csak akkor tudunk továbblépni, ha ezt lehetővé tesszük.

Befejezésül ismertetném a tervezett programot. Csütörtökön az ülést 16 órakor, az Európai Parlament elnökével tartott szokásos eszmecserével kezdjük, amit a közös fénykép elkészítése követ. A délutáni munkaülésünket – amint az a tavaszi üléseinken szokásos – az EU gazdasági helyzetéről, a strukturális reformok tagállami végrehajtásáról, valamint az európai szemeszter prioritásainak meghatározásáról szóló megbeszéléssel kezdjük. E megbeszélésre az Európai Központi Bank elnöke is csatlakozni fog hozzánk. A megbeszélés végén elfogadjuk a napirend e részére vonatkozó következtetéseket. Szeretném kihasználni ezt a munkaülést arra is, hogy jóváhagyjuk az éghajlatváltozásról és az energiabiztonságról szóló következtetéseinket is.

A munkavacsora során átfogó vitát fogunk tartani a migráció kérdéseiről, valamint az EU és Törökország közötti kapcsolatokról. Amellett, hogy közös álláspontot alakítunk ki az EU–Törökország megállapodással kapcsolatban, át kell tekintenünk azt is, hogyan alakul a helyzet a nyugat-balkáni útvonalon egyrészt azt követően, hogy az elmúlt héten közös döntést hoztunk az irreguláris migrációs áramlások megszüntetéséről, másrészt arra irányuló erőfeszítéseink nyomán, hogy nagymértékben megnöveljük a humanitárius célokra nyújtott segítségünket, nem utolsósorban Görögország számára. Péntek reggel 10 órakor az uniós állam-, illetve kormányfők munkareggelin vesznek részt Davutoğlu miniszterelnökkel, az EU–Törökország nyilatkozat elfogadása céljával. A tervek szerint ezzel a megbeszéléssel ér majd véget a program. A brüsszeli találkozás reményében,

Az Európai Tanács tagjai a mai napon találkoztak a török partnerükkel. 2015 novembere óta ez volt a harmadik olyan találkozó, amelynek témája Törökország és az EU kapcsolatainak elmélyítése és a migrációs válság kezelése volt.

Az Európai Tanács tagjai őszinte részvétüket fejezték ki Törökország népének a vasárnapi ankarai pokolgépes merénylettel kapcsolatban. Határozottan elítélték ezt a szörnyű tettet és újólag megerősítették, hogy továbbra is támogatják a terrorizmus elleni küzdelem minden formáját.

Törökország és az Európai Unió újfent megerősítette a 2015. november 29-én elindított közös cselekvési terv végrehajtása iránti kötelezettségvállalását. E tekintetben már eddig is jelentős eredmények születtek: Törökország többek között megnyitotta munkaerőpiacát az átmeneti védelemben részesülő szíriaiak előtt, új vízumkövetelményeket vezetett be a szíriai és más állampolgárokkal szemben, fokozta a török parti őrség és a rendőrség biztonsági erőfeszítéseit és az információcserét. Az Európai Unió pedig megkezdte a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében nyújtott 3 milliárd euró konkrét projektekre történő rendelkezésre bocsátását, és a vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások terén is haladt a munka, ideértve azt is, hogy múlt decemberben megnyitották a 17. tárgyalási fejezetet. 2016. március 7-én Törökország hozzájárult egyrészről ahhoz, hogy minden olyan, nemzetközi védelemre nem szoruló migránst, aki Törökországból jutott át Görögországba, azonnal visszaküldjenek Törökországba, másrészről vállalta, hogy a török felségvizeken elfogott minden irreguláris migránst visszafogad. Törökország és az Európai Unió megállapodott arról is, hogy tovább bővítik az embercsempészek elleni intézkedéseiket, valamint üdvözölték, hogy a NATO megkezdte tevékenységét az Égei-tengeren. Törökország és az EU ugyanakkor elismeri, hogy további, gyors és határozott erőfeszítésekre van szükség.

Annak érdekében, hogy ellehetetlenüljön az embercsempészek üzletszerű tevékenysége, és hogy a migránsok számára olyan alternatíva álljon rendelkezésre, amelynek során nem kell kockára tenniük az életüket, az EU és Törökország a mai napon úgy határozott, hogy véget kell vetni a Törökország felől az EU-ba irányuló irreguláris migrációnak. E cél elérése érdekében a következő újabb intézkedésekről állapodtak meg:

1. A Törökországból a görög szigetekre 2016. március 20. után újonnan átkelő összes migránst visszaküldik Törökországba. A visszaküldés az uniós és a nemzetközi joggal teljes összhangban történik majd, ennek megfelelően semmiképp nem kerül majd sor kollektív kiutasításra. A vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásával valamennyi migráns védelemben fog részesülni. Ez ideiglenes és különleges intézkedés lesz, amelyre az emberi szenvedés megszüntetése és a közrend helyreállítása érdekében van szükség. A görög szigetekre érkező migránsokat megfelelően regisztrálni fogják és a menedékjog iránti kérelmeket a görög hatóságok - az ENSZ menekültügyi főbiztosságával együttműködésben - a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel összhangban, egyénileg fogják feldolgozni. Azokat a migránsokat, akik nem nyújtanak be menedékjog iránti kérelmet, illetve akiknek a kérelmét az említett irányelvvel összhangban megalapozatlannak vagy elfogadhatatlannak találják, vissza fogják küldeni Törökországba. Törökország és Görögország az uniós intézmények és ügynökségek támogatásával meg fogják tenni a szükséges lépéseket és megkötik a szükséges kétoldalú megállapodásokat - ideértve a török tisztviselőknek a görög szigeteken, valamint a görög tisztviselőknek Törökországban való, 2016. március 20-tól kezdődő jelenlétére vonatkozóakat is - a kapcsolattartás biztosítása és ezáltal ezen intézkedések zökkenőmentes végrehajtása érdekében. Az irreguláris migránsok visszaküldésének műveleti költségeit az EU viseli.

2. A Törökországba visszaküldött minden egyes szír migránsért egy másik szírt telepítenek át Törökországból az EU területére, figyelembe véve a menekültek kiszolgáltatottsága mértékének megállapítására szolgáló ENSZ-kritériumokat. A Bizottság, az uniós ügynökségek és más tagállamok, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának segítségével létrejön egy olyan mechanizmus, amellyel a visszaküldések elindításának napjától biztosítható ezen elv alkalmazásának megkezdése. Előnyt fognak élvezni azok a migránsok, akik korábban nem léptek be szabálytalanul az EU területére, illetve nem kísérelték meg azt. Az EU részéről az e mechanizmus keretében végrehajtott áttelepítés mindenekelőtt a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2015. július 20-án elfogadott következtetésekben szereplő tagállami kötelezettségvállalások teljesítésével fog megvalósulni, melyből 18 000 férőhely rendelkezésre bocsátása várat még magára. Amennyiben az áttelepítés keretében további férőhelyekre lesz szükség, azt további 54 000 fő erejéig hasonló önkéntes megállapodásokkal kell megoldani. Az Európai Tanács tagjai üdvözlik, hogy a Bizottság javaslatot kíván benyújtani a migránsok Unión belüli áthelyezéséről szóló, 2015. szeptember 22-i határozat módosítására, lehetővé téve, hogy a migránsoknak az EU határain kívülről történő áttelepítésére vonatkozóan ezen megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel csökkenteni lehessen az említett határozat keretében még ki nem osztott férőhelyeket. Amennyiben ezen intézkedések révén nem lehet véget vetni az irreguláris migrációnak, és a visszaküldött személyek száma megközelíti a fenti számokat, e mechanizmus felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a visszaküldött személyek száma meghaladja a fenti számokat, a mechanizmus alkalmazása véget ér.

3. Törökország minden szükséges intézkedést megtesz annak megelőzése érdekében, hogy a Törökországból az EU-ba irányuló illegális migráció újabb tengeri vagy szárazföldi útvonalai nyíljanak meg, és e célból együttműködik a szomszédos államokkal és az EU-val.

4. Amint megszűnnek a Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépések, vagy legalábbis jelentősen és tartósan lecsökken a számuk, működésbe lép egy önkéntes humanitárius befogadási rendszer. Az EU tagállamai önkéntes alapon vesznek részt a rendszerben.

5. Minden részt vevő tagállam viszonylatában sor fog kerülni a vízumliberalizációs menetrend végrehajtásának felgyorsítására annak érdekében, hogy a török állampolgárok tekintetében legkésőbb 2016 júniusának végéig megszűnjön a vízumkötelezettség, amennyiben valamennyi követelmény teljesül. Törökország e célból megteszi az ahhoz szükséges lépéseket, hogy teljesítse a fennmaradó követelményeket, és így a Bizottság a követelményeknek való megfelelés szükséges értékelését követően április végéig megfelelő javaslatot terjeszthessen elő, amelynek alapján az Európai Parlament és a Tanács meghozhatja a végső döntést.

6. Az EU - Törökországgal szoros együttműködésben - még jobban felgyorsítja a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében első lépésként elkülönített 3 milliárd EUR folyósítását, és március végéig megkezdi további, Törökország által rendelkezésre bocsátott információk alapján meghatározott projektek finanszírozását az átmeneti védelem alatt álló személyek javára. A felek egy héten belül közösen meghatározzák a menekültek támogatását célzó első, különösen az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúrák és az élelmezés területét érintő, illetve egyéb megélhetési költségekkel kapcsolatos projekteket, melyek az eszköz segítségével késedelem nélkül finanszírozhatók. Amint ezek a források közel teljes mértékben felhasználásra kerülnek, és feltéve, hogy az említett kötelezettségvállalások teljesülnek, az EU 2018 végéig további 3 milliárd EUR összeget mozgósít az eszköz feltöltésére.

7. Az EU és Törökország üdvözölte a vámunió továbbfejlesztése terén folyó munkát.

8. Az EU és Törökország ismételten kifejezték elkötelezettségüket az iránt, hogy a 2015. november 29-i közös nyilatkozatukban foglaltaknak megfelelően új lendületet adjanak a csatlakozási folyamatnak. Üdvözölték azt is, hogy 2015. december 14-én megnyitották a 17. fejezetet és úgy határoztak, hogy következő lépésként a holland elnökség ideje alatt megnyitják a 33. fejezetet is. A felek üdvözölték továbbá, hogy a Bizottság áprilisban javaslatot nyújt majd be a fejezet megnyitására vonatkozóan. A meglévő szabályokkal összhangban és az egyes tagállamok álláspontjának sérelme nélkül fel fogják gyorsítani a további fejezetek megnyitásának előkészítését is.

9. Az EU és tagállamai együtt fognak működni Törökországgal minden olyan közös törekvésben, amely a Szírián belüli humanitárius helyzet javítására irányul - különösen bizonyos szír-török határ menti területeken -, és amelynek célja lehetővé tenni, hogy a helyi lakosság és a menekültek biztonságosabb övezetekben élhessenek.

A fenti elemek mindegyike tekintetében párhuzamosan kell előrelépést elérni, és az előrehaladást közösen figyelemmel kell kísérni.

Az EU és Törökország a 2015. november 29-i együttes nyilatkozatnak megfelelően úgy határozott, hogy szükség esetén ismét találkozót tartanak.

2016. március 14-én az EU képviselői Brüsszelben ünnepélyesen aláírták a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességre vonatkozó, Peruval létrejött megállapodást. A megállapodást az EU részéről Bert Koenders holland Európa-ügyi és külügyminiszter, egyben a Tanács elnöke, valamint Dimítriosz Avramópulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos, Peru részéről pedig Ana María Sánchez de Rios külügyminiszter írta alá.  

Az aláírás Ollanta Humala perui elnök és Federica Mogherini uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő jelenlétében zajlott. 

Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé Peru területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére Peru állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.  

Bert Koenders holland külügyminiszter, a Tanács elnöke így nyilatkozott: „Ezzel a megállapodással szorosabbá fűzzük az uniós tagállamok és Peru közötti politikai és gazdasági együttműködést. A megállapodás lehetővé teszi azt is, hogy az egyes emberek között egyre több kapcsolat jöjjön létre, és ezzel megerősíti a Peru és Európa közötti kötelékeket.”  

A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az Unió, illetve Peru adott állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével.  

A megállapodás megkötéséről szóló határozat szövegét megküldik az Európai Parlamentnek, mivel a megkötéshez a Parlament egyetértése is szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2016. március 15-én megkezdődik.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt a megállapodás alkalmazásában. A vízumrendszerre ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok lesznek alkalmazandók.

1.             A Tanács – újólag megerősítve korábbi következtetéseit – üdvözli a Bizottság jelentéseit a Bulgária, illetve Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért előrehaladásról. A Tanács elismerését fejezi ki a Bizottságnak az általa elvégzett munkáért és az alkalmazott módszerért, és teljes mértékben egyetért a jelentésekben foglalt objektív és kiegyensúlyozott elemzéssel és ajánlásokkal. A Tanács ezzel kapcsolatban nagyra értékeli, hogy Bulgária és Románia a mechanizmus keretében továbbra is megfelelő együttműködést folytat a Bizottsággal és a többi tagállammal. 

2.             A Tanács ismételten kifejezi hűségét az Unió értékei és alapelvei mellett. Továbbra is elengedhetetlen a fenntartható, meggyőző és ellenőrizhető eredmények elérését célzó reformok hatékony végrehajtása annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok maradéktalanul élhessenek az uniós tagság kínálta valamennyi lehetőséggel. Ezzel összefüggésben a Tanács ismételten rámutat arra is, hogy a mechanizmus keretében kitűzött célok teljesítéséhez ezen reformok széles körű és határozott politikai támogatására van szükség. 

3.             A Tanács tudatában van annak, hogy biztató lépések történtek a reformfolyamat folytatása érdekében, Bulgáriának mindazonáltal sürgősen fel kell gyorsítani előrehaladását. Említésre méltó egyes vezető bírói tisztségviselők kinevezése. Most arra van szükség, hogy további intézkedések kövessenek több korábbi pozitív kezdeményezést, különösen a 2015 decemberében nagy parlamenti többséggel elfogadott alkotmánymódosítást, amely egy lépéssel közelebb vitt a Legfelsőbb Bírói Tanács reformjához is. Kulcsfontosságú a jelentős átfogó reformstratégiák végrehajtása az igazságügy és a korrupció elleni küzdelem terén, valamint a konkrét eredmények nyomon követése. 

4.             Bár a Tanács üdvözli, hogy a kormány kifejezésre juttatta politikai elkötelezettségét a reformok iránt, ahhoz, hogy a reformoknak konkrét és fenntartható eredményei legyenek, a reformfolyamatnak szélesebb körű és határozott politikai támogatásra van szüksége. A Bizottság átfogó értékelése ismételten rámutat számos olyan problémára is, amelyeket változatlanul orvosolni kell. Bulgáriának egyrészt arra kell összpontosítania, hogy megszüntesse az igazságügyi szervekre gyakorolt politikai nyomással és a kinevezések feddhetetlenségével kapcsolatos fenntartásokat, másrészt arra, hogy javítsa a hiányosságok nyomon követését, illetve megszüntetését, valamint a bírósági ítéletek tényleges végrehajtását. Továbbra is kulcsfontosságú a Legfelsőbb Bírói Tanács és az ügyészség reformjának kérdése és az Igazságszolgáltatási Felügyelet (ISJC) hatásköreinek megerősítése. A Tanács megállapítja továbbá, hogy Bulgária számára nehéznek bizonyul eredményeket elérni a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. 

5.             A Tanács hangsúlyozza, hogy a Bizottság jelentésében szereplő ajánlások megvalósítása érdekében Bulgáriának – az eddig elért eredményekre és a korábban kapott iránymutatásra is építve – határozottan fokoznia kell erőfeszítéseit, és várakozással tekint a következő bizottsági jelentés előtt megvalósuló konkrét lépések és kézzelfogható haladás elé. 

Bulgáriának általánosságban fokoznia kell arra vonatkozó politikai törekvéseit, hogy végrehajtsa a reformokat és kézzelfogható eredményeket érjen el többek között a bírói kar függetlenségének, elszámoltathatóságának és feddhetetlenségének javítása és védelme, valamint az igazságügyi rendszer reformjának megvalósítása révén, mely utóbbinak magában kell foglalnia az ügyészségről szóló független elemzés elkészítését is, figyelembe véve a már végrehajtott reformintézkedéseket. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a Legfelsőbb Bírói Tanács reformjának végrehajtására, az Igazságszolgáltatási Felügyelet megerősítésére és a büntető jogszabályok korszerűsítésére. A konkrét és tartós eredmények érdekében fokozni kell a korrupció elleni küzdelmet, különösen a magasabb szinteken, többek között a közbeszerzési eljárások átláthatóságának növelésével. Kiemelt prioritásként kell kezelni egy olyan új korrupcióellenes törvény elfogadását, amely megszilárdítja a korrupció elleni stratégiában foglalt célkitűzéseket. Ezen célkitűzéseknek megfelelően sürgősen fel kell állítani egy megfelelő pénzügyi forrásokkal ellátott központi korrupcióellenes hatóságot, amely erős független mandátummal rendelkezik a magas szinten elkövetett korrupció elleni küzdelem terén. Fokozni kell az erőfeszítéseket a szervezett bűnözés elleni fellépés terén is, nevezetesen a bűnüldöző hatóságok szakmai színvonalának emelésével, valamint olyan kitartó, hatékony és sikeres nyomozati eljárásokkal, amelyeket visszatartó erejű szankciók követnek, és amelyeket szükség esetén az uniós tagállamokkal együttműködésben hajtanak végre. A Tanács kiemeli továbbá, hogy mielőbb kezelni kell azokat a problémákat, melyek akadályozzák a belügyminisztérium szervezett bűnözéssel foglalkozó igazgatóságának (CDCOC) és az illegális vagyoni eszközök elkobzásáért felelős bizottságnak (CIAF) a munkáját. 

6.             A Tanács elismerését fejezi ki a Románia által számos területen elért, folytatódó és jelentős előrelépésekért, melyek a reformok fokozódó fenntarthatóságát is jelzik. A fő igazságszolgáltatási és korrupció elleni intézmények elismerésre méltó lendülettel folytatták a magas szintű korrupció elleni intézkedéseik végrehajtását. A román igazságszolgáltatás rendszerének szakmai színvonala tovább növekedett. A Tanács általánosságban úgy véli, hogy ha folytatódnak a Romániában tapasztalható pozitív folyamatok a reformok és az elért eredmények megszilárdítása terén, valamint ha az ország beépíti az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus céljait nemzeti politikáiba és stratégiáiba, Románia képes lesz biztosítani a reformok olyan mértékű fenntarthatóságát és visszafordíthatatlanságát, amely lehetővé teszi majd, hogy Románia elérje a mechanizmus keretében meghatározott célokat. 

A Tanács ismételten kiemeli, hogy a reformok széles körű és határozott politikai támogatására van szükség minden közintézmény és politikai szereplő részéről. Ez különösen fontos a korrupció elleni küzdelem terén, bármely szinten is jelentkezzen az, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása és a jelentésben szereplő egyéb feddhetetlenségi kérdések összefüggésében. A Tanács megjegyzi, hogy a vezető bírói tisztségviselők nyílt eljárások alapján történő és érdemeken alapuló kinevezése, valamint a következő választások előtt a jelöltek átvilágítása kulcsfontosságú lehetőséget jelent a további előrelépéshez. A Tanács arra ösztönzi Romániát, hogy mielőbb véglegesítse és fogadja el a bírói kar fejlesztését célzó stratégia végrehajtására szolgáló, a 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervet, valamint az új nemzeti korrupcióellenes stratégiát. 

7.             A Tanács továbbá arra ösztönzi Romániát, hogy az eddig elért jelentős eredményekre építve most összpontosítson az elért eredmények megszilárdítására, és továbbra is a jelenlegihez hasonló lendülettel folytassa a Bizottság által a jelentésben megfogalmazott összes ajánlás végrehajtását. Ez tovább segítené a reformok fenntarthatóságának biztosítását, amely pedig utat nyitna a mechanizmusban foglalt céloknak a közeljövőben történő, kielégítő teljesítéséhez. 

Romániának még jobban meg kell szilárdítania eddigi eredményeit az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása és védelme terén. Erre jó alkalmat kínál a magisztratúra vezető tisztségviselőinek átlátható, megbízható eljárások alapján történő és érdemeken alapuló kinevezése. Kulcsfontosságú továbbá, hogy a kormány által ismertetett terveknek megfelelően mielőbb sor kerüljön az igazságszolgáltatási reform végrehajtására, ideértve a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításainak sürgős elfogadását is. A bírósági határozatokat – így a feddhetetlenségi intézkedésekre vonatkozó határozatokat is – minden alkalommal és minden intézményben, így a román parlamentben is haladéktalanul alkalmazni kell és végre kell hajtani. Továbbra is kiemelt feladatként kell kezelni a korrupció megelőzését és visszaszorítását, amelynek érdekében hatékony, visszatartó erejű, valamint minden szintre és minden intézményben érvényes intézkedéseket kell hozni és tartósan érvényre juttatni. 

8.             A Tanács ismét hangsúlyozza, hogy az együttműködési és értékelési mechanizmus továbbra is hasznos szerepet játszik az eredmények elérésében. Olyan megfelelő eszközről van szó, amely segíti a két tagállamot reformtörekvéseikben, hogy konkrét és tartós eredményeket érjenek el a mechanizmus célkitűzéseinek megvalósításában. A Tanács emlékeztet arra, hogy készen áll a két tagállam erre irányuló erőfeszítéseinek támogatására uniós és kétoldalú segítségnyújtás keretében. A két tagállamtól e téren várt eredmények eléréséig a mechanizmus hatályban marad. Ebben az összefüggésben a Tanács várakozással tekint a Bizottság Bulgáriáról és Romániáról szóló, egy év múlva kiadandó újabb jelentése elé, és üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy szorosan nyomon kövesse a helyzetet a két országban, illetve hogy arról rendszeresen tájékoztassa a Tanácsot.

1. A Közép-afrikai Köztársaság történelmének egy újabb döntő fontosságú szakaszába lépett. A közép-afrikai köztársasági választások békés, a választók jelentős számának részvételével történt lebonyolítása valódi siker a politikai átmenet folyamata és a közép-afrikai lakosság egészének demokratikus törekvései szempontjából.
2. Az Európai Unió (EU) elismerését fejezi ki a Catherine Samba-Panza irányítása alatt álló közép-afrikai hatóságoknak és minden érintett félnek, különösen a nemzeti választási hatóságnak az erőfeszítéseikért, amelyek növelték a 2016. február 14-i összevont választások hitelességét és átláthatóságát. Az EU nyugtázza a közép-afrikai köztársasági elnökválasztásnak és a parlamenti választás első fordulója végleges eredményének bejelentését. Gratulál Faustin-Archange Touadérának köztársasági elnökké történő megválasztása alkalmából. Üdvözli Anicet Dologuélé felelősségteljes magatartását, amellyel elismerte az eredményt. Az EU felszólít minden érintett felet, hogy ismerje el a választások nyomán felálló hatóságok legitimitását. Jelenleg az a fontos, hogy a választási ciklus befejeződjön. Ezzel összefüggésben a parlamenti választások második fordulójának a kijelölt határidőn belüli megtartása döntő fontosságú lépés a közép-afrikai átmenet lezárása szempontjából.
3. A választások nyomán felálló új hatóságoknak működésük kezdetétől fogva számos kihívással kell szembenézniük a nemzeti megbékélés és az ország újjáépítése érdekében, úgy mint a fegyveres csoportok tagjainak lefegyverzése, leszerelése és reintegrációja (DDR), az állam megszilárdítása és a biztonsági ágazat reformja, a büntetlenség elleni küzdelem és átmeneti igazságszolgáltatás kialakítása, a jogállamiság és a társadalmi kohézió helyreállítása, a szociális alapellátások biztosítása, a gazdaság újraindítása és munkalehetőségek teremtése, továbbá a természeti erőforrások felelősségteljes és fenntartható kiaknázása. Ezt a munkát a megfelelő demokratikus és gazdasági kormányzás elveinek tiszteletben tartásával és a bangui fórum szellemében a párbeszéd konstruktív megközelítését alkalmazva kell végezni. A menekülteknek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek az eredeti közösségükbe való visszatérése alapvető cél, amelyhez meg kell teremteni a feltételeket. Mindezen feladatok elvégzése elő fogja segíteni az ország tartós stabilizálását és arra fogja ösztönözni a nemzetközi közösséget, hogy fenntartsa a Közép-afrikai Köztársaság melletti elkötelezettségét. Az EU, amely gyors, sokrétű és jelentős mértékű segítséget nyújtott az átmenet folyamatához, tisztában van a fennmaradó kihívások mértékével, és készen áll támogatni a megválasztott hatóságokat e kihívások leküzdése érdekében folytatott tevékenységeikben.
4. Az EU üdvözli az ENSZ közép-afrikai köztársasági többdimenziós integrált stabilizációs missziójának (MINUSCA) szerepvállalását és a Sangaris-művelet támogatását, amelyek jelentősen hozzájárultak a választási folyamat békés lezajlásához. Kiemelkedő jelentőségű a MINUSCA tevékenysége, különösen ami a közép-afrikai hatóságok támogatását illeti a lefegyverzési, leszerelési és reintegrációs folyamat lebonyolításában, a biztonsággal összefüggő nemzetközi segítség koordinálásában, valamint a biztonsági ágazat reformjának – többek között a stratégiai tanácsok részvételével történő – megtervezésében és végrehajtásában, továbbá a vetting területén. Az EU ezzel összefüggésben folytatni fogja az ENSZ-szel és más nemzetközi partnerekkel való együttműködést. Emellett emlékeztet a regionális szereplőknek a Közép-afrikai Köztársaság stabilizálásában és a megbékélésben játszott alapvető szerepére, és felkéri őket, hogy folytassák erőfeszítéseiket.
5. A közép-afrikai fegyveres erők reformjának elősegítése érdekében a Tanács a Közép-afrikai Köztársasággal kapcsolatos átfogó uniós megközelítés keretében jóváhagyta a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) katonai kiképzési misszió (EUTM RCA) válságkezelési koncepcióját. Az EUMAM RCA helyét átvevő misszió kezdeti megbízatása két évre szól, székhelye pedig Banguiban lesz. A KBVP-misszió a közép-afrikai köztársasági biztonsági ágazat reformjának általános keretén belül szakértői tanácsadást fog nyújtani a közép-afrikai kormány számára, emellett képzést és műveleti kiképzést fog biztosítani annak érdekében, hogy a közép-afrikai fegyveres erők professzionális, demokratikusan ellenőrizhető és a nemzetalkotó közösségeket reprezentáló haderővé váljanak. A Tanács felkéri az Európai Külügyi Szolgálatot a műveleti tervezési tevékenységek folytatására annak érdekében, hogy a misszió létrehozására és telepítésére – a Tanács határozatai alapján – még az EUMAM RCA megbízatásának vége előtt sor kerülhessen. Annak érdekében, hogy a misszió hatékonyan elvégezhesse a közép-afrikai hatóságok és fegyveres erők kapacitásainak megerősítésére irányuló tevékenységeit, a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítésre vonatkozó európai kezdeményezés keretében finanszírozási megoldásokat kell találni arra, hogy biztosítani tudjuk a képzések nyomán szükségessé váló felszereléseket. A Tanács végezetül kiemeli a partnerekkel – különösen a közép-afrikai hatóságokkal és az ENSZ-szel – folytatandó szoros koordináció fontosságát, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a hatékony együttműködést és a folyamatban lévő erőfeszítések egymást kiegészítő jellegét, hogy a Közép-afrikai Köztársaságban helyreállhasson a stabilitás.
   A Tanács emellett kiemeli annak fontosságát, hogy kiegyensúlyozott és elegendő forrásokat bocsássanak minden KBVP-misszió rendelkezésére.
6. Az EU nyugtázza ugyan az ország békésebb biztonsági helyzetét, de továbbra is aggodalmának ad hangot a Közép-afrikai Köztársaságban fennálló humanitárius helyzet miatt, különösen ami a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket és/vagy az enklávéban élőket illeti. Az EU kiemeli annak szükségességét, hogy a nemzetközi közösség ebben az ország szempontjából döntő fontosságú időszakban is enyhítse a humanitárius vészhelyzetet, továbbá emlékeztet folyamatos szerepvállalására, valamint semleges és pártatlan humanitárius erőfeszítéseire. Minden felet felszólít, hogy az ENSZ humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó irányelveinek és a nemzetközi humanitárius jognak a teljes körű tiszteletben tartásával szavatolják, hogy a humanitárius szervezetek és azok személyzete biztonságosan, időben és akadálymentesen eljuthassanak az ország valamennyi térségébe annak érdekében, hogy elláthassák a polgári lakosság védelmével és a segélyek célba juttatásával kapcsolatos feladataikat.
7. Az EU többek között a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegeinek szóló további segítségnyújtásra szólítja fel a nemzetközi közösséget, különösen annak céljából, hogy megerősödjön e rétegek ellenálló képessége, és mielőbb újrainduljanak azok a nagyszabású fejlesztési projektek, amelyektől az ország jövője függ. E tekintetben elengedhetetlen az ország saját gazdasági erőforrásainak mozgósítása, valamint a nemzetközi és az európai költségvetés-támogatás fenntartása. Különösen fontos támogatni az államot abban, hogy az egész területén növelni tudja a közszféra kapacitását, nem csak a szociális alapellátásoknak a lakosság számára történő biztosítása terén, hanem az ország stabilizálása és az állam újjáépítése kapcsán fennálló feladatok elvégzése terén is. Emellett növelni kell az állam azon képességét is, hogy teljesítse a polgári lakosság védelmére vonatkozó kötelezettségeit. A Tanács üdvözli a Közép-afrikai Köztársaság újjáépítését szolgáló Bêkou-alap sikerét, és az alap további mobilizálására szólít fel.
8. Az EU hangsúlyozza, hogy a választásokat követően is folytatni kell a nemzetközi szerepvállalást annak biztosítása érdekében, hogy az ország tartósan maga mögött hagyja a válság időszakát. Az EU készen áll aktív szerepet vállalni ebben, például azáltal, hogy támogatja egy nemzetközi konferencia megrendezését, amelyre akár Brüsszelben is sor kerülhet.

A Tanács 2016. március 15-én elfogadta az uniós vészhelyzeti támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló rendeletet. A rendelet célja Görögország és más olyan tagállamok támogatása, amelyekre különösen nagy teher nehezedik a tömegesen érkező menekültek miatt. A rendelet elfogadására azt követően került sor, hogy a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága 2016. március 9-én politikai megállapodásra jutott annak szövegéről. Az új rendelet az Európai Tanács idevágó kötelezettségvállalását ülteti át a gyakorlatba. Lehetővé teszi, hogy az EU késlekedés nélkül és hatékonyan tudjon reagálni a helyszínen gyorsan változó, rendkívül nehéz helyzetre. 

Mivel a nyugat-balkáni útvonalon megszakadt a migránsok irreguláris áramlása, Görögországban jelenleg mintegy 35 000 menekült szorul segítségre. 

Az új eszköz keretében biztosított segítség a szükségleteken alapul, célja pedig az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és az emberi méltóság megőrzése. Ebbe az is beletartozik, hogy a rászorulók élelmiszerhez, szálláshoz, vízhez és gyógyszerekhez juthassanak, és hogy fedezni lehessen egyéb alapvető szükségleteiket. A segítség célba juttatását a Bizottság és a Bizottság által a görög hatóságokkal szoros együttműködésben kiválasztott partnerszervezetek végzik.

„Ez a tanácsi határozat ékes bizonyítéka annak, hogy az Unió Görögország mellett áll ezekben a nehéz időkben. A holland elnökség minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a szükséges uniós pénzeszközök mozgósítása a lehető leghamarabb megtörténjék” – jegyezte meg Bert Koenders, Hollandia külügyminisztere és a Tanács elnöke.

A Bizottság becslései szerint a menekültek szükségleteinek fedezésére 2016-ban 300 millió euróra, majd 2017-ben és 2018-ban további 200–200 millió euróra lesz szükség. 

A vészhelyzeti támogatási mechanizmus abban az esetben is aktiválható, ha súlyos humanitárius következményekkel járó egyéb válságok vagy katasztrófák következnének be (például nukleáris baleset, terrorista támadás vagy járványok). A vészhelyzeti támogatás mindazonáltal csak abban az esetben vehető igénybe, ha a katasztrófa léptéke és hatása rendkívüli, és ha a tagállamok és az EU rendelkezésére álló eszközök nem elégségesek a helyzet kezeléséhez. 

Az új rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. A Bizottság ezt követően azonnal nekiláthat a támogatási intézkedések végrehajtásának, ehhez ideiglenesen azokat forrásokat használva, amelyek jelenleg rendelkezésre állnak az EU költségvetésében.

Ezzel párhuzamosan a Tanács és az Európai Parlament már dolgozik a Bizottság által 2016. március 9-én előterjesztett költségvetés-módosítási tervezeten. Mihelyst a költségvetés-módosítás elfogadásra kerül, a támogatási intézkedések finanszírozása már a vészhelyzeti támogatási mechanizmusra elkülönített új költségvetési sorokból történik majd.

Az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság (a továbbiakban: Moldova) ma tartotta meg a Társulási Tanács második ülését a társulási megállapodás keretében. Az EU és Moldova megerősítette a Moldova EU-val való politikai társulásának és gazdasági integrációjának fokozása érdekében tett vállalások végrehajtása iránti elkötelezettségét.

A Társulási Tanács nyugtázta a társulási megállapodás 2014 szeptemberétől való ideiglenes alkalmazását, egyszersmind hangsúlyozta, hogy a megállapodás hamarosan teljes körűen hatályba fog lépni, mivel mind Moldova, mind az uniós tagállamok ratifikálták azt. Az elkövetkező években Moldova a társulási megállapodás adta jogalap mentén fogja előrevinni reformprogramját és gazdasági modernizációs törekvéseit. Moldova benyújtotta az EU-Moldova társulási menetrend végrehajtásáról szóló második jelentését.

A Társulási Tanács kiemelte annak jelentőségét, hogy a jelen pillanatban Moldovában tapasztalható nehézségeket az országban működő összes politikai erő részvételével, konstruktív párbeszéd keretében kell megoldani, szem előtt tartva a Moldovai Köztársaság állampolgárainak elvárásait. Az EU arra ösztönözte Moldovát, hogy folytassa a szükséges törvények elfogadása érdekében tett erőfeszítéseket, és ismét megerősítette, hogy támogatni fogja az országot e célok elérésében. Mindkét fél hangsúlyozta a civil társadalommal folytatott párbeszéd és együttműködés jelentőségét, különösen a társulási megállapodás végrehajtása terén, valamint a civil társadalom fokozottabb részvételét a moldovai közpolitikában és a döntéshozatali eljárásokban. A Társulási Tanács továbbá kiemelte annak fontosságát, hogy Moldovának folytatnia és erősítenie kell az egész társadalom teljes körű bevonását lehetővé tevő politikát.

A bizalom helyreállításához a reformokkal kapcsolatos kézzelfogható eredményekre van szükség. A társulási tanács nyugtázta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Moldova a legfontosabb területeken bevezetendő főbb reformokra vonatkozó világos tervek kidolgozásának területén tett. A menetrendbe foglalt terveket a moldovai kormány az EU elé tárta és nyilvánosságra is hozta. A részletes menetrend ez év júliusáig világos határidőket állapít meg a számos fontos területen megteendő konkrét lépések tekintetében: a civil társadalommal való együttműködés (e hónaptól); az igazságügyi ágazatra vonatkozó jogszbálycsomag elfogadása és végrehajtásának megkezdése, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának lendületbe hozatala (március–áprilisban); a közigazgatás reformjára vonatkozó stratégia elfogadása (áprilisig); a vállalkozási és befektetési környezet javítása; a bankrendszer és a pénzügyi ágazat hiányosságainak megszüntetése, valamint az IMF-fel való együttműködés újraindítása; a sérthetetlenségre vonatkozó jogszabálycsomag elfogadása. A reformoknak ki kell terjednie a banki csalások részletes kivizsgálására, az igazságügyi ágazat reformjára, valamint az állami intézmények depolitizálására, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemre, a pénzügyi ágazat stabilizálására és a vállalkozási és befektetési környezet javítására, többek között az energiaágazatban. A menetrend hasznos eszköze lesz az egész moldáv társadalom hasznát szolgáló reformok elősegítésének és nyomon követésének.

A társulási tanács tárgyalt arról is, hogy miként lehetne a politikai patthelyzetet megszüntetni Moldovában, többek között az alkotmány reformjával, valamint az EBESZ és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala választási rendszerre vonatkozó ajánlásainak végrehajtásával.

AZ EU ismét hangsúlyozta, hogy javítani kell a nemzeti jogszabályokat annak érdekében, hogy mihamarabb korlátozni lehessen a médiatulajdon koncentrációját és garantálni lehessen a pluralizmust. Az EU kifejezte aggályait az igazságügyi és bűnüldöző hatóságok függetlenségének hiányával kapcsolatban is, és arra szólította fel Moldovát, hogy hajtsa végre azon reformokat, amelyek az igazságügyi és korrupcióellenes intézmények függetlenségét, hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát szolgálják. Az EU előrelépésként üdvözölte az ügyészség reformjáról szóló törvény elfogadását, és határozottan annak tényleges végrehajtására ösztönzött, a bírói karra és a korrupció elleni harcra vonatkozó kulcsfontosságú törvények haladéktalan elfogadása mellett. Moldova megerősítette, hogy az igazságügyi ágazat reformja az ország kulcsprioritásainak egyike, és részletesen ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket az elkövetkező hónapokban a meglévő hiányok orvoslása és a mélyreható és rendszerszerű reformok elősegítése érdekében fog meghozni.

A Társulási Tanács nyugtázta a Moldovának juttatott jelentős uniós segítséget. Az EU felszólította Moldovát, hogy a lehető legjobban használja ki ezt a segítséget annak érdekében, hogy végre tudja hajtani a társulási megállapodás és a társulási menetrend keretében vállalt ambiciózus reformokat, valamint újólag megerősítette, hogy kész támogatni Moldovát, többek között műszaki segítségnyújtás és projekttámogatás – például szakértői értékelések és magas szintű tanácsadók – révén. A Társulási Tanács egyetértett abban, hogy a makroökonómiai folyamatokkal kapcsolatos aggályok megszüntetését célzó, átfogó stabilizációs és strukturális reformok kidolgozása melletti világos elkötelezettség lehetővé fogja tenni az IMF-fel kötendő új együttműködési megállapodás megkötését.

A Társulási Tanács megerősítette, hogy prioritásként kezeli a Moldovával az energiaügy területén folytatott együttműködést, emlékeztetve arra, hogy folytatni kell a munkát az Ungheni-Kisinyov gázvezetéken és az azzal kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseken, mert ez újabb lépés az ellátás diverzifikációja felé, ami pedig országos és regionális szinten megnöveli az energiaellátás biztonságát.

A Társulási Tanács üdvözölte Moldova csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési megállapodásához, valamint a a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez. Moldova és az EU nyugtázta a környezetvédelem területén folytatott együttműködés kedvező helyzetét, valamint Moldova azon törekvését, hogy e területen az uniós jogszabályokhoz közelítse nemzeti törvényeit. A Társulási Tanács megvitatta ezenfelül a gazdaság, a mezőgazdaság és a közlekedés terén folytatott együttműködést.

A Tanács a Dnyeszteren túli régióban zajló konfliktus átfogó és békés rendezése érdekében tett erőfeszítések fokozására szólított fel, melynek alapja a Moldovai Köztársaság szuverenitása és területi integritása, valamint a Dnyeszteren túli régió különleges státusza. A Társulási Tanács arra bíztatta a feleket, hogy újítsák meg a rendezési tárgyalások iránti konstruktív elkötelezettségüket, és kijelentette, hogy érdeklődve várja, hogy újrainduljanak a hivatalos 5+2-es tárgyalások, illetve hogy mindegyik formációban intenzívebb párbeszédet folytassanak. Az EU hangsúlyozta, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozására is kiterjedő EU–Moldova társulási megállapodás a nemzetközileg elismert egész moldovai terület számára modernizációs és fejlesztési lehetőségeket biztosít, és hogy az EU készen áll támogatni a megállapodás maradéktalan megvalósítását, melyből nemcsak minden moldovai állampolgárnak, hanem az ország nemzetközi partnereinek is csak előnye származhat.

Üdvözlöm Önöket. Először is köszönöm Önnek, Anasztasziádesz Elnök Úr, hogy a mai napon egy jó hangulatú, őszinte megbeszélésen találkozhattunk itt, Nicosiában.

Mai ciprusi látogatásom elsődleges célja az volt, hogy megvitassuk az Európai Unió és Törökország együttműködésének a migrációs válság kezelésével kapcsolatos következő lépéseit. Nem azért vagyok itt, hogy nyomást gyakoroljak Ciprusra, hanem azért, hogy az Európai Tanács e heti ülését megelőzően megismerjem az Önök álláspontját.

A múlt heti uniós csúcstalálkozón megbeszéléseket folytattunk a Törökországgal fennálló együttműködésünk megerősítéséről. Ez közös, átfogó európai stratégiánk egyik fontos pillére. Sohasem bölcs dolog azonban egy tervet egyetlen pillérre alapozni. Ezt nem tehetjük, és nem is tesszük meg. Közös európai stratégiánk másik két fontos pillére a schengeni rendszer helyreállítása és a továbbküldés gyakorlatának megszüntetése, többek között a nyugat-balkáni útvonalon is. Emellett jelentős mértékben fokoznunk kell a leginkább érintett országoknak – nem utolsósorban Görögországnak – nyújtott humanitárius támogatást.

A múlt héten arra kaptam megbízást, hogy készítsem elő Törökország és az Európai Unió megállapodását a migrációs válság kezelése érdekében folytatott együttműködésünk további erősítéséről. Most e megállapodás részleteinek kidolgozásán dolgozom. Ezért vagyok ma itt Nicosiában, és ezért utazom tovább Ankarába még ma este.

A Németországgal és Hollandiával közösen kidolgozott török javaslatot még át kell formálnunk ahhoz, hogy az mind a 28 uniós tagállam és az uniós intézmények számára is elfogadható legyen. A cél az, hogy e hét csütörtökén és péntekén lezárjuk a tárgyalásokat; de még nem tartunk ott. Az egyik legfontosabb megoldandó kérdés a jogszerűség alapvető kérdése. Gondoskodnunk kell arról, hogy a Görögország és Törökország között létrejövő bármilyen nagyszabású visszaküldési rendszer maradéktalanul megfeleljen az uniós jognak és nemzetközi kötelezettségvállalásainknak is. Ez azt jelenti, hogy garantálnunk kell, hogy Görögországban minden személy kérelmét egyenként elbírálják, mielőtt döntést hoznának a Törökországba való visszaküldésükről. Garantálnunk kell továbbá, hogy a nemzetközi védelemre szorulók megfelelő védelmet kapjanak Törökországban. Foglalkoznunk kell a Törökországból induló, más uniós országokon – például Bulgárián – át vezető esetleges alternatív útvonalakkal is. Ezt is figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy a megállapodásunk tényleges eredményt hozzon.

Ám a Törökországgal folytatott együttműködésünk sokkal többről szól, mint a migráció kezeléséről. A jelenlegi helyzet alkalmat kínál arra is, hogy új lendületet adjunk az Európai Unió és Törökország kapcsolatának. E tekintetben azonban egyértelműen hangsúlyozni kívánom, hogy az Európai Uniót 28 tagállam alkotja, és Ciprus ugyanolyan fontos tagállama az Uniónak, mint Németország, Franciaország, Hollandia vagy bármelyik másik tagállam. Soha egyetlen harmadik ország sem lehet fontosabb számunkra, mint akármelyik uniós tagállam. Ezt a mostani lehetőséget ki kell használnunk, és biztosítanunk kell, hogy ez az új lendület minden tagállam számára, így Ciprus számára is előnyös legyen.

Ami a csatlakozást illeti, hangsúlyozni kívánom, hogy a szabályok nem változtak. Az eddig is megszokott szigorú feltételrendszer érvényesül, és minden előrelépéshez továbbra is a 28 tagállam egyetértése szükséges.

Ma délelőtt megbeszélést folytattunk a ciprusi rendezésre irányuló tárgyalások keretében tett folyamatos erőfeszítésekről is, amelyeket teljes mértékben támogatok. Nagy figyelemmel hallgattam meg Anasztasziádesz elnök úr álláspontját, és biztosítottam őt arról, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy a tárgyalások fontos mérföldkőhöz érkeztek, és minden uniós intézkedésnek a tárgyalások elősegítésére kell irányulnia. Ha sikeres végeredmény születik – amelyet a sziget mindkét része támogat –, az nemcsak Ciprus, hanem egész Európa és a tágabb térség számára is új lehetőségeket hozhat.

Végezetül engedjenek meg egy Ciprus gazdasági helyzetére vonatkozó megjegyzést. Alig három éve az ország még a pénzügyi szakadék szélén egyensúlyozott. Ma pedig már ismét biztosan áll a lábán, és ehhez nem is kellett felhasználnia mindazokat a forrásokat, amelyeket az euróövezeti partnerek és az IMF a rendelkezésére bocsátottak. Ez a siker az Önök saját erőfeszítéseinek az eredménye. Ez biztató jel mind Ciprus, mind az euróövezet, mind pedig Európa egésze számára. Köszönöm a figyelmüket.

Februári csúcstalálkozójukon az Unió vezetői határozatot fogadtak el az Egyesült Királyság Európai Unión belüli helyzetének újraszabályozása érdekében. Emellett megbeszélést folytattak a migráció témájában, és megvitatták a szíriai és líbiai helyzetet.

1. A Tanács – emlékeztetve a 2015. júliusi következtetéseire, amelyekben felkérte a főképviselőt és a Bizottságot, hogy 2016 elején számoljanak be a 21. éghajlat-változási konferencia (COP21) eredményeiről és arról, hogy azok milyen hatással lehetnek a klímadiplomáciára – elfogadta az alábbi következtetéseket.
2. A Tanács üdvözli a párizsi éghajlat-változási megállapodást, amely mérföldkövet jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a multilateralizmust illetően. A párizsi megállapodás ambiciózus, kiegyensúlyozott, méltányos és jogilag kötelező erejű megállapodás. A megállapodás elfogadása, valamint az, hogy a COP21 végéig összesen 187 részes fél jelentette be tervezett nemzeti hozzájárulását, fordulópontot jelent egy átfogó és közös, globális szintű fellépés irányába, a megállapodás végrehajtása pedig véglegesen és visszafordíthatatlanul felgyorsítja majd az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes és klímasemleges globális gazdaságra való áttérést.
3. A Tanács elismerését fejezi ki az egyezmény részes feleinek, az ENSZ-nek, valamint a COP perui és francia elnökségének a fáradhatatlan erőfeszítéseikért és a sikeres munkájukért, amely lehetővé tette a párizsi megállapodás létrejöttét, és támogatásáról biztosítja a soron következő COP22 marokkói elnökségét.

II. MIGRÁCIÓ

4. Az Európai Uniót érintő migrációs válság kezelése során a migránsáradat mielőbbi megfékezésére, külső határaink védelmére, az illegális migráció csökkentésére és a schengeni térség integritásának védelmére kell törekedni. Az Európai Tanács ezen átfogó megközelítés részeként az elnökségtől és a Bizottságtól kapott részletes jelentések alapján felmérte a decemberben elfogadott iránymutatások végrehajtásának állását.

5. Az Európai Tanács üdvözli a NATO arra vonatkozó döntését, hogy segíti az Égei-tengeren zajló jogellenes átkelés kapcsán végzett felderítési, nyomon követési és megfigyelési műveletek végrehajtását, és felhívja a NATO minden tagját, hogy aktívan támogassák ezt az intézkedést. Az EU-nak - mindenekelőtt a FRONTEX-nek - szorosan együtt kell működnie a NATO-val.
 
6. Az EU-Törökország cselekvési terv teljes körű, gyors végrehajtása továbbra is prioritás, a migránsáradat megfékezése, valamint az emberkereskedő- és embercsempész-hálózatok felszámolása érdekében. Törökország tett lépéseket a cselekvési terv végrehajtása érdekében, többek között a szíriai menekülteknek a török munkaerőpiacra való belépése és az Unióval folytatott adatcsere terén. Továbbra is túlságosan nagy számban érkeznek azonban migránsok Törökországból Görögországba. Ezért számottevő mértékben és tartósan csökkenteni kell a Törökországból az EU területére történő jogellenes belépések számát. Ehhez a cselekvési terv hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a török fél részéről is újabb határozott intézkedésekre van tesz szükség. Az Európai Tanács üdvözli a Törökországnak nyújtandó menekülttámogatási keretről született megállapodást, valamint felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a prioritást élvező projekteket mihamarabb valósítsák meg. Üdvözli továbbá a Törökországgal megvalósítandó, hiteles önkéntes humanitárius befogadási program előkészítésében elért előrehaladást.

7. Emellett:

a) a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat illetően a jelenleg kidolgozás alatt álló, konkrét országoknak nyújtandó átfogó és egyedi ösztönzők bevezetéséhez - amelyek az eredményes visszaküldést és visszafogadást hivatottak biztosítani - az Unió és a tagállamok teljes körű támogatása szükséges. Az Európai Tanács továbbá felhívja a Bizottságot, a főképviselőt és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon és kezeljék az olyan tényezőket, amelyek a migrációs áramlások kiváltó okai lehetnek;

b) tovább kell folytatni és gyorsítani kell a vallettai csúcstalálkozón elfogadott intézkedések - különösen a 16 kiemelt intézkedés elfogadott listájának - végrehajtását és operatív nyomon követését;

c) a szíriai menekültek és a Szíriával szomszédos országok számára továbbra is biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtást. Ez a sürgető feladat az egész világ felelőssége. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács üdvözli a február 4-én Londonban megrendezett, a Szíriának és a térségnek nyújtandó támogatással foglalkozó konferencia eredményét, és a Bizottságot, a tagállamokat és a többi adományozó országot felszólítja arra, hogy mielőbb tegyenek eleget vállalásaiknak;
 
d) a nyugat-balkáni útvonalon folyamatosan érkező irreguláris migránsok áradata továbbra is súlyos problémát jelent, amelynek kezeléséhez ezután is szükség van az összehangolt fellépésre, valamint fel kell hagyni a migránsok más uniós országokba való továbbküldésének gyakorlatával és az útvonal különböző szakaszain a különböző intézkedések koordinálatlan alkalmazásával: figyelembe kell venni az érintett tagállamokban ebből fakadó humanitárius következményeket. Mindemellett éberen oda kell figyelni az esetleges más útvonalakkal kapcsolatos fejleményekre, hogy szükség esetén készen álljunk a gyors és összehangolt fellépésre;

e) a Tanács 2016. február 12-én ajánlást fogadott el. Fontos, hogy összehangolt módon, a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak nyújtott megfelelő támogatással helyreállítsuk a szabad mozgást biztosító térség rendes működését. El kell érnünk azt, hogy a schengeni térség valamennyi tagja újra teljes körűen alkalmazza a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexet, és a külső határon megtagadja a beléptetést azon harmadik országbeli állampolgároktól, akik nem tesznek eleget az előírt beutazási feltételeknek, vagy akik, noha erre lehetőségük volt, nem nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, mindezek során figyelembe véve a tengeri határok sajátosságait, és tennünk kell ezt egyebek között az EU-Törökország cselekvési terv rendelkezéseinek végrehajtása révén;

f) a menekültek személyazonosságának megállapítása, regisztrációja és ujjnyomatuk levétele, valamint a személyek és az úti okmányok biztonsági ellenőrzése szempontjából egyre hatékonyabban működnek az Unió segítségével létrehozott tranzitzónák, azonban így is sok még a tennivaló; különösen teljesen működőképessé kell tenni a tranzitzónákat, biztosítani kell a beléptetésekkor a teljes, 100%-os személyazonosság-megállapítást és regisztrációt (és ennek keretében az európai adatbázisokban - és köztük különösen a Schengeni Információs Rendszerben - a keresések szisztematikus lefuttatását az uniós jog előírásainak megfelelően); teljeskörűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot; meg kell fékezni az irreguláris migránsok és a menedékkérők továbbutazását, valamint gondoskodni kell olyan befogadóállomásokról, amelyek alkalmasak a migránsok emberhez méltó körülmények közötti elhelyezésére arra az időre, amíg a helyzetüket tisztázzák. A menedékkérők nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban kívánnak menedékjogért folyamodni;
 
g) a nyugat-balkáni útvonalon haladéktalanul javítani kell a migránsok humanitárius helyzetét, és ehhez az összes rendelkezésre álló uniós és nemzeti eszközt igénybe kell venni. A Európai Tanács véleménye szerint e célból biztosítani kell, hogy az Unió mostantól egyéb szervezetekkel, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával együttműködésben - a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem uniós Főigazgatóságának tapasztalatait felhasználva - képes legyen az Unió határain belül humanitárius segítséget nyújtani a menekült- és migránsáradat miatt túlterhelt országok támogatására. Az Európai Tanács üdvözli, hogy a Bizottság mielőbb konkrét javaslatokat kíván előterjeszteni;

h) valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok Unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és a visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló javaslatot illetően fel kell gyorsítani a munkát, hogy még a holland elnökség idején megszülessen a politikai megállapodás az ügyben, és az új rendszer a lehető leghamarabb megkezdje működését;

i) az Európai Tanács felkéri az Európai Beruházási Bankot, hogy a Bizottsággal közösen mielőbb fogalmazza meg arra vonatkozó elképzeléseit, hogy miként tudna hozzájárulni az uniós intézkedésekhez.

8. A decemberben elfogadott átfogó stratégia csak abban az esetben lesz eredményes, ha annak minden elemét egyszerre hajtjuk végre, és az intézmények és a tagállamok az intézkedéseiket teljes mértékben koordinálva működnek együtt. Ugyanakkor előre kell lépnünk a tekintetben is, hogy egy humánus és hatékony menekültpolitika biztosítása érdekében megreformáljuk a jelenlegi uniós keretet. Ennek érdekében a mai mélyreható megbeszéléseket követően fel fogjuk gyorsítani az előkészületeket annak érdekében, hogy az Európai Tanács következő ülésén átfogó vitát folytathassunk. A márciusi ülésen - pontosabb elemzések alapján - további iránymutatásokat kell meghatároznunk és meg kell hoznunk a jövőbeli intézkedésekre vonatkozó döntéseinket.

Holnap találkozunk az Európai Tanács ülésén. A találkozó döntő fontosságú lesz Uniónk egysége, valamint az Egyesült Királyság Európán belüli kapcsolatainak jövője szempontjából.

Az elmúlt órákban folytatott egyeztetéseim alapján őszintén meg kell vallanom: továbbra sincs garancia arra, hogy megállapodásra jutunk. Néhány politikai kérdésben eltérő álláspontot képviselünk, és tisztában vagyok azzal, hogy nehéz lesz áthidalni a nézeteltéréseket. Arra kérem tehát, hogy konstruktív szellemben vegyen részt a holnapi ülésen.

A tárgyalások igen előrehaladott szakaszban vannak, és ki kell használnunk a lendületet. Ennél jobb alkalom nem fog adódni arra, hogy kompromisszumra jussunk. A közöttünk lévő egység kölcsönöz erőt számunkra, amit nem szabad eltékozolnunk, mivel az vereség lenne az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak is, ugyanakkor geopolitikai győzelem azoknak, akik meg akarnak osztani bennünket.

Megbeszélésünk alapját a február 2-án általam előterjesztett javaslat, valamint a serpák részéről ahhoz fűzött, és még a mai nap körbeküldendő szakértői és jogi pontosítások fogják képezni. Mindazonáltal minden politikai kérdés nyitva marad a holnapi ülésre. A cél a kezdetektől fogva világos: olyan jogilag kötelező erejű és megmásíthatatlan megállapodás kidolgozása, amely eloszlatja az Egyesült Királyság fenntartásait, és mindenki számára kielégítő. Mindemellett azonban nem veszélyeztethetjük alapvető értékeinket. A célom az, hogy még ezen a héten megállapodásra jussunk.

Ami a menetrendet illeti: az Európai Parlament elnökével folytatott hagyományos véleménycserét és a csoportkép elkészítését követően csütörtök délután az első munkaülésünkön az Egyesült Királyság kérdésével foglalkozunk majd. Az ülésen valamennyi tag kifejtheti álláspontját és hangot adhat fenntartásainak. Mivel a cél egy jogilag kötelező erejű megállapodás, az éjszaka folyamán időre lesz szükségünk ahhoz, hogy az összes szükséges változtatást megvitassuk, tehát péntek reggel vissza kell még térnünk a kérdésre.

Vacsora közben megvitatjuk a migrációval kapcsolatos legújabb fejleményeket. Decemberben több olyan prioritásról is megállapodtunk, amelyekkel sürgősen foglalkozni kell. A holland elnökség és a Bizottság által elkészített részletes jelentések azt mutatják, hogy az általunk kidolgozott stratégia kezdi meghozni első eredményeit, de az eddigi előrehaladás nem elégséges. Azt szeretném, ha az átfogó stratégia minden elemét továbbra is kellő hangsúllyal kezelnénk. A megbeszélés végén elvileg meg kell állapodnunk a következtetésekről. Mivel az EU–Törökország cselekvési terv döntő szerepet játszik stratégiánkban, a megbeszélés előtt találkozni fogok Ahmet Davutoglu miniszterelnökkel, hogy értékeljük az elért eredményeket, és megvitassuk, miként lehet felgyorsítani a megállapodás végrehajtását annak érdekében, hogy számottevő mértékben és fenntartható módon csökkenjen azoknak a száma, akik Törökország felől illegálisan lépnek az Unió területére.

Péntek reggel nem hivatalos ülés keretében folytatjuk az Egyesült Királyság kérdésével foglalkozó megbeszélésünket. Erre a tanácskozásra az Európai Parlament elnöke is csatlakozik majd hozzánk. A kezdés pontos időpontja később dől el, mivel azt megelőzően kétoldalú egyeztetésekre is szükség lehet. Amint elkészül a végleges szöveg, folytatjuk plenáris ülésünket annak érdekében, hogy hivatalosan is elfogadjuk azt.

A későbbiekben megvitatjuk a szíriai és a líbiai helyzetet, és elfogadjuk a következtetések fennmaradó részét. Végezetül a megújított európai szemeszter keretében jóváhagyjuk az euróövezetre vonatkozó ajánlásokat. Várakozással tekintek holnapi brüsszeli találkozónk elé.

Az Európai Unió (EU) és a Kirgiz Köztársaság közötti Együttműködési Tanács 2016. február 15-én tartotta tizennegyedik ülését. 

Az Együttműködési Tanács ülésén mindkét fél ismételten kifejezte elkötelezettségét az iránt, hogy megerősítsék a bilaterális és regionális együttműködést több területen is. Áttekintették továbbá a 2015. évben elért eredményeket többek között a fejlesztési együttműködés terén, amelynek keretében az EU 34,6 millió EUR összegű támogatást nyújtott a Kirgiz Köztársaságnak. 

Az ülés résztvevői ezenfelül megvitatták a Kirgiz Köztársaság politikai helyzetének alakulását. Az EU üdvözölte, hogy 2015 októberében érdemi és sikeres parlamenti választásokat tartottak Kirgizisztánban, és arra ösztönözte az országot, hogy folytassa megkezdett választási reformját. Az EU egy célzott uniós program keretében 13,3 millió EUR összegű támogatást fog nyújtani a választási reformhoz. A stabil parlamentáris demokrácia kialakítását célzó kirgiz erőfeszítéseket további kulcsfontosságú reformok végrehajtásával kell kiegészíteni. A jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és az igazságügyi reform elengedhetetlen feltétele az ország fenntartható fejlődésének és a vonzó üzleti környezet kialakulásának. Az EU elkötelezetten támogatja a Kirgiz Köztársaságot ebben az átmenetben. Partnerségünk célja, hogy érvényre juttassuk közös értékeinket, és hogy együtt munkálkodjunk egy virágzó, stabil és demokratikus Kirgizisztán megteremtésén. 

Az EU kiemelte a civil társadalom szerepét a demokratikus átmenetben, és felszólította a Kirgiz Köztársaságot, hogy folytasson nyílt, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletére épülő politikát. 

Az Együttműködési Tanács a Kirgiz Köztársaság, illetve a régió gazdasági fejleményeivel is foglalkozott. Az EU különösen örvendetesnek és az EU–Kirgizisztán kapcsolatok fontos mérföldkövének tartja, hogy a Kirgiz Köztársaság sikeresen kérelmezte az általános vámkedvezmény-rendszerhez (GSP+) való csatlakozást. Ez a rendszer az EU egyoldalú ajánlata, amely lehetővé teszi a kirgiz exportőröknek, hogy termékek széles körét vámmentesen szállíthassák az EU területére. Ennek célja a növekedés serkentése és a kirgiz gazdaság differenciálásának ösztönzése, valamint ösztönzőként szolgál ahhoz is, hogy a Kirgiz Köztársaság további előrelépéseket tegyen az emberi jogok, a munkavállalói jogok és a jó kormányzás terén. 

Az Együttműködési Tanács megvitatta a régió energiaágazatának fejleményeit, valamint a biztonsági kihívásokat, ideértve a határigazgatás és a radikalizálódás kérdését is. Közép-Ázsia stabilitása a Kirgiz Köztársaság és az EU közös érdeke, ezért a felek a jövőben törekedni fognak együttműködésük megerősítésére ezen a területen. Az EU üdvözölte Kirgizisztán arra vonatkozó döntését, hogy áprilisban – az EU támogatásával – Biskekben megrendezi a közép-ázsiai határbiztonsági kezdeményezés (CABSI) ülését.

Az Együttműködési Tanács ülésén az EU-t Bert KOENDERS, a Holland Királyság külügyminisztere, az uniós delegáció vezetője képviselte. A Kirgiz Köztársaság delegációját Erlan ABDILDAEV, a Kirgiz Köztársaság külügyminisztere vezette; ő látta el egyúttal az Együttműködési Tanács ülésének elnöki feladatait is.  Erlan ABDILDAEV várhatóan február 16-án, kedden találkozik az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel és a nemzetközi együttműködésért és a fejlesztésért felelős biztossal, Neven Mimicával.

Az Európai Unió és Tádzsikisztán közötti Együttműködési Tanács 2016. február 16-án tartotta ötödik ülését. 

Az Együttműködési Tanács ülésén az Európai Bizottság megerősítette arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban 251 millió EUR összegű új fejlesztési támogatást juttat Tádzsikisztánnak. A támogatás a növekedés és a társadalmi stabilitás szempontjából kulcsfontosságú ágazatokat célozza majd, így például a vidékfejlesztést, az egészségügyet és az oktatást. Ezek az ágazatok, a közép-ázsiai gazdasági légkört is figyelembe véve, kiemelt jelentőséggel bírnak. 

Az Együttműködési Tanács ülésén továbbá mindkét fél ismételten kifejezte elkötelezettségét az iránt, hogy számos együttműködési területen elmélyítsék kapcsolataikat. A felek ezenfelül áttekintették az EU és a Tádzsik Köztársaság közötti Együttműködési Tanács negyedik, 2013 novemberében tartott ülése óta elért eredményeket. 

Az EU hangsúlyozta, hogy Tádzsikisztán fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország nyílt, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletére épülő politikát folytasson. 

Az Együttműködési Tanács ismét hangsúlyozta a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia teljes körű végrehajtásának fontosságát mind regionális, mind pedig nemzeti szinten, valamint üdvözölte Tádzsikisztán aktív részvételét az Unió közép-ázsiai regionális kezdeményezéseiben. A résztvevők megvitatták több konkrét, egyebek közt a jogállamiság, az oktatás és a környezetvédelem területén indított kiemelt kezdeményezés fejleményeit. Számos további, mindkét fél számára fontos kérdésről is folytattak megbeszéléseket, így a politikai és közigazgatási reformok, a jogállamiság és az emberi jogok, a vallásszabadság, a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok, valamint a határbiztonság kérdéséről is. 

Az Együttműködési Tanács megvitatta a régió az energiaágazatának fejleményeit, valamint a regionális biztonsági kihívásokat, ideértve a határigazgatás és a radikalizálódás kérdését is. Közép-Ázsia stabilitása a Tádzsikisztán és az EU közös érdeke, ezért a felek a jövőben törekedni fognak együttműködésük megerősítésére ezen a területen.

Az Együttműködési Tanács ülésén az EU-t Bert KOENDERS, a Holland Királyság külügyminisztere és egyben az uniós delegáció vezetője képviselte. A tádzsik delegációt Szirodjidin ASZLOV, Tádzsikisztán külügyminisztere vezette.  Szirodjidin Aszlov az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel is találkozni fog. Február 16, kedd.

A Tanács a 2016. február 15-én elfogadott határozatában 2017. február 20-ig meghosszabbította az uniós szankciókat Zimbabwéval szemben. A határozat elfogadására a Zimbabwéval szembeni uniós szankciók éves felülvizsgálatát követően került sor. 

A zimbabwei elnököt, Robert Mugabét és feleségét, Grace Mugabét, valamint a „Zimbabwe Defense Industries” elnevezésű szervezetet sújtó korlátozó intézkedések változatlanul élnek, viszont továbbra is érvényben marad a biztonsági apparátus öt magas rangú tagjával szembeni korlátozó intézkedések felfüggesztése. Ezen túlmenően lekerül a szankciós jegyzékről 78 olyan személy és 8 olyan szervezet, akik, illetve amelyek esetében felfüggesztették a korlátozó intézkedések alkalmazását. A fegyverembargó továbbra is érvényben marad. 

A határozatot 2016. február 17-én hirdetik ki az EU Hivatalos Lapjában.

Az EU a szankciókat még 2002 februárjában vezette be az országgal szemben, amikor is a Tanács súlyos aggodalmának adott hangot a zimbabwei helyzet miatt, különösen az ország kormánya által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket illetően.