Európai Tanács hírei

A Tanács következtetéseket fogadott el az alábbiakról: 

• az EU bővítési politikájáról, kitérve Törökország, Montenegró és Szerbia csatlakozására;
• az EU nyugat-balkáni stabilizációs és társulási folyamatáról, és ennek keretében Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó helyzetéről.

Következtetéseiben a Tanács megerősíti, hogy elkötelezett a bővítési folyamat és a Nyugat-Balkán európai perspektívája iránt.

A Tanács 2015. december 15-én úgy határozott, hogy feloldja a Kanadával kötendő átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalásra vonatkozóan a Bizottságnak adott iránymutatások minősítését.

A 2009-es tárgyalási iránymutatások és a 2011. évi módosításuk, amely lehetővé teszi a beruházásvédelemről való tárgyalást is, egyazon napon váltak nyilvánossá.

A megállapodástervezet véglegesítésére a 2014. szeptemberi EU–Kanada csúcstalálkozón került sor. Folyamatban van a szöveg jogi ellenőrzése és fordítása, és ezután sor kerülhet az aláírásra, a megerősítésre és a megkötésre is.

A megállapodással meg fog szűnni a behozatali vámok több mint 99%-a, Kanada és az EU részéről egyaránt. Mind a szolgáltatások, mind a beruházások terén számos új piachoz jutási lehetőség nyílik majd meg. A megállapodásban többek között közbeszerzéssel, beruházásvédelemmel, szellemitulajdon-joggal, egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel, földrajzi árujelzéssel, fenntartható fejlődéssel, szabályozási együttműködéssel, kölcsönös elismeréssel, kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével, nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködéssel, vitarendezéssel, valamint a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos rendelkezések szerepelnek.

A minősítés feloldásáról a Tanács vita nélkül, az egyik rendkívüli ülése alkalmával döntött, egy Nairobiban megrendezett miniszteri szintű WTO-konferencia alkalmával. A döntést a résztvevők egyhangúlag támogatták.

1. Az EU új kereskedelmi és beruházási politikájával összhangban a Tanács újólag emlékeztet arra, hogy az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett a szilárd, szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer mellett és támogatja a multilaterális rendszer – többek között annak egyik alappillére, a vitarendezési mechanizmus – további megerősítését. Ehhez az szükséges, hogy az erős és hatékonyan működő Kereskedelmi Világszervezet (WTO) képes legyen megoldásokat adni a jelen és a jövő globális kereskedelmi kihívásaira, és hogy a multilaterális rendszer jobban tükrözze a többi WTO-tagnak a rendszerhez való hozzájárulással kapcsolatos kapacitását. Az EU elkötelezett aziránt, hogy megvizsgálja, milyen módon lehet a jövőben biztosítani a multilaterális kereskedelmi rendszer tárgyalási ágának eredményesebb működését.
2. Jelentősen erősítheti a multilaterális kereskedelmi rendszerbe vetett bizalmat, ha a Nairobiban tartandó tizedik WTO miniszteri konferencia sikerrel zárul és azon konkrét, kiegyensúlyozott és érdemi eredmények születnek, valamint megállapodás jön létre egyrészt arról, hogy folytatni kell a tárgyalásokat a dohai fejlesztési menetrend lezáratlan kérdéseiről, másrészt pedig arról, hogy meg kell fontolni új elemek felvételét a WTO tárgyalási menetrendjébe. Ennek érdekében az EU felszólítja a WTO valamennyi tagját, hogy azokra a kérdésekre összpontosítsanak, amelyekkel kapcsolatban reálisan megállapodás születhet Nairobiban.
3. A WTO 9. miniszteri konferenciájának (2013) kedvező eredményei nyomán, miután az EU ratifikálta a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodást, az EU elvárja, hogy azok a WTO-partnerek is haladéktalanul hajtsák végre a szükséges eljárásokat, akik ezt még nem tették meg, annak érdekében, hogy a vállalatok – különösen a fejlődő országokban – minél hamarabb élvezhessék a megállapodásból származó kézzelfogható előnyöket.
4. A Tanács emlékeztet arra, hogy az EU vezető szerepet játszott azon törekvések során, melyek azt célozták, hogy még a tizedik miniszteri konferencia előtt átfogó eredmény szülessen a dohai fejlesztési menetrend kulcselemeivel kapcsolatban. Sajnos, ezt nem sikerült elérni. Ezzel összefüggésben a Tanács üdvözli azokat az uniós törekvéseket, amelyek a mezőgazdasági exporttámogatások valamennyi formájával (az exporttámogatásokkal, exporthitelekkel, a mezőgazdasági áruk kivitelével foglalkozó állami kereskedelmi vállalkozásokkal és az élelmiszersegélyekkel) kapcsolatban olyan kiegyensúlyozott és átfogó tárgyalási eredmények elérését célozzák, amelyek reakciót jelentenek a régóta hangoztatott igényekre és sok ország – mindenekelőtt a fejlődő, illetve a legkevésbé fejlett országok – javát szolgálják.
5. Az EU továbbra is elkötelezetten munkálkodik azon, hogy a WTO-ban pozitív eredmények szülessenek a fejlesztés és az átláthatóság kérdésében. A Tanács hangsúlyozza, hogy a fejlesztési szempontokkal kapcsolatban még a tizedik miniszteri konferenciát megelőzően sikerült többek között a következő eredményeket elérni: a TRIPS-Tanács 2015. november 6-án határozatot hozott arról, hogy a legkevésbé fejlett országok (LDC-országok) esetében a gyógyszerészeti termékekre vonatkozó egyes kötelezettségek tekintetében az átmeneti időszakot legalább 2033. január 1-jéig meg kell hosszabbítani; az EU november 18-án javaslatot nyújtott be a szolgáltatásokra vonatkozóan a legkevésbé fejlett országok részére megadandó mentességről; valamint kidolgozásra került egy, az LDC-országokra vonatkozó preferenciális származási szabályokkal kapcsolatos lehetséges megoldás. Mindez érdemi hozzájárulást jelent a fejlesztési intézkedéscsomaggal kapcsolatban a konferencián folytatandó tárgyalásokhoz.
6. Az EU melegen üdvözli Libéria és Afganisztán csatlakozását a WTO-hoz, és emlékeztet arra a vállalására, hogy a vonatkozó WTO-iránymutatásokkal összhangban támogatja a legkevésbé fejlett országok csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez.
7. Az EU várakozással tekint a módosított információtechnológiai megállapodással kapcsolatos tárgyalások lezárása elé, és további előrehaladásra számít a környezeti termékekről szóló megállapodás hatálya alá tartozó termékek jegyzéke tekintetében, mivel ezek a megállapodások – mint a jövőbeli multilaterális megállapodások építőkövei – várhatóan hozzájárulnak majd a globális kereskedelem megerősödéséhez, valamint a fokozott növekedéshez és munkahelyteremtéshez mind az Unióban, mind pedig azon kívül.
8. A Tanács támogatja a Bizottság erőfeszítéseit, amelyeket a konferencia sikere érdekében tesz. A Tanács értékelni fogja a haladást az ügyben annak érdekében, hogy a fenti feltételeknek megfelelő, kiegyensúlyozott végeredmény szülessen. Ennek érdekében a Tanács várakozással tekint azon bizottsági javaslatok elé, amelyek a WTO-ban megvitatásra kerülő szövegtervezetekkel kapcsolatban az EU által képviselendő álláspontról szólnak. Várakozással tekint továbbá az elé, hogy a Bizottság a Tanács elé terjessze a WTO-ban megtárgyalt szövegeket, hogy – még mielőtt a WTO testületei végleg elfogadnák – a Tanács az EU nevében jóváhagyhassa azokat.

Szeptemberben átfogó stratégiát dolgoztunk ki a migrációs válság kezelésére, a végrehajtásával azonban lemaradásban vagyunk. Intézkedéseinket minden fronton fel kell gyorsítanunk, az EU külső határainak védelmét is ideértve. Célunk egyértelmű: helyre kell állítanunk a rendet a külső határok ellenőrzése tekintetében ahhoz, hogy megfékezzük a migránsáradatot és megőrizzük a schengeni vívmányokat. Éppen ezért ez a kérdés októberi ülésünk legfontosabb napirendi pontja volt, a Bizottságot pedig felkértük, hogy terjesszen elő javaslatokat a Frontex megbízatásának kibővítésére és az uniós külső határok igazgatásának javítására vonatkozóan. Mostani ülésünk lesz az első alkalom, hogy foglalkozni tudunk a Bizottság ezzel kapcsolatos intézkedéscsomagjával.

A jövőbeli megoldások megvitatása mellett a válságot azokkal az eszközökkel kell kezelnünk, amelyek jelenleg a rendelkezésünkre állnak. Biztosítani kell, hogy a Frontexnek módjában álljon lekérdezéssel ellenőrzéseket végezni az érintett adatbázisokban, akár a SIS-ben, akár az Europol adatbázisaiban, a biztonsági ellenőrzéseket is beleértve. Mivel a görög kormány segítséget, konkrétan gyorsreagálású határvédelmi csapat telepítését kérte, a tagállamoknak és az uniós intézményeknek minden tőlük telhetőt meg kell majd tenniük annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak Görögországnak e nehéz feladat ellátásához. Az EU külső határain a biztonság szintje mostanáig alacsony volt, a Földközi-tenger keleti térségében partot érő menekülteknek és migránsoknak csupán 20%-át sikerült feltartóztatni.

Külső határaink védelmének biztosításával nem az a célunk, hogy elriasszuk azokat, akik háború vagy üldöztetés elől menekülnek. Európa a szabadság elvén alapuló közösség, amely mindenkor menedéket fog nyújtani a veszélyben lévőknek.

A migrációval kapcsolatos vitára az Európai Parlament elnökével folytatott szokásos eszmecserénk után kerül majd sor.

A munkavacsora során az Egyesült Királyság kérdésével foglalkozunk majd, és felmérjük, hogyan tudnánk előkészíteni egy megállapodást, amelyet februárban már el is tudnánk fogadni. Ahogyan azt múltkori levelemben említettem, a tárgyalások tekintetében jelentős előrehaladást tettünk, számos témában azonban még távol vagyunk a megegyezéstől. Csütörtökön elsősorban a leginkább vitás kérdésekre kell majd koncentrálnunk. Olyan nagy a tét, hogy nem bújhatunk ki a komoly, tabuk nélküli vita alól.

Az Európai Tanács ülését péntek reggel folytatjuk, és részletes megbeszélést tartunk az öt elnöknek a gazdasági és monetáris unióról szóló jelentését követő intézkedésekről. Az euróövezet reformja nem engedi meg, hogy egy pillanatra is elégedetten hátradőljünk. Tovább kell erősítenünk a bankuniót, és javítanunk kell a gazdasági kormányzást. Erre a tanácskozásra az EKB elnöke is csatlakozik majd hozzánk.

Emellett következtetéseket fogadunk majd el a belső piacról, az energiaügyről és az éghajlatváltozásról. Ezt követően a terrorizmus elleni küzdelem kérdését vitatjuk meg. A megfelelőbb információcserére kell helyezni a hangsúlyt annak érdekében, hogy a hatóságaink a rendelkezésre álló információkat teljes mértékben hasznosítani tudják a terrorfenyegetettség elhárításához. Az ülés végén pedig következtetéseket fogadunk majd el Szíriáról.

Végezetül egyúttal arról is tájékoztatom, hogy megkértem az elnökséget, hogy a COREPER pénteki ülésének napirendjére vegye fel azt a javaslatot, amelynek célja az Oroszországgal szembeni szankciók további hat hónapra történő meghosszabbítása. Erre az Európai Tanács márciusi ülésén elfogadott következtetések közvetlen folyományaként kerül sor, mivel azok értelmében az Oroszországi Föderációval szembeni korlátozó intézkedések időtartamát egyértelműen a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kell kötni.

A Tanács Angel Losada Fernandezt nevezte ki az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselőjének.

A Tanács a 2017. február 28-ig tartó időszakra Angel Losada Fernandezt nevezte ki az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselőjének.

Angel Losada Fernandez elődjét, Michel Dominique Reveyrand - De Menthont 2013. március 18-án nevezték ki erre a posztra.

Az EU különleges képviselői a nem stabil régiókban és országokban előmozdítják az uniós politikákat és érdekeket, és segítik Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője munkáját. Losada Fernandez különleges képviselő feladata lesz, hogy irányítsa a Száhil övben azokat a tevékenységeket, amelyekkel az EU a régió tartós békéjét, biztonságát és fejlődését célzó regionális és nemzetközi erőfeszítésekhez járul hozzá. Feladatai közé tartozik még a térségben kialakult válságra vonatkozó átfogó uniós megközelítés koordinálása, amihez a Száhil öv biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos uniós stratégiára fog építeni.

Angel Losada Fernandez több mint 30 év tapasztalattal rendelkező vezető diplomata, aki Spanyolország nigériai, illetve kuvaiti nagykövete is volt.

Levelemben tájékoztatni szeretném Önöket az Egyesült Királyság uniós tagságáról szóló népszavazással kapcsolatos helyzet jelenlegi állásáról, mielőtt azt az Európai Tanács decemberi ülésén megvitatnánk.

David Cameron miniszterelnök novemberben megjelölte azt a négy területet, ahol reformokat kér annak érdekében, hogy eloszlassa a brit polgároknak az Egyesült Királyság európai uniós tagságával kapcsolatos fenntartásait. Ezek alapján a Bizottsággal szoros együttműködésben és valamennyi tagállam részvételével serpa szinten széles körű kétoldalú egyeztetéseket folytattunk, és az Európai Parlament képviselőivel is konzultáltunk.

Kétségtelenül jelentős és messzire mutató vitaanyagról van szó. Az egyeztetések során kiderült, hogy az Egyesült Királyság miniszterelnöke által felvetett kérdések nem egyszerűek, ugyanakkor valamennyi fél határozott szándéka, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek eleget tesznek a britek kérésének, egyúttal pedig az Európai Unió egésze számára is előnyösek.

Alaposan megvizsgáltuk a David Cameron miniszterelnök által említett négy követeléscsomagot. Az alábbiakban foglaltam össze meglátásaimat az ezekkel kapcsolatos aktuális helyzetről.

1. Az euróövezeti és az euróövezeten kívüli tagállamok közötti kapcsolatokat illetően lehetőség van egy olyan elveken alapuló megállapodás kialakítására, amelyek biztosítják az euróövezet további fejlődését és hatékony működését, ugyanakkor mindennemű hátrányos megkülönböztetést kizárnak azon tagállamokkal szemben, amelyek még nem vezették be az eurót, illetve – bizonyos esetekben – nem is szándékoznak ezt megtenni. Vizsgáljuk egy olyan, a fenti elveket támogató mechanizmus lehetőségét is, amely lehetővé tenné az euróövezeten kívüli tagállamok számára, hogy amennyiben úgy érzik, hogy ezeknek az elveknek az alkalmazása sérül, akkor az ezzel kapcsolatos fenntartásaikat felvessék és azok meghallgatásra is találjanak, anélkül, hogy ez az eljárás vétójognak minősülne.

2. A versenyképességet illetően eltökélt szándékunk e célkitűzés támogatása és az, hogy e célból a belső piac valamennyi elemében rejlő lehetőségeket maradéktalanul kiaknázzuk. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a szabályozást tovább kell javítani, és a szigorú normák fenntartása mellett enyhíteni kell a vállalkozások terheit. E tekintetben szintén nagy jelentőséggel bír a kereskedelem szerepe a növekedésben, különös tekintettel a világ gyorsan fejlődő térségeivel kötött kereskedelmi megállapodásokra.

3. A harmadik követeléscsomag tárgya a szuverenitás. Széles körű egyetértés mutatkozik abban, hogy „az Európa népei közötti egyre szorosabb egység” elképzelése sokféle módot kínál az integrációra az egyes országok számára. Azok az országok, amelyek ezt igénylik, elmélyíthetik az integrációt, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva azok döntését is, amelyek nem törekednek erre. A legtöbben azt a nézetet is osztják, hogy a nemzeti parlamentek fontos szerepet játszanak az Unióban, és nagy hangsúlyt helyeznek a szubszidiaritás elvére is.

4. Mind közül a legérzékenyebb a szociális biztonsági ellátásokra és a személyek szabad mozgására vonatkozó negyedik követeléscsomag, amelyről a decemberi ülésen mélyreható politikai vitát kell majd folytatnunk. Noha a visszaélések elleni küzdelem formái és adott esetben akár a gyermeknevelési támogatások kiviteléhez kapcsolódó egyes reformok tekintetében jó kilátásaink vannak a megállapodásra, jelenleg nincs konszenzus arról a kérésről, amelynek értelmében az Unió más tagállamaiból az Egyesült Királyságba költöző személyeknek járulékfizetőként négy éven át az országban kellene élniük ahhoz, hogy munkához kötött juttatásokat vagy szociális lakhatást igényelhessenek. Mielőtt továbblépnénk, egyrészt mindenképpen további információkra van szükségünk a brit miniszterelnöktől, másrészt nyílt vitát kell folytatnunk a kérdésről.

Mindent összevetve úgy vélem, komoly előrelépést sikerült elérnünk. Még némi időre van szükség, hogy kidolgozzuk ezekre a kérdésekre vonatkozóan a pontos szöveget, illetve meghatározzuk a végleges megállapodás pontos jogi formáját. Mindemellett felül kell kerekednünk a szociális biztonsági ellátások és a szabad mozgás kérdésében továbbra is fennálló markáns politikai nézetkülönbségeken. Az Európai Tanács decemberi ülésén a folyamattal kapcsolatos valamennyi politikai dilemmával foglalkoznunk kell. Az érdemi politikai egyeztetést követően ki fogunk tudni dolgozni egy olyan konkrét javaslatot, amelyet februárban végleges formájában el is tudunk majd fogadni.

Végezetül engedjék meg, hogy néhány politikai észrevételt tegyek. Valamennyi érintett félnek vállalnia kell a felelősség rá eső részét. Jómagam vállalom a tisztességes közvetítő szerepét, azonban e folyamatot csak akkor vihetjük sikerre, ha minden tagállam és intézmény késznek mutatkozik a kompromisszumra. Olyan megoldásokat szeretnénk találni, amelyek megfelelnek az Egyesült Királyság miniszterelnöke által támasztott elvárásoknak, ugyanakkor megerősítik azokat az alapokat, amelyekre az Unió épül. A bizonytalanság, amely az Egyesült Királyság európai uniós jövőjét övezi, árt az Unió stabilitásának, ezért elengedhetetlen, hogy mielőbb megnyugtató választ tudjunk kínálni a brit polgárok fenntartásaira.

Most, amikor Európa újra felkerült a geopolitikai térképre, fontos az egységes és erős fellépés. Ez közös érdekünk, és egyúttal minden egyes uniós tagállam érdeke is. Az Egyesült Királyság eddig is jelentős konstruktív szerepet játszott az Európai Unió fejlődésében, és biztos vagyok benne, hogy ez a jövőben sem lesz másképp.

2015. december 4-én a Tanács jóváhagyta azt a kompromisszumos szöveget, amelyet az Európai Parlamenttel közösen alakított ki a Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynökségéről (Europol) szóló rendelettervezetre vonatkozóan. Ezzel lehetővé vált, hogy a társjogalkotók a következő hónapokban hivatalosan is elfogadják a rendeletet. 

Etienne Schneider luxemburgi miniszterelnök-helyettes, belső biztonságért felelős miniszter és a Tanács elnöke kijelentette: „Elnökségünk egyik kiemelt céljaként határoztuk meg az Europol-rendelet véglegesítését. Elsősorban arra törekedtünk, hogy megszilárdítsa az Europol jogalapját, ezzel lehetővé téve, hogy az intézmény – az összes érdekelt fél hatásköreinek teljes körű tiszteletben tartása mellett – a lehető legjobban segíthesse a tagállamokat. Ez a mai nappal megvalósult. Tökéletesen elégedett vagyok az eredménnyel, amely fontos lépést jelent az európai rendőrségi együttműködés megerősítése szempontjából”.

Az új rendelettervezet fő célja, hogy az Europolról szóló jelenlegi határozatot (2009/371/IB határozat) a Lisszaboni Szerződés követelményeihez igazítsa azáltal, hogy létrehozza az Europolra vonatkozó jogszabályi keretet, valamint azt a mechanizmust, amelynek keretében az Európai Parlament a tagállami parlamentekkel közösen ellenőrzi az Europol tevékenységét. Emellett az Europol külső kapcsolatait is az új Szerződés szabályaihoz igazítja.

Az új rendelet továbbá erős adatvédelmi rendszert biztosít az Europol számára, különösen azzal, hogy garantálja az Europol adatvédelmi biztosának függetlenségét, és lehetővé teszi, hogy a biztos teljes függetlenséget élvezzen, hatékonyan járhasson el, valamint megfelelő beavatkozási hatáskörrel rendelkezzen. 

Végezetül: a rendelet rugalmas és korszerű adatkezelési rendszert irányoz elő az Europol számára, az intézmény irányítását pedig az ügynökségekre alkalmazandó általános iránymutatásokkal összhangban szabályozza. 

Mindezeknek köszönhetően az Europol várhatóan hatékonyabban tudja segíteni a tagállamokat a terrorizmus és a súlyos bűnözés egyéb formái elleni küzdelemben.
További lépések

Következő lépésként a szöveget a szokásos jogi-nyelvi ellenőrzésnek fogják alávetni, majd pedig a Tanács hivatalosan elfogadja első olvasatbeli álláspontját.

Ezután a szöveget az Európai Parlament plenáris ülésén második olvasatban szavazásra bocsátják.

A Tanács az Európai Parlamenttel való megállapodás nyomán 2015. december 4-én jóváhagyta az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és az elkövetők büntetőeljárás alá vonása érdekében történő felhasználásáról szóló irányelvjavaslat kompromisszumos szövegét.

„A ma kialakult kompromisszum lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy hatékony PNR-rendszert hozzon létre, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szabadságokat,” – mondta Etienne Schneider, Luxemburg miniszterelnök-helyettese és belső biztonságért felelős minisztere, a Tanács elnöke.

Az irányelv annak szabályozását célozza, hogy a nemzetközi járatok utasairól a légitársaságok milyen adatokat és hogyan továbbíthatnak a tagállamoknak, és hogy az illetékes hatóságoknak hogyan kell kezelniük ezeket az adatokat. Az irányelv értelmében az összegyűjtött PNR-adatokat kizárólag a terrorista és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében szabad kezelni. 

Az új irányelv értelmében a légi fuvarozók kötelesek lesznek átadni a tagállami hatóságoknak az EU-ba tartó vagy onnan induló repülőjáratokra vonatkozó utas-nyilvántartási adatállományt. Az irányelv nem írja elő kötelező jelleggel, de lehetővé teszi azt is, hogy a tagállamok egyes kiválasztott, EU-n belüli járatokra vonatkozóan is bekérjék az utas-nyilvántartási adatállományokat.  Minden tagállamnak úgynevezett utasnyilvántartó hatóságot kell létrehoznia; a légi fuvarozók e hatóság részére küldik meg a PNR-adatokat. 

Az új szabályok uniós előírást fogalmaznak meg ezen adatok felhasználására vonatkozóan, továbbá rendelkezéseket tartalmaznak a következőkre nézve:

• azok a célok, amelyek tekintetében a PNR-adatokat bűnüldözési összefüggésben kezelni lehet (az utasok érkezés előtti értékelése előre meghatározott kockázati kritériumok alapján vagy konkrét személyek azonosítása érdekében; konkrét vizsgálatok / büntetőeljárások során történő felhasználás; felhasználás kockázatértékelési kritériumok kidolgozásához);
• ezen adatok tagállamok közötti, illetve tagállamok és harmadik országok közötti cseréje;
• adattárolás (az adatokat elsődlegesen 6 hónapig, ezt követően adatmaszkolással személytelenítve további 4 és fél évig tárolják, és az adatokba való teljes betekintést szigorú eljáráshoz kötik);
• olyan egységes eljárások és adatformátumok, amelyeket a légi fuvarozóknak alkalmazniuk kell akkor, amikor PNR-adatokat továbbítanak az utasnyilvántartó hatóságokhoz; valamint
• szigorú védintézkedések a magánélet és a személyes adatok védelme érdekében, beleértve a nemzeti felügyeleti hatóságok szerepét, és adatvédelmi tisztviselő kötelező kinevezését minden utasnyilvántartó hatóságnál.

Háttérinformációk

PNR-adatokat már eddig is tároltak a légi fuvarozók foglalási rendszereiben. Ezek olyan információk, amelyeket az utasok szolgáltatnak a légi fuvarozók részére légi utazásaik foglalásakor és a légi járatokra való bejelentkezéskor. A PNR-adatok magukba foglalják a nevet, az utazási időpontokat, az útvonalat, a menetjegyre vonatkozó információkat, az elérhetőségi adatokat, a menetjegy foglalását végző utazási ügynök nevét, az igénybe vett fizetési módot, az ülőhely számát és a poggyászra vonatkozó információkat.

Szintén nem újdonság, hogy a tagállamok bűnüldöző szervei is felhasználják ezeket az adatokat konkrét ügyekben. Több tagállam már most is használ PNR-adatokat bűnüldözési célokra, vagy erre vonatkozó jogszabály vagy általános jogi felhatalmazás alapján. A PNR-adatok gyűjtése és felhasználása alapvető fontosságúnak bizonyult egyes olyan bűncselekmények elleni küzdelem tekintetében, amelyek határokon átnyúló vetülettel bírnak, például a tiltott kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem vagy a gyermekek kereskedelme. Eddig azonban nem alakult ki egységes uniós megközelítés ezen a területen.

Az Egyesült Királyság és Írország – Dániával ellentétben – úgy határozott, hogy részt vesz ezen irányelv alkalmazásában.

További lépések

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága várhatóan hamarosan szavaz a kérdésről.

Ezután, a jogász-nyelvészi vizsgálatot követően az elnökség benyújtja az irányelvet az Európai Parlamentnek, hogy első olvasatban szavazzon róla, a Tanácsnak pedig, hogy elfogadja.

Az elfogadást követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésükre ahhoz, hogy hatályba léptessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.  

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői következtetéseket fogadtak el a hontalanságról.

Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlás- és menekültügyi minisztere, a Tanács elnöke a következőket mondta: „A mai napon vállaltuk, hogy együttesen lépünk fel a hontalan személyek érdekében, akiknek nincsenek jogai, akik nem vehetnek részt egyetlen politikai rendszerben sem és akik nem vehetnek igénybe semmilyen szociális ellátást. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) kampányt indított a hontalanság felszámolása érdekében, és ebben maradéktalanul ki fogjuk venni a részünket. Egyesítenünk kell erőfeszítéseinket az EU-n belül, amely kiáll értékei mellett és megvédi a leggyengébbeket.”

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a hontalanságról

Emlékeztetve arra, hogy az állampolgársághoz való jog az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 15. cikkében elismert alapvető jog és az állampolgárságról szóló 1997. évi európai egyezmény egyik alapelve; 

Emlékeztetve arra, hogy az állampolgárság megszerzéséhez való jogra a nemzetközi emberi jogi normákat meghatározó számos eszköz nyomatékosan felhívta a figyelmet, így például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény és a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény;

Elismerve, hogy a hontalan személyek nem élhetnek az állampolgársághoz való jogukkal, továbbá A Hontalan Személyek Jogállásáról szóló 1954. évi Egyezménynek és a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló 1961. évi egyezménynek a jelentőségét;

Emlékeztetve az EU 2012 szeptemberében tett azon vállalására, hogy az EU összes tagállama csatlakozni fog az 1954. évi egyezményhez, valamint fontolóra veszi az 1961. évi egyezményhez való csatlakozást;

Emlékeztetve arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a hontalan személyeket harmadik ország állampolgárának kell tekinteni a menekültügyre, a bevándorlásra és a külső határok ellenőrzésére vonatkozó közös politika kialakítása és végrehajtása során;

Emlékeztetve arra, hogy migrációval és a mobilitással kapcsolatos 2005. évi általános megközelítés a hontalan személyeket különösen sérülékeny csoportként határozza meg, kijelentve, hogy az EU-nak arra kell ösztönöznie az Unión kívüli országokat, hogy a hontalanság eseteinek csökkentésére irányuló intézkedésekkel igyekezzenek kezelni a hontalan személyek problémáját;

Emlékeztetve az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó 2012. évi uniós stratégiai keretre és annak cselekvési tervére, melyben szerepel az a később elfogadott javaslat, miszerint közös keretet kell kialakítani az Unión kívüli országokkal a hontalanság problémájának kezelésére;

Emlékeztetve az EU emberi jogokra és demokráciára vonatkozó cselekvési tervére (2015–2019), amelynek értelmében az EU folyamatosan napirenden fogja tartani a hontalanság kérdését a kiemelt országokkal fennálló kapcsolatok keretében és erőfeszítéseit annak megakadályozására fogja összpontosítani, hogy további hontalan népcsoportok jelenjenek meg konfliktusokból, lakhelyelhagyásból és államok felbomlásából adódóan;

Emlékeztetve arra, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap igénybe vehető a hontalan személyeket célzó intézkedések finanszírozásához, különös tekintettel a befogadó közösségekbe való integrációjukra;

Emlékeztetve arra, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának (UNHCR) becslése szerint világszerte legalább 10 millió hontalan személy él;

Emlékeztetve arra, hogy a hontalan személyek gyakran nem tudnak részt venni a befogadó állam, illetve a születési helyük szerinti állam gazdasági, társadalmi és politikai életében;

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI:

Annak elismerése mellett, hogy az állampolgárság megszerzése tagállami hatáskörbe tartozik, és a tagállamok – az uniós jog kellő figyelembevételével – a nemzetközi jog értelmében maguk határozhatják meg az állampolgárság megszerzésére és elvesztésére vonatkozó feltételeket;

Üdvözlik az UNHCR tízéves kampányát, melynek célja, hogy 2024-re megszűnjön a hontalanság jelensége;

Elismerik a hontalan személyek azonosításának és védelmük megerősítésének fontosságát, hogy ők is élhessenek a legfőbb alapvető jogokkal és kisebb mértékben legyenek kitéve a hátrányos megkülönböztetés és az eltérő bánásmód kockázatának;

Tudomásul veszik, hogy egyes tagállamokban működnek a hontalanság meghatározására irányuló eljárások, valamint a hontalan személyek védelmét garantáló tagállami mechanizmusok;

Tisztában vannak annak fontosságával, hogy a tagállamok kicseréljék egymással a bevált gyakorlatokat a hontalan személyekre vonatkozó megbízható adatok gyűjtését, valamint a hontalanság meghatározására irányuló eljárásokat illetően;

Felkérika Bizottságot, hogy kezdeményezze a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, és ehhez használják fórumként az Európai Migrációs Hálózatot;

Felkérik a tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjait, hogy tevékenyen vegyenek részt ebben a fórumban és adjanak meg minden lényeges információt annak érdekében, hogy hasznos eszközzé válhasson, amely hozzásegít a hontalan személyek számának csökkentéséhez, védelmük megerősítéséhez és a hátrányos megkülönböztetés kockázatának mérsékléséhez.

2015. december 7., hétfő
19.00 Találkozó Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével
20.00 Intézményközi szereplők találkozója

2015. december 8., kedd
11.00 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása

2015. december 9., szerda
9.30 Találkozó az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoporttal az Európai Parlamentben
10.30 Találkozó a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoporttal az Európai Parlamentben
16.00 Találkozó az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoporttal az Európai Parlamentben

2015. december 11., péntek
12.30 Találkozó Lars Løkke Rasmussennel, Dánia miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)

Az alkotmányos reform olyan átalakulási folyamat, amelyben valamennyi társadalmi érdeket képviselni kell. A cél a normák és a szabályok módosítása annak érdekében, hogy az intézmények napjaink kihívásaira megerősödve és felkészültebben tudjanak reagálni.  A nép részéről jogos elvárás, hogy változtathasson a kormányzáson.

Ugyanakkor ha olyan rendelkezéseket fogadnak el, amelyek csak egyetlen személyre vonatkoztathatók, azzal gyengítik az alkotmányos reformfolyamat hitelességét. Ez ugyanis aláássa a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai charta 23. cikkében meghatározott, demokratikus kormányváltás elvét. A ruandai alkotmánynak a parlament által nemrég jóváhagyott módosításai ilyen helyzetet idéznének elő, amennyiben azokat népszavazás útján is megerősítik.  

Az EU határozattan támogatja a demokratikus átmenet elvét, ha az átmenet az afrikai chartában foglaltak szerint átlátható, inkluzív és elszámoltatható folyamatokra épül.  Azokban az országokban, amelyek következetesen tiszteletben tartották a hivatali időkre vonatkozó korlátozásokat, és lehetőséget adtak a változásra, megerősödött a társadalom rezilienciája, az intézmények pedig hitelesebbek lettek.  Számos példát hozhatunk erre az afrikai kontinensen.  

Az EU ezzel összefüggésben továbbra is elkötelezetten támogatja a Nagy-tavak régiójában a békét és a jólétet, és várakozással tekint a ruandai hatóságokkal való párbeszéd folytatása elé.

A Tanács 2015. december 3-án elfogadta a Törvényszék reformjáról szóló rendeletet. A reform célja az, hogy a Törvényszék meg tudjon birkózni az egyre növekvő munkateherrel, valamint hogy az EU-ban garantálni lehessen az ésszerű időn belüli jogorvoslatot.

„A Törvényszék reformja olyan intézményt erősít meg, amely nagy lendületet adott az európai integrációnak” – jelentette ki Félix Braz luxemburgi igazságügy-miniszter, a Tanács elnöke.

A Törvényszék – a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság mellett – az Európai Unió Bírósága három testületének egyike. Az Európai Unió hatáskörébe tartozó területeken a Törvényszék jelenti az első jogorvoslati lehetőséget a Bizottság és más uniós intézmények és szervek által hozott döntések többsége tekintetében.

A Törvényszék megerősítése

A reform nyomán fokozatosan emelkedni fog a Törvényszék bíráinak száma, valamint egyesülni fog a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság. A reform várhatóan 2015 december végén kezdődik meg; a bírák száma ekkor tizenkettővel fog nőni. 2016 szeptemberében a Közszolgálati Törvényszék hét bírói álláshelye átkerül a Bírósághoz, ahol 2019-ben további kilenc bíró egészíti majd ki a bíró kart. Ez azt jelenti, hogy a bírák száma a folyamat eredményeképpen összesen 21 fővel fog nőni.

Ez lehetővé teszi, hogy a Törvényszék – az Alapjogi Charta 47. cikkével összhangban – ésszerű időn belüli hozza meg ítéleteit. A Törvényszéknek arra is alkalma lesz, hogy több ügyet tárgyaljon öt bírából álló tanácsok vagy a nagytanács keretében, ez pedig a jelentős ügyek alaposabb megvitatását teszi majd lehetővé.

A bírák részleges megújítása során a tagállamok két posztra nevezhetnek majd meg jelölteket. A cél a lehető legnagyobb mértékben biztosítani a nemek közötti egyenlőség érvényesülését a Törvényszék összetételében. A Bíróságnak 2021-ig be kell számolnia a Törvényszék működéséről, és amennyiben szükséges, jogszabályjavaslatokat kell előterjesztenie a szerv alapszabályának módosítását illetően.

Az ügyek számának fokozott növekedése

A reformra a Törvényszék munkaterhelésének fokozott növekedése miatt van szükség. Az évente a Törvényszék elé kerülő új ügyek száma a 2010 előtti kevesebb mint 600-ról a legfrissebb számadatok szerint 2014-ben 912-re emelkedett. Ennek következtében 2015 novemberének végén 1270 ügy volt folyamatban a Törvényszék előtt, amely példátlanul magas szám. Az Unió hatásköreivel kapcsolatos legutóbbi változások – például a bankszektorban – valószínűleg újabb jogvitákat fognak eredményezni, így a Törvényszék munkaterhelése valószínűleg a továbbiakban is gyorsan fog növekedni. A Törvényszék elé fog kerülni mintegy 200 függőben lévő személyzeti kérdés is.

Az eljárások időtartamának növekedése

A folyamatosan növekvő munkaterhelés miatt a Törvényszék nem tudja ésszerű időn belül meghozni ítéleteit. A gazdaságilag legérzékenyebb ügyek esetében az ítélkezés átlagos időtartama négy és öt év között van, ez pedig jóval hosszabb, mint ami általában elfogadható. Az Alapjogi Charta 47. cikke rendelkezik az ésszerű időtartamon belüli ítélethozatalhoz való jogról. 

A reform költségei

A Törvényszék által tett erőfeszítéseknek köszönhetően a bírák számának 21 fővel történő növelése, valamint a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság egyesítése évente 13,5 millió EUR összeget igényel. Ez jóval kedvezőbb annál a 26,8 millió eurós összegnél, amit a késedelmes ítélethozatal miatt indított kártérítési ügyekben követelnek. A ráfordítások lehetővé teszik, hogy az EU olyan határidővel és olyan minőségben tegyen eleget az elsőfokú törvénykezés terén fennálló kötelezettségeinek, amit joggal várhatnak el a polgárok és vállalkozók a jogállamiság alapjain álló Unióban. 

További lépések

A rendeletet december végén fogják kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a közzététel utáni napon fog hatályba lépni.

A 12 új bíró kinevezése folyamatban van. Az érintett tagállamok (a Cseh Köztársaság, Svédország, Spanyolország, Magyarország, Lengyelország, Ciprus, Litvánia, Görögország, Lettország, Luxemburg, Szlovákia és Málta) által javasolt jelölteket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke alapján felállított bizottság fogja kiválasztani és személyes beszélgetésen fogadni. A bizottság feladata véleményt alkotni a jelölteknek a törvényszéki bírói feladatok ellátására való alkalmasságáról, mielőtt a tagállamok kormányainak képviselői határoznak a kinevezésekről.

„A javaslatok célja új lendületet adni az értékpapírosítási piacoknak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások előmozdításával.”

Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere és a Tanács soros elnöke 

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. december 2-án a Tanács nevében tárgyalási álláspontot hagyott jóvá egy olyan javaslatcsomagra vonatkozóan, amely az európai értékpapírosítási piac fejlesztésének elősegítésére irányul. 

A megállapodás a luxemburgi elnökség közreműködésével, mindössze kilenc héttel a bizottsági javaslat benyújtása után született meg. Ennek köszönhetően a következő elnökség 2016-ban a lehető leghamarabb megkezdheti a tárgyalást az Európai Parlamenttel. 

„A javaslatok célja új lendületet adni az értékpapírosítási piacoknak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások előmozdításával. A cél hozzájárulni a reálgazdaság finanszírozásához, és ezzel a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez” – jelentette ki Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere és a Tanács soros elnöke. 

Az első lépés a tőkepiaci unió megteremtése felé 

Az értékpapírosítási keretrendszer az első lépés afelé, hogy megvalósuljon az a 2015-ben elindított uniós kezdeményezés, hogy 2019 végéig létrejöjjön egy teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió. Az értékpapírosítási piac fejlesztése új beruházási lehetőségeket teremt, és új forrásokat mozgósít, különösen a kkv-k részére. 

Az értékpapírosítás az a folyamat, amelynek keretében a hitelező – általában egy bank – értékpapírrá alakít és ezzel újrafinanszíroz egy sor hitelt (eszközt), például jelzáloghiteleket, gépjárműlízingeket, fogyasztói hiteleket, illetve hitelkártya-követeléseket. Az „újracsomagolt” hiteleket különböző kockázati kategóriákba sorolják a befektetők kockázatra és nyereségre vonatkozó igényeinek megfelelően. 

Az uniós értékpapírosítási keretrendszer előmozdítaná az uniós pénzügyi piacok integrációját és elősegítené a hitelezést a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. 

Reformok a válság nyomán 

Az 2007–2008-as egyesült államokbeli másodrendű jelzáloghitel-piaci válság nyomán a hatóságok intézkedéseket hoztak az értékpapírosítási ügyletek biztonságosabbá és egyszerűbbé tétele, és a kockázatkezelésre ösztönző tényezők meglétének biztosítása érdekében. E reformok eredményeként az Unióban ma már minden értékpapírosítás szigorúan szabályozva van. Az Egyesült Államokkal ellentétben azonban, ahol az értékpapírosítási piacok már megélénkültek, az EU-ban e piacokon még mindig visszafogott a tevékenység, annak ellenére, hogy az uniós értékpapírosítási piacok viszonylag jól átvészelték a válságot.  

Egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítási termékek 

A javaslatok a kockázatkezelésre már bevezetett intézkedéseken alapulnak, és várhatóan lehetővé teszik az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási termékek differenciált kezelését. Az „egyszerű, átlátható és egységesített” minősítés nem a kérdéses hitelek minőségére, hanem az értékpapírosítás létrejöttére, strukturálási folyamatára utal. 

Két rendelet 

A Coreper által elért megállapodás két rendelettervezetre terjed ki:

• az egyik megállapítja az értékpapírosítás szabályait és az STS értékpapírosítások kritériumait;
• a másik a banki tőkekövetelményekről szóló 575/2013/EU rendeletet módosítja.

Az első javaslat egyetlen rendeletben egyesítené az egyelőre több különböző jogi aktusban szereplő szabályokat, amelyek valamennyi, köztük az STS értékpapírosításokra vonatkoznak. Ezzel biztosítaná a következetességet és a konvergenciát a különböző (banki, vagyonkezelési és biztosítási) ágazatok között, továbbá racionalizálná és egyszerűsítené a meglévő szabályokat. Ezenfelül általános és ágazatközi rendszert hozna létre az STS értékpapírosítások meghatározására. 

Az 575/2013/EU rendeletet módosító szöveg az értékpapírosítási pozíciók tőkekövetelményeit határozza meg. Az STS értékpapírosítások esetében kockázatérzékenyebb szabályokat állapít meg.

Ahhoz, hogy a Tanács és a Parlament elfogadhassa a rendeleteket, minősített többségre van szükség. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)

A Coreper által elért megállapodást a Tanács a 2015. december 8-i ülésén erősíti majd meg.

2015. december 2-án az Állandó Képviselők Bizottsága jóváhagyta az Európai Parlamenttel létrejött azon megállapodást, melynek tárgya a meglévő EURES hálózat újbóli létrehozása és átszervezése.

Az új EURES robusztusabb és korszerűbb lesz elődjénél, portálja pedig a legújabb informatikai technológiákon alapuló, mindenki által használható aktualizált mobilitási eszközként szolgál majd.

„Az EURES újbóli létrehozásáról szóló új rendelet jól példázza, hogy mennyire fontosnak tartjuk az uniós polgárok egyik alapvető szabadságát, nevezetesen a munkavállalók szabad mozgását. Az EURES új álláslehetőségeket teremt és ezáltal csökkenti a munkanélküliséget az Európai Unióban” – jelentette ki Nicolas Schmit munkaügyi, foglalkoztatási és a szociális és szolidáris gazdaságért felelős miniszter.

Az EURES célja

Az EURES arra irányul, hogy elősegítse a munkavállalók szabad mozgását az EU-ban, és ezáltal előmozdítsa az uniós munkaerőpiac integrációját. Az összes uniós polgár igénybe veheti az EURES szolgáltatásainak teljes skáláját, amelyek a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhetők.

A megújult EURES hálózat segíti a munkavállalókat a mobilitás akadályainak leküzdésében, EU-szerte növeli a munkavállalási lehetőségeket, és előmozdítja a munkahelyteremtést. Emellett a munkanélküliség csökkentéséhez is hozzájárul annak elősegítésével, hogy a munkaerőpiacon jobban megfeleljen egymásnak a kínálat és a kereslet.

Bővülő ügyfélkör

Annak érdekében, hogy az EURES a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújthassa a munkavállalóknak és a munkaadóknak, tagjainak és partnereinek köre kibővült. Immár magánkézben lévő foglalkoztatási szolgálatok is csatlakozhatnak a hálózathoz, álláshirdetéseik pedig megjelennek az internetes portálon, csakúgy, mint az állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetései. A profitorientált szervezeteknek a következő szolgáltatások mindegyikét nyújtaniuk kell: álláshirdetések; önéletrajzok feltöltése a portálra; támogatási szolgáltatások az álláskeresők és a munkaadók számára. Ettől a követelménytől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a szervezet igazolni tudja a nemzeti hatóságok számára, hogy nem képes a háromféle szolgáltatás mindegyikét nyújtani. A nonprofit szervezetek választhatnak a háromféle lehetőség közül. Az állami foglalkoztatási szolgálatok szintén mindhárom szolgáltatást biztosítani fogják, valamint azt is, hogy az informatikában kevésbé járatos személyek offline módon hozzáférjenek az információkhoz.

A hálózatban részt vesznek továbbá szakszervezetek, munkaadói szervezetek, valamint a munkaerőpiac egyéb érintett szereplői. A szociális partnerek nemcsak uniós, hanem tagállami és nemzetközi szinten is képviseltetik magukat.

Álláshirdetések, álláspályázatok és önéletrajzok közzététele

Az EURES portál minden nyilvánosan elérhető álláshirdetést, álláspályázatot és önéletrajzot közzétesz, növelve ezáltal a rendelkezésre álló információk átláthatóságát. Ebbe beletartoznak a munkavégzésnek minősülő szakmai gyakorlatokra és tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozó hirdetések is.
A tagállamok a minőség biztosítása és a fiatalkorúak védelme céljából kizárhatják az EURES-ből az elsődlegesen képzési jellegű szakmai gyakorlatokat és tanulószerződéses gyakorlati képzéseket.

Országok között ingázó munkavállalók

Az EURES-nek fontos feladata az is, hogy célzott tájékoztatást és szolgáltatásokat nyújtson a két ország között ingázó munkavállalók és munkaadók számára a határokon átnyúló régiókban. A célzott támogatási struktúrák révén jobb szolgáltatások nyújthatók az országhatáron át ingázó munkavállalók számára, és ezáltal előmozdítható a mobilitás ezekben a több országra kiterjedő régiókban.

Az EU Egységes Szanálási Mechanizmusa a tervek szerint, 2016. január 1-jén működésbe lép, amivel létrejön az európai bankunió második pillére.

Az Egységes Szanálási Alapba fizetendő hozzájárulásoknak az alapba való átutalásáról és közös felhasználásúvá tételéről szóló kormányközi megállapodást 2015. november 30-ára már elegendő számú tagállam ratifikálta.

Ezzel az alap működésbe léphet.

Egységes Szanálási Mechanizmus

Az Egységes Szanálási Mechanizmus célja a fizetésképtelenné vált bankok rendezett módon történő szanálásának biztosítása, az adófizetők pénzének igénybevétele nélkül. Ez – a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló uniós irányelvvel összhangban – a részvényesek és hitelezők általi feltőkésítés rendszeres alkalmazásával, illetve az Egységes Szanálási Alap esetleges igénybevételével történik majd.

Kormányközi megállapodás

Ahhoz, hogy a kormányközi megállapodás hatályba léphessen, a bankunióban részt vevő aláíró felek közül legalább annyinak meg kell erősítenie, amennyi az összesített súlyozott szavazatok 90%-át képviseli. A megállapodás a megerősítő okiratok letétbe helyezésének dátumát követő második hónap első napján lép hatályba.

A kormányközi megállapodást 2014 májusában kötötték, és az Egyesült Királyság és Svédország kivételével minden tagállam képviselői aláírták. Az aláíró felek szándéknyilatkozatot tettek, melyben kifejezték elkötelezettségüket, hogy időben befejezzék a ratifikációs folyamatot ahhoz, hogy az Egységes Szanálási Mechanizmus 2016. január 1-jén működésbe léphessen.

A kormányközi megállapodás kiegészíti az Egységes Szanálási Mechanizmus létrehozásáról szóló rendeletet, amely létrehozza a kapcsolódó alapot és egy központi döntéshozó testület felállításáról is rendelkezik. Az Egységes Szanálási Alapot kizárólag a bankszektor által fizetett hozzájárulásokból fogják finanszírozni.

A Tanács 2013 decemberében úgy határozott, hogy a lehető legnagyobb mértékű jogbiztonság biztosítása érdekében kormányközi megállapodásban határozza meg az alapba fizetendő hozzájárulásoknak az alapba való átutalására és közös felhasználásúvá tételére vonatkozó szabályokat.

Azokra az országokra, amelyek aláírták ugyan a megállapodást, ám még nem tagjai a bankuniónak (vagyis az euróövezeten kívüli tagállamok), csak azt követően vonatkoznak majd a megállapodásból fakadó jogok és kötelezettségek, hogy csatlakoztak az egységes felügyeleti mechanizmushoz és az egységes szanálási mechanizmushoz.

Az egységes felügyeleti mechanizmus, azaz a bankunió első pillére, 2014. november 4-én jött létre.

Az alap

A kormányközi megállapodás értelmében az egységes szanálási alapot nyolcéves időszak alatt töltik fel, amelynek során el kell érni a részt vevő tagállamokban engedélyezett valamennyi hitelintézet biztosított betétállományának legalább 1 %-át kitevő célszintet. Becslések szerint ez mintegy 55 milliárd EUR összeget fog jelenteni.

A bankszektorból tagállami szinten beérkezett hozzájárulásokat átutalják az alapba, amely kezdetben az egyes szerződő felekhez rendelt részalapokból áll majd. Ezek a 8 éves átmeneti időszak folyamán fokozatosan összeolvadnak. A befizetett összegek közös felhasználásúvá tétele az első időszakban lesz a legnagyobb mértékű: az első évben azok 40%-át, a másodikban további 20%-át érinti majd, a további 6 év folyamán pedig folyamatosan egyenlő összegekkel emelkedik a nemzeti részalapok teljes megszűnéséig.

2015. december 2-én az EU Brüsszelben ünnepélyesen aláírta a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességre vonatkozó, Kolumbiával létrejött megállapodást. A megállapodást az Európai Unió nevében Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlás- és menekültügyi minisztere és egyben a Tanács elnöke, és Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos, Kolumbia részéről pedig Maria Angela Holguín külügyminiszter írta alá. 

Az aláírás Juan Manuel Santos kolumbiai elnök és Federica Mogherini uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő jelenlétében zajlott. 

Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé Kolumbia területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére Kolumbia állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot. 

Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlás- és menekültügyi minisztere, a Tanács elnöke elmondta: elégedettséggel tölti el, hogy az Európai Unió aláírhatta ezt a megállapodást. „Ez a megállapodás közelebb hozza egymáshoz Kolumbia és az Unió polgárait, hiszen megkönnyíti az emberek közötti kapcsolatok létrejöttét. Emellett előmozdítja a turizmust, és pozitív hatással lesz az EU és Kolumbia közötti gazdasági kapcsolatokra is.” 

A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az Unió, illetve Kolumbia adott állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével. 

A megállapodás megkötéséről szóló határozat szövegét megküldik az Európai Parlamentnek, mivel a megkötéshez a Parlament egyetértése is szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2015. december 3-án megkezdődik.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt a megállapodás alkalmazásában. A vízumrendszerre ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok lesznek alkalmazandók.

A mai csúcstalálkozót elsősorban azért hívtam össze, hogy döntést hozhassunk azokról az intézkedésekről, amelyeket az EU-nak és Törökországnak közösen kell végrehajtania a migrációs válság kezelése érdekében. A fő célunk az Európába tartó migránsáradat megfékezése. A hosszú hetek óta folyó áldozatos munkát és fárasztó tárgyalásokat követően olyan megállapodást sikerült letennünk az asztalra, amelyet a mai napon reményeim szerint valamennyi érintett fél el tud majd fogadni. 

A csúcstalálkozónak azonban egy tágabb dimenziója is van, nevezetesen az, hogy új lendületet adjunk az EU–Törökország kapcsolatoknak, a csatlakozási folyamatot is beleértve. Törökország kulcsfontosságú partnerünk a terrorizmus elleni küzdelemben. A szíriai helyzetet és természetesen a ciprusi kérdést illetően azonban javítani kell együttműködésünket. Az elmúlt napok eseményei geopolitikai és stratégiai együttműködésünk jelentőségére is rávilágítottak. 

De ne legyünk naivak! Törökország csak az egyik eleme a migrációs válság rendezésének. A megoldás legfontosabb összetevője az, hogy kötelességünknek tekintsük külső határaink védelmét, és mi magunk vállaljunk felelősséget érte. Egyetlen harmadik országra sem háríthatjuk át ezt a kötelezettséget. Újfent hangsúlyozom: külső határaink ellenőrzése nélkül a schengeni térség fel fog bomlani.

Jó napot kívánok. Nagyon köszönöm, hogy eljöttek. Üdvözlök mindenkit mai találkozónkon, különösképp vendégünket, Ahmet Davutoğlu miniszterelnök urat. Mielőtt a tárgyra térnék, engedjék meg, hogy külön köszöntsem két új kollégánkat, Beata Szydło lengyel és António Costa portugál miniszterelnököt. Serdecznie witamy ! Seja muito bem-vindo !  

Miniszterelnök úr, kedves kollégák! A mai nap nagy jelentőséggel bír az EU, és úgy hiszem, Törökország számára is. Ha maradéktalanul végrehajtjuk azt az ambiciózus megállapodást, melynek elfogadására ma összegyűltünk, elmondhatjuk majd, hogy 2015. november 29-e az EU–Törökország kapcsolatok egyik mérföldköve volt. 

Mai találkozónk legfontosabb célja a migrációs válság kezelése. 2015-ben mintegy 1,5 millióan lépték át jogosulatlanul az EU határát. A legtöbben Törökország felől érkeztek. Egyesek a háború és az üldöztetés elől menekülnek, mások egy jobb élet reményében keltek útra; néhányan pedig értékeink elpusztítására törekszenek. 

Nem azért vagyunk azonban ma itt, hogy az EU kiszervezze biztonsági és migrációs politikáját Törökországba. Nem is azért, hogy terheket rakjunk Törökországra; egy olyan országra, amely már tanúbizonyságot tett szolidaritásáról, amikor befogadott több mint 2 millió menekültet, és amely maga is nehézségekkel küzd e helyzet kezelésében. Azért vagyunk ma itt, hogy közösen adjunk választ ezekre a kihívásokra.  

Mi, azaz az Európai Unió, megerősítjük a menekülteknek nyújtott támogatásunkat Törökországban és a régióban, megfékezzük az irreguláris migrációt, dolgozni fogunk a visszaküldés kérdésén, fokozzuk a vízumliberalizáció támogatását és együtt felszámoljuk az embercsempészek bűnszövetkezeteit. Ezenfelül vállaljuk, hogy kivesszük a részünket kétoldalú kapcsolataink megerősítéséből.  

Mindezért cserébe elvárjuk, hogy azonnal és jelentősen csökkenjen az Európába érkező irreguláris migránsok száma. Azt várjuk, hogy az új török kormány is járuljon hozzá közös célunk, a kapcsolatok szorosabbra fűzése eléréséhez, mégpedig reformok bevezetésével, az emberi jogok és a sajtószabadság maradéktalan tiszteletben tartásával, valamint az elfogadott ütemtervek és referenciaértékek végrehajtásával, illetve teljesítésével.  

Összességében ez a találkozó nem csak a migrációs válság kezeléséről szól. A válság lehetőséget teremt: a mai napon pedig élünk azzal a lehetőséggel, hogy kapcsolatainkat közös érdekeinknek megfelelően elmélyítsük; hogy új lendületet adjunk kétoldalú kapcsolatainknak, ami mind Törökország, mind az EU javára válik majd. Döntést fogunk hozni arról, hogy rendszeres találkozókat tartunk majd, hogy párbeszédünket minden szinten intenzívebbé tegyük. Megállapodunk arról, hogy ambiciózusabbak leszünk a csatlakozási folyamatot illetően, és hogy együttműködünk a vízummentes beutazás lehetővé tétele érdekében, ugyanakkor fokozzuk együttműködésünket a terrorizmus elleni küzdelem, a kereskedelem, az energiaügy és a gazdasági kapcsolatok terén. 

Végül rá kell mutatnom arra is, hogy a migráció nem az egyetlen kérdés, amellyel foglalkoznunk kell. A közelmúltbeli fejlemények rámutattak arra, hogy továbbra is kiemelt feladatunk, hogy összehangoltan lépjünk fel Szíriában. A párizsi tragikus terrortámadások nyilvánvalóvá tették, hogy a terrorizmus elleni küzdelem új szakaszába kell lépnünk; ez pedig az EU és Törökország közös feladata lesz.  Ha nem találunk gyors és tartós megoldást a szíriai válságra, az emberek továbbra is menekülni fognak a háború elől. Engedjék meg, hogy kiemeljem: teljes mértékben támogatnunk kell a bécsi folyamatot. 

Miniszterelnök úr, még egyszer köszöntöm körünkben. Sok fontos kérdést kell megbeszélnünk.  

A Tanács 2015. október 26-án elfogadta a 2010/573/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/1925[1] tanácsi határozatot.

A tanácsi határozat 2016. október 31-ig meghosszabbítja a hatályos intézkedéseket.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és Grúzia csatlakoznak e határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 [1] A határozatot 2015. október 27-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 281. 12. o.).

 * Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A (Versenyképességi) Tanács számba vette azokat a komoly problémákat, amelyekkel jelenleg az európai acéliparnak szembe kell néznie. 

Az uniós acélágazat számára jelenleg nagy nehézséget jelent, hogy globális szinten túl nagy gyártókapacitás áll rendelkezésre, ami egyrészt lenyomja az árakat, másrészt pedig versenytorzító intézkedések meghozatalára ösztönöz más régiókat. A magas energiaköltségek csökkentik a nyereséget. Ez üzemek bezárását eredményezi, ami pedig több ezer munkahely megszűnésével jár. 

A Tanács egyetértett abban, hogy a helyzet súlyos, és hogy olyan konkrét lépésekre van szükség, amelyek biztosítják a modern európai acélágazat hosszú távú fennmaradását. 

A résztvevők arról is tárgyaltak, hogy ezeket az intézkedéseket egy olyan átfogó megközelítés részeként kell kidolgozni, amely versenyképes keretfeltételeket biztosít az európai ipar egésze számára, többek között kiszámítható és konzisztens szabályozási környezet létrehozásával, valamint az innovációt ösztönző intézkedések meghozatalával, hiszen az acélágazatban fennálló problémák más magas energiaigényű iparágakat is érintenek. 

A Tanácsban folytatott megbeszélések eredményeit figyelembe véve az elnökség az alábbi konkrét lépések mielőbbi megtételét tartja fontosnak: 

• Párbeszédek kezdeményezése vagy intenzívebbé tétele az OECD acélbizottságának keretében a fontos acéltermelőkkel, illetve a Bizottság kétoldalú acélipari párbeszédén keresztül harmadik országokkal, például Kínával, Oroszországgal, Belarusszal, Törökországgal és Indiával.
• Az uniós kereskedelempolitikai eszközök mindegyikének teljes körű és megfelelő időben történő kihasználása egyrészt világszerte egyenlő versenyfeltételek biztosítása, másrészt a harmadik országokban kifejezetten az acéliparral kapcsolatban érvényben lévő megszorító intézkedések kezelése érdekében.
• A piacvédelmi eszközök modernizálásának konstruktív megközelítése, ezen eszközök működésének egyszerűsítése és könnyebbé tétele, valamint átláthatóságuk, kiszámíthatóságuk, hatékonyságuk és végrehajthatóságuk növelése érdekében.
• Az EU acéliparának a harmadik országok piacához való hozzáférésének további javítása többek között közbeszerzésekben való részvétel, kétoldalú és többoldalú tárgyalások és végrehajtás segítségével.
• Az európai beruházási terv maradéktalan kihasználása az acélágazat bővítésére és modernizációjára az Európai Beruházási Tanácsadó Platform, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alap igénybevételével.
• Az állami támogatásokra vonatkozó módosított szabályok által biztosított lehetőségek legjobb kiaknázása a magas energiagényű iparágak K+F+I, képzési, környezetvédelmi és foglalkoztatási tevékenységeinek, valamint a kibocsátás-kereskedelmi rendszerhez kapcsolódó költségeinek támogatása érdekében.
• A kibocsátásáthelyezés kockázatának leginkább kitett ágazatok – köztük az acélipar – versenyképességének javítása a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) reformjának részeként az alábbiak megfontolásával:
  – az ingyenes kibocsátási egységek rendelkezésre bocsátására szolgáló célzottabb mechanizmus kialakítása (például egy többszintű megközelítés keretében)
  – az ágazatközi korrekciós tényező alkalmazásának szükségességét csökkentő intézkedések a kibocsátáskereskedelmi rendszer IV. fázisának végéig, egyúttal – az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseivel összhangban – az ipari innovációt ösztönző megfelelő kezdeményezések indítása és a termelési kapacitás potenciális bővítési lehetőségeinek növelése
• Az energiaunió gyors végrehajtásának támogatása a biztonságos, megfizethető és éghajlatbarát energiához való hozzájutás biztosítása érdekében.
• A közeljövőben közzétételre kerülő, a körkörös gazdaságról szóló bizottsági közlemény nyújtotta lehetőségek maradéktalan kihasználása.
• A rendelkezésre álló uniós eszközök és finanszírozás – például az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az Európai Szociális Alap – lehető legjobb kihasználása a munkavállalók készségeinek bővítése, valamint munkaerőpiaci újraintegrálásuk elősegítése érdekében a bármely ipari ágazatban, például az acéliparban bekövetkező tömeges elbocsátások esetén.

A Versenyképességi Tanács e rendkívüli ülését követő intézkedések részeként, és az energiaigényes iparágakkal foglalkozó magas szintű munkacsoport folyamatban lévő munkájának összefüggésében megállapodás született egy magas szintű konferencia megrendezéséről az érdekelt felek részvételével és a szociális partnerek bevonásával, melynek célja a jelenlegi helyzet áttekintése és szakpolitikai lépések megfontolása lesz.

Az európai acéliparra vonatkozó 2013-as cselekvési terv végrehajtását e találkozó összefüggésében kell majd értékelni.